Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-24 / 147. szám

OELMOGYORORSZAG 2 Péntek, 1935. június 84. í (Folytatás az 1 oldalról.) Ebben a megvilágításban kell szemlélni a szovjet kormánynak a fegyverzet csökkentéséről, az atomfegyver eltiltásáról és az új háború veszélyének elhárí­tásáról május 10-én London­ban a leszerelési albizottság­ban előterjesztett javaslatát. A megoldatlan nemzetközi kérdések rendezésének fő akadálya az államok közti szükséges bizalom hiánya. Ez mindenekelőtt a oéke és a nemzetközt biztonság fenntartásáért a fö felelős­ségei viselő nagyhatalmak kölcsönös viszályára vo­natkozik. A világ az utóbbi években az úgynevezett „hidegháború" állapotában van. az államok háborús előkészületei pedig egyre súlyosabb teherként nehezednek a népek vállára. Csakis az. államok közti "hidegháborús* állapot megszüntetése segítené elő a nemzetközi feszültség enyhülését, st szükség és nemzetközi bizalom megte­remtését, az új háború ve­szélyének elhárítását, a népek békés és nyugodt élete feltételeinek megte­remtését. Akkor megnyílnának a szük­séges lehetőségek arra is, hogy megvalósuljon a keilő nemzetkőzi ellenőrzéssel egy­bekötött széleskörű leszere­lési program. A legsürgősebben végrehajtandó feladatok A szavakról át kell térni a tettekre. Mindenekelőtt a követke­zőket kell elérni: Hajtsák végre a közgyűlésnek a há­borús propaganda valameny­nyi országban való megszün­tetéséről szóló ismert határo­zatát, megállapodást kell te­remteni a nagyhatalmak kö­zött az idegen területen fekvő katonai támaszpontok meg­szüntetésére vonatkozóan, ki kell bontakoztatni az atom­erő békés felhasználását szol­gáló munkát, egybekötve a műszakilag kevésbé fejlelt országoknak nyújtandó szé­leskörű termelési és tudomá­nyos-műszaki segítséggel; a Szovjetuniónak, az Egyesült Államoknak. Angliának és Franciaországnak megegye­zéses döntést kell hoznia ar­ról, hogy az ideiglenesen ott hagyandó csekély kontingen­seken kívül kivonják csapa­taikat Németország területé­ről és Németország mind'iét részében szigorúan korláto­zott helyi rendőre rő-kontin­genseket létesítenek; a szuve­renitás és a területi sérthe­tetlenség elveinek megfele­lően rendezik a megoldatlan távolkeleti kérdéseket, meg­szüntetnek mindenfajta olyan hátrányos megkülönböztetést, amely akadályozza a széles­körű gazdasági együttműkö­dést. és a nemzetközi keres­kedelem fejlődését, széles­körű küldöttségcsere és az idegenforgalom fejlesztése út­ján kiterjesztik a nemzetközi kulturális kapcsolatokat. A Szovjetuniónak e prog­ramot vázoló javaslata azt tartja szem előtt, hogy a meg­felelő intézkedéseket két sza­kaszban tegyék meg. Mblotov a következőkben röviden ismertette a Szovjet­unió leszerelési javaslatait és a szovjet kormánynak az atomfegyver kérdésében el­foglalt álláspontját. Sok függ a Szovjetunió és az Egyesült Államok népeitől Itt, San Franciscóban az amerikai nép körében va­gyunk. Mint országunk képvise­lője, külön ki akarom fe­jezni azokat a jó érzelme­ket. amelyekkel a szovjet nép az amerikai nép iránt viseltetik. (Taps) Mindenki egyetért azzal, hogy a Szovjetunió népeitől és az .Amerikai Egyesült Ál­lamok népeitől sok függ, hogy a béke és a bizton­ság szilárdabbá, tartósabbá váljék és hogy'ezzel világ­szerte hosszú évekre bizto­sítva legyen a biztonság es a nyugalom. Ezt akarja a szovjet nép és biztos p li­bán, hogy erre törekszik az amerikai nép Is. (Taps.) A kormányok közti nézet­eltéréseket meg lehet oldani, az államok közti bizalmat­lanságot pedig le lehet és le kell küzdeni, ha mind a szovjet emberek, mind pedig az amerikaiak az ügy nehézségeinek le­becsülése nélkül, a béke és a nemzetközi érdekek vé­delmének törekvésétől át­hatva. az Egyesült Nemze­tek elveinek megfelelően hozzálátnak ehhez. Az Egyesült Nemzetek Szervezete fennállásának második évtizedébe lép. Nap­jainkban minden eddiginél Inkább fő kötelessége e szervezetnek a béke biztosí­tása, az új háború elhárítása. A népek békés és nyugodt életének biztosítása az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének magasztos és r.e­nves feladata. Bái-mennyire is jogos le­gyen bírálni az ENSZ el­múlt időszaki működését, különösen az éles nemzet­közi konfliktusok idején tett egyes lépéseiért, nincs okunk arra, hogy lebecsüljük léte­zésének és további működé­sének fontosságát, a béke és a nemzetközi biztonság szem­pontjából. Az Egyesült Nemzetek Szervezete .jelentékenyen jobban, aktívabban és eredményesebben dolgoz­hat és kell Is dolgoznia, ha ml. ennek az igen felelős­ségteljes nemzetközi szer­vezetnek tagjai, mindnyá­jan arra törekszünk, hogy A Szovjefuoíó és India kapcsolatai a barátság és a kölcsönös megértés alapjain nyugszanak az Egyesült Nemzetek Szervezetének tevékenysé­ge minél jobban megfelel­jen e szervezet nagyszerű céljainak és elveinek. El kell ismerni, hogy az első évtized tapasztalata tel­jesen beigazolta azoknak a haladó nemzetközi elveknek helyességét, amelyekre az Egyesült Nemzetek Szerve­zete épült. Ezek az elvek va­lamilyen formában kifeje­zésre jutnak sok nemzetközt okmányban, köztük olyanok­ban is. amelyek közvetlenül nem kapcsolatosak az ENSZ­szel. Elmondhatjuk ezt pél­dául az ismert öt elvről, amely a múlt évben alapja lett az Indiai Köztársaság és a Kínai Népköztársaság kö­zös nyilatkozatának. Ugyanezt mondhatjuk el az ázsiai—afrikai értekezlet nyilatkozatának tfz elvéről, valamint több más nemzet­közi okmányról is. Az Egyesült Nemzeteit Szervezetére új feladatok há­rulnak. Megérett például egy, a nemzetközi kereskedelem fejlesztését szolgáló gazda­sági vllágértekezlet össze­hívásának kérdése. Az Egyesült Nemzetek Szervezete egész tevékenysé­gét magasabb színvonalra kell emelni, hogy működése teljesen megfeleljen magas­rendű céljainak és elveinek. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének kiemelkedő szerep juthat és kell is. hogy jusson a béke megszilárdítá­sáért folvó harcban. Oj évtizedbe lépünk. Még sohasem volt Ilyen nagy az Egyesült Nemze­tek Szervezetének felelős­sége a népek jövőjéért, a békéért és az egész embe­riség jólétéért. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének minden tettét e magasren­dű felelősségnek kell át­hatnia. A Szovjetunió teljesen tu­datában van annak, hogy szocialista államunk milyen helyet foglal el az Egyesült Nemzetek Szervezetében. A Szovjetunió minden tőle telhetőt elkövet, hogy az Egyesült Nemzetek Szerve­zetét egész tevékenységében támogassa, hogy biztosítsa a szilárd békét és a nemzet­közi biztonságot. (Taps.) Részletek IS. A. Bulganyin és Dzsavaharlal Nehru közös nyilatkozatából Dzsavaharlal Nehru. India miniszterelnöke a Szovjet­unió kormányának meghívá­sára a Szovjetunióba látoga­tott. Moszkvai tartózkodása során tóbb ízben tárgyalt N. A. Bulgar.yinnal, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnökével és a szovjet kor­mány más tagjaival. Ezek a tanácskozások baráti és szí­vélyes légkörben folytak le és a két országot kölcsönö­sen érdeklő kérdések, vala­mint a jelenlegi nemzetközi helyzetből adódó nagy nem­zetközi jellegű problémák széles körét ölelték fel. A Szovjetunió és India kapcsolatai kedvezően a ba­rátság és a kölcsönös meg-, értés szilárd alapján nyug-i szanak. A minisztertanács el- j nőkének és a miniszterel­nök meggyőződése, hogy e kapcsolatokban továbbra is a következő elvekbő kell kiindulni: 1. A területi sérthetetlen­ségnek és egymás szuveré­nitásának kölcsönös tis,lelet­bentartása, 2. Meg nem támadás. 3. Tartózkodás az egymás belügyeibe való beavatkozás­tól (E beavakozás nem, en­gedhető meg semmilyen gaz­dasági, politikai, vagy i teoló­giai jellegű indok alapján), 4. Az egyenlőség és a köl­csönös előnyök, 5. Békés egymás mellett élés. A minisztertanács elnöké­nek és a miniszterelnöknek meggyőződése, hogy ezek az elvek, amelyek az utóbbi időben mindinkább tért hó­dítanak, szélesebb mérték­ben is alkalmazhatók és ha az államok kölcsönös kap­csolataiban érvényre juttat­ják ezeket az elveket, akkor ez nyújtja a fő reménységet arra, hogy a népek tudatából eltűnik a félelem és a bi­zalmatlanság és ilymódon enyhül a nemzetközi feszült­ség. A minisztertanács elnöke és a miniszterelnök elismeri, hogy a világ különböző ré­szein kis és gyenge államok zavaros és esetleg alaptalan félelmét minden lehetséges eszközzel el kell oszlatni. •Ebben az esetben az a leg­jobb módszer, hogy fenn­tartás nélkül ragaszkodnak az egymás mellett élésnek fent kifejtett elveihez. A minisztertanács elnöke és a miniszterelnök üdvözli az ázsiai és az afrikai orszá­gok áprilisi bandungi érte­kezletének eredményeit. Az értekezlet eredményei figyelemreméltók és nagy­jelentőségűek nemcsak a résztvevő országok, de az egész világ békéjének szem­pontjából is. A miniszteranács elnöke és a miniszterelnök elisme­ri. hogy megvannak az álta­lános nemzetközi helyzet ja­vulásának jelei. Különöskép­pen üdvözlik, hogy enyhül a távolkeleti feszültség, hogy hehjreállították az osztrák függetlenséget, hogy megja­vult a Szovjetunió és Jugo­szlávia viszonya és hogy pontosabban és általánosab­ban felismerik az atomkor­szak háborújának veszélyét, ami mindenült észlelhető. Mégis kiterjedt térségekben a félelem és a gyanú ural­kodik az egyes emberek és egész népek tudatában, s ez felhőként borul a nemzetkö­zi kapcsolatokra. Bár a Tá­vol-Keleten enyhült a fe­szültség, okai még mindig fennállnak. A minisztertanács elnöke és a miniszterelnök őszintén reméli, hogy lehetséges lesz békés eszközökkel kielégíte­ni a Kínai Népköztársaság­nak Tajvanra vonatkozó tör­vényes jogait. A miniszter­tanács elnöke és miniszter­elnök egyúttal ismét megerő­síti azt a meggyőződését, hogy a Távol-Keleten és más térségekben sok bonyo­dalomnak az az alapja, hogy ismételten visszautasítják, hogy a Kínai Népköztársasá­got bebocsássák az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Azt is fontosnak tartják, hogy minden államot, amely meg­felel az alapokmány feltéte­leinek. felvegyenek az Egye­sült Nemzetek Szervezetébe. A minisztertanács elnöke és a miniszterelnök úgy véli, hogy a jelen nyilatkozatban meghirdetett öt alapelvből kiindulva, széles tevékeny-' ségű terület nyílik meg a két állam kulturális, gazdasági és műszaki együttműködésé­nek fejlesztése előtt. Annak a ténynek, hogy mindegyik or­szág saját lelkülete, hagyo­mányai és környezete által kialakított rendszert követ; nem szabad akadályoznia az ilyen együttműködést. Már jelentős fejlődés ta­pasztalható a két ország kul­turális és gazdasági együtt­működésének fejlődésében. A minisztertanács elnöke és a miniszterelnök az ilyen együttműködés kölcsönös elő­nyeit figyelembe véve. igyek­szik fejleszteni óe erősíteni a két ország gazdasági és kul­turális kapcsolatait, valamint a tudományos és műszaki ku­tatások területén kialakult kapcsolatokat. A minisztertanács elnöke és a miniszterelnök megelé­gedését fejezi ki a fölött; hogy lehetőségük nyílt sze­mélyesen megvitatni a mind­kettőjüket érdeklő kérdése­ket és ezekről eszmecserét folytathattak. Meggyőzödé­sük, hogy tárgyalásaik ered­ményei és a létrejött baráti érintkezés elősegíti majd a két ország kapcsolatának és népeik kapcsolatainak to­vábbi megerősödését és fej­lődését és mindez a világbé­két szolgálja. Június 22-én, helyi idő szerint 16.45: a helsinki Messuh illiban megnyílt a béke-világtal ilkozó. Az ülésteremben 90 ország kö­rülbelül 2000 Uüldötte, a sajtó, a rádió, a film számos képvise­lője gyűlt össze. Jean Lafitte-nek, a Biíke-Vi­lábtanács főtitkárának j avasla­tára megválasztották a 50 ta­gú elnökséget. A szerdai ülés elnökévé Fredertt Joliot-Curiet, a Béke-Világtanács elnökét Vá­lasztották. Joliot-Curie jelen­tette be a béke-vtlágta álkozó Megkezdődött Helsinkiben a béke-világtalálkozó Joliot-Curie: A béke biztositásóra van reális lehetőség megnyitását. A béke finn hívei : Genfben összeülő négyhatalmi nevében Vainö Meltti, a Béke-1 értekezlet kedvező kilátásokkal Világtanács tagja, Finnország láthat a munkához. A tárgyaló Nyland tartományának bor- > feleknek tudniok kell, hogy mányzója mondott rövid üdvöz-] nincsenek egyedül. Ott ül mel­lő beszédet. Az ülésen felolvas- lettük az ötödik partner, a vi­ták Erzsébet belga anyakirály­nő, Ramesvart Nehru asszony, Lazaro Cardenas Mexikó volt köztársasági elnöke és Edouard Herriot, a francia nemzetgyű­lés díszelnöke üdvözlő távira­tát. Ezután Frederic Joliot-Cu­rie, a Béke-Világtanács elnöke mondott beszédet. Joliot-Curie beszéde Joliot-Curie /elnöki mtgnyitó beszédében rámutatott arra, hogy a történelem színpadás új, hatalmas erő bontakozll ki: a világközvélemény. Ez at erő hozta létre ezt a találkozót is — mondotta. — Ez a rri n-.gy erőnk egyben súlyos fe'előssé­get is ró ránk. Közvetlen fel­adatunk, hogy keressük a kü­lönböző társadalmi rer dszerű államok békés egyiitté éséhez vezető utat. 'Az emberiiég azt követeli, küszöböljék ki ( hábo­rút, mint a nemzetközi vitás kérdések megoldásának mód­szerét. Ennek a-követelésnek érvényt kell szerezni. A kívánt célt csak általános leszerelés révéi lehet elérni. Az utóbbi esztendőkben határozottan javult a í emzet­közi'.légkör. Ez annak tulajdo­nítható, bogy a különböző tár­sadalmi és gazdasági rendszerű államok képviselői a tárgyaló­asztalhoz ülnek. Az utóibi esz­tendők legeredményesebb nem­zetközi tárgyalásaira, a genfi és bandungi értekezleteken került sor. Amíg Genfben siker ilt köl­csönös megegyezéssel eloltani az indokínai háború tűzcsóvá­hatalmak megegyezésére, a bé­ke biztosítására messzemenő jóakarat mellett van reális le­hetőség. A jövő hónapban lágközvélemény, a népek béke­akarata. Joliot-Curie a továbbiakban a nukleáris hadieszközök mérhe­tetlen, pusztító erejéről be­szélt és hangsúlyozta, hogy az emberiségnek ki kell kénysze­rítenie a tömegpusztító fegy­verek eltiltását és az atomerő békés célokra való felhaszná­lását. Kijelentette, hogy az atomfegyverek kiküszöbölésé­vel együtt általános, egyidejű és ellenőrzött leszerelést kell végrehajtani a hagyományos fegyverek terén is, amihez bécsi világ­gyűj­megfelelő lehetőséget nyújta­nak az ENSZ leszerelési al­bizottságához nemrégiben be­nyújtott szovjet javaslatok, ame­lyeket Jules Moch, Fran­ciaország képviselője is támo­gatott. A Béke-Világtanács felhívásának hatalmas visszhangja, a felhívásra tött aláírások tömege arról ta­núskodik, hogy a népek fel­ismerték az atomháború ve­szélyét és készek azt megaka­dályozni. Ennek a küzdelem­nek nagyon fontos állomása a helsinki béke-világtalálkozó — mondotta többek kőzött Jo­liot-Curie. A béke-világtalálkozó csütör­tökön déielőtt tartja első mun­kaülését. Tajvan szigete kínai terület és felszabadítása Kina belügye A béke-világtalálkozó csütörtöki ülése Helsinki (MTI). A Magyar' Távirati Iroda különtudósítója jelenti: A helsinki béke-világtalálkozó részvevői csütörtökön tartották első munkaülésüket, amelyet Josue de Castro (Brazilia), az ENSZ élelmezési és mezőgaz­dasági szervezetének elnöke ve­zetett. A csütörtöki ülés első szó­noka. Candíj kanadai anglikán lelkész, a torontoi egyházköz­Jségi békebizottság elnöke volt. Kuo Mo-zso, a következő fel­szólaló a Kínai Tudományos Akadémia elnöke hatszáz mil­lió kínai férfi és nő üdvözletét és jókívánságait tolmácsolta a kongresszus résztvevőinek. Be­Íát; ad.d.!f. a..bandunK' haíár°'lszéde bevezetőjében vázolta a a bulonbozo^ rendszerű^aj- bécg, világkon^reíszus óta be­lamok közti békés együttélés valóságos alapokmányának ne­vezhető. A német kérdés békés megoldását megakadályozza a párizsi szerződések ratifikálása és Nyugat-Németország meg­kezdett felfegyverzése. -íz erő­politika jegyében kötött párizsi szerződések elmélyítik a világ kettészakítottságát. A párizsi paktumok ratifikálását követő varsói egyezmény jő jellegze­tessége, hogy ahlipz bármilyen rendszerű más államok is csatlakozhatnak. Ez kétségtele­nül a varsói szerződés békés jellegét bizonyítja. Az osztrák államszerződés létrejötte, vi­lágosan mutatip, hogy a nagy­kővetkezett nemzetközi esemé nyeket, majd a következőket mondotta: — Kína népe örömmel érte­sült arról, hogy a négy hata­lom kormányfői július 18-án értekezletre gyűlnek össze Genfben. Reméljük, hogy az ezen és a további nemzetközi értekezleten hozandó határo­zatok döntő módon előbbrevi­szik az emberiséget joggal nyugtalanító problémák helyes megoldását. Az ENSZ jubileumi üléssza­káról emlékezett meg ezután Kuo Mo-zso, majd így foly­tatta: — Nagyon helytelen, hogy kat folytatni az Amerikai Egye­egész sor államot mindmáig sült Államok kormányával, de nem vettek fel az ENSZ tagjai-! semmi esetre sem mehet bele nak sorába. Reméljük, hogy ez abba, hogy ezeken a tárgyáláso­a fontos nemzetközi szervezet a jövőben érvényesíti majd az alapokmányban foglalt elveket és a népek békés együttélésé nek valóban hatásos elómozdi tójává fejlődik. — Tudomásul vettük Eisen­kon az áruló Csang Kaj-sek­klikk képviselői is részt vegye­nek. Várjuk a washingtoni kor­mány konkrét lépéseit ezzel az üggyel kapcsolatban. A következő felszólaló Ko­zambi egyetemi tanár, az in­hower amerikai elnök békeszó- di,ai kÍJId5ltsd* vezetője volt. ,..,,.„„ . Elmondotta, hogy a beke-vdag­lamokban bővelkedő ünnepi \ találkozón résztvevő 90 tagú indiai küldöttség a 350 milliós indiai nép valamennyi társa­dalmi rétegének,.világnézeti és beszédét. A szép szavak olva' sásakor azonban lehetetlen vissza nem emlékeznünk az olyan kevéssé szép tényekre, mint az Amerikai Egyesült Ál­lamok katonai költségvetésé­nek csillagászati számaira, a Csendes-óceán térségében folytatott amerikai atom-bom­bakísérletekre, az Egyesült Ál­lamok külföldön — többek kö­zött a tajvani körzetben is — fenntartott, körülbelül ezer ka­tonai támaszpontjára. — Ami Tajvan kérdését illeti, Csou En-laj miniszterelnök és külügyminiszter félreérthetetle­nül leszögezte, hogy ez a szi­get kínai terület és felszabadí­tása Kína belügye. Kina népe nem engedi elvitatni Tajvan felszabadítására vonatkozó jo­gát. igyekszik azonban békés eszközökkel elérni azt. A Kí­nai Népköztársaság kormánya ennek előrebocsátásával kész ebben a kérdésben tárgyaláso­politikai csoportjának képvise­lőiből tevődik össze. — Sok új könyvvet gazdago­dott a Szegedi Kenderfonógyár üzemi könyvtára. Az ünnepi könyvhétre megjelent könyvek­ből igen sokat vásároltak, így többek között Mórától Hanni­bál föltámasztása című kisre­gényt, Móricz Zsigmondtól Ke­rek Ferkót. Heltai Jenő Kiski­rályok, Tamási Áron: Abel a rengetegben, Illés Béla nagy­sikerű regényét, a Honfoglalást és Vas Zoltán a Fény felé cí­mű ideológiai munkáját. — 2150 forintot fizettek ki újításokért az elmúlt hónapban a Sertéshízlaló Vállalat dolgo­zóinak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom