Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-01 / 127. szám

Szerda, 1955. június 1. OELMftGYARORSZBG Vasutas dolgozók mezőgazdasági termelésünk emeléséért Pártunk Központi Vezetőségének márciusi határozata egész népűnk előtt az egyik íontos feladatként mezőgazdasági termelésünk fellendítését jelölte meg. Ebből a nagy munkából a szegedi vasutas dolgozók is méltó módon ki akarják venni a részüket. Nemrégen területi értekezleten beszélték meg azokat a feladatokat, melyek elvégzésével öír nagymértékben elősegíthetik a munkás-paraszt szövetség további erősödését. Az értekezleten sokan elmondották, hogy tavalyi patronáló munkájuk tőként csak gazdasági segítséget adott a szövetkezeteknek, de emögött messzi elmaradt az állandó politikai felvilágosító munka. E hibát most úgy akarják kijavítani, hogy a dolgozók különböző munkahelyein patronáló felelősöket választanak, a politikailag és szakmailag is legjobban képzett, legrátermettebb dolgozók közül. Ezek az elvtársak irányítják majd a részleg dolgozóinak patronáló munkáját. Egyik felszólaló, Okos Lajos elvtárs elmondotta, a patronáló munka megjavításához elengedhetetlenül fontos az is, hogy a vasút különböző részlegeivel kapcsolatban álló termelőszövetkezetek szívesen fogadják a dolgozók segítségét. Megtörtént több helyen, hogy a vasút adminisztratív dolgozói segítséget akartak nyújtani a szövetkezet könyvelesének rendbetételéhez, s ezt a segítséget nem fogadták el. Soós János elvtárs arról beszélt, hogy már többször fordultak hozzájuk a szövetkezetek különböző gépek, motorok sürgős kijavításának ügyében. A munkát mindig gyorsan és jól elvégezték, a szövetkezettől azonban hetek múlva sem jöttek a kijavított gépért. Ebből több dolgozó arra következtethetett, hogy talán nincs is nagy szükség az ő segítségükre. Kertész Gyula igazgatóhelyettes felszólalásában dicséretet mondott a vontatási osztály és az igazgatóság dolgozóinak munkájáról, mert már eddig is hasznos és sokoldalú segítséget nyújtottak a ságvóritelep: Táncsics és az újszegedi Haladás Termelőszövetkezet tagjainak. A vasutas dolgozók most felhívással fordultak a többi t ermelőszö vetkeze tekhez, hogy segítségüket, akár techMór többszáz úiiörő jelentkezett: „Beadjuk a vasai- — megyünk a moziba' A szegedi úttörők lelkesedése ezúttal sem marad el, nagy szorgalommal gyűjtik a vasal. Eddig már 20 szegedi átvevőhelyen jelentkeztek az úttörők a 10 kilógramm vassal ellenértékként a mozijegyért a vasárnapi „Én és a nagyapám" című színes vidám magyar film előadására. Különösen a Jókai utcai átvevőhelyet látogatják az úttörők. A Gutenberg utcai leányiskola fiataljai közül eddig már 50-en „foglaltak jegyet" a MÉH-nél, sőt azt is kikötötték, hogy ők a páholyba akarnak kollektíván menni. Az ilyen kérésvek nincs akadálya. — Rajta hát; cselekedjenek a többi iskolák is hasonlóképpen! A vasárnapi filmelőadáson a Fáklya moziban egyébként kellemes meglepetés várja majd az úttörőket. Súgjuk meg előre: mindegyikük egy-egy csomag cukorkát kap. Egyelőre nem árulunk el többet. A gyűjtési verseny folyik és a jelszó: „Beadjuk a vasat — megyünk a moziba". nikai munkáról, akár adminisztrációs, vagy politikai felvilágosító munkáról van szó, a jövőben méginkább vegyék igénybe. Ezzel a vasutas dolgozók, a szövetkezeti tagok egyaránt jó szolgálatot tesznek a márciusi határozat megvalósításában '-— mezőgazdasági termelésünk erőteljes fejlődéséért. Sziládi Sándor levelező Minél több másodveiéstij GÉpiparunltban a műszaki normák alkalmazása a gazdaságosabb termelés egyik előfeltétele Az őfezi takarmánykeverékek betakarítása rövidesen befejeződik. Az állatállomány takarmányéi látása érdekében haladéktalanul hozzá kell látni a tarló felszántásához és másodnövénnyel való bevetéséhez. A röszkei Lenin TSZ tagjai őszi takarmánykeverék tarlójába már elvetettek négy hold másodnövényt. A Szentesi Tangazdaság szintén a napokban 20 katasztrális hold besilózott őszi takarmánykeverék helyére másodnövényt vetett. Faludi Zoltán a Kohó- ésia termelékenység emelésére^ Gépipar! Minisztérium műszakiIaz önköltség csökkentésére, _ új norma intézetének főmérnöke gépiparunkban alkalmazott műszaki normák kérdéséről többek között a következőket mondotta a Magyar Távirati iroda munkatársának: Gépiparunkban, mint iparunk más területein is, a műszaki normák alkalmazása a gazdaságosabb termelés egyik előfeltétele. A jó műszaki norma Levelek a színházi vitához Budapesf- humora Élvezetes és magasszínvonalú előadást látott hétfőn a szegedi közönség a szegedi Nemzeti Szinházoan. A „Vidám Színpad" művészei — Gellér Dezső, Komlós Vilmos, Komlós András, Horváth Tivadar, Balogh Zsuzsa, Tvrai Ida, Kiss Manyi, Alfonso és Fényes Szabolcs — a „Vidám Színpad" műsorának java termését mutatták be. A kitűnően, csillogó humorral konferáló Kellér Dezső bevezető szavaiban „selejtmentes humor beszolgáltatását" Ígérte a közönségnek. Hogy a konferáló stílusában maradjunk, — a minőségi előirányzatot közel száz százalékban sikerült teljesíteniök. Különösen Kellér Dezső konferálása, Alfonsó számai. Királyhegyi Pál Kellemetlen útitárs cvmű jelenete, a rádióból is jólismert családi vita arról, hogy mi a férfi és mi a női munka, és Kiss Manyi kislánykája arattak nagy sikert. Király—Csanak kis képes állatkertjének célzásai nem mindig találtak, s néha félreértésre adhattak okot, az utcanevek változtatásának divatjában megszédült idős halandó elkeseredése viszont érthetővé vált a szellemes, sokszor találó karikirozásban. Az est mindenesetre tanulságos is volt, humorban is bővelkedett, sikere azt mutatja, hogy a jól összeválogatott kabaréműsor — ha néhol hiányérzet is maradt a nézőben — nem csupán az „öncélú nevetést" képes szolgálni, — s ilyen műsorokra Szegeden is többször volna szükség. Mint színházba járó ember, érdeklődéssel olvastam a mult vásárnapi számban megjelent műsortervet, a színház jövő évadjára. Magam egyszerű ember vagyok, egyszerű gondolatokkal, de ha elfogadják, hát megpróbálok egy pár szót én is szólni. A lassan befejezéshez érő évadhoz csak annyit, valóban a könnyed műfaj volt uralmon, mondhatnám a „Kőszívű ember fiai"-n kívül egy jó drámát nem is láttunk. Pedig az ember nem mindig nevetni inegy a színházba. A két hozzászólás írójával egyetértek, a „Gül baba" bemutatását én sem javaslom — ellenben a Joó László által javasolt darabokat, a „Tanítónö"-t, a „Nórá"-1, a „Pettyes"-1 igen helyeselném. Mindhárom kitűnő előadást nyújtana. Én rádióközvetítésből hallottóm — látni még jobban szeretném. De hogy magam is javasoljak: balettben a „Diótörő"-1, vagy a „Párizs lángjai"-t, a drámáit közül Hubay: „Egy magyar nyár" című darabját, s mint zenés vígjátékot Fényes: „Szombat délután"-jét. A Kamara Színház pedig bemutathatná a „Pigmalyont", Utoljára, de nem utolsósorban magam is nagyon örülnék, ha a mai írók művei, a mai kor megszólaltatói helyet kapnának a színpadon, hogy tanulva örüljünk a nagyszerű fejlődésnek, vagyis szórakozás közben tanuljuk meg becsülni azt, ami már a miénk. Fülöp Zoltán * A lapban feltüntetett jövő évi műsorban a prózai darabokat illetően igen jól választott a színház vezetősége. Véleményem szerint Szeged dolgozói szívesen nézték volna meg Kornyejcsuk: „Nagy műtét" című, színmüvét is, amely nagy sikerrel megy Budapesten. Az operákkal kapcsolatosan véleményem szerint a Hunyadi László és az Aida csak úgy érvényesül, ha ahhoz megfelelő kórus áll rendelkezésre. Már pedig ez nem mondható el a szegedi színházról Ha az említett két operát valóban műsorába iktatja a színház igazgatósága, feltétlenül gondoskodnia kell erről. Ha pedig nem tudngk megfelelő erőket szerződtetni, úgy vendégszereplőkkel kell megoldani. Mindenesetre helytelen lenne, ha a szín ház igazgatósága a műsorára tűzött operák közül valamelyiket évközben cserélné meg, mint azt az elmúlt évben tette, hogy az Othelló helyett a Trubadurt tűzte műsorára. A operettműsorban szerízplö darabok közül a Gül Baba igen névszerű, biztos kassza darab lesz, a másik kettő előttem ismeretlen. A kamaraszínház műsora kielégíti az igényeket. A műsorban igen kevés szovjet darab szerepel, pedig ezekre feltétlenül szükség van, mert rajtuk keresztül érezhetik a színház látogatói a realista színjátszást szembeállítva az elmúlt rendszer kifogásolható színdarabjaival. Nagyon helyes a cikkben megjelent kitétel, hogy a színház vezetősége foglalkozzék a szegedi írócsoporttal, amely segíteni tudná a színház műsorát szegedi vagy Szeged környéki tartalmú darabokkal. Szeretném, ha levelem nyomán az üzemek kultúrfelelősei is hozzászólnának, a műsortervhez, mert ezzel segítséget nyújtanának a színház vezetőségének. Jurka József a DÁV dolgozója dl jó kötu/miek hamar c/azdá/a kerül. MAR ÖTÖDIK ÉVE, hogy Katona Antal, a Szegedi Ecsetgyér könyvpropagandistája. Alaptermészete a szerénység, de ha erről van szó, büszkén meséli, hogy az elmúlt öt esztendő alatt rengeteg könyvet terjesztett el a gyár dolgozói között és sok olyan vevője van. mint Dckány Teréz szövőmunkás, vagy Gera Júlia művezető, akiknek már komoly könyvtára gyűLt össze a tőle vásárolt könyvekből. — Az elmúlt hónap alatt is mintegy ezer forint értékű könyvet vásároltak a dolgozók — mondja Katona Antal, és máris sorolja legkedvesebb vevőit. A hosszú névsorból pár nevet megjegyzek: Kiss Imréné szőrmunkás. Árendás Józsefné ecsetkötő, Szabó Lajos igazgató, Fogas Ilona munkaátvevő. — Ügy látom a vevők többsége nő. — Üzemünkben túlnyomórészt nők dolgoznak, ami a Kovács Józsefné beszámolt a Délmagyarországhoz küldött levelében a Magyar Szabadságharcos Szövetség és a Magyar Repülőszövetség egyesített új szervezetéről, a „Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség* nyalékelést végeznek: nagyonnagyon íontos volna tehát a nyugodt, csendes környezet. Azt kívánják a klinikán lévők, hogy sokkal csöndesebben közlekedjenek az előttük, vagy mellettük húzódó útvonalon. A katomunkájáról. „A szövetség tag-jnai parancsnokságra érkező és szervezésében — amint írja onnén távozó autókat ne túrázKovácsné — igen szép ered menyeket ért el a MAV Igaz gatóság, a Szegedi Kenderfo nógyár, a MAV Fiúnevelő In tézet. fíartucz József levelében artassák fölöslegesen, ne csinál janak lármát <— vigyázzunk a betegek nyugalmára és az orvosok sikerbs gyógyító munkájára". Füredi Ferenc és felesége is ról ír, hogy mennyire zavarja írt szerkesztőségünknek több a női- és a gyermekklinika betegeit és ápolóit, hogy közvetlenül a klinika előtt vagy mellett traktorok, autók vonulnak, felkeverik a port, dübörögnek, túráztatják a motort, vagy éppenséggel a gyermekklinika előtt a tehervagonokat vontatják. „A gyermekklinika épületében van elhelyezve — írja Bartucz József — az Orr, Fül, Gége Klinika a maga apró és felnőtt betegeivel, akiknél igen sokszor súlyos műtétet, kopolevelet az elmúlt napokban. Fürediné végtelen hálával és szeretettel beszélt írásában a kormányzatról, amely kitüntette őtet, mint 7 gyermekes családanyát és segíti életüket. Füredi Ferenc többek közölt ír a gyermeknapról és másik levelében kifogásolta, hogy egyes utcákban nappal is ég a villany. írásában köszönetet mondott Lehőczki tanácstagnak, hogy elintézte a KIK-nél, hogy megjavítsák a-vízcsapját. : jj^' Kovács Mihály levelezőnk ismételten kifogásolja a nagyállomás mellett elterülő gödröt, amely mindenféle szemétnek a gyűjtőhelye. Szőke István is hasonló hibára hívja íel a figyelmét: „Az Utjavító Vállalat felvonulási területét ne a Marx téren, hanem a város szélén helyezzék el, hogy a szállítások ne zavarják a dolgozók pihenését és egészségét. Misán György, az Erőműtől azt kifogásolja, hogy az üzem fürdőjében a zuhanyozók és a csapok rosszak, azokat rosszul javítják ki: sűrgös, megfelelő intézkedést kér. Dusnoki István a Gépipari Technikum igazgatója beszámolt arról, hogy a technikum színjátszói három ízben játszották Budapesten Vörösmarty halhatatlan romantikus mesedrámáját a „Csongor és Tün.de"-t. A címszerepben Rizsnyoys7ki Károly és Orbán Mária szép szövegmondásával, jó játékával nyerte meg-'a közönség tetszését. könyvforgalomból is kitűnik.. Főként mesekönyvet, ifjúsági regényeket vásárolnak a mamák, akik azonban jó háziasszonyok is. Amit viszont abból tudok, hogy több mint ötven szakácskönyvet vásároltak tőlem. Lám. mi minden derül ki egy könyvpropagandista feljegyzéseiből! A SZEGEDI CIPŐGYÁRBAN nemrég vállalta el a könyvpropagandista feladatait Szabó Aurél, aki így számol be első tapasztalatairól: -Nem is gondoltam, hogy ennyi irodalom-rajongó könyvbarát dolgozik nálunk. Szinte szétkapkodják az elvtársak a jó könyveket. Már négy ízben kellett utánpótlást hozatnom a könyvesboltból*. — Á -Háború és béké*-t már sokan olvasták a könyvtárból, így most örültek, hogy megszerezhették maguknak. Eddig Marincs Ferenc, Farkas Zoltánná, Szöllősi Sándor. Boros László és Kertész Istvánné vásárolták meg. József Attila költeményeiből három példányt kaptam. de már az is elfogyott. Az Olcsó Könyvtár sárgaíedelű kis köteteit is nagyon kedvelik. Az Olcsó Könyvtár a postahivatalban is igen nepszeru. — Ezt Kockás József, a hivatal -Kockás bácsija* mondja, aki mint propagandista, lelkesen terjeszti a könyvet a posta dolgozói között. — A jó könyvnek hamar gazdája kerül nálunk. Legtöbbször az a baj, hogy keveset kapok egy-egy könyvből és nem is jut minden vevőnek. AZ ORVOSEGYETEM KÖNYVTÁRÁBAN DOLGOZIK dr. Láng Mátyás, aki egyben a könyvpropagandista tisztségét is ellátja. — Sokan megfordulnak a könyvtárban, az üvegszekrényben kiállított könyvújdonságoknak igen sok nézője és vevője akad. A szépirodalmi, politikai és tudományos orvosi könyveket egyaránt szívesen vásárolják. — Mégis, kik a legszorgalmasabb vásárlók? — Az I. és II. sebészeti klinika dolgozói, .Vásárlásaik az egyébként nagy forgalomnak mintej^' 40 százalékát teszik ki. Rövid körsétám arról győzött meg, hogy a szegedi üzemeknél, intézményeknél lelkes propagandisták terjesztik és szórakozni, művelődni vágyó dolgozók vásárolják -a tudás forrását"-, a könyvet technológiák alkalmazására ösztönöz. A jó műszaki norma arra készteti a dolgozót, hogy, szakmai tudását gyarapítsa, következetesen képezze magát és többet foglalkozzék munkája szellemi tartalmával. Ahol nem alkalmazzák a műszaki normákat, ott felüti a fejét a munkaés a technológiai fegyelem megsértése. A Műszaki Norma Intéwt dolgozói azon fáradoznak, hogy a gépipar területére is kidolgozzák a műszaki normaalapckat. öntudatos dolgozóink régi kívánságának teszünk eleget azzal, hogy gépipari üzemeinknek rendelkezésére bocsátjuk a műszaki normákat. Ezek figyelembevétele lehetővé teszi, hogy a sok súrlódásra alkalmat adó becsült és statisztikai normákat kiküszöböljék. A műszak! normaalapok felhasználása egységessé teszi a különböző, űe azonos munkákat végző üzemek ezirányú tevékenységét. Azokban az üzemeinkben, ahol márt munkák döntő többségénél Bevezették a műszaki normákat, ott ezeknek a hatása megmutatkozott a termelékenység növelésében, a béralapok csökkenésében és az ezeket a normákat túlteljesítő dolgozók magasabb keresetében. , — Móra Ferenc emlékest lesz vasárnap a felsővárosi Móra Kultúrotth ónban könyvheti könyvvásárral egybekötve. ' A műsorban fellép a kultúrotthon énekkara, a Szegedi Kenderíomógyár szavaiéi és a Szilléri sugárúti általános iskola növendékei. Az iskolások Móra -Aranyszőrű bárány* című mesejátékát adják elő, Vajtai István főiskolai docens előadást tart Móráról. Lődi Ferenc pedig saját verseiből olvas fel. Az előadás előtt könyvheti könyvvásár lesz a kul~ túrotthonnak a Dózsa iskolánál felállított sátrában. — A Jugoszláviai Ljubljanában július 3-tól szeptember 4-ig nemzetközi grafikai kiállítást rendeznek ma élő művészek alkotásaiból. A leállításon magyar grafikusművészek is résztvesznek. A napokban küldték el a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságba Csanády András, Dómján József és Würte Wesaely Ferenc i Ádám több művét. Országos néprajz-gYÜjiő pályázat A Néprajzi Múzeum és a Népművészeti Intézet hagyományaink értékeinek összegyűjtésére az idén is országos néprajzi gyűjtő pályázatot hirdet. Pályázhatnak önkéntes néprajzi gyűjtök és gyűjtőcsoportok bármilyen néprajzi témájú, eredeti helyszíni néprajzi gyűjtést tartalmazó egy. vagy több pályamunkával. Pályadíjak: I. dij ezer forint, II. díj 500 forint, III. díj 400 forint, IV. díj 300 forint, V. dij 200 forint, VI. díj 100 forint. Az egyes dijfokozatok többszörösen kerülnek kiadásra. A pályamunkákat 1955. szeptember 30-ig kell beküldeni a Néprajzi Múzeum adattára (Budapest. VIII., Könyves Kálmán körút 70.) címére. Nagy tetszéssel fogadták Jugoszláviában a próbaútra küldött magyar Hargita expresszt Magyar Hargita Expresszt lométeres óránkinti sebesség küldtek próbaútra Jugoszláviá- mellett is simán, minden üzemba a Ganz Vagon- és Gépgyár I zavar nélkül falta szerelvényünk dolgozói. A vonat a napokban a kilométereket, tért vissza a gyárba. Egyik kísérője, Botka Imre, a Ganz Vagon- és Gépgyár mérnöke többek kőzött a következőket . , , (f ,, , „ „„ „ a i„,csak 3 perc lett volna az allo mondotta a Magyar Hargita . ' „íraVnTx., A Novi-sadi állomáson emberek százai várták vonatunkat és bár a menetrend szerint jugoszláviai útjáról. — Négy kocsiból álló, gyönyörű Diesel-motoros vonatunk május 9-én érkezett Belgrádba. A pályaudvaron a jugoszláv vasút szakemberei és a lakosság közül is igen sokan fogadtak bennünket. A baráti beszélgetésekből és a mosolygó arcokról azt olvastuk le, hogy vonatunk már első látásra j megnyerte a szakemberek és a közönség tetszését. — Hargitánk másnap indult Belgrádból próbaútjára. A zágrábi, ljubljanai, rijekai és a sarajevói vonalon több mint 1800 kilométert tettünk meg 3 nap alatt. A jugoszláv vasút szakértő bizottsága mindvégig máson a várakozási idő, csaknem félórát álltunk, mert a közönség nem akart bennünket tovább engedni. Akik felfértek, megtekintették a vonat belsejét is. — A próbaútról a joguszláv lapok, köztük a „Borba", a „Politika", a Novoszti" és a Novi-sadi „Dnevnik" színes, elismerő tudósfiásokban számollak be. Hasonló képpen elismerésüket fejezték ki későbbi tárgyalásaink során a jugoszláv vasút vezetői, köztük a vasút vezérigazgatója és vezérigazgatóhelyettese. Abban állapodtunk meg, hogy tovább mélyítjük kapcsolatainkat, s kilátásba helyezték, hogy rövideen rendeléseket adnak fel a velünk volt és gyakran fejezték i Ganz Vagon- és Gépgyár terki elismerérüket, hogy. .130 ki-Jmékeire is-