Délmagyarország, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-16 / 192. szám
OElMBGYBRORSZOG 2 Kedd, 1955. aujfusztus 1®. Mi történt g külpolitikában ? Nyugatnémet politikai körök az NDK kormányával való tárgyalások mielőbbi megkezdését követelik I/ilágszerte kedvező visszhangja támadt * a Szovjetunió kormánya azon bejelentésének, melyszerint a Szovjetunió ez év december 15-ig 650 ezer fővel csökkenti hadseregének létszámát. A szovjet kormány e döntése nagymértékben befolyásolja majd az ENSZ leszerelési albizottságának augusztus 29-én kezdődő tanácskozásait is, amikoris a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és Kanada megbízottai NewYorkban összeülnek, hogy továbbfolytassák a Londonban megkezdett és májusban megszakított tanácskozásaikat most már a négy nagyhatalom kormányfőinek genfi tanácskokása során létrejött irányelveknek megfelelően. Most már a nyugati hatalmakon van a sor, hogy gyakorlati lépésekkel segítsék elő a leszerelésről tárgyaló értekezlet eredményes munkáját. A továbbiak sorén Ismertetett amerikai és angol hivatalos- és sajtóvélemények bizonyítják, hogy a szovjet kormány határozatát ezekben az országokban is kedvezően fogadták. Az amerikai külügyminisztérium képviselőjének nyilatkozata szerint e fegyveres erők létszámának csökkentéséről szóló szovjet kormányhatározat ..kecsegtetőnek bizonyulhat". A New York Herald Tribüné című amerikai lap ezzel a felirattal közli jelentését: „Az Egyesült Államok óvatossággal fogadta íz orosz hadsereglétszámcsökkentést", de hozzáfűzi: ..ez reménytkeltőnek bizonyulhat". ALlender, Louisina-állambeli demokratapárti szenátor —, mint az Associatod Press jelentése közli — a következőket mondta a határozatról: Előzékenynek kell lennünk az oroszok Iránt". Hozzáfűzte, hogy a leszerelés hatásos és megbízható programjának végrehajtása „dollármilliárdok megtakarítását teszi lehetővé Amerikának". A Reuter-Iroda jelentése szerint Washingtonban, az Egyesült Államok fővárosában örömmel fogadták a szovjet fegyveres erők létszámának csökkentéséről hozott szovjet kormányhatározatot, mint hozzájárulást a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. Diplomáciai körök véleménye szerint ez a bejelentés kedvező előjel ahhoz hogy a leszerelési albizottságának augusztusban New-Yorkban kezdődő munkája konstruktívan előrehaladjon. Az angol külügyminisztérium képviselőjének augusztus 13-án este adott hivatalos nyilatkozatában ez áll: „Anglia örömmel üdvözli a szovjet kormánynak ezt a határozatát, amely egyik következménye a nemzetközi helyzetben a genfi értekezlet eredményeként bekövetkezett javulásnak". Az angol sajtó továbbra is igen bőven foglalkozik a fegyveres erők létszámának csökkentéséről hozott szovjet kormányhatározattal. A lapok kiemelik, hogy ez a szovjet határozat elősegíti a nemzetközi feszültség további enyhülését. — közleményt — állapítja meg az Observer diplomáciai szemleíró|a — az augusztusban összeülő leszerelési albizottság munkájának elöestjén a jóakarat megnyilvánulásaként értelmezik Londonban". A szóbanjorgó bejelentés — folytatja cikke további részében az Observer — az osztrák államszerződés aláírása óta az oroszok legfontosabb hozzájárulása a nemzetkőzi feszültség enyhítéséhez és kedvező előjele a leszerelési albizottságban augusztus 29-én kezdődő tárgyalásoknak". JUyugat-Németország haladó politikai erői változatlanul továbbfolytatják erőfeszítéseiket azért, hogy Adenauer kormányát a Német Demokratikus Köztársaság kormányával való tárgyalásokra birják. Hermán Scháfer, a Reinische-Westfolísche Nachrichten című düsseldorfi lap főszerkesztője a demokratikus német rádiónak adott nyilatkozatában arról számol be. hogy új, befolyásos nyugatnémet politikai csoport alakult, amelyek tagjai többek között Arthur Stegner pártonkívüli parlamenti képviselő, dr. Hermann Rauschnlng, a danzigi szenátus volt elnöke cs Bonin nyugalmazott ezredes, akik — mint Schafer mondotta — „készek Nyugat-Németország felfegyverzése elleni küzdelmükkel valódi, reális kiinduld pontot teremteni Németország egyesítéséhez". Scháfer a továbbiakban hangsúlyozta, hogy most a legfontosabb feladat az újrafelfegyverzéssel szemben megnyilvánuló különböző nyugatnémet irányzatok összefogása egy mozgalomban. — „Ha Bonn nem hajlandó tárgyalásokat kezdeni a Német Demokratikus Köztársaság kormányával, akkor majd akadnak Nyugat-Németországban vezető személyiségek, akik pótolják azt, amit a bonni kormány eddig elmulasztott". — fejezte be nyilatkozatát Schafer, Pártélet Kollektív pártvezetés a Szegedi Ruhagyárban A genfi nemzetközi atomerőértekezlet egyheti munkája Genf (TASZSZ). Végetért az atomerő békés felhasználásával foglalkozó nemzetközi tudományos és műszaki értekezlet egyheti munkája. Ez alatt az értekezlet hat teljes illést tartott, amelyen megvitatták az atomerő békés felhasználásának tanulmányozása és alkalmazása terén a különböző országok tudósai által végzett kutatások eredményeit és az ilyen irányú tevékenység továbbfejlesztésének kilátásait. Az értekezlet keretében különféle olyan intézkedések történnek, amelyek elősegítik mind a résztvevők, mind a közvélemény beható tájékoztatását azokról a sikerekről, amelyeket az atomerőkutatásók területén és az atomerő békés felhasználása terén. különböző országokban elértek és egyben elősegítik e sikerek népszerűsítését. Az értekezlet során a különböző országok tudósai között személyes kapcsolatok alakultak ki. A Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és más országok küldöttségei kölcsönös látogatásokat tettek egymásnál. Mint sajtójelentések közlik, a tudósok — köztük szovjet tudósok — nagyobb csoportja meghívást kapott az angol kormánytól, hogy tekintse meg a Harwelli (Anglia) Tudományos Atomerőkutató Központot. Az atomerő békés felhasznalásával foglalkozó genfi nemzetközi tudományos és műszaki értekezlet világszerte a közvélemény érdeklődésének középpontjába került. Több ország neves tudósai és mérnökei számára elsőizben nyílt lehetőség arra, hogy megtárgyalják azokat a rendkívül fontos és időszerű 'kérdéseket, amelyekről ezideig semmiféle gyakorlati eszmecserére nem került sor. Már önmagában az a tény, hogy több ország tudósai közösen megvitatják az atomerő problémáit, arról tanúskodik, hogy az atomerő felhasználásának kérdései túllépték a nemzeti kereteket és olyan kérdésekké váltak, amelyeket az emberiség együttesen oldhat meg és kell is, hogy megoldjon. Több mint 700 újságíró, fotóriporter, film- és televíziós riporter érkezett a világ minden részéből Genfbe, hogy beszámolhasson az értekezlet munkájáról. A sajtó nagy figyelmet szentel a szovjet küldöttek felszólalásainak és beszámolóinak. részletesen ismerteti előadásaikat, nyilatkozatokat közöl a szovjet tudomány és technika neves képviselőitől. Az értekezlet résztvevőire még nagy munka vár. Az értekezlet első hetének eredményei máris arról tanúskodnak, hogy ez a nemzetközi találkozó a népek kölcsönös megértésének továbbfejlesztését, az egyetemes béke megszilárdítását szolgálja. Rövid külpolitikai hírek Róma (MTI). Az Etna két hónappal ezelőtt kezdődött „korlátozott tevékenysége" óta a hétfőre virradó éjszaka tört ki a legsúlyosabban. Az Etna egy perc alatt három-négy kitöréssel nagymennyiségű törmeléket és hamut szórt a levegőbe. Ezzel egyidöben a hegy északkeleti részén vékony lávafolyam indult meg. A környező falvakat egyelőre még nem fenyegeti veszély. * Jeruzsálem. A Reuter Iroda jelenti, hogy Mose Sarett iz..JÖt-ji-J- • raefi miniszterelnök kormánya hétfőn, néhány órával az újonnan megválasztott kneszszet (parlament) összeülése előtt benyújtotta lemondását Jitzhak Ben Cvi köztársasági elnöknék. * Zágráb (MTI). A zágrábi rádió jelentése szerint vasárnap a délutáni órákban Zágráb felett tornádószerű vihar dühöngött, amelyet jégeső követett. A vihar hatalmas károkat okozott a városban, Tíz éve szabad a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság A koreai nép augusztus 15én ünnepelte hazájának a japán uralom alól történt felszabadításának 10. évfordulóját. Ebből az alkalomból Dobi István elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke Kim Du Bon elvtársnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelső Nemzetgyűlése Elnöksége elnökének, Hegedűs András elvtárs, a Minisztertanács elnöke Kim Ír Szen elvtársnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének, Boldoczki János elvtárs, külügyminiszter pedig Nam Ir elvtársnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének küldött üdvözlő táviratot. Üzemünk párt-végrehajtóbizottsága a pártvezetőségek választása óta több alkalommal tárgyalta a kollektív vezetés kérdéseit. Pártalapszervezeteink foglalkoztak taggyűléseiken a kollektív vezetéssel és ez igen jó hatást váltott ki a párttagság körében, megnövelte elvtársaink aktivitását. Ettől az időtől kezdve többen kértek pártmunkát, mint Jani Ferenc, Rózsa Józsefné elvtársak és mások. A párttagság bátrabban bírálta a párt- és a gazdasági vezetés hiányosságait. Az l-es és a IV-es alapszervezet titkárát taggyűlésen bírálta a párttagság, mert a beszámoló nem tükrözte az alapszervezet vezetőségének hiányos munkáját, nem adott megfelelő Irányítást, nem szabta meg az alapszervezet előtt álló feladatokat. Bírálta a IV-es alapszervezet párttagsága a vezetőséget azért is. mert több esetben nem tartotta meg a vezetőségi ülést. A pártszervezet irányítása vezetése nerri egy ember, hanem a kollektív szerv feladata és a vezetőség egyetlen tagja sem feledkezhet meg saját felelősségéről. A kollektivitás lenini elve a pártvezetés legfőbb elve. Megsértését nem lehet másnak, mint bürokratikus jelenségnek tekinteni, amely megbénítja a pártszervezetet, a kommunisták kezdeményezését és öntevékenységét. Komoly hiányosság volt a ruhagyári párt-végrehajtóbizottság munkájában az elmúlt évben az, hogy a kollektív vezetés hangsúlyozása közben több esetben megsértettük alapszervezeteink önállóságát. Egységes szempontokat adtunk minden alapszervezetnek, holott különböző területeken különböző feladatok vannak, amelyeket az üzemrészek sajátosságai szerint kell végrehajtani. A fenti hibák kiküszöbölésére a városi párt-végrehajtóbizottság hívta fel a figyelmünket. A városi párt-végrehajtóbizottság értékelését megtárgyaltuk pártaktíva értekezleteken, ahol rámutattunk a kollektív vezetés hiányosságaira. A hibák feltárása lendületet adott a párttagságnak. jobban ment a munka, többen jelentek meg a taggyűléseken. Az eredmények mellett természetesen vannak még hibák is. amiket ki kell javítani. A párt-végrefhajtóbizottságnak nem mindegyik tagja elég tevékeny. Ez külnösen megmutatkozik a javaslatoknál, a határozatok hozatalánál és végrehajtásánál. Ez a hiányosság észlelhető az alapszervezet munkájában ís. Még elég gyakori, hogy az alapszervezeti titkárok végzik el a feladatok nagyrészét, a vezetőségi tagok hiányosan vesznek részt az irányítás, az ellenőrzés és a végrehajtás munkájában. Előfordult olyan eset is, hogy amikor az alapszervezet titkára távol volt. nem döntöttek a nagyon fontos kérdésekben. A Központi Vezetőség legutóbbi határozata óta ezen a téren Ss van javulás és ez észrevehető a pártcsoportok munkájában is. Többet foglalkoznak a termelés kérdéseivel, javaslatokat tesznek a műszaki vezetőségnek. Borús Jánosné pártcsoportvezető például a helytelen műszaki irányítást bírálta a teremmester távolléte alatt. A közvetlen szalagvezetője Ingerülten azt válaszolta a bírálatra: ő érti a dolgát, ne avatkozzanak bele a munkájába. Két napon keresztül visszaesett a termelés, de a szalag dolgozóínak keresete is. Végeredményben a pártcsoportvezetőnek lett igaza, amit később a VI-os terem szalagvezetője el is ismert. Meg kell még említeni Kopasz Jánosné népnevelő elvtársnőt, aki bírálta a terem dolgozóit, mert sokan jönnek későn a munkába) többen fegyelmezetlenül dolgoznak. ami hátráltatja a tervteljesítést. Felhívta munkatársainak figyelmét, hogy egy emberként fogjanak öszsze a kollektív szellem kialakításáért. A pártcsoportok munkájában az még a hiba, hogy kevés az olyan pártcsoportvezető, aki beszámoltatja pártcsoportja tagjait a végzett munkáról. Jól végzi munkáját Albert Sándorné, aki mindig feladattal látja el a pártcsoportját, segíti a pártcsoport tagjait, beszámoltatja őket; hogyan hajtották végre a kapott pártmegbízatásokat. Azokon a gyártásterületeken, ahol a párt irányító, ellenőrző szerepe jól érvényesül, ott az üzemrész kollektívája egységes, élenjárnak a termelésben. a dolgozók átlagkeresete jobb, mint más üzemrészekben. Elkésés, igazolatlan hiányzás nincs, vagy ha van is, csak egészen minimális. Az üzemi pártbizottság és a pártalapszervezetek előtt továbbra is az a feladat áll; hogy javítsák a kollektív vezetést és erősítsék kapcsolataikat a dolgozókkal. Jobban kell a szakszervezetre, a DISZ-szervezetre és a többi tömegszervezetekre támaszkodniok. Az üzemi pártbizottság arra törekszik, hogy teljesen megvalósítsa a kollektív vezetést. A vezetőségi tagok a pártszervezet egész munkájáért felelősek. Munkájuk a pártvezetőségen belül már nem annyira formális, mint régebben volt. A tikár és a többi vezetőségi tag között jobb a munkamegosztás. Bátran nyilvánítják véleményüket a vezetőségi üléseken, nagyobb figyelmet fordítanál? a párttagok és pártonkívüliek észervételelre és bátorítják az építő bírálatot. Péter János a Ruhagyári Párt V0i titkára Ünnepélyesen befejeződött az V. Világifjúsági és Diák Béketalálkozó Varsó (MTI) Vasárnap este a varsói Sztálin téren megrendezett nagygyűlésen ünnepélyesen befejeződött az V. Világifjúsági és Diák Béketalálkozó. A hatalmas teret zsúfolásig megtöltötték Varsó lakosai. Kilenc óra után néhány perccel a Tudomány és Kultúra Palotájának egyik erkélyéről száz harsonás díszjele nyitotta meg a nagygyűlést. Ezután Bruno Bernini, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség elnöke mondott záróbeszédet, majd felolvasta a VIT résztvevőinek üzenetét, amelyet a nagygyűlés résztvevői kitörő lelkesedéssel fogadtak el. — Mi, 114 ország 30 ezer fiatalja — hangzik az üzenetben — azért jöttünk hegyeken és tengereken keresztül Varsóba az V. Világifjúsági és Diák Béketalálkozóra, az ifjú nemzedék hagyományos ünnepségére, a kultúra és sport seregszemléjére, az ifjúság nagy találkozójára, hogy megismerjük és még jobban megértsük egymást. — Ezen a reményteljes nyáron, amely a négy nagyhatalom kormányfőinek genfi értekezletét követte, összejövetelünk megmutatta, hogy különböző meggyőződésre; fajra és nemre való tekintet nélkül együtt tudunk működni és azt is megmutatta, hogy ez az együttműködés szükséges jogaink védelme, a béke biztosítása, a munkához, a tanuláshoz, a boldogsághoz és a békéhez való jogunk védelme érdekében. Ezután az öt világrész ifjúságának egy-egy küldötte bevonta a hatalmas zászlórúdról a VIT zászlaját, majd a nagygyűlés résztvevői száz nyelven együtt énkelték el a DÍVSZ indulóját. Alig néhány héttel ezelőtt olvastuk a «Csillag»-ban Lukács György mélyreható elemzését Mann életművével kapcsolatban — s júniusban ünnepelte az emberiség az író nyolcvanadik születésnapját. Alkotókedvének teljében halt meg s talán töredékben maradt ezzel utolsó alkotása, a -Szélhámos Félix Krull megemlékezései* is. A huszadik század az imperializmus polgári kultúrájának hanyatló időszaka. Az elembertelenedő világ mechanizmusa fetisizált világképet teremt az emberek tudatában s amint erősödik e íetisizáció folyamata, akként szürkül egyre inkább tartalmatlanná az életforma értelme. S a társadalmi rend csődje maga után vonja a kultúra, az irodalom, a filozófia, a képzőművészet — hangsúlyozottan — eszmei csődjét is. A művészeti forradalmaknak mindig csak akkor volt — és van — létjogosultságuk, ha születő új, társadalmilag feltörekvő osztályok — azoknak eszméi, ideológiája — szolgálatába ál'anak. E tartalmilag megújhódott valóságtükrözés azután megszüli a magánuk megfelelő kifejezési formát is, A burzsoá rendszerben a művészi forradalmak egy hanyatló osztály fejlődésellones Ideológiájának szócsövei. A művészi forradalom — a tartalombeli új ábrázolásának híjával — szükségszerűen a forma területére korlátozódik. így a huszadik század burzsoá művészete a forma forradalmainak válságát éli át. Megmutatkozik ez mind az irodalomban, mind a képzőművészetben, mind a zenében. A verset értelmetlenné váló szóhalmazzá puffasztják, a regény elemeire bomlik és nem regény többé. Joyce »Ulysses«-e, Prbust, Woolf és Gide munkái asszociációk, kórhangulatok, montázsok keveréke, felcserélt idősorrenddel és pszichoanalikus elemzessel. A burzsoá irodalom e formai forradalmában lép színre a 25 éves Mann 1901-ben -A Buddenbrook héz* című regényével, mint a polgárság kritikai realizmusénak utolsó nagy képviselője, ö is forradalmat csinál a maga módján, — Buddenbrookban még kevésbé a formával — a tartalomban: az imperializálódó kapitalizmus leleplezésével. Mann későbbi műveiben, a *Halál Velencében-, a József és testvérei«-ben, különösen pedig a *Doktor Faustus»-ban formailag is pontosan tükröztetni tudja a polgári rend válságát. Irónia és önirónia ez stílusának, ábrázolási módjának fő alkotóeleme, mellyel nem jut ugyan el a szocializmus igenléséig, de eljut szükségszerűségének elismeréséig, az imperializmus válságának ábrázolásáig, e valóság megtagadásáig. S mit állít helyébe? A valóságot. Mann pontosan bemutatja, hogyan tükröződik — milyen világképet hoz létre — az emberek fejében a válságbajutott rend, ugyanakkor ezzel a szubjektív világgal szembeállítja a valóság objektív elemeit. A szubjektív polgári tudat és az objektív imperialista valóság érintkező és egymástól eltérő pontjainak összekapcsolásával teljes képet ad e polgári világról. A valóság és a belőle kinövő tudat egysége és ellentéte szüli a stílus, az ábrázolásmód ironikus, önírónikus — Lukács szavával *játékos» — elemeit De ez sohasem válik nála formai elemmé, játékká. Mann szerette az életet: a Tonio Krőgerek igenlése élt benne; az a tudat, hogy a művésznek, a művészetnek sohasem szabad elszakadnia az élettől. A művész nem arisztokratízálódhat. Talán ezért kedvelte annyira — amint ez a nemrég a magyar olvasókhoz intézett leveléből kitűnik — Tonio Krőger alakját, melyet magáénak vallott a megalkotását követő több évtized után is. Ismert bennünket, magyarokat is. Irodalmunkat nagyra becsülete: erről tanúskodik egy — Kosztolányi hagyatékában talált — levele. Ismerte Kosztolányit, Babitsot, József Attilát, akiről nemrég levélben emlékezet t meg, Móriczot, Bartókot és Lukács Györgyöt. Többször járt Magyarországon. Alig múlt nyolcvan éves most, hogy meghalt. Az európai kultúra egyik vezéralakját veszítettü el benne; az írót, a filozófust, a béke, a haladás világtekintélyű harcosát. • 1 < (papp)