Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-12 / 137. szám

Vasárnap. 1955. június 12. OElMKGYRRORSZAG II Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata az 1955. évi aratási és cséplés! munkákról 'A' mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat, valamint a Központi Vezetőségnek a mezőgazdaság szocialista átszervezése és a mezőgazdasági termelés fellendítése további feladatairól hozott határozata célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a nyári mezőgazdasági munkák végrehajtása során ebben az évben el kell érni, hogy a legkisebb veszteséggel végzett betakarítással több gabonát, a nyári kapálások segítségével több terményt, a másodvetésekkel pedig több takarmányt takaríthassunk be. Az ország gabonatermésének, a dolgozók kenyerének betakarítása hatalmas feladat és a termelőszövetkezetek tagjaitól, a gépállomások és állami gazdaságok dolgozóitól, az egyéni termelőktől, a tanácsok és a mezőgazdasági termelést irányító szervek dolgozóitól fokozott erőfeszítést, nagyobb felelősséget és körültekintő munkát követel. Ezért az 1955. évi aratás, behordás, cséplés, nyári növényápolás, tarlóhántás, valamint a másodvetés megszervezésére és végrehajtására a Minisztertanács az alábbi határozatot hozza; Á betakarítási veszteségek csökkentése Wz 1955. évi aratás, behor'dás és cséplés munkáit úgy kell megszervezni és elvégezni, hogy a szemveszteség a lehető legkisebb legyen. Ezért a szemveszteséget mind az aratás, mind a behordás és a cséplés során állandó mérésekkel kell ellenőrizni és ahol jelentősebb veszteség mutatkoznék, haladéktalanul gondoskodni kell a megszüntetéséről. 1. Mindent el kell követni annak érdekében, hogy a betakarítás szemvesztesége munkafolyamatonkint külön-külön és együttesen mindenütt • alatta maradjon a még megtűrhető szemveszteségi határnak. Ahol nagyobb veszteség jelentkezne, a szemveszteség csökkentése érdekében haladéktalanul meg kell tenni a szükséges intézkedéseket. 2. A gépállomások és az állami, kísérleti, tan- és célgazdaságok (továbbiakban állami gazdaság) agronómusait, kombájnvezetőtt, aratógépkezelőit, a cséplést végző traktorosokat és etetőket, valamint a mezőgazdasági irányítószerveknél dolgozó összes agronómust ki kell oktatni a veszteségmérés és a szemveszteségek csökkentésének módszereiről. 3. A gépállomások és az állami gazdaságok az aratás megkezdése előtt minden kombájnt és aratógépet vizsgáljanak felül és a legkorábban érő táblákon munkaközben ellenőrizve, gondoskodjanak arról, hogy a megtűrhető veszteséghatároknál lényegesen kisebb szemveszteséggel dolgozzanak. 4. A szemveszteségnek a lehelő legkisebbre való csökkentéséért a termelőszövetkezetekben a gépállomási mezőgazdászok, az állami gazdaságokban az igazgató mellett az agronómusok felelősek. A szemveszteség csökkerftése érdekében különösen nagy figyelmet kell fordítani: az aratás megkezdése időpontjának helyes megválasztására, a gépek helyes beállítására, a tarlók felgereblyézésére, a beázásmentes keresztberakásra, behordásra és asztagolásra, a cséplőgépek munkájára. 5. A földművelésügyi miniszter, az állami gazdaságok minisztere, valamint az érdekelt más miniszterek a felügyeletük alá tartozó gazdaságok tekintetében külön utasításban intézkedjenek a betakarítási szemveszteségek csökkentésére és azok végrehajtásának ellenőrzéséről folyamatosan gondoskodjanak. H. Á gépek kihasználása a betakarításnál Ebben az évben a gépek széTcszkörű alkalmazásával és munkájuk minőségének jelentős megjavításával el kell érni, hogy a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban a legnagyobb fokú gépesítettséggel végezzék el a gabona betakarítását. A betakarítás nagytokú gépesítésével, elsősorban a kombájnok minél teljesebb kihasználásával és állandó üzemeltetésével elő kell segíteni a termelőszövetkezetek megerősítését, a termelési költségek csökkentését és tovább kell fejleszteni gépesítésüket. 1. 'A' betakarítási szemveszteségek csökkentése és a kézi munkaerő felszabadítás érdekében a betakarításnál a kombájnokat és az aratógépeket a lehető legnagyobb mértékben kell alkalmazni és biztosítani kell teljes kihasználásukat. Az állami gazdaságok és gépállomások kombájnjainak és aratógépeinek legalább a tervükben meghatározott területet kell kijelölni, hogy az egész aratási idény alatt — az őszi árpa aratásának kezdetétől a zabaratás befejezéséig — folyamatos munkájuk legyen és elő kell segíteni, hogy tervüket túlteljesítsék. A kombájnokat már Sz őszi árpa aratása során teljes kapacitásukkal üzemeltetni kell. Ettől eltérni csak kivételes esetben (rozsdakár megelőzése, erős megdőlés stb.) szabad, a gépállomás igazgatójának és a termelőszövetkezet elnökének megállapodása alapján. Állami gazdaságokban pedig a gépi aratásra alkalmas táblák termését csak géppel szabad learatni. Ilyen területeken kézi aratást nem lehet megengedni. E rendelkezés megszegése esetén az állami gazdaság igazgatóját és főagronómusát felelősségre kell vonni. 2. A kombájnok munkáját ügy kell megszervezni, hogy a gabona aralását, cséplését, a szemtermés szállítását, tisztítását, továbbá a szalma betakarítását egymáshoz kapcsolódó egységes munkafolyamatban végezzék. Ezért a gépállomásoknak és az állami gazdaságoknak olyan gépcsoportokat kell összeállítani (kombájn szalmagyüjtő szállítóeszközök szállítószalag, a tisztításhoz szelelőrosta, illetőleg cséplőgép, szalmalehúzó, kazalozó, tarlóhántást végző erő- és munkagépek), amelyek e munkák gépi elvégzését biztosítják. A kombájnaratás-cséplés sikeres végrehajtására és a járulékos munkák (aratógépnél a kévék keresztberakása, tarlógereblyézés, kombájnnál a szem behordása, tisztítása és szárítása, a szalma letakarítása) folyamatos elvégzésére a gépekhez a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok szervezzenek meghatározott kézierővel és fogattal ellátott munkacsapatokat. A munkacsapatok megszervezéséről a termelőszövetkezetekben az elnöknek és a gépállomási mezőgazdásznak, az állami gazdaságban az igazgatónak kell gondoskodnia. A kombájnokhoz kombájnonkint mintegy 250 négyzetméter területű kombájnszérűt kell kijelölni, amely a kombájnnal csépelt gabona tisztítására, szükség esetén szárításra is alkalmas. A szérű elkészítését és a szükséges eszközökkel való felszerelését a gépállomás segítségével a termelőszövetkezet a kombájnaratás megkezdéséig végezze el. Az állami gazdaságokban a kombájnszérűk létrehozásáról az igazgató gondoskodjék. 3. Az aratógépek munkáját úgy kell megszervezni, hogy a kévék keresztekberakása és a tarló felgereblyezése mindenütt folyamatosan biztosítva legyen és a gépiek jó munkájához szükséges egyéb kiegészítő kézi munkákat mindenütt időben elvégezzék 4. A tanácsok végrehajtó bizottságainak és a mezőgazdasági termelést irányító szerveknek alapvető feladata a nyári betakarítási munkák során a gépek üzemeltetéséhez szükséges előfeltételek biztosítása és teljesítményük növelésének előmozdítása, III. Tarlóhántás, másodvetés 1. A gabonafélék aratását és az ezt követő tarlóhántást — kivéve a futóhomokot — összefüggő munkafolyamatnak kell tekinteni és az aratás befejezésével a tarlóihántást is mindenütt haladéktalanul el kell végezni. Ezért meg kell szervezni, hogy a traktorosok az aratás után, minden más munkát megelőzően, a tarlóhántást végezzék el. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok, valamint az egyéni termelők ez alatt hordják a termést asztagba. 2. A talajerő fokozása és a takarmányalap növelése érdekében az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek, de az egyéni termelők is — különösen az ország csapadékosabb vidékein — a korán lekerülő növények után minél nagyobb területen végezzenek tarlóvetést mind zöldtrágyának, mind takarmánynak. Takarmánynak elsősorban kukoricát (silónak) és egyéb rövid tenyészidejű takarmánynövényeket (köles, szudáni cirokfü, stb.) vessenek, IV, Cséplés A gépállomások és az állami gazdaságok felelős cséplőgépvezetői a cséplési munka végrehajtása során lehető legkisebb szemveszteséggel végzett cséplés mellett, az önköltség csökkentésére is törekedjenek. 1. A gépállomás által készített és a járási tanács végrehajtó bizottság által jóváhagyott cséplőgép-rajonirozási tervet megváltoztatni nem szabad. A rajonirozási tervet a legindokoltabb esetben is csak a gépállomás körzetében. kizárólag a gépállomás igazgatója módosíthatja, a járási tanács végrehajtó bizottságának egyidejű értesítésével. A cséplés zavartalan lebonyolításáért a termelőszövetkezetekben és az egyéni termelőknél a gépállomás igazgatója felelős. 2. A cséplés meggyorsítása érdekében a termelőszövetkezeti csoportok és az egyéni termelők gabonatermésüket lehetőleg minél nagyobb mértékben hordják könnyen megközelíthető, a tűzrendészeti előírásoknak megfelelő közös rakodóhelyre (szérűre). A közös rakodóhelyek kijelölésénél külön figyelemmel kell lenni a villamos cséplésre alkalmas területekre. A közös szérűn történő cséplés esetén az első és második típusú termelőszövetkezeti csoportok és az egyéni termelők cséplési díjkedvezményben részesülnek. 3. A betakarított termények védelme érdekében gondoskodni kell a szérűk állandó őrzéséről, a fokozott tűzbiztonságról, a védőbarázdák szántásáról, az oltáshoz szükséges felszerelés biztosításáról. 4. Az aprómagcséplésre külön cséplőgépeket kell kijelölni és ezek rajonirozására külön tervet kell készíteni. Az aprómagcséplésre kijelölt gépeket — a cséplés egész időszaka alatt — kizárólag aprómagcséplésre szabad felhasználni. E rendelkezés megszegőit felelősségre kell vonni. 5. Az aprómagvakat közös szérűn kell elcsépelni. A dolgozó parasztság munkájának megkönnyítésére, az aprómagcséplés meggyorsítására egy községben több aprómagszérűt kell létesíteni. A szérűk számát különösen a tanyavilággal rendelkező nagyobb községek, városok határában kell növelni. Egy aprómagcséplőgépre több közös szérűt kell kijelölni. Áz aprómagcséplést úgy kell megszervezhi és irártyítani, hogy az ország egész területén legkésőbb október 31-ig maradéktalanul befejeződjék. 6. Á gabonacséplésnél az osztályozóhenger használata kötelező. Az osztályozóhengert és a dobot úgy kell beállítani. hogy az ocsúban két százaléknál több ép, fejlett szem ne legyen, a törött szem pedig ne legyen több, mint az egész elcsépelt termésmennyiség súlyának három százaléka. A szalmában, törekben és polyvában maradt szemek súlya nem haladhatja meg az elcsépelt gabona súlyának fél százalékát. V. Nyári növényápolás és szénabefakarífás A kapások növényápolási munkáját és az időszerű szénabetakarítási munkákat a gabonafélék betakarítása idején is fennakadás és késedelem nélkül kell folytatni. 1. A betakarítás ideje alatt legalább egyszer minden kapásnövényt gazolókapálásban kell részesíteni. A tanácsok végrehajtó bizottságai, a termelőszövetkezetek elnökei, a gépállomások igazgatói és az állami gazdaságok igazgatói gondoskodjanak arról, hogy a nyári kapálást a betakarítás ideje alatt mindenütt maradéktalanul elvégezzék. 2. Az állatállomány takarmányellátásának biztosítása érdekében a gabonabetakarítás időszakában is nagy gondot kell fordítani a szálastakarmányok idejében történő lekaszálására és behordására. A termelőszövetkezetek elnökei, a gépállomások igazgatói és mezőgazdászai, az állami gazdaságok igazgatói és agronómusai tekintsék egyik legfontosabb kötelességüknek a szálastakarmányok veszteségmentes jóminőségben történő betakarítását. Ennek érdekében maximálisan használják ki a motoros és fogatos fűkaszákat és a kaszálást és behordást jóval a munkák megkezdése előtt gondosan szervezzék meg. El kell érnünk, hogy a betakarítás hibái miatt ebben az évben takarmány ne menjen veszendőbe. VI. Egyéb szervezési feladatok 1. Az aratás, behordás, tarlóhántás, másodvetés, cséplés és a nyári növényápolás megszervezéséért, végrehajtásáért és ellenőrzéséért a megyében, a járásban a községben (városban) a tanács végrehajtó bizottságának elnöke, állami gazdaságban az igazgató, termelőszövetke-' zetben az elnök felelős. 2. A megye, járás és község (város) területén az ara-| tási, behordási, tarlóhántási,' másodvetési, cséplési és nyári növényápolási munkák állandó figyelemmel kísérése és sikeres szervezése érdekében az aratás kezdetétől a cséplés befejezéséig a tanácsok végrehajtó bizottságai ülésein hetenkint meg kell tárgyalni a nyári munkák helyzetét és szükség esetén azonnali intézkedésekkel biztosítani kell azok zavartalan menetét. 3, A nyári mezőgazdasági A Szovjetunió Kommunista Parija Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának iidvözlö távirata a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökéhez j, Moszkva (TASZSZ) A lapok N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének június 11-1 60. születésnapja alkalmából közlik a következő üdvözlő táviratol: Nyikolaj Alekszandrovics Bulganyin elvtársnak! A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa forrón üdvözli önt, Lenin és harcostársa, Sztálin hűséges tanítványát, z Kommunista Párt és a szovjet állam kiváló vezető személyiségét 60. születésnapján. A Kommunista Párt és a szovjet nép nagyra értékeli azokat az érdemeket, amelyeket ön a szovjet állam felépítéséért és a szocialista iparosításért vívott harcban, a fasiszta hódítók fölötti győzelemért és hazánk gazdasági és védelmi hatalmának megszilárdításáért vívott harcban szerzett. ön pártbeli és állami tevékenységének minden posztján lankadatlan energiával és magasíokú elvhűséggel minden erejét a kommunizmus építése nagy ügyének szenteli. Teljes szívből kívánunk önnek, barátunknak és elvtársunknak, a mi drága Nyikolaj Alekszandrovicsunknak jő egészséget és hosszú éveken át további gyümölcsöző munkát a Szovjetunió népeinek javára, a kommunizmus javára. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Minisztertanácsa A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének törvényerejű rendelete Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége Nyikolaj Alekszandrovics Bulganyint, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökét 60. születésnapja alkalmából, a Kommunista Párt és a szovjet nép szolgálatában szerzett erdemeinek elismeréséül a szocialista munka hőse címmel tünteti ki, egyidejűleg a Lenin-rendet, valamint a -Sarló és kalapács" aranyérmet adományozza neki. K. VOROSILOV a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének , elnöke. N. PEGOV a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének '' titkára, i Moszkva, Kreml, 1955. június 10. A közeljövőben megérkezik hazánkba az amnesztia-rendelet nyomán hazatérők első csoportja Á Magyarok Világszövetsége felvilágosító irodájában (V. Alkotmány u. 4.) a külföldön élő magyar állampolgárokra vonatkozó amnesztia-rendelet megjelenése óta többezer családtag jelentkezett személyesen vagy levél útján azzal a kéréssel, hogy segítsék elő külföldön élő hozzátartozóik hazatérését. Számos levelet kapott az iroda külföldről is, maguktól az érdekeltektől, amelyben a hazatérés lehetősége és módja felől kértek tájékoztatást. 'Az amnesztia-rendelet nagy bel- és külföldi visszhangja nyomán a Magyarok Világszövetsége, mint a külföldön, élő magyarok itthoni képviselete, a jövőben is folytatni fogja tevékenységét annak érdekében, hogy minél több külföldön élő magyar állampolgár és itthoni hozzátartozó értesülhessen a hazatérés lehetőségeiről. Az eddigi munka nyomán már számtalan kérelem érkezett a magyar külképviseletek útján, s a közeljövőben már várható lesz az első hazatérők csoportos megérkezése. A Magyarok Világszövetsége felvilágosító irodája ezúton is felhívja az érdekeltek figyelmét, hogy az iroda a dolgozók kérésére az eddigiektől eltérően munkanapokon délelőtt 9 órától 17 óráig tart nyitva. A vidékiek levélben is kérhetik a: szükséges felvilágosítást. A szovjeS—jugoszláv kapcsolatok rendezése elősegíti az európai béke megszilárdulását Jozef Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke nyilatkozott a Pravda varsói tudósítójának. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányának nyilatkozata — mondotta többek között — rendkívül nagyjelentőségű a nemzetközi kapcsolatok továbbfejlesztése szempontjából. A nyilatkozat komoly mértékben hozzájárul ahhoz a harchoz. amely a béke biztosításáért és az agresszív körök által Európában, valamint világszerte forralt háborús tervek meghiúsításáért folyik. Arra a kérdésre válaszolva, hőgjt „Milyenek a Lengyel Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság közötti kapcsolatok fejlesztésének távlatai?" — Cyrankiewicz elmondotta: •Minden szükséges feltétele megvan az országaink közötti politikai, gazdasági és kulturális együttműködés fejlesztésének. munkák végrehajtása során a tanácsok végrehajtó bizottságai elsősorban a gyenge, valamint a nagyterületű termelőszövetkezeteknek nyújtsanak segítséget gépekkel, szervezéssel és szakmai irányítással. 4. A nyári mezőgazdasági munkák végrehajtása során a növénytermelési munkák minőségének állami ellenőrzésével megbízott főagronómusok fokozott mértékben tegyenek eleget e kötelezettségüknek és az ellenőrzés rendszerességének fokozásával is segítsék elő a nyári növénytermelési munkák jobb minőségben való elvégzését. • A termés minél kisebb veszteséggel történő betakarítása érdekében a Minisztertanács felkéri a DISZ-t, a MEDOSZ-t és az MNDSZ-t, hiogy a nyári növénytermelési munkák sikeres elvégzésére mozgósítsák a mezőgazdaság dolgozóit és segítsék elő a mezőgazdaság dolgozóinak szocialista versenyét. A Minisztertanács felhívja a gépállomások és az állami gazdaságok dolgozóit, a termelőszövetkezetek tagjait és az egyénileg dolgozó parasztokat. hogy jó munkájukkal és a szemveszteség csökkentésével biztosítsák a betakarítás, a nyári növényápolás, a tarlóhántás és a másodvetés munkájának gyors befejezését és ezzel a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat. valamint a Központi Vezetőségnek a mezőgazdaság szocialista átszervezése és a mezőgazdasági termelés fellendítése további feladatairól hozott határozatának