Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-03 / 155. szám

VILÁG'PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MMimORSiÁG AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 155. szám Ara: 50 fillér Vasárnap, 1955. július 3. MAI SZAMUNKBÓL] Befejeződött a szakérettségi (3. oldal) Megkezdődött a Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetség I. országos konferenciája (5. oldal) Egy esztendő mérlege (4. oldal) Bureveszfnyik-mozgalom Szegeden A Szegedi Textilművekben több mint egy esztendeje alkalmazzák a szovjet Burevesztnyik-mozgalmat. Ennek nagyon röviden leírt lényege, hogy minden gépnél vizsgálja a termelékenységet és az anyagtakarékosságot; az önköltség e két döntő tényezőjét. A mozgalmat úgy, ahogy kell és helyesen a termelékenységre és az önköltségre a legnagyobb kihatással lévő üzemrészben, nevezetesen a gyűrüsfonodában alkalmazzák. A mozgalomnak — a gyakorlat fényesen bizonyítja — hatalmas gazdasági eredménye van. Fontos tényező abban is, hogy a Textilművek megtakarított anyagból vállalhatta évi terve túlteljesítését. A Burevesztnyik-mozgalom keretében a Textilmüvekben számosan érnek el jelentős összegű önköltségcsökkentést. Például Gulyás Rózsa 440 forinttal, Péter Jolán pedig 434 forinttal csökkentette egy hónapban gépénél a termékek előállítási költségét. A Textilművekben egy típusú és igen korszerű szovjet gépek dolgoznak a gyűrűsfonodában is. A gépeken pedig általában mindig egyféle nyersanyagot használnak és egyféle finomságú fonalat gyártanak. Ez igen kedvező feltételeket teremt a Burevesztnyikmozgalom alkalmazására. Nemrégiben a nagyjelentőségű mozgalommal több szegedi üzem vezetői ismerkedtek, hogy a helyi lehetőségeknek megfelelően alkalmazzák. A Jutaárugyárból is tapasztalatcserén voltak a Textilmúvekben. A Jutaárugyárban helyesen látták meg, van lehetőség náluk is a gépek termelékenységének alapos megfigyelésére, összehasonlítására, s így annak kielemzésére, hogy az egyik gép ugyanolyan feltételek mellett miért gyárt többet, mint a másik. íEzután elismerésre méltóan a döntő üzemrészben, a végfonóban alkalmazni kezdték a Burevesztnyik-mozgalmat. Valamennyi fonógéphez egyedi nyilvántartó lapot használnak a fontosabb adatok gyűjtésére, hogy a gépek termelékenységét jól megfigyelhessék. A kiértékelésnél vizsgálják aztán a menynyiségi termelést, a hulladék alakulását, a gépenkénti és géptípus-csoport hatásfokának kialakulását. A Jutaárugyárban a mozgalom helyi, eredményes alkalmazásával kapcsolatban számos tapasztalatot szereztek, amelyeket fel tudnak használni a továbbiakban. A Burevesztnyik-mozgalom alkalmazása kétségtelenül nehezebb az olyan üzemekben, amelyek nem olyan gépparkkal, üzemszervezéssel dolgoznak, mint a Textilművek. Jelent bizonyos tóbb adminisztrációs munkát is. Mindezek ellenére azonban a Jutaárugyár példája is bizonyíték arra, hogy a mozgalmat lehet és kell is hasznosítani más szegedi üzemekben is. Az a bizonyos többlet-adminisztráció pedig nagyon, sokszorosan megtérül a mozgalom eredményeivel. A Szegedi Kenderfonógyárban sem könnyű a Burevesztnyikmozgalmat megvalósítani, mert változó árukat készítenek. Mégis ettől a negyedévtől kezdve a szárazfonóban alkalmazni kívánják a mozgalmat, s létrehozzák annak a helyi viszonyoknak legmegfelelőbb formáját. Az Űjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat képviselői is egészen biztos, sok tapasztalatot szereznének a Textilmúvekben a mozgalom gyakorlati alkalmazására vonatkozólag. Helyes lenne tehát, ha tapasztalatcserére ellátogatnának a Textilmúvekbe úgy, ahogyan azt a ruhagyáriak tették. A Gyufagyár vezetői ígéretet tettek arra, hogy július 1 és 10 között elmennek tapasztalatcserére a Textilmúvekbe és tanulmányozzák a mozgalmat, megvizsgálják a lehetőségeket saját üzemükben való alkalmazására. Feltétlenül helyes, szükséges, hogy azokban az üzemekben, ahol a mozgalom alkalmazható — alkalmazzák is! Ezt elő kell segíteni az üzemi pártbizottságoknak, pártszervezeteknek, a gazdasági, műszaki vezetőknek. A Textilmúvekben mindig nagyon szívesen adják át a Burevesztnyik-módszerrel összefüggő számos tapasztalatot, gyakorlatot, az értékelés formáját. A Burevesztnyik-mozgalom bevezetése az erre alkalmas üzemekben, jó segítője a márciusi határozatban megjelölt ipari feladatok végrehajtásának; a termelékenység növelésének, az önköltség csökkentésének. Ez is különös jelentőséget ad a mozgalomnak és ezért ennek megfelelően feltétlenül foglalkozzanak vele az üzemekben. Merjük bátran alkalmazni azokat a tapasztalatokat, módszereket, amelyek az előrehaladást — a több, gazdaságosabb munkát •— életszínvonalunk emelkedését segítik! Befejeződött a Magyar Élettani Társaság vándorgy ülése Szombaton fejeződött be városunkban a Magyar Élettani Társaság 3 napos vándorgyűlése. A vándorgyűlés 2. napján megjelent Román József dr. egészségügyi miniszter is. A mintegy 400 résztvevő é|énk érdeklődéssel hallgatta a" biokémiai, élettani és gyógyszertani, valamint a magasabb idegrendszeri tevékenységnek Pavlov módszerével történő vizsgálataival foglalkozó előadásokat, amelyeket élénk és termékeny, vita követett, Tegnap — három üzemben A Tisza-parton, ahol a hajókat javítják Tápé alatt, a Tisza-parton Most éppen a kotró újjáalanagy kopácsolás hallatszik. A hatalmas partravont uszályok meg-megreszketnek a súlyos kalapácsolástól. Arrébb a hegesztő vakító fénye vágódik az ember szemébe. A nagy, rozsdás uszályok közül eleven, vörös színével kiemelkedik egy kotróhajó. Emberek sürögnek-forognak körülötte és rajta. A vízen két másik kotróhajó terpeszkedik. Azokon is dolgoznak, javítják, csinosítják őket. Mellettük néhány vontatóhajó akasztja a vizet. Mindezt is láthatja az ember a Tápéi Hajójavító üzemben, ahol június 22-én befejezték a féléves tervet. Így nyolc nap előnnyel kezdtek harmadik negyedévi tervük teljesítéséhez. Vezetők, műszakiak, segédmunkások, egyes emberek és brigádok munkáját dicséri ez a szép eredmény. A brigádok munkája különösen számottevő a vállalat termelési sikerében. Terhes József műszaki brigádja az egyik legfontosabb munkán, a „November 7" kotróhajó javításán dolgozik. Hová megy a „November 7"? Tiszalökre. S ezt jól tudja és számon is tartja Terhes József brigádja, amelyben olyan kitűnő szakmunkások dolgoznak, mint Sztrain Gábor, Gál Ferenc és Veszelka Sándor. kított szívócsövein dolgoznak. Művezetőjük átlagos teljesítményükről elégedett mosolygással csak annyit mond: — Nem emlékszem, hogy 130 százaléknál kevesbbje lett volna ennek a brigádnak! S azt is közölhetem: a brigádból senki sem marad távol igazolatlanul, de késés sem fordul elő náluk. Sztrain Gábor hegesztő, a vállalat üzemi bizottságának elnöke pedig jó termelő munkája mellett Erdei Károly párttitkárral egyetértésben igen komoly politikai munkát is végez. A „November 7" javításán dolgozik Kovács László brigádja is. Horváth Lajossal és Gera Ferenccel. Kovács elvtárs igen kényes és igényes műszer javítását végzi. A műszakiak szerint a kotró teljesítménye leginkább a „vágó-fej" megépítésétől függ s ezt a munkát bízták erre a brigádra. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a brigád sikeresen oldja meg ezt a kényes, sok körültekintést és komoly szaktudást igénylő feladatot. A két brigád nagyszerű teljesítménye nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a „November 7" kotró-hajó három hét múlva rendeltetési helyére, Tiszalökre érjen és az ország gazdasági élete szempontjából igen fontos tiszalöki viziépítkezéseknél hasznos szolgálatot teljesítsen. De nemcsak kotrókat javítanak a telepen. Vincze Pal brigádja a hatalmas 668-as uszály javításán dolgozik, s most éppen a vízmentes válaszfalakat építi. Laczi Árpád és Király Imre, meg Vincze elvtárs felesége tartozik ebbe a brigádba és övék az a 141 százalékos teljesítmény is, amit június utolsó dekádjában értek el. A Hajójavító dolgozói és vezetősége tudják munkájuk fontosságát, s megtettek mindent, hogy meggyorsítsák a javítási munkálatokat. Nemrégen korszerűsítették az egyik legfontosabb munkafolyamatot, a hegesztést. A Vizmúépítő Vállalat főművezetője, Jánosi Sándor és a Hajójavító Vállalat dolgozói együttműködése eredményeképpen ma már villannyal hegesztenek a telepen. Nemcsak azért fontos ez a mozzanat, mert így a hegesztői praktikus és üzembiztos, hanem azért is, mert a munka meggyorsulása mellett havi 2700 forint megtakarítást eredményez. Megjavult az anyagellátás is. Szigligeti Imre telepvezető sok esetben személyesen ]ár el a fontos anyagok beszerzése ügyében. Sok minden megfordul Molnár Béla műszaki vezető kitűnő szervező és irányító munkáján is. Igen nagy gonddal és körültekintéssel, de frissen és energikusan dolgozik. Nagy szakértelme lelkes odaadással párosul és mindenen rajta van a szeme. Minden feladatnak van itt gazdája — s amint az eredmények mutatják: jó gazdája. A féléves terv határidő előtti teljesítése után az üzem dolgozóinak az a legfőbb törekvése, hogy a három kotróhajót minél előbb vízrebocsássák és elindíthassák Tiszalökre. 200.000 kilométer aratózsinegei adott már a Kenderfonógyár Az ország gabonatábláinak jelentős részén zúgnak már az aratógépek. Működésüket, jó munkájukat a Szegedi Kenderfonógyár dolgozói is segítik gyártmányaikkal. Itt készül ugyanis a kéve bekötéséhez szükKészül a sok, szép kötöttáru Látogatás a Fonalmentő Vállalatnál A Szegedi Fonalmentő Vállalat másfél évvel ezelőtt 27 dolgozóval kezdett munkához. A pamutfonodák hasznos hulladékait dolgozzák fel és munkát adnak a csökkent munkaképességű embereknek, A vállalat szépen fejlődik. Új helyre költöztek, amely tágasabb, egészségesebb, mint az elóbbi. A harmadik negyedév végére már több mint 150 munkást foglalkoztat majd az üzem. Bőven akad számukra munka. Megkezdték a harmadik negyedévet és annak három hónapjában többféle ú.j. keresett cikket készítenek. A múlt negyedévben a kereskedelem által megrendelt áruk közül többet most nagyobb tömegben állítanak elő. A kötöttáru-részleg eddig natúr színben kardigánokat, pulóvereket, olaszkákat és fürdőruhákat adott ki. Az úgynevezett ujjas paraszt mellénykék első darabjait most küldték el. A festő-részleg kérdése jelenleg nagyon foglalkoztatja a vállalat vezetőit. Ennek felállításával sokkal bővebb választékban tudnak készíteni a négy divatcikkből. Igaz, eddig is nagy segítségükre volt az Űjszegedi Ker>der-Lenszövőből az üzem főmérnöke. Sugár Miklós elv-, társ és Bákó mérnök a festésnél. A kötődében új terv a női fehérnemű kötése. A szövődéi részleg a saját hulladékból szőnyeget szó. Ezenkívül törülközőt, lepedőt, tarka abroszt, sálat, kanavászt és pepita inganyagot kértek eddig tőlük. Ahogy az áruszükséglet jelentkezik, úgy térnek át a vállalat dolgozói újabb cikkekre. Nagy kereslet mutatkozik az ágyneművásznak iránt. Ebből nagyobb mennyiségű a rendelés kockásán, csíkozva és egyszínű rózsaszínben. A női színes ruhavászon szövését is tervbe vették a harmadik negyedévben. De kellene — mint már írtuk — gyermek kötöttholmikat is készíteniük! Ahogy szaporodik a munka, úgy bővül az üzem is. Űj szövőrészleget szerelnek fel. A gépek összeállításánál a Textiltechnikum oktatói segédkeznek. A fontosabb alkatrészeket és a gépek állványzatát már felállították. Egyet teljesen felszereltek és már próbaszövést is végeztek rajta. A hat szövőgéppel felszerelt új szövőrészlegct augusztus 1-ével üzembe helyezik. Még ebben a hónapban hozzákezdenek a felvetögép felállításához. amely a Szentgotthárdi Selvemgyárból érkezik meg július 10-re. Hozzátartozik a munka könnyebbé tételéhez a villanymotorok beszerzése. Sok munkafolyamatot kézi erővel végeznek még. A motringolónál. Bartók Erzsébet és társa bizonv sokszor elfárad a kerék hajtásába, mert kézzel történik a motringolás A szövő js villanymotorral lesz ellátva. A munka kielégítően halad a Fonalmentő Vállalatnál. Az első negyedévben eln verték az él üzem kitüntetést és a második negyedévben is teljesítették a feltételeket. A dolgozókat szinte kivétel nélkül meg kellene említeni jó munká iukért. mert annak ellenére, hogv csökkent munkakéoesséoűek, becsülettel helytállnak a tervteljesítésben. Zsetz András művezető helyesen irányítja a részleget. Folyamatos anyagellátásról gondoskodik mindenki számára. Segít és mindig ott, ahol arra a legnagyobb szükség van. Az orsózóban Teknős Papp József, Hódi Jolán és özv. Dékány Istvánná munkája dicsérendő. Bokor Gusztávné és Csepregi Sándor is az elsők közé tartozik a fonalválogatóknál. A legügyesebb mégis Szakonyi László árurakodó, aki fáradhatatlanul hozza-viszi az anyagot a gépiekhez, s a gépektől. Becsülettel dolgoznak mindannyian a vállalatnál és elvárják, hogy segítségükre legyenek az illetékesek egy raktár megépítésében. Ehhez már két hónapja szeretnének hozzákezdeni. Pénzük is van rá. vállalkozó is akadt, de téglát sehogy sem sikerül beszerezni. Mindössze harmincezer darabra lenne szükség. Míg a raktár el nem készül, kénytelenek az udvaron tárolni a feldolgozásra váró fonalat, ami így ki van téve az időjárás viszontagságainak. Segítsenek ezt megszüntetni az illetékesek! séges aratógép-zsineg mintegy kilencven százaléka. Az üzem dolgozói különösen az év első felében — egyik fontos feladatuknak tartották, hogy az aratas idejére elegendő mennyiségű ilyen kötözőanyag álljon a mezőgazdaság rendelkezésére. A tavalyinál máris jóval többet készítettek: tervüknek megfelelően eddig csaknem 200.000 kilométer aratógép-zsineg került ki az üzemből. A harmadik negyedév első napjaiban is szép eredményeket értek el. Egyik érdekesség ezzel kapcsolatban, hogy trópusi növények anyagából, pálmarostból is készítenek kévekötőket. Ezek igen erősek. De az üzem dolgozói arra törekszenek, hogy a hazai rostnövényből, a kenderből is hasonló minőségű zsineget gyártsanak. Ennek érdekében nemrég új módszert vezettek be: Zengei János főművezető, többszörös újító dolgozta ki az új eljárást. Ennek lényege, hogy az előkártoló gépbe jóval több tűt s két tisztítóhenger helyett hármat szerelt. így jóval finomabb szalag kerül le a gépről, s az ebből készített fonal egyenletesebb, szakítószilárdsága is nagyobb, mint azelőtt. Már többezer kilométer kévekötő-zsineg készült ezzel az eljárással. így az űj módszer is elősegíti, hogy az aratógépekben kevésbé szakad majd el a kévekötő zsineg. Felavatták Szegeden az ország első vidéki gyógyszervállalati laboratóriumát Szombaton délben adták át rendeltetésének Szegeden az ország első vidéki gyógyszertárvállalati laboratóriumát. A Csongrád megyei gyógyszertárvállalatban több mint 750.000 forintos beruházással megépített, korszerű gépiekkel felszerelt új létesítményben évente mintegy 2 millió forint értékű gyógyszert gyártanak majd. Főleg olyan készítményeket állítanak itt elő, amelyekkel rövid raktározási idő miatt a gyógyszergyárak nem tudják kellően ellátni a távoli falvakat. Az új laboratórium másik jelentősége, hogy a szegedi orvostudományi egyetemen tanuló gyógyszerészhallgatók a jövőben itt megismerkedhetnek a gyógyszerkészítés nagyüzemi módszereivel^