Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-01 / 127. szám

Szerda, 1955. június 1. OELMftGYARORSZBG Vasutas dolgozók mezőgazdasági termelésünk emeléséért Pártunk Központi Vezető­ségének márciusi határozata egész népűnk előtt az egyik íontos feladatként mezőgaz­dasági termelésünk fellendí­tését jelölte meg. Ebből a nagy munkából a szegedi vasutas dolgozók is méltó módon ki akarják venni a részüket. Nemrégen területi értekezleten beszélték meg azokat a feladatokat, melyek elvégzésével öír nagymér­tékben elősegíthetik a mun­kás-paraszt szövetség továb­bi erősödését. Az értekezle­ten sokan elmondották, hogy tavalyi patronáló munkájuk tőként csak gazdasági segít­séget adott a szövetkezetek­nek, de emögött messzi elma­radt az állandó politikai fel­világosító munka. E hibát most úgy akarják kijavítani, hogy a dolgozók különböző munkahelyein patronáló fe­lelősöket választanak, a po­litikailag és szakmailag is legjobban képzett, legráter­mettebb dolgozók közül. Ezek az elvtársak irányítják majd a részleg dolgozóinak patro­náló munkáját. Egyik felszó­laló, Okos Lajos elvtárs el­mondotta, a patronáló mun­ka megjavításához elenged­hetetlenül fontos az is, hogy a vasút különböző részlegei­vel kapcsolatban álló terme­lőszövetkezetek szívesen fo­gadják a dolgozók segítségét. Megtörtént több helyen, hogy a vasút adminisztratív dolgo­zói segítséget akartak nyúj­tani a szövetkezet könyvele­sének rendbetételéhez, s ezt a segítséget nem fogadták el. Soós János elvtárs arról be­szélt, hogy már többször for­dultak hozzájuk a szövetke­zetek különböző gépek, mo­torok sürgős kijavításának ügyében. A munkát mindig gyorsan és jól elvégezték, a szövetkezettől azonban he­tek múlva sem jöttek a ki­javított gépért. Ebből több dolgozó arra következtethe­tett, hogy talán nincs is nagy szükség az ő segítségükre. Kertész Gyula igazgatóhe­lyettes felszólalásában dicsé­retet mondott a vontatási osztály és az igazgatóság dol­gozóinak munkájáról, mert már eddig is hasznos és sok­oldalú segítséget nyújtottak a ságvóritelep: Táncsics és az újszegedi Haladás Termelő­szövetkezet tagjainak. A vasutas dolgozók most felhívással fordultak a többi t ermelőszö vetkeze tekhez, hogy segítségüket, akár tech­Mór többszáz úiiörő jelentkezett: „Beadjuk a vasai- — megyünk a moziba' A szegedi úttörők lelkese­dése ezúttal sem marad el, nagy szorgalommal gyűjtik a vasal. Eddig már 20 szegedi átvevőhelyen jelentkeztek az úttörők a 10 kilógramm vas­sal ellenértékként a mozije­gyért a vasárnapi „Én és a nagyapám" című színes vi­dám magyar film előadására. Különösen a Jókai utcai át­vevőhelyet látogatják az út­törők. A Gutenberg utcai leányiskola fiataljai közül eddig már 50-en „foglaltak jegyet" a MÉH-nél, sőt azt is kikötötték, hogy ők a páholy­ba akarnak kollektíván men­ni. Az ilyen kérésvek nincs akadálya. — Rajta hát; cse­lekedjenek a többi iskolák is hasonlóképpen! A vasárnapi filmelőadáson a Fáklya mozi­ban egyébként kellemes meg­lepetés várja majd az úttörő­ket. Súgjuk meg előre: mind­egyikük egy-egy csomag cu­korkát kap. Egyelőre nem árulunk el többet. A gyűjtési verseny folyik és a jelszó: „Beadjuk a vasat — me­gyünk a moziba". nikai munkáról, akár admi­nisztrációs, vagy politikai felvilágosító munkáról van szó, a jövőben méginkább vegyék igénybe. Ezzel a vas­utas dolgozók, a szövetkezeti tagok egyaránt jó szolgála­tot tesznek a márciusi hatá­rozat megvalósításában '-— mezőgazdasági termelésünk erőteljes fejlődéséért. Sziládi Sándor levelező Minél több másodveiéstij GÉpiparunltban a műszaki normák alkalmazása a gazdaságosabb termelés egyik előfeltétele Az őfezi takarmánykeveré­kek betakarítása rövidesen befejeződik. Az állatállomány takarmányéi látása érdekében haladéktalanul hozzá kell látni a tarló felszántásához és másodnövénnyel való beve­téséhez. A röszkei Lenin TSZ tagjai őszi takarmánykeverék tarlójába már elvetettek négy hold másodnövényt. A Szen­tesi Tangazdaság szintén a napokban 20 katasztrális hold besilózott őszi takarmányke­verék helyére másodnövényt vetett. Faludi Zoltán a Kohó- ésia termelékenység emelésére^ Gépipar! Minisztérium műszakiIaz önköltség csökkentésére, _ új norma intézetének főmérnöke gépiparunkban alkalmazott mű­szaki normák kérdéséről töb­bek között a következőket mon­dotta a Magyar Távirati iroda munkatársának: Gépiparunkban, mint iparunk más területein is, a műszaki normák alkalmazása a gazda­ságosabb termelés egyik elő­feltétele. A jó műszaki norma Levelek a színházi vitához Budapesf- humora Élvezetes és magasszínvonalú előadást látott hétfőn a szegedi közönség a szegedi Nemzeti Szinházoan. A „Vidám Színpad" művészei — Gellér Dezső, Komlós Vilmos, Komlós András, Horváth Tivadar, Balogh Zsuzsa, Tvrai Ida, Kiss Manyi, Alfonso és Fényes Szabolcs — a „Vidám Színpad" műsorának java termését mutatták be. A kitűnően, csillogó humorral konferáló Kellér Dezső bevezető szavaiban „selejt­mentes humor beszolgáltatását" Ígérte a közönségnek. Hogy a konferáló stílusában maradjunk, — a minőségi előirány­zatot közel száz százalékban sikerült teljesíteniök. Különö­sen Kellér Dezső konferálása, Alfonsó számai. Királyhegyi Pál Kellemetlen útitárs cvmű jelenete, a rádióból is jólismert családi vita arról, hogy mi a férfi és mi a női munka, és Kiss Manyi kislánykája arattak nagy sikert. Király—Csanak kis képes állatkertjének célzásai nem mindig találtak, s néha félreértésre adhattak okot, az utcanevek változtatásá­nak divatjában megszédült idős halandó elkeseredése vi­szont érthetővé vált a szellemes, sokszor találó karikirozás­ban. Az est mindenesetre tanulságos is volt, humorban is bővelkedett, sikere azt mutatja, hogy a jól összeválogatott kabaréműsor — ha néhol hiányérzet is maradt a nézőben — nem csupán az „öncélú nevetést" képes szolgálni, — s ilyen műsorokra Szegeden is többször volna szükség. Mint színházba járó ember, érdeklődéssel olvastam a mult vásárnapi számban meg­jelent műsortervet, a színház jövő évadjára. Magam egyszerű ember vagyok, egyszerű gondolatok­kal, de ha elfogadják, hát megpróbálok egy pár szót én is szólni. A lassan befejezés­hez érő évadhoz csak annyit, valóban a könnyed műfaj volt uralmon, mondhatnám a „Kőszívű ember fiai"-n kívül egy jó drámát nem is láttunk. Pedig az ember nem mindig nevetni inegy a színházba. A két hozzászólás írójával egyetértek, a „Gül baba" be­mutatását én sem javaslom — ellenben a Joó László ál­tal javasolt darabokat, a „Tanítónö"-t, a „Nórá"-1, a „Pettyes"-1 igen helyeselném. Mindhárom kitűnő előadást nyújtana. Én rádióközvetítés­ből hallottóm — látni még jobban szeretném. De hogy magam is javasoljak: balett­ben a „Diótörő"-1, vagy a „Párizs lángjai"-t, a drámáit közül Hubay: „Egy magyar nyár" című darabját, s mint zenés vígjátékot Fényes: „Szombat délután"-jét. A Kamara Színház pedig bemu­tathatná a „Pigmalyont", Utoljára, de nem utolsó­sorban magam is nagyon örülnék, ha a mai írók mű­vei, a mai kor megszólaltatói helyet kapnának a színpadon, hogy tanulva örüljünk a nagyszerű fejlődésnek, vagy­is szórakozás közben tanul­juk meg becsülni azt, ami már a miénk. Fülöp Zoltán * A lapban feltüntetett jö­vő évi műsorban a pró­zai darabokat illetően igen jól választott a színház ve­zetősége. Véleményem sze­rint Szeged dolgozói szívesen nézték volna meg Kornyej­csuk: „Nagy műtét" című, színmüvét is, amely nagy si­kerrel megy Budapesten. Az operákkal kapcsolatosan véleményem szerint a Hu­nyadi László és az Aida csak úgy érvényesül, ha ahhoz megfelelő kórus áll rendelke­zésre. Már pedig ez nem mondható el a szegedi szín­házról Ha az említett két operát valóban műsorába ik­tatja a színház igazgatósága, feltétlenül gondoskodnia kell erről. Ha pedig nem tudngk megfelelő erőket szerződtet­ni, úgy vendégszereplőkkel kell megoldani. Mindeneset­re helytelen lenne, ha a szín ház igazgatósága a műsorára tűzött operák közül valame­lyiket évközben cserélné meg, mint azt az elmúlt év­ben tette, hogy az Othelló helyett a Trubadurt tűzte műsorára. A operettműsor­ban szerízplö darabok közül a Gül Baba igen névszerű, biztos kassza darab lesz, a másik kettő előttem ismeret­len. A kamaraszínház műso­ra kielégíti az igényeket. A műsorban igen kevés szovjet darab szerepel, pedig ezekre feltétlenül szükség van, mert rajtuk keresztül érezhetik a színház látogatói a realista színjátszást szembeállítva az elmúlt rendszer kifogásolha­tó színdarabjaival. Nagyon helyes a cikkben megje­lent kitétel, hogy a színház vezetősége foglalkozzék a sze­gedi írócsoporttal, amely se­gíteni tudná a színház műso­rát szegedi vagy Szeged kör­nyéki tartalmú darabokkal. Szeretném, ha levelem nyo­mán az üzemek kultúrfelelő­sei is hozzászólnának, a mű­sortervhez, mert ezzel segít­séget nyújtanának a színház vezetőségének. Jurka József a DÁV dolgozója dl jó kötu/miek hamar c/azdá/a kerül. MAR ÖTÖDIK ÉVE, hogy Katona Antal, a Szegedi Ecsetgyér könyvpropagandis­tája. Alaptermészete a sze­rénység, de ha erről van szó, büszkén meséli, hogy az el­múlt öt esztendő alatt ren­geteg könyvet terjesztett el a gyár dolgozói között és sok olyan vevője van. mint Dc­kány Teréz szövőmunkás, vagy Gera Júlia művezető, akiknek már komoly könyv­tára gyűLt össze a tőle vásá­rolt könyvekből. — Az elmúlt hónap alatt is mintegy ezer forint érté­kű könyvet vásároltak a dol­gozók — mondja Katona An­tal, és máris sorolja legked­vesebb vevőit. A hosszú név­sorból pár nevet megjegy­zek: Kiss Imréné szőrmun­kás. Árendás Józsefné ecset­kötő, Szabó Lajos igazgató, Fogas Ilona munkaátvevő. — Ügy látom a vevők többsége nő. — Üzemünkben túlnyomó­részt nők dolgoznak, ami a Kovács Józsefné beszámolt a Délmagyarországhoz küldött levelében a Magyar Szabadság­harcos Szövetség és a Magyar Repülőszövetség egyesített új szervezetéről, a „Magyar ön­kéntes Honvédelmi Szövetség* nyalékelést végeznek: nagyon­nagyon íontos volna tehát a nyugodt, csendes környezet. Azt kívánják a klinikán lévők, hogy sokkal csöndesebben közleked­jenek az előttük, vagy mellet­tük húzódó útvonalon. A kato­munkájáról. „A szövetség tag-jnai parancsnokságra érkező és szervezésében — amint írja onnén távozó autókat ne túráz­Kovácsné — igen szép ered menyeket ért el a MAV Igaz gatóság, a Szegedi Kenderfo nógyár, a MAV Fiúnevelő In tézet. fíartucz József levelében ar­tassák fölöslegesen, ne csinál janak lármát <— vigyázzunk a betegek nyugalmára és az or­vosok sikerbs gyógyító munká­jára". Füredi Ferenc és felesége is ról ír, hogy mennyire zavarja írt szerkesztőségünknek több a női- és a gyermekklinika be­tegeit és ápolóit, hogy közvet­lenül a klinika előtt vagy mel­lett traktorok, autók vonulnak, felkeverik a port, dübörögnek, túráztatják a motort, vagy ép­penséggel a gyermekklinika előtt a tehervagonokat vontat­ják. „A gyermekklinika épüle­tében van elhelyezve — írja Bartucz József — az Orr, Fül, Gége Klinika a maga apró és felnőtt betegeivel, akiknél igen sokszor súlyos műtétet, kopo­levelet az elmúlt napokban. Fürediné végtelen hálával és szeretettel beszélt írásában a kormányzatról, amely kitüntet­te őtet, mint 7 gyermekes csa­ládanyát és segíti életüket. Füredi Ferenc többek közölt ír a gyermeknapról és másik le­velében kifogásolta, hogy egyes utcákban nappal is ég a vil­lany. írásában köszönetet mon­dott Lehőczki tanácstagnak, hogy elintézte a KIK-nél, hogy megjavítsák a-vízcsapját. : jj^' Kovács Mihály levelezőnk is­mételten kifogásolja a nagyál­lomás mellett elterülő gödröt, amely mindenféle szemétnek a gyűjtőhelye. Szőke István is hasonló hibára hívja íel a fi­gyelmét: „Az Utjavító Vállalat felvonulási területét ne a Marx téren, hanem a város szélén he­lyezzék el, hogy a szállítások ne zavarják a dolgozók pihenését és egészségét. Misán György, az Erőműtől azt kifogásolja, hogy az üzem fürdőjében a zuhanyozók és a csapok rosszak, azokat rosszul javítják ki: sűrgös, megfelelő intézkedést kér. Dusnoki István a Gépipari Technikum igazga­tója beszámolt arról, hogy a technikum színjátszói három ízben játszották Budapesten Vörösmarty halhatatlan roman­tikus mesedrámáját a „Csongor és Tün.de"-t. A címszerepben Rizsnyoys7ki Károly és Orbán Mária szép szövegmondásával, jó játékával nyerte meg-'a kö­zönség tetszését. könyvforgalomból is kitűnik.. Főként mesekönyvet, ifjúsági regényeket vásárolnak a ma­mák, akik azonban jó házi­asszonyok is. Amit viszont abból tudok, hogy több mint ötven szakácskönyvet vásá­roltak tőlem. Lám. mi minden derül ki egy könyvpropagandista fel­jegyzéseiből! A SZEGEDI CIPŐGYÁR­BAN nemrég vállalta el a könyvpropagandista felada­tait Szabó Aurél, aki így szá­mol be első tapasztalatairól: -Nem is gondoltam, hogy ennyi irodalom-rajongó könyvbarát dolgozik nálunk. Szinte szétkapkodják az elv­társak a jó könyveket. Már négy ízben kellett utánpót­lást hozatnom a könyves­boltból*. — Á -Háború és béké*-t már sokan olvasták a könyv­tárból, így most örültek, hogy megszerezhették ma­guknak. Eddig Marincs Fe­renc, Farkas Zoltánná, Szöl­lősi Sándor. Boros László és Kertész Istvánné vásárolták meg. József Attila költemé­nyeiből három példányt kap­tam. de már az is elfogyott. Az Olcsó Könyvtár sárgaíe­delű kis köteteit is nagyon kedvelik. Az Olcsó Könyvtár a postahivatalban is igen nepszeru. — Ezt Kockás Jó­zsef, a hivatal -Kockás bá­csija* mondja, aki mint pro­pagandista, lelkesen terjeszti a könyvet a posta dolgozói között. — A jó könyvnek hamar gazdája kerül nálunk. Leg­többször az a baj, hogy ke­veset kapok egy-egy könyv­ből és nem is jut minden vevőnek. AZ ORVOSEGYETEM KÖNYVTÁRÁBAN DOLGOZIK dr. Láng Mátyás, aki egyben a könyvpropagandista tiszt­ségét is ellátja. — Sokan megfordulnak a könyvtárban, az üvegszek­rényben kiállított könyvúj­donságoknak igen sok néző­je és vevője akad. A szép­irodalmi, politikai és tudo­mányos orvosi könyveket egyaránt szívesen vásárolják. — Mégis, kik a legszorgal­masabb vásárlók? — Az I. és II. sebészeti klinika dolgozói, .Vásárlásaik az egyébként nagy forga­lomnak mintej^' 40 százalé­kát teszik ki. Rövid körsétám arról győ­zött meg, hogy a szegedi üzemeknél, intézményeknél lelkes propagandisták ter­jesztik és szórakozni, műve­lődni vágyó dolgozók vásá­rolják -a tudás forrását"-, a könyvet technológiák alkalmazására ösz­tönöz. A jó műszaki norma ar­ra készteti a dolgozót, hogy, szakmai tudását gyarapítsa, kö­vetkezetesen képezze magát és többet foglalkozzék munkája szellemi tartalmával. Ahol nem alkalmazzák a műszaki normá­kat, ott felüti a fejét a munka­és a technológiai fegyelem meg­sértése. A Műszaki Norma Intéwt dolgozói azon fáradoznak, hogy a gépipar területére is kidolgoz­zák a műszaki normaalapckat. öntudatos dolgozóink régi kí­vánságának teszünk eleget az­zal, hogy gépipari üzemeink­nek rendelkezésére bocsátjuk a műszaki normákat. Ezek figye­lembevétele lehetővé teszi, hogy a sok súrlódásra alkalmat adó becsült és statisztikai normá­kat kiküszöböljék. A műszak! normaalapok felhasználása egy­ségessé teszi a különböző, űe azonos munkákat végző üzemek ezirányú tevékenységét. Azok­ban az üzemeinkben, ahol márt munkák döntő többségénél Be­vezették a műszaki normákat, ott ezeknek a hatása megmutat­kozott a termelékenység növe­lésében, a béralapok csökkené­sében és az ezeket a normákat túlteljesítő dolgozók magasabb keresetében. , — Móra Ferenc emlékest lesz vasárnap a felsővárosi Móra Kultúrotth ónban könyvheti könyvvásárral egy­bekötve. ' A műsorban fellép a kultúrotthon énekkara, a Szegedi Kenderíomógyár sza­vaiéi és a Szilléri sugárúti általános iskola növendékei. Az iskolások Móra -Arany­szőrű bárány* című mesejá­tékát adják elő, Vajtai Ist­ván főiskolai docens előadást tart Móráról. Lődi Ferenc pedig saját verseiből olvas fel. Az előadás előtt könyv­heti könyvvásár lesz a kul~ túrotthonnak a Dózsa isko­lánál felállított sátrában. — A Jugoszláviai Ljublja­nában július 3-tól szeptem­ber 4-ig nemzetközi grafikai kiállítást rendeznek ma élő művészek alkotásaiból. A le­állításon magyar grafikus­művészek is résztvesznek. A napokban küldték el a Ju­goszláv Szövetségi Népköz­társaságba Csanády András, Dómján József és Würte Wesaely Ferenc i Ádám több művét. Országos néprajz-gYÜjiő pályázat A Néprajzi Múzeum és a Népművészeti Intézet hagyo­mányaink értékeinek össze­gyűjtésére az idén is orszá­gos néprajzi gyűjtő pályáza­tot hirdet. Pályázhatnak ön­kéntes néprajzi gyűjtök és gyűjtőcsoportok bármilyen néprajzi témájú, eredeti hely­színi néprajzi gyűjtést tar­talmazó egy. vagy több pá­lyamunkával. Pályadíjak: I. dij ezer forint, II. díj 500 forint, III. díj 400 forint, IV. díj 300 forint, V. dij 200 forint, VI. díj 100 fo­rint. Az egyes dijfokozatok többszörösen kerülnek ki­adásra. A pályamunkákat 1955. szeptember 30-ig kell beküldeni a Néprajzi Mú­zeum adattára (Budapest. VIII., Könyves Kálmán kör­út 70.) címére. Nagy tetszéssel fogadták Jugoszláviában a próbaútra küldött magyar Hargita expresszt Magyar Hargita Expresszt lométeres óránkinti sebesség küldtek próbaútra Jugoszláviá- mellett is simán, minden üzem­ba a Ganz Vagon- és Gépgyár I zavar nélkül falta szerelvényünk dolgozói. A vonat a napokban a kilométereket, tért vissza a gyárba. Egyik kísérője, Botka Imre, a Ganz Vagon- és Gépgyár mérnöke többek kőzött a következőket . , , (f ,, , „ „„ „ a i„,csak 3 perc lett volna az allo mondotta a Magyar Hargita . ' „íraVnTx., A Novi-sadi állomáson em­berek százai várták vonatun­kat és bár a menetrend szerint jugoszláviai útjáról. — Négy kocsiból álló, gyö­nyörű Diesel-motoros vonatunk május 9-én érkezett Belgrádba. A pályaudvaron a jugoszláv vasút szakemberei és a lakos­ság közül is igen sokan fogad­tak bennünket. A baráti be­szélgetésekből és a mosolygó arcokról azt olvastuk le, hogy vonatunk már első látásra j megnyerte a szakemberek és a közönség tetszését. — Hargitánk másnap indult Belgrádból próbaútjára. A zágrábi, ljubljanai, rijekai és a sarajevói vonalon több mint 1800 kilométert tettünk meg 3 nap alatt. A jugoszláv vasút szakértő bizottsága mindvégig máson a várakozási idő, csak­nem félórát álltunk, mert a kö­zönség nem akart bennünket tovább engedni. Akik felfértek, megtekintették a vonat belse­jét is. — A próbaútról a joguszláv lapok, köztük a „Borba", a „Politika", a Novoszti" és a Novi-sadi „Dnevnik" színes, elismerő tudósfiásokban szá­mollak be. Hasonló képpen el­ismerésüket fejezték ki későbbi tárgyalásaink során a jugo­szláv vasút vezetői, köztük a vasút vezérigazgatója és vezér­igazgatóhelyettese. Abban álla­podtunk meg, hogy tovább mé­lyítjük kapcsolatainkat, s kilá­tásba helyezték, hogy rövide­en rendeléseket adnak fel a velünk volt és gyakran fejezték i Ganz Vagon- és Gépgyár ter­ki elismerérüket, hogy. .130 ki-Jmékeire is-

Next

/
Oldalképek
Tartalom