Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-11 / 136. szám

PROLETÁRJA/ GYÁR 0 RS 2 AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam. 136. szám Ara: 50 fillér MAI SZAMUNKBÓL: Magyar államférfiak üdvözlete Bulganyin elvtárs 60. szülelésnapja alkalmából (3, oldal) Ellenséges mesterkedők a Ruhagyárban 43. oldat) Szombat, 1955. június 11. II mezőgazdaság szocialista átszervezését, a mezőgazdasági termelés fellendítését tegyük igazi össznépi üggyé Hegedűs András elvtárs előadói beszéde a Központi Vezetőség 1955. június 7—8-i ülésén — Tisztelt Központi Vezetőség! — A -munkásosztály hatalomra kerülése óta társadalmunkban, népgazdasága, iiban és ezen belül a mezőgazdaságban is mélyreható változás következett be. Történelmi jelentőségű az a tény, hogy a mezőgazdaságban szocialista szektor alakult ki, amelyhez szántóterületünknek már egyharmada tartozik. Megindult és — a kulákság, valamint más ellenséges elemek minden mesterkedése ellenére — ellenállhatatlan erővel halad a szocialista mezőgazdaság kialakítása. ami megteremti a lehetőségét a mezőgazdasági termelőerők gyors kifejlődéséhez és kizsákmányolástól mentes, szabad életet, jólétet biztosít a dolgozó parasztságnak. — Pártunk és kormányunk a gyorsan fejlődő szocialista nehéziparra támaszkodva, népünk élelmiszerekkel való jobb ellátása, népgazdaságunk fejlesztése érdekében nagy erőfeszítéseket tett a mezőgazdasági termelés fellendítésére. Az 1953 decemberi határozat intézkedéseinek megvalósítása nyomán a mezőgazdasági termelés sok ágazatában, kiváltképpen a kukorica- és zöldségtermelésben, a sertés- és baromfitenyésztésben erőteljes fejlődés indult meg. — A mezőgazdaság egészséges fejlődését azonban hátráltatták és sok tekintetben megakasztották a pártunkban és államapparátusunkban főveszéllyé vált népellenes, jobboldali nézetek, amelyek egyaránt kárt okoztak a mezőgazdaság szocialista átszervezésében és a mezőgazdasági termelés általános fellendítésében. — Pártunk Központi Vezetőségének márciusi és áprilisi határozata döntő csapást mért ezekre a népellenes nézetekre, nyomatékosan aláhúzta, hogy csak a lenini hármas jelszó következetes alkalmazásával, — a szegényparasztságra támaszkodva, szilárd szövetségben a középparasztsággal, harcolva a kulákság ellen — lehet megvalósítani a munkás-paraszt szövetség megerősítését. — A párt és a munkásosztály azonban nem tudná megszilárdítani befolyását a középparasztság között, ha a szegényparasztságra támaszkodva nem folytatna következetes, mindennapi harcot a kulákságnak a dolgozó parasztokra gyakorolt befolyása megsemmisítéséért. A jobboldali nézetek — figyelmen kívül hagyva az osztályharc éleződését — gyengítették a kulákság elleni harcot és lehetőséget adtak a kulákság politikai befolyásának megnövekedésére és gazdagodására is. Most az a tennivalónk, hogy elsősorban politikai munkával leleplezzük, elszigeteljük, s határozott gazdasági intézkedésekkel visszaszorítsuk a kulákságot; ez egyik legfontosabb előfeltétele a mezőgazdaságban előttünk álló feladatok sikeres megoldásának. Pártunknak és kormányunknak a helyes lenini politikát követve a faluban két egymástól elválaszthatatlan, egymással egységet alkotó feladatot kell megoldania: győzelemre kell vinnie a mezőgazdaság szocialista átszervezésének ügyét és ezzel egyidőben fel kell lendítenie a mezőgazdasági termelést. szocialista átszervezése érdekében nagyarányú politikai és gazdasági szervezőmunkát kell végeznie, hogy fokozatosan gyorsítva a termelőszövetkezetek fejlesztésének ütemét, 1960-ra a termelőszövetkezetek szántóterülete az ország szántóterületének a többségét tegye ki. A lenini út — a mezőgazdaság szocialista átszervezésének egyetlen útja kintetben zavart keltsen a dolgozó parasztság soraiban. Az előttünk álló legfontosabb mezőgazdasági feladatok Tisztelt Elvtársak! Pártunk előtt a falun népi demokráciánk fejlődésének mostani szakaszában legfőbb feladat a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a dolgozó parasztok kisüzemi gazdaságainak egyesítése, az önkéntesség alapján, szövetkezeti nagyüzemi gazdaságokba. E feladat sikeres végrehajtása ad lehetőséget a mezőgazdaságban a munka termelékenységének gyors növekedésére és arra, hogy megszűnjék az ellentmondás, amely a gyorsan fejlődő szocialista ipar és az egy helyben topogó mezőgazdaság között fennáll. A termelőszövetkezeti mozgalom megfelelő ütemű fejlődéséhez pártunk III. kongresszusa határozatónak megvalósításához mindenekelőtt arra van szükség, hogy végrehajtva a Központi Vezetőség márciusi és áprilisi határozatait, szétzúzzuk a mezőgazdaság szocialista átszervezését akadályozó, mindenekelőtt Nagy Imre elvtárs által képviselt káros jobboldali nézeteket. Elsősorban azokkal a nézetekkel kell szembeszállnunk, amelyek szerint a kis- és középparaszti gazdaságok a maguk módján szintén a szocializmus irányába fejlödnek és a népi demokrácia viszonyai között tömegesen és évről évre képesek rendszeresen bővített újratermelésre. Ezek a nézetek a termelőszövetkezeti mozgalom ellen irányultak és hirdetőik — szemben a kongresszus határozatával — a mezőgazdaság szocialista átszervezésének látszólagos elnapolását, ténylegesen azonban a napirendről való teljes levételét szorgalmazták. A kisárutermelés fejlődéstörvényeinek meghamisítása, a kis- és középparaszti gazdaságok termelési lehetőségeinek túlértékelése aníimarxista álláspont. A kisés középparaszti gazdaság, mint Lenin megállapította, a proletárdiktatúra viszonyai között is napról napra szüli a kapitalizmust, azaz lehetőséget ad a kizsákmányolás és a spekuláció különböző formáinak újjáéledésére, sőt erősödésére. A kis- és középparaszti gazdaságok természetesen fejlődhetnek a szocializmus irányába, de nem automatikusan és nem a kisárutermelés keretei között, ahogy azt mindenekelőtt Nagy Imre elvtárs és mások állították, hanem a párt és a kormány tudatos, a mezőgazdaság szocialista átszervezésére irányuló politikai, gazdasági és szervezömunkája eredményeképpen, olymódon, hogy az önkéntesség elve alapján fokozatosan szövetkezeti, nagyüzemi gazdaságokba egyesülnek. Pártunknak és kormányunknak a mezőgazdaság A mezőgazdaság szocialista átszervezésének egyetlen helyes útja az, amelyet Lenm dolgozott ki szövetkezeti tervében és amelyet Sztálin fejlesztett tovább. Ezen az úton győzött — a világon először — a Szovjetunióban a szocializmus és létrejött a viiág legfejlettebb és leggépesíteitebb szocialista, nagyüzemi mezőgazdasága. A lenini utat követve nem szabad megismételnünk azokat a hibákat, amelyeket 1953 júniusa előtt számos esetben elkövettünk és mindenképpen biztosítanunk kell a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése egyik legfontosabb elvének, az önkéntességnek a betartását. A kényszer és erőszak útján létrehozott szövetkezetek a gyakorlatban csak hátrányt jelentenek. Pártunk és kormányunk nemcsak, hogy kényszert nem alkalmaz a szövetkezetek szervezésénél, hanem továbbra is segíti az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokát abban, hogy növelhessék termelésüket és biztos ifja. hogy szorgalmas munkájuk számukra megfelelően gyümölcsözzék és nem tűri, hogy bárki is — elferdítve pártunk politikáját — e teAz önkéntesség elvének azonban semmi köze nincs ahhoz az »elmélethez«, amely szerint a mezőgazdaság szocialista átszervezése minden különösebb erőfeszítés nélkül, automatikusan megy végbe. A mezőgazdaság szocialista átszervezése csakis a párt- és a népi demokratikus állam céltudatos, politikai és gazdasági szervezőmunkájával jöhet létre. Enélkül a szocializmus ügye nem győzhet a mezőgazdaságban. A szocializmus győzelmét a falun megkönnyíti, hogy a Szovjetunió tapasztalatainak felhasználásával hazánkban is kialakult a szövetkezésnek olyan egészséges, életerős formája, amilyen a mezőgazdasági termelőszövetkezet, amely a legjobban egyezteti össze a népi demokratikus állam általános és a dolgozó parasztság egyéni érdekeit. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek politikai, társadalmi és , gazdasági szempontból egyaránt a továbbiakban is összehasonlíthatatlanul nagyobb segítséget és támogatást kell, hogy kapjanak, mint a szövetkezetek egyszerűbb típusai, vagy a különféle társulások. ban nem elég. Ezzel egyidőben átgondolt gazdasági szervező tevékenységet kell folytatni azért, hogy az áttérés a kisüzemi gazdálkodásról a Szocialista nagyüzemi gazdálkodásra. zökkenőmentesen menjen végbe és minél gyorsabban kibontakozhassál a nagyüzemi termelés fölénye és előnye. Teljesen elégtelen és helytelen az, hogy egyes pórt- és állami szerveink nagyobb erőfeszítéseket tesznek új termelőszövetkezetek létrehozására, vagy megnövelésére, mint a megalakult termelőszövetkezeteknek erős, jövedelmező gazdaságokká való fejlesztésére. Célszerű lenne, ha párt- és állami szerveink az olyan községekben, amelyekben megvan a lehetőség a szövetkezetek gyorsabb fejlesztésére, kidolgoznák, s a dolgozó parasztokkal ismertetnék azokat a gazdasági intézkedéseket, amelyeket a szövetkezetek fejlesztésével együtt végre kell hajtani, s amelyek révén ezek a szövetkezeti gazdaságok gyorsan túljutnak a kezdet nehézségein és mér az első gazdasági évben beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. Átgondolt és tervszerű politikai. gazdasági és szervezőmunkával — a kommunisták példamutatásával és helytállásával — el kell tehát érnünk, hogy gazdaságilag megalapozva ez év őszén újra számszerűleg is növekedjék a szövetkezeti mozgalom. A továbbiakban pedig biztosítanunk kell, hogy ez a növekedés egyre gyosabb ütemű legyen. A termelőszövetkezeteknek a munka magas termelékenységével és jövedelmezőségével kell kiiünniök Pártunk és kormányzatunk a szövetkezés egyszerűbb formáit is segíti Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság egy része azonban nem egyszerre választja a régitől leginkább eltérő, legfejlettebb szövetkezeti formát, hanem kezdetben olyan átmeneti megoldásokat tesz magáévá, amelyek kevésbé térnek el a számára megszokott, régi gazdálkodástól. Pártunk és kormányunk ezért a mezőgazdaság szocialista átszervezése érdekében a szövetkezésnek egyszerűbb formáit is segíti. Továbbra is támogatni kívánjuk a gyakorlatban bevált I. típusú termelőszövetkezeti csoportokat, valamint a különböző termelési társulásokat, amelyek elsősorban a földművesszövetkezetek keretében alakultak és működnek. Sőt. még a legfejlettebb típusú szövetkezetben is fent kell tartanunk a szövetkezésnek azokat a vonásait, amelyek — mint a földjáradék fizetése, a bevitt állatok és felszerelések értéke egyrészének az alapszabály-szerinti visszatérítése — könnyebbé és érthetőbbé. éppen ezért elfogadhatóbbá teszik a szövetkezést az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, köztük a középparasztok számára is. A termelőszövetkezetek növekedése és az új termelőszövetkezetek alakulása már ez év őszén elkerülhetetlenül napirendre tűzi a belépő dolgozó parasztok földjének összevonását olyan táblákba, amelyeken nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodást lehet folytatni. Ahol a dolgozó parasztok nagyobb számban termelőszövetkezetekbe lépnek — ott egész községre kiterjedő földrendezés, illetve tagosítás nélkül az új és megnövekedett termelőszövetkezetek földjei szétszórt kis parcellákban maradnának és így a szövetkezés előnyeit nem lehetne kihasználni. — Pártunk és kormányunk tudatában van annak, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének idején a tagosítás az egyik legbonyolultabb feladat, mert átmenetileg óhatatlanul érinti az egyénileg dolgozó parasztok egy részét. Arra kell törekednünk. hogy a földek össze vonása minél kevesebb egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztot érintsen és azok feltétlenül kártalanítást kapjanak. A földek összevonása legkevesebb egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztot — a dolog természeténél fogva — a termelőszövetkezeti községekben érint és ott egyben elkerülhető a tagosítás megismétlése is. Ebből következik. hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésénél előnyös szövetkezeti községek alakítása. — Egyidejűleg a termelőszövetkezeti községekben éppúgy, mint másutt, továbbra is meg kell akadályoznunk. hogy a kulákok a szövetkezetekbe beléphessenek. 'A' termelőszövetkezetekben, figyelembevéve természeti adottságaikat, olyan talajmüvelési rendszert kell meghonosítani, amelyik mélyíti és gazdagítja a termőtalajt. Nemcsak fenntartani, hanem fokozni kell a talaj termőképességét, mindenekelőtt az istállótrágya he lyes kezelésével és felhasználá sával. Emellett termelőszövetkezeteinket egyre fokozottabb mértékben fogjuk ellátni műtrágyával, mert ez év őszén megkezdi a termelést a Sajóvölgyi Műtrágyagyár és bővül a Péti Gyár termelése is. Termelőszövetkezeti vezetőinknek meg kell tanulniok a nagyobb műtrágya adagok helyes alkalmazását, ami a termésátlagok emelésének fontos eszköze. Nagyobb műtrágyamennyiségek használata azonban csak akkor járhat megfelelő eredménnyel termelőszövetkezetek fejlesz- I lácosító munka, ez eevmaaá- és akkor segíthet magasabb A jó munka alapja: az álgondolt gazdasági szervező tevékenység Bármennyire fontos is a i tése érdekében végzett felviPártunk és kormányunk előtt most a legfontosabb feladat úgy fejleszteni a termelőszövetkezeteket, gépállomásokat és állami gazdaságokat, hogy azok megfeleljenek a mezőgazdaság szocialista átépítésében rájuk váró feladatoknak. A termelőszövetkezeteket olyan szocialista nagyüzemekké kell fejleszteni, amelyek nagy terméshozamaikkal, a munka magas termelékenységével, a tagok számára megfelelő jövedelmet tudnak biztosítani és ilymódon vonzóbbá teszik a szövetkezést az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság előtt. A gépállomásoknak, mint a népi demokratikus állam előretolt falusi bástyáinak biztosítaniok kell a termelőszövetkezetekben a munkák mind fokozottabb gépesítésével a terméshozamok. valamint a munka termelékenységének növekedését és ezzel gazdasági, politikai és szervezeti szempontból is döntő hatást kell gyakorolniok a termelőszövetkezetek megszilárdítására, fejlesztésére. Az állami gazdaságokat — az eredeti célkitűzésnek megfelelően — magas színvonalú árutermelő gazdaságokká kell tenni, amelyek minőségi vetőmagvak termelésével és tenyészállatok nevelésével motorjaivá válnak az egész mezőgazdasági termelés fellendítésének és jól szervezett magas színvonalon álló gépesített szocialjsta gazdálkodásukkal iskolapéldái a szocialista mezőgazdálkodásnak. Pártunknak és kormányzatunknak mindent el kell követni ezért, hogy a mezőgazdaság egész szocialista szektora megszilárduljon és így el tudja látni a rá háruló feladatokat. ' A termelőszövetkezetek az elmúlt évben jelentősen erősödtek. nőtt a termelékenység. javult a munkafegyelem, fejlődött a közös gazdaság, növekedett a tagság jövedelme. A gyakorlat már nálunk is bebizonyította, hogy a szövetkezeti gazdaságokban a gépállomások segítségével a munka termelékenyebb, mint az egyéni gazdaságokban és így a termelőszövetkezeti tagok jövedelme is — azonos mennyiségű munka után — jóval nagyobb, mint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoké. Nem lehetünk azonban megelégedve a termelőszövetkezetekben az egységnyi szántóterületre jutó átlagos hozamok alakulásával, mivel a szövetkezetek szervezésével az egyik legfontosabb cél éppen az. hogy gyorsan megnöveljük a mezőgazdaság összhozamát. Helyes trágyázás és alapos munka eredménye a jó termés színvonalra emelni egész mezőgazdasági termelésünket, ha ez együtt jár az istállótrágya kezelésének és felhasználásának gyors és gyökeres megjavításával. Véget kell vetnünk annak a tűrhetetlen helyzetnek, ami különösen a tiszántúli termelőszövetkezeteket jellemzi, hogy az istállótrágya rossz kezelésével és annak hanyag felhasználásával évente száz- és százmillió forint kár éri a termelőszövetkezeteket. Feltétlenül biztosítani kell a megfelelő vetőmagot és olyan minőségi törzsállományt a közös állattenyésztésben, amellyel magas hozamokat lehet elérni Pártunk és kormányunfi g termelőszövetkezeti tagokat segítette abban, hogy háztáji gazdaságukat az alapszabályban megszabott keretek között fejleszthessék: tehénvásárláshoz (Folytatás a 2. oldalon