Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-19 / 143. szám

Vasárnap, 1955. június 19. 0ELMI1 OYARORSZftC A szegedi üzemek jó munHával köszöntik a helsinki Béke-Világtalálkozót Helsinkiben — mint ismere­tes, — június 22-töl 29-ig ke­rül sor a Béke-Világtalálkoz> ra. Ezt a nagy és fontos ese­ményt a szegedi üzemek dol­gozói újabb munkasikerekkel kívánják köszönteni. Ez a leg­szebben fejezi ki Szeged mun­kásosztálya békeakaratát. A RUHAGYÁR dolgozói megígérték, hogy első félévi tervüket a Béke-Világtalálkozó tiszteletére június 29-ig befeje­zik. Terven felül 6500 munka­ruhát készítenek. Az üzemré­szekben békeőrséget állnak. Tovább szélesítik a Gazda­mozgalmat és 90 ezer forint értékű gyermekruházati cik­ket állítanak elő terven felül. lAz I. osztályú áruk arányát a megelőző hónaphoz viszonyítva 0,4 százalékkal javítják, 99,7 százalékban első osztályú árut adnak. A 6-os munkateremben - ahol a szovjet tapasztalatok alapján szinkron-szalag dolgo­zik—a Béke-Világtalálkozó el­ső napjától kezdve 100 száza­lékban első osztályú terméket állítanak elő. A VÍZ- ES CSATORNAMŰ­VEK dolgozói a Béke-Világtalál­kozó tiszteletére félévi tervü­ket június 26-án részleteiben teljesitik. Féléves önköltségi tervüket a tervezetten felül egy százalékkal csökkentik. Az el­fekvő álló eszközökből és anyagkészletből tízezer forint értékűt átadnak más vállalatok­nak. A Rákóczi téri gyermekját­szótérre július 10-ig egy higié­nikus gyermekivót szerelnek fel. A Kormányos utcai nvilt árok kitisztítását július IO-ig befejezik. A községpolitikai terv keretében ártézikutat kapott a tápéréti Kutasi iskola Ma iariják meg Szegeden Középiskolások Napját' a Szeged DISZ Bizottsága a Városi Tanács Oktatási Osz­tályának támogatásával ma rendezi meg a "Középiskolá­sok Napjót'. A "Középiskolás Nap* ke­retében délelőtt 9 órai kez­dettel a Közalkalmazottak Szakszervezetének "Juhász Gyula* Kultúrotthonában középiskolás aktíva értekez­letet tartanak. Az értekezle­ten Lázár Ilona, a Csongrád megyei DISZ Bizottság mun­katársa értékeli a szegedi középiskolás DlSZ-szerveze­tek munkáját, és átadja a legjobb DISZ-munkát végző középiskolai szervezetnek a vándorzászlót. Az értekezleten a szegedi középiskolák DISZ-t segítő­tanárai is megjelennek; A szegedi középiskolák nagy többsége ma tartja az évzáró ünnepélyét, melyen átadják a "Rákosi Mátyás« tanulmányi és az "Arany Dániel* matematikai ver­senyben eredményesen sze­replő tanulóknak is a jutal­mat. Több tanuló "Kitűnő tanuló« érdemérmet kap, Békebizottságaink a helsinki tanácskozások sikeréért A Béke-Világtanács irodá­jának közleménye szerint 80 ország jelentette be, hogy résztvesz a június 22.—29-ig tartandó helsinki béke-világ­találkozón. Helsinkiben mint­egy 2000 küldöttre számíta­nak; a találkozó ideje alatt; mintegy 250 külföldi .újság-i író is tartózkodik a finn fő-) városban, A napirendi pontokra, a találkozó szervezeti rendjére több országból érkezett ja­vaslat a Béke-Világtanács irodájához. E javaslatok fi­gyelembevételével dolgozták ki a találkozó munkájának előzetes tervét. A vita fő témáit az időszerű kérdések alkotják: a leszerelés; az atomfegyver, a katonai töm­bök, a nemzetek biztonsága és együttműködése, a füg­getlenség és a béke fenntar­tása, stb. A tárgyalások mind szélesebb körű lebonyolításá­ra azonban a Béke-Világta­nács azt javasolja, hogy Hel­sinkiben a teljes ülésekkel párhuzamosan tartsanak bi­zottsági üléseket is. A találkozó végleges munkarendjét ter­mészetesen csak Helsinkiben a résztvevők jelenlétében ál­lapítják meg. Megyénk békebizottságaira nagy feladatok várnak ezek­ben a napokban. Az embere­ket érdekli, hogy mi történik Helsinkiben, éppen ezért a bizottságok elégítsék ki e nagy érdeklődést. Beszélges­senek az emberekkel. A na­pilapokban bőségesen jelenik meg majd tudósítás a tanács­kozásról, emellett a rádió ds ad. hírt, Helsinkiből. A rádió első nap, június 22-én teljes órás műsort sugároz 21 órá­tól 22 óráig "Békefa — Wroclawtól—Helsinkiig!« címmel, amelyben beszámol a béke-világmozgalom erősö­désének fontosabb állomásai­ról és a helsinki találkozóról. A rádió este 8 órás esti hír­adójában naponta hangképe­' — 'A műszakiak feladatairól tart tanácskozást a Műszaki­és Természettudományi Egye­sület Szövetsége az MDP Sze­ded Városi Végrehajtóbizott­sága javaslatára 21-én, kedden 'délután 5 órakor az MTESZ Horváth Mihály utca 3. szánt elatti előadótermében. Vita­vezető: Szani István főmérnök, éz EM Csongrádmegyei Építő­kari .Vállalatától, ket ad a találkozó eseményei­ről. A békebizottságok — ahol lehetséges — szervezze­nek csoportos rádióhallgatást. Ebbe a munkába kapcsolód­janak be a többi tömegszer­vezetek is, hogy megyénkben minél több ember értesüljön a tanácskozás újabb és újabb híreiről. Az Országos Béketanács levelezőlap-alakban kiadta a helsinki béke-világtalálkozó plakátját. Többszáz ilyen le­velezőlapot adtak el a megyei békebizottságok is. A béke­harcosok a helsinki tanácsko­zás ideje alatt e levelezőla­pokon köszöntsék a világhírű békeharcosokat és a magyar küldötteket. Emellett, ha va­laki külföldi békeharcosokkal fel akarja venni a kapcsola­tot, megleheti, mert a megyei békebizottság megszervezi a nemzetközi levelezést, Túl a Tiszán, Tápé község külterületén, Tápéréten van a Kutasi iskola, ahová több kilométerről járnak az isko lás gyermekek tanulni. Mar innen-onnan öt éve, hogy az iskola udvarán lévő ásottkút vize ihatatlan és mérges anyagokat tartalmaz. Felsöob egészségügyi szervek többíz­ben megvizsgálták a kút vi­zét és ismételten a víz hasz­nálhatatlanságát állapították meg, de új kút ásására nem került sor. Több év telt el így. Az iskolás gyermekek üvegben, köcsögökben, kan­tákban hordták az ivóvizet télen-nyáron, hóban-sárban, nagy távolságokról. A múlt év őszén megtartott új tanácsválasztás után a községi tanács majdnem minden ülésén foglalkozott ezzel a kéréssel, míg végre az 1955. évi községpolitikai terv összeállítása során sor kerülhetett arra, hogy a Ku­tasi iskolánál egy Northon­kút létesítését tervezhessék be. A községpolitikai terv végrehajttása során 1955 áp­rilis hó elején hozzá is fogtak az ártézikút fúrásához, me­lyet május végére elkészítet­tek. Az ártézikút 123 600 fo­rintos költséggel, 6000 forint Ma nyílik meg a Járási Oktatási Osztály tanügyi kiállítása Kiskundorozsmán Hazánk felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából a járási oktatási osztály Kis­kundorozsmán tanügyi kiállí­tást rendez, melyen a bekül­dött munkáikkal a járás va­lamennyi iskolája résztvesz. A kiállítást délelőtt 10 óra­kor Pályi Béla, a Pedagógus Szakszervezet járási bizottsá­gának elnöke nyitjg. meg, majd Bálint Dezső, a járási oktatási osztály vezetője mond ünnepi beszédei, érté­keli a kiállítás pedagógiai je­lentőségét, és a járás felsza­badulás utáni 10 éves mun­káját. A kiállításra beküldött pá­lyamunkánk értékelése után a jutalmakat Ökrös János, a területi bizottság szakszerve­zeti elnöke adja át a legjobb­nak bizonyult pályamunkák készítőinek, majd a tanács részéről Csikós Ferenc VB elnökhelyettes mond záróbe­szédet. Az ünnepséget színes kul­túrműsor, majd tánc követi. értékű társadalmi munkával létesült és ma már percen­ként 500—600 litert ad, el­látja az iskolás gjaermekek vízszükségletét és a környé­ken lakó termelök részére igen kedvező öntözéses ter­melést biztosit. Vele a tanyai lakosság 8—10 éves kérelme, óhaja nyert teljesítést. Folyó évi június hó 12-én szerény kis ünnepség kereté­ben felavatták a kutat. Az is­kola úttörőcsapata kultúrmű­sorral. köszönőversekkel ün­nepelte az örvendetes ese­ményt, együtt a jelenlévő párt-, illetve tanácsi funk­cionáriusokkal. Itt említjük meg, hogy Tá­pén a községpolitikai terv ke­retében ezen kívül egy kis halastó is létesült, átalakítot­ták az ideiglenes ménistállót, ideiglenes sertéshizlaldát hoztak létre, mindezt több mint ezer forint értékű tár­sadalmi munkával, továbbá parkosítottak 300 forint ér­tékben, átereszeket javítottak 500 forint értékben, a közle­gelőt javították 2400 forintot kitevő társadalmi munkával. Rend behozták végül az óvoda kerítését és játszóterét, ami­ben 2000 forintnyi társadal­mi munka és 6000 forint anyag- és szakmunkadíj fek­szik. Tokody Béla Hegedűs András elvtárs üdvözlő távirata sz ENSZ alapokmány aláírásának 10. évfordulójára egybegyűli közgyűléshez A Magyar Népköztársaság kormánya üdvözletét és jókí­vánságait küldi az ENSZ ün­nepi közgyűlésének. A Magyar Népköztársaság kormányának őszinte óhaja, hogy az ENSZ, amelynek tör­ténelmi hivatása, hogy a nemzetközi béke és biztonság hathatós védelmezője legyen, maradéktalanul betöltse ezt a magasztos feladatát. A ma­gyar kormány véleménye sze­rint ennek megvalósítását szolgálná, ha az ENSZ alap­okmánya IV. cikkelyének megfelelően, kitárná kapuit azok előtt az államok előtt, amelyek vállalták az alapok­mányban foglalt kötelezettsé­geket és évek óta folytatott politikájukkal bebizonyítot­ták, hogy az ENSZ tagságra jogot formálhatnak. A Magyar Népköztársaság­nak állandó törekvése, hogy normális kapcsolatokat, ba­ráti jóviszonyt valósítson meg és tartson fenn az ENSZ tag­államaival. a világ valameny­nyi országával. A nemzetek közötti jóviszony fejlesztését szolgálják a Magyar Népköz­társaság 34 országban létesí­tett diplomáciai képviseletei, a világ majdnem valamennyi országával fennálló kereske­delmi kapcsolatai, valamint az egyes magyar intézmé­nyek és szervek részvétele 140 nemzetközi szervezet, köztük az ENSZ több szako­sított intézménye és bizott­sága munkájában. A magyar nép hő kíván-> sága, hogy küldöttei az ENSZ fórumán is résztvehessenek a nemzetközi feszültség enyhít téséért folyó küzdelemben. Amikor a Magyar Népköz, társaság kormánya a magyar népnek ezt a kívánságát tol* mácsolja, egyben azt a meg­győződést is kifejezi, hogy az ENSZ alapokmánya aláírásá­nak 10. évfordulója azzal vál­hat igazi ünneppé, ha az egy­begyűlt tagállamok megkü­lönböztetés nélkül felveszik soraikba mindazokat a béke­szerető országokat. — köztük a Magyar Népköztársaságot — amelyek hosszú évek óta kifejtett egész tevékenységük alapján erre joggal tartanak igényt. A Magyar Népköztársaság kormánya abban a remény­ben ismétli meg jókívánsá-i gait, hogy az ünnepi közgyű­lés ilyen értelemben fog hoz« zájárulni az ENSZ erejének, tekintélyének és befolyásának megnöveléséhez és ezzel az egyetemes béke hathatósabb biztosításához. Hegedűs András, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Milyen lesz a nyári sör-, szóda­és jégellátás ? Á sör népszerűsége nem túlságosan régi keletű, de ma már falun és városon egyaránt a legkeresettebb nyári ital. Érdemes megemlí­teni, hogy a jelenlegi sörfo­gyasztás éppen nyolcszorosa az 1938. évinek, de tudjuk, hogy még a jelenleg árusí­tásra kerülő mennyiség sem elegendő a szükségletekhez képest. Gyakran előfordul, hogy nem kapunk sört, ép­pen akkor, amikor talán a legjobban esne és mérgelő­dünk: — Miért nem gyárta­nak többet? Valójában többet gyárta­nak és évről évre többet szál­lítanak Szegedre is. A Szál­loda és Vendéglátó Vállalat áruforgalmi osztályának köz­lése szerint ez év második negyedévében például 1000 hektóliterrel több sör érke­zett, illetve érkezik Szegedre, mint az elmúlt év hasonló időszakában. És hogy mégis előfordul, hogy egy-egy sörre szomjas dolgozó kedvetlenül somfordál kfeaz italboltból, annak az a legfőbb oka, hogy a gyorsan és ugrásszerűen növekvő fogyasztási igények­kel nem tudott lépést tartani a söripar. Ez természetesen nem túlságosan vigasztalja azokat, akik szeretik a sört, de megnyugtatásul közölhet­jük, hogy a jövő évre elké­szül a hatalmas nagykanizsai sörgyár, amely a Dunántúl nagy részét el tudja majd látni, s ilyenformán a buda­pesti sörgyáraknak jóval ki­sebb területet kell ellátniok. Ez persze még odébb van, s ezen a nyáron még nem fog­ja éreztetni kedvező hatását a szegedi sörivókkal, az vi­szont annál inkább, hogy a következő három nyári hónapban ezer hektoliter­rel több sört fognak ki­mérni a szegedi italboltok­ban, mint a második ne­gyedévben. Hogy azért néha-néha így is lesz sörhiány, különösen a város forgalmasabb terüle­tein. azzal a vendéglátó vál­lalat előre számolt, s már Fülledt meleg terpeszkedik a Tisza táján, a hang nem hallik messze. Csupa csönd a vidék, csak a kapák halk harsogása, meg a pacsirta dalolása han­gosabb a szív dobogósánál... A földműves ember mezei in­gyenzenésze nyílegyenesen röp­pen a magasba, közben meg­megáll egy-egy ponton és el­fújja biztató dalát: „Erik. érik, aratásra, "'*< Erik. Aratásra mind megérik..." A strófa után tovaszökken föl, föl, míg el nem éri azt a magasságot, ahol esők idején a felhők vonulnak keletre, vagy délre. Onnan aztán — mintha hirtelen az anyaföldet akarná megcsókolni — egyetlen zuha­nással aláhull, hogy új nótába kezdjen. A Tisza Sártó felöli védőgát­járól messzire ellát a szem és mindenütt, amerre tekint serényen dolgozó kétkézi munkásokat, földmű­ves embereket lát: az algyői U) Elet TS~ tagjait, elszórtan, nekiborulva a munkának. Ka­pálnak. Répát, meg kukoricát. A közösét, meg a háztájit. A férfiak felgyűrt ingujjban, vagy ing nélkül, pirosra sült háttal, az asszonyok, s a leányok pe­dig könnyű. nyári ruhában csendben, hogy haladjon a munka. Kell igyekezniök, már hogy­ne kellene! Hiszen a földjeiket a koratavaszon ellepő viz miatt a kukoricaveté.st például csak Erik — érik — aratásra ... « 99 május harmincadikán fejezhet­ték be. Más területeken akkor már javában sorolt a tengeri és kapálták elsőre, sőt itt-ott talán másodjára is. Meg aztán valóban úgy van. ahogyan a pacsirta is dalolja: érik az ara­tásra az Oj Elet TSZ gaboná­ja. különösen az őszi árpa. A növényápolást ez ismét sür­geti. Mégis, most megnézheti bárki, az algyői üj Elet TSZ kapásnövényei egyáltalán nin­csenek elgyomosodva. Különö­sen a cukorrépájuk szép, tiszta. Igaz. már éppen harmadszor került sor a cukorrépa gyom­irtására, de mások földjeit sem a forgószél tisztítja meg a gyo­moktól. hanem a kapa ... A tsz-tagok most még vág­ják, szinte rendre vágják a gyomot, de a déli pihenő ide­jén, vagy este, amikor a mun­kából hazafelé igyekeznek, már az aratásról beszélgetnek. A múlt hét szombatján még a közgyűlésen is esett szó az aratásról. Volt, aki azt akarta, hogy ne hozzanak kombájnt a tsz-be, mert — Jásd: harmad­éve" — a kombájnt egyszer traktorral kellett kivontatni a sárból. „Most is elül" — mondták. (Persze, akik igy gondolkoz­nak, azok megfeledkeznek arról, hogy három évvel ezelőtt még a kombájnvezetök is sokkal ta­pasztalatlanabbak voltak, mint ma.) Mások meg azt rebesgették, hogy a cséplést idegen gépi munkásokkal kellene elvégez­tetni. Ezek viszont arról feled­keztek meg, hogy tavaly óta jelentősen szaporodott a tsz-tagok létszáma és az idén emberhiány miatt nem feltétlen szükséges idege­nekre bízni a cséplést. A párttagok meggyőzték az embereket: megmagyarázták, hogy ha az idén saját munka­csapatukkal csépelnek, akkor ezzel is megmarad a tsz-nek vagy 80 mázsa gabonája, ami aztán az éwégi osztalékot sza­porítja majd. A kombájnnal meg az a helyzet, hogy az idén ismét „megpróbálják" és ha a kijelölt öt holdas árpatáblán beválik, akkor másutt is arat­nak vele. Különben a legnaggya területüket géppel akarják arat­ni, de a biztonság kedvéért tÍ2 kaszapárt az aratógépek mel­lett is készenlétben tartanak, hogy fennakadás ne lehessen. Az arató eszközöket (kaszákat, sarlókat), rakodd -'oz a szeke­reket már javiLíiaUák.. Jw>g idő­ben készen lehessenek azokkal is. Ez eddig leginkább csak be­szélgetés, elötervezgetés volt a tsz-ben, de holnap, június hu­szadikán már határozottan in­tézkednek: a tsz vezetősége röpgyiílést hív össze, amelyen részletes tervet készítenek majd arról, hogy az aratás-cséplés idején ki, milyen beosztásban köteles dolgozni és milyen mun­kaeszközökkel. Határidő sze­rint megszabják azt is, hogy melyik munkaeszközöket mi­korra és kik kötelesek kijaví­tani. Itt állítják össze az arató kézikaszás-munkacsapatot és a cséplö-munkacsapatot is és ezen a röpgyülésen döntik el azt is, hogy az aratás-cséplés idején kik és mikor kötelesek tűzvédel­mi szolgálatot teljesíteni a föl­deken és a cséplőszérűn. A tűzvédelmi örök már az aratás előtt rendszeresen ellenőrzik a gabonákat. Addig is azonban, amíg az aratásra készülődnek, a tsz-tagok igyekeznek a gyom­irtással, hogy a kapások terü­letén is bőséges szüretük le­gyen. Közben szívvel-lélekkel, tel­jes odaadással hallgatják a me­ző énekesének igazán bájos, biztató dalát és örülnek, mert gabonájuk valóban érik, érik aratásra... " jZelei Béla), nagymennyiségű, mintegy 50 ezer kilogramm szörpöt tar­talékolt a nyári hónapokra. Az Anna Gyógyvíz és a Szikviz Üzem is felkészült a nyári csúcsforgalomra, s jó­val több Anna-vizet és szódát fog szállítani a vendéglátó iparnak. Az üzem igazgatója éppen most gondoskodik a munkaerő kiegészítéséről. Az italboltak és vendéglők szó* daelátása egy-két esettől el­tekintve kielégítő volt, s a vállalat vezetősége és dolgo­zói azon vannak, hogy min­den időben kielégítsék a szükségletet még a szombat­vasárnapi nagyobb forgalom idején is. A sör, a szörp meg a szóda azonban egymagában nem elég ahhoz, hogy a dolgozók lehűtsék magukat a tikkasztó melegben. Mindez csak úgy ér valamit, ha jó hideg. Már erről is gondoskodott a ven­déglátó vállalat. Saját gép­kocsijával szállítja üzleteibe a jeget, s így idejében be tudják hűteni minden ital­boltban és vendéglőben az italokat. A jéggyár minden esetben biztosítani tudja a vendéglátó vállalat jégszük­ségletét. Ilyenformán a nyári sör. szóda és jégellátás meg­szervezésére minden érdekelt üzem megtette a szükséges intézkedést, s a meleg nyári hónapokban hideg sör és hű­sítő italok várják a város dolgozóit. (—n —n) — Asetthalom községben 200 m hosszú kövesút léte­sült 3000 forintos társadalmi munkával. 11 ezer forintért keskenyfilm-vetítőgépet vá­sároltak a község kultúrájá­nak fellendítésére. ESZAK-OI.ASZORSZAG négy megyéjében — az ország fő rizstermelő területei —rizs­ültetvényeinek nödolgozói sztrájkba léptek. A sztrájkolok béremelést és új kollektív szer­ződés kötését követelik. A BELGA Statisztikai Hiva­tal adatai szerint Belgiumnak 8.840.704 lakosa van. Eszerint a lakosság az 1953. évihez ké­pest 42.649 fővel gyarapodott. AZ ORSZÁGOS Béketanács külpolitikai jüzetsorozatában megjelent Árkus István „Ban­dung" című írása. 'A füzet az ázsiai—afrikai népek bandungi konferenciája eredményeinek tükrében feltárja azokat a tör­ténelmi jelentőségű változáso­kat, amelyek Ázsiában és Afri­kában a legutóbbi idők során végbementek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom