Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-28 / 176. szám

Csütörtök, 1955. július SS. 5 DELMQGYQRORSZSO Munkafegyelem Szeged textilüzemeiben n. Őrjárat a Ruhagyárban őr) íra'.unliai a Ruhagyarban kezdtük. Itt számítottuk ki azt is, milyen közvetlen és gyakorlati károsodással jáv a dolgozóra nézve a fegyelem legdurvább — vagy legalábbis egyik legdurvább — megsértése: az igazolatlan mulasztás. Ismert tényekről van szó, ezért nem is időzünk náluk túlságosan hosszú ideig. Köztudomású, hogy az igazolatlanul mulasztott munkaidő nemcsak azzal az egy vagy több munkanappal jelent kevesebb munkabért, ameddig a a mulasztott nap elveszített a megvont egynapi fizetett szabadság pénzértéke egy hónapi ebédpénz elvonás De ez csupán az első esetben a következmény. Ha ugyanez a dolgozó másodszor is igazolatlanul mulaszt, akkor a fenti szankciók alkalmazásán kívül bizonyos időközre (például fél évre) kizárják a szociális kedvezményekből, vagyis ez alatt az idő alatt nem kaphat üdülő-beutalást, szociális segélyt; az eset súlyosságának megfelelően azonban esetleg még más fegyelmi büntetéssel is sújtják. A büntetésről a művezető dönt az illetékes pártszervek és a szakszervezet meghallgatásával. Természetesen az igazolatlan mulasztás nem a?, egyedüli fegyelemsértés, amelyből közvetlen kára származik a dolgozónak. Az fegyelemsértő dolgozó munkahelyétől távol volt. Már egy nap igazolatlan mulasztás is egy hónapi ebédpénzelvonással jár, továbbá minden mulasztott nap után egy nappal csökken a dolgozó fizetett szabadságideje. Adjuk tehát össze, hogy milyen közvetlen anyagi károsodással jár egy napi igazolatlan mulasztás. Vegyünk alapul 35 forintos napi átlagkeresetet (ugyanis a büntető levonások minden egyes tétele az átlagos keresethez igazodik). Ebben az esetben: bérösszege = 35 forint, = 35 forint = 30 forint (hozzál vetőié") összesen = 100 forint elkésést is rendszerint megérzi a boríték. A hanyag munka pedig éppen a teljesítmény rovására megy. Még ha a hanyagság a minőség vonalán jelentkezik is, akkor is könnyen «rossz üzletté" váLhatik a felületesség, különösen azokban az üzemrészekben, ahol a gyártmányok szigorú minőségi ellenőrzésen mennek át. A szabászat teremmesterétől például megtudtuk, hogy a szabásminták pontos betartását szigorúan megkövetelik és a vágókés legkisebb félrecsúszásáért is kártérítést fizettetnek (amennyiben ez természetesen elszabást jelent). Még jelentősebb az a kár, amelyet az ilyen hanyag munka a termelés szempontjából jelent. Az elszabott munkadarab elpocsékolt anyagot jelent, a rosszul megvarrt öltöny pedig elpocsékolt munkát. Nem azt akarjuk ezzel mondani, hogy sok ilyen pocsékolást láttunk a Ruhagyárban. De tapasztaltuk például, hogy a 6-os terem gyártmányai közül igen sok olajfoltosan kerül ki a munkaszalagból. Ha az ellenőrzés észreveszi a foltot, még idejében eltávolítha.ó De ha sietség, vagy az öltöny színével való egybeolvadás miatt egy-egy ilyen minőségi hiba átcsúszik, akkor vagy a kereskedelem értékeli le a gyártmányt, vagy a vevő károsodik. Aligha örülnek a vevők annak a sok lógó cérnaszálnak is, amely egyik-másik öltönyben, nadrágban, köpenyben bennmarad. Ez mind a hanyag munka által okozott károk vonalára tartozik. És végül ide tartozik az is, hogy az egyik munkás által vétett minőségi hiba könnyen megnehezíti a munkafolyamatban utána következő dolgozó munkáját. Hogyan harcolnak a fegyelem megszilárdításáért a Ruhagyárban? Elsősorban nevelőeszközökkel. Plakátokkal és rajzos karikatúrákkal, amelyek az elkésőket pellengérezik ki. A nevelés szolgálatába állították a hangszórót is, amely nemcsak az elért termelési sikerekről tájékoztat, hanem hírt ad a fegyelem súlyosabb megsértésének eseteiről és az ezekkel kapcsolatban kiszabott büntetésekről. Még fontosabb része a nevelésnek a megelőzés. Ezért feltétlenül dicséretet érdemel a Ruhagyár pártbizottságának az az elA S S 2S O N V A K. Nyári kozmetika határozása, hogy a jövőben minden munkateremben fogadóbizottság alakul, s a gyárba bekerülő új dolgozókat ez vezeti be a munkába, ez segít nekik mihamarabb beolvadni a fegyelmezett és magas teljesítményt elérő dolgozók táborába. Végül megemlítjük, hogy amikor a közelmúltban a gyárnak néhány fővel csökkenteni kellett létszámát, igyekeztek elsősorban a rendbontóktól, a fegyelemlazítóktól megválni, továbbá azoktól, akiknél a szorgalom és az ügyesség foka nemigen nyújtott reményt arra, hogy a gyár állandó munkásgárdájának tagjai lehetnek. Az utóbbi hónapokban javult a munkafegyelem a Ruhagyárban, s a gyár vezetésének célja most az, hogy az elért eredményekre támaszkodva, és kiküszöbölve az indokolatlan munkásvándorlást, kialakítsa a Ruhagyár gyakorlott, állandó munkáskollektiváját. <—e. —«"•) Két elfelejtett Parobek-kép került a múzeumba Parobek Alajos (1896— 1947) szegedi festőművész özvegye a múlt héten felkereste a Móra Ferenc Múzeumot és felajánlotta férjének két birtokában levő képét megvételre. A múzeum rövidesen megvásárolja az elfelejtett képeket, és restaurálás után kiallítja. A képek ugyanis értékes dokumentumai Parobek kritikai realista szemleletének, s — éppen ezért is— jelentős helyet foglalnak el a szegedi haladó képzőművészeti hagyományok között. Parobek Alajos "Sztrájk" című képének egyik vázlata. A művész — özvegye szerint — a harmincas években készítette ezt az olajfestményt, és annakidején kiállította. De a kiállításról eltávolították a képet, s összegöngyölve kellett rejtegetniük, így a festés erősen megrongálódott. Haiálta, Uwüa, mám ... — A népi iársasmunkák hagyományai — Á fodrászszövetkezetekben már majdnem mindenütt működik kozmetikai részleg is. Egyike a legforgalmasabbaknak a Széchenyi téri. a villamos köponti megállójánál. Kozmetikushoz menni ma már többé-kevésbé természetes és megszokott dolog miden dolgozó nő számára. Ez nem hiúsági, hanem tisztasági kérdés, nem agyonfestett, színpadiasan kikészített arcot jelent, hanem jóiápolt ságot. A komplett kozmetikai arckezeiés tulajdonkénnen nem is más, mint egy különleges fiirdő az arcbőr számára, szakszerű és alapos áttisztítás. Miből is áll? Első része a masszázs, kézzel és géppel. Természetesen előzőleg alaposan bezsírozzák a bőrt vitamintartalmú krémmel. A masszázs felélénkíti a vérkeringést, és az utána következő gőzöléssel megnyitja a pórusokat, hogy a kézzel és tiszta kendővel végzett tisztítás során azokból minden szennyeződés kikerülhessen. Az arckezelés befejező része a pakolás. amely a kezelt bőr természete szerint szárító vagy zsíros jellegű. Mindez havonta egyszer szükséges csak. és a legszebb bőrnek is hasznára válik. Pattanásos. zsíros vagv ráncos bőrnek pedig feltétlenül szükséges. Igénybevétele egyáltalán nem luxus, mert mindössze 16 forintba kerül. A kozmetikusok a kezelésen kívül tanácsokkal is ellátiák a hozzájuk fordulókat. A otthoni arcápolás nem lehet mindig egyforma, más szükséges nyáron, más télen. Szekeres Ferencné elvtársnő, a Széchenyi téri Fodrászszövetkezet kozmetikusa elmondott néhány jótanácsot a nyári arcápolásra vonatkozóan: A nyári napsütés sokat Változtat az arcbőrön. A zsírosbőrűek sokat napozzanak. Mosdáshoz használjanak nyáron is meleg vizet és borax vagv kénszappant. Napközben ha az arcuk bezsírosodik, tiszta ruhára csöpögtetett arcvízzel töröliék át. Ez jobb, mint a szárítókrém. piert nem tömi el a pórusokat. Szárazbőrűek ne használjanak púdert nyáron sem. Vizet is csak minimális mértékben. Lemosó krémmel tisztítsák az arcot, utána, hogy friss legyen, öblítsék le tiszta hideg vízzel. Ha még így is száraz, vékonyan kenjék be vitamin tartalmú krémmel. A gondos, rendszeres arcápolást már fiatalon el kell kezdeni, mert csalt így őrizhetik meg a nők az üde, fiatalos arcbőrt idősebb korukra is. Gépek a háztartásban KÁVÉFŐZŐ GOMBA A jó felteiének legalább olyan fontos előfeltétele, hogy hogyan főzzük, mint az, hogy mennyi kávénk van. A "Gomba« nevű kis fémből készült kávéfőzővel sokkal kevesebb kávéval, mint amennyi a lombikos főzőkhöz kell. jó feketét főzhetünk. A különböző nagyságokban kapható, presszó-gépekhez hasonlóan csappal ellátott Gombában alaposan átjárja a göz a kávét, és mert teljesen zárt, főzés közben nem illan el a kávé ereje. A kis csapból a kávé egyenesen a csészébe csepeg. Könnyen szétszedhető és ezért tökéletesen tisztán tarhatjuk. Előnye az is, hogy gáz.-, villany- és közöséges tűzhelyen is használható. Befőzés Ha azt akarjuk, hogy a barackbefőtt, sárga- és őszibarack egyaránt, megőrizze szép világos színét és ne barnuljon meg, a következő módon rakjuk el télire: Kemény, alig érett gyümölcsöt vegyünk. Hámozzuk meg, utána két-három sort rakva egymás fölé tegyük egy nagy szitára. A szitát takarjuk le kendövei, s a szita alatt gyujtsunk meg egy negyed darab kénrudat. Amikor elégett, alaposan mossuk ki a gyümölcsöt öthat vízben egymás után. így a kén íze nem marad benne. A gyümölcsöt a továbbiakban a megszokott módon kezeljük: szirupot főzünk, ráöntjük és kigőzöljük. A kénezés biztosítja, hogy a befőttünk szép világos színű maradjon. Olajosüvegek Gyakran támad "összeütközés" a háziasszonyok és a Népboltok elárusítói között a visszavitt üres olajosüvegek miatt. Az elárusítók ugyanis csak kifogástalanul tiszta állapotban vehetnek vissza ilyen üvegeket. Es akik nem értik a módját, azoknak bizony hosszadalmas és nehéz művelet kimosni az olajat. Hasztalan próbálkoznak forró vízzel, szódával, egyéb szerekkel. Csak bosszankodnak, és az olaj marad. Egyszerű és gyors tisztítási módja az olajosüvegeknek, ha apróra tört tojáshéjat, vagy kevés reszelt krumplit teszünk az üvegbe és kevés vízzel jól megrázzuk. Percek alatt tökéletesen tiszta lesz. Heti étrend Csütörtök: Tarhonyaleves, zöldbabfőzelék tükörtojással, gyümölcs. Péntek: Almaleves, paprikáskrumpli nokedlivel, uborkasaláta. Szombat: Gulyásleves, turóslepény. .Vasárnap: Raguleves májgombóccal. kacsasült, barackkompót, almásrétes. Hétfő: Tésztaleves, kelkáposztafőzelék fasirozottal. Kedd: Zöldbableves, turóstészta, körte. Szerda: Karfiolleves, petrezselymes krumpli, párolt májjal, A MINAP NAGY VITA FOLYT egyik tsz előkészítő bizottságban a társasgazdálkodás előnyeiről. A vita egyik résztvevője azzal próbált ellentmondani, hogy „közös lónak túros a háta", s hogy a népben idegenkedés van a közös munkával szemben. Így van-e ez? A kérdés elhangzott, választ kíván. Megadjuk a választ a néprajztudomány segítségével a társasmunkák hagyományait felidézve — mindenki okulására. A TÁRSAS. A KÖZÖSSÉGI MUNKÁNAK minden népnél számos hagyománya van. A mi népünknél is. A közös munka ősi jellegű, elég itt az évszázadokig meglevő földközösségre utalni, vagy a természeti népek közös vadászatára ma is. De időben közelebb jőve. a mában vagy a közelmúltban a leírások tömege példázza a közösségi munka meglétét. A társasmunka neve általában: kaláka, a Kunságban koceta, a Rácskában: móva. A hosszú ideig tartó és nehezebb munkákban a családok felváltva segítették egymást. A társasmunkék egyrésze közösségi kaláka (régebben faludolga). Nem a robotnak, mert ez jobbágykötelesség völt. hanem olyan közösségi munkáknak maradványa, amelyeket a szabad községek lakói a közös határ védelmében, kényszer nélkül, együttes érdekből végeztek. Egyrészük csak férfi társasmunka, másrészük alkalmi: bizonyos családi, vagy véletlen eseményekhez kapcsolódó. A legtöbb társasmunka azonban a gazdasági élet köréből való. Ezek előkészítő, termelő, betakarító és feldolgozó jellegűek, tehát az évszakokhoz, s a különböző gazdasági növények fejlődési idejéhez kötöttek. Minthogy a különböző gazdasági növényekkel másés más évszakban foglalkoznak: a társasmunka átfogja az egész gazdasági évet. A RÉSZTVEVŐK ÁLTALÁBAN a szomszédok, komák, rokonok és jóismerősök közül kerülnek ki. A házszomszédok a háznál végzett, a földszomszédok a külső társasmunkákban segédkeznek. A fiatalság nagy lelkesedéssel vett részt e társasmunkákban, mert a társasmunkák közben mustrálták meg. szemelték ki jövendőbeli párjukat. Itt megmutatkozott, ki, miként dolgozik és milyen a természete. A társasmunka nagy vizsgája a fiatalságnak, minthogy a házasság a paraszti munka feltételei között nem csupán szerelmi, hanem gazdasági érdekközösség is, a gyenge munkás, a lógós neve hamar szájra kerül és azt veszi észre, hogy a közösség kiveti magából. A társasmunka hagyományos regulák, szokások, előírások közben végződik. Sok vidámsággal, szórakozással egybekötve a munka is gyorsabban megyen. Most nézzük a példákat: Házépítő kaláka, ha valaki házat akart építeni, házépítő kalákát rendezett, a segítőket házkomának hívták. Vannak alapásó, föld-kő-fahordó. sárkeverő, falverő, tetőállító, tapasztó, meszelő, sövényfonó, kútásó komák — a munka természete szerint. Az egyes munkák bevégzésekor áldomást tartottak: házalaptevéskor; szelemenfeltevéskor. A tető belécelésekor bokrétaünnepélyt. majd beköltözéskor házszentelést tartottak. Gazdasági kalákák. Amint a szántóföld szabaddá lett, megkezdődött a tarlóégetés kalákája. A szomszédos földesgazdák vasvillával vezetik és kisérik a tarlótüzet, hogy a még lábon álló növényekben kárt ne okozzon. Kiki magának dolgozott, ezért nem is követle áldomás. Ételitalról ki-ki maga gondoskodott. December-januárban tartották a nádvágó vagy vádoló kalákát. A jég felett hosszú kaszakéssel levágták a nádat, majd kévékbe kötötték, szétosztották, hazahordták. Utána volt a nádégetö kalálca: a nádtörzseket felgyújtották és vasvillával őrizték a tüzet. Téli kaláka volt a trágyázó is, hogy a hólé az erőt a földbe moshassa. Néhol az asszonyok is résztvettek a szétszórásban. A hazatérőket éppen úgy nyakonöntötték. mint az aratókoszorú hozókat. Pálinkával várták őket. Tavaszkezdetkor volt a forrástisztító és mesgyeigazitós^ láka. A földszomszédok vettek részt benne. A szétgázoit mesgyét kimérték és az eldugult forrásokat megtisztították. Kiki magának dolgozott itt is. az áldomást a kocsmában ülték meg. Ez főleg hegyvidéken volt szokásban. A réttisztogató kaláka idejét a hóolvadás és föjdszikkadás határozta meg. A vakondturásokat elgereblyézték, a gazt kirángatták és kupacokba rakva elégették. A szántó kaláka ritka helyen ismeretes. Előtte való délután a gazda zászlót vagy zöldgalyat állít a háza elé vagy bemondja kalákatársainak a napot. A napközi ennivalót a gazda adja este pedig vacsorával vendégeli meg segítőtársait. A búzagyomláló kalákát kora tavasszal tartották, amikor még a búza kicsi és nem kell kártól tartani. A szomszédos gazdák elbeszélgetve végigtisztogatták egymás földjét és a kigyomlált gazt hazavitték a teheneknek. A búzabehordás is íérfikaláka, nemcsak a munka miatt, hanem mert nem mindenki tud jó asztagot rakni, s akkor az asztag oldalas lesz, le is dűl. Hordás alatt terítve van az asztal, rajta étel-ital. A nyomtatás-, cséplés-, tisztítás és szórás csak kiskaláka munkák, egykét szomszéd vesz részt bennük. A szénakaszáló kaláka a hegyvidéken szokásos és fontos segítség, mert a nagy távolság miatt három-négy napig is elmaradtak és az asztagok különleges felrakása is segítséget igényelt. Hagyományos ételeket vittek magukkal. íme héhány példa a férfiak társasmunkáiból. No és az asszonyok, akik ma sok helyütt idegenkednek a közöstől? Számos asszonyi társasmunka hagyományt ismerünk. Lássunk néhányat. MA IS ISMERETESEK a tarhonya, lebbcncscsináló, valamint a szappanfőző kalákák. Az összeállítást az idősebbek. tapasztaltabbak végzik a gyúrás, dagasztás. kavarás a fiatalabbak feladata. Erdélyben szokásos a szöszlopó kaláka. Ha a gazdaaszszonynak nem termett kendere, szöszlopóra hívja öszsze. komáit, rokonait, ismerőseit. Ezek után vacsorára annyi szöszt hoznak össze, amennyivel az asszony ki van segítve. A szokásos étel tészta és mézespálinka. Asszony es lánvmunka: a gyomláló, kapáló, szőlőkölöző kaláka is. Hasonlóképpen közös munka az aratás, krumpli és gyümölcsszedés, kender és kukoricatörés, tengerihántás is. A szüret és társas fonó szintén közismertek. Lehetne szólni még többek között a tollfosztóról és a disznóölésről is. melv a népi társasmunkák közé tartozik. Különleges kaláka a csűrdöngölő. Ha elkészült az új csűr. a gazda táncmulatságra hívja az ismerős fiatalságot, hogy sajátos, helyben tappogó táncukkal a csűr földjét letapossák. A lakodalom. keresztelő és temetés alkalmával is igénybeveszik a társasmunkát. ÜGY VÉLJÜK, A FELTETT KÉRDÉSRE a bemutatott példák eléggé bizonyító erejűek. Korántsem állítjuk, hogy e hagyományokban a szocialista kollektív gazdálkodás valamilyen csíráját fellelhetjük, de úgy gondoljuk, e példák meggyőzően bizonyítják, hogy a paraszti gazdasági élet egészében milyen értékes jellegzetességei vannak a közös munkának, egymás megsegítésének. mely a paraszti élet legszebb jellemvonásai közé tartozik. Nagy Dezsg