Délmagyarország, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-03 / 181. szám

V/MG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 181. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1955. augusztus 3. MAI SZAMUNKBÓL: A VARSÓI VIT ESEMÉNYEIRŐL (2. oldal) A JUGOSZLÁV SZÖVETSÉGI NÉPKÖZTÁRSASÁG PARLAMENTI KÜLDÖTTSÉGE MOSZKVÁBA ÉRKEZETT (2. oldal) A MAGYAR— JUGOSZLÁV FILMFORGALMAZÁSI TARGYALASOK (2. oldal) Termelőszövetkezet: ] nagyobb terméseredmény Még jónéhány hónap van hátra az idei gazdasági év befejezéséig, de máris nyugodtan elmondhatjuk: termelőszövetkezeteink ismét hatalmas lépést tettek előre a politikai és gazdasági megerősödés útján. Kü­lönösen a júniusi párthatározat után csaknem minden termelőszövetkezetben felmérhetetlenül sokat javult a munkafegyelem. Az idén már keresve sem találnánk Sze­geden és a járásban olyan termelőszövetkezetet, mely­nek gabonatermés átlagai egyszinten mozognának az egyéniekével. A szövetkezeti szérűkön mindenütt kettő, kettő és félmázsával nagyobb termést ad most a búza, a zab, a rozs és az árpa is, mint az egyéni gazdákén. De beszéljenek inkább a tények. A mórahalmi Üj Világ és a Vörös Október Termelőszövetkezetek lé­nyegében már befejezték a cséplést. Mindkét szövet­kezetben 10 mázsa 50 kilójával fizetett a búza. A fa­lunak eddig már közel 400 egyéni gazdája csépelt el. A községi tanács pontos kimutatásai szerint a négy­száz termelő csak hétmázsás búzatermés átlagot ért el. Nem mehetünk el szó nélkül a dorozsmai József At­tila TSZ gabonatermés eredményei mellett sem. Míg a falu átlaga 7.5 mázsa, addig a József Attila Terme­lőszövetkezet 210 kilóval többet csépelt el búzából holdankint. A pusztamérgesi Rákóczi Termelőszövet­kezte tagjai is megmutatták az idén: a régebben alig termő, silány homokon is lehet jó termést elérni. Az egyéni gazdák átlagos rozstermése a faluban most is — mint általában minden közepes esztendőben — 6 mázsa. Ezzel szemben a szövetkezet az idén már min­den holdról két mázsával több rozsot takarított bc. Algyő határa tudvalevőleg igen jó árpatermő vi­dék. Az algyői egyéni gazdák értik is az árpatermelés csinját-binját. Az eddigi cséplési eredmények szerint a falu árpatermés átlaga 11 mázsa. Az Üj Élet Ter­melőszövetkezeté pedig hárommal több: 14 mázsa. Hozzá kell tennünk, hogy a termelőszövetkezet árpa­vetéseiből tíz holdat erősen megrongált a víz s ez na­gyot rontott a termésátlagon. Vízkár nélkül a kívül­állók becslése szerint is a tsz tagjai árpatermelés te­kintetében könnyen elérték volna a 18—20 mázsát. A termelőszövetkezeti földekről betakarított sok száz és ezer mázsa terméstöbblet tanúskodik most szövetkezeti mozgalmunk életrevalósága, tettrekész­sége mellett. Az idei aratás és cséplés ismét bebizo­nyította, hogy a kisüzemi parcellás gazdálkodás tá­volról sem veheti fel a versenyt a nagyüzemi, szövet­kezeti termeléssel. Nem azért, mintha a szegedi járás egynéileg dolgozó parasztjai nem értenének úgy a földműveléshez, mint a szövetkezeti tagok, hanem azért, mert a néhány holdas kis gazdaságukban nincs lehetőségük arra, hogy új módszerekkel, gépi erővel műveljék földjeiket. Pártunk azt tartja: a szövetkezeti földeken elért magasabb terméseredmények mjndennél jobban hat­nak, beszédesen tanúskodnak a szövetkezeti mozga­lom fölénye mellett. Letagadhatatlan igazság ez. Sze­ged és a járás egyéni gazdái a cséplés megkezdésének pillanatától nagy figyelemmel kisérik a szövetkezetek gabonatermés eredményeit. El is mondják a szövet­kezetek munkájáról szerzett tapasztalataikat. Most már sokan vannak az olyan egyéni gazdák, akik a magasabb terméseredmények láttán elismerik, való­ban nagyobb a haszon a szövetkezeti munkán. Nem­régen a pusztamérgesi gazdák népes csoportja láto­gatott el a helyi Rákóczi Termelőszövetkezetbe. Sánta Antal tízholdas középparaszt őszinte meggyőződéséből mondta el: Pusztamérges környékén eddig még sen­kinek sem volt ilyen terméseredménye, mint amilyen most van a Rákóczi TSZ-nek gabonából és ígérkezik más növényekből. Manapság a járás valamennyi köz­ségében százszámra hangzanak el hasonló vélemények. Ezekből arra következtethetünk, hogy elérkezett az ideje, meg van hozzá minden lehetőség, őszre, amikor a gazdasági év véget ér, jelenlegi tsz-eink mellett több új termelőszövetkezet alakuljon. Ehhez termé­szetesen elengedhetetlenül szükséges az, hogy kerü­leti és községi pártszervezeteink, a szövetkezet kom­munistái agitációs munkájuk közben még többet be­széljenek a tsz-ek eddig elért eredményeiről s azokról a termelési lehetőségekről is, melyeket eddig még a tsz-ek sem használtak ki. Az ilyen alapos felvilágosító munka nyomán a ma még egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok ezrei értik meg: a szövetkezeti moz­galom valóban egész dolgozó parasztságunk felemel-' kedését szolgálja. Szeged és a szegedi járás életéből Ábrahám József mórohalmi irakiorista cséplő br gádja elnyerte a Szegedi Járási Páribzotlság cséplési versenyzászlaját A „Délmagyarország" még a cséplési munkák kezdetén beszámolt arról, hogy Ábrahám József mórahalmi traktorista a cséplés idejére versenyre hívta ki a szegedi járás összes cséplő brigádjait. Az Ábrahám­brigád eddig a rendkívüli kedvezőtlen idő­járás ellenére is beváltotta igéretét. Az el­múlt héten 1070-es gépükkel 1283 mázsa gabonát csépeltek el. Ez az eredmény je­lenleg a legjobb a szegedi járásban. Ezért méltón juttatták nekik a Szegedi Járási Pártbizottság vándorzászlaját, melyet hét­főn meg is kapott a brigád. A zászlót Simon Lajos elvtárs, a járási párt-végrehajtóbi­zottság titkára adta át a munkacsapat tag­jainak. A brigád Ígéretet tett arra, hogy ezt a zászlót mindvégig megőrzik. Az Ábrahám-csapatban szervezett mun­ka folyik. A brigád tagjai minden idejüket jól kihasználják s mint népnevelök rend­szeresen foglalkoznak a csépeltetőkkel. Bi­zonyítja ezt az is, hogy ahol az Ábrahám­brigád csépelt, minden gazda már a géptől teljesítette beadási kötelezettségét. A Mórahalmi Gépállomás mind a 21 cséplő munkacsapata részt vesz a verseny­ben. A legjobbak között van Nyerges Mi­hály felelős vezető és Kátai András cséplő munkacsapat vezető brigádja is. A múlt héten 1268 mázsa gabonát csépelt el. Köz­vetlen mögöttük halad Martonosi János és Molnár János csapata múltheti 1151 mázsás teljesítményével. A gépállomás vezetősége rendszeresen értékeli a brigádok teljesítményét, a legjob­bakat gépállomási vándorzászlóval jutal­mazza. Akik rászolgáltak a falu őszinte megbecsülésére Az idősebb parasztemberek véleménye szerint emberemlékezet óta nem volt még ilyen rendkívül viharos, esős nyár. A na­ponta ismétlődő rendkívüli záporok, viha­rok a gabonabetakarítás, a hordás és a cséplés munkáját mindenütt nagyon hát­ráltatják most. A tápéi Ady Endre Terme­lőszövetkezet tagjainak kétszeresen nagy gondot okoztak az utóbbi hetek. 150 holdas búzatáblájuknak egyrésze, mintegy 40 ka­tasztrális hold még az aratás előtt és az aratás közben víz alá került. A különben rendkívül gazdag termést ígérő búzatáblát gépekkel meg sem lehetett közelíteni. A paraszti becsület megnyilvánulásának szép példáját láthatta mindenki a faluban, ami­kor a szövetkezet valamennyi tagja, férfiak, nők egyaránt összefogtak, hogy megment­sék termésüket. Napokon keresztül, ünne­pen, hétköznap egyaránt, sárban, vízben térdig gázolva arattak, egyenkint hordták a kévéket ki a szárazra. Senkinek, még az asszonyoknak sem volt fontosabb dolguk az aratásnál. Végül'mégis sikerült nekik meg­menteni a termést. Már megnyugodtak, j amikor ismét újabb esőzések jöttek és a i vízből kihordott gabonát újra menteni kel- | lett, mert a sok csapadék miatt újra víz alá került. Az aratás befejezése óta eddig már összesen négyszer kellett partra szállítani a 40 holdas tábla termését. Több volt ez az egyszerű hétköznapi munkánál. Nagyszerű munkahőstett volt, melyet csak olyan em­berek képesek véghezvinni, akik már meg­tanulták szeretni a közös vagyont, becsü­letbeli ügyüknek tekintik helytállásukat kö­zösségük mellett. Szeptemberben új gimnázium nyílik Szegeden A technikumok elsőosztályai­nak csökkenésé és a szegedi ál­talános iskolát végző tanulók létszámának szaporulata követ­keztében az 1955/56-os iskolai évre nagyon sok tanuló kérte a felvételét a gimnáziumokba. Szeged két gimnáziuma, a Tömörkény István leánygimná­zium és a Radnóti Miklós fiú­gimnázium már az előző évek­ben is túlzsúfolt tanuló- és osztálylétszámmal rendelke­zett, ami sok nehézséget jelen­tett az oktatási munkák elvég­zésében. A helyzetet még meg­nehezítette az is, hogy mind­két gimnázium gyakorlógim­názium, ahol a tanulók oktatá­sán kívül nagy gondot keli for­dítani a tanárjelöltek képzésé­re is. S mivel e körülmények fi­gyelembe vételével a két gya­korló gimnázium osztály- és tanulólétszámát növelni már nem lehetett, egy új gimnáziu­mot kellett létesíteni. Az új általános gimnázium — a tervek szerint — koedu­kált gimnázium lesz és 9 osz­tályt nyit szeptemberben, átla­gosan 35—40 tanuló-létszám­mal. A 9 osztályból 6 első osztály lesz. Ugyanekkor a Tömörkény leánygimnázium 2, a Radnóti fiúgimnázium pedig 1 második osztályt ad át az új gimnáziumnak. A második osz­tályok átadásával egyben a gyakorló gimnáziumok túlzsú­foltságán is enyhít az oktatási osztály. A szemléltető és kísérleti eszközök egy részét a már mű­ködő két gyakorlógimnázium", valamint a szakérettségis kol­légium bocsátja az új gimná­zium rendelkezésére. Az okta­tási osztály ezenkívül még 70 ezer forintot fordít a hiányok pótlására, ás a szükséges át­' alakítások végrehajtására. Ez­zel az oktatás tárgyi fettételeit biztosítják. ' Szeged megyei jogú város oktatási osztályának vezetősé­ge már kinevezte az új gimná­zium tanári karát, s ezzel egy­idejűleg dr. Bokor Istvánt —• a Tömörkény leánygimnázium gyakorló gimnáziumi szakve­zető tanárát bízta meg az igaz­gatói teendők ellátásával. Az új gimnázium valószínűleg „Állami Hunyadi Mátyás Al­talános Gimnázium" elneve­zéssel szerepei majd a szegedi középiskolák között. A gim­názium helyét illetőleg vég­leges megállapodás még nem történt. A tervekben két lehe­tőség merült fel: a Szegedi Tudományegyetem Természet­tudományi Karának Sztálin körúti szárnya, illetőleg az Or­vostudományi Egyetem Ju­hász Gyula uicai gazdasági hivatalának épülete. A végié- j ges elhelyezésben most tár-, gyalnak az illetékes miniszté-! riumok. I Éliizem a Szegedi Nyomda Vállalat A Szegedi Nyomda Válla­lat dolgozói jó munkájuk eredményeként ismét kiér­demelték a kitüntető élüzero címet. A Szegedi Nyomda egymást követően harmad­szor lett élüzem. A Nyomda Vállalat dolgo­zói élüzemavató ünnepségü­ket augusztus 6-án, szomba­ton este 7 órakor tartják kultúrtermükben. ( Dunakeszi vendégek A Széchenyi téren a Fő­posta előtt álltak. Sokan azt hitték először, hogy román fiatalok: olyan fehér, bokánál összekötött nyári vászonruhá­ban voltak, a mellükön kék zsinórral kötötték össze az ingformájú kabátkát. Kide­rült, hogy dunakesziek, ipari tanulók, esztergályosok, laka­tosok lesznek. A fiatalok — összesen húszan — a nyári szabadságuk alkalmával el­utaztak Záhonyba, öt nagy csónakot is vittek magukkal és két hétig a Tisza lágy hul­lámain eveztek lefelé. Köz­ben táboroztak, főztek és mo­solyogva mesélték, hogy csak pont végállomásuk, Szeged előtt, a• Maros toroknál kap­tak egy nagy zuhancsot (jel­lemző a mi vidékünk mostani időjárására), egyébként nagy­szerűen érezték magukat. Két napig vendégként itt tartóz­kodtak városunkban és betel­ve a tiszatáj szépségeivel — visszautaztak Dunakeszire, hogy ott töltsék a még hátra­lévő nyári vakációjukat. — A Pedagógiai Főiskola I. számú gyakorló iskolája leendő első osztályait 5-én délután 4 órakor mesedél­utánra várja. A pékek új lisztből sütik a jó kenyeret A Szegedi Sütőipari Vállalat több pékségé­ben idei búza lisztjé­ből sütik már a kenye­ret. A Gogoly utcai pékségben hétfőn éj­szaka Márta Imre bri­gádja új lisztből ké­szített szép. takaros vekniket vett ki a ke­mencéből. Éjjél után két órakor a Gogoly utcai pékségben is vál­tás volt, kezdődött a második műszak. Óno­zó Szilveszter és bri­gádja fogott munká­hoz. Kedd reggel fél 7. A Gogoly utcai pék­ségben vagyunk, hogy bepillantsunk éleiébe, az ott folyó munkába. Az első percekben is megállapítható a rend és a tisztaság. De így is kell lenni a pékség­ben! Ónozó Szilveszter fehér kötényben és fe­hér sapkában végzi a munkát. A hatalmas — kerekeken gördülő csészéket — egymást követő sorrendben tál­ja a dagasztó-gép alá. Nem kézierövel, hanem géppel dagasztanak, s SMÚriák megfelelővé a lisztet. Persze a csé­székbe a dagasztás előtt kovász is kerül. Azt mondja Ónozó Szilveszter, • nagyon ügyelnek arra, hogy jó legyen a kovász, mert az alapja a jó kenyér­sütésnek. A gyúrás, dagasz­tás után a tészta a formázókhoz kerül. Itt Ábrahám Károly végzi a pontos mérést, hogy két kilogrammos veknik készülhessenek. Aztán a kimért tész­tát tovább adja Pet­rovics Istvánnak, aki formázza, s kelesztő szakajtóba teszi. Pet­rovics István különben ötven esztendeje dol­gozik a szakmában. Tőle is kérdezzük, hogy jó-e az új liszt, lehet-e belőle finom kenyeret sütni. Így vá­laszol: — Jó erős liszt ez, s lehet belőle jó kenye­ret sütni. A mostani, új liszt jóval jobb. mint az a liszt, amiből ed­dig sütöttük a kenye­ret. A formázóktól aztán a kenyér a vetőkhöz kerül: ők teszik be hosszú nyelű sütőlapút segítségévet a kenye­reket a kemencékbe. Boldizsár Imre szta­hánovista és Marosi Jenő vetők dolgoznék itt. Megtelik az öt ke­mence gyomra. Füti az öt kemencét Sziics István. Aztán egy idö elteltével, — amikor a kenyér megsült, — Ungi Ferenc kezdi ki­szedni a kemencéből. Gyors mozdulattal hi­deg vízzel megmosdat­ja a szép sülésű kenye­ret, hogy fényt kapjon. A kiszedés után Kato­na István rakja a pol­cokra a kenyeret, maid „raktárba" kerül. Ko­vács Istvánné raktáros kiadja a kenyeret és Tóth György. Kiss Jó­zsef szállító munká­sok segítségével a te­herautókra kerül, s eljut a város különbö­ző üzleteibe. Nézzük az új liszt­ből sült kenyeret. Ott van Magyar Mátyás, a Sütőipari Vállalat igaz­gató ja. ö is eljött kora reggel, megnéznit ho­gyan dolgoznak az új lisztből. Nézi az új lisztből készült kenye­ret Csávás György, a Gogoly utcai üzem ve­zetője is. Megállapítják, jól sikerült a sütés, szép a kenyér. „4 z új lisztből — mondják — szép kelésii, jó tartású kenyér sülhet'. S a kedden sütött kenyér valóban szép magas, ropogós volt. Megíz­leltük, s akkor is meg­erősödött bennünk, hogy az új lisztből igen jó kenyér készül­het. A pékségből utunk a Lenin utcai kenyeres boltba vezetett. Mint máskor, most is a reg­geli. délelőtti órákban sok vevő vo!t ott és vitték az új lisztből ké­szült kenyeret. Vitte a szép és új lisztből készült kenyeret Bá­rányi Evike is, a Roo­sewelt tér 14. szám alatt lakó kislány. Végezetül, csak az a kérés a pékekhez, hogy mindig nagyon gondosan. " becsülettel végezzék fontos és megbecsült munkáju­kat. (m. s.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom