Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-29 / 151. szám

Szerda, 1955. június 29. 3 0 ELMII GYHRORSZ&G A fellazult norma kérdései a Vasöntödében A Szegedi Vasöntödében sok szó esik a normák kér­déséről. Egyesek — a becsü­letes, öntudatos munkások többsége — látják, hogy mi­ért váltak lazává a normák a Vasöntödében. Egyesek azonban — és ez is igaz, ez­zel is számolni kell — nem értik ezt épp úgy, mint az ezzel kapcsolatos hibák meg­szüntetésének fontosságát. Vegyünk hát sorra néhány, a normával kapcsolatos kér­dést. Legelőször, hogy miért laza a norma s ez miképpen mutatkozik'? A Vasöntödében 1952-ben volt normarendezés, s azóta azok a normák varinak ér­vényben. 1952-től kezdve azonban az öntödében is korszerűb­bé vált a technológia, job­bá a munkakörülményeit, s tökéletesedtek a munka­módszerek. Régebben rossz és nyugod­tan mondhatjuk, ócska le­mezszekrényben formáztak. Aztán — nem sokkal az 1952-es normarendezés után — tökéletes és párosított for­mázószekrényekkel dolgoz­tak — dolgoznak. Ez nagy­ban könnyíti, gyorsítja a munkát. Az öntéshez két új kúpolókemencét állítottak be. Ez azt jelenti, hogy gyor­sabban, kevesebb idő alatt nagyobb mennyiségű vasat tudnak csapolni, leengedni. Létesült aztán anyagmozgató felvonó. Régebben a minta­homok előkészítése kézzel tőrtént, most géppel végzik. Ez a mintahomok minőségét javítja, következésképp tehát hozzájárul a jobb munká­hoz. Mindezek és több más té­nyező — a nagy öntőcsarnok megépítése, begyakoroltság a munkában, stb. — elvezettek a normák bizonyos fellazu­lásához. Ehhez tartozik, hogy sajnos a magas teljesítmény­százalékok növekedésével nem emelkedett arányosan a termelékenység; — a ma­gas százalékok mögött nem áll megfelelő termelési ér­ték. Nézzünk néhány adatot, Az egész üzem átlag norma­teljesítménye az elmúlt év utolsó negyedében 161 szá­zalék volt. Az öntőcsoport például 213, a tisztító-csoport 208 százalékot ért el átlago­san. Korábban és napjaink­ban is hasonló magas száza­lékok voltak. A munka termelékenysége azonban — hiába volt a magas teljesítmény — nem emelkedett, hanem csök­kent. 1954 elfcő negyedében a ter­vezett teremlékenységi mu­tatót csupán 92.8 százalék­ban teljesítették. Az elmúlt év negyedik negyedévében javult a termelékenység egy kicsit, de mégis jónéhány szá­zalékkal alatta maradt a ter­vezettnek. S a fellazult normák és más okok következtében az elmúlt év negyedik negye­dében 100 forint értékű önt­vényt 117 forintért — tehát ráfizetéssel — állítottak elő. Arra vet fényt ez is, hogy a magasra szökött normatelje­sítmény mögött nem volt megfelelő arányú mennyisé­gű munka. Ez, a laza norma, előrehaladásunk fékje. Azt akarjuk, hogy nőjjön életszínvonalunk, kielégítsük a fokozottabb igényeket. Ehhez azonban meg kell teremteni a felté­teleket, hiszen kézenfekvő: több és olcsóbb termék csak akkor lehetséges, ha mind az ipar, mind a mezőgazdaság többet, olcsóbban és jobban termel. Mert a jólét további növekedé­sének nélkülözhetetlen alapja a termelékenység emelése, az önköltség csök­kentése, így — csakis így — növeked­het a reálbér Is, s ezen az úton elégíthető ki a megnőtt — helyesen megnőtt — igény. Az ország, a nép, a Vasön­töde dolgozóinak érdeke, hogy rendet teremtsenek a fellazult normáknál, mert ez hozzájárulás az életszínvo­nal további emelkedéséhez. A kétségtelenül igen ke­mény. egész embert kívánó és elismert munkát yégző vasöntödei dolgozók közül az egyik a következő kérdést tette fel: ~A normarendezés után csökken a keresetem, hogyan van hát, hogy a nor­marendezés az életszínvonal emelését segíti?!" Erre már a fentikben részben vála­szoltunk. Igaz, hogy a fella­zult normák rendezése után kezdetben előfordul, előfor­dulhat, hogy bizonyos ösz­szeggel kevesebb lesz a fi­zetés. De helyes, jó munká­val, ésszerűsítéssel és a mű­szaki feltételek javításával egy idő — nem is sok idő — elteltével a kereset hasonló lesz a megelőzőhöz. S a nor­marendezés utáni közvetlen esetleges anyagi károsodás és áldozat, a munka termelé­kenységének növelése bőven megtérül, s jól kamatozik életszínvonalunk további nö­velésében. Nem is kevesen az üzem dolgozói közül egy­re jobban kezdik felismerni már ezt és igen helyesen javaslatokat lettek a több, jobb munkáért. Ja­vaslatot tettek például a for­mázók is a homok előkészí­tésével kapcsolatban. Az üzem vezetői jól intéz­kednek és így a jó javas­latok nyomán jobb lehet a munka, elősegítve a több keresetet is. Számos egyéb kérdés is foglalkoztatja a Vasöntöde egyes munkásalt. Például a féderezők közül néhányan úgy gondolják, hogy a nor­mák rendezésére náluk a munkaidőt véve alapul ke­rül sor. Arról van itt szó, hogy ők néha nem nyolc órát, hanem tízet is dolgoz­tak, s így azt vélik, hogy a tízórás teljesítményt nyolc órára számolták, ilyen ala­pon rendezik a normát. Szó nincs erről, mert a fédere­zők a végzett munka darab­száma szerint kapták, kapják a fizetésüket. Aszerint, ki hogyan dolgozott, ki hogyan használta ki a munkaidőt! A dolgozók kérdéseire az üzem vezetőinele, kommunis­táinak. népnevelőinek min­dig válaszolni kell. Van ilyen törekvés, s a feladatok meg­oldását nagyban elősegítette az a pártaktíva-értekezlet, amelyet körültekintő alapos­sággal tegnap délután tar­tottak meg az üzemben. Az üzem vezetői az öntu­datos munkásokkal együtt rendet teremtenek, hogy a teljesítmény-százalékok emelkedésével arányosan növekedjék a termelékeny­ség; — a magas százalé­kok mögött is megfelelő termelési érték legyen. Elengedhetelenül fontos az is, hogy a Vasöntödében méginkább érdekeltté tegye­nek minden dolgozót helye­sebb módszerek, ésszerűsíté­sek alkalmazásában. Az eredményes munkához, jó teljesítményekhez szükséges a műszaki feltélelek biztosítása, állandó javítása. Ekörül nincs minden rend­jén. Több dolgozó jogosan panaszkodott a munkaszer­vezés körüli hiányosságokra. Patik István formázó pél­dául arra panaszkodott, hogy a "kompresszor* nemcsak le­vegőt, hanem vizet is nyom és így gyakran elalszik a szárító-lámpa, sok időveszte­séget okozva. Tóth József a formázóhomok gyenge minő­ségére panaszkodott. Mind­két dolgozónak igaza van. Az általuk elmondott fogya­tékosságok is arra intenek, hogy a fellazult normák kö­rüli rendteremtésnek együtt kell járni a jó munka felté­teleinek megteremtésével. Az üzem vezetői egy pillanatra feledkezhetnek erről Emberség és rendelkezés Miért nem adták ki a gyógyszert a Kossulh-paiikában ? Az SZTK vényen a „Tag" A „neje" szó is alá van húzva sem meg! szó úgy volt aláhúzva, hogy fél vonás a „neje" megjelölés alatt is húzódott — egyéb­ként a távolabb lévó „gyer­meke" szó alatt is ott volt a vonás: világos dolog, hogy a biztosított tag gyermeke ré­szére írta a gyógyszert az or­vos. Azonban a Kossuth Gyógy­szertárban (Kossuth Lajos sugárút és Nagykörút sar­kán) Just Frigyes patikus nem szolgálta ki a gyógy­szert. j — Nem tudhatom, kinek j rendelte a Germicid kúpot az 1 oiVos — jelentette ki a gyer­(m. s.) 1 meke kezét fogó apának. — Megkezdődött a kenyércsata Mórahalmon is Községünk határában is szépen sárgulnak már a búza­táblák. Itt-ott már elkezdődött az év legfontosabb munkája, az aratás. 'A Mórahalmi Gépállomásról már elindultak a kombájnok, az aratógépek, a kenyércsata „tankjai". Ezt az in­dulást nagy készülődés előzte meg a Mórahalmi Gépállomá­son. A traktorosok közül sokan már a megindulás előtt szép versenyfelajánlásokat tettek a munka idejére. Takács Jó­zsef traktorista szavát adta, hogy gépével műszaki hiba nél­kül 4500 mázsa gabonát csépel majd el. Vállalta azt is, hogy gépe üzemanyag fogyasztását 95'' százalékra szorítja le. Hasonló készülődések vannak most az aratásra a móra­halmi Vörös Október Termelőszövetkezetben is. A tsz tagjai bizalommal tekintenek az új aratás elé. Már az elmúlt gazda­sági év is szépen jövedelmezett nekik, de most még többet akarnak. Tavaly Tari István és felesége 1289 munkaegységet teljesített a közösben. Ezért pénzben és terményekben együtt 39.126 forint értéket kapott, ügy számolják, ha az ara­tásból jól kiveszik a részüket, most is lesz annyi munkaegy­ségük, mint a múlt évben azzal a különbséggel, hogy az idén a 39.126 forint jövedelem helyett mintegy 59—60 ezer forint keresetre számítanak. E példa is mutatja, mennyire érdemes jól dolgozni, hiszen a közösben minden munkának sokkal nagyobb értelme van, mint az egyéni gazdaságban. Ezt bizonyítják a mórahalmi Üj Világ TSZ tagjainak ered­ményei is. Császár Ferenc és felesége az Üj Világ TSZ-ben dolgozik. Tavaly összesen 879 munkaegységük volt. a tiszta jövedelmük pedig 30.874 forintra rúgott. Hasonlóan szép jö­vedelmük volt az Üj Világ TSZ többi jól dolgozó tagjainak is. De most ök is többet akarnak. Ezt mutatja az a készülő­désük is, amellyel az aratáshoz fognak most. Rudichné Molcsán Olga Meghalt Szekffi Gyula akadémikus A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége mély fájdalommal jelenti, hogy Szekfü Gyula akadémikus, egyetemi tanár, az Elnöki Tanács tagja, a magyar tör­ténet nagynevű kutatója, sú­lyos betegség után folyó hó 28-án elhunyt. Emlékét az Akadémia kegyelettel őrzi. A Magyar Tudományos Akadémia Szekfü Gyula aka­démikust saját halottjának tekinti, temetésének időpont­ját később közli. Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke Hat szegedi művész kapott kitüntetést a Magyar Színjátszás Ünnepi Hete alkalmából Ma kezdődik a Pedagógus Szakszervezet gyermeküdültetése Államunk, a dolgozók üdültetése mellett nagy gon­dot fordít a dolgozók gyer­mekeinek az üdültetésére is. A Pedagógusok Szakszerve­zete az idén június 29-én kezdi meg a pedagógusok és az oktatásüggyel kapcsolatos dolgozók gyermekeinek az üdültetését, Az első csoport beutalása június 29-től július 11-ig tart. A lányok részére Budapesten a Hárshegyen, a fiúk részére pedig Fonyódon létesítettek üdülőtelepet. Az első csoport­ban Csongrád megyéből 20 leány és 10 fiú vesz részt az üdülésben. Hétfőn a Parlamentben egésznapos vitával fejeződött be a Magyar Színjátszás Ün­nepi Hete. A vitán Major Ta­más kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész tartott referátu­mot, a délutáni órákban pedig felszólalt Darvas József nép­művelési miniszter. A miniszter felszólalása után átadta a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsa és a Népművelési Minisztérium állal adományozott kitüntetése­ket a színház-kultúra terén ki­váló munkát végzetteknek. Kö­zöttük hat szegedi művész ka pott különféle kitüntetést. Papp Júlia a „Magyar Nép­köztársaság Érdemes Művésze" címet, Lontay Margit Munka Érdemérmet, Papp Teri, Amb­rus Edit, Horkits Erzsébet és Kovács János „Szocialista Kul­túráért" kitüntető jelvényt ka­pott. A fesztiválon sikerrel sze­replő színészeink kedden a dél­előtti gyorssal érkeztek meg a szegedi állomásra, ahol a szín­ház küldöttsége fogadta őket. Hl. „ Virágaik" a Tisza 0z elmúlt napokban estén­kint érdekes látvány gyönyör­ködtette Szeged környékén, a Tisza partján sétálókat és strandolókat. Nagy rajokban egyes időszakokban szinte fel­hőként borítják el a vizet és a part mentét az alföldi folyók jellegzetességei, a tiszavirágok. A tiszaparti lakosságnak év­ről évre megismétlődő élményt jelent a szitakötő-szerű kéré­szek megjelenése. Az idén is sok ezren jönnek a folyópartra, hogy megcsodálják a szitakö­tők vonulását, s a rájuk va­dászó ezernyi fecskét. A tiszavirágok élete nagyon rövid: alig fél óra. Esténként, mikor a nap lenyugszik, mil­liárd számra hullanak a folyó­ba, bőséges táplálékul a Tisza halainak. A tiszavirágok megjelenésé­nek örülnek a halászok is. Ugyanis a vízbe hullt, s a fel­színen úszó rovarok után fel­jönnek a mélyből a halak, s így könnyebb őket kifogni. A szegedi Kossuth Halászati Szö­vetkezet tagjai például az el­múlt három nap alatt több mint tíz máz.sa halat fogtak, csak­nem négyszer annyit, mint máskor ennyi idő alatt. — MA ESTE 8 ÓRAI KEZ­DETTEL mutatja be a sze­gedi Nemzeti Szinház együt­tese az újszegedi szabadtéri színpadon Huszka Jenő nagy­operettjét ebben az évadban utoljára. Az előadás iránt igen nagy az érdeklődés. — Szívsebészeti osztály nyílik 29-én, szerdán délután 1 órakor a Szegedi I. számú Belgyógyászati Klinikán. — A műszakiak feladatai­ról rendez tanácskozást a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsé­ge a Központi Vezetőség márciusi határozata értelmé­ben az MDP Szeged Városi Végrehajtóbizottsága javas­latára június 29-én, szerdán délután 4 órakor az MTESZ Horváth Mihály utca 3. szám alatti helyiségében, Szabó Lajos, a Szegedi Ecsetgyár igazgatójának vi­taindító előadása slaDján. a vényen. — De hát kérem, ott csak egy kicsit hosszabb a vonás. Itt a gyerek, láthatja, neki kell. Most menjek vissza az orvoshoz? Az édesapa már több órát eltöltött várakozással az or­vosnál. — Kérem, az sincs feltün­tetve, hogy hány éves a gye­rek — jelentette ki a patikus. — Négy évés, tetszik látni... — Sajnálom — felelte a kőszívű patikus —, most már azért sem adom ki (tudniillik azért, mert a fél vitatkozni mert). Tessék visszavinni az orvoshoz a vényt és ráíratni, •hogy hány éves a gyerek! A patika vezetője is oda­jött és megmagyarázta, hogy sajnos ők erről nem tehet­nek. Nem adhatják kl a kú­pot, a rendelkezés így írja elő, mert nincs feltüntetve, hogy „bébi"-nek kell az or­vosság. A történet híre eljutott a szerkesztőségbe. Kivizsgáltuk a dolgot. Arról van szó, hogy olyan esetben, amikor egy­szerű, kész gyógyszerre van szükség és a szülő a beteg gyermekkel együtt elmegy a patikába, hogy kiváltsa az orvosságot és ott — először azért, mert pár miliméterrel hosszabb a „Tag" szó alatt a vonás, aztán azért, mert nincs feltüntetve a gyermek életkora, ki kell-e szolgál­tatni a gyógyszert? Megnéztük az erre vonat­kozó rendelkezéseket. Az Egészségügyi Miniszter 8360 —3/1954. Eü. M. számú utasí­tása 5. számú paragrafus 2. pontja világosan kimondja: „Ha az orvos a 3- paragrafus (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezés (mely szerint az orvos a vényen köteles fel­tüntetni a gyermek életkorát) ellenére a társadalombiztosí­tás terhére írt vényen (ezt) nem tüntette fel, a gyógy­szertár köteles a rendelt gyógyszert a hiányosan kiál­lított vényre kiszolgáltatni." A patikus tehát az érvény­ben lévő rendelkezéssel el­lentétben járt el! (Bezzeg amíg saját gyógyszertára volt, nem így cselekedett!) Felhívtuk a Csongrádme­gyei Gyógyszertár Vállalat főgyógyszerészét, Szomolá­nyi Gyulát, megkérdeztük, mi a véleménye, ö azon az állásportton volt. hogy igaza van a patikusnak a rendelke* zések szerint. emberileg azonban nem. mert azt a Germicid kúpot kiadhatta volna. Elmondotta, hogy ők egy másik, a 8360—2. számú miniszteri utasítás alapján dolgoznak (ez az idézett ren­delkezés előtt egy hónappal jelent meg). De Szomolányi főgyógyszerész által említett miniszteri rendelkezés is — a félnek ad igazat. A rendel­kezés ugyan kimondja: „Egy kereszttel, két kereszttel vagy egy üres kereszttel megjelölt gyógyszernek csecsemő vagy 14. életévét be nem töltött gyermek részére történő ren­delése esetében az orvos kö­teles a vényen a beteg élet­korát feltüntetni." De egy másik paragrafus szerint, ha nem így állította ki az orvos a vényt, akkor: „A gyógysze­rész köteles ilyen esetben észrevételeit a vény hátlap­jára rávezetni és a vényt zárt borítókban a rendelő orvos­hoz visszaküldeni". A patikus azonban inkább egyszerűen elküldte a beteg gyermekével az orvosságért jött édesapát, annak ellenére, hogy a Germicid kup nem keresztes gyógyszer és a most idézett rendelkezést egyéb­ként is megváltoztatta a ké­sőbb kiadott miniszteri uta­sítás. A patikusnak könnyebb volt azt mondani, hogy ők nem tehetnek a dologról, a rendelkezés hibás. A rendelkezés azonban he­lyes és jó: a dolgozók érde­keit védi. így tudják ezt az orvosok, helyesen értelmezik a városi tanács egészségügyi osztályán, a Klauzál téri „Kígyó" patikában is! Szu­molányi Gyula főgyógysze­rész azt mondotta: „Ha az elvtársak cikket írnak erről a dologról, akkor mi azt fog­juk válaszolni rá, hogy a ren­delkezések értelmében igaza van a patikusnak". Reméljük mégsem ezt fogja válaszolni; hanem inkább elrendeli a hozzája tartozó összes pati­kákban az emberekkel való gondosabb, megértőbb foglal­kozást és a miniszteri ren­delkezések helyes alkalmazá­sát. Ez persze csak egy eset —' de azt hisszük, több helyen is tanulhatnak belőle! M. T. Petru Pop, a Román Népköztársaság küldötte Szegeden A mezőgazdaság szocialista átépítésével kapcsolatos ká­derszükséglet egyrészének biztosítására létesített trakto­ros-gépészképző intézetek munkája iránt egyre nagyobb érdeklődés tapasztalható. Lapunkban már számot adtunk arról, hogy a közel­múltban kínai és lengyel fia­talok tekintették meg a sze­gedi Móra' Ferenc Iparitanuló Intézet munkáját. A mai na­pon Szegedre érkezik Petru Pop, a Román Népköztársa­ság Oktatási Minisztériuma Munkaerőgazdálkodási Fő­osztályának vezetője és meg­látogatja az intézetet. Azt je­lenti ez, "hogy nemcsak az or­szág határain belül létesített intézetek adnak egymásnak számot arról, hogy milyen pedagógiai módszerekkel igyekeznek megfelelő szak­embereket nevelni a gépesí­tett mezőgazdaság számára; hanem a szövetséges, a ba­ráti országok hasonló céllal működő intézeteivel is kicse­rélik iparitanuló intézeteink eddig szerzett tapasztalatai­kat. A szegedi intézet lelke­sedéssel és szeretettel készült fel a baráti Román Népköz­társaság küldötteinek méltó fogadására. A Munkaerőtartalékok Hi­vatala elnöke már hozzájá­rult ahhoz, hogy a szegedi intézet viszonozza a román delegáció látogatását, s így lehetséges, hogy még ezen a nyáron László Nándor igaz­gató vezetésével küldöttség utazik Romániába, hogy ta­nulmányozza az ottani ipari­tanuló intézet munkáját. — A második negyedév­ben, akárcsak az elsőben, kétezer pár csizmát készítet­tek megtakarított anyagból az Április 4 Cipőipari Szö­vetkezet tagjai. — Motormeghajtásos dará­lómalom felszereléséhez nyúj­tottak segítséget a zsombói Béke, a bordányi Dús Ka­lász és az üllési Vörös Csil­lag TSZ tagjainak a XI. sz. Autójavftó Vállalat dölgozói. Xúfiitáhtő Miért késik a tej ? Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat Petőfi Sán­dor sugárút 9. szám alatti boltjából vásárolják a környékbe­liek a tejet. Ez a bolt 6 órakor nyit, s mivel túlnyomó több­ségében dolgozók laknak arra, igyekeznek a korai órákban megvásárolni a tejet. Sajnos azonban már hónapok óta későn erkezik a tej. sokszor 7 óra, mire a boltba ér. Az áruda dol­gozói már többször szóltak ezért, de az illetékesek nem so­kat tettek ennek az áldatlan állapotnak a megszüntetéséért Intézkedjenek végre az illetékesek, hogy ez az áruda 6 órá­ra megkapja a kiosztásra kerülő tejet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom