Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-10 / 161. szám

Vasárnap, 1955. július 10. OELMOGYARORSZLG Pár télét Páribizalmiak munkájának Irány íiásáról és a páricsoporlok tevékenységéről A párt célkitűzéseinek j kezlettel összevont pártbi- tését. Ne történjék meg az, megvalósítása, a Központú zalmi értekezletek, a mun-; hogy a pártbizalmit vagy a "Vezetőség márciusi határoza-j kájuk ellenőrzésének hiánya ; párttagokat az üzem külön­tának végrehajtása egységes helytállást követel meg a ter­melés, a társadalmi élet minden területén pártunk minden tagjától. Ebből adó­dóan tovább kell növelni párttagságunk elméleti fel­készültségét és aktivitását a politikai és gazdasági mun­kában. Ennek megvalósításá­ban nagy feladat hárul a pártcsoportokra. A pártbizalmiak és a párt­csoportok feladata a pártta­gok, tagjelöltek nevelésének biztosítása, pártmegbízatással való ellátása, a társadalmi, a termelési feladatok végrehaj­tásának segítése és ellenőr­zése. Biztosítaniok kell, hogy a párttagok rendszeresen ta­nuljanak. eljárjanak a tag­gyűlésre, résztvegyenek a pártmunkában, rendszeresen fizessék tagsági díjukat. A pártblzalmi ellenőrzi és elő­segíti, hogy valamennyi párt­tag teljesítse és túlteljesítse tervét és példás helytállással mozgósítson valamennyi pár­tonkívüli dolgozót feladatai teljesítésére. A pártbizalmiak az üzemekben ismerjék az üzemrész termelési tervét, ellenőrzéseikkel, javaslataik­kal segítsék elő a hibák fel­számolását. A pártbizalmiak rendszeresen számoltassák be fi párttagokat a párt határoza­tainak végrehajtásáért vég­zett munkáról. E'munkák el­végzésénél nincs minden rendben. Ez abból adódik, hogy az utóbbi két évben a városi párt-végrehajtóbizott­ság, de az alapszervezetek 6em foglalkoztak megfelelően a pártcsoportok munkájának továbbjavításával. Az iránytó és ellenőrző munka formá­lissá vált. A pártbizalmiak munkájának irányítását párti titkár elvtársaink többsége a pártvezetőség valamelyik tagjára bízta és ez csökken­tette a pártcsoport munkájá­nak színvonalát. Hiányzott a diferenciált irányítás, azonos feladattal bízták meg egy­egy pártszervezetnél a külön­böző munkaterületek pártbi­zalmijait. Azonos feladatot kapott az irodai és a termelő üzemrész pártbizalmija. Pártszervezeteink nem eléggé törekednek arra, hogy pártbizalminak erre a párt­munkára legalkalmasabb párttagokat válasszák meg. Ez is akadályként jelentke­zik a pártcsoport és a párt­tagság aktív tevékenységének kibontakozásában. A rendszertelenül megtar­tott, vagy a népnevelőérte­oda vezetett, hogy Szegeden a kb. 1200 párt bizalmi közül alig 150—160 pártbizalmi vé­gezte el a munkáját és tar­tott pártcsoport megbeszélest a hozzátartozó párttagokkal. A munkájuk 'öbbségében a tagdíjbeszedésre és a taggyű­lésekre való értesítésből állt. A pártszervezetek ellenőrző munkájának a hiányosságá­ból adódik, hogy a pártbiza:­miak közül többen nem vesz­nek részt taggyűlésen. Az Űj­szegedi Kender-Lenszövő Vállalat egyik üzemrésze pártszervezetének júniusi 'ag­gyűlésén a 24 pártbizalmiból 10-en jelentek csak meg. A Ládagyárban 8 pártbizalmi közül 5 elvtárs nem vett részt pártoktatásban az elmúlt év­ben. A termelésben való pél­damutatás a pártbizalmiak többségénél gyenge: egy-egy üzemben alig találunk 1—2 sztahanovista pártbizalmit. Több alapszervezetnél ese­tenként vezetőségi ülésen, vagy taggyűlésen beszámol­tatták a pártbizalmiakat, bí­rálták a munkájukat, de ez alapjában nem segítette elő a pártcsoportmunka megja­vítását. A pártcsoportok eredmé­nyes munkáját az üzemek­ben akadályozza az a hely­telen gyakorlat, amely több pártszervezetünknél — Vas­öntöde, Bőripari KTSZ, Ru­hagyár, Űjszegedi Kender — megmutatkozik. Ezeken a he­lyeken a pártcsoport tagjai különböző üzemrészben dol­goznak vagy a pártbizalmi munkahelyét változtatják meg. Ez megnehezíti a párt­tagokkal való rendszeres fog­lalkozást. A pártcsoport eb­ben a formában nem tölti be feladatát, azt. hogy egy-egy üzemrésznek vagy termelési egységnek gazdájává váljék és felelősséget érezzen az ott folyó politikai és gazdasági munkáért. Az egy munkate­rületen dolgozó párttagokból kialakított pártcsoport. a megfelelő képzettségekkel rendelkező pártbizalmi jól el­végzi feladatát a párttagság nevelése, a termelésre való mozgósítás, a termelés párt­ellenőrzése tekintetében. Jól dolgozik a Kéziszerszámáru­gyárban Szögi János, a Juta­fonóban Juhász Ferenc és Kónya Ferencné. a Szalámi­gyárban Andrási elvtárs. Szükséges, hogy gazdasá­gi funkcionáriusaink a terme­lés érdekében történő átszer­vezésnél fontos feladatként kezeljék a pártcsoport feléDÍ­böző részeibe irányítják át. A pártszervezetek vezetősé­gei ellenőrizzék a gazdaság­vezetés munkáját és a párt­szervezet tudta nélkül ne en­gedjék a pártbizalmi munka­hely változtatását. A pártcsoportok tevékeny­sége nem terjedt ki megfele­lően a párttagság nevelésére: a pártcsoportok nem értékel­ték tagjaik elméleti tovább­képzését, a termelésben való példamutatását, az egy-egy pártcsoporttagra rábízott és elvégzett munkát, a párthoz, a termeléshez való viszonyát, a magatartását. A pártbizal­miak csak ritkán bízzák meg a csoport tagjait pártfeladat­tal. Ennek elhanyagolása akadályozza a párttagok ne­velését, a bírálat, az önbírá­lat pártszerű továbbfejleszté­sét. Hiányzik a párt bizalmiak, a szakszervezeti bizalmiak és a népnevelők közötti kapcso­lat. Ebből következően a fel­merülő kérdésekre nem tud­nak mindjárt reagálni, nem tud kialakulni az ellenséges nézetek ellen megfelelően a harc. Nem tervszerű a párt­bizalmiak munkája a tagje­löltek nevelésében sem. Ez odavezet, hogy elhúzódik a tagjelöltek többségének a párttagok sorába való felvé­tele, egy évig va<"* még enné! is hosszabb időre. A gazdasági funkcionáriu­sok közül (műszaki vezetők, csoportvezetők, osztályveze­tők) többen nem értékelik jelentőségéhez mérten és le­becsülik. a pártbizalmiak munkáját, a pártcsoportok szerepét. A párt-végrehajtóbi­zottság, de a pártszervezetek vezetőségei sem tettek meg mindent annak érdekében, hogy érvényt szerezzenek a pártcsoport tekintélyének és biztosítsák a termelés pártel­lenőrzését. Kevés volt a segít­ségnyújtás ahhoz, hogy az üzemrészek vezetői és a párt­bizalmiak közösen beszéljék meg az üzemrészük politikai és a termeléssel kapcsolatos feladatait, hogy jpártcsoport­ü lésen értékeljék az üzem­rész termelését. munka le­gyeimét, a termelés költségei­nek csökkentését, a minőség javítását. Eddig nem foglal­kozott még egy pártcsoport sem a szocialista tulajdon védelmével kapcsolatos fel­adatokkal. Elnézik és szó nél­kül hagyják, hogy egyesek pocsékolják vagy eltulajdo­nítják a közösség vagyonát, mint például a Szalámigyár­ban, a Vágóhídon, az Űjsze­gedi Kenderben, a Ruhagyár­ban és az építőip>ari vállala­toknál, ahol a szocialista tu­lajdon megsértői között sok esetben még párttagokat is találunk. A városi párt-végrehajtóbi­zottság az utóbbi hónapiokban már több esetben felhívta és ezúton is felhívja a pártszer­vezetek figyelmét, hogy a pártpolitikai munka javítá­sát, a párttagság aktivitásá­nak fokozását csak élő, ele­ven pártcsoportélettel tudják biztosítani. A pártszerveze­tek vezetőségei közül ezt már többen felismerték és egyre világosabban látják, hogy a pártcsoportok munkájának megjavítása nélkül erőfeszí­téseik eredménytelenek lesz­nek. A pártszerveztek e xé­ren végzett munkájának kez­deti eredményei mutatkoznak több pártszervezetben, pél­dául a Jutafonóban, az Élel­miszerkiskereskedelmi Válla­latnál. a Kéziszerszámáru­gyárban, a Paprikafeldolgo­zóban. stb. Ezeket a kezdeti eredményeket tovább kell fo­kozni. Az elkövetkező Időben a párt-végrehaj főbizottság­nak. a pártsajtónak, a párt-j szervezetek vezetőségeinek több konkrét segítséget kell nyújtaniok a pártbizalmiak, a pártcsoportok munkájához. Kéthetenként rendszeresen meg kell tartani a pártbizal­miak értekezletét és konkrét feladatokat kell adni a politi­kai. a gazdasági munka to­vábbjavításához. Pártveze'ő­ségi ülésen, taecvűlésen fce kell számoltatni a pártbizal­miakat végzett munkájukról. Biztosítani kell. hogy min­den hónapban legalább egy­szer összeüljön a pártcsoport és megtárgyalja a párttagok társadalmi és gazdasági tevé­kenységét. Elő kell segíteni a pártbizalmiak tekintélyének megszilárdít." .út. Biztosítani kell a pártcsoport területén a termelés pártellenőrzésének érvényesülését a pórtbizal­miak. a párttagság részéről. A pártcsoportnak úgy kell működnie, hogy biztosítsa a kommunisták példamutatá­sát, hogy nevelő, embertfir­máló erejével elősegítse a szocialista embertípus kiala­kítását. I I — S2HBGEDI SETAK­Egy szobor védelmében A z Aradi vértanúk te rén áll az egyik leg­szebb szegedi műal kotás, Yastagh György Rákóczi szobra. Nagyértékű mű ez, illő, hogy váro­sunk, az illetékes I. kerületi tanács vezetői féltő gonddal vigyázzanak rá, védjék a sérülésektől és a rongálódásoktól. Mostanában azonban a híres mester alkotta szobor furcsa látványt nyújt. Nemrég Szege­den járt külföldiek vették ezt észre és tették csodál­kozva szóvá. A szobor bal felén ugyanis a kantárszíj megrongálódott, leesett a zabláról. Nem tudjuk, mit gondoltak a külföldi vendégek ennek láttán — nyil­ván nem sok jót arról, hogyan törődünk multunk nagy alakjai emlékeinek védelmével —, de mi azért szóvá tesszük, hogy miért nem néz szét kerületében az I. kerületi tanács elnöke? Meddig lesz még a szob­ron a kantárszíj egyik fele leszakadva? Intézkedjék gyorsan az elnök elvtárs, hiszen a szegediek is nyil­ván szeretnék a megrongálódott szobrot mielőbb ép­ségben látni. Ne a külföldieknek kelljen figyelmeztetni ben- = minket műalkotásaink fokozottabb védelmére! £ Örömhír a Népkert-soriaknak ¥ T jszegeden, a Népkert soron minden szegedi járt ^ már. Ez az utca vezet a Védőnőképző intézet­hez a Tanítóképzőhöz, itt volt régen a pártszervezet, itt van most a posta. A szabadtéri színpadhoz is el lehet jutni rajta, no meg a villamos is erre csöröm­pöl a vasútállomásra menet. S hogy ez az utca Sze­ged és Űjszeged egyik nagyon szép utcája, az csak azért nem látszik, mert — nagyon csúnya. Bizony. Vastagtörzsű magas gesztenye- és tölgyfasor alatt, amely a járda és a kocsiút között húz szép egyenes vonalat — nos, az alatt sok minden látható. Ott a hepe-hupás árok, amelybe "gondos*- kezek — nyilván, hogy föltöltsék — belehánytak már köveket, salakot, szemetet, levágott ágakat, száraz giz-gazt. Persze, az árok azért árok maradt. Jó ágya Magyarország min­denfajta gyomnövénynek. Ha akadna botanikus sta­tisztikát készíteni, bizonnyal az összest meglelné ott. S milyen jól fejlődnek, helyenkint térdig lehet gá­zolni köztük! A kocsiút p>edig tenger. Három évszakban sár­tenger, nyáron portenger, fölötte nem is porfelhővel, hanem por köddel. (Most éppen az első kategória, mert napjakon át esett, az eső.) Mindez azonban már a m ülté. Majdnem a múlté Mert kikövezik a Népkert sor kocsiút ját. Három hete, hogy hi­vatalos tájékoztatót adtak ki erről. A kövezésen kívül azonban lesz még ott sok egyéb tennivaló. Érdemes lenne egészen megszépíteni a Népkert sort. Akárha társadalmi munkával. Üjszegediek, fogjatok össze, segítsetek a tanács­nak! Eperjesi Júlia, a városi párt VB párt­ós tömegszervezetek osztályának vezetője Avar aranyfüggőt lalállak az egyik vásárhelyi építkezésen Eav pedagógus naplóiából fddUlth. tdMtkk édetaw+a. v-étke. ruiail úf tárgyalóterem ablakain még aznap nem sütött be a napfény. Fejit felhők gyüle­keztek az égen, s a reggeli homály még ott lo­pódzott az asztalok és székek között. Egy nyur­ga 16 éves gyerek állt a bíró előtt társadalmi tulajdon ellen elkövetett vétség, sikkasztás miatt. Hosszú, már kissé megkopott fekete ka­bát volt rajta, és lábain a falusi úttól sáros­nak látszott a bakancs .Arcáról visszatükrö­ződött a mélység és a szégyen és bánat, aka­dozva és szomorúan beszélt. Ha a régi tanítójának mondanám, hogy ide jutott Györki Vince, talán el se hinné. Ké­telkedne benne, mert tanítványa jó tanuló volt mindig, igazolatlanul soha nem mulasztott, és magaviselete sem volt más. mint példás. Mi történt hát Györki Vincével az alatt az egy év alatt, amíg az élet útját járta? Az első évben talán semmi különösebb. Három holdon gazdálkodott az apja, beál­lott a munkába is. Gondolta, hogy amíg nem kerül valahol dolog, addig sem eszi a kenyeret hiába otthon. Meg jó volt odahaza lenni, mert na­gyon szerette a kis öccsét és az édesanyját. Apjának is szófogadó és engedelmes gyereke volt, de az anyját rajongásig szerette. O erte megtett volna mindent. Nála jobb, tisztesse­gcsebb és becsületesebb asszonyt nem tudott elképzelni a földön, A mikor fehér havával beköszöntött a tél, és a halárban is szúnyókálni kezdtek a mezők, útnak indult. A betonútépítőkhöz ment. Gyúr­ta, nyúzta a munkát, s néha talán meg is bán­ta', hogy ilyen fiatalon erre a szakmára lépett. Mert olyan borzasztó volt azon a télen a hideg, fiogy még a kutyát sem kergette ki a kombi­ból odahaza a falusi ember. De visszatartotta mindig a távozástól az, hogy mit szól majd a gyáva megfutásra odahaza az édesanyja. így inkább állta a fagyot, s a havat és szorgalma­san küldte haza a pénzt, amennyi csak a kere­setéből tellett. A z egyik februárközepi délelőtt azonban forróság öntötte el a szívét. Azt hitte, hogy menten elrikkantja magát örömében. Le­velet kapott, s a levél írója nem volt más, mint az édesanyja. Ö hívta a levélben: -Jöjj azon­nal, a faluban megüresedett a levélkihordói ál­lás.* Alig múlt egy hét. már hordta is a leveleket Vince a falubéli mosolygósszemű lá­nyoknak, a kopott kendőjű néniknek és a ta­nács hivatalos embereinek. Emellett beszedte a vezetékes rádiók előfizetési dijait is. A hónap végén aztán leadta a pénzt a hivatalban, és kezdte az egészet elölről. Nem is hiszem, hogy valaha is baj lett volna vele. ha ezzel a bolond érzékiségével nem tör rá a falura tavasz. De a tavasz eljött, fel­áztatta a hó felett a jeget és olyan mosolygó­sak lettek a langyos szellőtől a lányok, mintha egytöl-egyig gyűrűs jegyesekké váltak volna. Es ettől az ibolyaillattól megbolondult emberek között ott volt Gy. Vince anyja is. Hogy hol szedte fel azt a férfit, aki elcsavarta a fejét, azt jobban tudja a pletyka. En csak azt tudom, hogy máról holnapra otthagyta miatta a csa­ládját. .. S az egyik este, mikor hazament Vin­ce, hiába kereste az anyját. Az asztal mellett gondbamerülten ült az apja, — aki elmondott neki akkor mindent... jíA intha magas sziklák ormáról elindul a la­vina és letarolja maga előtt az erdőt és a hegyi faluknak sokaságát, olyan pusztítást vég­zett Vince szívében is a hír. Mintha elsüllyedt volna előtte a világ. Mintha földrengés és ég­szakadás rázta volna meg a földet. Az ő anyja... az ő mindennél drágább anyja?... Fáradtan roskadt a székre, és azon az es­tén sokáig nem jött szemére az álom. A tű&tf mt údU tosifeftt, ajtóim UltfiMtíg. Hódmezővásárhelyen a Sza­badság-téri építkezéseknél az •alapok ásása alkalmával Tóth Sándor algyői lakos húsz gramos tiszta arany függőt talált. A szakértők szerint a függő valószínű avar eredetű és az időszámí­tás előtti avar korból való. Mivel feltételezhető, hogy to­vábbi történelmi leletet is őriz a föld, a vásárhelyi Tor­nyai János múzeum ellen­őrző ásatást végeztet a jövő héten s A függő megtalálása al­kalmával érdemes néhány szót szólni arról, hogy ha­sonló régiség megtalálása esetén a leghelyesebb mind­történni szokotti Együtt főzték apjával az ebédet, végezték a házi munkát, mostak és ta­karítottak. De Vince szívét ette és marta a bánat. Napjában is sokszor eszébe jutott az anyja. Végül, a dühtől és a szomorúságtól be­betért egy-egy pohárka borra. A szomorú embernek gyorsan akad a po­hár mellett vigasztaló társa. így kerültek Vince mellé is -barátokakik fizettették és vigasz­talták. S mire azután a hóvégi elszámolásra került a sor, 750 forint hiányzott a leadandó pénzből. A bánatot ölő iszogatás, a szertefosz­lott eszmény, szomorú gyümölcsöt érlelt... i;, A tárgyalóteremben lehajtott fejjel ült az apa és szomorúan hallgatta fia vallomását. Egyszerű munkásember volt, a becsület és a tisztesség látszott az arcán ... e miért nem jött el ide az is, aki miatt az egész történt? Hol maradt időközben a férfitől kiebrudalt és szégyenkezve vissza­tért anya?..; Nem akarom fehér báránnyá mosni Györki Vincét, bár a poslaügyi szerveknek is többet kellett volna törődnie ilyen fiatal gyerekkel, még akkor is, ha az nincs bent a paragrafu­sokban. De gondolkodjunk csak emberhez mél­tón és emberien. Komoly férfiak is összerop­pannak akkor, ha olyan valakiben csalódnak, aki egymaga volt az eszménykép és a jóság. Hogy bírná el akkor törés nélkül egy fiatal gyereksziv azt, hogy éppen az hozzon rá szé­gyent, akit mindennél jobbnak látott, akit min­dennél jobban szeretett: az édesanya?... Dicséret illeti a bírót, a védőt és az ügyészt, mert ezt az egész történetet megértő emberi szívvel nézték és Györki Vince kövy­nyeiben meglátták egy hűtlen anyának a bűnét. A három éves próbaidőre felfüggesztett három havi börtönt én biztosra veszem, hogy soha nem üli le Györki Vince, mert törvény elé állításra a bíróságnak nem lesz már újra oka. De vájjon megéri-e valaha az anya azt, hogy régi tisztelettel néz rá a fia? Hogy úgy tiszteli és becsüli ót, mint régen?... T3/Í „ frth.i JŐZS£f járt a legközelebbi múzeu­mot értesíteni. Tóth Sándor a talált értéket az állami ék­szerüzletnek adta el, holott ha közvetlenül a múzeumba viszi sokkal magasabb jutal­mat kapott volna. Az ásatá­sok alkalmával talált régisén geket ugyanis a múzeumok! magasabb áron vásárolják meg, mint a nemesfém ke­reskedelmi ára, s emellett a megtaláló jutalmat is kap. Csongrád megye földje még sok történelmi emléket rejteget. A szántások, alap+ ásások, földforgatások alkal­mával sok ilyen érték ke­rülhet napvilágra. A leletek­ről értesítsük mindjárt a múzeumokat. , „Örökszép melódiák" Hangverseny az űjszegedi ) szabadtéri színpadon. I! Gyurkovics Mária Kossuth­díjas, kiváló művész. Cserhát Zsuzsa, Szabó Miklós és Rad­nay György felléptével „örök­szép melódiák" cimmel opera­operettestet rendez az Orszá­gos Filharmónia július 17-én, vasárnap este 8 órakor az új­szegedi szabadtéri színpadon. Közreműködik a MAV. Szim­fonikusok nagyzenekara Forral Miklós vezénylésével, konferál Gál György Sándor. A műsor­ban, Rossini, I.eoncavallo, Puc­cini, Delibes, Bizet, Verdi ope­raáriák és kettősök, Szirmai, Lehár, Muszka, Millöcker, Suppé ás Strauss operettjeinek legszebb ralai, kettősei szere­pelnek. A hangversenyt rossz idő esetén 18-án tartják meg. Jegyek az Országos Filharmó­nia szegedi kirendeltségénél, Klauzál-tér 2. szám alatt elő­vételben kaphatók. k PUSZTAMÉRGES. Már aratják a búzát. Jól halad a munka a Rákóczi Termelőszövetkezetben. Pén­teken megkezdték az őszi ár­pa cséplését. A termelőszö­vetkezet idei átlagtermése 2 —3 mázsával jobb, mint % tavalyi átlag.

Next

/
Oldalképek
Tartalom