Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-27 / 175. szám

/ Szerda, 1955. Július 27. Ahol sokat adnak a minőségre Tudósítás a Dorozsmai Pamutszövöből 3 OELMüGYRRORSZftG A kitüntető élüzem cím elnyeréséhez az is szükséges, hogy az üzem minőségileg is jó árut adjon — a terv mennyiségi teljesítésével. A Dorozsmai Pamutszövőben eleget tettek az élüzem cím elnyerése követelményeinek. Az üzemben most is sokat adnak a minőségre és tesznek további javításáért. A minőségi terv túlteljesítéséért az irezett lánchengereket ellenőrzik; — az irezőben bevezették a minőségi bérezést is. Ezzel együtt az irezóben dolgozók részére biztosítják o jobb minőségű áruk termeléshez szükséges műszaki feltételeket. A fonálnedvességmérő alkalmazása is elősegíti a minőség javulását, s kevesebb a szálszakadás is. Mindezzel a szövőben is emelkedett a termelékenység és javult az áru minősége. Az üzemben a dolgozók figyelmét a terv mennyiségi teljesítésének fontosságával együtt a minőség javítására is irányították. Jutalmakat tűztek ki azoknak a dolgozóknak, akik a legjobb minőségi munkát végezték. Nemrégiben 12 dolgozó kapott ajándéktárgyát, többen pedig pénzjutalmat. A szövőnők közül Miksi Jánosné minőségi eredménye 994 százalék; ilyen arányban készít elsőosztályú árut. Utána Pesti Lajosné, Farkas Károlyné és Csaba Istvánné következik. A DlSZ-brigádból Borbély Júlia jár az, élen; 98.6 százalékban ke-; rült le gépéről elsőosztályú ' áru. Július 1-től kezdve a befűző üzemrészben is alkalmazzák a minőségi elszámolást, jó eredménnyel. A befűzőben Ilia Ferencné érte el eddig a legjobb eredményt a minőségnél. Az üzem dolgozói — igen helyesen — javaslataikkal, bírálataikkal járulnak hozzá a minőség fokozásához. Például az egyik termelési értekezleten kifogásolták a Szegedi Textilművekből érkezett anyag egy részének minőségét. A dolgozók észrevétele után a dorozsmai gyár vezetői felvették a kapcsolatot a Textilművekkel, ahol orvosolták is a panaszt. Újításokkal, új módszerrel is segítik a termelést, a termelékenység növelését, a minőség javítását. A pamutszövők közötti tapasztalatcsere eredményeként új irclési módot vezettek be, amelynek a segítségével negyedévenként 15 ezer forinttal kevesebb az önköltség. Természetesen a Pamutszövőben is van további teendő az újabb eredményekért. Tervezik a sablon-szerinti gépbeállítást, ami a gépek jobb munkájához, kapacitásuk jobb kihasználásukhoz vezet. A lehetőségek szerint mielőbb meg kell valósítani a sablon alkalmazását, mert azok beállítása emelné a termelékenységet, javítaná a minőséget és egyben alap- és segédanyagmegtakarítást is jelentene. Elindultak ezen az úton. A sablon-rajzok elkészítéséért munkabizottságot hoztak létre. Ideiglenesen tíz gépnél fasablont állítanak be és méréseket végeznek a láncfonal szakadásra, a termelékenység növekedésére és az áruk minőségére vonatkozóan is. A sablonok alkalmazása előtt rövid tanfolyamot is rendeznek a műszaki dolgozók részére. Amennyiben ezek a sablonok használhatónak bizonyulnak, kivitelezésre is kerülnek. Feladatul tűzték ki az üzemben a szövő minőségi hibáinak kijavítását. Ez az egyenetlen szövésből adódik az áruban; sűrű és a ritka csík formájában. Oka ennek a lánchenger nem kielégítő fékezése, bár az idén valamennyi szövődében kicserélték a megkopott fékláncokat. Feltétlenül fontos az áruban keletkezett csíkok megszüntetése megoldásának megtalálása, mert az további minőségemelkedést is jelent ^ tilK= Mi újság a piacon ? Kecskemét és Gyöngyös környékéről érkezett Szegedre sárgabarack A cseresznye, a földieper, a meggy után, most már egyre több gyümölcsújdonság jelenik meg a piacon. Példának említhetjük a sárgadinnyét, amely egyenlőre kilónként 6 forintért kapható. Igaz, ez is elkésett, mint a sárgabarack, amelynek virágai Szegedkörnyékén elfagytak és így Kecskemét és Gyöngyös környékéről hoztak most városunkba sárgabarackot. A szegedi dolgozók örömmel vásárolták az aránylag olcsó, 3 forintos közkedvelt gyümölcsöt, amit jóidéig nein is láttak a piacon. De népünk szocialista áruellátása diadalmaskodott az időjárás okozta károk felett és más vidékről biztosította Szeged barackellátását. Még a külvárosi üzletekben is lehet kapni sárgabarackot, a befőtt eltevéshez, a lekvárfőzéshez. Jelentős a piaci árak alakulásában az, hogy a növekvő felhozatal nyomán már igen szép őszibarackot lehet kapni 5—7 forintért, amelynek pár nappal ezelőtt még 9—12 forint volt az ára. Almát már 1.60-tól vásárolhatnak a szegediek. A borízű alma kilója 3.60—4.40. az elsőrendű édesalma pedig 2.40—4 forint, a körte is jóval olcsóbb lett: 3—5 forint. A termelőszövetkezetek is egyre sűrűbben megjelennek a szegedi piacokon és árufelhozataluk nyomán például a főzelékfélék, különösen a zöldbab ára, 1.80 —2 Ft-ra esett le. 2 forintért már szép burgonyát is lehet kapni. A két nappal ezelőtti 8 forintos paradicsom ma már 5 —6 forint, sőt ennél is olcsóbb. Tegnaptól mára nagyot csökkent a zöldpaprika ára: a tölteni való szép nagy húsos paprika kilója 10 forint, a szarvpaprikáé 6.60, a hegyes paprika pedig 4.60 fillér. Megjelent a piacon mint újdonság, a zöldkukorica: 70 fillér csöve. A piaci kereskedelmet ellenőrző szerveknek most az a feladata, hogy az árak csökkentését akadályozó kofákat, kupeceket, az árfelhajtókat. vagy az engedélynélküli felvásárlókat leleplezzék. — A személypályaudvaron működő tolatóbrigád és Szeged 2. Posta, brigádja az elmúlt hat hónap alatt dolgozott a legjobban. Munkájukkal a postai szállítást nagyban elősegítették. Négy darab salakeltávolító elevátor érkezik a Szegedi Erőműbe. Ezeket hamarosan felszerelik, hogy még gyorsabbá tegyék a salak eltávolítását. — A Szegedi Textilművek gyűrűsfonó üzemrészében dolgozó karbantartó csoport az első ízben érte el a sztahánovista szintet. — 51 szegedi úttörö utazik csütörtökön az országos úttörő-táborokba, többek között Csillebércre. A szegediekkel együtt 250 Csongrád megyei úttörő is utazik. — Bélyeglciállitásra készülnek az Űttörőház bélyeggyűjtő szakkörének tagjai. A kiállítást az Üttörőház*ban kívánják megrendezni. — Egerbe utazik táborozásra 25 szegedi úttörő. A fiatalok szombaton indulnak Szegedről. — Csütörtökön éjszaka 24 órától 3 óráig a Tisza-hidat mérési munkálatok nvatt lezárják és ez idö alatt a hídon mindennemű közlekedés szünetel. Augusztus elsejével megkezdi működéséi a napközi-oftfionos központi konyha A szegedi napközi-ottíhonos tanulók étkeztetéséről eddig a Petőfi telepen lévő városi központi konyha gondoskodott. A központi konyha azonban súlyo9 feladatai mellett, kisebb kapacitásánál fogva, sok nehézséggel küzdött. A Szegedi Városi Tanács mindent elkövetett, hogy 1200 általános iskolai tanuló és óvodás gyermek megfelelő ellátáshoz jusson. A tárgyalások eredményeként a Szeged megyei jogú város oktatási osztályának a kezelésében központi konyha nyílik, mely augusztus 1-én megkezdi működését. A városi tanács végrehajtó bizottsága eddig 380 ezer forintot fordított a konyha felépítésére. A központi konyha a Juhász Gyula utca 7 szám alatt lesz. Modern felszerelésével, országos viszonylatban is a legjobbak közé tartozik. Munkafegyelem Szeged textilüzemeiben Őrjárat a Ruhagyárban öl pere múlva két óra. Közeledik a műszakváltás ideje. A Ruhagyár 6-os számú munkatermében még változatlan zajjal zakatolnak a gépek, a munkásnők az asztalok fölé hajolnak, s szemmel láthatóan igyekeznek egyetlen másodpercet sem elveszíteni. A 3-as számú munkateremben lényegében ugyanez a kép. Az újságíró, aki azzal a rejtett szándékkal ácsorog a gépek között, hogy a müszakváltáskqr előadódó esetleges fegyelemlazulásokat fölfedezze, most némi csalódással, vagy inkább: teljes megelégedéssel tapasztalja, hogy küldetése hiábavalónak bizonyult. A szemek a munkadarabokra és nem az óramutatóra szegeződnek. Nem kevés az olyan munkások száma, mint Szokolainé, aki négy perccel munkaidő végezte előtt, látván, hogy eddig a pillanatig 197 elkészült öltönyt vasalt ki, kiadja magának a jelszót, hogy a hátralévő percekben 200-ra viszi fel a teljesítményét. Pedig az utolsó percekben már mégsincs meg az a teljes nyugalom és zavartalanság. Az ajtóknál ott topoknak a következő váltás tagjai. Közülük nem egy türelmetlenségében már a munkaasztaláig belopakodik, ami ugyan nem egészen szabályos, de — egy-két percről lévén szó — vétségnek sem lehet tekinteni. ügy tűnik, mintha csak a soronkövetkező vállas nyomása volna az, | amely a délelőtti műszakkal a munkát abbahagyatja. Pedig másról is van szó: a versenyIgyekezetről, amely délelőttösöknél, délutánosoknál egyaránt megvan, meg aztán arról, hogy mindenki keresni akar. S mivel e munkában a másodpercek is számítanak, mennél előbb ülhet valaki le munkagépe mellé és mennél zavartalanabbul használhatja ki az utolsó perceket is, annál jobb! De nemcsak a keresetről van szó, hanem arról a becsületbeli ügyről is, hogy ne maradjon el a többiek mögött, s ne tartsa fel a szalag munkáját. S nem utolsósorban a verseny politikai céljairól is. R. mutató ebben a pillanatban szalad rá a számlap 0 pontjára. Kikapcsolják az áramot, a gépek leállnak, s megkezdődik az a tízperces időszakasz, amelyet az elrakodás, a váltás és a géptisztítás tölt ki. Pontosan 2 óra 10 perckor a teremmester ismét bekapcsolja az áramot: felgyulladnak a lámpák, beindulnak a gépek és kezdetét veszi a délutáni műszak. A most következő percekben derül ki, hogy azért még sem megy a műszakváltás minden szépséghiba nélkül, még sem volt teljesen hiábavaló ezt a figyelőállást fölvenni. Itt is, ott is elkésök csusszannak be az ajtón, s igyekeznek megkésve bár, de törve nem elfoglalni helyüket a gép mellett. Az elkésők jelentik valóban a legnagyobb szépséghibát a Ruhagyár munkafegyelmi statisztikáján. íme, így alakult a gyárban az elmúlt három hónapban a késések száma,' J Elkésők főben Elkésők órában Mint látható, a legutóbbi hónapokban nem csökkent, hanem inkább növekedett az elkésők száma. S habár egyegy elkésés csak perceket tesz ki, a munkarend megzavarása szempontjából nézve a április május június 23 28 44 4 12 16 dolgot a kár jelentősebb. Csatoljuk mindjárt ide az igazolatlan mulasztások statisztikáját is, mint amely a munkáskollektíva fegyelmének egyik igen fontos jellemzője. április május június Igazolatlan mulasztások 7 5 9 Igazolatlan munkanapok 39 11 9 .Hol az olló komámasszony Társasjáték egy lakásjavításnál A napoki an lélekszakadva érkezett szerkesztősé* günkbe egy panaszos: Nádasi Tivadar. — Éjjeli műszakból jövök. Otthon csupa víz a lakás. A nagy eső teljesen beáztatta a mennyezetet, mert a Tatarozó Vállalat egy hete javítás céljából megbontotta az amúgy is hézagos tetőt. A munka azonban megszakadt. Tönkremegy a lakás. Pedig már két éve rossz a tető, azóta folyton járunk a KIK-hez... A panaszos szavaiból és lelkiállapotából arra következtettünk: tényleg súlyos helyzetben Lehet. Azonnal kimentünk a helyszínre, a Partizán u. 15. sz. alá. Való* ban szomorú kép fogadott. Az előszoba mennyezetén —« mely mintegy két hete beomlott a hosszú megpróbáltatás utan — befolyt vizet lapáttal s vödörrel távolították el. Az egyik belső szoba plafonján is hatalmas folt díszelgett, mely a fal hosszában a padlóig folyta* tódott. Itt lavórok és mosófazekak várták félig telten az esőt. Feltettük a kérdést: ki felelős az állami tulajdon ilyen hanyag kezeléséért? Kutatásunk további állomásain erre kerestünk feleletet. Első állomás az Ingatkezelő Vállalat körzeti kxrerv deltsége volt, a Petőfi sugárút és a Partizán utca sarkán. Mit válaszoltak? — A ház nem hozzánk tartozik. Januárban átvette a Tatarozó Vállalat, mivel munkásszállást létesített ott. — De miért nem javíttatták azelőtt? — Azt nem tudjuk, mert akkor még Paré Ferencné dolgozott itt, akit elbocsátottak. Mi nem is tudtuk eddig, hogy rossz a ház. Második állomásunk a Tatarozó Vállalat 1. Építésvezetősége, ahol Farkas Mihály a következőképpen nyilatkozott: — Hétfőn felkerestek az első kerületi tanácstól. A házgondnok írásos panaszával, mely szerint az egész tetőszerkezet rossz. Közösen megvizsgáltuk a helyszínen; valóban így volt. Tegnap referáltam erről Hódmezővásárhelyen a vállalatnál. E héten elkészítjük a költségvetést, s a jövő hét elején beterjesztjük jóváhagyásra, és akkor hozzáfogunk. Ugyanis a tetőszerkezet felújítása nem fér bele a Icarbantartási költségekbe. Hát ez meglehetősen hosszú és lassú út, gondoltuk, s felmerült a kérdés: a múlt héten, mikor megkezdték a tető javítását, nem nézték meg, hogy nincs-e nagyobb baj? — En azt nem tudom. Aki a munkát elrendelte, most szabadságon van. En csak hétfőn szereztem tudomást az egészről. Harmadik és egyben végállomás a tető megjavítása. A lakókat nem nyugtathatjuk meg azzal, hogy mindez csak véletlen volt, és nem felelős érte senki. Lehetséges, hogy a kérdezett személyek nem hibásak, de vajon azok, akikre ők hivatkoztak, magukra vállalnák-e a felelősséget? Egyáltalán: lehetne végre egy felelőst találni7 Keressék, akikre tartozik! Mi mindenekelőtt az kívánjuk a lakókkal együtt, hogy az ilyen „komámaszszony, hol az olló?" játék helyett a tetőszerkezet sürgős megjavításán fáradozzanak az illetékesek. A VlT-mííszak sikerei a DÁV-nál E számok a gyár egészére vonatkoznak. Természetesen nem minden munkahelyen egyforma a helyzet. így például őrjáratunk során a 6-os teremben példásan, zavartalan munkamenetet láttunk, ezzel szemben a 3-as teremben már valamivel lazább volt a fegyelem: munkaidő alatt aránylag sok beszélgetésnek, a munkafolyamathoz nem tartozó mozgásnak voltunk tanúi. Itt láttunk nagyobb számban elkésőket is. Mivel függnek össze ezek a különbsegek? Nyivánvalóan elsősorban az üzemrész vezetésével, a munka folyamatos megszervezésével, a munkadarabokkal való ellátottsággal. Ha folyamatos a munkadarabokkal való ellátás, ez mindig pontosan tükröződik a teljesítményben és ez erősíti a munkások körében a fegyelmet, az igyekezetet. Ha viszont ezek a feltételek nincsenek meg, akkor nem lehet csodálkozni azon. Szombaton reggel a DAV Szegedi Üzemvezetőségén a fiatalok már egy órával munkakezdés előtt megjelentek. Ünnepi röpgyűléssel kezdődött a VIT-műszak, hogy a fiatalok bebizonyítsák: van bennük lelkesedés, nagy tettek végrehajtásához. A párt alapszervezet titkára. Pusztai János elvtárs méltatta a műszak jelentőségét és buzdította a fiatalokat. Az ifjúmunkások első eredményei máris híven tükrözik, hogy akarnak és tudnak is jól dolgozni. A hálózati csoporton belül a fiatalok előző napi eredményeiket túlszárnyalva igen kiváló átlagot értek el: András Gyula csoportvezető 150, Szegedi Károly 148, Lovászi István 149, Maróti János 146 százalékot. A közvilágítási csoportnál Bónus János csoportvezető 156 százalékos eredményével emelkedik ki. Jól dolgozott Bárkányi István, Király János, a kábelcsoportnál pelig Berta Andor is. A munka befejezése után az ifjúmunkások az üzemi kultúrházban találkoztak és megbeszélték a műszak első napjának elért eredményeit, a tapasztalatokat, hogy még jobb munkát tudjanak végezni. Bodzsár István DISZ-titkár Válaszolnak az illetékesek hogy a fegyelem időnként meglazul. Lényeges a kollektíva szelleme is — aimi ugyancsak jelentős részben a termelés helyi parancsnokain fordul meg. Feljegyeztünk egy igen figyelemre méltó esetet. Még a tavasszal történt, hogy az egyik munkateremben, Huszka Sándor főművezető keze alatt a műhely egyik dolgozója: Katona Andrásné elkésett. Aláhúzzuk, hogy egyszeri elkésésről van szó. A műhelyben azonban igen szenvedélyes munka folyt (egy céljutalomért folyt a verseny) és a kollektíva követelte Katonáné eltávolítását. Eltávolításra nem került sor. de a lecke használt. Katonáné. aki nyilvánosan kérte munkatársaitól, hogy maradhasson, azóta is példás fegyelemmel dolgozik, késés, vagy más fegyelemsértés munkájában nem adódott. (-e, —r.) A "Délmagyarország* július 27-i számának "Koppantó« rovatában megjelent "Vasárnapi szórakozás* című cikkel egyetértünk. A Belkereskedelmi Minisztérium és az Élelmiszeripari Minisztérium együttes utasítása évekkel ezelőtt intézkedett arról, hogy minden tejárusító, vagy tejet forgalomba hozó vállalat a vasárnapra járó minőségi és csecsemő tejet köteles kiadni vasárnap reggel 7—9 óráig. Ez az intézkedés a fogyasztók érdekét szolgálja. Vállalatunk vasárnapi tejet árusító boltjai igyekeznek is ezt közmegelégedésre végrehajtani. Azonban egyes boltjaink az elmúlt időben a rendelkezést túllépve — jóllehet a fogyasztók kívánságának, kérésének engedtek — a tej kimérése melleit más egyéb cikkek árusításával is foglalkoztak. Vállalatunk erre a helytelen jelenségre már időben felfigyeli, mert ez, a boltok részéről önként vállalt munka, a kiI zárólag tejet vásárló fo' gyasztók részéről jogos sérelemre talált. Erélyes Intézkedéssel a tejboltjainkban igyekeztünk megszüntetni az egyéb cikkek árusítását és megfelelő figyelmeztető plakátokat helyeztünk el vasárnapi tejet árusító boltjainkban a következő szöveggel: *Vasárnap kizárólag tejet árusítunk". Kétségtelen, a 60. számú árudánknál észlelt panasz jogos, a bolt vezetőjét már a cikk megjelenése előtt is figyelmeztettük. A vasárnapi tejárusítás zavartalanabbá tétele érdekében az alábbi intézkedéseket tesszük: 1. Fokozottabban ellenőrizzük boltjainkat, hogy vasárnap kizárólag csak tejet árusítsanak. 2. Ahol szükségesnek látjuk, ott megerősítjük létszámmal a boltot, hogy a kiszolgálás meggyorsuljon. Busa Vilmos igazgató, Csikós János áruforgalmi osztályvezető