Délmagyarország, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-11 / 188. szám

Csütörtök. 1955. augusztus 11. DElMüGYflRORSZÖG Tizenkilenc új taggal erősödött a Szabad Tisza Termelbcsoport Ebben az esztendőben vég­legesen belátták a mihályte­lekiek, de különösen a Sza­bad Tisza Termelőcsoport tagjai, hogy a párt helyes utat mutatott a közös gazdái­kadással dolgozó narasztok­toknak. Bár még a legkez­detlegesebb szövetkezést for­mában, az első tipusú cso­portban dolgoznak, mégis olyan termelési eredménye­ket értek el, amilyenre — míg egyénileg gazdálkodtak — nem volt lehetőségük. Ma már úgy nyilatkozik a cso­porttagok nagy többsége, hogy *vissza sem lehetne kergetni a magányos föld­• műveléshez*. A megelégedés, az egyre javuló anyagi helyzet kész­tette a Szabad Tisza tagjait arra, hogy egyénileg dolgozó paraszttársaiknak is meg­magyarázzák: a csoportban Jobb és hatmnosabb dolgom! Az esős napokat ezért azzal töltötték el, hogy megláto­gatták a mihályteleki csalá­dokat. Az eredmény nem maradt el. Csakhamar 21 dolgozó paraszt és kisbérlő irta alá a belépési nyilatko­zatot. Eleinte egyesek húzó­doztak attól, hogy az alap­szabálynak megfelelően a bérelt földjükkel együtt lép­jenek be a csoportba, mert amint mondották: nem akar­ják a föld bérbeadóját meg­károsítani és magukra hara­gítani. Amikor azonban meg­magyarázták nekik, hogy a bérelt föld lényegében az övék, hiszen ők művelték meg, azonkívül az első típu­sú csoportban szükség van a földre is, — akkor a csoport­tagoknak adtak igazat. Augusztus 9-én este, cso­portértekezleten vették fel az új belépőket tagnak. Ifj. Négyökrű Sándor szülei már a megalakulástól kezdve tag­jai a Szabad Tiszának és most ő is felvételre jelentke­zett a szép gazdasági ered­. mények láttán. Egyáltalán nem sajnálta most már Kédi Istvánnét, akinek birtokából eddig 3 holdat bérelt, hol­danként 3 mázsa búzáért. Most beviszi mind a három ' hold földet a csoportba és ezzel nemcsak megasabadul a súlyos haszonbérlettől hanem a beadási kötelezett­sége is kevesebb lesz az ál­lam segítsége folytán. Sajnos, nem így fogta fel azonban a dolgot Huszta Ist­ván ós ötvös János. Ez a két kisember, Király János és Lippai Mihály kulákoklól bérelt néhány hold földet. Mindkét kizsákmányoló azért adta ki nekik borsos haszon­bérért, mert nem tudta, vagy nem akarta megművelni. A bérlők tehát kihúzták a szál­kát a kulák talpából, hiszen a beadási kötelezettséget is ők teljesítették a használt föld után. Hiába kérte azon­ban az egész csoportértekez­let ötvös Jánost és Huszta Istvánt, hogy a bérelt föl­decskéjiikkel együtt lépjenek be — ahogyan azt az alap­szabály is kimondja — egyik sem volt hajlandó. Sajnálták a kulákokat. Egyre csak azt hangoztatták, hogy nem akarják megsérteni őket. Jo­gosan tette szóvá az egyik csoporttag, hogy ötvösék ez­zel a magatartásukkal nyíl­tan a kulákok pártjára áll­nak, mintsem a Szabad Ti­sza immár közel százas tag­létszámú, jövőt építő, erős seregéhez . csatlakoznának. Hasztalan volt azonban min­den jó szó, minden hasznos tanárs: Huszta István és öt­vös János — inkább a kulá­kokra hallgatva, mint a saját osztályukra — egyelőre el­hagyták a csoportértelcezle­tet. »Visszajönnek ők még. hiszen közénk valók* — mondották a többiek. A többi jelentkezőt — ösz­szesen 19-et — egyhangú szavazással felvették cso­porttagnak. Ezeket a mihály­teleki dolgozó parasztokat nem tudta eltéríteni ajándékuktól semmiféle ellenséges fenye­getés vagy demagógia, mert meggyőződtek a társas föld­művelés előnyeiről. Nevüket és az általuk bevitt földterü­letet itt felsoroljuk: Ábrahám Antal 800 négy­szögöl, Ábrahám István 800 négyszögöl, Varga Imre 1 hold 400 négyszögöl, Csa­mangó Péter 3 hold 8 00 négyszögöl, Kónya Lajos 3 hold 400 négyszögöl, Rúzsa József 800 négyszögöl, Si­mon Szilveszter föld nélkül, Harváth Lajos föld nélkül, Kószó József föld nélkül, Gárgyán István föld nélkül, Virág Antal föld nélkül, Kó­nya János 1 hold. Kaszab Jánosné 1 hold. Fürtön Szil­veszter 2 hold 800 négyszög­öl. ifj. Szélpál Lmre 4 hold 1526 négyszögöl, Kónya Fe­renc 2 hold 800 négyszögöl. Csöke Szilveszter 2 hold 660 négyszögöl, ifj. Négyökrű Sándor 3 hold. Tombác Ist­ván 1 hold 500 négyszögöl. Varga B. Sándor, aki szin­tén a Szabad Tisza tszcs-be akart belépni, gondolkodott és végül úgy döntött, hogy l hold földjével a legfejlettebb szövetkezést formái választ­ja. Már be is lépett az Üj Élet mezőgazdasági termelő­szövetkezetbe. Helyesen cse­lekedett. Augusztus 20-án adják át a múzeum új helyiségeit A Somogyi Könyvtár és a Móra Ferenc Múzeum új helyi­ségeinek átadási ünnepsége au­gusztus 20-án lesz. Erre az al­kalomra Darvas József népmű­velési minisztert kérik fel az új helyiségek ünnepélyes átvé­telére. A könyvtár és a mú­zeum dolgozói lelkesen készü­lődnek az ünnepre. Éppen ezért a Somogyi Könyvtár fel­hívja olvasói és kölcsönzői fi­gyelmét, hogy augusztus 15-től 19-ig a Központi Könyvtár mindennemű szolgálatot szü­neteltet a belső rendezési mun­kák miatt. A könyvtár ifjúsági kölcsönzője azonban ez alatt is változatlanul nyitva lesz. Készülődés a S ze^cdi (Inntpi l/ásáiio Csongrád megye kereske­delmi vállalatai már hetex­kel ezelőtt megkezdték a ké­szülődéseket az alkotmány ünnepén megnyíló kétnapos ünnepi vásárra. Épül Szege­den a több mint húrom kilo­méteres hosszú pavilonváros. Több mint hárommillió forint értékben 12 autó árut visz majd az ünnepi vásárra a Vásárhelyi Kiskereskedel­mi Vállalat. Mintegy száz el­adója árusítja a méterárut, konfekciós cikkeket, vas- és edény-, valamint játékárut. Különösen divatcikkekből lesz majd választék. Kap­ható majd a nemrégiben Uj üzemrésszel bővüli a Szegedi Lúdngyár Országos értekezleten tárgyalták meg az állami talajdonban lévő lakóházak tfizrendészeti problémáit Szerdán a Város- és Község-' ebben az évben kiadják. Hang­gazdálkodási Minisztériumban súlyozta, hogy a tanácsok vá­a megyei tanácsok, a megyei ros- és községgazdálkodási osz­jogú városok VKG osztályai-j tályainak is nagyobb gondot nak tíizrendészeti előadói or-,kell fordítaniok "a tűzrendé­szágos értekezleten beszélték | szetre. meg az állami tulajdonban lé­vő lakóházak tűzrendészetével kapcsolatos kérdéseket. Bánfalvi Árpád, a Város- és Községgazdálkodási Miniszté­rium iparszervezési osztályának vezetője beszámolójában rámu­tatott, hogy bár az elmúlt fél­évben az országban összesen csupán 76 lakóházi tüzeset for­dult elő, s a károk sem nagyok, mégis erőteljesen szorgalmazni kell a tűzbiztonsági intézkedé­sek szigorú megtartását. El kell érni — hangsúlyozta —, hogy a tűzrendészeti előíráso­kat a vidéki városokban is még — AZ MNDSZ Szendrey Júlia csoportja Kígyó utca 5. szám alatti helyiségében folyó hó 11-én délután 6 óra­kor nőnapot tart. Előadó: Dr. Kauffman Imre. Mindenkit szeretettel vár a vezetőség. — A Szegedi Gyufagyár­ban 34 dolgozót tüntettek ki eddig «szakma kiváló dolgo­zója- jelvénnyel és oklevél­lel. Ezeken kívül 50 sztahá­novistája van még az üzem­nek. Az elmúlt hónapban tele­pünk új üzemrésszel bővült, amely a borovi fenyődorong feldolgozását végzi. A borovi fenyő a Lengyel Népköztár­saságból kerül hazánkba és a Könnyűipari Minisztérium vegyes faipari igazgatósága üzemünket jelölte ki a fenyő feldolgozására. A ládagyár­táshoz alkalmas deszkát nye­rünk a borovi fenyőből. (A fenyő feldolgozásának megkezdése nem ment si­mán, mert nem volt a fel­dolgozáshoz szükséges gé­pünk. Vajda László fögépész vállalta egy nagyteljesítmé­nyű gép konstruálását. El­gondolását megbeszélte Triff Lázár üzemlakatossal, aki ;:z üzem párttitkára és a javító­műhely többi dolgozóival is Sikerült egy olyan gépet szerkeszteniök, amellyel 300 százalékot lehet teljesíteni. A gép Vajda László és Triff Lázár újítása. Most mindketten azon kísérletez­nek, hogy még tökéletesebbé tegyék. Augusztus 20 tiszte­letére vállalták, hogy szer­kesztenek egy újabb gépet, melyen az eddigi tapasztala­tok alapján módosításokat eszközölnek. A borovi fenyő feldolgozá­sánál Nagy Endre műszaki vezető is segítséget nyújtott, irányításával Vineze Sándor brigádja máris 116 százalékot ért el. Az új üzemrész tulajdon­képpen augusztus 1-től dol­gozik teljes kapacitással és most az augusztus 20-i ver­seny lesz az első, amelyben az itt dolgozók is megmutat­hatják teljes tudásukat. I Dobay Béla megjelent "perlon»-áru is. A műanyagból zoknit, nöi fe­hérneműt készítettek. Nagy­mennyiségű téli cikkek is ke­rülnek eladásra. Közülük bundanadragok, női haris­nyák és gyapjúénak. De kap­hatók gyermek- és divatei­pők. A , vásár egyik legszebb pa­vilonjának ígérkezik a Kis­ker. játékosztálya, amelyet a Lenin utcán állítanak fel. Még tervezés alatt van a dí­szítés, amely a gyermekek paradicsomát jelképezi: a pettyeslabda-vásár. A mű­szaki osztály sátrában pedig kapható majd kerékpár és valószínűleg motorkerék­pár is. A megye földművesszövet­kezetei összesen 735 méter hosszú helyet foglalnak el pavilonjukkal. Negyvenhat sátor hirdeti a földműves­szövetkezetek áruinak jó hír­nevét. A Hódmezővásárhelyi földművesszövetkezetnek 1 millió forint értékű készlet­tel rendelkező cipősátra lesz a szegedi vásáron. A Kis­zombori Földművesszövetke­zet 40 méter hosszú pavilon­ban konfekciót árul. Bizo­nyára sokan keresik fel a Csongrádi Földmű vesszöve;­kezet borkóstoló pavilonját. A díszes sátorban badacso­nyi és visontai bor melleit palackozott bort is árusíta­nak. A Kisker. Vállalat és föld­művesszövetkezet üzletein kí­vül még a Csongrádmegyei Zöldség- és Gyümölcsértékc­sítő Szövetkezet kirendelt­ségei is résztvesznek az ün­nepi vásáron. — Júliusban 23 darab újí­tási javaslat érkezett a Sze­gedi Ruhagyár újítási elő­adójához. — A minőségi vállalás tel­jesítésében a Szegedi Cipő­gyár szandálszalagjában 94 százaléknál tartanak. A zárt cipőnél 88 százalék a minő­ségi eredmény, — Kónya Károly újítási javaslata 3425 forint megta­karítást eredményez a Sze­gedi Erőműben. Az újítás a széntéri útépítés módosítását szolgálja. cÁL&.áaárös a izebb halna fi kitizébhi A földéhség Pártunk, kormányunk, egész dolgozó népünk elölt az a kettős, de mégis szo­rosan egybetartozó feladat áll, hogy szocialista alapokra helyezzük a me­zőgazdaságot és ezzel cgyidóben ma­gasabb színvonalra emeljük a mező­gazdasági termelést. Ez a munka — liár minden objektív és szubjektív fel­tétele meg van — a legnehezebbek egyike. Nemcsak azért, mert a pa­rasztember magában hordozza az ősei­től örökölt maradi szokásokat, az új­tól való idegenkedést, és a magán­gazdálkodás magasztalását, hanem azért is, mert a jobboldali politika még mindig érezteti romboló hatá­sát. Ezenkívül az elleaséges elemek is hatványozottabban rágalmazzák napjainkban a szövetkezeti termelési formát, vagyis mindent elkövetnek, hogy elzárják a dolgozó parasztok elöl a boldogulás útját. A nehézségek elle­nére sem mondhatunk le azonban ar­ról, hogy itt Szegeden is megmutas­suk, bebizonyítsuk a parcella-gazdál­kodás hívcinek: olcsóbban és évrő! évre többet termelni — hogy az állan­dóan növekvö anyagi és kulturális igényeket kielégítsük — csak a mo­dern gépi technikával felszerelt és ezt a technikát felhasználni tudó. szocia­lista nagyüzemekben lehetséges. Mi­vel a szegedi termelőszövetkezetek tacsága a ma még magányosan gaz­dálkodó kis- és középparasztokból tevődik majd össze, szükséges megis­mernünk Szeged-Alsóváros földműves lakosságát ahhoz, hogy eredményes szervező- és felvilágosító munkát vé­gezhessünk a kettős feladat megva­lósításáért. . • M integy 13 ezer lélek lakja Alsó­várost. Ennek legalább 70 szá­zaléka a földművelést tartja élethi­vatásának. Eléggé büszkék erre. Úgy­annyira, hogy ha valamelyik fiú vagy leány ipari vagy értelmiségi pályát választ magénak, akkor a szülők csak nehezen, évek múltával nyugszanak ebbe bele. Egy hatholdas paraszt fia a vasúthoz ment dolgozni és ma is mozdonyfűtő. A szülők ma már nem ellenkeznek, megértik a fiút, hiszen keményen dolgozik, eltartja szépen családját. De nem tudják végleg el­felejteni, hogy elfordult apja és nagy­apja mesterségétől. Nem, egyáltalán nem abból fakad ez a felfogás, mintha az alsóvárosi parasztok szűklátókörűek, vagy éppen pallérozatlanok volnának. Szó sincs erről. A felszabadulás óta szinte min­den háznál szól a rádió, többé-kevésbé rendszercsen olvasnak újságot és kü­lönösen a fiatalabb nemzedék szín­házba, moziba jár. Az alsóvárosiak szét akarnak látni és szét is látnak a világban. Érdekli őket az ország gondja, öröme. Csupán azért nem né­zik jó szemmel gyermekeik *elrepü­lését«, mert az ő szemükben az egyet jelent a gazdaság, a meglévő vagyon hanyatlásával, amit annyira megkop­laltak, oly nehezen kapartak össze, nem riadva vissza olykor tisztesség­telen eszközöktől sem. A zsugoriság ott kezdődik, ahol a gazdulás. Az alsóvárosi parasztok is mindig azért koptatták a körmüket, hogy valahogy megkapaszkodjanak az életben, földet húzhassanak a tal­puk alá. Már pedig ez rettentő nehéz volt a régi Szegeden, ahol a határban 65 ezer holdnak a város elöljárósága volt a mindenható ura. Adatok tanú­sítják, hogy a földéhség következté­ben a kishaszonbérleti árveréseknél olyan gyalázatos verseny alakult ki, hogy a gyenge homokföldek bérét 4—5 mázsa búzára felhajtották, vagyis Qlyan magasra, amennyit a föld ösz­szesen sem tudott hozni. A Horthy­rezsimben 15.210 volt az összes sze­gedi bérbirtokok száma. Ebből 8145-en egyholdas parcellát béreltek csupán és csak 12-en voltak olyanok, akik tíz holdnál nagyobb földdarabokat bírtak a város tulajdonából. Elkép­zelhető: hogy ilyen viszonyok között mégis meg tudtak élni az alsóváro­siak is, ezt nagy igénytelenségük mellett a paprikának köszönhetik, mely éppen a birtokviszony folytán fejlődött ki, mint legjövedelmezőbb termelési ág. A paprika anarchikus termelése se­gített hozzá egyeseket ahhoz, hogy egy-két "sikerültebb esztendőben" földet tudtak vásárolni. Nem sokat, mindössze 1—2 holdat, azonban mégis nagy és irigylésre méltó cselekedet volt az ilyen kiemelkedés. Persze et­től kezdve — igen sokan — ahogy tollasodni kezdtek, egyre zsugoribhá váltak. Többen voltak olyanok, akik becsaptak mindenkit, akit csak lehe­tett. a még nagyobb gazdulás remé­nyében, ami természetesen csak pgy nagyon vékony rétegnek sikerült. Az egyéni gazdaság talaján alakult ki a "kaparj kurta, neked is lesz", továbbá a »minden szentnek maga felé hajlik a keze* felfogás, valamint a gazdulás minden eszközzel való elérésének elve. Szabadságunk tíz esztendeie a nincsteleneknek szétosztott földdel csak részben szüntette meg ezt az egyéni gondolkodást: egyrészt azzal, hogy a szövetkezeti gazdálkodás mind szélesebb teret hódít, másrészt azzal, hogy a párt Alsóvároson is elpalán­tálta a munkásosztály erkölcsét és tü­relmes. meggyőzést folytatott kezdet­től fogva a szocialista embertípus kialakításáért. Hogy mennyire nem eredménytelenül, arra legiobb példa az Üj Élet Termelőszövetkezet meg­alakítása és állandó erősödése. Külföldi sajtóvisszhang Rákosi Mátyás elvtárs beszédéről Prága (CTK). A csehszlo­vák lapok augusztus 10-i szá­mukban a külföldi hírek rova­tában ho kivonatot közölnek Rákosi Mátyásnak, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Ve­zetősége első titkárának csepeli beszédéből. * Varsó (PAP). Lengyelország lapjai szerdán részleteket kö­zölnek Rákosi Mátyásnak, a Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége első titkárá­nak' Csepelen, elmondott képvi­selői beszámoló beszédébői. * Bécs (MTI). Valamennyi osztrák iap foglalkozik Rákosi Mátyás csepeli beszédének az­zal a részével, amely a Ma­gyarország és Ausztria közötti kapcsolatokra vonatkozik. Pénteken délután nyilvános ülést tart a Városi Tanács Szeged Város Tanácsa pen­teken, augusztus 12-én dél­után 2 órai kezdettel ülést tart, amelyre a végrehajtó bizottság tanácskozási joggal meghívja a város lakosságát. A tanácsülést a tanácsháza nagytermében tartják. Napirend: a tanács tömeg­kapcsolatainak további erősí­tése. Előadó: Szilágyi And­rás, a végrehajtó bizottság titkára. A tanácskozási joggal meg­hívottak részére a nagyte­remben a tanácstagi helyek előtt és a karzaton biztosíta­nak ülőhelyet. Spekulálni akarnak a kulákok a gabonával A kulákok nem bánnák, sőt annak örülnének, ha az állam nem tudná biztosítani az or­szág kenyérellátását. Sőt nem­csak örülnének, de arra is töre­kednek, hogy akadályokat gör­dítsenek a gabonabegyüjtés út­jába. Király Imre Csórva 604. szám alatti kutaknak több mint 50 mázsa kenyérgabonája ter­mett, azonban a gabonával spekulálni akart, mert beadá­sának csak egy részét teljesí­tette. Azzal érvel, hogy ha ele­get tesz a kirovásnak, akkor nem marad neki mit enni, sőt vetőmagja sem. Ezzel szemben az az igazság, hogy a vetőmag visszaadásán kívül háztartási szükségletre is marad gabo­nája és beadását is teljesíteni tudja. Ráadásul a kulák azt híreszteli, hogy a gabona sza­badfelvásárlásra történő eladá­sa nem kötelező, ezt csak a községi tanács találta ki. Mi­vel a kulák nem teljesítette gabonabeadását, a begyűjtési megbízott a hátralékot tíz szá­zalékkal felemelte, sőt a hely­színi behajtást is elrendeli. A megye más részében sem különbek a kulákok. Hódi Já­nos 44 holdas hódmezővásár­helyi kulákot már hét fzben ítélték el. Most a közellátás érdekét veszélyeztető bűntett miatt került a városi bíróság elé. Évek óta nem teljesítette adófizetési kötelezettségét, és rülte meg, hogy nem tartott a saját nevén jószágot, hanem kulák barátaitól takarmányért és havi 50 íorint díjért 10 ser­tést vett át hizlalásra. A fel­hizlalt sertéseket azután meg­vette, teljesítette a sertésbe­adást és kettőt a saját hasz­nára levágott. Hasonlóképpen tucatszámra vett át juhokat, és mintegy 60—70 libát és kacsát. Cselekményeiért két és fél évi börtönre, ötévi jogvesztésre és 10 hold földjének elkobzására ítélték. Nagy István a begyűjtési rendeletet úgy ke- nap, Egész Európában hűvös az Időjárás Párizs (MTI). A Reuter Iro­da jelenti, hogy egész Európá­ban rendkívül hűvös az időjá­rás. Hollandiában, Németor­szágban, Belgiumban, Jugo­szláviában, Ausztriában és a Svájci Alpokban havazott. Nor­végiában és Svédországban nagy a szárazság. Párizsban hűvös őszi szél fúj. Nyugat­Németországban és Berlinben heves záporok voltak. Hágában 28 óra hosszat zuhogott az éső. Brüsszelben három nap óta esik és további hőmérséklet­csökkenés várható. Az osztrák hegyekben friss hó esett. Ró­mában esett a hőmérséklet, az Olasz Alpokból heves zápor­esőket jelenteitek. Csupán Stockholmban süt melegen a

Next

/
Oldalképek
Tartalom