Délmagyarország, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-07 / 185. szám

Vasárnap, 1955. augusztus 7. DELMBGYBRORSZIIG SZEMLÉLTETŐ AGITÁCIÓ h áront szegedi üzemben Városunk nagyüzemeiben általában bőven találni különböző táblákat, feliratokat, amelyek a versenyeredményeket tükrözik. Vannak — például a Textilművekben, a Ruhagyárban — igen érdekes faliújságok is, amelyek bizonyítják, hogy ott jól működnek a szerkesztőbizottságok, a szakszervezet szívügyének tartja a versenyhíradó állandó felújítását. Persze a nagyüzemekben, ahol külön dekorációsok is vannak, jobbak a lehetőségek a szemléltető agitáció elevenné tételére. Azonban a kis üzemekben is szükséges, hogy a szemléltető agitáció eleven, érdekes, mozgósító legyen. Nézzünk szét ezúttal három kisebb szegedi üzemben. A hangosklradó nem helyettesítheti a smemléltető agitáeiót Minden reggel munkakezdés előtt Lévai János, a Vízművek könyvelője áll a mikrofon mögött: ő a hangoshíradó lelkes bemondója, ő írja a verseny eredményekről, a dicséretről, a bírálatról. a békeiharcról az összeállításokat — közmegelégedéssel. Komoly, népszerű munka ez — ha az ember jól csinálja. A Vízműveknél nagyon szeretik a dolgozók a hangos híradót, s — mint mondották — szívesen hallgatták a helsinki Békevilágkongresszus alkalmával is a reggeli, vagy a munka utáni híreket. Hasonlóképpen tájékoztatta a hangoshíradó a dolgozókat a genfi tárgyalások menetéről is. Mindez igen hasznos dolog, viszont ez egy olyan jelenséget is rejt magában, hogy városunk üzemeiben szívesebben használják az erősítő berendezést az agitációra, mert az kényelmesebb és egyszerre hangzik a szó mindenütt. A szó azonban elröppen. Nem is hallja mindenki: tehát nem helyettesítheti a hangoshíradó a szemléltető a táció különböző módszereit. Igaz, a Vízműveknél mindjárt a kapu mellett az egyik fedett tábla alatt képek láthatók, amelyek a világ különböző békeharcosait ábrázolják, a békeharc egy-egy eseményét tükrözik. Az ilyen képeket szívesen nézik az emberek, különösen akkor, ha azokat rendszeresen, a legfrissebbekkel váltogatják. Egy lapon az is olvasható, hogy a Vízmüvek dolgozói a hiroshimai atombomba robbanásának 10. évfordulója alkalmából tiltakoznak e borzalmas emberpusztító fegyver készítése ellen. Azonban a szemléltető agitáció egyik legnemesebb formája a fa• liújság el van hanyagolva. Ez pedig hiba: elsősorban a vállalat pártszervezetének a hibája. Nincs faliújságszerkesztő bizottság, — a párthatározat ellenére nem alakítottak. Pedig érkeznek levelek a Vízművekhez, amelyben sokan köszönik szerte a városból — még Szőregről is —. hogy a Vízművek dolgozói jól kijavították kútjukat, vagy éppenséggel új közkifolyót építettek. Ezeknek is helyük van a faliújságon és még sok más érdekes írásnak. Például kik milyen újításokat készítettek legutóbb, hol segítették társadalmi munkával a kútkifolyók építését, stb. stb. Am eredmények napi értéheléte — elsárgult papírlapok a faliújságon Juhász Erzsébet, a Délmagyarországi Rostkikészítő Vállalat űjszegedi telepe törőbrigádjának vezetője a VIT-műszak egyik napján tiltakozott az ellen, hogy az ebédlőben elhelyezett nagy táblán kiírták, brigádja csak 93 százalékot ért el. Utána néztek a dolognak, kiderült, hogy a törőbrigád vezetőjének igaza van. Mindez bizonyítja azonban, hogy a dolgozók figyelik a kiírt rődnek vele. Ez a célja a szemléltető agitációnak, hogy felfigyeljenek rá a dolgozók. érdekelje őket. hatással legyen rájuk, a pontos eredmények kiírása nyomán még jobb teljesítményekre serkentse. Van az üzemben egy nagy béketábla, — most arra az űj, kiváló dolgozók és a sztahanovista cím birtokosainak nevei kerülnek. Sajnos, azonban a rostkikészítő telepen a szemléltető agitációnak csak ez a két formája dicsérendő. A legutóbbi taggyűlésen maguk a dolgozók mondották el, hogy hiányolják a faliújságot. Itt sincs szerkesztőbizottság. Az Űjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat V-ös alapszervezete miért hagyja, hogy ott a íiloló falán lógjanak az elsárgult papírlapok a falitáblákon? (Nem először éri ezért bíráló szó a ház elejét.) A telep területén több helyen akadnak különböző táblák, amelyeken a legfrissebb eredmény: július első dekádjának teljesítménye. Ez is frissebb lehet. És a selejttáblát is bevezethetnék, — bizonyára nem minden munkás dolgozik selejtmentesen. S hol vannak az augusztus 20-ra mozgósító jelszavak? Van rá lehetőség, hogy a rostkikészítő telepen is sokkal elevenebb, változatosabb legyen a szemléltető agitáció, amely mozgósítja a dolgozókat az ipar versenyeredményeket, tö- legfontosabb feladataira. A teljesítmény mellett ott a kereset is Barát János tudósítónk a szemléltető agitációról a következőket írta: „A Szegedi Falemezgyár Gőzfűrész Üzemében az utóbbi időben nem haladt úgy a munkaverseny, mint megelőzőleg, amikor többször elnyertük az élüzem címet is. Ezért bírálatot kaptunk és a feltárt hibák között ott szerepelt a munkaverseny szemléltető agitációjának megjavítása. Most megjavult a munka. Mindennap feltüntetik a versenytáblán a dolgozók teljesítményeit és azt is, mennyi volt a napi kereset. Kap az üzemi szakszervezet egy új díszes versenytóblát is, amely még szemléletesebbé teszi a dolgozók munkaeredményét. Régi módszer, de ma is hasznos a különböző gyorsasági járművek jelképei: a repülőgép mellett jelenleg az üzem DlSZ-titkárának, Mészáros Istvánnak a neve díszeleg, a gyorsvonat mellett pedig Hódi II. Ferencné. Nagy hiányosság, hogy az üzemben egyáltalán nincs faliújság, amelyen a dolgozók megírhatnák véleményüket, bírálatukat, az üzemben történő egyes eseményekről. Csak a porta ablakára felragasztott közlemény, vagy egy-egy kis táblára krétával írt értesítés ad hírt az üzem életéről. Ezen már közkívánatra a pártszervezetnek feltétlenül változtatnia kellene: vannak az üzemben dolgozók, akik színessé, elevenné is tudnák tenni a faliújságot, mint szerkesztőbizottsági tagok, már most, augusztus 20-ra való készülődés során. Karikatúrák, érdekes írások nagyon hiányoznak, pedig milyen hasznos volt, amikor a dolgozók megírták, hogy a munkaterem tetőzetén becsurog az eső: ki is javították azt. Elevenítsük fel a szemléltető agitáció különböző módszereit a Szegedi Gőzfűrészben is." Hí. T. A kulákság a termelőszövetkezeti mozgalom esküdt ellensége A föld keletkezése Régente azt hitték, hogy a Pöld egy tányéralakú valami, amely a világtengeren úszik és ez a tenger a ködbe vész. Azt hitték, hogy a Föld alatt ott van az alvilág, ahol az elhalt emberek árnyai, lelkei örök időkig bolyonganak. Később ez az elképzelés annyiban módosult, hogy a világtengeren úszó föld fölött mennyezetként, boltként ott van a mennyország, ahol a jó emberek örökké a legnagyobb boldogságban töltik el napjaikat. Mindkét egymáshoz rendkívül hasonló nézet szerint a Föld a világ közepe. E nézetek szerint a Föld a világ legnagyobb teste és a Nap és Hold csak azért vannak, hogy a Földet megvilágítsák, de mindkettő jóval kisebb a Földnél. Ekkoriban azt gondolták, hogy csak ügyesség kell hozzá és bátorság és az ember elmehet a világ végére és o.t lelógathatja a lábát. Ez persze senkinek sem sikerült — kivéve talán a mesebeli Háry Jánosnak. Persze ez együgyű elképzelések szerint a Földet meg az „eget" valami mindenek felett való hatalom fabrikálta össze] a nagy semmiből. A tudományi évszázados harcok és kutatás: után azonban halomra döntötte ezeket a gyermeki, együgyű cl(£éj>zeJÍ£s!Es*_ Az emberiség nagy tudósai számos elméletet állítottak fel eddig a Föld keletkezésére vonatkozólag. KANT—LAPLACE ELMÉLET Kant híres német filozófus 1755-ben „Az ég általános természettörténete és elmélete" című munkájában tette közzé elméletét, amely szerint egy alaktalan ősködböl keletkeztek a vonzási és taszítási erők hatására a Nap és a bolygók. Laplace francia fizikus és csillagász ezt az elméletet fejlesztette tovább. így jött létre a Kant—Laplace-féle elmélet a naprendszer keletkezéséről. Eszerint a naprendszer keletkezése az alaktalan ősködböl a következőképpen ment végbe. Az ősköd sűrűsödésével kiterjedt gáztömegből álló Nap alakult ki. Ez a lehűlés és összehúzódás következtében gáztömbbé sűrűsödött. Az egyenlítője mentén aztán kisebb-nagyobb gyűrűk keletkeztek, ezekből pedig szétesésük után létrejöttek a bolygók. Létük kezdetén ezek is gázneműek voltak, csak később hűltek le és lettek szilárdakká. De közben a forgás következtében róluk is leváltak gyűrűk és ezekből lettek a holdak. Tehát eszerint a Föld is a Nap egyik vagy másik gyűrűjéből alakult ki. Ez elmélet szerint a naprendszer létrejöttében naprendszeren kívülálló erők nem működtek közre. Amikor Laplace híres elméletéről „A világrendszer magyarázata" címen könyvet írt, bemutatta Bonaparte Napóleonnak, aki el is olvasta a könyvet, majd a híres csillagászt kihallgatáson is fogadta. — Laplace polgártárs — mondotta Napóleon — Newton ismételten beszél munkájában istenről, de az ön könyvében egyetlen egyszer sem találkoztam isten nevével. — Első konzul polgártárs — felelt a nagy tudós nyugodtan — nem volt szükségem erre a feltevésre... Több mint százötven éven át ez az elmélet nagyon népszerű volt, de utóbb sok fogyatékosságára derült fény. Ázóta igen sok elméletet állítottak fel a Föld keletkezéséről. Mivel már a Kant—Laplace elmélet sem vett tudomást egy külső erőről, vagy ahogy Laplace kifejezte magát, az istenről, a társadalom reakciós tudósai igyekeztek mégis megmenteni valahogy a Föld létrejöttének biblikus elméletét és ezzel együtt az istenség fogalmát is. Alig pár évtizede James Jeans angol fizikus és csillagász igyekezett leplezett módon a tudomány minden eredniénvének felhasználásával a A prolelórdiklatura idején törvényszerűen éleződik az osztályharc. A megdöntött kizsákmányoló osz'ályok dühe olyan mértékben nő a munkásosztály hatalma ellen, amilyen ütemben előrehaladunk a szocializmus építésében, mert a szocializmus építésében elért eredmények népünk esküdt ellen ségeinek, a régi rendszer elszánt híveinek létét fenyegetik. Mivel a szegedi járásban és a Szegeden folyó osztályharcnak is az most a legközvetlenebb célja, hogy a mezőgazdaságban is a többtermelést, a növekvő jólétet jelentő szocializmust felépítse — ez a kulákok minden eddiginél vadabb és alattomosabb ellentámadását váltja ki. Természetesen a termelőszövetkezeti mozgalomra zúdítják a legalávalóbb rágalmakat, hogy a kis- és középparasztság tömegeit távol tartsák a közös, nagyüzemi termeléstől, és szembefordítsák a munkásosztállyal. Amióta a párt lerántotta a leplet a jobboldali elhajlókról, kétségtelenül kemény ökölcsapást kaptak a kulákok. Azóta nincs, aki szószékről hízelegjen nekik, azóta a dolgozó parasztok megújuló érdeklődéssel tekintenek az erősödő, virágzó termelőszövetkezetek felé. Ez azonban egyáltalán nem azt jelenti, hogy a kulákok véglegesen takarodót fújtak volna. Ellenkezőleg. Amint a nagy Lenin mondotta, -tízszeres energiával, dühös szenvedéllyel, százszorosan felfokozott gyűlölettel vetik magukat harcba- régi pozíciójuk visszaszerzéséért, végső soron pedig a régi, népelnvomó rendszer visszaállításáért. Milyen jelenségek tanúsítják ezt? Elsősorban olyanok, hogy a kulákok a jobboldali elhajlók nézeteivel kótyagosítják a tájékozatlan szegedi dolgozó parasztok fejét. A párt népnevelői többször tapasztalták Felső-, vagy Alsóvároson, hogy a kis- és középparasztok makacsul hangoztatják: -az egyéni gazdaságok is termelnek annyit, mint a szövetkezet, minek akkor háborgatni a megszokottat-. Jóllehet, ezeknek az embereknek már egyszer számításokkal bebizonyították, mennyire nincs igazuk —, most mégis újra azt hangoztatják, hogy ők is a-szocializmust építik-. Igen, mert a kulákok adják a szájukba ezeket a hazugságokat, amelyeket a gyakorlat, a mindennapi élet már ízzé-porrá zúzott. régi, külső teremtő erőre támaszkodó elméletet visszaállítani. Eszerint egy hatalmas égitest közelítette meg a Napot és ez bontotta meg hatalmas vonzásával a Nap egyensúlyát és tömegét, ez szakította le a Naipról a bolygókat. Ez elmélet szerint kivételes esetben jöhetnek létre az állócsillagok bolygói, tehát az élet is csak a Földön és esetleg a Marson, Vénuszon jöhetett létre ... Látjuk tehát, hogy Jean a modern imperializmus csillagásza merész fordulattal visszakanyarodik a régi, együgyű elmélethez ... A FÖLD A NAPRENDSZERREL EGYÜTT KELETKEZETT Számos elméletet állítottak fel még a Föld keletkezéséről, ezek sokban különböznek egymástól, de egyben tökéletesen egyetértenek. Ma már nincs olyan tudós, akinek szüksége volna arra a feltevésre, amelyre már Laplacenak nem volt szüksége, arra ugyanis, hogy a Földet egy felsőbbrendű hatalom és egy anyagi világ felett álló lény teremtette. Ma már a legreakciósabb tudósok sem mernek erre hivatkozni, mert annyira ellentétben van ez a feltevés a tudomány tapasztalataival. Abban is egyetért minden tudós, hogy a Föld a naprendA kulákok kihasználják a falusi osztályharc különös bonyolultságát. Azzal próbálnak a dolgozó parasztok, mindenekelőtt a jobbmódú középparasztok bizalmába férkőzni, hogy -parasztnak-, -dolgozónak-, -magyarnak- nevezik magukat. Azzal igyekeznek népszerűségre szert tenni, hogy a dolgozó parasztoknak csupán a -kapitalista lelkükre* apellálnak, vagyis a társadalom érdekei helyett az egyéni, pillanatnyi érdekekre. Azért kell mindenkor és mindenütt irgalmatlanul viszszaverni a kulákok támadását, mert rágalmaikkal, a dolgozó parasztok félrevezetésével lépten-nyomon kárt okoznak; azért kell megmagyarázni mindennap a dolgozó parasztoknak, hogy ne az ellenségüknek higyjenek, hanem a saját szemükkel győződjenek meg arról, hogy a termelőszövetkezetben biztonságos élet vár rájuk. A kulákokat éppen az készteti fokozott ellenállásra, hogy ők látják — jobban látják, mint némelyik dolgozó paraszt — a termelőszövetkezeti mozgalom elkerülhetetlen győzelmét. És tudják, hogy ezzel megoldódik a többtermelés problémája, a mezőgazdaságban is felépül a szocializmus. Ez a magyarázata annak, hogy bár a begyűjtés, az állami gabonafelvásárlás megakadályozásáért is mindent elkövetnek, amit csak tudnak, de a legfőbb erejüket a termelőszövetkezetek ellen fordítják. Ásotthalom községben például a tsz előkészitő bizottságnak elnökét megvertek. De a legkülönbözőbb formában igyekeznek ártani, ami egészen természetes. Az osztályellenség tudja, hogy a dolgozó parasztok tömeges belépése a szövetkezetbe egyúttal a kulákságnak, mint osztálynak teljes felszámolásához is megteremti a feltételeket. Némelyik szegedi kulák olyan agyafúrt módon -dolgozik-, hogy mialatt a becsületes kis- és középparasztok egy része még idegenkedik a társas gazdálkodástól, ő -szemérmesen- azt híreszteli, hogy belépne az Üj Élet TSZ-be. Nyilván úgy okoskodik: ha nyiltan -pártolja-, amit a kommunisták hirdetnek, akkor nem veszik észre, hogy a háttérben alattomban már elhintette a termelőszövetkezettel szembeni bizalmatlanság magját. Csakhogy az Üj Élet TSZ tagjai jól ismerik, ki a kulák, cs nemhogy beengednék maguk közé, hanem a dolgozó pa>••••••••••••••••••< szerrel együtt keletkezett, legfeljebb csak azon folyik a vita, hogy ősködből-e, vagy meteorhalmazból, hiszen erre nézve csak tudományos tételeken alapuló elméleteket állíthattunk fel. Az már azonban bebizonyított tény, hogy a Föld önálló létét mintegy háromezer millió évvel ezelőttt kezdte meg. Először gáznemű tömeg volt, amely az eltelt idő alatt a világűr roppant hidegében lassankint lehűlt. Előbb izzón folyékony gömbbé alakult, majd ezen szilárd kéreg képződött. Persze a legnehezebb anyagok közben lesüllyedtek a mélybe, a Föld központja felé, s a gyorsabban, könnyebben lehűlő kevésbé nehéz anyagokból képződött a Föld kérge, amit mi is többé-kevésbé jól ismerünk. A Föld kérge könnyű fémek vegyületeiből áll, ellenben a Föld mélyében, központja körül a lenehezebb fémek tömegei vannak lesüllyedve, mint amilyen az arany, a nikkel. az ólom és mások. A KEZDETLEGES ALLAPOT 'A fokozatosan lehűlő Földön, a lassan szilárduló kérge felett idővel felhők képződtek és bevonták az egész eget j olyan sűrű felhőtömeggel, amelyen a Nap nem tudott áttörni, idővel aztán annyira lehűlt a Föld, hogy a záporok vize már rasztok előtt is megmutatják igazi arcukat. A szegedi járásban több helyen előfordult, hogy a kulákok a mértéktelen háztáji gazdaság követelését javasolgatták a szövetkezeti tagoknak, mert ebben felfedezték a munkaerő-gond megnövekedését, a közös föld terméshozamának csökkenését. A Dárt és a kormány segítsége, intézkedése azonban rendet teremtett a háztáji földek körül a termelőszövetkezetekben és ezzel lényegében meghiúsult ez a kulák-manőver is. Egyik legfontosabb feladatunk most, hogy a mindennapi agitációban tényekkel és bizonyítékokkal szétverjük, nevetségessé tegyük a kulákok tsz elleni támadását. Az ellenség mindig úgy, igyekezett megsütni a maga pecsenyéjét, hogy belekapaszkodott a szocializmus építése közben elkövetett hibáinkba, ezeket a hibákat felnagyította, hojj' felhasználhassa ellenünK. Most is látnunk kell: a fogyatékosságok, a hibák elnézése lovat ad a kulákok alá, erősíti befolyásukat az egyénileg dolgozó parasztokra. Termelőszövetkezeteink tagsága ezért ne tűrje meg a rossz gazdálkodást, a hanyag vezetést, az alapszabály megsértését, az egyenlősdit stb. Hozzák közelebb magukhoz a dolgozó parasztokat és egyúttal szigeteljék el a kulákokat azzal, hogy szorosabban tömörülnek a pártszervezetek mögé, erősítik a munkafegyelmet, jobban kihasználják a gépeket és határozottan fellépnek mindenfajta fogyatékossággal szemben. A kulákok mesterkedései ellenére minden eszközt meg kell ragadnunk a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a többtermelés megvalósítása céljából, mert csak így tehetjük zavartalanná az ország ellátását. Legeredményesebben a céltudatos politikai felvilágosítással lehet szembefordítani a dolgozó parasztokat a kuláksággal és egyúttal számbelileg is növelni, erősíteni a termelőszövetkezeteket. Fontos a kulákok elleni harc szempontjából, hogy adminisztratív eszközökkel, törvényes úton is megvédjük a munkásosztály, a dolgozó parasztság érdekeit. De az állami intézkedéseknek mindig a politikai meggyőzéssel kell párosulniok, mert csak úgy érik el igazi céljukat, ha helyesli és támogatja azokat a dolgozó parasztság. N. I. ••••••••••••• nem párolgott el, hanem kitöltötte e mélyedéseket — így keletkeztek az ősi tengerek. Persze e tengereknek vize igen sokáig meleg maradt... Közben persze, mivel még nem volt elég szilárd, a kérgen szörnyű, szinte elképzelhetetlen vulkáni kitörések rázták meg a fiatal Föld felületét. Hosszú évmilliókon át folyt a harc a tüz és a víz között, de közben a földkéreg lassan tovább szilárdult... Nagyon sokáig tartott a Földnek ez a kezdetleges állapota. A szárazföld akkor merev és kihűlt elképzelhetetlenül vad lávamező volt, amelyben hatalmas hegységek emelkedtek a kőzetek minden színében. Lila, szürke, vörös és kék hegyek meredeken emelkedtek ki a barnás lávamezők közül és ezeket szinte szünet nélkül hatalmas záporok öntözlek a szakadatlanul képződő felhőtömegekből, amelyek a tenger gőzölgéséből keletkeztek... Sok százmillió év telt így el, jóval több mint ezermillió év, míg a Föld felszínén meg nem jelent az élet első parányi megnyilvánulása. hogy azlán egy Párszáz millió év alatt birtokba vegye a Föld egész felületét és átalakítsa azt úgv, ahogy most magunk előtt lá't'uk. Mikor történt ez, mikor 'keletkezett az élet a Földön? 'öval több mint ezermillió éve.