Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-16 / 166. szám

Szombat, 1955. július 16. 3 0 ELMH GYARORSZBG Az alsóvárosi gazdák a cséplőgéptől viszik gabonafeleslegüket a beg-yűjtőhelyre Vas János bácsi a határba készült lucernát gyűjteni. Ha kicsit kések, már nem talá­lom otthon. Most hát, hogy vendég jött, szívesen lemon­dott tervéről s csakhamar fontos beszélgetésbe, majd hogy nem vitatkozásba ke­veredtünk. A felesleg gabona állami felvásárlásáról ala­kult ki a szóbeszéd. Vas János becsületes, de­rék gazdaember, de amellett elég szókimondó is. Ami a szívén, az a nyelvén. Így kezdi: — Hát képzelje, amikor ez a rendelkezés megjelent az újságban, csak úgy egy­szerűen, minden magyarázat nélkül, őszintén szólva nem nagyon értettük a dolgot mi, alsóvárosi gazdák. Jó — mondtuk — eladjuk most a Tervbeszámoló a Szegedi Viz- és Csatornamű Vállalatnál A Szegedi Víz- és Csatorna­mű Vállalatnál július 11-én megtartott félévi tervbeszá­moló megmutatta a dolgozók harcos munkáját, melyet a la­kosság jobb vízellátása érde­kében végeztek. Sok akadályt győztünk le a lakossággal összefogva, az fi segítségükkel jó eredményt értünk el. A vállalat féléd tervét 112.3 százalékra teljesítette. Külö­nös jelentősége van ennek ak­kor, ha figyelembe vesszük, hogy csaknem 5 hónapon ke­resztül a Tisza magas vízállá­sa miatt szivattyúzási mun­kálatokat Is kellett végeztet­nünk. Eredményes munka folyt a kerületi tanácsok meg­bízatása alapján a régi kérel­mek teljesítése, a jobb vízel­látás megvalósítása érdekében. Csaknem 5550 fm vfzvezeték­csövet fektettünk le a város területén és 27 darab kifolyó­val javítottuk a külvárosrész dolgozóinak vízellátását. Csu­pán Szőreg községen 1100 fm csővezetéket és 6 közkifo­lyót építettünk. Itt is az árok kiásása és betemetése társa­dalmi munkában történt. Az elmúlt félévben végzett társa­dalmi munka összes értéké mintegy 45.000 forintra te­hető. Ebből az összegből még több vízvezetéket és közkifo­lyót építünk. A hétfőn megtartott félévi tervbeszáimoló értekezleten 4000 forint jutalmat osztott ki a vállalat vezetője. A szak­szervezet 15 könyvet, 27 elis­merő oklevelet és két sztaháno­vista oklevelet adott át a jó dolgozóknak. Szabó Sándor vízmérő leolvasó dolgozójJ 2 hetes ingyenes üdülésen vesz részt Hévízen. Pénzjutalmat kapott Pálfi Gyula I. elvtárs, aki hosszú szolgálat után 70 éves korában nyugalomba vo­nult. Kooáts István .Szocialista kultúráért' jelvénnyel iünieliék ki a 65 éves szegedi vasutas énekkart A megalakulásának 65. év­fordulóját ünneplő, szegedi vasutasok "Hazánk" énekka­rót a "Szocialista kultúrá­ért" jelvénnyel tüntették ki. Kaszás István elvtárs, a Vas­utas Dolgozók Szakszerveze­te kultúrnevelési osztályá­nak vezetője adta át a jel­vényt és oklevelet a 60 tagú együttesnek, az ország e leg­régibb nagy énekkarónak. Kaszás elvtárs ünnepi be­szédében elmondotta, hogy országosan a szegedi az első vasutas énekkar, amely ilyen kitüntetésben részesült. A kitüntetést Bakos Béla, az énekkar legidősebb tagja vette át. Az egész együttes nevében ígéretet tett, hogy ezentúl még jobb kultúnmun­kát végeznek. Még lelkeseb­ben készülnek a szegedi kultúrotthonok fesztiváljára is, ahol Sosztakovics, Szeghi, Svesnyikov és Bárdos kórus­múveivel szerepelnek majd. kenyérgabonát 280 forintért. Ilyentájt általában még minden évben ez volt az ára. De ha netán később megszo­rulnánk, akkor őszre vagy a télen visszavehetjük gabo­nánkat 3—400, sőt 500 fo­rintért, mert a piacon más­kor is elkértek ennyit érte. Ha a múlt éveket vesszük alapul, bizony ez így volt. Ebben igaza van Vas János­nak. De a felesleges gabona felvásárlásáról szóló kor­mányrendelet éppen azért történt, hogy ezután már ne gazdulhasson, ne hízhasson senki a dolgozó paraszt bő­rén. Megszorulásról nem le­het szó, mert a rendelet gon­doskodik arról, hogy Vas Já­nosnak is és mindenkinek legyen elegendő vetőmagja, újig való kenyere. E dolgokon nem kellett sokat témázni. Vas János bácsi egyből megértette ezt. Sőt most hozakodik elő, amit a beszélgetés csattanó­jának szánt. Mondja is: frja meg az újságba t mi, alsóvárosi gazdák egyet­értünk ezzel a rendelettel. Ami feleslegünk lesz, nem másnak, az államnak adjuk el. Megmondhatom azt is, hogy a napokban összejöt­tünk néhányan a Földműves utcában, ott voltak Baráth Mihály, Lehotai Pál, Kiss Mihály. Dobó Lajos és Ki­rály József gazdatársam is. Megtárgyaltuk a dolgot és abban állapodtunk meg: fe­leslegesen egy szem gabo­nát sem tartunk vissza. Egyi­künk sem szeret adósa lenni az államnak, de másnak sem. Már a cséplőgéptől visszük a beadási kötelezettséget és a felesleget is. — így van ez jól János bácsi — mondom én, a töb­bit már csak gondolom: mindezeket előbb is mond­hatta volna. Most mind a ketten talán arra gondol­tunk, hogy bizony a lucerna­gyűjtést azt már alighanem holnapra kell halasztani, mert az idő már ké­sőre jár. Egyikünk sem saj­nálta azért az eltelt időt. Fon­tos. jó volt ez a kis beszél­getés. Cs. J. Telefon: 35-35 Gazdátlan gépele flz árvízvédelmi kormánybiztosság Közleménye A Duna bajor és osztrák szakaszán az apadás általá­ban folytatódik. Egy-két he­lyen és az Inn mellékfolyón van kisebb, gyakorlatilag je­lentéktelen emelkedés. Az apadás fokozatosan átterjed a magyar szakaszra is. Dunare­meténél csütörtökön délután tetőzött a vízállás, 569 centi­méterrel — 123 centiméterrel alacsonyabban a tavalyi ma­ximumnál — s ugyanitt pén­tek reggelig 4 • centimétert már apadt. Az árhullám te­tözése pénteken Gönyü térsé­gében volt Budapestnél szombaton éjjel 668 centimé­ter körüli, Mohácsnál pedig 19—20-án 790 centiméter kö­rüli értékkel várható a leg­magasabb vízszint. A Tiszán a tetőzés Tisza­fürednél 597 centiméter kö­rüli értékkel péntekre vár­ható. a felette lévő szakasz és a mellékfolyók apadnak. A mostani magasságú ár­hullám általában nem jelent különösebben erős igénybe­vételt a Budapest, illetve Szolnok alatti dunai és tiszai töltésszakaszokra így ezeken csak néhány helyen végeznek kisebb erősítési munkákat. Ismerjük meg a gabona felvásárlási rendeletet Milyen bíinleiörendelkezéseket tartalmaz nem teljesítőkkel szemben a kenyérgabona felvásárlási rendelet? Több oldalról megvilágí­tottuk már a kenyérgabona felesleg állami felvásárlá­sának szabályozásáról szó­ló rendeletet. Ezúttal a ren­delet büntető szankcióit is­mertetjük. Azt a termelőt, aki az értékesítési sierződés meg­kötését elmulasztja, vagy megtagadja, a községi, vagy városi tanács végrehajtó bi­zottsága a megállapított termény mennyiség átadá­sára kötelezi, amelynek be­szállítására a begyűjtési megbízott a termelőt a cséplőgépnél írásban nyom­ban felszólítja. Az a terme­lő, aki az értékesítési szer­ződést nem köti meg, vagy a szerződésben kötelezően vállalt kenyérgabonát az átvevőbelyre a cséplőgéptől azonnal nem szállítja be, nem tarthat igényt az ér­tékesítési szerződésben biz­tosított mélyszántási ked­vezményre, továbbá a mű­trágya és korpajuttatásra. Azonban az átvett kenyér­gabonát ebben az esetben is búzánál mázsánként 240, rozsnál mázsánként 220 fo­rintos átvételi áron kell a termelő részére kifizetni. Természetesen ezt az ősz­szeget csökkenti majd a be­hajtási költség, amit az át­vételi árból levonnak. A rendelet azt is kimondja, hogy azzal a termelővel szemben, aki a cséplést kö­vető 24 órán belül a fheg­állapított kenyérgabona rrumnyiséget hiánytalanul nem szállítja be, a helyszí­ni behajtási eljárást nyom­ban megindítják. Bizonyos azonban, hogy Csongrád megyében a ren­delet büntető szankcióinak az alkalmazására csak ke­vés esetben kerül sor, mert a dolgozó parasztok zöme helyesli, hogy a kenyérga­bona felesleg egy részét az állam vásárolja meg, s a dolgozó parasztok az átvé­teli árat is méltányosnak tartják. A kulák karmaiban ^ — Halló, 35—35? — Igen ... — Délmagyarország szerkesztősége? — kérdezi ismét a felindultságtól a telefonon keresztül is észrevehetően remegő hangú férfi. Aztán gyors szavakkal, bosszúsan, mér­gesen ezeket mondja: — Mégis csak felháborító, hát lehet llven ... Kérem a Boross József és a Rigó utca sarkán lévő ház udvarában halomszámra állnak az ekék és a kapu tárva-nyitva. Ki vi­gyáz ezekre a gépekre? Hát lehet ez?! Aztán a Kossuth Lajos sugárúton a 25-ös számú ház uvdarában vetőgépek sorakoznak. A kapu ott is tárva-nyitva. Ki vigyáz, ki őrzi azokat a gépeket... Hát kérem, én megmondom, amit gondolok: hallatlan disznóság... Csak ezt akartam közölni a szerkesztőséggel. — Köszönjük a tájékoztatást. Ez a beszélgetés július 14-én, csütörtö­kön délután fél öt órakor történt. Még aznap este, pontosan nyolc órakor ellátogattunk a Boros József és a Rigó utca sarkán lévő ház­hoz. A kapu tárva-nyitva volt és az ember így vígan, — ha éppen kedve úgy tartja, füttyögetve — besétálhatott. Az udvarban ott magaslottak egymásra rakva a vadonatúj zöld és piros festésű ekék. Hiába rikoltott nagyot az ember, terem­tett lélek nem jött elő a házból. Csak egy fekete, villogó szemű macska kuksolt az egyik eke alatt. Egy babonás embert tán megri­aszt az a fekete macska. De milyen jó, ha az ember nem babonás. Szétnéztünk az ekék között. Volt olyan, amelyiknek a kereke összehajlott és lehetett találni ekekerékvédő hüvelyeket is. Hónapok óta állnak itt a gépek; a télen hó földte őket, most az eső veri és a rozsda marja. Mennyi lehet ott az eke? Háromszáz, négyszáz, öt­száz, vagy még annál is több. Mindenesetre sok. Mennyinek kell lenni, vájjon tudják-e? A szabad ég alatt, tárva-nyitva hagyott udvarban romlik-bomlik a sok drága mező­gazdasági gép, amelyet bizony nagy mun­kával a nehézipar segítsége adott. Könnyen meglehet, a szegedi járás és a megye fal­vaiban várják a gépeket. De olyan árvák, gazdátlanok. S könnyen, ahogy mondani szo­kás „fütyülve, nótázva* egyet, leettfit, sőt hármat is elvihetett volna belőle az ember és a kiskutya sem ugatta volna meg. legfel­jebb csak az a fekete macska szaladt volna odébb. De menjünk a Kossuth Lajos sugárút 25. számú házhoz. Valóban az udvaron ott sor­jáznak a vetőgépek, amelyeknek darabja 4800 —6000 forint körűi mozog. Könnyűszerrel mehet be az ember az udvarba. Az épületben itt is, mint a Boross József és a Rigó utca sarki házban, laknak ugyan emberek, de hát egyik sincs megbízva a gépek őrizetével, szó­val ilyenformán közük nincs hozzá. Ha az udvarban megjelennek magabiztos fellépésű emberek, senki nem szól hozzájuk, s esetleg kihúzhatják, elvihetik a gépet. Igaz, a Kos­suth Lajos sugárút 25. számú házzal szem­közt van a rendőrség épülete, amely előtt több ügyeletes rendőr tart szolgálatot. Na de azért mégis ... Mindezek után előjön az az odázhatatlan kérdés hogy ki a felelős, vagy a felelőtlen a gépek dolgában? A MEZÖSZÖV (Mező­gazdasági Eszközöket Értékesítő Szövetkezeti Vállalat) Szegeden lévő kirendeltségéhez tar­tozik, nekik kellene jógazda módján ügyelni rájuk, amíg nem kerülnek ki a földekre. Hogy mennyire gazdái, illetve mennyire nem gaz­dái a gépeknek, azt a fentebb elmondottak is mutatják. Engedjük szabadjára a csapongó gondo­latokat; vajon mit mondanának a gépek a MEZÖSZÖV vezetőinek, ha beszélni tudná­nak? Jót nem, sőt talán olyan dolgokat, hogy nem bírnák el a nyomdafestéket. Hagyjuk azonban ezt... Most már pedig a következőkre kérünk sürgős választ a MEZÖSZÖV vezetőitől: 1. Miért nem küldik a községek, falvak üzleteibe a gépeket? 2. Miért nem őrzik, védik az ekéket, vető­gépeket, miért tűrik, hogy mindez is, ame­lyet áldozatos munkával hoztunk létre, Csáki szalmájaként heverjen? 3. Mutatkozik-e hiány a gépeknél, meg­vannak-e? Végezetül: ugye nem lehet késlekedni, cselekedni kell?! Legyen végre gazdája — a még most gazdátlan gépeknek! Két hete húzza már a kaszát vékony, citerázó inakkal Papp Sándor nincstelen paraszt. Ti­zennégy hold aratnivalót fo­gott fel 16 éves fiával Kovács (Takács) János balástyai ku­liktól. A kulák egyik rossz ta­nyáján lakik és ezért évek óta neki adja két keze munkájának minden drága gyümölcsét. Ki­zsákmányolójáról mégsem tud valami sokat. Csak azt tudja, hogy Kovács János „nagyon jó ember", mivel mindig őneki adja az aratnivalót, pedig 45 —48 éves létére maga is meg tudná csinálni. Nagyjából azt is tudja Papp Sándor, hogy a „gazdájának" Balástyán 30, Szeged alatt meg 20 holdja van. De arra már nagyon ho­mályos feleletei ad. mit kap ö az inszaggató nehéz munká­ért. — Azt hiszem, kötöttünk aratási szerződést, de az alig­hanem a gazdánál van — mondja. Az embernek égnek áll a haja attól, amit Papp Sándortól hall. önkéntelenül is azt kér­dezi akárki: hát élnek még közöttünk ilyen emberek, akik csak úgy odaadják önérzetüket, jlelkiismeretüket és erejüket 1megölő ellenségünknek? LÁTSZÓLAG jártányi ereje sincs ennek a szerencsétlen embernek. A bőr úgy rá van száradva keszeg alakjára, mintha a lélek is hálni járna bele. de azért vágja, vágja a kulák búzáját. Még mosolyog­ni is tud. Ha szidják előtte Kovács Jánost, rögtön védel­mébe veszi: — Ne tessék azt bántani ké­remszépen, mert, ha ő nem vol­na, nem is tudom mi lenne velünk. Tíz mázsa búzánál is többet kaptam tőle tavaly. — Elég volt az maguknak? — Nem volt elég kéremszé­pen, mert hét családom van énnekem, venni is kellett a kenyeret, de mégiscsak nagy segítség volt... Csupa alázat, könyörgés a hangja, hiszen a kulákkal csak így lehet beszélnie, kétrét görnyedve. * — Disznót vágott-e? — Nem vágtam én kérem­szépen, miből vágtam volna. — Es bírja a kaszát szalon­na nélkül? — Adott a gazda 3 kilót ké­remszépen, különben én nem nagyon szeretem nyáron a szalonnát. FELHABORITÖ ez a csen­des belenyugvás. Csak éppen­hogy azt nem mondja, amit a paptól hallott: „Tűrőké és szenvedőké a mennyek or­szágd". — Földet nem kapott? — Kaptam kéremszépen. de­ltát minek kínlódjak én a föld­del, lemondtam róla. — Mekkorák a gyerekek? — Tizenegyéves a legkisebb, kettő már elkerült a háztól, négyen meg nekem segítenek. — Talán inkább annak a bitang gazdájuknak. — Ne tessék ilyet mondani kéremszépen. Papp Sándor nem rug visz­$za soha, még csak nem is át­koz. Az emberi méltóság tu­data még valahol a lelke mé­lyén szunnyad, nem is pislá­kol. Közömbösen hallgatja azt is, hogy ötödmagával a terme­lőszövetkezetben eltemethetné a gondokat. Minden jótanácsra a fejét ingatja és ha megszólal, csak az a szörnyű . „kéremszé­pen" jön belőle. De mindez nem az ő hibája. A felelősség azokra hárul Papp Sándor és családja em­bertelen sorsáért, akik nem nyújtottak neki tíz szabad esz­tendő óta segítő kezet, hogy kijöhessen a pocsolyából a nap­fényre. Azok felelősek érte, akik eltűrik Kovács János ku­lák szemérmetlen kizsákmá­nyolását. HOL VANNAK a balástyai kommunisták? Mit csinál a pártszervezet? A tanácsot mi­ért választotta meg az ottani dolgozó nép? Megannyi kér­dés, amelyekre tettekkel kell válaszolni. Nem kopik el a lá­ba a tanácselnöknek, ha szét­néz Kovács János kulák rezi­denciáján. és felelősségre von­ja Papp Sándorral és az ál­lammal szemben elkövetett bűnökért. A párttitkárnak meg kommunista kötelessége, hogy szeretettel és türelemmel ön­tudatos emberekké formálja a Papp-család tagjait. Ez a legkevesebb, amit el­várunk a község vezetőitől. N. I. Az állami gazdaságok miniszterének és a mezőgazdasági és erdészeti dolgozók szakszervezete elnökségének felhívása Az aratás idejében bekö­vetkezett esőzések nagymér­tékben zavarják a kenyérga­bona betakarítás munkáját. A naponta lezúduló nagy­mennyiségű csapadék késlel­teti az aratás befejezését. A késedelem miatt a gabona túlérésétől és a szemvesztes­ség ugrásszerű emelkedésétől kell tartani. A termés minél kevesebb veszteséggel történő betaka­rítása érdekében szükséges, hogy az állami gazdaságok az aratás cséplés elvégzésére minden rendelkezésre álló órát és percet kihasználja­nak. Az állami gazdaságok mi­nisztere és a mezőgazdasági és erdészeti dolgozók szak­szervezete elnöksége felhívás­sal fordul az állami gazdasá­gok összes dolgozóihoz — munkásokhoz és vezetőkhöz —, hogy július 17-én a vasár­napi aratást minden gazda­ságban szervezzék meg és tel­jes erővel végezzék a kenyér­gabona betakarításét. A vasárnap végzett munka helyett az elkövetkező hét olyan napját kell pihenőnap­ként biztosítani, amikor az időjárás következtében a be­takarítást nem lehet végezni. Amennyiben egész héten za­vartalanul lehet dolgozni, a vasárnap teljesített munká­ért a törvényes rendelkezések szerint ötven százalékkal fel­emelt darabbért kell szá­molni. Budapest, 1955. július 15. Varga János sk. a miniszter helyettese Molnár Ferenc sk. a MEDOSZ elnöke h. Énekkari hangverseny Nyári brigádműsorokkal a DAV kultúrtermében A Délmagyarországi Áram­szolgáltató Vállalat kultúrbi­zottsága 17-én, vasárnap dél­után 4 órai kezdettel ének­kari hangversenyt rendez, melyen a budapesti Fővárosi Elektromos Müvek 70 tagu férfi és női kara vendégsze­repel. A hangverseny kereté­ben mutatkozik be a DÁV énekkara is Kertész Lajos karnagy vezetésével. A két testvérüzem kultúrmunkásai­nak találkozója elősegíti a DÁV fiatal énekkarának to­vábbi fejlődését. A hangver­senyre, amely a DÁV Klau­zál tér 9. szám alatti kultúr­termében lesz, Szeged dolgo­zóit örömmel látja vendégül a rendezőbizottság. A műsorban Bizet, Mas­cagni, Schubert, Verdi, Er­kel számok szerepelnek, megy falura a színház A szegedi Nemzeti Szín­ház művészei most az évad után a nyári időszakban tar­ka dalos és tréfás számokból álló műsorokkal látogatnak el a közeli községekbe. Az első ingyenes előadásuk ma, szombaton este fél 9-kor Do­rozsmán lesz. Vasárnap há­rom helyen: délután 4 óra­kor Szőregen, este 7-kor Tá­pén, 9-kor pedig Algyőn a kultúrházban tartanak elő­adást. — A Szegedi Kender-Len­szövő Vállalat fiataljai is lelkesen készülnek a világ­ifjúsági találkozóra. Mint minden nagy ünnepet, a VIT-et is kiváló munkas'ike­rekkel akarják köszönteni. Hétfőn ifjúsági műszakot in­dítanak a VIT tiszteletére

Next

/
Oldalképek
Tartalom