Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-23 / 146. szám

Csütörtök, 1955. június 23. 5 A TISZA-MALOMBAN új gépekkel őrlik majd az új búzát Érik, szőkül a gabona a ípldeken; aratnak nemso­kára. Nem messze már az idő, amikor új búzából jóil­latú kenyér kerül az asztal­ra. Az új gabona őrlésére ké­szülődnek a malmokban a molnárok. Nagy munkát végeznek ezekben a napokban a ha­talmas szegedi Tisza-malom­ban is. Becski Pál igazgató azt újságolja nem kis öröm­mek —r Malmunkban az új ga­bona őrlését teljesen új gé­pekkel kezdjük meg... A nehézipar adta gépek Így van! Az új gépek, be­rendezés mintegy | másfélmillió forintos költ­séggel valósul meg. Egyes gépek már ott sora­koznak a malmi udvar egyik fedett részén; beszerelésre várnak. Érkeznek majd a többi gépcsoportok is, s fo­lyamatosan történik beállí­tásuk. A molnárok — a lá­togatók is — elnézik a gé­peket, amelyeknek a segít­ségével tökéletesebb lehet a munka. Tsz-tagnak, egyéni gazdának, munkásnak, min­den embernek őrölnek lisztet a gépek. S ime a maiamnál is mélyen érzi az ember, hogy milyen 1 fontos, nélkülözhetetlen a | nehézipar. Nélküle semmi­képp nem kerülhettek vol­na új gépek a Tisza-ma­| lomba. Szegeden és a messzi kör­nyéken ismert a Tisza-ma­lom, amely egyetlen nap alatt 5 vagon gabonát őröl. S amikor majd mozgásba lendülnek új gépei és zsá­kokba ömlik az idei búza lisztje, az akkori öröm, elis­merés, dicséret, szól majd a nehéziparnak is. A régi gépeket már kisze­relték. Most majd az új gépi berendezés beállítására kerül sor. Mindezt a munkát a Malomszerelő és Gépjavító Vállalat brigádja végzi Gál József főszerelő irányításá­val. A főszerelő hosszú évti­zedek óla dolgozik a szak­mában, s kitűnően érti mes­terségét. Nem kevés esztendő múlott el fölötte, de azért ifjú szívvel és lelkesedéssel kezd hozzá mindig egy-egy szerelési munkához a mal­moknál. Gyorsan jár a há­rom emeletnyi magas Tisza­malom épületében. Ha vala­hol előjön a kérdés, *hogyan is lenne jobb csinálni a munkát?* — azon nyomban ott van és megleli a megol­dást. Uj, pneumatikus rendszer De nézzük, mi lesz az új a malom üzemeltetésénél? A Tisza-malom — ahogy a szakmában jártasak mond­ják — eddig is mechanikai malom volt: korszerűen őrölt. Kiszerelt és jó gépeit más­hova szállítják és ott na­gyon jól tudják hasznosítani. Az új és beszerelésre kerülő gépek — például a hengerszé­kek is egy típusúak lesznek. Természetesen ugyanazt a munkát végzik, mint a ré­gebbiek. Az új a pneumati­kus berendezés. Érsekvadker­ten, Balassagyarmattól nem messze kísérletképpen mű­ködtettek és működtetnek egy malmot, amelynek a telje­sítőképessége a fele a sze­gedi malomnak. Az ország nagy malmai közül a szegedi lesz az el­ső, ahol a pneumatikus be­rendezés működik. Az érsekvadkerti pneuma­tikus malmot is Gál József főszerelő csoportja állította üzembe, eredménnyel. Mit jelent a pneumatikus berendezés, malom? Egészen röviden a lényege: az úgyne­vezett koptatóból, tisztítóból levegő-szívással kerül a *fél­kész termék* a szitákra, to­vábbi folyamatokra. Eddig a félkész terméket 29 automa­tikusan működő felvonó szál­lította tovább. Nem lesz ezután meg a 29 felvonó, helyette húsz fcmcsövön keresztül szívja a levegő a félkész termé­ket. Előbukkan a kérdés, hogy miért jó ez, mi az előnye? Néhány leglényegesebb: keve­sebbe kerül a liszt előállítása. A pneumatikus rendszer se­gítségével pedig kevesebb lesz a lisz-*szóródás*. Tisz­tábban folyhat az őrlés. Nyilvánvaló ez is előmozdí­tója a jó minőségnek. Csök­ken az önköltség is, mert a pneumatikus csőrendszert nem kell javítani, mint aho­gyan gyakorta kellett a 29 felvonót. A 29 felvonó nem egyszer bosszúságot, időveszteséget okozott, amikor például el­szakadt a hevedere, vagy egyéb más hiba állt elő. Sprő­bel József fömolnár — aki 26 esztendeje dolgozik a szakmában, — arról is be­szél, hogy a pneumatikus módszer alkalmazásával töb­bet őrölhetnek. Például egy felvonó megjavítása, ha mintegy félórát vett igénybe, akkor ez azt jelentette, hogy 11—12 mázsa liszttel keve­sebbet állítottak elő. Most már — a penumatikus mód­szerrel — hasonló okok miatt nem kell leállni a gépekkel. A 29 felvonó karbantartá­sa is jelentős összegbe ke­rült. Természetesen ez is megszűnik. Szegedi molnárok tapasztala tcseré/e A hatalmas malomépület­ben tart a szerelés, az "át­állás* nem könnyű és nem rövid idejű munkája. A Ti­sza-malmiak arra is gondol­tak, hogy az új gabona őrlé­séig megfelelő gyakorlatot szerezzenek a pneumatikus malom működéséről. Éppen ezért Szegedről — a Tisza­malomból — három almol­nár és háfom molnár tapasz­talatcserén volt Érsekvad­kerten. Hazaérkezve kivétel nélkül valamennyiöknek az volt a véleménye, hogy igen jó a pneumatikus rendszer. Dicséretükre váljék, cseppet sem idegenkednek tőle. Sprőber József, a fömol­nár is elutazik Érsekvad­kertre és egy hetet tölt ott. Gyakorlati ismereteket, ta­pasztalatokat szerez, hogy a legjobban végezhessék a munkát az országban első nagy pneumatikus szegedi malomban. A Tisza-malom molnárjai várják, hogy őrölhessenek a gépekkel. Az űj búzából ké­szült első új liszt napja ne­kik is nagy ünnep. A fő­molnár úgy tartja: «Nehezen várjuk, hogy elmondhassuk: új búzából őrölünk*. (rnorvay) = HíktK^ — *A realizmus problémái mai képzőművészetünkben* címmel Dávid Katalin bu­dapesti esztétikus tart elő­adást az Ismeretterjesztő Tár­sulat klubjában Horváth Mi­hály utca 3. szám alatt, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Csongrád megyei munkacso­portja rendezésében pénte­ken délután 5 órakor. — A Városi Balettiskola a nagy érdeklődésre való te­kintettel vizsgaelőadását két­szer: 26-án délelőtt fél li­kőr és 28-án este 7-kor mu­tatja be a színházban. A vizsgaelőadásra a -Babatün­dér* és a -Sétálni megy Panka* című balettjátékok­kal készülnek a balettiskola­sok. — A legutóbbi értékelés szerint újabb két dolgo:ó nyerte el a sztahánovista cí­met a Fémipari és Finom­mechanikai Vállalatnál. Egyik Törköly Ferenc, másik He­tesi János. — A Jutaárugyár dolgo­zóinak tíz százaléka dolgozik sztahánovista szinten. Tizen­négyen már szakma kiváló, 22-en kiváló dolgozó oklevél­lel és jelvénnyel lettek ki­tüntetve és 16-an sztaháno­vista oklevéllel rendelkez­nek. Képes híradó SZAKMA! TANFOLYAM Az Újszegedi Kender-Lenszövő Válalatnál sikeresen folyik a szakmai tanfolyam. Az előkészítő üzemrészből 44-en vesznek részt — főként új munkások — a szak­mai minimum tanfolyamon. Nagy József, az előkészítő üzemrész technológusa vezetésével sok hasznos ismeretet szereznek a résztvevők. A tanulás és a tudás jól gyümöl­csözik a gyakorlatban. Uj általános iskola nyílik Újszegeden Hosszú idő óta probléma már Szegeden az általános iskolai tanulók elhelyezésé­nek a kérdése. Különösen Újszegeden volt nehéz a helyzet, ahol a kislétszámú Újszegedi Tanítóképző Gya­Ebben a hónapban nagyobb arányokban indul meg az áruforgalom hazánk és Jugoszlávia között A januárban megkötött magyar—jugoszláv kereske­delmi egyezmény alarpján megélénkült a két ország közti kereskedelmi kapcso­lat. Az év eleje óta többízben jártak a magyar kereske­delmi vállalatok megbízottai Pedagógus alkotóművészek munkáiból rendez kiállítást az Oktatási Osztály Az elmúlt hónapok tan­ügyi kiállításainak tapaszta­latai végleg bebizonyítottak azt, hogy a pedagógusok kö­zött jó képességű alkotómű­vészek vannak, akik azon­ban a pedagógiai munkás­ságuk mellett mint alkotó­művészek nem kerüllek elő­térbe. A szegedi Megyei Jogú Város Oktatási Osztálya fgy, kiállításrendezés keret énen kíván az alkotóművész pe­dagógusoknak lehetőséget adni, hogy műveik a nyil­vánosság elé kerüljenek. A kiállításra a nyár végén ke­rül sor. A kiállítás a festészet, grafika, szobrászat és az iparművészet területét fog­lalja magában, és kiállítá­si tárgyaikkal nemcsak a szegedi, hanem a Csongrád megyei pedagógus alkotó­művészek is résztvesznek. A szegedi Oktatási Osz­tály különös gonddal kíván a jövőben a pedagógus alko­tóművészekkel foglalkozni. Ezt bizonyítja már az az in­tézkedés is, hogy több sze­gedi alkotóművész pedagó­gust küldött el a nyári idő­re művésztelepekre, s ezzel is még inkább lehetővé tet­te számukra a kiállításra va­ló jobb felkészülést. Jugoszláviában és jugoszláv szakemberek hazánkban. Ezeknek a tárgyalásoknak eredményekónt üzleteket kö­töttek az államközi szerző­dés értelmében például arra, hogy Jugoszláviából tűzifát, fürészárut és egyéb fafé'e­séget, továbbá vegyicikkeket, és kendert kapjunk. A jugo­szláv vállalatok képviselői nálunk többi között henge­reltárukat, elektrotechnikai cikkeket, vasúti kerékpáro­kat, szénsavat és különböző j vegyszereket rendeltek. Ezek­nek a cikkeknek a szállításai ebben a hónapban kezdőd­nek meg. A két ország gazdasági kapcsolatának erősítésében fontos állomást jelent az idei zágrábi nemzetközi vá­sár, amelyen a Szovjetunió­val és a népi demokráciák­kal együtt megjelenik a ma­gyar külkereskedelem is. Itt alkalom nyílik exportcikke­ink megismertetésére. Részt­veszünk az őszi Novi Sad-i (újvidéki) mezőgazdasági vá­sáron is. korlóiskoláján kívül mind­össze egy általános iskola volt még. Bár az utóbbi években az iskolát még két szükségépület-résszel bőví­tették — 17 tanulócsoport járt 14 osztályba —, de még ez sem tudta megoldani az újszegedi általános iskolások elhelyezését, még igy is sok tanuló kénytelen volt átjárni a városba Újszeged­ről. Nehézséget jelentett az is, hogy a 14 osztályból kettő egészségi szempontból nem felelt meg a követelmények­nek. A Városi Tanács Oktatási Osztálya az újszegedi álta­_ lános iskolai tnulók problé­! máját úgy oldotta meg, hogy a Bérkert utcai — Tanító­képző melletti — diákotthon­nak használt épületet csere folytán megszerezte, és ki­sebb munkálatokkal általá­nos iskolává alakítja át. Az új iskola szeptember­! ben 8 osztályt indit, nor­mál osztályokkal. Az iskola átalakítására és új felszere­léssel való ellátására 100 ezer forintot költ az Gktatasi Osztály. Ugyancsak bővül 1 terem­mel az újszegedi Temesvárt kórúti — Tanítóképző má­sik oldalán lévő — óvoda is. Az általános iskola felállítá­sával lehetővé vált, hogy a Tanítóképző által tanítási cé­lokra lefoglalt egy óvodai te­rem felszabaduljon, s igy az óvoda három csoportos óvo­dává fejlődjék. Az öreg, lombos fák árnyé­kában kisebb-nagyobb épü­letek lapulnak. Az egyik la­kóház, a másik istálló, vagy valamilyen raktár. Jószágok is futkosnak az udvarban. Kívülről valami jómódú pa­rasztudvarnak is nézhetnénk. Csak néhány órai ittartózko­dás után látni igazán, mi­lyen csalós is ez a külső kép. Végig a gazdagság 200 hol­das ritka, homokos tábláján a legkülönbözőbb növényter­melési kísérletek, újfajta tu­dományos termelési módsze­rek. száz- meg százféle vál­tozatát ismerjük meg. A Mezőgazdasági Kísérleti In­tézet zsombói homoki gazda­sága ez. A természet és a tu­domány nagy harcának szin­tere ez, ahol már nem kétsé­ges, a győzelem a tudományé, az embereké. cd kitéri elek vezetője, Antal József fiatal kutató. Talán még csak néhány éve lehet, hogy elhagyta az egye­tem falait, de ez az ember máris rendkívül nagy gya­korlattal, gazdag tapasztala­tokkal rendelkezik. Ezért is bízták meg olyan országosan nagyjelentőségű feladatnak a kikísérletezésével, mint a tu­dományos homoki vetésforgó összeállítása. Nagyon felelős, de emellett szép munka ez. A vetésforgók kikísérletezé­sével egyidőben olyan dúsan­termő gabona- és takarmány­fajták nemesítését is el kell itt végezni, amelyek az eddig terméketlen vagy csak alig termő homokokon is bőséges cÁ naqjy tepméieeedmémjek műhelyében termést adnak. Nem zsarol­ják, hanem a bevált módsze­rek alkalmazása mellett ál­landóan javítják a talajviszo­nyokat. Antal elvtárs röviden el­mondja a gazdaság történe­tét. Három évvel ezelőtt lé­tesítették itt a kísérleti gaz­daságot. Azelőtt gázosán, jó­részt műveletlenül hagyott állami tartalék, egyéni és szövetkezeti földek voltak. Nem nagyon ragaszkodott hozájuk senki sem, hiszen nem igen érte meg, hogy megműveljék. Elkezdődött a kísérlet A cél az volt, hogy egy bizo­nyos időn belül a tudomány segítségével megkétszereződ­jék a környéken ismeretes vagy kevésbé ismert növény­féleségek termésátlaga. A ke­nyér- és más szemes gabona­féleségek mellett nagytöme­gű zöld- és szálastakarmány­féleségeket is termelnek, amelyek lehetővé teszik a ho­moki jószágtenyésztés erőtel­jes fejlődését. Talajképelem­zéssel megállapították mi kell a beteg földnek — melyből hazánkban jópár százezer hold van még — ahhoz, hogy „talpra álljon". Kiderült, hogy a hiányzó tápanyagokat viszonylag kevés szervestrá­gya felhasználása mellett csak hatalmas tömegű zöld­trágyával lehetne pótolni. A zöldtrágyát azonban magá­nak a javítandó földnek kel­lene megteremnie. Hol az a növény s melyik az, amely kibírná ezt a homokot, a ter­mészet kíméletlen ostorát? Próbálkoztak csillagfürttel, hiszen ez a növény a Nyirség savanyú homokjain 100—200 mázsa zöldtrágyát is meg­adott már holdanként. Csak­hogy Antal József és segítő­társai itt a savanyú homok helyett erősen meszes ho­mokkal találták szembe ma­gukat s ezt — bármennyire igénytelen növény is a csil­lagfürt az sem bírja ki. Mi­előtt szárba szökkent volna, elsatnyult, semmivé lett. A bükköny rozzsal keverve be­vált. Ezeket a rozsos, bükkö­nyös parcellákat terméssel együtt alászántották. A ta­lajba krumplit vetettek. Mindössze 27 mázsa termett holdanként. Nem sok ez, de elég ahhoz, hogy a kutató meggyőződjék: helyes úton jár. Ezeket a földeket ezután hármas vetésforgóba vették. Első év: takarmánykeverék (bükkönyös rozs), második: burgonya, a harmadik: rozs. Vannak területek, ahol most már másodszorra termelnek burgonyát. Talajjavítási mód­szerekkel a 27 mázsa helyett most már 50, sőt 90 mázsás burgonyatermésre van kilá-! mint a cérnaszál. Magassága alig éri el a 100—120 centi­métert. A kalász sem hosz­szabb 5—8 centiméternél. A gazdaság űj módszerekkel ke­zelt parcelláin 200—220 cm hosszúságú rozsokat lenget a szél. A 10—15 centiméteres kalászokat még a legmaga­sabb termetű enber feje fö­lött össze lehetne kötni. cd rozsok termésátlaqa ezeken a földeken közepes időjárás mellett hat mázsa körül mozgott mindig. Antal elvtárs tábláin — kivéve azt a területet, amelyet ma is a régi termelési módszerekkel műveltet, hogy az eredmé­nyek növekedését mérni tud­ja — most már 12, sőt 16 mázsás átlag várható. Külön­ben rozsból hasonló termés­eredmények már a múlt év­ben is születtek itt. Nagyjelentőségű még az a kisérlet is, amely egy másik értékes, emberi étkezésre is nagyszerűen alkalmas takar­mánynövénnyel, a homoki babbal kapcsolatban folyik. Dús lombozata miatt kifize­tőén lehet silózásra is ter­melni, gazdag termésétől jól híznak a jószágok, zöld trá­gyának is használható. Eddig ezt nagyon kevesen ismerték a környéken. Antal elvtársat és segítőit kutató munkája közben kettős cél vezeti: először, hogy a tu­domány segítségével megsok­szorozzák a régi termésátla­gokat, másodszor pedig, hogy minél otesobhá teqqék a homoki mezőgazdasági termetéit tás a gazdaság legtöbb par­celláján. A környező egyéni gazda­ságok földjein a legtöbb he­lyen most is olyan a rozs, Eddig sokan mondták a gazdaságra: igaz, hogy állan­dóan emeli a terméshozamo­kat, de még mindig drágán termel, mert a zöldtrágyázás­sal minden vetésforgóban egy évet elveszítenek. Ez a kiesés ugyan megté­rül az 50—90 mázsás burgo­nya, vagy a 16 mázsás rozs­termésben. de még így is a szövetkezetek és az egyéni gazdák szintjén mozog a ter­melés önköltsége. Illetve csak mozgott, mert Antal elvtár­sék ezen is segítettek már. A kísérleti parcellákat még kü­lön három részre osztották fel. Az első részekről a trá­gyának vetett bükkönyös-ke­veréket learatták, s mint zöldtakarmányt felhasznál­ták. A tarlóból kisarjadzott bükkönnyel oldották meg a zöldtrágyázás problémáját. A második parcellákon leszón­tották a tavaszi termést, kü­lönféle nyári másodnövénye­ket vetetek a földbe, ezzel máris behozzák az egy év ki­esést. A harmadik parcella­részeken azonban a takar* mánykeverék beszántása után is parlagon hagyják a földe­ket. Pontosan jegyzik, melyik tábla mennyi hasznot ad s amelyik a leggazdaságosabb­nak bizonyul, a rajta végzett kísérleteket, mint jólbevált módszereket átadják a köz­termelésnek. A sokat igérő kísérletek s szép eredmények mellett hibákkal is találkozunk A gazdaság meglepő eredmé­nyeiről nagyon kevesen tud­nak még Zsombón és a többi távolabb eső homoki közsé­gekben. Pedig az itt kikísér­letezett termelési módszere­ket már az egész szegedi já­rásban, mindenütt nagysze­rűen lehetne alkalmazni. An­tal elvtárs maga is nagyon szeretné, ha a járási tanács vagy más még illetékesebb szervek itt a zsombói kísér­leti gazdaságban ezüstkalá­szos gazdatanfolyamot vagy ehhez hasonló mezőgazdasági szakiskolát szerveznének, ahol termelőszövetkezetiek, egyéni gazdák egyaránt rövid idő alatt elsajátítanák azt a tudományt: melynek segítsé­gével „rossz" földeken is le­het nagy terméseredménye­ket elérni. Antal elvtárs vá­gya bizonyára hamarosan tel­jesülni fog. Segít ebben neki pártunknak a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről ho­zot határozata. >jl, 1 — Csépi József

Next

/
Oldalképek
Tartalom