Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-17 / 141. szám

yiLÁG'PRmTÁMI EGYESÜLmKl -. PflMMYAHORSlÁE AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam. 141. szám Ara: 50 fillér MAI SZAMUNKBÓL: A bonni parlament nem hajlandó elfogadni az önkéntesek behívására vonatkozó kormány­javaslatot (2. oldal) Ma kezdődik a Magyar Meteorológiai Társaság vándorgyűlése (3. oldal) Terveikről nyilatkoznak Szeged új akadémikusai (3. oldal) Péntek, 1955. június 17. ^Közös munkával városunkért A szocialista társadalmat nem utolsósorban az kü­lönbözteti meg a régi világ rendjétől, hogy a társa­dalom tagjainak elszigetelt életküzdelmét, egyéni ha­szonra, egyéni érvényesülésre való törekvését mind­inkább a közösség céltudatos együttműködése váltja fel. Az olyan közhasznú működés, amelyben ki-ki egyéni javát is megtalálja: a szocializmus legbensőbb értelme, de egyik legfőbb hajtóereje is. Százezrek kö­zös erőfeszítése a közös célok érdekében: ezt ered­ményezi a gazdaság eszközeinek köztulajdonba vétele, egyszersmind ez az, amin a szocialista rend gazda­sági és erkölcsi fölénye alapul. Hazánk egész gazdasági életét is egyre nagyobb mértékben a céltudatos közösségi együttműködés elve hatja át. Ez a közös erőfeszítés jut kifejezésre a tervgazdálkodásban, s erre alapozza tevékenységét va­lamennyi köztulajdonban lévő ipari üzem és vállalat. Természetes, hogy országunkban immár a községi élet­nek is erre a céltudatos együttműködésre kell épülnie: a kölcsönös segítség szocialista elvének nemcsak a tágabb, hanem a szűkebb közösség életében is érvé­nyesülnie kell. Annál is inkább, mert a község, a város gyarapodásának ez a leggyorsabb útja. S mert ha kö­rülnézünk városunk táján, van is mire az erőket ösz­szefogni. Azt mondják, a jó gazdát elsősorban háza-tájáról ismerni meg. Nos, ez a mondás igaz a község és a város életére is. Hogy jó gazdái vagyunk-e Szeged­nek, azt elsősorban városunk háza-tája mutatja meg: az^utcák, terek, közművek, lakóházak és középületek állapota. A családi házaktól eltekintve ezt mind közö­sen birtokoljuk. Közösen kell tehát gondoskodni kar­bantartásukról, javításukról, fejlesztésükről is. És nem­csak adók. járulékok, az állaíhi költségvetési alapokhoz való hozzájárulás formájában, hanem a gazda tuda­tos birtokosi tevékenységével is. Örömmel mondhatjuk, hogy Szeged népét áthatja ez a közbirtokosi érzés. Városunk lakóiban megvan a közös lakóhely fejlesztésére, szépítésére irányuló együttes akarat. Ez tükröződik a kerületi tanácsok és a város irányító szervei által az idei évre elfogadott községpolitikai tervben, amely Szeged első ilyenirányú terve. És ez tükröződik abban a szorgos tevékeny­ségben is. amellyel Szeged népe a községpolitikai terv végrehajtásához hozzájárul. Előttünk fekszik a kerületek jelentése az első hó­napok elvégzett munkájáról. Látszólag apró eredmé­nyekről számolnak be ezek a jelentések — de éppen ezektől az apró eredményektől függ egy város tiszta­sága, egészsége, biztonságos, kényelmes közlekedése, külső csínja. Közkifolyók és vezetékek, gyalogjárók és közvilágítási lámpák létesülnek a közösség pénzéből a közösség számára; iskolákat hoznak rendbe, kultúr­otthonokat és rendelőket építenek a terv keretében. Csupán az I. kerületben mintegy 400 ezer forintra becsülhető az eddig elvégzett munkák értéke. A legszembetűnőbb vonása azonban a község­politikai tervek végrehajtásának a lakosság cselekvő közreműködése. Az I. kerületben a lakosság által el­végzett társadalmi munka eddig több mint 30 ezer forintnyi értéket teremtett — vagy másképpen szólva: ekkora összeget takarított meg a város háztartása számára. A III. kerületben még jelentősebb a meg­takarítás: csupán a székháti iskolához vezető salakút elkészítéséhez a környékbeli lakosság több mint 40 ezer forintnyi önkéntes munkával járult hozzá. E tár­sadalmi "munkák szervezésében kiemelkedő szerepet játszanak a községi élet választott képviselői: a ta­nácstagok. Valóságos jelképnek — a közösségi összefogásban rejlő erő jelképének — tekinthető a III. kerületi mi­hályteleki rendelő megépítésének története. Jóllehet egy ilyen egészségügyi intézmény létrehozásaíiem tar­tozik az apróbb beruházások közé, itt a költségek 80— 85 százalékát társadalmi úton fedezték. Az építőanyag előteremtésétől a tetőszerkezet behelyezéséig az épít­kezést lépésről-lépésre a társadalom segítsége mozdí­totta elő, oly eredménnyel, hogy a rendelő megnyitása most már küszöbön áll. Többszázezer forintnyi ön­kéntes munka fekszik benne, világító példájaként annak, milyen hatalmas erőfeszítésekre képes a céltudatos kö­zösségi összefogás. De ezeknél a ledolgozott forintok­nál mennyivel nagyobb értékeket' fog megóvni tár­sadalmunk számára a modern egészségvédelem köve­telményei szerint felépített és berendezett orvosi ren­delő! Halad tehát a községpolitikai tervek végrehajtása, s ezzel együtt épül szépül városunk. Az eddig elvég­zett munka azonban még csak a kezdet — mondhat­nánk: szerény kezdet. Ha körülnézünk városunkban, láthatjuk, hogy van itt megoldásra váró feladat bő­ven, csak győzzük erővel, költséggel, lelkesedéssel. A fontos az, hogy mindenkor magunk előtt lássuk a célt. Mert ha egy-egy kútkifolyó megépítése, egy-egy keresztjárda kikövezése magábanvéve csekély vállal­kozás is — együttvéve e kis téglák nem kevesebbet adnak, mint városunk egészségesebb, rendezettebb, megelégedettebb életét. Ifjúsági szövetségünk még szorosabban tömörül pártonk és annak Központi Vezetősége köré A DISZ II. kongresszusának szerda délutáni és csütörtök délelőtti ülése A DISZ II. kongresszusának szerda délutáni ülésén meg­kezdődött a vita a DISZ Köz­ponti Vezetőségének beszámo­lójáról. Több hozzászólás után az elnök bejelentette, hogy a kongresszushoz 145 távirat ér­kezett. A Török Demokratikus Ifjúsági Szövetség levéllel for­dult a kongresszushoz, amely­ken sok sikert kiván a kong­resszus munkájához. Ezután Pécsi János, a DISZ Központi Vezetősége intéző bi­zottságának tagja, az MTH el­nöke szólalt fel. Fontos felada­ta a közeljövőben a DISZ Köz­ponti Vezetőségének és a DISZ­szevezeteknek, — mondotta —, hogy a korábbi tapasztalatok­felhasználásávál a szakszerve­zetek és az állami szervek se­guíégével az ií:úmunkások es itat itanulók szakmai oktatását széles körben megszervezzék. Ez természetesen nemcsak egy­szerű szervezési feladat, liá­nom fontos politikai felvilágo­sít; munkát is követel. Brnno Bcrnini elrlárs felszólalása A szerda délutáni ülésen utolsónak Bruno Berninl, a De­mokratikus Ifjúsági Világszö­vetség elnöke szólalt fel. Bruno Bernini átnyújtotta a küldötteknek és rajtuk keresz­tül az ország minden lányán;* és fiának a Demokratikus Hiú­sági Világszövetség forró, test­véri üdvözletét és őszinte jókí­vánságait. A Ti sikereitek, amelyeket a munkában, a tanulás, a kultúra és a sport területén értetek cl, az az alkotó lelkesedés, amivel a magyar ifjúság — az egész néppel együtt egy mind gaz­dagabb és boldogabb életet épít, nemcsak a ti ügyetek — mondotta. — Jelentősége túl­lépi hazátok határait, újabb bizakodással és újabb lendü­lettel tölt el sokmillió lányt és jiút, akik a tőkés országok­ban harcolnak egy jobb jövő­ért, a szabadságért, a haladás­ért, a békéért. A világ tőkés országainak haladó ifjúságát szoros baráti kapcsolatok fűzik az új Ma­gyarország ifjúságához. A ka­pitalista és gyarmati országok fiataljai, akik gyakran a leg­embertelenebb körülmények kö­zött élnek, akik gyakran még a munkához való jogtól is meg vannak fosztva és akiket nem­zeti érzelmeikben megaláznak, tudják, hogy abban a kemény harcban, amelyet egy új háború fenyegetése ellen, egy boldog, biztonságos alkotó életért, ha­zájuk függetlenségéért és ha­ladásért folytatnak, mindig számíthatnak a magyar ifjúság feltétel nélküli támogatására. Bruno Bernini a közelgő varsói VIT-ről szólva kijelen­tette: A magyar ifjúságnak min­denkor elsőrendű szerepe volt a különböző világifjúsági ta­lálkozókon. Azok a széleskörű előkészületek, amelyek orszá­gotokban folynak, biztosítékot jelentenek arra, hogy a magyar ifjúság folytatni tudja ezeket a szép hagyományokat és az V. VIT-re mindazt a szépet viszi magával, amit munkában, ta­nulásban, a kultúra, a művészet és a sport területén alkotni tu­dott. Kedves Barátaim! Ez a kongresszus nagyfontosságú feladatokat állít elétek és az egész magyar ifjúság elé a jö­vőtökért és hazátok jövőjéért és jólétéért folytatott harcban. Sokmillió fiatal harcol veletek együtt világszerte, hogy meg­hiúsítsa egy atomháború ki­robbantását. hogy megakadá­lyozza a német militarizmus újjáélesztését, hogy a világ né­peivel biztosítsa a jövőt, a bé­két, a jólétet. Feladataitok megvalósításában elért min­den eredményetek felbecsülhe­tetlen hozzájárulást jelent az egész világ ifjúsága ügyének sikeréhez. Biztos vagyok abban, hogy ennek a sokmillió fiatalnak ér­zését fejezem ki, amikor szö­vetségünk nevében újabb és még nagyobb sikereket kívá­nok a termelésben és tanulás­ban boldogságotokért, hazá­tok haladásáért és megerősilé­sáért vívott harcotokban. (Taps.) A DÍVSZ titkársága meg­bízta küldöttségünket, hogy adja át a DISZ Központi Ve­zetőségének szövetségünk disz­zászlaját azért a hozzájárulás­ért, amelyet a DÍVSZ munká­jához és harcához adott és hogy adja át a DÍVSZ jelvé­nyét a kongresszus minden küldöttének. (A kongresszus részvevői felállva, hosszú ideig tapsolnak). Ezzel a kongresszus szerda délutáni ülése véget ért. A felszabadulás óta hatalmas változás következett be parasztságunk életében 'A" DISZ II. kongresszusa csü­törtökön folytatta tanácskozá­sait az Országház kongresszusi termében. A csütörtök délelőtti ülésen Koblov Erzsébet, a DISZ Vas megyei bizottságának első tit­kára elnökölt. Az ülés a módo­sított szervezeti szabályzat előkészítésére öttagú bizottsá­got választott. Ezután megkezdték a kong­resszus második napirendi pontjának tárgyalását. Gosz­tonyi János, a DISZ Központi Vezetőségének titkára tartott beszámolót a DISZ feladatai­ról a falusi ifjúság között. Gosztonyi János beszéde ele­jén azokról a hatalmas változá­sokról beszélt, amelyek a fel­szabadulás óta a parasztság életében végbementek. Ezt a nagy változást bizonyítja, hogy ma már számos áj falusi iskola, 3819 falusi könyvtár. 1858 fa­lusi kultúrház. 2378 falusi mo­zi biztosítja egyre szélesebb körben a dolgozó parasztfiata­lok művelődését. Megnöveke­dett a dolgozó parasztifjúság szerepe az ország politikai éle­tében, képviselői ott ülnek az országgyűlésben, tízezrével ta­nulnak közép- és főiskolákon, ezrével és tízezrével váltak ki­váló szakemberekké. Paraszt­fiatalok legjobbjai néphadsere­günk tisztjei lettek, s számo­san közülük fontos beosztáso­kat töltenek be politikai és gazdasági életünk különböző területein. Termelési mozgalmaink si­kere a dolgozó parasztifjúság lelkes, áldozatkész munkája mellett elsősorban annak kö­szönhető, hogy a Komszomol tapasztalatait és módszereit alkalmazzuk. Ifjúsági szövet­ségünk több vezetőjének, köztük megyei és járási tit­kárainknak alkalmuk volt közvetlenül is umulmánuozni a Komszomol falusi munka-1 ját. Eredményeink — folytatta Gosztonyi elvtárs — minde­nekelőtt a párt vezetésének, a párt gondoskodásának kö­szönhetők. Az elmúlt 10 esz­tendőben nem volt olyan idő­szak, amikor dolgozó paraszt­ifjúságunk, ifjúsági szövetsé­günk ne érezte volna harcok­ban edzett pártunk irányító, segítő kezét. A párt politi­kája lelkesítette falun a szo­cialista építőmunka ifjú él­harcosait. a falusi diszistákat, amikor országos jelentőségű termelési mozgalmakat kez­deményeztek a terméshoza­mok emelése érdekében. Gosztonyi elvtárs ezután részletesen beszélt a falusi DISZ-szervezetek feladatai­ról, az itteni diszisták jó munkájának szükségességé­ről, példamutatásukról a ter­melő munkában, majd így folytatta; az elmúlt 5 év alatt — különösen az utóbbi hónapokban — erősödött a DISZ és a dolgozó paraszt­ifjúság kapcsolata. Az utolsó három hónapban is több mint 60 000 dolgozó paraszt fretal lépett be falusi DlSZ-szerve­zeteinkbe. A dolgozó parasztifjúság nagy többsége azonban még nem tagja szövetségünknek. Az egyénileg dolgozó paraszt­fiataloknak csupán 17,5 seá­zaléka, a mezőgazdaság szo­cialista szektorában dolgo­zóknak csak 27 százaléka, a falusi lányoknak mindössze 15 százaléka a DISZ-tag. — örvendetes, hogy falusi munkánkban egyre több fa­lusi nevelő vesz részt. Több alapszervezetben fiatal taní­tót választottak titkárnak, száz és száz pedagógus dol­gozik a Petőfi-iskolák vezetői között, valamint a kultúr- és sportmunka irányításában. — A pedagógusok aktív közreműködése fontos ténye­zője további munkánk ered­ményességének is. Vonjunk ezért be a jövőben is szer­vezeteink vezetésébe, mun­kájának segítésébe minél több olyan falusi nevelőt, aki teljes szívvel kész ifjúsági szövetségünk tevékenységé­nek támogatására. Tapasztalt vezetőket a DISZ-alapszervezetek élére! Kedves Elvtársak! Ennek a megtisztelő, de ugyanakkor nem könnyű és nagy felelős­séggel járó feladatnak falusi alapszervezeteink csak akkor tudnak megfelelni, ha politi­kailag szilárd, tapasztalt ve­zetők állnak alapszervezete­ink élén. Jólműködő szervezeteink tapasztalata alapján minél több húsz éven felüli, kato­naviselt párttag, vagy tagje­lölt fiatalt- kell alapszerveze­teink élére állítani s a szer­vezetek vezetésébe jobban be kell vonni a fiatal falusi értelmiséget. Gosztonyi elvtárs a vezetés kérdéseit tárgyalva megálla­pította, hogy jó szervezeti élet csak ott alakulhat ki, ahol az egész vezetőség dol­gozik, ahol a DISZ-tagok is konkrét megbízatásokat kap­nak. Gosztonyi elvtárs beszéde végén összegezte a DISZ fa­lusi szervezetei előtt álló fel­adatokat: 1. Szívós, türelmes nevelő­munkával el kell érnünk, hogy a dolgozó parasztifjú­ság egyre nagyobb tömegei lépjenek a szövetkezeti gaz­dálkodás útjára, hogy mái­ebben az esztendőben meg­gyorsuljon a dolgozó paraszt­fiatalok belépése a szövetke­zetekbe. ' | 2. A dolgozó parasztfiata-' lok százezreit kell bevonnunk a mezőgazdasági termelési feladatok végrehajtásába. Folytassuk tovább a nagyobb ifjúsági termelési mozgalma­kat — vigyük sikerre a száz­ezer kh. kukorica négyzetes vetése és ápolása felett vál­lalt kötelezettségünket. A kö­vetkező hónapokban minden erőnkkel segítsük a gyors termés betakarítást. 3. Politikai és szervező­munkánk középpontjába ál­lítsuk a falusi DlSZ-alapszer­vezetek — elsősorban a tsz­ek, gépállomások, állami gazdaságok DlSZ-szervezetei­nek megerősítését. A dol­gozó parasztifjúság legszéle­sebb tömegei között végzett rendszeres nevelő és szervező munkával növeljük szövetsé­günk falusi taglétszámát és érjük el, hogy még ebben az évben több tízezer falusi fia­tal lépjen be a DISZ-be. Fogadjuk meg Elvtársak, olyanná formáljuk a falvak ifjúságát, hogy a forradalmi harc, a falu új, egyre szebb életét építő munka tüzében a mezőgazdaság szocialista átszervezésében példát mu­tasson, helytálljon. Fogadjuk meg, hogy ifjúsági szövetsé­günk még szorosabban tömö­rül pártunk és annak Köz­ponti Vezetősége köré, s megsokszorozza erejét a ha­zánk felvirágoztatásáért foly­tatott harcban. Nyolc termelési szakcsoport alakult át az idén termelőszövetkezetté Hazánkban egyre több dolgozó paraszt keresi az útat a kollektív gazdálkodáshoz. A termelőszövetkezeteken kívül országszerte mind több ala­csonyabbfokú termelési tár­sulás alakul. Ezek a terme­lési szakcsoportok főleg bel­terjes gazdálkodást igénylő növénytermesztésre vagy ál­lattenyésztésre alakulnak. Je­lenleg mintegy ezer szakcso­portban 32 517 dolgozó pa­raszt tömörül. Legtöbben a nagy jövedelmet igérő rizs­termelésre társultak. A 179 rizstermelő szakcsoportban 4016 paraszt dolgozik 8992 hold földön. Hasonló nagy-j sáftú területen doleozik 136 szőlőtermelési szakcsoportban 10 420 dolgozó paraszt. Keve­sebb a zöldségtermelési szak­csoport. bár ezek is 2933 tag­gal 2629 hold földdel rendel­keznek. A szakcsoportokban gon­doskodnak a tagok szakmai oktatásáról is. Ennek ered­ményeképpen megnőtt az ér­deklődés a magasabbfokú termelési társulások iránt. Ezt mutatja az is, hogy az idén nyolc termelési szakcso­port alakult át termelőszö­vetkezetté. A szakcsoportból alakult termelőszövetkeze­teknek összesen 343 tagja van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom