Délmagyarország, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-05 / 104. szám

Csütörtök", 1955. május 5. DÉLMflGYBRORSZRG Elmélet és gyakorlat A szegedi iudósok segítsége a jobb és olcsóbb termelésért r A szocializmust csak jobb munkával, egyre termeléke­nyebb eszközökkel, a termé­kek növekvő bőségével lehet felépíteni. A termelékeny­ség növelésében pedig igen nagy lehetőségeik vannak a tudósoknak, kutatóknak, akik a maguk szakterületén elért eredményeiket közvet­lenül hasznosíthatják a ter­melő munkában. A szegedi tudományos in­tézetek több ilyen gyakorlati probléma megoldásával fog­lalkoznak az országos terv alapján. De az MTESZ kö­telékébe tartozó egyesületek, az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat, a Magyar Kémiku­sok Egyesülete, a Textilipari Műszaki Tudományos Egye­sület, vagy akár a Bolyai János Matematikai Társulat szegedi csoportjának tagjai is igen aktívan részt vehet­nek — és részt is vesznek — ilyen munkákban. A tu­dósok segítsége különböző irányú és különböző mérté­kű. Sokszor csak egészen egyszerű, vagy egyszerűnek látszó kisebb dologról van szó, máskor viszont nagyobb jelentőségű, forint összegben is több ezres, esetleg száz­ezres értékű újításokról, új módszerekről. De a kisebb segítség is nagyjelentőségű az üzemek számára. Előfor­dult például, hogy az öntő­dénél egy nagytömegű és súlyú gépbe tengelyt kellett helyezni. A tengely azonban nem ment bele. Két lehető­ség mutatkozott: vagy szét­szerelik a gépet — ez 2—3 ember körülbelül egy heti munkáját jelentette volna <— vagy felmelegítik a nagy­tömegű. gépiét, ami ezáltal kitágul s így a tengely bele­helyezhető. A fizikusok a harmadik lehetőséget javasolták s^ hűtsék le a tengelyt. így oldották meg azután a kér­dést, lényegesen olcsóbban, széndioxid és éter felhasz­nálásával. Hasonlóan, vagy még inkább -egyszerű*, apró segítség volt a kémikusok részéről egy olyan jelző­festék kikutatása a Textil­művek részére, amely nem ragasztja össze a fonalat. Ennél érdekesebb már a Késárugyár és a Konzerv­gyár részére folytatott kor­róziós vizsgálat az export­anyagok védelmére. Ezek­hez mérten pedig nyilván­valóan nagyjelentőségű az a kutatás, melyet az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalat­nak végoztek a vegyészek, közösen a Textilipari Tudo­mányos Egyesülettel. Új, ha­zai viszonyok között megva­lósítható impregnálóanyagot kísérleteznek ki, a régi technológiát újjal igyekez­nek felváltani, amely olcsó, és amellett az újabb köve­telményeknek megfelel. A munkálatok ma már közel­állnak a befejezéshez. A fizikusokat most két ér­dekes probléma foglalkoz­tatja. Egyik a Szalámigyár elektromos iávhőmérője az üzem szempontjából je­lentős. A régi, s a háború idején tönkrement elektro­mos távhőmérő felújításáról, üzemeltetési adatainak a be­méréséről van szó. Ez a táv­hőmérő központilag jelezné az egyes raktárak hőmérsék­letét, s így azok klímájának állandó hőfokon tartását biz­tosabbá tenné. A másik ku­tatás az Ecsetgyár szárító kamrájával kapcsolatos, már érdekesebb fizikai és ké­miai kérdésekkel összefüg­gő és különösen jelentős lenne sikere, eredményeinek megvalósítása az üzem ka­pacitásának növelésében. Az Ecsetgyárban ugyanis a szá­rítókamrától függ az üzem kapacitása. A kamrába csak bizonyos — a nagyságtól függően különböző — számú ecset fér bele, s az több órán át elfoglalja a helyet Csak annyit lehet tehát ter­melni, amennyi ide befér. Emellett egészségi szem­pontból is kifogásolható ez a szárítókamra. A fizikusok ezért infravörös szárítást javasoltak, s már folyik is a kísérlet. A Magyarországon beszerezhető infravörös su­gárzó lámpa alkalmazásával a kamrában körülbelül ne­gyed órára csökkenthető a szárítási idő. Ez természete­sen drágább megoldás a gáz­szárítókamránál, mégsem növeli az önköltséget, ha­nem ellenkezőleg: kifizetőbb, mert nagy mértékben növe­kedne a termelékenység. Kutatóink nemcsak szege­di, de pesti üzemekkel is kapcsolatban vannak. A ké­mikusok a pesti Chinoin gyár és a rákoskeresztúri Magyar Vegyiművek mel­léktermékeinek hasznosítha­tóságával foglalkoznak. A fizikusok a Remix gyár mérnökeivel közösen az el­lenállás kerámia testek mi­nőségi vizsgálatára új mód­szert dolgoztak ki. De nem­csak a fizikusok, kémikusok vagy a textilesek kutatnak az üzemek részére, hanem a többi tudományos egyesüle­tek tagjai is. A matematiku­sok például fonalbedolgozás­Valuiarejiegetok és árurejlegeiők a vádlottak padján ' Nagyarányú valutaüzérke­dési és árurejtegetési bűnpier tárgyalását kezdte meg teg­nap a szegedi Megyei Bírósá­gon a Budapesti Fővárosi Bíróság. A per fővádlottja Fráter János ismert szegedi késes és köszörüsmester, Sztálin körút 27. szám alatti lakos, aki már 1952-ben büntetve volt árdrágításért. Most is­mét a dolgozó nép elleni me­rénylete miatt került a vád­lottak padjára. Fráter János •lakásán és a rokonainál nagymennyiségű aranyat, ékszert, valutát és acélárut rejtegetett. Az üzérkedésben, aranyrejtegetésben bűntár­sakra talált testvéreiben: Frá-1 ter György, vizsgázott fogász, balatonalmádi lakos, Fráter József, szatymazi asztalos­mester, Fráter Margit, Sze­ged, Révai utca 8. szám alat­ti lakos és Fráter Zoltán Ró­mai körúton lakó fodrász­mesterben. A bűnszövetke­zethez tartozik még Nógrádi Dömötör László, Szeged, Fü­redi utca 7. szám alatt lakó ékszerész, aki közel 300 000 forint értékű brilliánst rejte­getett lakásán. De a bűnszö­vetkezet szálai messze el­nyúlnak az országban. Buda­pesten is hű segítőtársakra találtak Adler Simon volt acéláru nagykereskedő, Glückstahl Jenő volt nagyke­reskedő és Kotányi Dániel sofr acgjw* msú&e&m hoz szükséges számításokat végeztek az Újszegedi Ken­der-Lenszövő Vállalatnak. A Víz- és Csatornaművek­nek pedig egy ábrázoló geo­metriai kérdést oldottak meg, két különböző vastag­ságú cső bizonyos szög alatt való összeeresztésére. A tu­dósok tehát készségesen fog­lalkoznak az üzemek problé­máival, s olyan szakmai kérdésekkel, amelyek megol­dásával elősegítik a terme­lést. Egy dolog azonban ag­gasztja őket — s ez egyaránt hallható fizikusoktól, vegyé­szektől, vagy más kutatók­tól. Az, hogy hiába adnak piontos, számszerű adatokat, kimutatásokat kísérleteik eredményességéről, azokat nem használják fel. Úgy tű­nik: nem merik vállalni a felelősségei az új módszerek vagy esz­közök bevezetésére. Meg kell mondani, hogy nem a sze­gedi üzemek vezetőiről, ha­nem központjaikról van szó. A tudósokkal, sőt a tudo­mánnyal szembeni bizalmat­lanság nyilatkozik meg az ilyen -óvatosságban*. Nem egyszer a termelés, a ter­melékenység növekedését gátolják ezzel az -óvatos­sággal*, Jogos a tudósok kérése: fokozottabb bizal­mat! Forduljanak hozzájuk bátrap az üzemiek kérdése­ikkel, ha úgy vélik, hogy e kérdések megoldása elősegí­ti a termelést. A felsőbb szervek piedig becsüljék meg a tudósok munkáját! Ne fe­ledjék, hogy a velük való együttműködés az egyik legjobb, s felbecsülhetetlen értékű módszere a termelé­kenység szocialista növelé­sének, N. F. PAPÍR ÉS VALÓSÁG Az éves terv túlteljesíté­séért — amint lapunkban is közöltük — húsz budapesti ipari vállalat felhívást inté­zett az ország üzemeinek dolgozóihoz. A húsz buda­pesti ipari üzem — a Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek, MÁVAG Mozdony- és Gép­gyár, a Ganz Vagon- és Gép­gyár és a többi — vállalást tett az éves terv minden részletében való teljesítésé­re, túlteljesítésére. Egyben versenyre hívták az ipar va­lamennyi üzemének dolgozó­it és vezetőit. A budapiesti üzemek felhívása Szeged gyáraiban visszhangra talált. A Szegedi Textilművekben és több más üzemben ké­szülnek az 1955-ös évre szó­ló vállalás megtételére. A gyufagyári dolgozók már ré­gebben felajánlást tettek évi tervük túlteljesítésére. A nemes versenyhez csatlako­zik — csatlakozzon is — minden szegedi üzem. Dol­gozzunk úgy, hogy tovább fejlesszük az április 4 és május 1 tiszteletére elért eredményeinket. Sajnos, még tapasztalható a vállalások megtételénél lé­lektelen, papiros munka Olyan jelenség, hogy a dol­gozók összessége alig, vagy egyáltalán nem ismeri a gyár felajánlását, mert a vezetők a munkások nevében, de alapjában véve nélkülük készítik. Idegen ez a mi rendszerünktől, a párt politikájától és végered­ményben útját is szegi a dolgozók alulról jövő kezde­ményezéseinek, véleményei­nek. A Szegedi Városi Párt­végrehajtóbizottsághoz és szerkesztőségünkbe elküld­ték a Szegedi Cipőgyár vál­lalását erre az esztendőre. A vállaláshoz mellékelt levél­Válaszolnak az illetékesek személyében. Sikerült nekik megtéveszteni egyszerű em­bereket is, hogy még több árut vonhassanak el a dolgo­zók előL Maróti Ferenc bu­dapiesti kereskedősegédet megbízták, azzal, hogy az üz­letükbe érkező, nehezen be­szerezhető finom acélárukból nagymennyiséget tartalékol­jon számukra és juttassa el nekik. Lindmayer Ferencné, az üzlet vezetője is tudott erről, de semmit sem tett ennek megakadályozására. Horváth Ferenc, Dugonics utca 39. szám alatti lakos és Micsin Tivadar is segítette a bűnszövetkezet tagjait az acéláruk elrejtésében és azok árusításában. Fráter János azonban nem elégedett meg árurejtegetés­sel. Rendszeresen átvette Szentesi Tóth Imrétől, a Sze­gedi Vendéglátó Vállalat fo­gyóeszköz-raktárosától a rak­tárból lopott holmikat. Kö­zel 8000 forint értékű leltári, lopott tárgyat találtak meg lakásán elrejtve. A bűnszövetkezet tagjai most ott ülnek a vádlottak padján és várják a nép íté­letét, mely kíméletlenül le­sújt rájuk. A tárgyalás még tart s elő­reláthatólag pénteken kerül sor az ítélethozatalra, mely­nek ismertetésére lapunk szombati számában visszaté­A „Délmagyarország" ápri­lis hó 21-i számában „Külö­nös költségcsökkentés" cím­mel cikk jelent meg, amely bírálta az Áramszolgáltató Vállalat által közzétett „Fel­hívás" című közérdekű köz­leményt. A felhívás egyes fogyasztóink részére valóban félreértésre adott alkalmat. Azért, hogy fogyasztóink tisz­tán lássák a változott helyze­tet, a megjelent cikkhez az alábbi magyarázatot fűzzük: A leolvasás és pénzbesze­dés eddig szokásbanlévő gya­korlatától április 1-től kez­dődően az eltérés csupán annyi, hogy pénzbeszedőink a jövőben a villanyórák leol­vasását és a pénzbeszedést egyidőben végzik. Nyilván­való ebből, hogy nincs ide­jük mégegyszer a számlát bemutatni. Nem-fizetés ese­tén a bemutatás tényét a fo­gyasztónak a számlán igazol­ni kell. Ha a fogyasztót nem találják otthon, a szokásos értesítést hagyják ott, fel­tüntetve rajta a számla ösz­szegét. A számla értékét a fo­gyasztó négy napon belül az ott érvényes szabályozás sze­rint az üzem vezetőségénél kifizetheti (Szegeden: Kos­suth Lajos sugárút 68., Ma­kón: Liget u. 3„ Hódmezővá­sárhelyen: a pénzbeszedők lakásán.) Ha a fogyasztó szá­mára megfelelőbb, akkor a befizetést csekklapon is vé­gezheti. (DéImagyarors7ágT Áramszolgáltató Vállalat, csekkszámla száma: MNB 623.) Ha a fogyasztó négy nap eltelte után nem fizet, a pénzbeszedö az üzemvezető­ségnél leadja a számlát. Ha az áramszolgáltatás megszün­tetése válik szükségessé és külön szerelőt kell a számla értékének beszedéséhez ki­küldeni — akit a termelő munkából vonunk el —, ez esetben számítjuk csak fel a szerelő felmerült munkadí­jának megtérítése címén a kiszállási költséget, ami ed­dig is szokásban volt. Vállalatunk továbbra is, csakúgy, mint eddig, olyan díjakat szed, ami jogos. Délmagyarorszá.gi Aram­szolgáltató Vállalat ben szűkszavúan csak eny­nyi áll: *Csatoltan megküld­jük az 1955. éves szinten tett vállalásunkat.- A vállalást aláírta az üzem igazgatója, párttitkára, üb. elnöke és DISZ-titkára. Mivel sem a kísérő levélből, sem a vál'a­lás bevezető} soraiból nem derült ki, hol és milyen kö­rülmények között történt a felajánlás, megtudakoltuk létrejöttének körülményeit. Kiderült, — a párttitkár elvtárs maga mondotta így el — hogy a vállalást a dél­előtti műszak dolgozóinak csak egy része ismeri, a má­sik része nem. A felajánlás­ról mit sem tudnak a délu­táni műszakban dolgozók. Nyilvánvaló, hogy a felaján­lást — amelyet a lényeget tekintve épp a körülmények­ből adódóan a vezetők tet­tek — azért küldték el a szerkesztőségnek, hogy kö­zölje. Szívesen tettünk volna ennek eleget, de a Cipőgyár vezetői magukra vessenek, hogy nem így történt. A vállalást együtt kell megbeszélni a vezetőknek és a munkásoknak. Nem csak lehet, hanem kell és elen­gedhetetlenül szükséges, hogy az üzem dolgaiban is kikérjék a munkások véleményét. Tudniok kell hát a munká­soknak a vállalásról, sőt a véleményük nélkül nem jö­het létre üzemi felajánlás. A munkások akkor dolgoznak szívvel-lélekkel a vállalás teljesítéséért, ha azt ma­gukénak érzik. Az MDP Központi Vezetőségének, márciusi határozata rámuta­tott arra is, hogy milyen fon­tos az alulról jövő bírálat, a dolgozók véleményének, ja­vaslatainak meghallgatása. Ezt kell következetesen ér­vényre juttatni a Szegedi Cipőgyárban is. A cipőgyári munkások, együtt a vezetőkkel, az utób­bi időben szép sikereket ér­tek el. Igen figyelemre mél­tóan törlesztették az első ne­gyedévi adósságukat. Nagy hibát követtek el azonban a vezetők, amikor a dolgozók többségének tudta nélkül küldték el a vállalást, il­letve tették meg. A teendő az, hogy a hibát megszüntes­sék, jóvá tegyék. A vezetők közösen a dolgozókkal be­széljék meg a vállalást, — a dolgozókkal folytatott meg­beszélés alapján szülessen az meg. A dolgozók által el­fogadott, ismert és általuk tett vállalást szívesen és örömmel közöljük lapunk­ban. Bízunk abban, hogy ezt nemsokára megtehetjük! (tn. s.) Több mint kétmillió paprikapalántát nevelnek Rösskén Á Szeged melletti községben termelik a világ­hírű szegedi paprika tói­nyomó részét- Az idén mint­egy ezer holdon nevelnek a község halárában paprikát. A magO) már hetekkel eze­lőtt elvetették, s most a me­leg idő hatására kikelt a pa­lánta, amit május végén ül­tetnek ki a szánlóföldbe­A röszkei Lenin termelő­szövetkezet megalakulása óta több mint 5000 mázsa csípős és csípősségmenies paprikát termelt. Tavaly 36 mázsás kiváló termést taka­rítottak he holdankint. Az Röszke idén is el akarják érni ezt az eredményt, ezért féltő gonddal ápolják a több mint kétmillió palántát. A szeszé­lyes időjárás által okozott kiesést úgy pótolják, hogy naponta kétszer-háromszor locsolják a palántákat és műtrágyázással is gyorsít­ják fejlődését. Felkészültek a paprika veszedelmes be­tegségének, a palán lavésznek a leküzdésére is. Elegendő rézgálicot szereztek be. hogy­ha szükség lesz rá, perme­tezéssel is óvhassák a gyen­ge növényeket­— — FELHÍVÁS A Magyarok Világszövetsé­gének felvilágosító irodája a külföldön élő magyar ál­lampolgárokra vonatkozó amnesztiarendelettel kapcso­latban Hódmezővásárhelyen, a megyei tanácson május 4-én, szerdán, a hozzátarto­zóknak válaszokat adott. A megbízottat még ma, május 5-én is a megyei ta­nácsháza I. emelet 108. szá­mú szobájában fel lehet ke­resni reggel 8-tól délután fél 5 óráig. A „macUá" a $d\miutá&0H V] taló. 'és uj zászlókat lobog­éneklő csoportok ha­ladnak át a Rákosi Mátyás Hídon, az újszegedi liget felé. Aradnak a felvonulók. Ki tudná leírni azt a sok ötletet, amellyel színessé, gazdaggá telték a május elsejei seregszemléit A mun­ka szépsége, az élet szeretete 'és 'derűje ragyog és villan elő mindenütt. S egyszer csak a felvonu­láson ott lépked felfelé a hídon a „mackó". Nem téve­dés, valóban mackó; ujjong­va fogadják a gyerekek, persze tetszik az öllet a fel­nőtteknek is. A mesék vilá­ga elevenedik meg: jön a Szíriában módosították a katonai büntető törvénykönyvet (MTI) Reuter-hírügynök­ség jelentése szerint a sziriai parlament hétfőn jóváhagytr a katonai büntető törvény könyv módosítására vonatk zó javaslatot. A javaslat cí ja, hogy meggyorsítsák Maliki ezredes vezérkari V nökhelyettes meggyilkolás han bűnös személyek ellen bliráfsá&L eSiááö Jafeljláíaiit. mackó a felvonuláson. Aranysárga „bundáján" vé­gig siklik a napsugár. „Anyu, nézd, a mackó bácsi!" — igy kiált fel egy szöszke lány, s már rohanna is oda a mackóhoz, hogy megsimo­gassa. A mackó pedig las­san lépdel két lábon és összeüti mancsát, jobbra-bal­ra biccent fejével. A NIVÓ Játékáru KS7, tagjai „hozták a világra" ezt az embermagasságú mackót. Pontosan olyan, mint az a gokszáz, mondjuk negy­ven centiméieres mackó, 11amelyet a gyerekeknek ké­szítenek. A mackó „bundá­I iába" pedig az egyik mackó­készítő asszony, Teodos Ist­vánná bújt. Persze meleg és kényelmetlen volt a mac­kó bőrében, de azért Teodos Istvánná „állta a sarat". Hirtelen azonban egy fe­hér ruhás kislányka, Kri­zsán Izabella is oda szaladt a mackóhoz és egy virágot adott neki. Örült a mackó; összeverte tenyerét, bóloga­tott. Taps csattant. A mackó pedig lépdelt. Mindez azt a gondolatol is ébresztette emberekben: szép. derűs élet, drága a béke. Derűs jókedv kisérte a „mackó" útját, . akinek bi­zony jól esett ott Újszegeden, az árnyas fák alatt egy kor­só sört jani. az az

Next

/
Oldalképek
Tartalom