Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-24 / 173. szám
Vasárnap, 1955. július 24. DELMQGYflRORSZBG A kuliúronhonok fesztiváljának zárómüsora A szegedi kultűrotthonok négynapos fesztiválja — mely nagy sikert araáolt a város közönsége előtt — ma este ér véget. Este 8-kor a szegedi Nemzeti Színházban a Juhász Gyula, Móra Ferenc és a Petőfi Sándor Kultúrotthon művészeti csoportjai, valamint a Városi Balettiskola növendékei lépnek fel. Előadják Dunajevszkij Szabad szél fantáziáját, Rachmanov "Viharos alkonyat* című drámájának harmadik felvonását, a "Sétálni megy Panka* című balett-mesejátékot és Bocaccio—Füsy "Certaldoi vásár« című zenés vígjátékát. A Szegedi Erőmű életéből AZ ERÖMO KAPCSOLÖ HELYISÉGÉBEN megszólalt a vészjelző csengő. Munkába léptek a vezérlő terem diszpécserei, a kapcsolótábla elektrotechnikusai, a szolgálatvezető gépész irányításával. A vezérlő teremben Zsiga Sándor fődiszpécser telefonon vezette a kapcsolásokat. Egyik teleíoncsengés a másikat érte. A Felemezgyár jelentkezett, hogy nincs áram. Azután egy másik telefonjelentés azt jelezte, hogy az űjszegedi—szőregi vezetéket a vihar széttépte. Hódmezővásárhelyről az a hír jött, hogy az egyik trafóba becsapott a villám. Az egyre cikázó villámok nem akartak alábbhagyni. Ujabb zavarok keletkeztek a távvezetékeken, amelyeket ha nehezen is, de sikerült az Erőműben dolgozóknak elhárítani. Az üzemzavart jelentő könyvlapjai egymás után teltek meg. s mindenhova a zavar okaként villámcsapást írtak. Hosszú idő után az áramszolgáltatás rendbejött. Az Erőmű vezérlő termében a telefon is egyre ritkábban csengett. Zsiga Sándor és a többi diszpécserek megtettek minden tőlük telhetőt és ha munkájuk eredményét értékelnék, túlhaladná a 300 százalékot, így álltak helyt a vihar alkalmával. A KARBANTARTÓ RÉSZLEG dolgozói már az augusztus 20-i verseny előkészítésén dolgoznak. Felajánlásokat tettek és a mostani dekáderedmények is igazolják, hogy újabb sikereket akarnak elérni. Az 5. számú kazán falazatának szétbontásánál dolgozik Majzik Imre. aki 122 százalékot teljesít, Nyári Ernő pedig 125-öt. A kazáncső kiszerelésnél Komócsin Balázs, az üzem párttitkára 123 százalékot ért el. A lakatosmunkákban Kovács Mihály szakmunkás 117, az esztergályozásnál Edelényi János 120 százalékos teljesítménnyel dolgozott. A szénbehordó brigádok közül az éjjeli műszakban dolgozó Kiss Péter Ferenc brigádja lett az első. Közvetlen mögötte halad Szécsi István háromtagú brigádja. A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE szerint az olyan munkakörben, ahol az egészség szempontjából káros gázok, vagy nagyobb hőség van, a városi tanács egészségvédelmi szerveinek jóváhagyása és meghatározása folytán a dolgozókat védőital illeti meg. Hosszas huza-vona után a védőitalként kiielölt konyhasó oldatot az Erőmű dobjozói megkapták. azonban mégis 'hiba csúszott be az. intézkedésbe, mert rendszertelenül jutnak hozzá a munkások. Megtörtént nem is egyszer, a hőmérő meghaladta a meghatározott Celsius fokott, amikor jogos a védőital fogyasztása, mégis az erre hivatottak elfeledkeztek a védőitalt meghozatni. Előfordult az is az egyik szombati napon, hogy. kevés védőitalról gondoskod- i tak és így a vasárnap déluJani műszaknak már nem jutott. A szakszervezeti bizottságnak többször megemlítették ezt a dolgozók, de semmi javulás nem mutatkozik. Helyes lenne, ha a szakszervezet és a védőital beszerzésével megbízottak nem arra hivatkoznának, hogy kevés a cserélnivaló üveg, hanem beszereznék a tartalékokat is és idejében gondoskodnának mindig a védőitalról. Misán György — NYILASSY SÁNDOR címmel megjelent Szelesi Zoltán muzeológus több képet közlő, rövid tanulmánya a szegedi festőről a Csongrádmegyei Füzetek sorozatban. A szép kiállítású füzet 3 forintos áron kapható. — AZ MSZT FÉNYKÉPPALYAZATÁRA beérkezett képeket átnézte a bíráló bizottság és két amatőr felvételeit díjazásra alkalmasnak találta. Dr. Pórszász János és Somogyi Jenő már át is vették a díjakat. — SZJEGpEM SIíSTaIK ZSUZSA A HOMOKBAN Csöpp szőke csoda. A haja fürtös, a szeme kék, kurta, kövér lábacskáin mostanában kezdi koptatni a világ útjait. Ilyen gyereket álmodnak maguknak a mamák. Ilyen gyereket képzeltek maguk elé, gondolom, azok is, akik elhatározták, hogy gyermek-homokozó legyen a Roosvelt-téri park közepén. Ezért lett szép a park, ezért finom a homokja. Zsuzsa is ott játszott valamelyik nap. Négykézláb mászkált ide-oda, kis kövér kezével szórta, gyúrta a homokot. Tökéletes összhangban ragyogott körülötte a világ: a pompás nyári ég, a fák, virágok — a béke rendje. Jó volt nézni. Derűsebb lett, aki látta — én is. Es továbbmenve éppen ezért zavart, talán a kelleténél jobban, a park szélén, a Tiszaparton néhány ottfelejtett kavicsrakás. Nem nagy dolog, tudom. A szunyogcsípés sem az, mégis kellemetlen. Kik hagyták ott a kavicsdombot, miért, minek? összhangbontó, apró gondatlanság, a mellette ásító szemétládával együtt. A Zsuzskák szeme még nem veszi észre, de mégis értük van, ha eltakarítják. (cs. m.) LEPKE-LESEN Sok szó esett már a szövőlepkékről, nagyon sok nyomdafesték is fogyott miattuk. S most mégis újra szükséges írni róluk, mert levél érkezett a szerkesztósegbe, hogy a villamos mentén tele van velük a liget. Hogy eszik a fákat, bokrokat s undok hálóikkal összekötözik a leveleket. Elindultunk hát, hogy megnézzük őket, kicsit mérgesen, harapós kedvvel. Azért mérgesen, mert hiszen pár hete plakátok hirdettek hadat ellenük. Eredménytelen lett volna a szétszórt méreg, vagy talán nem is permetezték a felhívás ellenére? A liget sáros a lehullott rengeteg eső nyomán, a Főfasor olyan mint a csatatér a csatornázás és a készülő járda miatt, de hálónak, hernyónak, lepkének, — a tanács és a méreg dicséretére mondhatjuk — nyoma sincs. Azaz csak nyoma van. Itt-ott megsárgult, lyukasra rágott levelek zörögnek a vén platánokon, csak az ereKet hagytak meg belőlük a falank fergek. Ezek azonban már a kezelés utáni gyógyuló sebek. A lepkeveszély elmúlt az Űjszegedi Ligetben. (—> s — a) A SZOV3ET FLOTTA NAPJA Irla: Sz. Zaharov admirális Megrongált kerítés — LEVÉL — A Szakszervezeti Székház hála mögött, a Béke utca és a Jósika utca sarkán van egy telek, mely úgy tudom, a szakszervezet tulajdona. Be is kerítették fenyőfadcszka kerítéssel. Megfigyeltem mostanában mindig több és több deszka hiányzik onnan. Meggondolatlan egyének rongálják a | nép vagyonát, nem gondolnak , arra. hogy annak minden egyes I darabja a dolgozók tagdíjainak összegéből tevődik össze. | Helyes volna, ha a telek felI ügyeletét végző szerv törődne ' ezzel és azon lenne, hogy az igen költséges deszkakerítést ne rongálják. Pogány László Érdekes Olhello előadási rendeznek Szegeden IVJa ünnepli a szovjet nép •"• az immár hagyományossá vált haditengerészeti flotta napját. A Szovjetunió nemcsak hatalmas szárazföldi, hanem etős tengeri hatalom is. Határainak kétharmadát folyón, tengerek és oceánok övezik: partjait 14 tenger vize mossa. A haditengerészeti flotta ugyanúgy, mint valamennyi szovjet fegyveres erő, a népből nőtt ki és magába szívta a hatalmas nép legyőzhetetlen erejét, -hősies szellemét és évszázados katonai hagyományait. A történelem még sohasem ismert olyan hadsereget és flottát, amely olyan hatalmas támaszra talált volna a néptömegekben, amelyet annyira tisztelt és becsült volna a nép. mint a Szovjet Hadsereget és a Haditengerészeti Flottát. A dolgozókkal való elszakíthatatlan kapcsolatának 'előfeltételeit a szovjet fegyveres erők természete, jellege és rendeltetése határozza meg. A szovjet fegyveres erők új típusú hadsereg, amely az Októberi Forradalom vívmányainak, a szovjet nép függetlenségének (és érdekeinek megvédésére hiI vatott. A szovjet haditengerészek a marxizmus-leninizI mus nagy eszméinek, a szovjet hazafiasság és a népek közötti barátság a proletár nemzetköziség és más népek függetlenségének és szabadságának tiszteletben tartása szellemében nevelkednek, roszország tengeri hatalomként való elismeréséért vívott kemény és hoszszadalmas harcban, az orosz kutatók és tengeri utazók nagyszámú utazásaiban és expedícióiban kovácsolódlak ki a szovjet nép kiváló tengeri hagyományai. Az orosz tengeri eexpedíciók a tengerek és óceánok ismeretlen tájait szelték keresztül és földrajztudományt sok nagyjelentőségű felfedezéssel gazdagították. Csupán a Csendes Óceánon a XVIII. század második felében 85 orosz expedíciót indítottak útnak. Az Északi Jegestenger és a Csendes Öceán több mint harmincezer kilométeres partvidékét, a két óceán több szigetét és szigetcsoportját, az amerikai kontinens jelentős részét, Ázsia több körzetét, a délísark szárazföldjét orosz tengerészek és tengeri kutatók derítették fel és írták le. A Naav Pál: ía l/imhdáto.,. A Filharmónia rendezéséhen igen érdekes Othelló előadás lesz Szegeden július 27-én, szerdán este 6 és 9 órakor a Nemzeti Színházban, illetőleg ió idő esetén esie 8 órakor az újszegedi szabadtéri színpadon. Párhuzamos drámai és opera-részletekben mutatják be az Othellót budapesti művészek. A drámai részleteket Bessenyei Ferenc kétszeres Kossuth-díjas érdemes művész, Szörényi Éva Kossuth-díjas érdemes művész, továbbá Olthy M^gda és Ungvári László Kossuth-díjas művészek, az opcrarészleteket pedig Joviczky József, Czanik Zsófja, Radnai György és Kürthy Eta. az Állami Operaház tagjai adják elő. A debreceni MAV filharmonikus zenekar működik közre, Lukács Miklós, az Állami Operaház karnagya vezénylésével. földgömb több mint 500 folyója, tengere, szorosa, szigetcsoportja és szigete kiváló orosz tengerészek nevét viseli. A flottának a hadsereggel együtt sokszor kellett az ellenséggel vívott forró ütközetben megvédeni hazáját. A nép szívében örökké él Usakov és Lazarev, Nohimov és Kornyilov orosz tengerész-parancsnokok dicső emléke. Halhatatlan dicsőségre tettek szert a haditengerészek I polgárháborúban. Két flotta, több mint húsz folyami és tavi flottilla mért csapásokat a külföldi intervenciósokra és a fehérgárdistákra. Több mint hatvanezer tengerész harcolt a szárazföldön a Vörös Hadsereg soraiban. A haditengerészek « szocialista haza ellenségei ellen vívott harcban tanúsított hősiességükkel a szovjet nép szeretetét és elismerését érdemelték ki. , A Nagy Honvédő Háború során a haditengerészek a Szovjet Hadsereg csapataival együtt állhatatosan és szilárdan védelmezték a hős városokat. hősiesen védelmezte az ellenséges támadások elöl a szárazföldi csapatok tengermenti szárnyait, csapásokat mért az ellenség tengeri közlekedési útjaira és ezzel akadályozta az ellenséges hadsereg utánpótlását, pusztította az ellenség eló'erejét és technikáját. A Nagy Honvédő Háború évei alatt a szovjettengerészek mintegy 3000 különböző ellenséges hadihajót és szállítóhajót süllyesztettek el. A Kommunista Párt nevelte haditengerészek nem ismerték a félelmet. A harcban tanúsított bátorságért és hősiességért 513 tengerész és tengerész, repülő kapta meg a Szovjetj unió Hőse címet. A háború ; évei alatt a tengerészek több mint 350 ezer kitüntetést kap' tak. v Szovjetunió haditengerészeti flottája — a szovjet nép gyermeke, a szovjet haditengerészek, akik nap mint | nap érzik a néppel való kapcsolatukat, a nép gondoskodását, éberen örködnek hazájuk tengeri határai felett és őrzik kommunista társadalmat építő szovjet emberek alkotó munkáját. Kiváló munka a VIT műszakban A Szeged: Kendergyár kötél.őnó üzemrészében elhatározták a fiatalok, hogy a Világifjúsági Találkozó tiszteletére miiszakot tartanak. A műszak eddigi ideje alatt Szekeres Péter fiatal eredménye 156 százalék lett. A Molnár kötélszálazó csoport, amelynek minden tagja Díszes 100 százalékos minőségi munkát végzett és 128 százalékot ért el. Jó munkát végzett Bakó Margit fonós, akinek az eredménye elérte a 112 százalékot. Az üzem minden dolgozója követi a fiatalok példáját. Papdi István ÜTIJEGYZET 13 Vannak olyan emberek, akiket megszeretünk anélkül, hogy hangjukat hallottuk volna, anélkül, hogy betekintettünk volna a szemükbe, mielőtt még beszélgettünk velük. Ugyanezt elmondhatjuk a városokról, falvakról is. Ez történt velem is. Még Magyarországon voltam sokszáz kilométerre Lodz városától, csak egy lengye! újságíró barátom beszélt róla, de megszerettem a várost és népét. Ezért gyötört fokozott kíváncsiság, mikor Varsóból a gyorsjárású elektromos hajtású vonattal Lodz felé utaztam. Valósággal szívtam magamba a táj szépségét, amerre elhaladtunk. Nemritkán olyan érzés töltött el: valami szép tájképbe rohanunk százkilométeres sebességgel. A szépen megmunkált földek megnyugtaló ígérete, a hajladozó rozstáblák mintha hívogatóan integettek volna. Gondolataim már messze előttünk jártak Lodzban. Két-három napos tartózkodás egy ismeretlen városban. a baráti lengyel nép országában, de másutt is nem elégíti ki egy újságíró kíváncsiságát. Én pedig nemcsak azt akartam látni, amire magam voltam kíváncsi, hanem a szegedi textilmunkások, dolgozó parasztok kérdéseire is választ kellett kapnom. Hogyan dolgozik és él a lengyel nép, különösen a textilmunkások? Szépek-e a tsz gazdaságok? stb. A nép életéről, a városról, üzemekről írni rövid látogatás alatt csak hiányosan, felületesen lehet. A futó látogatás is azonban feltűnő és megcáfolhatatlan tények rorát tárta elém. Olyan szembeötlőket, amelyek mellett nem tudtam szó nélkül elmenni és nem észrevenni. Lodzban is, mint Varsóban vagy később Gdanskban és másutt utam során szerte Lengyelországban az építő daruk gólyapyakait még a városon kívül járva észrevettem. Az "első látvány gondolataimat a szegedi FENYEK A VISZTULÁN 14 épülő házak daruihoz. Szegedre vándoroltatta. A lodzi építkezés minden szegedi képzeletet meghaladó, s valóban az óriás érzetét keltő az építkezés iít is. Az én — szegedi építkezés méreteihez szokott — szememnek úgy érzem igen jót tett, hogy láthattam, tanulmányozhattam ezeket a méreteket. Mások elbeszéléseiből hallottam már az itteni építkezés lenyűgöző méreteiről, nem tagadom, az első látásra álmékodásba estem, nem tudtam betelni nézésével. Láttam a lodzi nagy operaház építését, jártam épülő óriás nézőterén, ahol majd 1500 ember gyönyörködhet az előadásban. Ez lesz a harmadik opera Lodzban. A színpadot négy oldalról vas- és vizfüggöny zárja majd el a tűzesetén a nézőtértől és az öltözőktől. Szinte lehetetlennek látszik, hogy egy esetleges tüz továbbterjedhessen. Színpadi felszerelése a legmodernebb. Amikor Plaza Valerian mérnök, az építésvezetője mesélte, szinte magam előtt láttam, hogyan esik majd a hó a színpadon. Nyáron a közönséget nem zavarja majd a meleg, hisz a székek alatt elhelyezett szellőző berendezésen keresztül észrevétlenül hűtik, télen pedig majd, ha erre szükség lesz, melegíük és tisztítják a nézőtér levegőjét. Az új nagyopera csak egy gyöngyszeme a tervnek, amit most valósítanak meg. Mit tár elém a jelen Lodzban? Kétségtelen, ez is érdekelt. Ez a legérdekesebbek egyike volt számomra, de a valóságot megismerni és helyesen bemutatni, ahhoz vissza is kell tekinteni. így lesz a kép heljes, így ismerhetjük meg igazán ami ma valóság. Sajnos különösen nálunk sűrűn előfordul, hogy egyesek elfelejtenek visszanézni, csak a jelent vizsgálgatják, bírálgatják, sokszor szapulják. Nem szeretnek egyesek ÜTIJEGYZET 15 tiszta szemüveggel nézni. Én Lodzban megpróbáltam tiszta szemüvegen keresztül nézni a valóságot. Mindenről írni természetesen lehetetlen. De néhány tényt megemlítek. Munkásváros Lodz, a textilmunkások városa volt és most is az. Igaz, más arculata, új köntöse van a városnak és ezt az új ruhát tíz év alatt öltötte magára. Hatszázezer ember lakta ezt az óriás várost, amelvhe/ hasonlót Magyarországon, vidéken nem találunk. Múltbéli kultúrájára jellemző, hogy két színháza, néhány mozija és egy főiskolája volt, de ez is magánkézben. Ma nem kevesebb, mint kilenc színházzal, két operával ós egy gyönyörű hangverseny teremmel dicsekedhetnem Moziból valamennyi kerületre jut három-négy. Igen érdekesen tárja elénk a színházlátogatók száma a múltat és a jelent. Tíz évvel ezelőtt két színház volt, a nézők száma egy-egy napra átlagosan 186 fő volt. Ma kilene színháza és két opera napi látogatottsága egyenkérit is meghaladja az ötszázat. Mindennél beszédesebben bizonyítja ez a számadat: a kultúra Lengyelországban is a népé. Vajon a múltban nem szerettek járni a színházba? De igen, csak nem volt rávaló. A főiskola sem egyedül árválkodik már ebben a városban, jelenleg tíz van belőle és most újabbat is építenek. Minél jobban ismerkedtem Lodzzal, annál inkább gyökerezett meg bennem az a meggyőződés, hogy többet és talán jobban is építenek mint mi. Magyarországon. Az új városrészek építését talán Miskolc közelíti meg legjobban. De ott is csak a lakások építésében. Olyan épületet keveset találunk, mint Lodz belvárosában a 14 emeletes magas épülő palota, amely előtt jóérzés, sőt gyönyörűség megállni. Büszkén mesélik a lodziak, a jövőévben e ház tetején helyezik el a televíziós adóállomást. (Folyt, kőv.)