Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-21 / 170. szám

GBL^RGYRRORSZAG 2 Csütörtök. 1955, MUm 21. fi német kérdés szerepelt a négy kormányfő keddi tanácskozásának napirendjén Iljicsov, a genfi értekezleten résztvevő szovjet küldöttség szóvivője kedd este sajtóérte­kezleten ismertette a kormány­fők kedd délután megtartott ülésének eseményeit. Elöljáró­jában közölte, hogy először Eden angol, majd Bulganyin szovjet miniszterelnök beszélt. Ezután Eisenhower elnök mondott beszédet, majd Faure francia miniszterelnök, aki egyébként elnökölt az ülésen. A kormányfők megelégedésü­ket fejezték ki a külügyminisz­terek eredményes és gyümöl­csöző délelőtti munkája fölött, mert gyorsan megállapodtak a napirendben. Eden felszólalásában meg­elégedését fejezte ki, hogy sok közös szempont áll fenn a né­met kérdésben és mindenki egyetért Németország egyesí­tésének szükségessége kérdé­sében. Eden azonban rámuta­tott arra, hogy Bulganyin hét­fői kijelentéseiben van egy pont, amely nyugtalanságot okoz neki. Ez a pont: a kollek­tív biztonsági rendszer megte­remtése előfeltétele a német kérdés megoldásának. A kol­lektív biztonság megteremté­se, ahogyan ezt Bulganyin ja­vasolta, Eden szerint rendkí­vül bonyolult: sok szempontot kellene ehhez összeegyeztetni. Ö — Eden — egyszerűbbnek tartaná saját javaslatát, mely szerint a négy nagyhatalom és az egyesitett Németország kössön biztonsági szerződést. Ezután Bulganyin mondott tövid beszédet és ebben hang­súlyozta: Németország egyesí­tésének kérdése, és általában a német kérdés a háború utáni problémák egyik legfontosab­bika. Hogy megoldást lehessen elérni, a kérdést azzal össze­függésben kell megvizsgálni, és azt figyelembe véve kell döntést hozni, hogy Németor­szágot felfegyverzik és katonai csoportokba vonják be. A je­lenlegi helyzetben, amelyet az jellemez, hogy Nyugat-Német­ország belépett a Nyugateuró­pai Unióba és a NATO-ba, a körülmények még nem alkalma­sak az egységes Németország megteremtéséhez. Az egyesítés feladatát másképppen kelt megvalósítani, lépésről, lépésre és az idő segítségével. Bulganyin ezután ismét hangsúlyozta, hogy a nemzetközi feszültség enyhülése és a hatékony eu­rópai biztonsági rendszer megteremtése nagymérték­ben megkönnyítené a német kérdés megoldását, megte­remtené a szükséges elő­feltételeket Németország bé­kés és demokratikus alapo­kon végbemenő egyesítésé­hez. Ezzel kapcsolatban utalt az államok közti bizalom helyre­állításának szükségességére. Eisenhower felszólalásában rámutatott: kötelességének tartja leszögezni, hogy a NATO védelmi szerrv, és semmiféle fenyegetést nem jelent senki számára. Német­országot — mondotta Eisen­hower — olyan helyzetbe kell hozni, hogy senkit se támad­hasson meg és senkit se fe­nyegethessen. Ami Amerikát illeti, az Egyesült Államok semmiféle támadó háborúban sem vesz részt és ilyent nem támogat; háborút csak akkor viselne, ha megtámadnák. Bulganyin erre azonnal meg­jegyezte: megelégedéssel ve­szi tudomásul Eisenhowernek ezt a kijelentését, hisz Eisen­hower elnöknek és ezt a be­jelentését nagy fontosságú­nak tartja; Eisenhowert egyébként is kitűnő állam­férfinak és hadvezérnek is­meri a Szovjetunió. Végezetül az elnöklő Faure miniszterelnök leszögezte, hogy a német kérdésben vé­leménykülönbségek állnak fenn a kifejtett szempontok között, de reméli, hogy ezeket összhangba lehet hozni. Ugyanakkor bízik abban, hogy a későbbiekben majd le­hetőség nyílik a megegyezésre és egységes megoldásra jut­nak. A kérdést igen jól meg­vitatták s a vita igen tárgyi­lagos és hasznos volt. Ezután a kormányfők elha­tározták, hogy a külügymi­nisztereket megbízzák, azzal, hogy a kérdést a szerdai ülé­sen részleteiben tárgyallak meg és tegyenek javaslatokat, hogy később visszatérhesse­nek a kérdésre. Iljicsov ezután megemlí­tette, hogy a hétfői ülés vé­geztével a kormányfők nem hivatalos beszélgetést folytat­tak, igen fesztelen hangon. Ez a beszélgetés, mint maga a tanácskozás is, a megértés és az együttműködiés jegyében zajlott le. Megemlítette, hogy Zsukov marsall találkozott Eisenhowerrel a megbeszélés után. Iljicsov beszámolt arról is, hogy Fauné francia mi­niszterelnök kedden ebédet adott, amelyen a különböző küldöttségek vezetői vettek részt. Egy újságíró megkérdezte Iljicsovtól. mit jelent Eisen­hower idézett kijelentése, mely szerint az Egyesült Ál­lamok nem támad, csak ak­kor, ha megtámadnák. Vonat­kozik ez az állítás az Egye­sült Államok szövetségeseire is? Iljicsov azt válaszolta, hogy Eisenhower mint az Egyesült Államok elnöke beszélt és ennek megfelelően csak saját országáról tehette ezt a kije­lentést. A genfi kormányfői értekezlet szerdai eseményei Szerdán reggel Eisenhower amerikai elnök, Eden angol miniszterelnök és Edgár Faure, a francia kormár.y teje különtargyalást folyta­tott. A három kormányfő a bzerda délutáni ülést készí­tette elő. Harold Stassen, Eisenho­wer elnök leszerelési megbí­zottja szerdán délelőtt Genf­be érkezett. Stassen .csatla­kozik az amerikai küldött­séghez, amikor az hozzákezd a leszerelési kérdésben ki­aktkítandó amerikai állás­pont kidolgozásához. Eisenhower amerikai el­nök szerdán reggelin látta vendégül Eden angol minisz­terelnököt. A reggelin meg­vitatták az Egyesült Álla­mokat és Nagy-Britanniát közösen érdeklő kérdéseket. A reggelin részt vett Dulles amerikai és Macmillan angol külügyminiszter is. Szerdán délelőtt a négy •külügyminiszter ülést tartott Macmillan angol külügymi­niszter elnöklésével. Az ülés után bejelentették, hogy a küldöttségek szóvivői délben r»m tartanak sajtóértekezle­tet. Eisenhower elnök szerdán fl'pghfvta ebédre Zsukov niar­sallt, a kormányfői értekezle­ten résztvevő szovjet küldött­ség tagját. A két államférfi az r'nök penfi szállásán együtt ebédelt, majd bizalmas meg­beszélést folytatott A két óra • osszat tartó ebéden rajtuk kívül mindössze két tolmács \ctt részt: Trojanovszkij, Zsu­kov marsall tolmácsa és Char­l-s Boltién, az Egyesült Álla­mok moszkvai nagykövete, aki Lisenhowernak tolmácsolt. A külügyminiszterek az ülés után közös nyilatkozatot tet­tek, amely a kővetkezőket tar­talmazza: A szerda délelőtti ülésen a nénv külügyminiszter foly­tatta Némrtország újraegye­sítése és az európai biztonság kérdésének megvitatását. Elhatározták: azt javasolják maid a kormányfőknek, hogy c délutáni ülés során a napi­rend második pontját, az eu­rópai biztonság kérdését oltas­sák meg. Megfigyelők szerint a kül­ügyminisztereknek ezt a hatá­rozatát inkább kedvező jelnek kell tekinteni, mint kedvezőt­lennek. Az tűnik ki ugyanis belőle: a külügyminiszterek ar­ra a véleményre jutottak, hogy helytelen lenne lemondani az előrehaladásról, elakadva már az első nehézségen. Ezt az akadályt ugyanis meg lehet kerülni, konstruktív módon folytatni lehet a tárgyalásokat és a megoldatlan kérdésekre még mindig vissza lehet térni. A Reuter-iroda jelentése sze­rint a négy nagyhatalom kor­mányfői szerdán délután a genfi volt Népszövetségi Pa­lotában megkezdték értekezle­tük második napirendi pont­jának, az európai biztonság kérdésének megvitatását. Bulganyin elftleríesztetle az általános bizlonsági szerződés tervezetét Genf (MTI). N. A. Bulga­nyin, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnöke szerdán Genfben ebéden látta vendé­gül Eden angol és Faure fran­cia miniszterelnököt. 'A kormányfők szerda délu­tán egy és háromnegyed óra hosszat tanácskoztak a napi­rend második pontjárót, az eu­rópai biztonság problémájá­ról. Az ülést teljes egészében ennek a kérdésnek szentelték. Az ülés után újságíró körök­ben elterjedt értesülések sze­rint Bulganyin marsall elő­terjesztette az általános biz­tonsági szerződés tervezetét. A tervezet a szerződés végrehaj­tására két szakaszt irányoz elő. Eisenhower elnök javaslatá­ra az értekezlet elhatározta: a külügyminiszterek csütör­tökön összeülnek, hogy a szer­da délutáni ülésen kifejtett ál­láspontok figyelembevételével kidolgozzák a német kérdésre és az európai biztonság prob­lémájára vonatkozó általános irányelveket. Ezeket az elveket a csütürtökön délután összeülő kormányfők elé terjesztik majd. A világsajtó a genfi értekezlet munkájáról A nemzetközi sajtó ezek­ben a napokban természete­sen elsősorban a genfi érte­kezlet eseményeivel foglal­kozik. J. Zsukov és V. Ma­jevszkij, a Pravda tudósítói pozitív tényezőként említik meg, hogy az értekezlet na­pirendjének elfogadásához mindössze másfél órára volt szükség, mig az előző nem­zetközi értekezleten néha napokon át tárgyalták a na­pivend kérdését. A tudósítók kommentálják a genfi értekezletről a kül­földi sajtóban napvilágot lá­tott jelentéseket és ezt írják: az igazság kedvéért meg kell állapítani, hogy egész sor amerikai, angol és francia lap szükségesnek tartotta tárgyilagosan tájékoztatni olvasóit a tárgyalások első napjának eredményeiről. Nem minden lap tűzte ki azonban céljául, hogy tár­gyilagosan világítsa meg a genfi értekezlet menetét. A New York Herald Tribüné például megengedte magá­nak, hogy július 19-én első oldalán a valóságnak egyál­talán meg nem felelő kije­lentést tegyen: -Hárman biz­tonsági egyezményt javasol­tak, de Oroszország elutasí­totta.* A New York Herald Tribüné július 19-i számában megjelent több tudósítás szerzője szánt-szándékkal felfújja azokat a kérdéseket, amelyekre nézve a Szovjet­unió és az Egyesült Államok nézetei nem egyeznek meg és elhallgatják azt a tényt, hogy mostanában egész sor olyan kérdés van, amelyekre nézve meg lehet teremteni a kölcsönös megértést és a megegyezést. Az amerikai lapok bőven ismertetik azt az ebédet, amelyet Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke adott a szovjet küldöttség tiszteletére. Ezzel kavcsolat­ban a lapok hangsúlyozzák, hogy milyen fontos jelentő­ségűek a küldöttségek nem­hivatalos érintkezései a tár­gyalások idején. A New York Herald Tri­büné szerkesztőségi cikke szerint a négy hatalom kor­mányfőinek nyilatkozatai azt bizonyítják, hogy -vala­mennyi küldöttség késznek mutatkozik a béke keresésé­re.* A lap azonban tudtul adja: az, hogy pozitív ered­ményeket lehessen elérni az értekezleten, alapjában a Szovjetunió engedményeitől függ, nem pedig attól, hogy a négy hatalom mindegyike engedményeket tegyen. A Minisztertanács határozata az 1955—56. évi sertéshizlalási akció beindításáról A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének jú­nius 8-j határozata igen fon­tos feladatként jelöli meg dolgozó népünk állati termé­kekkel való bőséges ellátá­sát. A Központi Vezptőség ha­lározalának megfelelően a Minisztertanács a húsellátás biztosítása érdekében nagy­jelentőségű határozatot ho­zott. A határozat értelmében az állam az 1955-ös év ne­gyedik negyedében és 1956 első negyedében átadásra ke­rülő sertésekre hízlalási szerződést köt. A határozat kimondja, hogy ezen akció keretén belül bacon-minőségű sertések átadására Is köthető szer­ződés. A sertések beállítási súlyát 40 kilogrammtól kez­dődően kell megállapítani. A szerződéssel lekötött hí­zottsertéseket. legalább 126 kilogramm élősúlyban (a ba­con-sertéseket 90—110 kilo­gramm élősúlyban) a szerző­déskötéstől számított két hó­nap után, de legkésőbb 1956, március 31-lg kell átadni. A szerződéses bízottsert árát a Minisztertanács az alábbiak szerint állapította meg: 126—140 kilogrammig 18 Ft/kg, 141—160 kilogrammig 20 Ft/kg, 160 kilogrammon felül 22 Ft/kg. Tenyésztésbe fogott 160 ki­logrammon felüli 21 Ft/kg. Bacon-sertés 18 Ft/kg. Különösen előnyben része­síti az állam azokat a ter­melőszövetkezeteket és egyéni termelőket, akik 1955 negyedik negyedévi átadásra kötnek szerződést és azt 1955 december 31-ig teljesítik. Ezek a szerződéskötő terme­lők a következő árak mellett takarmánybeadási kedvez­ményben részesülnek. Átviteli Takarmánybeadásl ár kg egyéni termelőknek kedvezmény: tsz-cknek 124—140 kg-os sertés utári 16. 100 kg 130 kg 141—160 kg-os 130 kg sertés után 17.50 150 kg 180 kg 160 kg-on felüli 150 kg 180 kg sertés után 19 180 kg 230 kg Tenyésztésbe fogott 180 kg 230 kg 160 kg-on felüli sertés után 18 180 kg 230 kg Ha a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők a ta­karmánybeadási kedvez­ményt nem veszik igénybe, a megállapított magasabb árat kell részükre kifizetni. Ba­con-sertések után takar­mánybeadási kedvezmény nem jár. A sertéshizlalási szerződést kötő termelő ta­karmánybeadási kedvez­ményben csak a hízottsertés átadása után részesül. A szerződés megkötésekor azon­ban a takarmánybeadási kedvezményt előjegyzésbe veszik. Amennyiben a termelő 1955 december 31-lg a szerződésben vállalt köte­lezettségét nem teljesíti, úgy a takarmánybeadási kedvezményt törlik és az annak megfelelő takar­mánymennyiséget a terme­lőnek be kell szolgáltatnia. Ha a termelő a szerződéses sertés átadásáig az évi U­karmánybeadási kötelezettsé­gét már teljesítette, a ked­vezmény mértékéig a takar­mányt visszakapja. A hízott- és bacon-sertés szabadfelvásárlási ára a ta­karmánybeadási kedvezmény nélküli szerződéses árnál súlykategóriánként 1 forint­tal alacsonyabb. Hízottsertést szabadon az állam 105 kg-tól felfelé vásárol, a 126 kg-os sertésre megállapított sza­badfelvásárlási áron. A beadásra nem kötelezett állattartókkal Is köthető sertéshizlalási szerződés a takarmányheadási kedvez­mény nélküli magasabb át­vételi áron. A termelőszövetkezetekbe belépő szerződők lekötött ser­téseiket átadásig háztáji gaz­daságaikban kötelesek to­vábbtartani. Bmerikai kérned a legfelsőbb bíróság A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága katonai kollégiuma két amerikai Szegedi művésznő az ifjúsági kullurális seregszemle győztesei közöli Azon a versenyen, ame­lyet a DISZ Központi Veze­tősége és a Művészeti Szö­vetségek a magyar ifjúság kulturális seregszemléje ke­retében, a VIT-re való előké­szület jegyében fiatal alkotó­és előadó-művészek részére rendeztek, 82 fiatal énekmű­vész közül a győztesek közé jutott Komlósi Erzsébet, a l szegedi Nemzeti Színház fia- I tal művésznője. fe'elt ítélkezett kaionai kollégiuma kémcsoport ügyét tárgyalta és 15 ügynök felett ítélkezett. A vádlottak és tanúk val­lomása, valamint a lefoglalt tárgyi bizonyítékok alapján a bíróság Szilárd Sándort és Gazdag Lászlót jogerősen halálra, Benes Jenőt és há­rom társát életfogytig, bűn­társaikat 10—15 évig tartó börtönbüntetésre ítélte. Az ítéletet Szilárd Sándo­ron és Gazdag Lászlón vég­rehajtották. PÁRTMUNKÁSOK Magyar kormányküldöttség uiazott a lengyel felszabadulási ünnepségekre Varsóba Július 20-án, szerdán reg­gel magyar kormányküldött­ség utazott Varsóba Len­gyelország felszabadulásának napja alkalmából rendezendő ünnepségekre. A kormányküldöttség veze­tője Apró Antal, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, tag­jai: Janza Károly altábor­nagy, honvédelmi miniszter­helyettes és Szántó Zoltán, a Magyar Népköztársaság var­sói rendkívüli és meghatal- j mázott nagykövete, aki Var­sóban csatlakozik a küldött­séghez. A kormányküldött­ség búcsúztatására megjelent a magyar politikai élet több vezető személyisége, vala­mint Adam Willmann, a Lengyel Népköztársaság ma­gyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és a nagykövetség több tagja. A Ruhagyár pártbizottsága az üzemré­szekben folyó politikai inunka megjaví­tása végett n gyár 20 legjobb gazdasági és műszaki vezetőjének is pártmegbizatást adott. Szabó Sándor főmérnök elvtárs a III. alapszervezethez tartozó üzemrészek politikai munkájáért felelős. Tanítja, ne­veli a dolgozókat az osztályhűségre, a párt szeretetére, a tervek maradéktalan teljesítésére. Tapasztalatairól beszámol a pártbizottságnak. Mint népnevelő is ered­ményesen dolgozik. Ordögh Ferenc elvtárs, az Ecsctgvár *öreg» munkása, a rókusi pártszervezet népnevelője. A kerület lakói tisztelik, be­csülik, mert sok segítséget és tájékozta­tást kapnak tőle. Munkahelyén 500 ki­sebb lakkecset nyelét csiszolja meg órán­ként, ami 150 százalékos teljesítményt je­lent. Fáradhatatlan kommunista munká­jáért nevét felírták a rókusi pártszerve* zet dicsőségtáblájára,.

Next

/
Oldalképek
Tartalom