Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-17 / 167. szám

Vasárnap. 1955. Iúllus 17. 0 ELMH GYBRORSZBÖ Augusztus 20-ra készülnek a XI. Autójavító Vállalatnál Az első műszaknak már vége. A műhelyek csendesebbek lettek, de nem állt meg a munka. A most érkezett dolgozók friss erővel munkálkodnak a gépteremben. Közvetlenül a bejáratnál egy esztergagépet javítanak. Ha a motort működésbe hozzák, furcsa sivító, surrogó hang hallatszik. Ez sűrűn megismétlődik: próbálják a gép működését. Gárdián Menyhért, a gépterem művezetője figyeli a furcsa zajt. Nem tetszik neki, s oda is szól: — Ne erőltessétek, ínég nem jó. Amott abbamarad a motorzúgás és újra a félig leszerelt gép körül foglalatoskodnak a javítók, kulcsokat csörgetve. — Ezt a gépet házilag javítjuk ki. így vállaltuk augusztus 20-ra — kezdi a magyarázatot a művezető. — üj főtengelye lesz és a csapágyakat újra felillesztjük, a motort pedig függetlenítjük a géptől, mert eddig rá volt szerelve ... A másik gépet Orosházán javítják, azzal is hamarosan kész lesznek. Az augusztus 20-1 felajánlások megtételében a XI. számú Autójavító Vállalatnál a gépműhely volt a kezdeménye'zö. A vállalás, amit tettek, bi„zony nem teljesíthető könynyen. Július első napjaiban ígéretet tettek és azóta keményen dolgozik mindenki a műhelyben. Első eredményük: 131.6 százalék. Az első tíz nap tervteljesítése ez. A normarendezés után a régi 129 százalékos átlag fölé kerekedtek. — Ez azért is sikerült, me/t a fiatal szakmunkásoknak segítenek az idősebbek, — mond; ja Sarnyai Vencel elvtárs, az iizem igazgatója. — Klivinyi László szorgalmazza ezt legjobban — erősíti ínég az igazgató szavait Vass ' Ferenc párttitkár elvtárs, aki .szintén a gépműhelyben dol•gozik. — Kocsis Imre volt a leggyengébb a fiatalok között — magyarázza tovább. — Most délelőttös. Igaz, a többi ifjúmunkás sem dicsekedhetett nagyon munkájával. Egyikőjük sem teljesítette azelőtt a normát. Kocsis Imre 88 százaléknál tartott. Klivinyi Lászlóban, „X szakma kiváló dolgozójá"-ban jó bktatóra talált Kocsis Imre. Türelmes a fiúhoz és nem hagyja visszatérni a régi útra. Az elrontott munkadarabot kétszer is elkészítteti vele, hogy megszokja a pontos munkát. Az eredmény: tíz nap alatt III százalékos átlagteljesítménye lett a fiúnak. — Tudnak itt a gyerekek dolgozni, csak egy kis akarat kell hozzá — ismeri el a gépműhely művezetője. — Itt van például Ácsai Józsi is. Megcsinálja, akármilyen munkát adunk neki, de az aprólékos munkát nem szereti. Persze arra egy kicsit rászorítjuk. Ácsai József fiatal, gyakorlóéves szakmunkás, 105—106 százalékot teljesít mostanában. De mindig panaszkodik, hegy nincs elegendő kése az esztergáláshoz. Művezetője egyik nap kinyittatta vele iszekrényét, ahonnan egymásután kerültek elő a rossz kések. Tehát volt kése, csak nem tartolta őket rendben. A jó foglalkozás meg is látszik a fiatalokon. A felajánlások megtétele óta mindannyian iparkodóbbak lettek. Türelmesebben hallgatják végig az idősebbek magyarázatát. Szekeres István, Pamuk Ferenc szorgoskodik legjobban és a fegyelmezetlenkedésről híres Ácsai József is azóta pontosan megjelenik esztergapadjánál minden nap. A nevelés, amelyet a gépműhely idősebb dolgozói vállaltak, nagy munka, de szép és az augusztus 20-i ígéret teljesítése is nagyrészben ettől függ. Egy másik Fontos pontja a vállalásnak kimondja, hogy a rezsihányadot is csökkenteni szeretnék a negyedév végéig. Erre is történt már intézkedés. Amit a raktárból igényelnek, pontosan papírra fektetik, így tudják, hogy mennyit használtak fel és hol történik pocsékolás. Megtudhatják majd az értékelésnél egészen pontosan, hogy a műhely dolgozói hogyan gazdálkodtak a rezsianyaggal. a — Ha megnézzük, mit tettünk a vállalás megtétele óta, elég szépnek mondható az előrehaladás — értékeli Gárdián Menyhért a munkát. —- A fiatalok nevelése a legfontosabb, ennek érdekében a személy szerinti patronáláson kívül mindannyian segítünk az ifjúmunkásoknak, ha hozzánk fordulnak. Persze még van néhány dolog, amihez nem kezdtünk hozzá. Befestjük majd a gépeket és a műhelyt is rendbehozzuk augusztus 20-ig. A rendre, a tisztaságra jobban vigyázunk a műhelyben. Bízunk a sikerben és úgy dolgozunk, hogy elsőnek teljesítsük fogadalmunkat. A termelőszövetkezetek közül Jelentős újítás a Szegedi Erőműben A Szegedi Erőmű dolgozói az elmúlt félévben az előirányzott terv túlteljesítése érdekében nagy gondot fordítottak az olyan újítások bevezetésére, amely szoros összefüggésben vannak az önköltség csökkentésével. E cél érdekében Kárpáti Béla vegyész, többszörös újító, a műszaki vezetőség bevonásával jelentős újítást dolgozott ki. Az erőmű turbináival kapcsolatos kondenzátor berendezés hatásfokát igen komoly mértékben lerontja a kondenzátor csövek oldalán jelentkező mikrobiológiai (szerves élőlények) iszaposodás. Nyári időben ez az iszapnyálka olyan nagymérvű volt, hogy a kondenzátor csöveket havonta csőkefével meg kellett tisztítani. A tisztítás 5 embernek 60 munkaórát jelentett. A kár ami a hőátadás leromlásával járt, havonta elérte a 20 ezer forint értéket. Az iszaposodás megelőzésére, csökkentésére vezettük be nálunk először Kárpáti Béla újítását, a kloraminos kezelési eljárást. Az eljárást hazai olcsó és könnyen beszerezhető vegyszerekkel végezzük. Ezzel a módszerrel ezen eljáráson kívül elősegítettük a klormeszezési eljárás továbbfejlesztését is, Misán György — A SZEGEDI MÁV Igazgatósághoz tartozó szolgálati ágak vasutas dolgozói július 20-án, szerdán tárgyalják meg, milyen feladatok várnak rájuk az őszi forgalom idején. — Az ELMÜLT FÉLÉVBEN 8 és fél százalékos önköltségcsökkentést értek el a Szegedi Falemezgyárban. a kisteleki Felszabadulás, a járás községei közül Mórahalom halad az élen Alkotmányunk ünnepének tiszteletére kezdődött versenyben Nagy ünnepre készül az ország. Nem egészen öt hét múlva, augusztus 20-án Alkotmányunk születésének nyolcadik évfordulóját ünnepeljük. Alkotmányunk ünnepének tiszteletére .a szegedi járásban eddig már 26 termelőszövetkezet tett nagyjelentőségű munkafelajánlást. Vállalták, hogy idei gabonatermésüket szemveszteség nélkül betakarítják, s ezzel egyidőben példamutatóan haladnak előre a növényápolás munkájúban is. Naponta újabb és újabb kimagasló eredmények születnek a községek versenyében is. Már csaknem mindenütt befejeződött a kukorica harmadik kapálása, szépen fejlődnek a községek határaiban a cukorrépatáblák is. A burgonya második töltögetésével is elkészültek mindenütt. A szegedi járásban eddig már 90 százalékig befejelődött a rozs aratása. A Szegedi Járási Tanács mezőgazdasági osztálya az augusztus 20. tiszteletére indított verseny eredményeit rendszeresen értékeli. A legutóbbi értékelés szerint a termelőszövetkezetek közül az első helyen a kisteleki Felszabadulás TSZ halad. A szövetkezet tagjai a kukorica, a burgonya és a cukorrépa összes nyári növényápolási munkáit már elvégezték. Az aratással is végeztek már. A learatott gabonaföldeken a tarlóhántást is befejezték. Jórészt teljesítették már másodvetési tervüket is. A verseny második helyét a gyálaréti Komszomol TSZ harcolta ki magának. Gazdag termést ígérő kukoricaföldjeiket eddig már ötször megkapálták. A gazoló kapálással is készen vannak. A cukorrépát négyszer kapálták. Learatott gabonaföldjeiken elvégezték a tarlóhántást, elvetették tarlóvetem'ényeket is. A nyári .munkák Idején ugyancsak kitett magáért a tnórahalmi Vörös Október Termelőszövetkezet is. A nagyja nyári munkán már teljesen túlvannak. Kevés aratnivalójuk van még, s azután jöhet a cséplés. Semmivel sem kisebb a munkalendület most a röszkei Lenin és a szőregi Micsurin Termelőszövetkezetben sem. Ezekben a tsz-ekben az aratás munkája a sok eső. és a kései gabonaérés miatt ugyan elhúzódott, a szövetkezeti tagok azonban az esős időkben sem pihentek. Megtalálják a munkát a növényápolásban. Eddig már csaknem minden kapásnövényüket — a Lenin TSZ és a szőregi Micsurin Termelőszövetkezet tagjai is négyszer megkapálták. Á községek közötti versenyben a mórahalmiak az elsők. A község szövetkezetei mögött az egyénigazdák sem maradtak él a növényápolás fontos munkáiban. A falu határában a rozs aratása már csaknem teljesen befejeződött, de befejezés előtt áll már a búza aratása is. A búza aratásában jelenleg 92 százaléknál tartanak. Eddig már 1572 katasztrális holdon elvégezték a tarlóhántást az egyéni gazdák és elvetettek 952 hold másodvetést is. A zsombói határban sem lehet most elhanyagolt, gazos földeket látni. A falunak igen nagy gyümölcs- és bortermése ígérkezik. A község szorgalmas egyéni gazdái nem engedili, hogy helyettük a szőlőtermést a peronoszpóra szüretelje le."A legtöbb gazda már az ötödik; sőt a hatodik permetezésen is túl van. Ugyanakkor az aratás is jól halad. A rozsaratást már 99, a búzaaratást pedig 80 százalékig végezték el eddig a zsombói ak. A járási tanács mezőgazlttsági osztályának versenyértékelésében harmadik helyezést érdemelte ki Tiszasziget dolgozó parasztjai. Aratási és növényápolási munkájukkal egyaránt jól haladnak. Az Alkotmányunk ünnepének tiszteletére kezdődött munkaversenyben elért jó eredmények további példamutatásra kötelezik az élenjáró termelőszövetkezeteket és községeket. A járás többi községeiben is jól haladnak a nyári növényápolási és aratási munkák. Ez azt jelenti, hogy azokból, akik most az utolsó helyeken vannak, könnyen lehetnek elsők. Ezért mindenütt még tovább kell fokozni a munka ütemét. ftz árvízvédelmi kormánybiztosság közleménye A Duna bajor és osztrák vízgyűjtőterületén 5—15 milliméterig terjedő helyi esőzés következtében a bajor szakaszon átmenetileg emelkedett a vízállás. Az osztrák és Komárom feletti magyar szakaszon az apadás folytatódott. Komáromnál a vízállás az éjjeli órákban tetőzött 620 centiméterrel — 130 centiméterrel alacsonyabb a tavalyi maximumnál — és szombat éjjel— vasárnap délelőtt várható, a szombat reggeli 667 centiméteres vízállás felett még 5—• 10 centiméterrel magasabban, mert helyi záporok miatt a Nyitra és az Ipoly vízszíntje átmenetileg emelkedett. A mohácsi tetőzés az első jelentésben közölt időpontban és értékkel várható. A Tiszán az árhullám legmagasabb értéke Tuszafüred —Szolnok között van. Szolnoknál a szombati vízállás 596 centiméter, tetőzése hétfőn—kedden 620 centiméter körüli értékkel várható. Balástyáról ielenlik A balástyai tanácsülésen a tanácstagok megfogadták, hogy gabonabeadási kötelezettségüket valamennyien a cséplőgéptől teljesítik. Ugyanakkor választókerületükben is elérik, hogy a dolgozó parasztok szintén a géptől teljesítsék kötelezettségüket. A cséplőképtől a raktárig mozgalmat Kéri Ferenc vb.-elnök irányítja, aki most tért vissza az államigazgatási iskola tanfolyamáról. Felmérik, hogy a tanácstagok és választóik milyen munkát végeztek kerületeikben, s ezeket a szemléletű ábrákat a község több pontján közszemlére kiteszik. A verseny a gabonabegyűjtés után az összes beadási cikkféleségekre js kiterjed. „KÖZÖS NYELVEN" JJ olnap kezdődik a Szovjetunió, Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok kormányfőinek genfi tanácskozása. Tíz év óta most először ülnek ismét össze a nagyhatalmak vezetői, hogy megtárgyalják egymással a nemzetközi élet vitás kérdéseit és kisérletet tegyenek a megoldásra váró problémák megegyezésen alapuló közös rendezésére. Valóban: pontosan tíz esztendeje, hogy a nagyhatalmak kormányfői az emlékezetes potsdami konferencián utoljára tanácskoztak egymással. Meg kell azonban jegyezni, hogy az akkori és a mostani tanácskozás '— feladatait, jellegét, jelentőségét tekintve — lényegesen különbözik egymástól. Potsdamban a szovjet, az angol és az amerikai kormány vezetői (akiknek megállapodásához később a francia kormány is csatlakozott) a háború utáni rendezés irányelveit szögezték le. Nehéz problémákat kellett megoldaniok —, de egy olyan háború után, amelyet szövetségesként együtt vívtak és győzelemmel vívtak. Potsdam tehát a győztes hatalmak közös céljait rögzítette. jYJ áskép áll a helyzet a most kezdődő genfi konferenciával. Ennek a tanácskozásnak az előzményei egészen mások. A háború utáni fejlődés nem úgy alakult, mint azt a nagyhatalmak egyezményei előirányozták és ahogy a népek remélték. A világpolitika porondján új, az együttműködést keresztező törekvések jelentek meg: az amerikai imperializmus szovjet-ellenes hatalmi törekvései. A megegyezések végrehajtása helyett feszült viszony alakult ki a nagyhatalmak között és éles politikai összecsapásokra került sor a legkülönbözőbb pontokon. Egyszóval béke helyett „hidegháború" köszöntött a világra. Ennek hatását a legélesebben azok a népek érezték, amelyeknek helyzetét a háború rendezetlenül hagyta — elsősorban Németország és Ausztria, amelyek közül az utóbbinak tíz iéyig kellett .várnia, amíg függetlenségét visszanyerte, az előbbi pedig még ma is felszakított nyílt seb Európa kellős közepén. De nem kevésbé tapasztaltuk a rendellenes helyzet káros következményeit mi. magyarok is, akik ellen — népi demokratikus szomszédainkkal együtt — a legközvetlenebbül irányult az amerikai hidegháború éle. Alig van olyan országa a világnak, amely valamilyen formában ne érezte volna a feszült helyzet terheit. Az általános bizalmatlanság falakat vont a népek közeledése elé. A katonai blokkok imperialista politikája közvetlen fenyegetést teremtett egy sor békeszerető országgal szemben, más jelentős országoknak pedig nemzeti önállóságát szüntette meg. S végül — hogy a legkézzelfoghatóbb következményt se hagyjuk említés nélkül — a kiéleződött nemzetközi kapcsolatokkal fegyverkezési hajsza járt együtt, amelynek terhei szinte minden országra, minden népre, minden egyes emberre ránehezedtek. tűnnek a már-már elviselhetetlenné váló helyzetnek a megváltoztatásáért indult harcba 1953 nyarán a szovjet kormány. Ezt a felmérhetetlenül jelentős új szovjet békekezdeményezést, amely rövid két esztendő alatt érezhetően megváltoztatta a nemzetközi légkört, a világ-erőviszonyok alapvető módosulása tette lehetővé: az a tény, hogy a Szovjetunió és a népi Kína szövetségére támaszkodva kialakult a békeszerető és demokratikus államok csaknem egymilliárdos tábora, amelyet világszerte a népek széleskörű rokonszenve övez. Nem soroljuk fel részletesen a szovjet békekezdeményezés állomásait, csupán utalunk e harc olyan fontosabb eseményeire és eredményeire, mint a koreai fegyverszünet, a berlini négyhatalmi külügyminiszteri találkozó, a Távol-Kelet kérdéseivel foglalkozó tavaly nyári genfi értekezlet, végül az osztrák államszerződés megkötése idén tavasszal. Jelentős események egész sorozata ez, amely a tűrhetetlen feszültség évei után végre ismét megmutatta, hogy van lehetőség megegyezésre, a vitás kérdések békés rendezésére. De bármekkora sikereket ért is el a szovjet békeakció eddigi szakasza, a, soronkövetkező kormányfői találkozóhoz képest mindez csak előkészítés volt. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy Genf már a betetőzés lesz, vagyis az eddigi folyamat lezárása — de annyit nyugodtan megállapíthatunk, hogy a kormányfők összejövetele mintegy összefoglalása, gyümölcse az eddigi eredményeknek. Az a tény, hogy annyi ellenkezés, bizalmatlanság, hitetlenség után sor kerülhetett egy ilyen találkozóra, jelzi a fordulat nagyságát. Azét a fordulatét, hogy a hidegháború irányából a világ megindult az enyhülés felé. Hogy azután előre is fog-e ezen az úton haladni, azt éppen Genf dönti majd el. ^ helyzetnek ez a bizakodó értékelése nem azt jelenti, hogy megszűntek hatni azok az erők, amelyek az elmúlt évtizedben a vállainkra nehezedő hidegháborút előidézték. Ellenkezőleg, éppen ezekben a napokban látható, milyen görcsösen tartják állásaikat a nemzetközi béke és megegyezés ellen áskálódó érdekcsoportok. Rettegve az eseményeknek egy olyan kimenetelétől, amely a fegyverkezésből fakadó haszontól fosztaná meg őket, megpróbálnak még az utolsó pillanatban léket fúrni a tárgyalások hajójába, vagy legalábbis olyan vágányra terelni a találkozót, amely kétségessé teszi sikeres lefolyását. Azokra a nyilatkozatokra gondolunk itt, amelyek egyes amerikai hivatalos személyiségek részéről a népi demokratikus országok államrendjének megvitatását jelölték meg a genfi értekezlet főfeladataként. Kétségtelen, hogy a szovjet kormány erélyes fellépése visszaszorította ezt a kisérletet. S bár nyugati részről még mindig erős a ragaszkodás a katonai blokkok kárhozatos politikájához, feltűnőbb ennél az a hangváltozás, amely épp a legutóbbi hetekben nyugati kormánykörökben végbement. A genfi konferencia küszöbén Eisenhowertől Faure miniszterelnökig mindenki állást foglalt a tárgyalások elvének helyessége mellett. Ma már nincs olyan kormány, amely ezt az elvet — legalábbis szavakban •— vitatni merné. Nem arról van szó, hogy ez az állásfoglalás feltétlenül őszinte. De annyi bizonyos, hogy meghátrálást jelent a népek békeakarata előtt. Másfelől elismerése — ha máskép nem, szavakban — ama „erőpolitika" csődjének, amelyre a nyugati tábor országai hosszú időn át alapozták magatartásukat, s amely megegyezésre való törekvés helyett fenyegetéssel akart a másik féltől engedményeket kicsikarni. A Szovjetunió azonban félreérthetetlenül kinyilvánította. hogy az olyan békeszerető, de ugyanakkor erős és magabiztos országok irányában, mint a szocialista tábor országai, egy ilyen politika teljesen hatástalan. JJ olnap kezdődik tehát a nagy találkozó, amelyek — az eddigi biztató kísérletek után •— a feszültség alapjainak lebontásához kell hozzáfognia. Mindenki érzi, hogy a béke megszilárdításának milyen hatalmas lehetőségeit nyithatja meg ez a tanácskozás. Most minden azon múlik, mennyire őszinte a tárgyalási hajlandóság. Mint az értekezletre induló szovjet kormányküldöttség nyilatkozata rámutatott: „Ha az értekezlet minden résztvevője jóakaratról tesz tanúságot, őszintén törekszik a megegyezésre, akkor kétségtelenül megtalálhatjuk a közös nyelvet, kijetölhetjük azon legfontosabb kérdések eredményes megoldásának reális útjait, amelyeknek megoldásától függ a béke és a népek boldogulása." Kétségtelen, hogy a Genfben összeülő kormányfők előtt nagy problémák meredeznek, amelyeknek megoldása korántsem könnyű. De nem lehetetlen — ezt megmutatta a koreai és a vietnami tűzfészek eloltása, megmutatta a tíz éven át vajúdó osztrák helyzet rendezése. A világ népei őszintén remélik, hogy Genfben a nagyhatalmak megtalálják a „közös nyelvet", megteszik az első lépéseket a feszültség alapvető okainak megszüntetése felé. Ha így lesz. akkor boldogabb napoknak nézhetünk elébe és gyorsabban fogunk előre haladni a jólét, a tartós nemzetközi enyhülés felé,