Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-21 / 144. szám

OE LMB OTfiR ORSZflG Kedd, 1955. június 21. Mi történi q külpolitikában ? Lemondott az olasz kormány hé rétfőn délután San Franciscóban meg­kezdődött az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének ünnepi ülésszaka abból az alka­lomból, bogy 10 évvel ezelőtt ebben a város­ban tették közzé az ENSZ történelmi jelen­tőségű alapokmányát. Az ENSZ ünnepi ülése — amelyen valamennyi tagállam küldött­sége, továbbá Molotov szovjet, Dulles ame­rikai, MacMillan angol és Pinay francia külügyminiszter, valamint Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke is résztvesz — egy hétig fog tartani. Jelentések szerint Mo­lotov szovjet külügyminiszter szerdán mond­ja el beszédét. Molotov és a vezetése alatt álló szovjet küldöttség szombaton, június 18-án érkezett meg San Franciscóba, ahol ünnepélyesen fogadtatták. — Megköszönöm azt a figyel­mességet — mondotta V. M. Molotov meg­érkezésekor adott nyilatkozatában — ame­lyet önök a Szovjetunió küldöttsége iránt tanúsítottak. Engedjék meg. hogy önökön keresztül szívből jövő üdvözletemet tolmá­csoljam San Francisco lakosainak, annak a városnak, amelyben az Egyesült Nemzetek Szervezetét alapították". Pinav francia külügyminiszter repülő­gépen érkezett San Franciscóba. Megérke­zésekor nyilatkozott a küszöbönálló genfi értekezletről és kifejezte azt a reményét, hogy a négy nagyhatalom külügyminisztere San Franciscóban „teljes megegyezésre jut a kormányfők küszöbön álló genfi értekezletét illetően A francia külügyminiszter kijelentései­ből következtetni lehet arra, milyen nagyje­lentöségilek azok a tanácskozások, amelyeket a négy külügyminiszter folytat majd a genfi kormányfői értekezlet előkészítésével kap­csolatban, mindenekelőtt ügyrendi és eljá­rási kérdésben. Ezzel kapcsolatban figyel­met érdemelnek azok az amerikai lapjelen­tések, amelyek arról számolnak be, hogy a nyugati országok között több, Genfben meg­vitatandó kérdésben nézeteltérések vannak. Hamilton. a New-York Times tudósítója egyik cikkében azt írja, hogy a „vezető nyu­gati hatalmak ki állották annak előzetes pró­báját, hogy meg tudják őrizni egységüket", ugyanakkor azonban rámutat, hogy „a fran­ciák. akik örökös félelemben élnek, hogy az Egyesült Államok lepaktál a hátuk mögött a németekkel, ,jelháborodtak, amikor megtud­ták. hogy Eisenhower és Dulles már meg­vitatta Adenauerrel azokat a kérdéseket, amelyeknek a három külügyminiszterrel való megvitatás céljából a kancellár New-Yorkba érkezett. Senki előtt sem titok — állapítja meg cikke további részében Hamilton —, hogy Eisenhower kormánya igen kellemetlenül egyezett bele a „csúcs"-tanácskozásba és nyilvánvalóan csak azért egyezett bele, hogy az angol konzervatívokat győzelemhez se­gítse a nemrég tartott választásokon. — „A nyugati országok külügyminisztereinek new­yorki tanácskozása megmutatta — folytatja Hamilton —, hogy bár az Egyesült Államok nem tiltakozik nyíltan Angliának és Francia­országnak a legutóbbi szovjet javaslatokkal kapcsolatos állásfoglalása ellen, mégis azon­ban az angol és a francia nép és — nyil­vánvalóan a kormány is — jelentékenyen kedvezőbben értékeli a szovjet szándékokat, mint az Egyesült Államok kormánya". Helyreállt a nyugalom 'Argentínában — erről számolnak be egyöntetűen az argentin fővárosból érkező hírügynökségi jelentések, jóllehet az utcákon katonai és rendőri őrjáratok cirkálnak. Peron elnök szombaton a hadsereg ellenőrzése alá he­lyezte az összes argentin biztonsági erőket. A szárazföldi hadsereg, amely mindvégig Peron mellett állt, szigorú ellenőrzést gyako­rol az egész országban és megszállva tartja a tengerészeti légierő minden pontját. A lázadás két vezetőjét. Olivieri tengernagyot és Calderon tengernagyot letartóztatták, a lázadás harmadik vezetője. Marzialo ten­gernagy röviddel a lázadás leverése után öngyilkosságot követett el. Pá r t éIe t „Azért leszek propagandista, mert megtanultam, hogy elméleti tudás nélkül nem lehet nevelni az embereket" Beszélgetés Peták József elvtárssal Szenétorválasztás volt vasárnap Franciaországban Vasárnap Franciaország 54 megyéjében, továbbá 14 ten­gerentúli megyéjében és te­rületén a Francia Köztársa­sági Tanács 320 tagja közül 160 szenátort újraválasztot­tak. A francia alkotmány ér­telmében ugyanis minden há­rom évben újraválasztják a Köztársasági Tanács tagjai­nak jelét. A rendkívül bo­nyolult választasi törvény a jobboldali partoknak kedve­zett. Az 54 megye közül csu­pán négyben választottak arányos szavazási módszer­rel, 50 megyében pedig a többfordulós választási mód­szert alkalmazták. A szenáto­rokat nem maguk a válasz­tók. hanem azűkkörű. úgyne­vezett kollégiumok választot­ták meg. « A Kommunista Párt man­dátumai közül csak két man­dátum megújítására került sor. _ A választások eredménye az anyaország 123 mandátu­mára vonatkozólag a követ­kező: Párt: Mandátum: Kommunisták 1 Szocialisták 33 MRp és rokonpártiak 7 Radikális tömörülés 31 Köztársasági szocialis­ták (volt Gaulleis­ták) 9 Mérsékeltek (úgyne­vezett függetlenek és konzervatívok) 42 Bourges Maunoury belügy­miniszter elismerte, hogy egyes megyékben a kommu­nisták visszavonták jelöltjei­ket a szocialisták javára s ez sok esetben a szocialista je­lölt megválasztására vezetett. . francia sajtó megállapít­ja, hogy a választások nem hoztak semmiféle különleges politikai változást. Bdenauer nyilatkozata s nyugati külügyminiszterekkel folytatott megbeszéléséről London (MTI). Adenauer nyugatnémet kancellár június 19-én repülőgépen Londonból visszatért Bonnba. Adenauer Bonnba érkezése után nyilatkozott a nyugati államférfiakkal az Egyesült Ál­lamokban és Angliában folyta­tott tárgyalásairól. A kancel­lár a többi között kijelentette: egyetért a nyugati államférfi­akkal abban, ,/iogyan lássanak hozzá a világproblémák megol­dásához a következő hónapok­ban". Londonból való elutazás előtt egy másik nyilatkozatában Adenauer azt mondotta, hogy a Német Szövetségi Köztársa­ság „az Északatlanti Szövetség­ről és a Nyugateurópai Unió­ról kötött szerződéshez tartja magát" és lojális, jó partnere lesz a Nyugatnak". A londoni rádió jelentése sze­rint Ollenhauer. a Nyugatné­met Szociáldemokrata Párt el­nöke vasárnap bírálta Aden­auernak a Szovjetunióval szem­ben tanúsított magatartását. Ollenhauer a többi között azt mondotta, hogy ji német kér­désről ugyanolyan gyorsan és intenzíven kell tárgyalni a szovjet kormánnyal, mint a nyugati hatalmakkal". Ollenhauer hozzátette, ha „Adenauernak tényleg az a po­litikája. hogy a szövetségi Né­metország nem lép ki az At­lanti Szövetségből az ország egyesítése fejében, akkor ez a politika az ország egyesítése ellen irányul". Elutazod Helsinkibe a magyar békeküldöttség Hétfőn délben, a Keleti Pá­lvaudvarról Andics Erzsébet Kossuth-díjas akadémikus, a Béke-Világtanács tagja, az Or­szágos Béketanács elnöke veze­tésével elindult Helsinkibe az a 30 tagú magyar delegáció, amelv a finn fővárosban jú­nius 22-én kezdődő Béke-Világ­találkozón a magyar békehar­cosokat képviseli. A küldöttséget a pálvaud­faron ünnepélyesen búcsúztat­ták. Mihályfi Ernő. az Orszá­gos Béketanács alelnöke, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára mondott be­szédet. amelyre Andics Erzsé­bet, a küldöttség vezetője vá­laszolt. A küldöttséggel egy­időben a Béke-Világtanács meghívására dr. Czapik Gyula egri érsek, a magyar püspöki kar ezidőszerinti elnöke is el­utazott a Béke-Világtalálko­zóra, -jui.., _ _ Rövid külpolitikai hírek Róma (MTI). A Reuter je­lenti. hogy az olasz kormány tagjai hétfőn benyújtották le­mondásukat, hogy lehetővé tegyék Scelba miniszterel­nöknek a kormány átalakítá­sára vonatkozó tárgyalásokat. A miniszterek lemondásu­kat a minisztertanács ülésén nyújtották be. Scelba azonnal megkezdte új miniszterek ki­választására irányuló tárgya­lásait a három koalíciós párt képviselőivel. • London (MTI). Adenauer kancellár New Yorkból jövet vasárnap Londonba érkezett és Eden angol miniszterel­nökkel tárgyalt. A megbeszé­lésekről kiadott hivatalos közlemény szerint Eden és Adenauer a közeljövőben tartandó négyhatalmi érte­kezletről, valamint a Szov­jetunió által Adenauerhez in­tézett meghívásról tárgyalt. Adenauer a megbeszélések során tájékoztatta Edent az amerikai kormány tagjaival folytatott tárgyalásairól is. A közlemény szerint a nyugati hatalmak továbbra is szoros kapcsolatot kívánnak fenn­tartani a Német Szövetségi Köztársasággal. Adenauer kancellár a megbeszélés után hazautazott Bonnba. » (MTI) A londoni rádió je­lentése szerint pénteken négyhatalmi tárgyalások kez­dődnek Belgrádban a nyu­gati nagyhatalmak belgrádi nagykövetei, valamint a ju­goszláv külügyminisztérium képviselői között. * Berlin (ADN) Handke ál­lamtitkár, a Német Demokra­tikus Köztársaság külügymi­niszterének képviseletében levelet juttatott el Van Klef­fens-hez, az ENSZ-közgyűlés elnökéhez. A levél a többi között a Német Demokrati­kus Köztársaság külügymi­niszterének legjobb kívánsá­gait fejezi ki az ENSZ-alap­okrríány aláírásának 10. év­fordulója alkalmából, majd hangsúlyozza: A Német Demokratikus Köztársaság kormánya és la­kossága az ENSZ alapokmá­nyának szellemében hajlandó a nemzetközi feszültség eny hítésére irányuló minden erőfeszítés támogatására és arra. hogy helyreállítsa az ál­lamok közötti bizalmat, I amelyre az ENSZ eredmé I nyes munkája szempontjából szükség van, ­Az új pártoktatási év jó előkészítése nagyon fontos pártfeladat. Fel kell hasz­nálni az elmúlt év jó tapasz­talatait, de ki kell belőle rostálni, ami nem jó, ami ke­rékkötője volt párttagságunk elvi-, politikai képzésének. A propagandistáknak már most foglalkozniok kell a hallga­tókkal. hogy azok megértsék: csak úgy válhatnak a szocia­lizmus építésének kimagasló munkásaivá, a nép ellensé­geinek irgalmatlan leleple­zőivé, a tömegek tanácsadói­vá és nevelőivé, ha szakadat­lanul fejlesztik elméleti és politikai tudásukat. Munka­társunk ezzel kapcsolatban beszélgetett Peták József elvtárssal, a Szegedi Kender­fonógyárban. aki a múlt év­ben hallgatóként vett részt a pártoktatásban, szeptember­tői pedig propagandista lesz. — Mi volt dz oka, hogy az elmúlt két oktatási évben a Szegedi Kenderfonóban is gyengén ment az oktatás? — A pártoktatásban is ér­ződött a jobboldali elhajlás hatása. Elvtársaink egyrésze úgy fogta fel az önkéntesség elvét, hogy akkor tanul, ha kedve tartja. Csak nehéz meggyőzéssel sikerült a III. pártkongresszus határozatai­nak e tekintetben is érvényt szerezni. De megérte a fá­radságot, mert a párttörténet II. évfolyamon — ahol én is tanultam az 1954—55-ös ok­tatási évben — alig fordult elő hiányzás. — Meglátása szerint meny­nyiben függ a propagandista személyétől, képzettségétől az oktatási év sikere? — Nagyon sokban. Ha az előadó jól felkészült, ismeri teljesen az anyagot, aklcor nem kényszerül a brosúra egyszerű elismétlésére, ha­nem gondolkodva, saját ele­ven szavaival beszél. Ezáltal leköti a hallgatók érdeklődé­szt és mindegyik foglalkozás I ad valami újat, tanulságosat. Hatványozottan így van ez,\ amikor elvi vitákat sikerül{ elindítani. A mi propagandis­tánk Virág László elvtárs volt, s az ő munkamódszeré­vel meg voltunk elégedve. — Hogyan tudja felhasz­nálni a tanultakat a gyakor­lati munkában? — Ügy gondolom, elméleti felkészültség nélkül egy kom­munista sem tudja megállni a helyét. A párt politikáját, a termelés és a termelékeny­ség állandó fokozásának szükségességét napról napra meg kell magyarázni az em­bereknek, akik a szocializ­must felépítik. En időutalvá­nyozó vagyok és tudvalévő, hogy a normás és a kétkezi munkások között szinte ál­landó vita folyik. En azon va­gyok, hogy reális legyen a megszabott idő, ök pedig sok esetben csak azt akarják, hogy többet keressenek. Bi­zony számtalanszor felmerül bennem: milyen jó volt meg­ismerni a III. pártkongresz­szus anyagát a múlt évben. így meg tudom, értetni, hogy az önköltség csökkentését nem lehet elválasztani a ter­melékenység emelésétől. Mert ha ugyanannyi munkával több terméket gyártunk, ak­kor a termékegység előállí­tása kevesebb munkát, keve­sebb költséget vesz igénybe. Legjobban meg tudtam erről a problémáról győzni Szaulik György lakatos csoportveze­tőt és csoportját. — Hallottuk, az új oktatási évben propagandista lesz. Miért Vállalta ezt a megbíza­tást? — Megmondom: azért le­szek propagandista, mert megtanultam, hogy elméleti tudás nélkül nem lehet ne­velni az embereket. Tapasz­taltam lépten-nyomon, hogy cz a párttag vagy az a pár­tonkívüli, aki ismeri a lenin­izmus alapjait, aki tisztában van a társadalom fejlődéstör­vényeivel, az másként ol­vassa az újságot, okosabban bírál meg egy-egy előadást, bátrabban hozzászól a nem­zetközi kérdésekhez és így tovább. Amikor megtudtam, hogy az alapfokú politikai is­kola vezetését bízta rám a párt, kicsit gondolkodóba es­tem. Miért bajlódjam éppen a kezdőkkel és ha már baj­lódnom kell, végig tudom-4 yezetni ezt a tanfolyamot elég sikerrel. De azután önbizal­mat és bátorságot öntöttek belém a pártbizottságon. Most már megtiszteltetésnek veszem ezt a megbízatást, hi­szen nagyon sokban tőlem is függ, hogy hallgatóim meg­szeressék a rendszeres tanw lásL — Mik a tervei ezzel kap­csolatban? ( — Szándékom sürgősen hozzáfogni a munkához. Már beszélgettünk az elvtársak­kal, hogy milyen fokon sze­retnének tanulni. Legalább 90 százaléka belátta a pártok­tatás szükségességét. Több olyan elvtárs, aki a múlt év­ben egyáltalán nem képezte magát, most szívesen vállalta a tanulást. Rövidesen meg­kapom, kiket osztanak be hozzám, s velük szeptembe­rig személyesen többször is beszélgetek. Az alapfokú po­litikai iskola hallgatóinál kü­lönösen fontosnak látom szt. Hiszen lesznek közöttük pár­tonkívüliek is és velük sok­Icai megértőbben, sokoldalúb­ban kell foglalkozni. Célom, hogy hallgatóim mindnyájan jó eredményt érjenek el a ta­nulásban, mert belőlük lesz­nek a felsőbb oktatási for­mák hallgatói, majd később a propagandisták. Két hét Jugoszláviában A jugoszláv pedagógus­kongresszus befejezése után meglátogattuk Posztojnat Ezt a kisvárost 75 kilométer távolság választja el Opa­tintól. A kacskaringós szer­pentin út egyre magasabbra emelkedik. Az autóbuszból gyönyörű kilátás nyílik sz Adriai-tenger parjára. Any­nyira lebilincselt, a látvány, hogy észre se vettük, amint megérkeztünk Posztojnába. Sajátságosan szép vidék ez. A köröskörül magasba­nyúló hegyek óriási épüle­tek. tornyok és erődítmé­nyek romjaira emlékeztet­nek. A lejtőket dús zöld nö­vényzet borítja. De a hegy­csúcsok kopárak: ott csak szegényes és csenevész nö­vények, cserjék maradnak meg. Posztojna egyik legérdeke­sebb látnivalója a híres sztalaktit- (cseppkő) bar­lang. A hegyóriásokban kép­ződő számtalan repedésen keresztül a víz behatol a mélybe, földalatti járatokat mos ki magának, óriási bar­langokat váj, tavakat és egész folyókat képez. Posz­tojna Jma — ez a barlang neve — a természet nagy­szerű műve. Kilométereken keresztül húzódik a csodála­tos földalatti folyosók labi­rintusa. Olyan hosszúak, hogy a barlangot nem is lehet gyalog bejárni. A ki­rándulók kényelmére kes­kenyvágányú vasút közleke­dik. A barlangba bekerülve, azt hittük, hogy valami me­sebeli földalatti országba ju­tottunk. A számtalan terem mindegyikének megvan a maga elnevezése. Az «osz­lopterem- csupa egymásba fonódó kőpillér. Utána kö­vetkezik a «zászlóterem», «makaróni-terem» stb. A vezető megmutatja a különböző természetes kép­ződményeket. amelyek szob­rokra emlékeztetnek. — Nézzék csak. ez itt az "Anya a lányával*. Ez meg a "Télapó*, a "Krokodil*, s az ott tovább a "Kakas*. Feledhetetlen benyomások­kal telve távoztunk a föld­alatti birodalomból. Másnap hosszabb útra in­dultunk az Adriai-tenger partján. Útközben megáll­tunk Rljekában, Szplitben és Dubrovnikban. Szplit város helyén több mint másfél évezreddel ez­előtt egyetlen óriási palota emelkedett, amelyet Diocle­tianus római császár építte­tett. A 38 000 négyzetméter alapterületű óriási építmény V. M, Molotov villásreggelit adott a Jugoszláv Szövetségi IS ép köztársaság küldötlsége liszteletére San Francisco (TASZSZ). Az ENSZ jubileumi üléssza­kán résztvevő szovjet küldött­ség vezetője, V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertaná­csának első elnökhelyettese és a Szovjetunió külügyminisz­tere június 19-én villásreg­gelit adott a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaságnak a jubileumi ülésszakon résztve­vő küldöttsége tiszteletére. A villásreggelln jugoszláv részről megjelentek: Kocsa Po­povics, a Jugoszláv Szövetségi Í Népköztársaság külügyminisz­tere, Lea Mates, Jugoszlávia nagykövete az Egyesült Álla­mokban, Jozse Brilej, Jugo­szlávia állandó ENSZ képvise­lője. Szovjet részről a villásreg gelin résztvett N. T. Fedorenko, a Szovjetunió külügyminisz­terhelyettese. L. F. Palamar­csuk. az Ukrán SZSZK kül­ügyminisztere. K. V. Kiszelev a Bjelorussz SZSZK külügy­minisztere. G. N. Zarubin, c Szovjetunió nagykövete az Egyesült Államokban és A. A. Szoboljev, a Szovjetunió ál­landó ENSZ képviselője. maradványai még most is láthatók. Diocletianus halála után a palota lakatlan ma­radt. A VI. században a szomszédos kisváros lakói költöztek be, mert házaikat teljesen feldúlták az avarok. Szplit után a közeli, ódon Trogir városkába látogat­tunk el, ahol megnéztük a szintén körülbelül másíél évezredes épületek romjait. A város központjában lévő kis téren oszlopos ház emel­kedik. Elmesélték nekünk, hogy ebben az ősrégi épü­letben tartották a városgyű­léseket, ahol az időszerű kérdésekben döntöttek. Tengerparti utunkat Dub­rovnikban fejeztük be, ame­lyet joggal neveznek «Jugo­szlávia gyöngyszemének" A város szubtropikus vidékek­re emlékeztet. Köröskörül zöldellő fák és. buja nö­vényzet. Az ismert fürdő­hely utcáinak árnyas fái alatt nyaralók és turisták sétálnak. Dubrovnik Dalmácia egyik legrégibb városa. A közép­korban független köztársa­ság volt, kiterjedt kereske­delmi kapcsolatokkal. Dub­rovnik befolyása Dalmácia jelentős részére kiterjedt. A köztársasági jogokkal ren­delkező város összekötteté­seit tekintve vetélkedett még a kor hatalmas Velencéjé­vel is. Dubrovnik a XV— XVI. században élte virág­korát. További fejlődésére helyrehozhatatlan csapást mért a török hadjárat. Innen vasúton folytattuk utunkat Szarajevóba. A hegyoldalban fekvő város nagyon sokban különbözik az eddig látott jugoszláv ká­rosoktól. Épületein és az egész város képén megma­radt a hosszú török uralom bélyege. (Folytatjuk) I. Gribkov, az OSZSZSZK elemi- és középiskolai dolgozói szakszervezetének köz­ponti bizottsági elnöke >

Next

/
Oldalképek
Tartalom