Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-07 / 158. szám

VlWG -'PROLETÁRJA! BIIMMYAHOKSIAB AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 158. szám Ara: 50 fillér MAI SZAMUNKBÓL: MEGALAKULT AZ OJT OLASZ KORMÁNY (2. oldal) ELMELETI TANÁCSADÓ HOVA TÉVELYEDETT ÁBRAHÁM FÜRÖSIMRE (4. oldal) (5. oldal] Csütörtök, 1955. július 7. A munkaerővándorlásról A munkaerővándorlásról nemcsak a mai időkben esik szó. 1944 előtt hosszú évtizedeken át seregestöl vándoroltak országunkban egyik városból a másikba a munkanélküli emberek ezrei: munkát kerestek, dol­gozni akartak. A Szegedi Kenderfonógyár régi dolgo­zói sokat tudnak beszélni ezekről az időkről, arról, mennyire meg kellett húzniok magukat, ha nem akar­tak az utcára kerülni. Nagyot fordult a világ. Az egykori bérkövetelők, nincstelen munkások ma már másképpen élnek. Sokan építenek házat, függönyökkel, szőnyegekkel, szép bú­torokkal rendezik be lakásukat emelkedik életszínvo­naluk. Ebben szerepe van annak is, hogy jórészük egy munkahelyen dolgozik huzamosabb idő óta, s él­vezik az ezzel járó előnyöket. A Szegedi Kenderfonó­gyárban Juszt Józsefnek például érdemes volt hosz­szú ideig egy helyen dolgoznia: megbecsülik, kitün­tetett dolgozó; most házat épít magának. S hány ilyen munkás van városunkban! És mégis beszélünk a mai időkben is munkaerővándorlásról, Igen, csakhogy ez egészen más, mint azelőtt volt. Miért hagyják el egyes munkások most munka­helyüket? Sokféle oka van ennek. Vannak olyanok, akik nyíltan arra hivatkoznak, hogy egy helyben nem tud­nak dolgozni. Mindig keresnek valami -jobb helyet-, — de sehol sem lelik, mert mindenütt találnak va­lami kifogásolni valót. Haska Aranka például először a Textilművekben, aztán a Villamosvasútnál dolgo­zott jelenleg a Ruhagyárban van. Ezt az utat két esztendő alatt járta be — és bármennyire körülveszi őt is a dolgozókról való gondoskodás, a legkisebb akadály, hiba esetén már nem tetszik néki munka­helye. Ez persze nem egyedülálló dolog. A Szegedi Textilmúvekben például áprilisban ötven dolgozó lé­pett ki az üzemből, közülük öten önkényesen. Május­ban 37 dolgozó hagyta ott a vállalatot — ezek között is volt önkényes kilépés és fegyelmi elbocsájtás. Év­ről évre többszáz dolgozó cserélődött ki ebben a gyö­nyörű gyárban. S ha számításba vesszük, hogy egy uj munkás betanítása hónapokig eltart, s hegy eleinte természetesen alacsony százalékot ér el, sok selejtet gyárt nagy hulladékkal dolgozik — nem nehez el­gondolni, mennyi hátrányt okoz a munkásvándorlás egész népgazdaságunknak. És magának a munkásnak is hiszen hány munkás — főleg fiatal — ment vissza Később régi munkahelyére, megbánva tettét. Igen, a legtöbben később megbánják, hogy önké­nyesen kiléptek az üzemből, vagy hogy olyan vétsé­get követtek el, amelynek fegyelmi elbocsájtás lett a következménye. Pedig munkatársaik, a gyár vezetői, nem egyszer szóltak nekik, figyelmeztették őket, hogy becsüljék meg magukat egy helyen, dolgozzanak szor­galmasan, s a jutalom, munkájuk megbecsülése, fize­tésük emelkedése igyekezetük nyomán nem marad el. Az a tény, hogy ennek a törekvésnek nem mindig lett meg ez eredménye, arra figyelmeztet, hogy többet kell foglalkozni az emberekkel — szívósan, türelmesen. Minden pártszervezet, minden népnevelő fontos fel­adata ez. S ha jól végezzük ezt a munkát — az ered­mény nem marad el. Igen szép eredményt tudtak el­érni a munkaerővándorlás megszüntetésében a sze­gedi cipőgyáraknál. Nemcsak a felvilágosító, meg­győző szóval, hanem a jobb munkaszervezéssel, a két üzem összevonásával, a közös, egyöntetű szakmai le­hetőség megteremtésével sikerült csaknem teljesen megszüntetni a munkaerővándorlást. A nyári időszakban egyes helyeken különösen megnövekszik a mumkásvándorlás — mint például a Szegedi Kenderfonógyárban, ahol egy hónap alatt 60—70 kilépő is van. A mi szocializmust, jólétet építő országunkban olyan munkásokra van szükség, akik be­csületteil, hazájukhoz hűen dolgoznak, munkahelyüket nem váltogatják, hanem kitartóak, szorgalmasak. Az ilyen munka nemcsak a nagy kollektívának, a nép­nek, az országnak hasznos — hasznos az egyénnek is, mert állandóan emelkedő életlehetőséget ad számára. Éppen ezért közmegelégedést váltott ki a Miniszter­tanácsnak a munkaerőgazdálkodással kapcsolatos ren­delete, amely többek között meghatározza, hogy az önkényes kilépőt, vagy fegyelmi határozattal elbocsaj­tott alkalmazottat csak munkaközvetítés útján lehet alkalmazni. Az ilyen dolgozó, ha újabb munkahelyét is hat hónap letelte előtt elhagyja, bármilyen okból, újból csak közvetítés útján kaphat munkát. Az önké­nyes kilépők és a fegyelmileg elbocsájtottak kisipar! szövetkezetbe, vagy magán munkáltatóhoz még közve­títés útján sem mehetnek. Még több olyan rendelkezést hozott az önkényes kilépők és a fegyelmi úton elbocsájtottak munkába való elhelyezkedésével kapcsolatban a Miniszterta­nács, amelyet a becsületes, öntudatos dolgozók helye­selnek. A Minisztertanácsnak ez a rendelete a fe­gyelmezetlen munka, a munkaerővéndorlás megaka­dályozásával hozzájárul a nép életszínvonalának to­vábbi emelkedéséhez. Az ifjúsági exportbrigádok készülnek a VIT-re Már a DISZ második kongresszusára való készülés során a tavaszi hónapokban Szegeden is alakultak ifjú­sági export brigádok, amelyek a munkaversenyben je­lentős eredményeket értek el. A DISZ második kongresz­szusa külön kiemelte az ifjúsági export brigádok szere­pét: az egész ország érdeke, hogy a DISZ-esek méginkább lelkesen, odaadóan bekapcsolódjanak az export gyártmá­nyok gondo6 készítésébe. Városunkban is több üzemben Újfajta exportcipöket kószítenek a DÉMA DISZ-esei Alig két hete. hogy hírt adtunk arról, hogy a DÉMA Cipőgyár ifjúsági export bri­gádja elnyerte a Csongrád megyei DISZ-bizottság gyö­nyörű színes selyemzászlaját. Császár Ferenc, a gépterem­ben dolgozó legjobb ifjúsági export brigád, a „Petőfi" idő­sebb tagja vette át a zászlót, s akkor versenyre hívta Csongrád megye összes ex­port brigádját. Nincs abban semmi furcsa, hogy ifjúsági brigádról beszélünk, s ugyan­akkor idősebb elvtársak is dolgoznak benne. Az idősebb, tapasztalt munkások nagy se­gítségére vannak a fiatalok­nak, az ő szakmai és életis­meretük a DISZ-brigádok munkája javára szolgálnak. így van ez a DÉMA Cipő­gyárban is. ahol a jutalom­zászló átvételét kővető napon át kellett állniok újabb ex­port gyártmányok készítésére a fiataloknak. Megelőzőleg nyitott szandálokat készítet­tek, amelyben kitűnő ered­ményeket értek el: most női félcipőket kellett csinálniok nyitott és csukott orrúkat, főleg Lengyelország számára. Nem könnyű dolog egy meg­szokott munkáról újabbra át­térni. de a DÉMA Cipőgyár öt ifjúsági export brigádjá­nak tagjai az idősebbek se-1 gítségével ezekben a napok-1 ban minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy a pillanat­nyi gyengébb eredményeiket javítsák. Különösen Kozma József és Szigeti József, a gépteremben dolgozó „Petőfi" brigád tagjai, a szabászatnál pedig a „Felszabadulás" bri­gád lelkesítője, Szűcs János tűnik kl igyekezetével. ő egyébként a legutóbbi érté­kelés szerint már elérte a sztahanovista szintet. Kormá­nyos Mária nemrég dolgozik a szabászaton, de kifogásta­lan minőségű munkát végez, Tóth Annával együtt. A DÉMA DISZ-esei elhatároz­ták: július 20-tól 28-ig VIT­múszaköt tartanak (utána nyári szünet lesz a gyárban) és addig, az új export gyárt­mányokból is túlteljesítik tervüket. készítenek különböző áruféleségeket a külföldi országok számára, amelyek nekünk értékes valutát jelentenek. Mód és lehetőség van arra, hogy a legügyesebb fiatalok­ból kisebb-nagyobb brigádokat alakítsanak a DlSZ-szer­vezetek, amelyek az exportra kerülő árukat készítik. Ilyen lehetőség van például a Szegedi Seprőgyárban is, ahol még nem történt kezdeményezés export brigád meg­alakítására. Négyszáz forint jutalom a legjobb export-brigádnak Az Űjszegedi Kender-Len­szövő Vállalatnál már a fel­szabadulási munkaverseny során megalakították az ifjú­sági export brigádokat. Az­óta öt ilyen brigád működik, dolgozik eredményesen a szö­vőben. Persze akad munká­juk során olyan feladat is, hogy hazai szükségletre kell dolgozniok, de zömben ex­portra készülő ponyvafélesé­geket szőnek a brigádokba tömörült fiatalok. II. Nagy Erzsébet és Tóth Margit — sokszor írt már róluk a Dél­magyarország r- párosver­Új export-brigádok alakulnak a Szegedi Kenderfonógyárban A VIT-re való készülés so­rán a Szegedi Kendergyár­ban is elhatározták a fiata­lok, hogy ők is alakítanak export brigádot. Ebből a régi szegedi gyárból is kerülnek külföldre különböző fonalak, amelynek készítése nagy gon­dosságot, figyelmet, ügyessé­get kíván. Megtiszteltetésnek veszik a gyár DISZ-esei, ha rájuk bízzák az exportfona­lak készítését. Az üzem DISZ-bizottsága el is hatá­rozta, hogy még július 10-ig megalakítják a szárazfonó 4-es, 5-ös gépjén a gyár első ifjúsági export brigádjait. A két gép fiataljai versenyben dolgoznak majd egymással. A gömbölyítő osztólyon a csomagolóban is ezekben a napokban alakul meg az if­júsági export brigád és a Iá­én kezdődő VIT-múszakon már a brigádok egymással versenyeznek. senyre léptek egymással a DISZ kongresszus tisztele­tére. Ebből a versenyből Nagy Erzsébet export brigád­ja került ki győztesen. Ered­ményük 142 százalék, amely az export munkánál nagyon szép teljesítmény. Persze Tóth Margit sem maradt le ebben a nemes versenyben és a többi DISZ-esek is igye­keztek: dicséretet érdemel­nek jelenlegi munkájukért is. Pár nappal ezelőtt az üze­mi DISZ-bizottság kis ünnep­ségre hívta össze az ifjúsági export brigádok tagjait, ahol Nagy Erzsébet brigádja tag­jainak 400 forint jutalmat ad­tak át kiváló munkájukért. Az export munkának nagy becsülete van hírnevet szerez hazánknak, az áru ké­szítőinek, s ime a példa is mutatja, érdemes jól dol­gozni. Kisteleken az őszi árpa és Kistelek községben — amelynek homokos határá­ban Csongrád megyében el­sőnek érett be a gabona — hétfőn befejezték az őszi árpa és a rozs aratását. A dolgozó parasztok egy hét alatt három és félezer hol­don vágták le a rozsot és százhúsz holdról takarítot­ták be az őszi árpát. A gyors, szemveszteség Megérkezett az első gabonaszdllítmány a Haladás TSZ földjeiről a Bocskai utcai terményraktárba Szerdán délután megérkezett I az első zászlókkal, rózsákkal díszített, új gabonával megra­kott tehergépkocsi a szegedi Terményforgalmi Vállalat Bocs­kay utcai raktára elé. Az új­szegedi Haladás Termelőszö­vetkezet tagjai az első idei termésű gabonájukat küldték a hazának. A nagy teherautót, mely a szállítmányt hozta, a saSretkemet több tagja elkísérte s a Terményforgalmi Vállalat raktárának dolgozói szívélyes fogadtatásban részesítették őket. A Terményforgalmi Vál­lalat kultúresoportj áriak népi táncosai vidám népi táncjele­nettel köszöntötték az igyekvő szövetkezeti tagokat. A vállalat vezetősége részéről Hézső Gyula elvtárs párttitkár dol­gozó népünk nevében mondott köszönetet a Haladás Termelő­szövetkezet tagjainak kitartó, fáradságos munkájukért, mely­nek első gyümölcsét hozták el most, hogy átadják a hazának. Fodor István elvtárs, a szövetkezet elnöke elmondotta, hogy földjeiken hétfőn reggel óta tart az aratás, de egyben a cséplés is, mert nem kézzel, méghozzá nem is aratógéppel hanem kombájnnal rágják a gabonát. Bőséges termés van. Az első másfél napi kombájnaratás ide­je alatt minden hold learatott földről 21 mázsa 50 kiló árpa gyűlt be, A gazdag aratásnak nagyon örülnek a szövetkezet tagjai, ügy határoztak most, hogy az állammal szembeni be­adási kötelezettség teljesítése után 300 mázsa árpát hagy­nak meg a közös állatállomány etetésére, s közvetlen az aratás befejezése után. mint előleget két kilót szétosztanak munka­egységenként. Az árpából ez még csak előleg lesz, mert a termés legnagyobb része — kivéve a beadási kötelezettsé­get és a közös állatállomány részére a 300 mázsát, — őszre a zárszámadáskor kerül szétosztásra. Fodor István elvtárs és a szövetkezet többi jelenlévő tag­jai mondtak néhány szót még arról is, mennyivel ki fizetőbb a kombájnnal való aratás, mint a kézi munka. Seámot vetettek a kettő közötti különbséggel és kiderült, hogy a szövetkezet azzal, hogy minden gabonáját kombájnnal aratja, holdankint mintegy 1200 forint felesleges kiadást takarít meg. Elmondot­ták azt is, hogy ha most kézzel aratták volna az árpát, a szem­veszteség legalább két mázsa lett volna holdankint, így pe­dig még a fél százalékot sem érte el. E két mázsa veszte­&£CÜ)£Z hrtTTácTámnlUL- Vléű azt is, hogy egy hold kézi ara­táshoz legalább 16 munkaegy­ség szükséges. A szövetkezet tábláin most javában folyik az aratás, de ezzel egyidőben jól halad az őszi káposztafélék kiültetése is. Néhány nap múlva, legké­sőbb hétfőn a Haladás TSZ földjein teljes erővel indul be a búza aratása is. Sietnek a szövetkezet tagjai, hogy az ár­pa után új búzából, kenyérga­bonából is ők teljesíthessék el­sőnek beadási kötelezettségei­befejezték a rozs aratását nélküli aratás a tanács és a termelési bizottság tervszerű munkáját dicséri. A dűlők­ben figyelőszolgálatot szer" veztek, amelynek segítségé" vei mindenütt idejében áll" tak a táblákba. Jelentősen segítette a munkát a párt" szervezet is; a népnevelők hatvan kisgyülést tartottak, amelyeken a nyári munkák­ra vonatkozó rendeleteket is­mertették. Kisteleken most a csép­lésre készülnek, egy hét múlva már nyolc gép veri az új ga­bonát. Nemzetközi vasúti értekezlet Berlinben Berlin (MTI). Július else­jén Berlinben megkezdődött a Szovjetunió és a népi demo­kratikus országok vasutainak értekezlete, amelyen a sze­mély* és árufuvarozási egyez­mények felülvizsgálatára és továbbfejlesztésére kerül sor. A Magyar Államvasutak Csa­nádi György MAV vezérigaz­gató vezetésével többtagú kül­Jdöttséggel képviseltetik ma­gukat az értekezleten. Az MTH ipari tanulói segédkeznek az ország nagy építkezéseinél tamUói .^lelkesebbek a budapesti rében dicséretes mozgalom indult meg, hogy a nyári szünidőben segédkezzenek az ország nagy építkezéseinél. Különösen nagy a vonzóereje Kazincbarcikának, Sztálinvá­rosnak és Pétfürdőnek. Az MTH intézetekből eddig több mint 500-an határozták el, hogy a nyári szünidőben épí­tőmunkára mennek. A leg­2. számú intézet fiataljai voltak, akik közül 44-en Kazincbar­cikára, 20-an pedig Pétfür­dőre jelentkeztek. Hasonló­képpen szép számmal jelent­keztek a 24-es és 22-es buda­pesti, valamint a 320-as szé­kesfehérvári, a 101-es mis­kolci, a 102-es ózdi, a 303-as fűzfői és 500-as pécsi intézet­ből is. Magyar filmszakemberek utazlak a Csehszlovák Köztársaságba Bányász Imre, a Magyar Filmgyártó Vállalat vezető­je, Apáthi Imre Kossuth-dí­jas főrendező, érdemes mű­vész és Fejér Tamás gyár­tástechnikai szakember jú­lius 6-án a Csehszlovák Köz­társaságba utazott cseh-ma­gyar közös filmalkotás elő­készületeinek megbeszélé­sére. ,„r v

Next

/
Oldalképek
Tartalom