Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-08 / 159. szám

VíMG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! GYABORSZAC AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 159. szám Ara: 50 fillér MAI SZAMUNKBÓL: MI TÖRTÉNT A KÜLPOLITIKÁBAN? (2. oldal) A MAGYAR KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG ( BESZÁMOLÓJA A HELSINKI BÉKE-VILAGTALALKOZÓROL (2. oldal) ÉRETTSÉGI — A FÖLDEKEN (3. oldal) Péntek, 1955. július 8. r Genf előtt Már csak néhány nap és megkezdődik Genfben a négy nagyhatalom kormánytoinek régóta várt ta­nácskozása. A konferencia elokészitésének ezekben a napjaiban világszerte nagy politikai élénkség uralko­dik — különösen azckban az országokban, amelyek­nek a tárgyalásokon közvetlenül szerepük lesz. A na­pokban fejeződött be az amerikai, angol, francia és nyugatnémet diplomatáknak az az értekezlete, amely a genfi tanácskozás előkészítésének jegyében Nemet­ország kérdését vizsgálta meg. A genfi találkozón résztvevő kormányfők — mint Molotov elvtárs sanl'ranciscoi sajtóértekezletén isme­telten hangsúlyozta — minden előzetes megkötöttség nélkül fogják megállapítani tanácskozásaik napirend­jét. Ennélfogva a megtárgyalásra kerülő kérdésekről semmiképpen sem lehet még pontos képet alkotni. De azért lassan kibontakozik a nemzetközi problémák­nak az a köre, ameiy a kormánytól megbeszélések legfőbb tárgyát fogja alkotni. Ilyen kérdés mindenekelőtt a fegyverkezés csök­• kentésének és ezzel kapcsolatban az. atomfegyver fel­használásának kérdése. E kérdés megtárgyalását nem­csak azért előzi meg különös várakozás, mert itt a világ népeinek egyik legalapvetőbb létkérdéséről van szó, hanem azért is, mert egyes jelek arra mutatnak, hogy ezen a téren is van lehetőség az álláspontok némi közeledésére. A lefegyverzés kérdésével kapcsolatban a közelmúlt legfontosabb mozzanata az az átfogó és nagyvonalú indítvány volt. amelyet a szovjet kormány nyújtott be az ENSZ illetékes szerveihez. A helsinki béke-világtalálkozó le.szerelési bizottsága joggal álla­pította meg, hogy jelenleg megvan az alap a nagyha­talmak közti megegyezésre ebben a kérdésben, hiszen — mint a bizottság jelentése rámutat — az említett! .szovjet javaslat és az angol—francia leszerelési terv' a leglényegesebb pontokat illetően már azonos állás­ponton van. Természetesen nem szabad túlzott^remé­nyeket táplálni. Ismeretesek azok a befolyásos mono­polista erők, amelyeknek létérdekük fűződik a fegy­verkezési verseny fenntartásához, s amelyek minden módon akadályozzák a fegyverkezés csökkentésére és az atomfegyver eltiltására benyújtott ésszerű javas­latok elfogadását. Másfelől azonban nehéz az Egye­sült Államoknak és bármely nyugati kormánynak a világközvélemény eme osztatlan követelése elől elzár­kózni. Mindenesetre érdemes utalni arra az amerikai hírügynökségi jelentésre, amely szerint Dulles lehet­ségesnek mondotta, hogy Genfben megállapodás ion létre a fegyverkezés fokozatos csökkentésének eljárási módjáról. A másik központi kérdés, amelyre a világközvö­Iemény figyelme irányul: Németország helyzetének rendezése. Elsősorban Európát érdeklő kérdés ez, hi­szen a német probléma megoldatlansága mindenek­előtt a Németországgal szomszédos európai országok biztonságát fenyegeti. Kétségtelen, hogy az új nyugat- , európai katonai szövetség létrehozása és a bonni kormány bevonása e blokkba jelentős akadályokat gördített a német kérdés megoldása elé. Ugyanakkor azonban a Szovjetunió oldaláról számos jelentős kez­deményezésre került sor a német kérdésben. Elmond­hatjuk, hogy a tavaly februári berlini külügyminisz­teri konferencia óta jelentős közeledés történt a nagy­hatalmak álláspontjában, nevezetesen, ami az össz­német választások kérdését illeti. A megegyezés leg­főbb akadálya jelenleg az az álláspont, amely nem akar lemondani Németország bevonásáról a nyugati katonai tömbbe. Magában Németországban ennek a politikának a főképviselője Adenauer bonni kancellár, aki még az amerikai megszálló csapatok kivonásáról sem akar hallani és a legélesebben tiltakozik egy sem­leges Németország létrehozásának eszméje ellen. A bonni kormány álláspontja természetesen nem azonos a nyugatnémet közvélemény akaratával. A német köz­vélemény egyre hangosabban követel a megegyezés irányába mutatkozó pozitív lépéseket a nyugati hatal­maktól és az Adenauer kormánytól. Sajtójelentések szerint nincsen teljes egység a genfi konferencia céljait illetően az Egyesült Államok és Anglia között. Angliában ugyanis nem jó szemmel nézik, hogy az amerikai kormánykörök változatlanul fenntartják a keleteurópai országok helyzetének -meg­vizsgálására" irányuló követelésüket, s ezt a provo­kációs kérdést mindenáron a genfi tárgyalások napi­rendjére akarják tűzni. A rosszaié angol vélemény érthető is. amennyiben Anglia komolyan tárgyalá­sokra törekszik. Az említett provokációs amerikai kö­vetelésnek ugyanis semmi köze a békés nemzetközi tárgyalások gondolatához. Nyilvánvaló, hogy békés kapcsolatok csakis az egyes országok szuverenitásá­nak kölcsönös elismerésén, s az egymás belügyeibe való be nem avatkozáson épülhetnek föl. Az ameri­kai imperializmus azonban éppen ezt az elvet tiporja lábbal, midőn a népi demokratikus országok kormány­rendszerének megvitatását követeli. Mondani sem kell, hogy a népi demokratikus országok, köztük hazánk, erélyesen visszautasítják ezt a beavatkozási törekvést. Eisenhower amerikai államelnök legújabb sajtó­értekezletén kijelentette, hogy az Egyesült Államok -békülékeny és barátságos álláspontra helyezkedve" megy el Genfbe, s hogy "áthidaló eszközöket keres a r.emze'ek közötti bizalom helyreállítására, mert ez a tartós béke alapja-. Szeretnénk remélni, hogy az ame­rikai kormány ezúttal komolyan is gondolja ezt a fogadalmát. S szeretnénk remélni, hogy Genfben — mint erre a Szovjetunió törekszik — valóban a nem­zetközi béke és biztonság kérdéseinek megvitatására fog sor kerülni. Üzemi levelezőink jelentései a takarékosságról és az önköltségcsökkentésről fc • » Félév alaft 240 ezer forint megtakarítás az Autójavító Vállalatnál szamu A XI. Vállalat havonta 8—9000 fo­rint értékű belföldi és kül­földi anyagot, alkatrészt használ fel. Nagyjelentőségú­ek ezért azok az újítások, amelyek lehetővé teszik, hogy mind belföldi, mind külföldi alkatrészeket taka­ríthassunk meg. Sokszor nem tudnánk ki­adni a gépkocsikat, ha . egy­egy ötletes újítás, alkatré­szek felújítása, alkatrészek pótlása, vagy egyéb konst­rukciós megoldás nem szü­letne. Például a javításra ke­rült 29 Opel-Blitz gépkocsit Kiss Mihály újítása nélkül nem tudtuk volna elkészí­teni. Újításával elért anyag­takarékossággal 17 800 forint megtakarítást értünk el. Eh­hez még ha hozzávesszük azt. hogy a gépkocsik azóta nép­gazdaságunknak dolgoznak, Kiss Mihály újítása óriási je­lentőségű. Csurgó László újí­tása nélkül még ma is Buda­pestre kellene hordanunk a nyersolaj szivattyúkat felújí­tás végett. Csurgó László újításával az adagoló próba­pad készítésével lehetővé vált. hogy nemcsak a válla­let területén lévő gépkocsik nyersolaj szivattyúit tudjuk megjavítani, hanem Csong­rád, Békés és Bács megye vállalatainak. gépállomásai­nak, szövetkezeteinek gépko­csi nyersolaj szivattyúit is. Fodor Gyula gardántengelyek felújítására készült újításá­val 132 darab hasznavehetet­len gardántengelyt tettünk újra használhatóvá; 66 500 fo­rint megtakarítást értünk el. Gárdián Menyhért újításá­val 24 700 forintot. Komlósi János újításával 5500 forin­tot. Máté Ferenc újításával 6800 forintot takarítottunk meg. Újítások és a különböző anyagok megtakarításával vállalatunk az első félévben Autójavító 240 000 forintot takarított meg. A második félévi tervünk teljesítése érdekében még to­vább fokozzuk az anyagtaka­rékosságot és mindent meg­teszünk azért, hogy üze­münkben még tovább fejlőd­jön ennek érdekében az újító mozgalom. Gárdián Ferenc újítási előadó A harmadik negyedév tervei A Ruhagyár önköltségének legjelentősebb részét az anyag­költség teszi ki. Ezért törek­vésünk elsősorban az anyagok­kal való takarékosság. A vállalat térítési veszteség­csökkentéséből 113.000 forint megtakarítását tervezi, a har­madik negyedévben. A jóvá­hagyott anyaghányadok meg­döntésével és az anyagszéles­ségek jobb kihasználásával 115.000 forint megtakarítást akarunk elérni. 'A Gazda-moz­galom tovább szélesítésével 40 A második félévben még jobban takarékoskodunk A Szegedi Erőmű dolgozói az év első felében különösen nagy jelentőséget tulajdonítot­tak a takarékosságnak. A mű­szaki vezetők irányításával többek között a helyes munka­szervezéssel a tervezeit 5760 túlóra helyett, csak 954 túl­órát használtak fel. A megta­karított túlórák értéke több tízezer forint. Az anyaggal való takarékossággal is szép eredményeket értek el a ka­zánház és a karbantartó dol­gozói. A négy füíőbrigád fél­év alatt 947.6 tonna normál fűtőértékű szenet takarított meg. A kazánok karbantartásá­nál a kőműves-brigád tagjai Wagner Jenő vezetésével a ki­kerülő samattéglát megtisztí­tották és újra felhasználták. Ezzel mintegy ötezer forint ér­tékű új samattégla felhaszná­lását tették feleslegessé. Igen jelentős anyagmegtakarítás volt az expanziós kapcsolók beépítésénél is. A szükséges vasszerkezetet hulladékanyag­ból készítették el és ezzel ezer forintot takarítottak meg. Az üzem adminisztratív dolgozói is harcoltak az önköltség csök­kentéséért. Az anyag és köny­velési osztály dolgozói, a pos­ta-, és telefonköltség, továbbá a nyomtatvány, irodaszerek felhasználásánál közel húsz­ezer forintot takarítottak meg. Az anyaggal való takarékos­ság továbbra is szivügye ma­rad vállalatunk dolgozóinak és a második téléves terv végére túl akarják szárnyalni elért eredményeinket. Misán György ezer forintot takarítunk meg. Ezt úgy valósítjuk meg, hogy a vásárolt anyag helyett meg­felelő helyeken a vállalaton belül keletkezett hulladékot használjuk fel. A maradékok­ból különböző bébi- és gyer­mekruházati árukat gyártunk. A közvetlen költségekkel való gazdálkodásra is kiterjesztet­tük az anyagtakarékossági in­tézkedéseinket. Ennek eredmé­nyeként 30 ezer forint megta­karítását akarjuk elérni. A kellékanyagokkal való takaré­kosság továbbfejlesztésére a művezetők prémium feladatába a harmadik negyedévtől kezdve beépítettük a kellékanyag há­nyadok normaszerinti kötelező betartását. Tovább kívánjuk fejleszteni az anyagokkal való fokozottabb takarékoskodást is, amely a közeljövőben szintén prémium-feladatként szeret­nénk beállítani. Nagy Ernő Prémium az anyagtakarékosságban legjobb eredményt elérőknek Pártunk Központi Vezetőségének márciusi határozata óta vállalatunk dolgozói nagyobb figyelmet fordítanak az anyagtakarékosságra. Éves tervet készítettek, amelyet negyedévekre és hónapokra bontottak és azt eljuttatták a dolgozókhoz. Az anyagtakarékossági tervek eredményesebb teljesítésére vállalatunk igazgatója célprémiumot is tű­zött ki, melyet negyedévi értékelések alapján fizetnek ki. Az első félévi anyagtakarékossági tervünket 103.5 szá­zalékra teljesítettük. A tervben első helyen szerepel az ólommal való fokozottabb takarékosság. Szerelőink a leg­kisebb hulladék ólmot is összegyűjtik s beszolgáltatják a raktárba. Eddig Nagy Gyula és Heim Géza elvtárs érte el a legjobb eredményt. A másik nagyfontosságú szere­lési anyagunk a forrasztó ón. melyet csak drága pénzért tudunk beszerezni. Dolgozóink a forrasztások alkalmával az elcsöpögésből származó legkisebb mennyiséget is össze­gyűjtik, beadják. Meg kell még említeni azt is, hogy ed­dig kovácsolt vas és öntöttvasból készült csapszárvédók helyett a szerelők hulladék eternitcsőből készült csap­szárvédőket alkalmaznak, amely a 18 forint 10 fillér ér­tékű vascsőből készült védőcső helyett 100 százalékos megtakarítást jelent. Az anyagtakarékossági mozgalom az első félévben 2350 forint megtakarítást eredményezett vái­lalatunknál. . . Kovács István, Szegedi Víz- és Csatornamű­vek dolgozója Jólesően állapíthatjuk meg, hogy hazánkat, nem utolsósorban békelevékenységünk kapcsán világszerte ismerik és elismerik' A magyar küldöttség beszámolója a helsinki Béke-Világtalálkozóról A helsinki béke-világtalál­kozón részt vett magyar kül­döttség csütörtökön délután az Országház épületében be­számolt az Országos Béketa­nács tagjainak és a sajtó kép­viselőinek a béke-világtalál­kozó munkájáról, a találko­zón szerzett élményekről ta­pasztalatokról. Elsőnek Péter János refor­mátus púspük, a Béke-Világ­tanács tagja tartott beszá­molót. Felszólalásában hang­súlyozta, hogy a helsinki vi­lágtalálkozó bekerül a népek világtörténetbe. „Világosan kitűnt — állapította meg —, hogy a leglényegesebb kérdé­sekben elért és elérhető egyetértés a Szovjetunió bé­kekezdeményezései mellett a Béke-Világtanács szívós mun­kájának eredménye is." — A helsinki konferencia számontartotta a nemzetközi feszültség enyhülésének két' ségtelen jeleit és ezek alap­ján tekintett reménységgel a készülő genfi tárgyalás elé — mondotta a továbbiakban. — A helsinki találkozó során azonban egy pillanatra sem „lehetett figyelmen kívül hagyni, hogy még mindig vannak akadályok a meg­egyezés útjában. Ennek elle­nére, a mai nemzetközi hely­zet ismeretében a helsinki ta­lálkozó részvevőit állandóan érzékelhető optimizmus töl­tötte el. — A helsinki gyűlés a né­pek számára azt a feladatot jelölte meg. hogy támogas­sák a genfi tárgyalásokat és szembeforduljanak a hideg­háború veszélyével. Ezután Nemes György, az Országos Béketanács tagja mondotta el beszámolóját. Hangsúlyozta: a béke-világ­találkozón az alapkérdésben, a béke megvédésében nem volt ellentét az öt világrész­ből összegyúlt különböző vi­lágnézetű küldöttek és meg­figyelők között és a sokféle vélemény, a heves viták el­lenére a többnapos bizottsági ülésezések értékes eredmény­nyel zárultak. Bugár Jánosné, az Orszá­gos Béketanács titkára a magyar delegáció Helsinki­ben végzett munkájáról és azokról a legfontosabb fel­adatokról beszélt, amelyek a helsinki tanácskozással kap­csolatban a magyar béke­mozgalom előtt állnak. Elmondotta, hogy a ma­gyar delegáció két felszóla­lóját az egész tanácskozás nagy érdeklődéssel fogadta. Czapik Gyula egri érsek be­széde, amely határozott ál­lásfoglalás volt az atomhá­ború ellen, nagyon meggyő­ző bizonyítékul szolgált azoknak a részvevőknek, akik a békemozgalom mun­kájával kapcsolatban fenn­tartással élnek, akik még hisznek annak a hazugság­nak, hogy a békemozgalom "kommunista manőver". Kü­lönösen jó hatást váltott ki a tanácskozáson részvevő nyugati, vallásos küldöttek­nél, akik az érsek jelenlété­ből és felszólalásából egyben arra is választ kaptak, hogy van-e vallásszabadság ná­lunk. Lukács György akadé­mikus felszólalása — amely a nemzeti függetlenség kér­dését fejtette — ugyancsak nagy érdeklődésre tartott szá­mot. — Ki kell emelnem, mi­lyen nagy segítséget jelen­tett a delegáció munkájában és azon túl, hazánk megis­mertetésében és népszerűsí­tésében a Bartók Bélának adományozott nemzetközi békedíj. Az ünnepség rész­vevői nagy tetszéssel fogad­ták a delegáció vezetőjének, Andics Erzsébet elvtársnő­r.ek beszédét. Jóleső érzéssel állapíthattuk meg. hogy a mi hazánkat, a mi népün­ket — tízéves eredményeink és nem utolsósorban a béke­harcban való aktív részvéte­lünk kapcsán — sokan isme­rik és elismerik. — A közeljövőben beszá­mológyúlések megtartását tervezzük. Elsősorban Buda­pesten nagygyűlést, de ha­sonlókat a megyeszékhelye­ken és más vidéki nagyvá­rosokban is. A dolgozók igénylik, hogy üzemekben, falvakban és intézmények­nél is számoljanak be a de­legáció tagjai. A lehetőség­hez képest ezeket az igénye­ket is szeretnénk kielégí­teni. A beszámoló-gyűlés Mi­hálvfi Ernő zárószavaival ért véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom