Délmagyarország, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-27 / 201. szám

Szombat. 1955. augusztus 27. OELMAGYARORSZtG A Szegeden készült perionhálók ott lesznek az Országos Mezőgazdasági Kiállításon A SZEGEDI HALÖGYAK — hazánk egyetlen hálógyára — egyik világos munkatermében asszonyok, lányok fürge ujjakkal kötik a hálót. Kezükben meg-megvillan a hosszú és különös íormájú hálókötő tű. Szaporodnak a hálószemek, s közben szárnyal a nóta. Mert énekelnek a hálókötőnők. A gyárban — mint már a Délmagyarország jelentette is — perionból, e kőszénkátrányból készült műanyagból kézzel és géppel halászhálókat is kötöttek. A perlőin így hát tért hódított magánajk itt is. Ügy néz ki, hogy a perIoné a jövő a hálókészítésnél is, szemben a kenderrel. A Balatoni Halászati Szövetkezetnek te már többféle perlonhálót készítettek. Most küldenek majd egy újabbat el. A balatoni halászoknak küldött húzóhálóhoz a kötelet is perionból gyártották. S a Szegedi Hálógyár is készül a nemsokára megnyíló Országos Mezőgazdasági Kiállításra és Vásárra, Elküldik gyártmányaikat, amelyeket a halászat pavilonjában helyeznek el. Bemutatják a többi között a kenderből és perionból készített hálókat, merítőszákokat. Dobóhálót és szegedi varsát is visznek: egyet kenderből, egyet perionból. Persze nemcsak így külsőleg mutatják meg a különbséget, hanem a perionháló nagy előnyeinek jelentőségére is rávilágítanak. KÜLÖNÖSEN ODAADÓAN készítették a munkásnők a Budapesti Mezőgazdasági Kiállításra és Vásárra kerülő különféle hálókat, mind kenderből, mind perionból. Az igazi szegedi varsákat Varga Ida, Halász Mária és örhalrai Pálné kötötte, kézzel. Varga Ida — aki különben csoportvezető —< elmondotta: — Bizony valamennyiünknek örömére szolgál, hogy munkánk elkerül a kiállításra. Nagyon megadtuk a módját, hogy szépek legyenek a hálók. Halász Mária arról beszél, jó érzés tudni, hogy kétkezük munkáját Pesten is sokan megnézik majd. Igaz, nagyon szép hálót kötött. De érti is jól a mesterségét, amelyhez bizony kézügyesség is kell. Nagyon szép dobóhálót is kötöttek a kiállításra. A dobóháló 1 méter 25 centi magas és alsó szélessége 7.5 méter. A dobóhálón alul ólomgolyók sorakoznak. Varga Ida meséli el, hogy a dobóháló ólomgolyóit megszépítették. ezüstfestékkel vonták be. „Szépen csillog ám, majdnem úgy, mint a perlonfonál". A PERLONBÓL KÉSZÜLT valamennyi hálót ott, ahol a fonálnál kötések vannak, meg kell "hegeszteni* Ez azt jelenti, hogy az összekötött perionszálakat villany segítségével összeolvasztják. A perlonfonál könnyen öszszeolvad. Azért szükséges a "hegesztést* elvégezni, hogy ne bomoljon ki a kötés. A perlonszál cérnázását — fonállá való egyesítését — is az üzemben végzik. A kiállításra kerülő hálókhoz szükséges perlonfonalat Bóka Júlia és Csiszár Ilona cérnázta. Bóka Júlia most végzett textiltechnikus. Jelenleg gyakorlati munkát végez a cérnázógépnél. Hallott a perionról, de a gyakorlatban az üzemben ismerkedett meg vele. Az első napon kicsit furcsa volt a rendkívül csúszós, sima felületű perionnal dolgozni, de aztán megszokta. Már kedvvel dolgozik a perionnal a cérnázógépen. AZ ÜZEM DOLGOZÖI közül többen elutaznak Budapestre és megnézik a mezőgazdasági kiállítást és természetesen saját gyártmányaikat is. Például Nagy Jánosné is elutazik a fővárosba. "Megnézem a Szegeden, gyárunkban készült hálókat, kíváncsi vagyok ón is a véleményekre*. s.. Szárnyal a dal, fürgén járnak a munkásnők ujjal. Készülnek a hálók. Hangszórós autóval a megyében A rádió világában is menynyire nagy esemény falun egy hangszórós kocsi megjelenése, azt legutóbb tapasztaltam a megyében tett körút alkalmával. A hangszóró messzi elröpíti a zene dallamait, a hallatára kinyílnak az ablakok, emberek állnak ki a kiskapuba. Minden falu új színt jelent, de míg egyik községből átérünk a másikba, az országút is szolgáltat érdekességeket. SÖVÉNYHÁZÁN már fogytán volt az akkumulátor töltése. Kölcsönkérni mentünk be a gépállomásra. Szombat van, mégis helytállnak a gépműhely dolgozói. Böszörményi Lászlónak — ahogyan a gépállomáson mondják; az „öreg pipás"nak és Béreczki Sándor fiatal műhelyvezetőnek egy-egy szép nóta a köszönet a segítségért, s máris robog tovább a hangszórós kocsi KISTELEK felé. Á szövetkezeti áruház előtti utcasarok most ls forgalmas. Szabadságos katonák várnak egy-egy alkalmi fuvarra, ami beviszi őket Szegedre. Itt is hálás közönségre akadtunk, de nem csoda, niszen sokan kedvelik a népszerű slágereket, operettdalokat, népdalokat; Balástya, majd SZATYMAZ a következő állomás. — A szatymazi kiváló őszibarack-termelők is résztvesznek az őszi Országos Mezőgazdasági Kiállításon — hallatszik a hangszóróból, s mire arra kerül a 60r, hogy elmondjuk: 50 százalékos utazási kedvezményt kapnak az elővételben megváltott kiállítási belépőjegy tulajdonosai, már itt is takaros embercsoport tömörül az autó köré. S így következik község község után. SÁNDORFALVÁN nemcsak a pesti kiállítást propagálja a hangszórós autó, de sürgeti a behordás, cséplés meggyorsítását is. felhívja a figyelmet, hogy szép a másodvetésű kukorica, de kapálni kellene, s egy-egy vérpezsdítő nóta következik serkentőnek. Szeged után a tiszaparti TÁPÉ az utolsó állomás. Sorra rójuk az utcákat. A községi csorda most tart hazafelé és elég nagy riadalmat okoz a bömbölő hangszóró. Közben minden kiskapuban megjelenik valaki. Az egyik téren megállunk, néhány tápékörnyéki nóta következik. A ház előtti lócán fiatal asszony ringatja a nóta taktusára kicsinyét. Megnézzük a házszámot: Dózsa György utca 70. Kicsit csalódottak az arcok, mikor elindul a kocsi. Szívesen elhallgatták volna a nótákat késő estig. Táncoslábú, dalosajkú nép lakja Tápét:,, Már a szeged—vásárhelyi betonúton robog a kocsi. Az algyői hídnál az őrszemek is kapnak egy^gy nótát, majd itt a végállomás: HÓDMEZŐVÁSÁRHELY FŐTERE. Szombat este van. A sétálók zöme már ünneplőbe öltözött. Utoljára szólal meg a hangszóró: — Halló! Halló! Figyelem! ::: — s ezzel befejeződött a hangszórós autó egy napja. Bizonyos, hogy — miután ezrek és ezrek értesültek róla — az idén a tavalyinak kétszerese, legalább 20 — 22 ezer ember utazik majd Budapestre a „nagy tapasztalatcserére", az Országos Mezőgazdasági Kiállításra. (rácz) „Világürhajózás" címmel Szöllősy László egyetemi adjunktus tart vetítettképes előadást ma este 7 órai kezdettel az egyetem Béke-épületében. Az előadásra minden érdeklődőt szeretettel hív és vár a TTIT. Belépődíj 1 Ft. Temesvári József három és félholdas dolgozó paraszt is hátat fordított az egyéni gazdálkodásnak Temesvári József három és fél holdas gazda a rókusi szérűskertekben lakik. A gazdaságában való munkák elvégzése mellett ő látja el a szérűskert őrzését is. Lovai, kocsija van neki, amikor a földön nincs munka, fuvarozgatni jár. Egyszóval szép jövedelme volt eddig is, kényelmesen megélt belőle. Pár héttel ezelőtt mégis úgy határozott; hátat fordít ennek a régi életmódnak. Nyomban el is ment a közeli Dózsa Termelőszövetkezetbe, s megkérdezte a szövetkezet tagjaitól: „Vissza vennélek-e magatok közé?" így mondta, mert néhány évvel ezelőtt ő is tagja volt ennek a közösségnek, de akkor úgy látta jobb, ha visszatér az egyéni életmódhoz. Dehogy gondolta akkor, hogy ezekből az ezer bajjal, szegénységgel küszködő emberektől pár év múlva a rókusi határ legmódosabb, leggazdagabb emberei lesznek. Temesvári József búzával számol. Kiszámolta, hogy így az egyéni munkából, a fuvarozásból és egyebekből mintegy harminc mázsa búza érték tiszta jövedelme volt eddig egyegy esztendőben. Számítást tett arról is, hogy egy átlagosan dolgozó szövetkezeti tag mennyivel kap többet ennél a közösből. Kiderült, hogy bizony az ő tiszta jövedelme a kétharmadát sem teszi ki a szövetkezeti tagokénak. ~ A közös gazdaságból száz- meg százféle kedvezményben, többek között ingyenes orvosi keGyüjfsük a mákgubót A Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár minden évben több száz mázsa mákgubót dolgoz fel. A mákgubóból különböző eljárásokkal fontos gyógyszer készül (ópium, morphin) és ezeket a gyógyszereket a gyár exportálja, mellyel népgazdaságunknak jelentős valutát biztosít. Az Országos Gyógynövényforgalmi Szövetkezeti Vállalat felhívja az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, egyéni termelők, háztáji termelők figyelmét, hogy learatott mákgubójukat ne tüzeljék el, ne dobják el, hanem adják el a helyi földművesszövetkezetnek. A földművesszövetkezet minden mennyiségben száraz állapotban átveszi a mákgubót mázsánkint 90 forintos áron. A gyűjtésbe kapcsolódjanak be a szegedi és környéki úttörő-csapatok. Azok az úttörők, akik a mákgubó gyűjtésben kiemelkedő eredményt érnek el, jutalomban részesülnek. Dinnyés Ferenc Felszabadulás utcai műtermében vagyunk. Az ablakon át a délutáni napfény az SZTK vizsgálóintézet ablakain, s a kisebb, nagyobb házak tetőin játszik, a háttérből szivárványosan emelkedik ki a Honvéd téri református templom vaskos tornya. A falakat, s a szoba sarkában felállított két állványt képek takarják; egyik festmény éppen az ablakból mutatkozó városrészletet eleveníti meg egy havas téli napon. De most nyár van, a színek virítanak, a napsugarak vibrálnak bennük. A napfényes képeket nézzük: az űjszegedi parkrészleteket, az Oroszlán utcát, vagy a Kelemen utcát a Fekete-házzal, Mély, gazdag színek. Egv lát körülvilágít a nap, hogy körvonalai a szivárvány minden színében játsszanak. A színekből derű, egyéni íz, a város egy-egy hangulata árad. Nem is tojnám megmendaai Látogatás egy szegedi festő műtermében hányféle szín, milyen színek ezek. Ezért mondom csak egyszerűen a szivárványt. Ki menynyi szint lát meg belőle, annyit képzel el magának- Dinnyés Ferenc a színek festője, mindent — majdnem mindent — a színekkel fejez ki. Néha elpihenő nyugalommal nézi a tájat, ilyenkor egy-egy tónus, barnás vagy kékesszürke skála érvényesül az egész képen. A tárgyak, a hegyek, a fák, a házak alig válnak el egymástól, körvonalaik halványak, fátyolosak. Máskor meg hadakozó vidámsággal szivárványoznak választó vonalaik, elkülönítve egy-egv nagyfelületű tónust, amely beIUI "VCY IIV'I NÉHOL egészen egyszerű ez a látás felfokozottságában, pedig észrevétlen bonyolultságokat rejt. Nemcsak az árnyalatok színeiben, a fény sokszínű játékaiban, de — s talán még inkább — egy-egy arc lélekkifejezö színeiben is. Néha pedig a népművészet stilizáló egyszerűségét juttatja eszünkbe — s tatán nem is véletlenül, még ha tiltakozik is ez ellen a művész — pedig mégis más művészet ez. Igen érdekes készülő képnél köt ki tekintetünk. Otthonában tanuló kémikus lányt ábrázol a kép. A lány kis asztalkánál ül, előtte lámpa. Ebben a megvilágításban a körvonala^ 410111 °lyan élesek, mint például az említett utca- és parkrészleteken, s a képen elömlő rozsdás vöröses tónus egészen természetes, mégis fokozott, sajátos hangulatot ád. — A gyűjteményes kiállításomra készülök vele. amely tavaszszal lesz. Körülbelül ötven-nyolcvan képet szeretnék bemutatni ott. Még néhány figurális kompozíciót is készítek majd, többek között egy kovácsműhely munkáját akarom megfesteni. De készülök az őszi tárlatra is, — meséli a művész. Az a benyomásunk, hogy igen érdekes, színgazdag művészet Dinnyés Ferencé. Furcsáivá értesülünk tehát arról, hogy az utóbbi években úgyszólván egyáltalán nem vásároltak képeiből. Ezek a képek persze nem egyszer gondolkodásra késztetik a nézőt — s ez persze Jó is — bizonyos azonban, hogy igen festőiek, a színek rengetegéből táplálkoznak. Dinnyés Ferenc mindent a színekkel fejez ki, szereti a fény játékait megörökíteni, s különösen kedveli a háttérből való megvilágítást, mely sajátosan szétválasztja s káprázatos színekben fürdeti a tárgyakat. Bizonyos, hogy gazdag színskálája, amely az árnyalatok kifejezésében is igen sajátosan érvényesül, és a színhatásokra épülő komponálása érdekes, egyéni vonásokkal gazdagítja művészetünket, emellett pedig tanulságos is. Tiszteletet érdemel a művész szeretete és érzékenysége a szinek iránt. . Németh Ferenc zelésben is részesülnek. A Dózsa TSZ tagjai vissza fogadták maguk közé Temesvári Józsefet is. Ismerik, tudják róla szorgalmas ember, most már biztosan jó tagja lesz a nagy családnak. Temesvári József örült is nagyon, amikor megtudta a közösség döntését. Vissza lépése óta még nem dolgozott ugyan szövetkezetben, de már készül rá nagyon. így mondja: „Jöjjön csak mihamarabb az ősz, hogy legyek rendben az egyéni dolgaimmal, s azután megyek én is. A rizsaratáson én is ott leszek". Ennél a témánál elidőzik egy kicsit, s a szövetkezet nagy rizstáblájáról szeretettel beszél, úgy, mint a saját lováról, földjéről, melyet maga ápolt, müveit eddig. — Olyan rizse, mint a Dózsa Termelőszövetkezetnek, senkinek sincs a megyében. Számolom, hogy a 40 holdon lesz vagy tíz vagon termés, ha nem több. Micsoda pénz lesz ez. Olyan, hogy egyéni gazda egyéni munkával, melyet a két kezével végez, soha sem érhet el. Jobban, kevesebb gonddal élni azonban mindenki szeret. Ehhez ma minden becsületes, egyénileg dolgozó parasztnak megvan a módja, lehetősége. Ellenőrizzék hát minél többen jó volt-e Temesvári J 6má számadása. A rizsaratásra nagyon sok rókusi dolgozó parasztot várnak, szívesen fogadnak maguk közé a Dőzsa TSZ tagjai. Munkájuk után osztoznak velük a gazdag termésen és az árán. I Minisztertanács haiározare burgonyabogár elleni védekezés fekozásárél A Minisztertanács határozatot hozott a burgonyabogár elleni védekezés fokozására. A határozat megállapítja: az évről évre végrehajtott rendszeres kerestetés és vegyszeres irtás eddig megakadályozta a burgonyabogár kártételét, ezért a mezőgazdasági dolgozók hajlamosalt arra, hogy a fertőzési gócok felkutatásának rendkívüli fontosságát lebecsüljék. Az utóbbi évek időjárása kedvező a burgonyabogár nagyarányú elszaporodására. A viharos, szeles Időjárás következtében a bogár rajokban, vagy egyenkint repülve, vagy a szél által sodorva, 40—100 kilométer távolságra ls eljuthat és fertőzési gócokat képezhet. A burgonyabogár vegyszeres irtását az állam minden termelő földjén, a góc felfedezése után azonnal díjmentesen végrehajtja. A védekezés eredményesen csak addig biztosítható, amíg a burgonyabogár nem szaporodott cl. Ezért a gócok felkutatása és megsemmisítése ez idő szerint rendkívül fontos feladat. Az előző rendelkezéseknek megfelelően minden termelő köteles hetenkint egy alkalommal lelkiismeretesen átvizsgálni burgonyaültetvényét és ha burgonyabogarat (vagy annak fejlődési alttkját: tojást, lárvát, bábot) talál, azt haladéktalanul jelentenie kell a községi tanácsnak és a megtalált bogarakat petróleumos folyadékban elpusztítva be kell szolgáltatni. Minden termelő köteles ezenkívül a helyi tanács által meghatározott időben a társadalmi úton szervezett ellenőrző burgonyabogár keresésében részt venni és a vadonnőtt burgonya- és paradicsomtöveket kiirtani, mert a tapasztalat szerint ezek kellő ellenőrzés és megfigyelés hiányában, nagyban elősegítik a fertőzés továbbterjedését. A termelő által hetenkint végzett egyéni keresésen kívül az alábbi időpontokban kell társadalmi úton szervezett kerestetést végrehajtani: A Dunántúltői keletre eső területeken augusztus 25—30, szeptember 10—15 és szeptember 25—30 között. Azok a termelők, akik a védekezési kötelességüket elmulasztják. a 154/1951 /VIII. 12./MT. számú rendelet értelmében büntetendő cselekményt követnek el. Mi újság a piacon ? Azt mondják, minden rosszban van valami jó. Az elmúlt hetek esőzései után a mostani jó, meleg napos idö igen gazdag termést ígér például a kukoricából, a burgonyából, több gyümölcsfajtából: ezek az áruk lényegesebben olcsóbbak lesznek az elkövetkezendő hetekben. Enneik a ténynek az előjelei máris mutatkoznak, hisz például már gyönyörű szép almát lehet 1.50-től 2.50-ig kapni, s az üzletekben, a piacon, a szép körték ára 2—3 forint, s szép őszibarackot lehet már kapni 3—4 forintért. Alaposan leesett pár hét alatt a 8 forintos uborka ára — 40 fillérre, a húsos zöldpaprikának is már 2.40—2.80 kilója, a főzőtöké 50 —60 fillér, a paradicsomé pedig 60—80 fillér. Joggal mondhatjuk, hogy Igen olcsóság uralkodik a piacon az elmúlt évekhez viszonyítva is. Például a kedvező Időjárás nyomán a Juliskazöldbab kilója 1.40—1.50. A burgonya 1 forint 50 fillér az üzletekben, s rövidesen olyan mennyiség kerül a piacra is, amely biztosítja a burgonya több áru kerüljön a piacra, miállandó olcsó árát. A szilvából (nél olcsóbban vásárolhassanak is nagy termés várható, — te-'a városi dolgozók. hát olcsó lesz, hasonló képpen a téli alma, amelyből az utóbbi évek egyik legjobb termése várható az idén. Néhány adat jellemzi a szegedi piacok forgalmát: a legutóbbi hetipiacos napon például kétezer liter tejet hoztak be a parasztok. Egy piaci napon száz mázsa almát, 46 mázsa körtét, 30 mázsa őszibarackot adtak el. Augusztusban 30 mázsa túró, 80 mázsa csirke, 70 mázsa kacsa került a piacra a megfigyelők szerint. Igen jelentős dolog, hogy sikerült kiszorítani a kupeceket, az árdrágítókat a szegedi piacról. Azonban az úgynevezett „kis kupecek" még mindig akadnak igen szép számmal. Olyanok, akik reggel a Marx téren kisebb tételekben (például 20, 30 kiló paradicsomot stb.) a beérkező kocsikról felvásárolják az árut, aztán elviszik a Szent István térre, ott eladják drágábban: engedély nélkül kofáskodnak, kupeckednek, árdrágítanak. Ezek ellen is fel kell lépniök az illetékes szerveknek, hisz mindnyájunknak az a feladata, hogy minél Bukarest (TASZSZ). N. Sz. tatásban részesítették HrusHruscsov, a Szovjetunió Kom- csov elvtársat. N. Sz. Hrusmunista Pártja Központi Bizottságának első titkára felkereste a bukaresti területen lévő „Lenin útja" elnevezésű kollektív gazdaságot. A gazdaság tagjai rendkívül szívélyes fogadcsov sok értékes tanácsot adott a kukoricatermesztésre vonatkozóan, beszélt a szovjet kolhozisták e téren szerzett tapasztalatairól,