Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-07 / 158. szám

VlWG -'PROLETÁRJA! BIIMMYAHOKSIAB AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 158. szám Ara: 50 fillér MAI SZAMUNKBÓL: MEGALAKULT AZ OJT OLASZ KORMÁNY (2. oldal) ELMELETI TANÁCSADÓ HOVA TÉVELYEDETT ÁBRAHÁM FÜRÖSIMRE (4. oldal) (5. oldal] Csütörtök, 1955. július 7. A munkaerővándorlásról A munkaerővándorlásról nemcsak a mai időkben esik szó. 1944 előtt hosszú évtizedeken át seregestöl vándoroltak országunkban egyik városból a másikba a munkanélküli emberek ezrei: munkát kerestek, dolgozni akartak. A Szegedi Kenderfonógyár régi dolgozói sokat tudnak beszélni ezekről az időkről, arról, mennyire meg kellett húzniok magukat, ha nem akartak az utcára kerülni. Nagyot fordult a világ. Az egykori bérkövetelők, nincstelen munkások ma már másképpen élnek. Sokan építenek házat, függönyökkel, szőnyegekkel, szép bútorokkal rendezik be lakásukat emelkedik életszínvonaluk. Ebben szerepe van annak is, hogy jórészük egy munkahelyen dolgozik huzamosabb idő óta, s élvezik az ezzel járó előnyöket. A Szegedi Kenderfonógyárban Juszt Józsefnek például érdemes volt hoszszú ideig egy helyen dolgoznia: megbecsülik, kitüntetett dolgozó; most házat épít magának. S hány ilyen munkás van városunkban! És mégis beszélünk a mai időkben is munkaerővándorlásról, Igen, csakhogy ez egészen más, mint azelőtt volt. Miért hagyják el egyes munkások most munkahelyüket? Sokféle oka van ennek. Vannak olyanok, akik nyíltan arra hivatkoznak, hogy egy helyben nem tudnak dolgozni. Mindig keresnek valami -jobb helyet-, — de sehol sem lelik, mert mindenütt találnak valami kifogásolni valót. Haska Aranka például először a Textilművekben, aztán a Villamosvasútnál dolgozott jelenleg a Ruhagyárban van. Ezt az utat két esztendő alatt járta be — és bármennyire körülveszi őt is a dolgozókról való gondoskodás, a legkisebb akadály, hiba esetén már nem tetszik néki munkahelye. Ez persze nem egyedülálló dolog. A Szegedi Textilmúvekben például áprilisban ötven dolgozó lépett ki az üzemből, közülük öten önkényesen. Májusban 37 dolgozó hagyta ott a vállalatot — ezek között is volt önkényes kilépés és fegyelmi elbocsájtás. Évről évre többszáz dolgozó cserélődött ki ebben a gyönyörű gyárban. S ha számításba vesszük, hogy egy uj munkás betanítása hónapokig eltart, s hegy eleinte természetesen alacsony százalékot ér el, sok selejtet gyárt nagy hulladékkal dolgozik — nem nehez elgondolni, mennyi hátrányt okoz a munkásvándorlás egész népgazdaságunknak. És magának a munkásnak is hiszen hány munkás — főleg fiatal — ment vissza Később régi munkahelyére, megbánva tettét. Igen, a legtöbben később megbánják, hogy önkényesen kiléptek az üzemből, vagy hogy olyan vétséget követtek el, amelynek fegyelmi elbocsájtás lett a következménye. Pedig munkatársaik, a gyár vezetői, nem egyszer szóltak nekik, figyelmeztették őket, hogy becsüljék meg magukat egy helyen, dolgozzanak szorgalmasan, s a jutalom, munkájuk megbecsülése, fizetésük emelkedése igyekezetük nyomán nem marad el. Az a tény, hogy ennek a törekvésnek nem mindig lett meg ez eredménye, arra figyelmeztet, hogy többet kell foglalkozni az emberekkel — szívósan, türelmesen. Minden pártszervezet, minden népnevelő fontos feladata ez. S ha jól végezzük ezt a munkát — az eredmény nem marad el. Igen szép eredményt tudtak elérni a munkaerővándorlás megszüntetésében a szegedi cipőgyáraknál. Nemcsak a felvilágosító, meggyőző szóval, hanem a jobb munkaszervezéssel, a két üzem összevonásával, a közös, egyöntetű szakmai lehetőség megteremtésével sikerült csaknem teljesen megszüntetni a munkaerővándorlást. A nyári időszakban egyes helyeken különösen megnövekszik a mumkásvándorlás — mint például a Szegedi Kenderfonógyárban, ahol egy hónap alatt 60—70 kilépő is van. A mi szocializmust, jólétet építő országunkban olyan munkásokra van szükség, akik becsületteil, hazájukhoz hűen dolgoznak, munkahelyüket nem váltogatják, hanem kitartóak, szorgalmasak. Az ilyen munka nemcsak a nagy kollektívának, a népnek, az országnak hasznos — hasznos az egyénnek is, mert állandóan emelkedő életlehetőséget ad számára. Éppen ezért közmegelégedést váltott ki a Minisztertanácsnak a munkaerőgazdálkodással kapcsolatos rendelete, amely többek között meghatározza, hogy az önkényes kilépőt, vagy fegyelmi határozattal elbocsajtott alkalmazottat csak munkaközvetítés útján lehet alkalmazni. Az ilyen dolgozó, ha újabb munkahelyét is hat hónap letelte előtt elhagyja, bármilyen okból, újból csak közvetítés útján kaphat munkát. Az önkényes kilépők és a fegyelmileg elbocsájtottak kisipar! szövetkezetbe, vagy magán munkáltatóhoz még közvetítés útján sem mehetnek. Még több olyan rendelkezést hozott az önkényes kilépők és a fegyelmi úton elbocsájtottak munkába való elhelyezkedésével kapcsolatban a Minisztertanács, amelyet a becsületes, öntudatos dolgozók helyeselnek. A Minisztertanácsnak ez a rendelete a fegyelmezetlen munka, a munkaerővéndorlás megakadályozásával hozzájárul a nép életszínvonalának további emelkedéséhez. Az ifjúsági exportbrigádok készülnek a VIT-re Már a DISZ második kongresszusára való készülés során a tavaszi hónapokban Szegeden is alakultak ifjúsági export brigádok, amelyek a munkaversenyben jelentős eredményeket értek el. A DISZ második kongreszszusa külön kiemelte az ifjúsági export brigádok szerepét: az egész ország érdeke, hogy a DISZ-esek méginkább lelkesen, odaadóan bekapcsolódjanak az export gyártmányok gondo6 készítésébe. Városunkban is több üzemben Újfajta exportcipöket kószítenek a DÉMA DISZ-esei Alig két hete. hogy hírt adtunk arról, hogy a DÉMA Cipőgyár ifjúsági export brigádja elnyerte a Csongrád megyei DISZ-bizottság gyönyörű színes selyemzászlaját. Császár Ferenc, a gépteremben dolgozó legjobb ifjúsági export brigád, a „Petőfi" idősebb tagja vette át a zászlót, s akkor versenyre hívta Csongrád megye összes export brigádját. Nincs abban semmi furcsa, hogy ifjúsági brigádról beszélünk, s ugyanakkor idősebb elvtársak is dolgoznak benne. Az idősebb, tapasztalt munkások nagy segítségére vannak a fiataloknak, az ő szakmai és életismeretük a DISZ-brigádok munkája javára szolgálnak. így van ez a DÉMA Cipőgyárban is. ahol a jutalomzászló átvételét kővető napon át kellett állniok újabb export gyártmányok készítésére a fiataloknak. Megelőzőleg nyitott szandálokat készítettek, amelyben kitűnő eredményeket értek el: most női félcipőket kellett csinálniok nyitott és csukott orrúkat, főleg Lengyelország számára. Nem könnyű dolog egy megszokott munkáról újabbra áttérni. de a DÉMA Cipőgyár öt ifjúsági export brigádjának tagjai az idősebbek se-1 gítségével ezekben a napok-1 ban minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy a pillanatnyi gyengébb eredményeiket javítsák. Különösen Kozma József és Szigeti József, a gépteremben dolgozó „Petőfi" brigád tagjai, a szabászatnál pedig a „Felszabadulás" brigád lelkesítője, Szűcs János tűnik kl igyekezetével. ő egyébként a legutóbbi értékelés szerint már elérte a sztahanovista szintet. Kormányos Mária nemrég dolgozik a szabászaton, de kifogástalan minőségű munkát végez, Tóth Annával együtt. A DÉMA DISZ-esei elhatározták: július 20-tól 28-ig VITmúszaköt tartanak (utána nyári szünet lesz a gyárban) és addig, az új export gyártmányokból is túlteljesítik tervüket. készítenek különböző áruféleségeket a külföldi országok számára, amelyek nekünk értékes valutát jelentenek. Mód és lehetőség van arra, hogy a legügyesebb fiatalokból kisebb-nagyobb brigádokat alakítsanak a DlSZ-szervezetek, amelyek az exportra kerülő árukat készítik. Ilyen lehetőség van például a Szegedi Seprőgyárban is, ahol még nem történt kezdeményezés export brigád megalakítására. Négyszáz forint jutalom a legjobb export-brigádnak Az Űjszegedi Kender-Lenszövő Vállalatnál már a felszabadulási munkaverseny során megalakították az ifjúsági export brigádokat. Azóta öt ilyen brigád működik, dolgozik eredményesen a szövőben. Persze akad munkájuk során olyan feladat is, hogy hazai szükségletre kell dolgozniok, de zömben exportra készülő ponyvaféleségeket szőnek a brigádokba tömörült fiatalok. II. Nagy Erzsébet és Tóth Margit — sokszor írt már róluk a Délmagyarország r- párosverÚj export-brigádok alakulnak a Szegedi Kenderfonógyárban A VIT-re való készülés során a Szegedi Kendergyárban is elhatározták a fiatalok, hogy ők is alakítanak export brigádot. Ebből a régi szegedi gyárból is kerülnek külföldre különböző fonalak, amelynek készítése nagy gondosságot, figyelmet, ügyességet kíván. Megtiszteltetésnek veszik a gyár DISZ-esei, ha rájuk bízzák az exportfonalak készítését. Az üzem DISZ-bizottsága el is határozta, hogy még július 10-ig megalakítják a szárazfonó 4-es, 5-ös gépjén a gyár első ifjúsági export brigádjait. A két gép fiataljai versenyben dolgoznak majd egymással. A gömbölyítő osztólyon a csomagolóban is ezekben a napokban alakul meg az ifjúsági export brigád és a Iáén kezdődő VIT-múszakon már a brigádok egymással versenyeznek. senyre léptek egymással a DISZ kongresszus tiszteletére. Ebből a versenyből Nagy Erzsébet export brigádja került ki győztesen. Eredményük 142 százalék, amely az export munkánál nagyon szép teljesítmény. Persze Tóth Margit sem maradt le ebben a nemes versenyben és a többi DISZ-esek is igyekeztek: dicséretet érdemelnek jelenlegi munkájukért is. Pár nappal ezelőtt az üzemi DISZ-bizottság kis ünnepségre hívta össze az ifjúsági export brigádok tagjait, ahol Nagy Erzsébet brigádja tagjainak 400 forint jutalmat adtak át kiváló munkájukért. Az export munkának nagy becsülete van hírnevet szerez hazánknak, az áru készítőinek, s ime a példa is mutatja, érdemes jól dolgozni. Kisteleken az őszi árpa és Kistelek községben — amelynek homokos határában Csongrád megyében elsőnek érett be a gabona — hétfőn befejezték az őszi árpa és a rozs aratását. A dolgozó parasztok egy hét alatt három és félezer holdon vágták le a rozsot és százhúsz holdról takarították be az őszi árpát. A gyors, szemveszteség Megérkezett az első gabonaszdllítmány a Haladás TSZ földjeiről a Bocskai utcai terményraktárba Szerdán délután megérkezett I az első zászlókkal, rózsákkal díszített, új gabonával megrakott tehergépkocsi a szegedi Terményforgalmi Vállalat Bocskay utcai raktára elé. Az újszegedi Haladás Termelőszövetkezet tagjai az első idei termésű gabonájukat küldték a hazának. A nagy teherautót, mely a szállítmányt hozta, a saSretkemet több tagja elkísérte s a Terményforgalmi Vállalat raktárának dolgozói szívélyes fogadtatásban részesítették őket. A Terményforgalmi Vállalat kultúresoportj áriak népi táncosai vidám népi táncjelenettel köszöntötték az igyekvő szövetkezeti tagokat. A vállalat vezetősége részéről Hézső Gyula elvtárs párttitkár dolgozó népünk nevében mondott köszönetet a Haladás Termelőszövetkezet tagjainak kitartó, fáradságos munkájukért, melynek első gyümölcsét hozták el most, hogy átadják a hazának. Fodor István elvtárs, a szövetkezet elnöke elmondotta, hogy földjeiken hétfőn reggel óta tart az aratás, de egyben a cséplés is, mert nem kézzel, méghozzá nem is aratógéppel hanem kombájnnal rágják a gabonát. Bőséges termés van. Az első másfél napi kombájnaratás ideje alatt minden hold learatott földről 21 mázsa 50 kiló árpa gyűlt be, A gazdag aratásnak nagyon örülnek a szövetkezet tagjai, ügy határoztak most, hogy az állammal szembeni beadási kötelezettség teljesítése után 300 mázsa árpát hagynak meg a közös állatállomány etetésére, s közvetlen az aratás befejezése után. mint előleget két kilót szétosztanak munkaegységenként. Az árpából ez még csak előleg lesz, mert a termés legnagyobb része — kivéve a beadási kötelezettséget és a közös állatállomány részére a 300 mázsát, — őszre a zárszámadáskor kerül szétosztásra. Fodor István elvtárs és a szövetkezet többi jelenlévő tagjai mondtak néhány szót még arról is, mennyivel ki fizetőbb a kombájnnal való aratás, mint a kézi munka. Seámot vetettek a kettő közötti különbséggel és kiderült, hogy a szövetkezet azzal, hogy minden gabonáját kombájnnal aratja, holdankint mintegy 1200 forint felesleges kiadást takarít meg. Elmondották azt is, hogy ha most kézzel aratták volna az árpát, a szemveszteség legalább két mázsa lett volna holdankint, így pedig még a fél százalékot sem érte el. E két mázsa veszte&£CÜ)£Z hrtTTácTámnlUL- Vléű azt is, hogy egy hold kézi aratáshoz legalább 16 munkaegység szükséges. A szövetkezet tábláin most javában folyik az aratás, de ezzel egyidőben jól halad az őszi káposztafélék kiültetése is. Néhány nap múlva, legkésőbb hétfőn a Haladás TSZ földjein teljes erővel indul be a búza aratása is. Sietnek a szövetkezet tagjai, hogy az árpa után új búzából, kenyérgabonából is ők teljesíthessék elsőnek beadási kötelezettségeibefejezték a rozs aratását nélküli aratás a tanács és a termelési bizottság tervszerű munkáját dicséri. A dűlőkben figyelőszolgálatot szer" veztek, amelynek segítségé" vei mindenütt idejében áll" tak a táblákba. Jelentősen segítette a munkát a párt" szervezet is; a népnevelők hatvan kisgyülést tartottak, amelyeken a nyári munkákra vonatkozó rendeleteket ismertették. Kisteleken most a cséplésre készülnek, egy hét múlva már nyolc gép veri az új gabonát. Nemzetközi vasúti értekezlet Berlinben Berlin (MTI). Július elsején Berlinben megkezdődött a Szovjetunió és a népi demokratikus országok vasutainak értekezlete, amelyen a személy* és árufuvarozási egyezmények felülvizsgálatára és továbbfejlesztésére kerül sor. A Magyar Államvasutak Csanádi György MAV vezérigazgató vezetésével többtagú külJdöttséggel képviseltetik magukat az értekezleten. Az MTH ipari tanulói segédkeznek az ország nagy építkezéseinél tamUói .^lelkesebbek a budapesti rében dicséretes mozgalom indult meg, hogy a nyári szünidőben segédkezzenek az ország nagy építkezéseinél. Különösen nagy a vonzóereje Kazincbarcikának, Sztálinvárosnak és Pétfürdőnek. Az MTH intézetekből eddig több mint 500-an határozták el, hogy a nyári szünidőben építőmunkára mennek. A leg2. számú intézet fiataljai voltak, akik közül 44-en Kazincbarcikára, 20-an pedig Pétfürdőre jelentkeztek. Hasonlóképpen szép számmal jelentkeztek a 24-es és 22-es budapesti, valamint a 320-as székesfehérvári, a 101-es miskolci, a 102-es ózdi, a 303-as fűzfői és 500-as pécsi intézetből is. Magyar filmszakemberek utazlak a Csehszlovák Köztársaságba Bányász Imre, a Magyar Filmgyártó Vállalat vezetője, Apáthi Imre Kossuth-díjas főrendező, érdemes művész és Fejér Tamás gyártástechnikai szakember július 6-án a Csehszlovák Köztársaságba utazott cseh-magyar közös filmalkotás előkészületeinek megbeszélésére. ,„r v