Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-16 / 166. szám

Szombat, 1955. július 16. 3 0 ELMH GYARORSZBG Az alsóvárosi gazdák a cséplőgéptől viszik gabonafeleslegüket a beg-yűjtőhelyre Vas János bácsi a határba készült lucernát gyűjteni. Ha kicsit kések, már nem találom otthon. Most hát, hogy vendég jött, szívesen lemondott tervéről s csakhamar fontos beszélgetésbe, majd hogy nem vitatkozásba keveredtünk. A felesleg gabona állami felvásárlásáról alakult ki a szóbeszéd. Vas János becsületes, derék gazdaember, de amellett elég szókimondó is. Ami a szívén, az a nyelvén. Így kezdi: — Hát képzelje, amikor ez a rendelkezés megjelent az újságban, csak úgy egyszerűen, minden magyarázat nélkül, őszintén szólva nem nagyon értettük a dolgot mi, alsóvárosi gazdák. Jó — mondtuk — eladjuk most a Tervbeszámoló a Szegedi Viz- és Csatornamű Vállalatnál A Szegedi Víz- és Csatornamű Vállalatnál július 11-én megtartott félévi tervbeszámoló megmutatta a dolgozók harcos munkáját, melyet a lakosság jobb vízellátása érdekében végeztek. Sok akadályt győztünk le a lakossággal összefogva, az fi segítségükkel jó eredményt értünk el. A vállalat féléd tervét 112.3 százalékra teljesítette. Különös jelentősége van ennek akkor, ha figyelembe vesszük, hogy csaknem 5 hónapon keresztül a Tisza magas vízállása miatt szivattyúzási munkálatokat Is kellett végeztetnünk. Eredményes munka folyt a kerületi tanácsok megbízatása alapján a régi kérelmek teljesítése, a jobb vízellátás megvalósítása érdekében. Csaknem 5550 fm vfzvezetékcsövet fektettünk le a város területén és 27 darab kifolyóval javítottuk a külvárosrész dolgozóinak vízellátását. Csupán Szőreg községen 1100 fm csővezetéket és 6 közkifolyót építettünk. Itt is az árok kiásása és betemetése társadalmi munkában történt. Az elmúlt félévben végzett társadalmi munka összes értéké mintegy 45.000 forintra tehető. Ebből az összegből még több vízvezetéket és közkifolyót építünk. A hétfőn megtartott félévi tervbeszáimoló értekezleten 4000 forint jutalmat osztott ki a vállalat vezetője. A szakszervezet 15 könyvet, 27 elismerő oklevelet és két sztahánovista oklevelet adott át a jó dolgozóknak. Szabó Sándor vízmérő leolvasó dolgozójJ 2 hetes ingyenes üdülésen vesz részt Hévízen. Pénzjutalmat kapott Pálfi Gyula I. elvtárs, aki hosszú szolgálat után 70 éves korában nyugalomba vonult. Kooáts István .Szocialista kultúráért' jelvénnyel iünieliék ki a 65 éves szegedi vasutas énekkart A megalakulásának 65. évfordulóját ünneplő, szegedi vasutasok "Hazánk" énekkarót a "Szocialista kultúráért" jelvénnyel tüntették ki. Kaszás István elvtárs, a Vasutas Dolgozók Szakszervezete kultúrnevelési osztályának vezetője adta át a jelvényt és oklevelet a 60 tagú együttesnek, az ország e legrégibb nagy énekkarónak. Kaszás elvtárs ünnepi beszédében elmondotta, hogy országosan a szegedi az első vasutas énekkar, amely ilyen kitüntetésben részesült. A kitüntetést Bakos Béla, az énekkar legidősebb tagja vette át. Az egész együttes nevében ígéretet tett, hogy ezentúl még jobb kultúnmunkát végeznek. Még lelkesebben készülnek a szegedi kultúrotthonok fesztiváljára is, ahol Sosztakovics, Szeghi, Svesnyikov és Bárdos kórusmúveivel szerepelnek majd. kenyérgabonát 280 forintért. Ilyentájt általában még minden évben ez volt az ára. De ha netán később megszorulnánk, akkor őszre vagy a télen visszavehetjük gabonánkat 3—400, sőt 500 forintért, mert a piacon máskor is elkértek ennyit érte. Ha a múlt éveket vesszük alapul, bizony ez így volt. Ebben igaza van Vas Jánosnak. De a felesleges gabona felvásárlásáról szóló kormányrendelet éppen azért történt, hogy ezután már ne gazdulhasson, ne hízhasson senki a dolgozó paraszt bőrén. Megszorulásról nem lehet szó, mert a rendelet gondoskodik arról, hogy Vas Jánosnak is és mindenkinek legyen elegendő vetőmagja, újig való kenyere. E dolgokon nem kellett sokat témázni. Vas János bácsi egyből megértette ezt. Sőt most hozakodik elő, amit a beszélgetés csattanójának szánt. Mondja is: frja meg az újságba t mi, alsóvárosi gazdák egyetértünk ezzel a rendelettel. Ami feleslegünk lesz, nem másnak, az államnak adjuk el. Megmondhatom azt is, hogy a napokban összejöttünk néhányan a Földműves utcában, ott voltak Baráth Mihály, Lehotai Pál, Kiss Mihály. Dobó Lajos és Király József gazdatársam is. Megtárgyaltuk a dolgot és abban állapodtunk meg: feleslegesen egy szem gabonát sem tartunk vissza. Egyikünk sem szeret adósa lenni az államnak, de másnak sem. Már a cséplőgéptől visszük a beadási kötelezettséget és a felesleget is. — így van ez jól János bácsi — mondom én, a többit már csak gondolom: mindezeket előbb is mondhatta volna. Most mind a ketten talán arra gondoltunk, hogy bizony a lucernagyűjtést azt már alighanem holnapra kell halasztani, mert az idő már későre jár. Egyikünk sem sajnálta azért az eltelt időt. Fontos. jó volt ez a kis beszélgetés. Cs. J. Telefon: 35-35 Gazdátlan gépele flz árvízvédelmi kormánybiztosság Közleménye A Duna bajor és osztrák szakaszán az apadás általában folytatódik. Egy-két helyen és az Inn mellékfolyón van kisebb, gyakorlatilag jelentéktelen emelkedés. Az apadás fokozatosan átterjed a magyar szakaszra is. Dunaremeténél csütörtökön délután tetőzött a vízállás, 569 centiméterrel — 123 centiméterrel alacsonyabban a tavalyi maximumnál — s ugyanitt péntek reggelig 4 • centimétert már apadt. Az árhullám tetözése pénteken Gönyü térségében volt Budapestnél szombaton éjjel 668 centiméter körüli, Mohácsnál pedig 19—20-án 790 centiméter körüli értékkel várható a legmagasabb vízszint. A Tiszán a tetőzés Tiszafürednél 597 centiméter körüli értékkel péntekre várható. a felette lévő szakasz és a mellékfolyók apadnak. A mostani magasságú árhullám általában nem jelent különösebben erős igénybevételt a Budapest, illetve Szolnok alatti dunai és tiszai töltésszakaszokra így ezeken csak néhány helyen végeznek kisebb erősítési munkákat. Ismerjük meg a gabona felvásárlási rendeletet Milyen bíinleiörendelkezéseket tartalmaz nem teljesítőkkel szemben a kenyérgabona felvásárlási rendelet? Több oldalról megvilágítottuk már a kenyérgabona felesleg állami felvásárlásának szabályozásáról szóló rendeletet. Ezúttal a rendelet büntető szankcióit ismertetjük. Azt a termelőt, aki az értékesítési sierződés megkötését elmulasztja, vagy megtagadja, a községi, vagy városi tanács végrehajtó bizottsága a megállapított termény mennyiség átadására kötelezi, amelynek beszállítására a begyűjtési megbízott a termelőt a cséplőgépnél írásban nyomban felszólítja. Az a termelő, aki az értékesítési szerződést nem köti meg, vagy a szerződésben kötelezően vállalt kenyérgabonát az átvevőbelyre a cséplőgéptől azonnal nem szállítja be, nem tarthat igényt az értékesítési szerződésben biztosított mélyszántási kedvezményre, továbbá a műtrágya és korpajuttatásra. Azonban az átvett kenyérgabonát ebben az esetben is búzánál mázsánként 240, rozsnál mázsánként 220 forintos átvételi áron kell a termelő részére kifizetni. Természetesen ezt az őszszeget csökkenti majd a behajtási költség, amit az átvételi árból levonnak. A rendelet azt is kimondja, hogy azzal a termelővel szemben, aki a cséplést követő 24 órán belül a fhegállapított kenyérgabona rrumnyiséget hiánytalanul nem szállítja be, a helyszíni behajtási eljárást nyomban megindítják. Bizonyos azonban, hogy Csongrád megyében a rendelet büntető szankcióinak az alkalmazására csak kevés esetben kerül sor, mert a dolgozó parasztok zöme helyesli, hogy a kenyérgabona felesleg egy részét az állam vásárolja meg, s a dolgozó parasztok az átvételi árat is méltányosnak tartják. A kulák karmaiban ^ — Halló, 35—35? — Igen ... — Délmagyarország szerkesztősége? — kérdezi ismét a felindultságtól a telefonon keresztül is észrevehetően remegő hangú férfi. Aztán gyors szavakkal, bosszúsan, mérgesen ezeket mondja: — Mégis csak felháborító, hát lehet llven ... Kérem a Boross József és a Rigó utca sarkán lévő ház udvarában halomszámra állnak az ekék és a kapu tárva-nyitva. Ki vigyáz ezekre a gépekre? Hát lehet ez?! Aztán a Kossuth Lajos sugárúton a 25-ös számú ház uvdarában vetőgépek sorakoznak. A kapu ott is tárva-nyitva. Ki vigyáz, ki őrzi azokat a gépeket... Hát kérem, én megmondom, amit gondolok: hallatlan disznóság... Csak ezt akartam közölni a szerkesztőséggel. — Köszönjük a tájékoztatást. Ez a beszélgetés július 14-én, csütörtökön délután fél öt órakor történt. Még aznap este, pontosan nyolc órakor ellátogattunk a Boros József és a Rigó utca sarkán lévő házhoz. A kapu tárva-nyitva volt és az ember így vígan, — ha éppen kedve úgy tartja, füttyögetve — besétálhatott. Az udvarban ott magaslottak egymásra rakva a vadonatúj zöld és piros festésű ekék. Hiába rikoltott nagyot az ember, teremtett lélek nem jött elő a házból. Csak egy fekete, villogó szemű macska kuksolt az egyik eke alatt. Egy babonás embert tán megriaszt az a fekete macska. De milyen jó, ha az ember nem babonás. Szétnéztünk az ekék között. Volt olyan, amelyiknek a kereke összehajlott és lehetett találni ekekerékvédő hüvelyeket is. Hónapok óta állnak itt a gépek; a télen hó földte őket, most az eső veri és a rozsda marja. Mennyi lehet ott az eke? Háromszáz, négyszáz, ötszáz, vagy még annál is több. Mindenesetre sok. Mennyinek kell lenni, vájjon tudják-e? A szabad ég alatt, tárva-nyitva hagyott udvarban romlik-bomlik a sok drága mezőgazdasági gép, amelyet bizony nagy munkával a nehézipar segítsége adott. Könnyen meglehet, a szegedi járás és a megye falvaiban várják a gépeket. De olyan árvák, gazdátlanok. S könnyen, ahogy mondani szokás „fütyülve, nótázva* egyet, leettfit, sőt hármat is elvihetett volna belőle az ember és a kiskutya sem ugatta volna meg. legfeljebb csak az a fekete macska szaladt volna odébb. De menjünk a Kossuth Lajos sugárút 25. számú házhoz. Valóban az udvaron ott sorjáznak a vetőgépek, amelyeknek darabja 4800 —6000 forint körűi mozog. Könnyűszerrel mehet be az ember az udvarba. Az épületben itt is, mint a Boross József és a Rigó utca sarki házban, laknak ugyan emberek, de hát egyik sincs megbízva a gépek őrizetével, szóval ilyenformán közük nincs hozzá. Ha az udvarban megjelennek magabiztos fellépésű emberek, senki nem szól hozzájuk, s esetleg kihúzhatják, elvihetik a gépet. Igaz, a Kossuth Lajos sugárút 25. számú házzal szemközt van a rendőrség épülete, amely előtt több ügyeletes rendőr tart szolgálatot. Na de azért mégis ... Mindezek után előjön az az odázhatatlan kérdés hogy ki a felelős, vagy a felelőtlen a gépek dolgában? A MEZÖSZÖV (Mezőgazdasági Eszközöket Értékesítő Szövetkezeti Vállalat) Szegeden lévő kirendeltségéhez tartozik, nekik kellene jógazda módján ügyelni rájuk, amíg nem kerülnek ki a földekre. Hogy mennyire gazdái, illetve mennyire nem gazdái a gépeknek, azt a fentebb elmondottak is mutatják. Engedjük szabadjára a csapongó gondolatokat; vajon mit mondanának a gépek a MEZÖSZÖV vezetőinek, ha beszélni tudnának? Jót nem, sőt talán olyan dolgokat, hogy nem bírnák el a nyomdafestéket. Hagyjuk azonban ezt... Most már pedig a következőkre kérünk sürgős választ a MEZÖSZÖV vezetőitől: 1. Miért nem küldik a községek, falvak üzleteibe a gépeket? 2. Miért nem őrzik, védik az ekéket, vetőgépeket, miért tűrik, hogy mindez is, amelyet áldozatos munkával hoztunk létre, Csáki szalmájaként heverjen? 3. Mutatkozik-e hiány a gépeknél, megvannak-e? Végezetül: ugye nem lehet késlekedni, cselekedni kell?! Legyen végre gazdája — a még most gazdátlan gépeknek! Két hete húzza már a kaszát vékony, citerázó inakkal Papp Sándor nincstelen paraszt. Tizennégy hold aratnivalót fogott fel 16 éves fiával Kovács (Takács) János balástyai kuliktól. A kulák egyik rossz tanyáján lakik és ezért évek óta neki adja két keze munkájának minden drága gyümölcsét. Kizsákmányolójáról mégsem tud valami sokat. Csak azt tudja, hogy Kovács János „nagyon jó ember", mivel mindig őneki adja az aratnivalót, pedig 45 —48 éves létére maga is meg tudná csinálni. Nagyjából azt is tudja Papp Sándor, hogy a „gazdájának" Balástyán 30, Szeged alatt meg 20 holdja van. De arra már nagyon homályos feleletei ad. mit kap ö az inszaggató nehéz munkáért. — Azt hiszem, kötöttünk aratási szerződést, de az alighanem a gazdánál van — mondja. Az embernek égnek áll a haja attól, amit Papp Sándortól hall. önkéntelenül is azt kérdezi akárki: hát élnek még közöttünk ilyen emberek, akik csak úgy odaadják önérzetüket, jlelkiismeretüket és erejüket 1megölő ellenségünknek? LÁTSZÓLAG jártányi ereje sincs ennek a szerencsétlen embernek. A bőr úgy rá van száradva keszeg alakjára, mintha a lélek is hálni járna bele. de azért vágja, vágja a kulák búzáját. Még mosolyogni is tud. Ha szidják előtte Kovács Jánost, rögtön védelmébe veszi: — Ne tessék azt bántani kéremszépen, mert, ha ő nem volna, nem is tudom mi lenne velünk. Tíz mázsa búzánál is többet kaptam tőle tavaly. — Elég volt az maguknak? — Nem volt elég kéremszépen, mert hét családom van énnekem, venni is kellett a kenyeret, de mégiscsak nagy segítség volt... Csupa alázat, könyörgés a hangja, hiszen a kulákkal csak így lehet beszélnie, kétrét görnyedve. * — Disznót vágott-e? — Nem vágtam én kéremszépen, miből vágtam volna. — Es bírja a kaszát szalonna nélkül? — Adott a gazda 3 kilót kéremszépen, különben én nem nagyon szeretem nyáron a szalonnát. FELHABORITÖ ez a csendes belenyugvás. Csak éppenhogy azt nem mondja, amit a paptól hallott: „Tűrőké és szenvedőké a mennyek országd". — Földet nem kapott? — Kaptam kéremszépen. deltát minek kínlódjak én a földdel, lemondtam róla. — Mekkorák a gyerekek? — Tizenegyéves a legkisebb, kettő már elkerült a háztól, négyen meg nekem segítenek. — Talán inkább annak a bitang gazdájuknak. — Ne tessék ilyet mondani kéremszépen. Papp Sándor nem rug visz$za soha, még csak nem is átkoz. Az emberi méltóság tudata még valahol a lelke mélyén szunnyad, nem is pislákol. Közömbösen hallgatja azt is, hogy ötödmagával a termelőszövetkezetben eltemethetné a gondokat. Minden jótanácsra a fejét ingatja és ha megszólal, csak az a szörnyű . „kéremszépen" jön belőle. De mindez nem az ő hibája. A felelősség azokra hárul Papp Sándor és családja embertelen sorsáért, akik nem nyújtottak neki tíz szabad esztendő óta segítő kezet, hogy kijöhessen a pocsolyából a napfényre. Azok felelősek érte, akik eltűrik Kovács János kulák szemérmetlen kizsákmányolását. HOL VANNAK a balástyai kommunisták? Mit csinál a pártszervezet? A tanácsot miért választotta meg az ottani dolgozó nép? Megannyi kérdés, amelyekre tettekkel kell válaszolni. Nem kopik el a lába a tanácselnöknek, ha szétnéz Kovács János kulák rezidenciáján. és felelősségre vonja Papp Sándorral és az állammal szemben elkövetett bűnökért. A párttitkárnak meg kommunista kötelessége, hogy szeretettel és türelemmel öntudatos emberekké formálja a Papp-család tagjait. Ez a legkevesebb, amit elvárunk a község vezetőitől. N. I. Az állami gazdaságok miniszterének és a mezőgazdasági és erdészeti dolgozók szakszervezete elnökségének felhívása Az aratás idejében bekövetkezett esőzések nagymértékben zavarják a kenyérgabona betakarítás munkáját. A naponta lezúduló nagymennyiségű csapadék késlelteti az aratás befejezését. A késedelem miatt a gabona túlérésétől és a szemvesztesség ugrásszerű emelkedésétől kell tartani. A termés minél kevesebb veszteséggel történő betakarítása érdekében szükséges, hogy az állami gazdaságok az aratás cséplés elvégzésére minden rendelkezésre álló órát és percet kihasználjanak. Az állami gazdaságok minisztere és a mezőgazdasági és erdészeti dolgozók szakszervezete elnöksége felhívással fordul az állami gazdaságok összes dolgozóihoz — munkásokhoz és vezetőkhöz —, hogy július 17-én a vasárnapi aratást minden gazdaságban szervezzék meg és teljes erővel végezzék a kenyérgabona betakarításét. A vasárnap végzett munka helyett az elkövetkező hét olyan napját kell pihenőnapként biztosítani, amikor az időjárás következtében a betakarítást nem lehet végezni. Amennyiben egész héten zavartalanul lehet dolgozni, a vasárnap teljesített munkáért a törvényes rendelkezések szerint ötven százalékkal felemelt darabbért kell számolni. Budapest, 1955. július 15. Varga János sk. a miniszter helyettese Molnár Ferenc sk. a MEDOSZ elnöke h. Énekkari hangverseny Nyári brigádműsorokkal a DAV kultúrtermében A Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat kultúrbizottsága 17-én, vasárnap délután 4 órai kezdettel énekkari hangversenyt rendez, melyen a budapesti Fővárosi Elektromos Müvek 70 tagu férfi és női kara vendégszerepel. A hangverseny keretében mutatkozik be a DÁV énekkara is Kertész Lajos karnagy vezetésével. A két testvérüzem kultúrmunkásainak találkozója elősegíti a DÁV fiatal énekkarának további fejlődését. A hangversenyre, amely a DÁV Klauzál tér 9. szám alatti kultúrtermében lesz, Szeged dolgozóit örömmel látja vendégül a rendezőbizottság. A műsorban Bizet, Mascagni, Schubert, Verdi, Erkel számok szerepelnek, megy falura a színház A szegedi Nemzeti Színház művészei most az évad után a nyári időszakban tarka dalos és tréfás számokból álló műsorokkal látogatnak el a közeli községekbe. Az első ingyenes előadásuk ma, szombaton este fél 9-kor Dorozsmán lesz. Vasárnap három helyen: délután 4 órakor Szőregen, este 7-kor Tápén, 9-kor pedig Algyőn a kultúrházban tartanak előadást. — A Szegedi Kender-Lenszövő Vállalat fiataljai is lelkesen készülnek a világifjúsági találkozóra. Mint minden nagy ünnepet, a VIT-et is kiváló munkas'ikerekkel akarják köszönteni. Hétfőn ifjúsági műszakot indítanak a VIT tiszteletére