Délmagyarország, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-20 / 196. szám

7 tif IVÜN RVÉNY f Ma délelőtt adják át ünnepélyesen a kibővített Móra Ferenc Múzeum és a Somogyi Könyvtár új termeit Ma délelőtt 11 órakor ünnepélyesen adják át az 200.000 forintos költséggel kibővített Somogyi Könyvtárat 200.000 forintos költséggel újjáépített Somogyi Könyvtárat — a közművelődésnek. A Somogyi Könyvtár olvasó terme Elkészültek a múzeum új kiállítási anyagai rí; i!(;iiiMi(( iuUt> tniotUi; rss> »«»». 3 "tiK-i - <•*» „UfytdCLs Tcmm és családi Uáza* majd új otthonukban. A régi körülmények között az egyéni gazdaság hasznából sohasem tudott volna a Hegedűs-család annyit összegyűjteni, hogy egy ilyen házat építsen magának. Ami azonban hosszú évtize­deken keresztül nem sikerül­hetett, most különösebb gond nélkül megvalósulhat, mert Hegedűs Ferenc néhány éve már szövetkezetben dolgozik, a szép megélhetés mellett 52 ezer forintot gyűjtöttek össze lakásépítésre. 52 ezer forint nagy összeg, különösen, ha az egyéni munka hasznából kell összespórolgatni. Hegedűsek­Képünkön egy barátságos kis tói Felszabadulás Termelőszö- nek azonban mégis viszonylag családi ház alaprajzát láthat- vetkezet tagja építtet magá- könnyen ment. mert sokkal juk. A rajz felső szélére fekete nak ONCSA-telepen. Tágas, jobban lehet ott spórolni, ahol tustintával írták a betűket: nagy ablakos szobák, mellék- van is miből. Nekik pedig volt „Hegedűs Ferenc és neje csa- helyiségek, mind-mind az em- miből, és van is, hiszen zár­tádi^háza". Már így a rajzból ber kényelmét szolgálják. számadáskor két baktói egyéni Levelezőink írják Szeretjük alkotmányunkat Magyar Képköztársaság sát is, ami biztonságosabbá védi a dolgozók egészségét és tette a munkát és lehetővé vált segíti a dolgozókat munkakép- az anyagszállító kocsik üzem­telenségük esetén". Mi, akik a behelyezése, mely megkönnyí­Szegedi Bútorgyárban dolgo- tette az anyagmozgatók mun­zunk, elmondhatjuk, hogy al- káját. Nagy segítséget nyúj­kotmányunk ezen pontja ná- tott a felvonó felszerelése, lur.k is valóra vált. Az álla- mert azelőtt a gépházból az mositás óta eltelt öt év alatt emeleten lévő szerelőbe kézben közel félmillió forintot fordí- hordták fel az anyagot. A kö­töttünk olyan célokra, melyek zcljövőben szerelik át a szárító­a dolgozók egészségvédelmét, a berendezést, ami biztosítja a munka biztonságát segítik elő. kézimühely légfűtését is. Mi, a Egyik legnagyobb ilyen beru- Szegedi Bútorgyár dolgozói házásunk a porszívó berende- szeretjük alkotmányunkat, zés volt, amely 120 ezer forin- mert először nevezhetjük azt tos költséggel épült. A dolgo- saját magunkénak. Látjuk, zek egészségét védi, a levegő hogy mindaz, amit magában visszavezető berendezés, fürdő, foglal maradéktalanul megva­öllözö is. Meg kell említeni lósul. még az üzemrészek aszfaltozá- Halász Lajos Érdemes volt harcolni Ma, amikor a munkához való dacára annak, hogy napközben jegot alkotmányunk biztosítja, nem volt folyamatos munka, érdemes visszatekinteni a A munkát megtagadtam. K5­múltra, milyen jogunk is volt vetkézménye: két napi Rzetés­akkor. Jogunk volt munkánál- megvonással büntettek és ki­külivé lenni, tűrni a kapitalis- látásba helyezték, hogy még ták kizsákmányolását, de mun- egy ilyen eset után kirúgnak kához, ahhoz nem volt a gyárból, jogunk. Dolgoztunk, ha a Nehéz volt a helyzetünk a tőkésnek úgy tetszett és múltban. Évi 6—7 hónapnál addig, ameddig a kapitalista nem tett ki többet a munka­verseny, a kizsákmányolás időnk. A mintacipők készíté­megkövetelte. Az üzem belső sénél például napokat bent életében is megvolt a kaszt- kellett dolgoznunk fizetés nél­rendszer. A mester az minden- kül. ható volt. Például, ha a segéd Ma már másképp van. üj nem köszönt a mesternek, az körülmények között máskép­leszidta, ha köszönt, akkor pen dolgozunk a régi gyárban, pedig nem fogadta el. Itt lettem művezető, majd fő­1936-ban történt. Az akkori művezető több társammal. Nem mester tíz órai munkaidő után repülnek már a kaptafák és a még munkában akart tartani lábszíjak az inasok fejéhez. Türelmes nevelömunkával ta­nítjuk az új dolgozókat. Ma már megvalósult a nyolc órás munkaidő, amelyért mi oly sokat harcoltunk a felszabadu­lás előtt. És ha visszatekintek az elmúlt tíz évre, meggyőző­déssel mondhatom, érdemes volt harcolni. i níp törvények földje, lázadozók, Magyarország: vad engedelmes, néma mocsár-lakók sápadt világa volt. Bitó alatt nőtt a rpmény zöldje, ítélkeztek a Werbőczy-kopók, p s boldogan nyúlt el.gödrében a holt. / Mert gyanúban élt itt az eleven, az volt csak a törvény ezer évig, hogy hallgatni arany a szegénynek, így lett az élő is néma tetem, szolgaság halottja lett e nép itt, s vezérei számkivetett vének. Cs, hogy föltámasztották e sírból, mert magától föltámadni se birt, kapott új törvényt, s végre jogokat. De amint kilábolt annyi kínból, s behányta múlt nyomorával e sírt, az új életben még csak lapogat. Ezer év néma alázatával, titkolt kincsekkel hozta szívében a nehezen oldódó bizalmat. Jól bánjatok, őrzők, igazával: ne csalódjon éledő hitében, aki nyíló figyelemmel hallgat. Kedvét ne szegjék a hitegetők, az ügyeskedők s az aktaférgek, akik kihasználják a hatalmat: a szelíd-álarcú szövögetők, kik szövik az elégedetlenséget, hogy megfullasszák a forradalmat. Az alkotmány a nép törvénye itt. az ő jussát kell megvédenie, nc engedjétek kijátszani azt. Hisz azért küzdött század-évekig, azért hullt el a nemzet színe, hogy vérük majdan jobb törvényt fakaszt. i NÉMETH FERENC Kitüntetések az alkotmány ünnepe alkalmából A Népköztársaság Elnöki leg a "Népköztársaság Ér­Tanácsa az alkotmány ünne- demrendje* kitüntetéseket pe alkalmából kormánykitün- kapta Bachman Félix a Má­tetéseket adományozott a jus 1 majori állami gazdaság Kohó- és Gépipari Miniszté- kombájnvezetöje, a "Munka riumhoz, az Igazságügymi- Vörös Zászló Érdemrendje* nisztériumhoz. Állami Gazda- kitüntetést C. Nagy István, ságok Minisztériumához, va- a bánhalmi állami gazdaság lamint a Földművelésügyi kombájnosa. 13 dolgozó Minisztériumhoz tartozó, ki- "Munka Érdemrend* kitün­végzett tetést, 90 dolgozó a Szocia­lista Munkáért Érdemérmet* . „ . ,. . „ , dolgozó pedig *Munka Lacsán Mihály, A "Szocialista Munka Hő- Érdemérem* kitüntetést ka* a Szegedi Cipőgyár dolgozója se - címet és ezzel egyidejű- pott. emelkedő munkát dolgozóknak. A "Szocialista Munka Hő­A jó ember 481111® ban részesülők anyagi tá­mogatása útján valósítja meg". Az Alkotmány 48. §.-ból. „A Magyar Népköztársa- eltartsa családját. Jelenleg ko- mc azért, hogv 5 ts tudjon ság biztosítja a dolgozók- sárfonó a szegedi szövetkezet- okos, tudományos dolgokról nak a művelődéshez való ben. Pista középtermetű, ma- beszélni: müveit ember legyen jogát... A Magyar Nép- gashomlokú, bairnásszőkehajú. Aki hosszú évekig nem látta köztársaság ezt a jogot... kis feketebajuszú, kedvesarcú Bálint Istvánt vagy csak most a felnőtt dolgozók tovább- fiatalember. Nagy, nyílt, őszin- ismeri meg, annak a vélemé­képzésével és az oktatás- te tekintetű, kék szeme van. nye róla rövid idő alatt az, A kis Bálint fiú tíz évvel eze- ami a munkatársaié, ismerőseié: lőtt nem is álmodott arról, jo ember, hogy ö „valaki" lesz. De ami- Ebben a két szóban sok min­kor a felszabadulás uíán inas- den van. Nemcsak kitűnő pe­nak ment a Virág asztaloshoz dagógus, orosz irodalmár, ha­Sok Bálint István van az or- a Petőfi Sándor sugárútra, ak- nem lelkes társadalmi munkás, szagban. Akiről most szó van, kor már szinte minden nap végtelenül kedves ember lett az szegedi, Alsóvároson, a hazafelé menet sóvárogva néz- belőle. Elpirul, ha szemébe dí­is előre jól el lehet képzelni, Hegedűs Ferencéknek is gazdáéval sem cserélték volna Mátyás tér és a Borbás utca te. az Adv téri egyetem magas csérik. így tiltakozik: „a Szov­milyen boldogság is lesz az hosszú volt az út, míg idáig el azt a jövedelmet, amit a jól sarkán lakik. 1932-ben szüle- falait. Csak annyi volt az jetunióban Leningrádban ilyet élet ebben az új otthonban, eljutottak, hogv most már végzeit munka után a szövet- tett. Aoja mindenbe belefogott egész: irigyelte, hogy az em- nem mondtak nekem soha. Ott melyet Hegedűs Ferenc, a bak- nemsokára beköltözhetnek kezetböl kaplak. a felszabadulás előtt, csakhogv berek rendes, tiszta ruhába lép- mindenki olyan, mint én. A nek be a nagy diófakapun, szovjet emberekről, a komszo­Okos dolgokról beszélgetnek, s molistáktó], kommunistáktól ő legfeljebb csak arról tudott tanultam, hogy milyen ember­velna szólni, hogy milyen nek kell lenni", nyomorúságosan éltek az isko- S ma az egykori asztalos­Iában. inas természetesnek veszi, hogy 1949-ben az egyik Alsóvárosi minden hangversenyen, szín­szabadpártnapon közölték a je- házi előadáson ott van. Száz lenlévőkkel, hogy jelentkezni és száz egyetemistát tanít, lehet szakérettségire. Mindaz, megbecsült új értelmiségi vá­ami eddig Bálint Pistában ka- rosunkban. vargott, most kirobbant: je- Azt is természetesnek tartja lentkezett. Báünt István, hogy most is­Ami ezután következett, az mét tovább tanul: beiratkozott olvan. mint, amikor valaki el- a Budapesti Egyetem Bölcsész­képzel magának valami szé- karára, hogy a magyar szakos pet és az megvalósul. Nem tanári diplomát is megszerezze, magától, — a Bálint Istvánok Hven lehetőségek vannak a akaratától, szívósságától, szor- munkásgyerekek előtt hazánk­SZÍVMŰTÉT - AZ ÉLETÉRT ..A Magyar Népköztársaság védi a dolgozók egészségét ..." (A- alkotmány 47. paragratn­• sábdl). Néhány napja — pontosan augusztus 17-én. szerdán — a nappali verőfényben két lány lépett ki a Szegedi I. sz. Belgyógyászati Klinika kapuján. Elnézték a vén Ti­sza fodrozó vizét, a parton zöldelö fákat, a víztükrön sikló csónakot. A két lánynak — egyikük sem több húszesztendősnél — a szivét operálták meg: visszaadták őket az életnek. A szívműtéteket Petri Gá­bor professzor, a Szegedi I. sz. Belgyógyászati Klinika új sziv- és érsebészeti osz­tályának vezetője végezte. A műtétekben részt vett Littmann Imre, a Budapesti Sebésztovábbképző Klinika professzora, hazánk legna­gyobb szívsebészeti osztá­lyának vezetője. A szegedi sziv- és érsebé­szeti osztálynak alig van még múltja, hiszen jófor­mán két hónapja létesült. Jelene, jövője, célja nagyon szép. Az emberért született, cz ember egészségének szol­gálatában áll. Itt is nemes, felemeló hivatásukat telje­sitik az orvosok. A szegedi szív- és érsebé­szet 18 ágyas. A betegszobák otthonosak, berendezésük a lehető legjobb. Korszerűen felszerelt a mélykék csem­pézésű műtő. S nem túlzás, ha azt mondjuk: az élet otthona is. * A századforduló körül a se­gyógyítja, hanem a szívbil­lentyű mechanikai elváltozá­sát szünteti meg. A szívbe­tegségek számos változatá­nak megfelelően igen sok­féle műtéti eljárás alakult ki. Nem véletlen, hogy a Bei­Felgyógyulásuk után mutatták be magu­szeten. először kat. Teli életkedvvel, derűsen távoztak, nagy terveket sző­nek. Az a 19 esztendős lány is, aki nappal és éjszaka egyaránt az ágyhoz volt köt­gyógyászati Klinikánál léte- ve. a műtét után erőre ka­sait a szívsebészeti osztály, hiszen a két tudományszak együttműködése itt leginkább bészek még alig merték meg- nélkülözhetetlen. örömmel közelíteni az emberi szívet. írhatjuk, hogy a Szegedi I. A szívbetegségek sebészeti sz. Belgyógyászati Klinika a gyógyítása akkor szinte szívbetegségek legmodernebb megvalósíthatatlannak. Tát- diagnosztikájának egyik át­szőtt. Az orvostudomány törője hazánkban, aztán a fejlődés újabb mér- Az idejében elvégzett mű­földkövéhez érkezeit: ma tét a fenyegető pusztulástól már Szegeden is eredménye- menti meg a szívbeteget. Az sen végeznek műtéteket. élet legyőzi a halált. Külö­Nem minden szivbetegsé- nos érzés lehet a sebésznek pott. Soha életében nem tán­colt, hiszen szívbetegsége miatt jóformán jártányi ere­je sem volt. Most már majd megtanulhat táncolni és ta­lán hamarosan férjhez is megy. A másik lány visszatérhet az iskolába, szülei örömére is. S boldogság számára, hogy sétát tehet az alko- készítő nyatban, léptei frissek. get lehet operálni. Egyes szívbetegségekbe nem avat­kozhat a "gyógyító kés*. He­lyette a gyógyszeres kezelést kell alkalmazni. Az operá­ció főleg a világrahozott szívbajok és a szerzett szív­betegségek bizonyos formái­ban lehetséges. Ez utóbbiak közé tartoznak főleg a reu­mós eredetű, szívbillentyű betegségek. A sebészet — irt kell elmondani — nem magát a reumás betegséget kezében tartani a dobogó emberi szivet, amelyről a versekben annyi szépet ír­tak. Sokat lehetne arról írni, Csend honol a szegedi sziv- és érsebészeten. A kór­termek ablakából látni a folyót, a fákat, a sétáló em­bereket. Pezseg az élet. S gslmától, Egerbe került szakérettségis­nek. Onnan az Oleg Kosevoj­ba, a szovjet ösztöndíjasok elő­iskolájába. S vidám dallal köszöntötték a szovjet embereket a határon, amint a Tisza-hídon áthaladt a vonat. Moszkvában csodálkoztak pár napig, aztán Leningrádban a Herzen Egyetemen tanult négy évig. Egy esztendővel ezelőtt ban. Af. T. MSZf-'ermet avattak a Szegedi Ruhagyárban Pénteken reggel 8 órakor MSZT-termet avattak a Ru­hagyárban. A terem minden dolgozója MSZT-tag. Oláh Gyuláné, az MSZT üzemi titkára köszöntötte a dolgo­hogy a szívműtétekkel fog- ott, a műtőt nézve, maid a . . . , lalkozó orvosok hivatásukat korteremben az érdeklődő . or?.sz, y. , ,rodLa'om ta' zókat, méltatva az MSZT­teljesítve, mekkora felelős- azon kapja magát, hogy el- nan diplomává! a zsebeben ki- terem jelentőségét az élen­séget vállalnak magukra az gondolja: életet adnak itt. emelt. Kituno minositessel tért ember egészségéért. Az elkövetkezendő időben haza­* minden bizonnyal egyre töb- ^ost a Szegedi Egyetem Az a két fiatal lány, aki ben fogják keresni és megta- Orosz Intézetében tanársegéd. pár nappal ezelőtt kilépett a lálni gyógyulásukat a szege- Miiven egyszerű ezt így le­klinika kapuján, felülvizsgá- di szív- és érsebészeten. írni. Pár sor az egész, de ben­laton volt a sziv- és érsebé- (morvay) ne rejlik Bálint István küzdel­járó szovjet módszerek ter­jesztésében. Majd Juhász István szalagvezető ígéretet tett a terem valamennyi dol­gozója nevében, hogy mun­kájukkal meg fogják érde­melni ezt az elnevezést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom