Délmagyarország, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-10 / 187. szám

V/MG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MAI SZAMUNKBÓL: ADENAUER NYUGATNÉMET KANCELLÁR SZEPTEMBER ELSŐ FELÉBEN UTAZIK MOSZKVÁBA 2. oldal) A GENFI NEMZETKÖZI ATOMERŐÉRTEKEZLET A VILÁG ÉRDEKLŐDÉSÉNEK KÖZÉPPONTJÁBAN (2. oldal) UTAZÁSI FELTÉTELEK A MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁSRA (4. oldal) Harcban az időjárással Az utóbbi napokban már jól felszáradtak a dülőutak, a gabonakeresztek. Néhány napi javulás után azonban az időjárás ismét rosszra fordult. Hétfőn éjjel és kedden járás-, sőt megyeszerte sok eső esett. A rossz időjárás veszélyezteti fáradságos munkánkkal megtermelt kenyerünk egyrészét, állataink elől a szemestakarmányt. Egy percig sem nézhetjük ezt tovább tétlenül. Eső után, ha felszáradnak a búzakeresztek, tekintet nélkül arra, hogy van-e cséplőgép a közelben vagy nincs, azonnal minden erővel hordani kell. Az asztagba rakott gabonát korántsem fenyegeti a szérűn olyan veszély, mint kint a tarlón. Ha az asztagokat szalmával betetejezzük, a csírázástól is mentve van cséplésre váró gabonatermésünk. Így nyugodtabban várhatjuk be, míg megérkezik a gép. hogy zsákokba tegye a termést. A behordás. cséplés hátralévő munkáit nem egyszerű hétköznapi mezőgazdasági munkának kell tekinteni. hanem kemény harcnak, küzdelemnek a mostoha időjárással szemben. Olyan munkának, mely nem ismer fáradságot, amely addig tart. míg az utolsó szem gabona is biztos helyre kerül. E küzdelemben a legnagyobb, a példamutató szerep termelőszövetkezeti tagjainkra, gépállomási dolgozóinkra, a cséplő munkacsapatokra vár. A szegedi járásban — a homokos területeken is — alig van termelőszövetkezet, amely már teljesen befejezte a behordás és a cséplés munkáját. A szatymazi „Szabadság", a bordányi „Dús Kalász" és a zákányszéki „Alkotmány" Termelőszövetkezetek tagjai, jól kihasználva az időjárásadta kis lehetőségeket is, s már a hordás után a csépléssel is végeztek. Amit ezek a szövetkezeti tagok megtettek, megtehetik mások is. A jelenlegi körülmények között a cséplés munkája még három hétig is eltarthat. Ezt az időt le kell rövidíteni. Megvannak hozzá a lehetőségeink. A cséplési munkák kezdetén a szegedi járás 140 cséplőbrigádja kivétel nélkül bekapcsolódott a cséplési munkaversenybe. Ez a verseny azonban nem folytatódott tovább olyan lendülettel, mint amilyennel kezdődött. Mindössze 10—15 olyan munkacsapat van, mely a rossz időjárás ellenére is derekasan helytáll. Nem ritkán napi 200 százalékos, sőt ennél magasabb cséplési eredményeket érnek el. Bozóki János mórahalmi traktoros 1214 mázsa gabonát" csépelt el a mult héten, s ez az eredmény átlagosan napi 202 mázsás teljesítménynek felel meg, holott a gép normája alul van a száz mázsán. A legjobbak kőzött kell émlíteni Juhász Jenő mórahalmi, Czékus István dorozsmai. Szabó Sándor és Simon István sándorfalvi traktorosokat. Nyugodtan megállapíthatjuk: ha a szegedi járásban dolgozó 140 cséplő munkacsapat mindegyike derekasan dolgozna, már közvetlen a cséplés befejezése előtt tarthatnánk. A jó munkások példájából láthatjuk, hogy bármenynyire kedvezőtlen is az időjárás, lehet gyorsan haladni a csépléssel, ha a kommunisták, a népnevelők a sarkukon állnak, a munkában való jó példamutatásukkal előrelendítik a versenyt, ha a cséplési munkák gyors befejezésének ügyét harci feladatnak, a rossz időjárással való kemény küzdelemnek tekintik Lendüljön hát fel most a cséplési munkaverseny járásszerte! Ezzel ezer és ezer mázsa gabonát menthetünk meg a pusztulástól. A községi tanácsok vegyék kezükbe a gabonabehordás ügyét. A cséplés csak úgy haladhat gyorsan, ha a szérűkön van a csépelnivaló, s nem kell a gépeknek várakozni. Tudatosítani kell a dogozó parasztok körében, hogy a hordásnál előbbrevaló, fontosabb munka most nincs. Kenyércsatánk még távol áll a befejezéstől. a teljes győzelemtől. A szegedi járás rendkívül gazdag búza-, rozs-, árpatermésének és a zabnak eddig még az ötven százalékát sem csépeltük el. A falvak dolgozó parasztjainak, szövetkezeti tagjainak és államunknak minden szem gabonára szüksége van. Ott, ahol a községi tanácsok nem feledkeztek meg erről, nincs is a cséplésben komolyabb lemaradás. Legjobban bizonyítja ezt a kisteleki dolgozó parasztok példája. Kisteleken — habár ez a szegedi járás egyik legnagyobb községe — már csak 2—3 napi munkájuk van a gépeknek. Községi tanácsaink, a dolgozó parasztok, cséplő munkacsapatok, szövetkezeti tagok együttes összefogására van szükség. Ezzel s a cséplési versenymozgalom teljes kiszélesítésével csatát nyerhetünk és kell is nyernünk a rossz időjárással folytatott harcunkban. Jelentés a szérűskertekből Megkezdődött az amerikai fehér szövőlepke második rajzása Csongrádból, Békésből és több más déli megyéből jelentette a növényvédelmi hírszolgálat, hogy megkezdődött az amerikai fehér szövőlepke második rajzása. A kártevők irtását már a lepkék és a tojáscsomók összeszedésével és megsemmisítésével kell kezdeni, majd le kell szedni és el kell égetni az ágak végén mutatkozó hernyójészkeket. Erős fertőzés esetén a helyi tanácsok a védekezésre kötelezettek részére díjmentesen biztosítják a szükséges védekezőszert. 'A' többi megyében is fokozott mértékben kell figyelni a rajzást, mert a védekezés elmulasztása esetén a szövőlepke kárt tehet a különböző növényekben és veszélyeztetheti a jónak ígérkező gyümölcstermést. A gyálarétieken nem fog ki az eső (Tudósítónktól.) A gyálaréti Komszomol TSZ-ben, amikor az idő engedi, kora hajnaltól késő estig csépel a gép. A munkásoknak 80 százaléka DISZ-fiatalokból Tevődik össze, akik nem ismernek fáradságot. Vörös Piroska, Gyuris Sára, Dékány István, valamint a Nacsa és Varga családokból a fiatalok mind a gépnél dolgoznak és augusztus 13-ra be akarják fejezni a cséplést. A fiatalok azt vállalták, hogy vasárnap is csépelnek és munkájukban Koszó Béla traktorista segíti őket. Augusztus 3-in 6—7 órn tájban valóságos felhőszakadás volt és olyan eső érte a község déli szélét, a jugoszláv határ mentén, amilyenre még az idős emberek se nagyon emlékeznefk. Sok helyen víz alá kerültek a gabonakeresztek, de a burgonya és paprika földek is. Az egyéni gazdák felgyürkőzve hordták ki a partosabb helyre a kereszteket és azóta is szárítgatják. Kéthárom keresztjével hordanak. A lovak a sárban majd összedőlnek, mert beragadnak a kerekek a földbe. Ember és állat azonban nem adja fel a küzdelmet, hogy a megszántott kereszteket a szérűre hordják, és gyorsan elcsépeljék. Reznák János egyéni gazda mondotta: — Ilyen nehéz még nem volt a behordás, de azon iparkodom, hogy a gabonám ne menjen tönkre és ősszel jó vetőmagot vessek a földbe. A termelőszövetkezetben is szárítják az elcsépelt gabonát, hogy azonnal teljesítsék az állam iránti kötelezettséget. Minden fogat a gabonát hordja. Vörös Bálint, a tsz kovácsa azt mondotta: — Első a kenyér... — s másodmagával kiment 6 is segítkezni a gabonabehordásban. Különösen a nők veszik ki részüket a vizes keresztek száritgatásából és forgatásából. így küzdenek a gyálarétiek, hogy megelőzzék versenytársukat, Pusztamérges községet. fihol nem lariják a tanlcsok vezetői szívügyüknek a szabadgabana felvásárlásról szóló rendelet megtartását Az utóbbi napokban a dol-' gozó parasztok jogosan pa-' naszkodtak, mert a községi tanácsok végrehajtó bizottságai számos cséplőgéphez nem állítottak be embereket, akik a gazdákkal, már a gépnél megkötnék a felesleges búzára az értékesítési szerződéseket. így a termelőknek a legnagyobb munka közben személyesen kell bemenniok a tanácshoz az értékesítési szerződések megkötése végett. Különösen Bordányból, Ollésröl és Csengeléröl érkezett számos ilyen panasz. Az itteni dolgozó parasztok kérik, hogy tanácsaik is tartsák be a szabadgabona felvásárlásáról szóló rendeletet, amely kimondja, hogy a felesleges búzára és rozsra a termelővel a cséplőgépnél kell megkötni az értékesítési szerződést. A szatymazi dolgozó parasztok az elsők között akarják befejezni a cséplést A szatymazi dolgozó parasztok és a környéken dolgozó sándorfalvi cséplö-munkacsapatok is jól kihasználták a száraz napokat. A gazdák megértették, hogy nem lehet most sürgősebb munka, mint a hordás. A gabonakeresztek behordása ulán mindenhova gyorsan odaérkeztek a Sándorfalvi Gépállomás cséplőgépei, hogy biztos helyre tegyék a termést. Különösen kitűnt a munkában Rácz István brigádja. A munkacsapatban nagyobbrészt fiatal DlSZ-tagok vannak, akik részt vesznek az ifjúsági cséplő-munkacsapatok országos versenyében is. Amikor beneveztek, 145 mázsás napi cséplési teljesítményt vállaltak, most az esős időjárás miaít történt gyakori kiesések ellenére is vállalásukat 160—180 mázsára teljesítik. A csapat tagjai közül Silóczki Magdolna, Kcvács Margit, Papdi Ilona, Pálfi Györgyné, Nagy Ferencné, Szabó László, Kovács Károly, Márta Mihály, Kovács Péter, Nyeste Ferenc és Tábori Lajos fiatalok tűntek ki. A szatymazi határban dolgozó összes cséplő-munkacsapatok közül ezek a lelkes fiatalok az elmúlt héten az első helyet harcolták ki maguknak. Tokody Béla Kisteleki traktorosok a cséplési versenyben A Kisteleki Gépállomás munkacsapatai amióta csak megkezdték a cséplést, egyre jobb eredményeket érnek el a munkában. Jelenleg Donka Sándor felelős-vezető brigádja halad az első helyen 180 mázsás napi átlagteljesítményével. A Donka-brigád tagjai sokat adnak a minőségi munkára la. Gépüknél a megengedettnél jóval alul van a szemveszteség. Kilenc nap alatt 2150 mázsa gabonát csépeltek el. A brigád tagjai közül lelkiismeretes munkájukkal ki tűntek Volford Sándor, Molnár Pálné és Kovács Mátyás cséplőmunkások, akik a gazdák legnagyobb megelégedésére végzik munkájukat. A közeljövő művezetője Makra Antal négyho'das szatymazi gazda véleménye a felesleges gabona áltami felvásárlásáról Idős Makra Antal szatymazi gazda négy hold földön dolgozik. Nem nagy terület ez, de terméseredményei nagyon sok szatymazi gazdáénál nagyobbak. Makra Antalnak 12 mázsájával fizetett most a rozs, s ez a legjobbak közé tartozik a kornyéken. Amikor a gép befejezte a munkáját. Makra bácsi szérűjén, az idős parasztember gyors számítást végzett; mennyi a fejadag, mennyi kell vetőmagnak, és mennyi lesz a felesleg. A számadás végén kiderült, hogy az évi szükséglet mellett felesleg is mutaikozik szépen. Makra Antal a körülötte állóknak, Paragi Imrének, Rovó Józsefnek és a többieknek ezeket mondta: Amj engem illet, szívesen adom el az államnak kenyérgabona feleslegemet. Tudom, hogy az én gabonám csak így kerülhet valóban a munkások asztalára, nem üzérkedhet, nem kupeckedhet vele senki sem, és az ár is, amit fizetnek érte, igen tisztességes. Sokat jelent a korpa- és a műtrágyajuttatás is. Mi is azt mondjuk, amit Paragi Imre és Rovó József mondott: jó a számítása, helyes a gondolkodása Makra bácsinak. Uze mi levelezőink írják Egykor és most a távközlő szolgálatnál Liebmann Bé'.a felvétele Miklós Mihály technikus a Szegedi Kenderfonógyár simító osztályán tölti gyakorlati idejét. Szorgalmas, igyekvő, minden munkát szívesen vállal. Ha továbbra is így iparkodik, rövidesen jó művezető válik belőle. A régi Szeged Tisza-pályaudvar távírda intézőségének dolgozói igen rossz körülmények között dolgoztak a felszabadulás előtt. Ami megmaradt a bombázások után a távírda intézőség vagyonából, azt elhurcolták Szegedről a fasiszták. A kezdő munkálatoknál a távközlő szolgálat dolgozói nem voltak egyedül. Segítségükre sietett mindenki, aki az újért harcolt. Tíz év után, ha most kimegyünk Szeged Tisza-pályaudvarra és megkérdezzük a velünk szembejövő vasutas dolgozót, hol találjuk a távközlő szolgálat 2-es számú szerelésvezetőségét, akkor egy széles kört ír le kezével s azt mondja: -Ez itt mind az.. Éoületek. műhelyek ... Fel lehetne sorolni mind a 12 műhelyrészt, amelyet a felszabadulás után építettek, s szereltek fel korszerűen. Minden reggel sietős léptekkel érkeznek a szerelésvezetőség dolgozói. Ki-ki megy a különálló, szép, egézsséges tágas úi éoületben elhelyezett öltözőhelyiségbe, hogy ott mimkaruháiát magára öltse. Ugvanebb»n fiz épületben helyezkedik el a tágas ebédlő, a tálalóval, majd a kés'~n'éti helyiség. a csiszolóműhely is. A megváltozott munkaviszonyról beszélnek a vasutas dolgozók. Kiss Sándor festő, idős dplgozó elmondja. hogy a festési munkák egy részét ma már géppel véezik. Azelőtt saját ruháját szaggatta, most munkaruhát kap. A szerelésvezetőség bejárata előtt nagy dicsőségtábla hívja fel . figyelmünket az üzem büszkeségeire. Az egyik legidősebb dolgozója az üzemnek Mőese Károly esztergályos, a szakma kiváló dolgozója, aki selejt nélkül dolgozik mindig. Az ő neve az első a dicsőségtáblán. Török József ötszörös sztahánovista hegesztő nevét is — aki most már szakma kiváló dolgozója — erre a táblára írták. Csókási István sztahánovista. kiváló dolgozó kőműves munkájáról is a dicsőségtáblán emlékeznek meg. A szerelésvezetése:; vezetője, Polacsek József elvtárs, kétszeres lelvényes sztahánovista és többszörös újító is kiváló munkát végez. Nő és fejlődik a szerelésvezetőség. Ezt bizonyítja a Jókai utca 4. szám alatti helyiségben berendezett, génekkel jól feNzerelt tanműhely. ahol 40 ipari tanulót foglalkoztatnak, nevelve őket távközlő és biztosító berendezéseket építő szakmunkásokká. Hatalmasat fejlődött a szegedi távközlő és biztosító berendezések II. szerelésvezetősége. Erre emlékeznek az itt dolgozó vasutasok, amikor ió munkával, becsületes helytállással köszöntik az ötödik Vasuías Naoet s készülnek alkotmányunk ünnepére. Sziládi Sándor I