Délmagyarország, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-12 / 189. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MDP CS0NGRADMEGYE1 BIZOTTS A G A ,N A K LAPJA XI. évfolyam, 189. szám Ara: 50- fillér " MAI SZAMUNKBÓL: FEJLESSZÜK AZ ALKOTÖ KEDVET A MUNKASOKBAN (2. oldal) KÍNAI KULTURÁLIS KÜLDÖTTSÉG ÉRKEZETT VAROSUNKBA (3. oldal) AUGUSZTUS 20-RA KÉSZÜLNEK A DOLGOZÓ NÖK SZEGEDEN (3. oldal) Péntek, 1955. augusztus 12. r Munkában az üzemek tovább! korszerűsítéséért Szeged üzemeiben a párt útmutatásával a mun­kások, technikusok, mérnökök megbeszélték és meg­beszélik a helyi viszonyoknak megfelelően a műszaki fejlesztés, korszerűsítés kérdéseit, a term-lékenysé,g növelésének, az önköltség csökkentésének, a minőség javításának lehetőségeit. A műszaki kultúra, a kor­szerű technológia alkalmazása napról napra való fel­adat. ötéves tervünk időszakában Szeged üzemeiben is számos az új technika alkalmazásának, a szovjet mun­kamódszerek felhasználásának eredménye. Nem kevés üj technológiai eljárást vezettünk bc. amelyeknek a segítségével növekedett a termelékenység. Megállapít­hatjuk, hogy Szeged iparának is nőtt a technikai szín­vonala. Mindezek ellenére a műszaki haladás mértéke Szeged üzemeiben sem kielégítő és korántsem használ­juk fel a korszerűsítés valamennyi lehetőségét. Az adottságokhoz, lehetőségekhez képest — az üzemekben tudják ezt a legjobban — a műszaki színvonal vi­szonylag elmaradt. Pedig a munkatermelékenység nö­velésének, a műszaki kultúra, a technika gyakorlati alkalmazása a fő módszere. Szükségessé vált az ipar technikai színvonalának növelése azért, hogy gazdasá­gosan, jobban dolgozzunk — nőjön a termelékenység, hiszen csak ez a biztos alap. amely a fokozottabb anyagi és kulturális igények kielégítését biztosíthatja. Fontos a korszerűsítés, s jelentőségét adja az is, hogy új. második ötéves tervünk megkezdése egyre jobban közeledik. A második ötéves terv idején — amint az MDP Központi Vezetőségének márciusi határozata megállapította — tovább kell folytatnunk a szocialista iparosítást. Ehhez is elengedhetetlen a műszaki szín­vonal növelése. Az üzemek korszerűsítését elsősorban a meglévő tartalékok, lehetőségek feltárásával, az adott üzemek saját anyagi erőforrásaival kell megvalósítani. Ütját kell tehát állni azoknak a gyökerében helytelen véle­ményeknek, amelyek a gyárak korszerűsítését, jobb technológia alkalmazását csupán nagy anyagi befek­tetésekkel akarják megvalósítani. Az ilyenfajta véle­mény visszahúzója, fékje a tartalékok, lehetőségek fel­kutatásának, kihasználásának. Ezzel együtt pedig aka­dályozná a dolgozók teremtő, alkotó készségének ki­bontakoztatását is; bizonyos meghátrálásra késztetné az újítókat. Az a tennivaló, hogy az üzemek vezetői alaposan megismertessék a dolgozókkal a helyi, megoldásra váró legégetőbb kérdéseket. Nyilvánvaló, hogy csak ennek ismeretében lehetséges a termelést elősegítő javasla­tok, újítások megteremtése. Természetesen az üzem minden dolgozója saját elgondolásait, javaslatait, bí­rálatait is juttassa kifejezésre. Ezért kell tevékeny­kedni az üzemek párt- és szakszervezeteinek, az üzem igazgatójának, a műszaki értelmiségieknek. Számos példa bizonyítja, hogy a dolgozók javaslatai, kezdemé­nyezései, bírálatai jobb munkához vezetnek. Elmond­ható-e, hogy Szeged üzemeinek vezetői kielégítően igénybe vették, felhasználták a dolgozók javaslatait? Nem mondható cl s ezen a helyzeten sürgősen változ­tatni kell! Tűrhetetlen módon előfordul, hogy íróaszta­lok mélyén hevertetnek újításokat és nem mondanak 2rról véleményt. Az Űjszegedi Kender-Lenszövő Vál­lalat újító-brigádja kikísérletezte a tömlőszövés új módszerét, amelynek jelentős gazdasági eredménye lenne — ha alkalmaznák. A gyár iparigazgatósága je­lenlétében is többször kipróbálták már a tömlőszövés lij technológiáját, de az iparigazgatóság részéről még nincs döntés. Természetesen szükséges az alapos kö­rültekintés, de az nem jelenthet huza-venát. A Szegedi Cipőgyárban az újításokra előirányzott összegnek csak igen kis részét használták fel tulajdonképpeni céljára. Az újításra előirányzott pénzből a jogtalan túllépése­ket egyenlítették ki. Az üzemekben minden dolgozó előtt ott áll a le­hetőség. hogy hozzáadja a maga tudását, javaslatát a műszaki színvonal emeléséhez. Élnek is ezzel a lehető­séggel, ha segítik ennek megvalósításában őket. A Sze­gedi Jutaárugyárban a műszaki fejlesztéssel kapcsola­tos tanácskozáson Sőregi Antalné szövőnő a minőség javítására vonatkozó fontos javaslatot tett. Rácz Fe­renc — szintén a Jutaárugyár dolgozója — a nyers­arya-g-felhasználásra tett alkalmazható, he'yes javas­latot. Az Űjszegedi Kender-Lenszövő Vállalatnál Tóth Sándor főművezető vetiilék-lefogyást jelző szerkezetet állított össze. Az újítását — amely segíti a munkát — elfogadták. Bcdi László, az újszegedi gyár esztergá­lyosa a gépek jobb meghajtására tett észrevételt. A Szegedi Textilművekben Bodó és Csamangó elvtársak a tisztítóban a verő alatt lévő légrés újítással való megszüntetésével nagymértékű nyersanyag-takarékos­ságot értek cl. Az újítás bevezetési költsége 24 forint volt, s az újítással egy évben 54 ezer forint értékű nyersanyagot takarítanak meg. Mindezek is azt jelzik, hogy nem kevés tartalék, lehetőség van az üzemekben a jobb munkára. Szegeden a műszaki fejlesztésben nagy segítséget adhatnak a különböző tudományos egyesületek, tudományos intézetek dolgozói. A dolgozók javaslatai a jobb munka szolgálatában állnak. Tegyenek is minél több javaslatot szóban, vagy írásban az üzemek dolgozói a jobb munkára, korszerű eljárások alkalmazására, a kézi munka mcchanizálá­sára. A munkások, műszakiak, tudósok hozzáértése, leremtő készsége, alkotó munkáia sikerre viszi az ipar technikai színvonala emelésének ügyét. Az alkotmány-műszak eseményeiből Két mázsával több jó öntvény készült a Vasöntödében -PAPÍRMUNKÁVAL" — így nevezik a 4—5—6 milli­méter vastagságú öntvénye­ket — kezdték az alkotmány­műszakot a Szegedi Vasöntö­dében. A sok kis térfogatú öntvény elkészítése fokozot­tabb erőfeszítést követel a formázóktól, öntőktől egy­aránt, mert több formát kell készíteni, többször le kell hajolni az izzó vassal telt vödrökkel, hogy a napi ön­tési tervet teljesíteni tudják. Az üzem vezetői és dolgo­zói azért mégis bizakodva tekintettek a műszak elé. Csókási Sándor művezető megállapította: »A mi fiatal­jainkra, persze az idősebbek­re is lehet számítani--. És egymás után sorolta fel a dolgozók vállalásait. -Terhes Imre gépformázó például az­zal állt elénk reggel — mondta Csókási elvtárs —, hogy számára ma tíz szek­rénnyel többet biztosítsunk, de a többiek is mind tettek felajánlást-. A NAGY ÖNTÖCSAR­NOKBAN közben egy percre sem állt meg a munka. Alig múlt el egy óra és máris so­kan túlteljesítették vállalá­sukat, a műszak pedig csak fél 3-kor ért véget. A fiatal Czombos Károly már a negyvenhetedik szekrénybe döngölte a fekete homokot. Általában 38 mintát készí­tett eddig, most 45-öt vállalt. Gyömbér Géza kétféle önt­vényhez készített mintákal. nagy igyekezettel. Egyikből 15, a másikból húsz darab elkészítését vállalta. Egyik vállalását nem tudta teljesí­teni, mert csak 14 magot ka­pott a magkészítőktől. "A Aki megelőzte az időt Az esztergagép a ha munkája jelöl fúrás is meg legyen. Szegedi Xl-es sz. kérdik. — Dolgozni Nem először teszi . ... ... ,,... . . kell és nem lesz ezt. Naponként elö­Autójavító Vállalat ^^ Mba /ordlí/ ilyesmf velr gépműhelyében Az alkotmány- Ez a nyitja annak. egyenletesen szórja miiszakban kiilcnö- hogy a Xl-es számú a finom vasforgá- sen jól dolgoz k. Autójavító Vállalat vii minden percet ki- első munkása és a csot. Klivtnyt Lasz- ^ Gárdinn szakma kwM rfo(. lo tdos szakmunkas Menyhért a gép- gozója is. Az 1960­őrködik a gép min- műhely művezetője as éo negyedik hó­dén mozdulatára, megfigyelte. hogy napi tervét teljesíti Időnkint leállítja, s f?*'örftjkő" . déle.' m0st A* l. u , lott 12-'g szaz műszak befejezte­uj munkadarabot damb menetvágAst vel ,960 májuf hó. fog be. Igazít, tesz, végzett cl. Ez 180 napját kezdi meg. .... , , ., , . . .vesz. de nem feles- százaléknak jelel A gépműhely, másik formaval majd kipn- < [egesen hanemmin. ahol dol'ik & T^Ű^JS^m^J^ri Klir»l LáS:lÓt m0l,J váUalást ™ kén jelentette: -23 darab | lett. megtartottam a szava­mat". IPARKODTAK a többi formázok is. Megtették a ma­gukét, nyugodtan várták az öntés kezdetét, mert az üzem tervteljesítése végül is az ön­tőkön múlik. Az öntőbrigád a selejt csökkentését vállalta. Fél százalékkal lett kevesebb selejt e napon — ahogy vál­lalták. Ez azt jelenti, hogy két-két és félmázsával több jó öntvényt készítettek. Az öntéssel is jól haladtak, 114 százalékra teljesítették előirányzott tervet. munkája nem min- augusztus 20-ra. Eb­kell. Lenn a ce­mentpadlón, a gép .... . mellett az egyéb d,S koti *«</ géphez, ben szerepel az is. autó alkatrészek kö- Az autók alkatré- hogy az üzemrész zött egy kis ládika szeinek javítása dolgozói lefestik gé­van. Csörrenve hM sokoldalú. Csütör- peiket. Klivinyi 'síibTyoTidöközök- tökőn dilelött csak Lászíó már «"* » ben a többi közé. egy pillanatra hagy- elkészült. Condo­Szükszavú ember ta ott az eszterga- san. szépen szür­ez a kiváló eszter- padot A hengerfú- kére festett géppel SS "««•»• ***** * ÓS „,e szelni, hogyan ha- elo ez idö alatt a együtt még 11 gép­lad elöre a munká- szomszédos fúró- mühelybeli munkás bem. gépet, ügy egyez- azért, hogy az ün­— Álljon ide m«l- tsjje ÖSfzg Q m(m - műszakban lem es megtudhat- ... , . . , .... az ' ia - szokta mon- kat• ho&lJ a menet- ígéretüket tetjeslt­dani tréfáskomolyah, vágás és a henger- sek. Kommunisták példamutatása 'A' Szegedi Seprögyárban kommunista műszakkal kezdő­dőit augusztus 10-én a nap. Néhány nappal ezelőtt ünne­pelték az üzem dolgozói, hogy újra élüzemek lehettek. Most megmutatták ismét, hogy a ki­tüntetésre méltón rászolgáltak. Augusztus 9-én, a műszakot megelőző napon is szép ered­ménnyel dolgoztak, de 10-én 340 darab seprővel készítettek többet, mint az előző napon. Az export-készítmények meg­követelik a gondosabb munkát. Az üzem kommunistái kö­zül nem is volt egy sem, aki a megállapított 96 százalé­kos szíahánovisía szint alatt telményt. | cirkot, hogy abban hiba nincs, Ig.y a seprőüzem minőségi és eléri a 98 . százalékos minő­eredményének átlaga 97 szá- cégi követelményt, zalék lett. A párttagok közül t Az üzemnek komoly válla­például Csánvi József kiváló lása van augusztus 20-ra. dolgozó seprőkötő'98 száza- Kétezer darab seprő készité­lékban készített elsőosztályú sét ígérték terven felül. árut. Nagy Irén máskor is a Közben profilváltozás történt, legjobb seprő-varrók közé tar- mert az export-érdekek így kí­tozott. Az előírásnak pontosan vánták. Értékben azért már megfelefS munkát végzett most kimutatható az üzem vállalá­is. Munká:ának minőségi ered- sának eddigi teljesítése. Au­ménye ígv lett 98 százalék, gusztus 10-vel bezárólag érték- tel'2u Laczkó Istvánnénak iparkod- ben 106.4 százalékot tett ki rz' U1" nia kell, hogy mennyiségben és eredmény. Az önköltséget is minőségi munkában "is elegét 732 ezer forinttal sikerült tegyen annak, amit tőle vár- csökkenteni. A mostani kom­nak. Laczkóiié igyekszik is. I munista műszaktól függ még, Olyan gonddal válogatja min-, hogy a mennyiségnél is telje­J : _ ' pÍ(p« n Cnnenrrime n-i ínroroltít A Ju'aátugyórbon zenével köszöntik a munka élenjáróit A Szegedi Jutaárugyárban az alkotmány-műszakot meg­előző napon a fonoda 104.9 százalékra teljesítette a ter­vét. A szövődé 100.8 százalé­kos tervteljesítést ért el. Az ünnepi műszak első napja újabb szebb eredményeket hozott. Az első értékelésnél teljesítése jóval magasabb lett. mint előző nap. Az üzemben naponként ér­tékelik a dolgozók eredmé­nyeit. Az újonnan alakúit üzemi zenekar pedig köszönti teljesítette a minőségi köve- dig a seprőkhöz szükséges sítse a Seprőgyár az ígéretét. a legjobbakat A szegedi tsz-tagok és egyénileg dolgozó parasztok is készülnek alkotmányunk napjára A szegedi üzemek dolgozói­nap példáját követve a város termelőszövetkezeteiben is nagy lendülettel kezdődött meg a tíznapos alkotmány-műszak. A Ságvári telepi Táncsics Termelőszövetkezetben a dolgozók kora reggel, mi­előtt munkához kezdtek volna, röpgyülést tartottak. Megbe­szélték azokat a soronlévő fel­adatokat, melyeket alkotmá­nyunk ünnepének tiszteletére, augusztus 20-ára teljesíteni akatnak. A növénytermelési munkacsapatokban dolgozó szövetkezeti tagok vállalták, hogy az alkotmány-műszak ide­jén hatványozott erővel dol­goznak azért, hogy a behordás és a cséplés munkája teljesen befejeződjék. Vállalták azt is, hogy a kővetkező napokban be­fejezik a füszerpaprikatábla ga­zoló kapálását és a másodve­tésű tarlóburgonya, valamint a rövid tenyészidejű kukorica kapálását is. A műszak munkájából a szö­vetkezet asszonyai kiveszik ré­szüket. Az asszonyok arra tet­tek ígéretet, hogy betakarítják és kifejtik a szövetkezet gaz­dag máktermését, míg a fér­fiak a szérűskerti, s mezei munkákkal foglalkoznak. A cse­metekertészek augusztus 20-ig előkészítik a négyholdas gyü­mölcsfaiskola szemzési mun­kálatait, s azokat a csemetéket, melyek már alkalmasak a szem­zésre, be is szemzik. Hasonlóképpen röpgyűlésen tárgyalták meg az alkotmány­műszakkal kapcsolatos teendői­ket a baktói Alkotmány Termelőszövetkezet tagjai is. A szövetkezet mun­kacsapatai egyiől-egyig vala­mennyien szép munkafelajánlá­sokat tettek. Herezeg Imre munkacsapata többek között vállalta, hogy augusztus 20-ig teljesen rend­behozzák a szérűskertet, a szal­ma- és lucerna-kazlakat. A tö­rekkazlakat szalmával beteteje­zik, s emellett még 25 hold lu­cernát lekaszálnak. . Volotyka Mária csoportja a fűszerpaprika, a cukor- és ta­karmányrépatáblák gazoló ka­pálását augusztus 20-ig befe­jezi. Ugyancsak a nyári nö­vényápolási munkák gyors be­fejezésére tett vállalást Csi­szár Mátyásné és Volotyka Jú­lia munkacsapata is. A lelkes munkafelajánlások­ból a kertész-brigád tagjai sem maradtak ki. Kudier Antal és Cseresznyés Józsefné, a kerté­szeti brigád tagjainak nevében megígérték. hogy rövid idő alatt végeznek a másodvetésű növények kapálásával. Rácz Eszter munkacsapatának tag­jai is a másodvetésü növények kapálására tett vállalást. Az üzemi dolgozók, terme­lőszövetkezeti tagok után a város egyónllep dolgozó parasztjai is több és jobb munkával akar­ják kifejezésre juttatni ezek­ben a napokban államunk, al­kotmányunk iránti szeretetü­ket. Kedden estig nem keve­sebb, mint 545 szegedi egyéni gazda tett alkotmányunk ün­nepének tiszteletére jelentős munkavállalást. Közülük so­kan ígéreteiket már teljesítet­ték is. Legtöbbjük az állam iránti kötelezettségek idő előtt való teljesítését Ígérte. Kedden este még 545-en vol­tak. de azóta már nagyon sok újabb felajánló csatlakozott a kezdeményezőkhöz. Például Nagymihály János háromhol­das gazda az I. kerületből, aki vállalta, hogy gabonabeadási kötelezettségét már a cséplő­géptől teljesíti, s ezzel egyidő­ben értékesítési szerződésre át­adja az államnak felesleges ga­bonáját. „B"-vételi jegyre 518 kiló, értékesítési szerződésre pedig 403 kiló gabonát vitt be a terményraktárba. Már ez évi 269 kilónyi kukoricabe­adási kötelezettségének is ele­get tett. Tavalyi kukoricával teljesítette. Tisztázta burgo­nyabeadási kötelezettségét is. A legjobbak között van Ka­rácsonyi János hatholdas, Ró­kusi feketeföldek 239. szám alatt lakó gazda, aki gabona­beadási kötelezettségén túl már egész évi sertés-, tojás-, vágómarha- és baromfibeadási kötelezettségének eleget tett. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom