Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-26 / 149. szám

V/MG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK? AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 149. szám Ara: 50 fillér MAI SZAMUNKBÓL: % Rendelet a terménybeadási kötelezettség teljesítéséről és a mezőgazdasági termények forgalmának és felhasználásának szabályozásáról (2. oldal) Ma fejeződik be az ENSZ San Franeisco-i ünnepi közgyűlése [2. oldal) Vasárnap, 1955. június 26. A nép javáért Az MDP Központi Vezetőségének emlékezetes és örömmel fogadott márciusi határozata leleplezte és ideológiailag megsemmisítette azokat a káros antimarxista nézeteket, melyek elferdítették a párt helyes politikáját. A határozat világosan megjelölte a teendőket: érvényesíteni kell a szocialista iparosítás politikáját, biztosítva a nehézipar fejlesztésének elsődlegességét. -A szocialista ipar, benne mindenekelőtt a nehézipar fejlesztése erősíti elsősorban a szocializmus anyagi alapjait*, — mutat rá a határozat. A továbbiakban rávilágít arra, hogy a nép életszínvonalának következetes emelése megköveteli: szakadatlanul növekedjék mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelés .,, A mi győzedelmes pártunknak mindig főcélja volt, főcélja ma is és főcélja lesz a jövőben ls a népjólét emelése. Ezt szolgálta és ennek megvalósítására mutatott irányt a III. pártkongresszus, a márciusi határozat. S most, nemrég — június 8-án — az a határozat, amely a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fellendítésének további feladatait szabta meg. A tennivaló — e határozat alapján — a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztése, megszilárdítása, és az egész mezőgazdasági termelés nagyarányú növelése. Ez kettős, de egységes, egymástól elválaszthatatlan feladat. A párt és a kormány tovább segíti az egyénileg dolgozó parasztokat is termelésük fejlesztésében. De a mezőgazdasági termelés nagyarányú növelésének, a dolgozó parasztság felemelkedésének egyetlen helyes és járható útja a nagyüzemi, szövetkezeti gazdálkodás, A mezőgazdaság szocialista átszervezéséről és a mezőgazdasági termelés fellendítésének további feladatairól szóló határozat az egész nép, a munkásosztály, a dolgozó parasztság érdekében való, — elősegíti a népjólét további növekedését. Nyilvánvaló, ahhoz hogy több legyen az élelem, hogy több mezőgazdaságból eredő nyersanyagot kapjon az ipar, a mezőgazdasági termelés növelése szükséges; mindaz, amit a június 8-i határozat megszab. A június 8-i mezőgazdasággal foglalkozó határozattal kapcsolatosan találóan és igen helyesen állapította meg Szabó László, a Szegedi Vas- és Fémipari Vállalat munkása, szerszámlakatosa: -A határozat elősegíti a mezőgazdasági termelés fejlesztését. De nemcsak erről van sző, hanem arról, hogy a mezőgazdasági termelés növelésén keresztül növekedjék minekünk, munkásoknak is az életszínvonala. Szóval a határozat a munkások, a nép javáért való * Arról is beszélt Szabó László, hogy ő a maga posztján, a maga munkájával elősegíti a mezőgazdasági termelés növelését. Különben most azon dolgozik, hogy minél előbb jő, üzemképes állapotba helyezze azt a gépet, amely szükséges a cékla-szedők sorozat gyártásához. S a hős munkásosztály, idősebb, tapasztaltabb testvérként megteszi a magáét a június 8-i mezőgazdasági határozat végrehajtásáért. Mert közös erő kell a nép jólétének emeléséhez. Szeged munkásosztálya •— épp úgy, mint az egész ország munkásosztálya — a munka termelékenységének növelésén, az önköltség csökkentésén fáradozik, s ér el szép eredményeket. Tiszaparti városunk üzemei közül egész sor közvetlenül a, dolgozó parasztok szükségleteinek kielégítését szolgálja. Például a Jutaárugyár gabonás zsákokat, a Kéziszerszámgyér metszőollókat, ágfűrészt és más kéziszerszámokat, a Ruhagyér úgynevezett zeig-nadrágokat, öltönyöket is készített, készít. Városunk üzemeinek dolgozói kijárnak a falvakba, termelőszövetkezetekbe. A patronáló-brigádok szívesen látott vendégek a falvakban. Például a XI. sz. Autójavító Vállalat dolgozói igen jól segítik a zsombói Béke Termelőszövetkezetet. A gazdasági segítség mellett azonban feltétlenül fontos az eddigieknél sokkal több és jobb politikai segítség adás. A patronáló-brigádok tagjai — a munkásosztály falusi követei — mélyítsék úgy is a munkásosztály és a dolgozó parasztok szövetségét, barátságát, hogy közösen beszéljék meg a politikai és gazdasági kérdéseket, a megoldásra váró helyi problémákat. A dolgozó parasztok ilyen segítséget is várnak a munkásoktól. S most, a nyári nagy munkáknál különösen szép és nagyjelentőségű a patronáló brigádok munkája. Segítségükkel is ismerje meg jól a falu népe a párt Központi Vezetőségének a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről és a mezőgazdasági termelés fellendítésének további feladatairól szóló határozatát. Az üzemek pártszervezetei, kommunistái, népnevelői felvilágosító munkája nyomán álljon világosan az is minden gyári dolgozó előtt: a június 8-i határozat a munkásosztály, az egész nép javát, további fellendülését szolgálja. Az esedékes tervet túlteljesítve — az időt megelőzve Terven felül 25 családi hás épiíéséhex elegendő tégla Tudósítás a jó eredményi elérő dorozsmai téglagyárból A dorozsmai téglagyárat a község házsorain túl jó kilométernyire gabonatáblák ölelik körül. Nyugodtan elmondható, hogy ez a „pusztai gyár" a jó munka otthona, s erőteljesen fejlődik. Korábban kézzel verték a téglát, most a gépből fut ki az anyagszalag. A második negyedévi tervét az üzem — a vezetők és munkások odaadó és nem egyszer hősies munkája nyomán — már június 3rén, délelőtt 10 órakor befejezte. A rekord nyitja: a rend, fegyelem, becsületes munka, a gyártás zavarainak megszüntetése és folyamatosságénak biztosítása. A gyárba belépve mindjárt szembetűnik a rend és a nagy tisztaság. Téglagyárban bizony ez nem kis dolog. Benn az irodában az üzemvezetője, Morvái elvtárs, meg az üzem párttitkéra, Szilágyi elvtárs örömmel újságolja: „A gyár a második negyedév végéig terven felül több mint 600 ezer téglával gyárt többet." Üjabb kimutatás kerül elő, amely cáfolhatatlanul jelzi, hogy június 23-ig terven felül 500 ezer tégla készült. Nem kis dolog ez és az 500 ezer téglából 25 kétszobás. fürdőszobás, előszobás családi házat lehet építeni. De indulunk, hogy megnézzük a téglakészítést. A gyár kőt műszakban dolgozik. Most a délutáni műszak tagjai végzik feladataikat. Vass János brigádja adja az agyagot a bányából. Sok múlik a két bányászbrigád munkáján, hiszen, ha ők hanyagolnának — persze ilyen nincs — akkor nem készülhetne folyamatosan a tégla. Telnek azonban a vascsillék, amelyeket aztán felvonó segítségével a présház emeleti részére juttatnak. Ott a Lajkó-brigád adja az agyagot a törőhengerbe. Becsülettel igyekeznek ők ls. Azt mondja Lajkó Lajos: „Tudjuk, hogy kell a tégla, s igyekszünk is. Ez aztán persze nekünk is haszon, hiszen ha jobban dolgozunk, több a kereset is." A vágógépnél — most délután — Horváth Pál brigádja tevékenykedik. Szüntelenül jön az agyagszalag a présből és a vágóasztalon megfelelő méretre szabják. Ocskó Ferenc — a vágóbrigád tagja — is 6zereti a munkát a téglagyárban. Különben fiatal ember és az elmúlt hónapi keresete 1500 forint volt. A bányászok is természetesen több mint 1500 forintot kerestek. A présházból kocsikkal viszik a téglát szárításra. Jól dolgoznak a kocsitolók, a nyerstéglát máglyázó, lerakó nők is. A nyerstéglát égetésre a kemencébe Ocskó Antal brigádja hordja be. ók is megteszik a magukét azért, hogy a tervet minél jobban túlteljesítsék — több legyen a tégla, ami nagyon kell az építkezésekhez. A körkemencén bizony meleg van. Itt végzi munkáját Németh Sándor égető-brigádja. Ügyelnek, vigyáznak, hogy jóminőségű legyen a tégla. S aztán a gyári udvaron a kiégetett tégla minőségét vizsgáljuk. Kettőt összekoccantunk; jól cseng, erős. A kiégetett téglát, a meleget lehelő kemence gyomrából Vörös István brigádja hordja ki. Egész ember kell ehhez a munkához ls. Vörös István nagyszerűen érti mesterségét, a szakma kiváló dolgozója. Keresete havonként mindig több mint kétezer forint; becsülettel megdolgozik érte, megérdemli. A gyári udvarban Lajkó István brigádja „kazalozza" a már száradt téglát. Eddig már mintegy félmilliót kazaloztak, hogy aztán a téglák folyamatosan égetésre kerüljenek. S egyre több tégla készül az emberek akaratára és jó munkával, öröm az itt mindenkinek, hogy a Csongrád megyei Tanács bánAés építőanyagipari egyesülés téglagyárai között folyó versenyben a dorozsmai üzem az első. Azért nem bizakodnak el, tudják, hogy a további eredményekért keményen dolgozni kell. Elhatározásuk pedig az, hogy nem engedik át az elsőséget! (m. s.) Akik már a második félévben járnak A Minisztertanács határozata a iraktoros gépészképzésről A Minisztertanács határozata alapján az 1955156-os tanévtől kezdődően a Munkaerőtartalékok Hivatala traktoros gépészképző intézeteiben felvételt nyerhetnek a 17—19 éveseken kívül a 22 34 éves felnőtt korú férfiak is. A felvétel az állami gazdaságok és gépállomások javaslata alapján történik. A gépállomások és állami gazdaságok dolgozói a felvétélnel előnyben részesülnek. E dolgozók munkaviszonya a tanulóidő alatt sem szűnik meg. A Minisztertanács határozata messzemenően gondoskodik a traktoros gépészképző intézetbe felvett tanulók anyagi és szociális ellátásáról a tanulmányi idő alatt. A határozat intézkedik az oktatás színvonalának emelése érdekében a traktoros gépészképző intézetek műszaki felszerelésének bővítéséről, s ellátásáról a legújabb mezőgazdasági erő- és munkagépekkel. A határozattal kapcsolatban a Munkaerőtartalékol' Hivatala közli, hogy a trakta ros gépészképző intézetekbcr. az új tanév ez év őszén kezdődik. Az oktatás és a felvételre jelentkezés időpontját és módozatait később közlik. A 3-AS SZALAGEGYEStTO GEP kis jelzőlámpája sű rűn felvillan a Szegedi Textilművek hatalmas munkatermében. Csak egy pillanatra. mert a gép kezelője, Ábrahám Piroska, a „Könynyűipar kiváló dolgozója", -tüneményes gyorsasággal végzi el az ilyenkor mindig megismétlődő műveletet; a tekercs ' kiszedését. Gyűlik, szaporodik a nyújtósok anyaga. Ahogy telik az idő, ügy kúszik élőbbre a gép kilométeróráján a mutató. A műszak végeztével rendszerint 23—24 kilométer szalagtekercset teszi ki Ábrahám Piroska egésznapi munkája. Szép eredmény ez. Pedig nem művel semmi különöset gépével, mégis jobb a tekercseinek minősége és magasabb a teljesítménye. mint társaié. HOGYAN DOLGOZIK? A felelet erre nem lehet más, mint amit tapasztalni lehet, ha megfigyeljük munkáját, ha beszélgetünk vele. — Dolgozom, de nem akárhogyan — mondja Ábrahám Piroska. Ezt misem bizonyítja jobban; mint ebben a félévben a 15 napos tervelőny. Június 15-én az első félév az ő számára befejeződött. Kannacserélgetés közben túlkiabálva az üzem gépeinek zaját, így beszél munkájáról. — Egy éve tartom már a sztahanovista szintet. Dolgozom, az időm nem töltöm hiába és szeretem is a gépemet. Ez meg is látszik, mert tisztán, rendben van a gép környéke is. — Nem tudok úgy dolgozni — magyarázza tovább —( ha rendetlenség uralkodik körülöttem. Előfordult már, hogy akit én leváltok, piszkosan hagyta itt a munkahelyét. Kerek két óra hosszába telt. míg a szokott „munkamederben" tudtam dolgozni. — Ápolja-e a gépet? •— Vigyázok rá, nem is kell sokszor javítani. >. A tisztításnál egyesek csak megtörölgetik a gépet 6 belül rajta marad a sok piszok. Én megcsinálom rendesen a tisztítást. Ez fontos. A LÁNCCSÉVÉXJÖBEN hasonlóképpen cselekszik Tóth Gézáné. a szakma kiváló dolgozója". Egytől-egyig peregnek az orsói mindig. Ábrahám Piroskával egy napon lépte át ő is a második félév küszöbét a tervteljesítésben. Róla is csak azt lehet mondani, hogy gondját viseli gépének, beosztja perceit úgy. hogy abban senki nem talal hibát. Ha megdicsérik, vagy csak szóvá teszik előtte, hogy munkahelyén is gondos fiatalasszony, így válaszol: •— Én addig nem megyek el, míg alaposan meg nem tisztítottam mindent, amit kell. Így nyugodtabban dolgozhatom egész héten át. REND A LELKE mindennek — tartja a közmondás. A Textilművek élenjáró dolgozójánál ez párosul a szorgalommal, az aprólékos szakmai ismerettel és a gép szeretetével. Ezért haladnak előre Tóth Gézáné a kormánykitüntetés, Ábrahám Piroska pedig a szakma kiváló dolgozója cím megszerzése felé. (D .-né) A serlésbeadás társulásával kapcsolalos fontos tudnivaló A begyűjtési miniszter utasítása álapján a végleges tervfelbontás során társbeadóként kijelölt termelők legkésőbb június 30-ig társulhatnak sertésbeadásra a főbeadókhoz. Azok a termelők, akiket hízottsertés beadási kötelezettségük teljesítésére társbeadónak jelöltek ki. a társulásra vonatkozó megállapodásukat a fenti határidőig feltétlenül jelentsék be a begyűjtési megbízottaknak. Akik nem társulnak június 30-ig, azok kötelezettségüket legalább 126 kilógramm súlyú sertés beadásával, önállóan kötelesek teljesíteni. Ábrahám József 45 vagon gabona elcséplését vállalta A Mérahalmi Gépállomás cséplőmunkaesapata versenyre híviák a megye cséplő munkacsapatait Tegnap a Mórahalmi Gépállomáson 22 cséplömunkacsapat tartott értekezletet. Ábrahám József munkacsapat vezető, aki az elmúlt évben Csongrád megyében a cséplömunkacsapatok versenyét megnyerte, most versenyre hívta Csongrád megye összes cséplömunkacsapatait. Vállalta, hogy ez évben 45 vagon gabonát csépel el munkacsapatával, s a megengedett szemveszteséget felére csökkenti. Ugyanekkor párosversenyre lépett a gépállomás többi munkacsapatával is. Ábrahám József felhívását elsőnek Foss Antal munkacsapata fogadta el. ök is vállalták a 45 vogonos cséplési eredmény elérését. Kedden délután ülést tart az I. kerületi tanács Tanácsülésen tárgyalják meg az I. kerületi tanács tagjai a mezőgazdasági és begyűjtési munka állását és a soronkövetkező feladatokat, kedden délután 3 órakor a városi tanácsháza nagytermében. A napirendi pont előadója Harmath István a végrehajtó bizottság elnökhelyettese. Mison Gusztáv, az I. kerületi tanács Vb elnöke a tanácsülésen beszámol a végrehajtó bizottság munkájáról, s az előző tanácsiülésen hozott határozat végrehajtásáról, Petrfk Hona a mezőgazdasági és a begyűjtési állandóbizottság elnöke a bizottság munkájáról tesz jelentest a tanácsülésnek.