Délmagyarország, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-25 / 121. szám

DÉLMflGTflRORSZÍG Mi történt q külpolitikában ? Az országgyűlés ma vitatja meg a varsói szerződest Szerda, 1955. májas 25. A varsói szerződés ratifikálásának ügye ** fontos állomáshoz érkezik el a mai napon: a ma összeülő országgyűlés a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elöter­lesztése alapján megvitatja, megerősíti és törvénybe iktatja a Szovjetunió és a hét euró­pai népi demokratikus állam kormányküldött­sége között május 14-én aláírt barátsági, együtt­működési és kölcsönös segélynyújtási egyez­ményt, amely jelentős mértékben erősíti ha­zánk nemzetközi helyzetét és mélyíti el kap­csolatainkat az európai békeszerető államok­kal. éntől inkább közeledik a négyhatalmi 1 tanácskozások időszaka, a bonni kor­mány annál inkább fokozza erőfeszítéseit, hogy még a négyhatalmi értekezlet összeülése előtt tető alá hozza a párizsi szerződések végrehaj­tását szolgáló katonai törvényeket. — Micsoda tragédia — állapítja meg ez­zel kapcsolatban a Westdeutsches Tageblatt című dortmundi polgári lap egyik legutóbbi számának vezércikke — ebben a történelmi pillanatban, amikor-lehetővé válik a népün­ket előbb-utóbb pusztulással fenyegető német megosztottság felszámolása, Bonnban katonai előírások kidolgozásával, őnkéntes-toborzási törvény megszövegezésével és más hasonló dolgokkal foglalkoznak. És mindezzel egyet­len célt követnek, azt. hogy felfegyverezzék népünk egy részét, ami elkerülhetetlenül az­zal a következménnyel járna, hogy a régi német birodalom másik részében is fegyvert adnak a németek kezébe. Meri-e vállalni Bonn a történelem előtt a teljes felelősséget azért, hogy nem használja ki, sőt elhárítja magától a német nép számára kínálkozó fontos esélyt és ehelyett németeket fegyverez fel németek ellen?" C eltétlenül figyelmet érdemel Ollen­• hauer-nek, a Német Szociáldemokrata Párt elnökének vasárnap este Müllheimben Belgrád az álfalános érdeklődés középpontjában A Szovjetunió és Jugoszlá­via képviselőinek közelgő legmagasabb színvonalú ta­lálkozása áll itt a figyelem középpontjában — írja cikke­ben Majevszkij, a Pravda tu­dósítója. — A jugoszláv nép széles rétegei nagy megelége­désüket fejezik ki a találko­zóval és a két ország viszo­nyának további normalizálá­sára vonatkozó perspektívák­kal kapcsolatban. A tudósító ezután részlete­sen ismerteti hétfői találko­zását több ismert jugoszláv újságíróval, majd igy foly­tatja: Beszélgetésünk során a ju­goszláv újságírók kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy Jugoszlávia és a Szovjetunió népeinek, amelyeket a barát­ság évszázados hagyományai, valamint a jobb jövőért, a békéért folytatott harc közös céljai fűznek össze, szilárd alapjuk van a széleskörű és 'mindenoldalú együttműkö­désre. Az. élet bebizonyította, hogy a Szovjetunió és Jugo­szlávia normális viszonyának megbontása éveken át csak a jugoszláv és a szovjet nép el­lenségei, a béke ellenségei számára volt hasznos. Belgrádban — Írja tovább a tudósító — állandóan nagy­számú külföldi tudósító tar­tózkodik. A közelgő szovjet— jugoszláv tárgyalásokkal kap­csolatban azonban még kö­rülbelül 50 külföldi tudósító — laptudósító, fotóriporter, filmoperatőr — érkezését vár­ják az Egyesült Államokból, Angliából, Franciaországból, Nyugat-Németországból és más országokból. Már régen nem özönlötték el ennyire a jugoszláv fővárost külföldi tudósítók. «l i><! A Szovjetunió és Jugoszlá­via képviselőinek küszöbön­álló tárgyalásai — írja befe­jezésül Majevszkij •— figyel­met és érdeklődést keltenek minden ország közvélemé­nyében. Mindenki, akinek becses a béke és a népek biz­tonsága, örömmel üdvözli a belgrádi találkozót és újabb fontos tényezőnek tartja a nemzetközi feszültség enyhí­tése és a világ békéjének megszilárdítása szempontjá­ból. egy gyűlésen elmondott beszéde. Ezalkalom­mal a Német Szociáldemokrata Párt elnöke kénytelen volt cáfolni azokat az utóbbi na pókban elterjedt híreket, hogy közeledés jölt létre a Német Szociáldemokrata Párt és az Adenauer-kormány között a külpolitikai és a fegyverkezési kérdések megítélésében. Ollen­hauer beismerte, hogy ezek a hírek nagy elé­gedetlenséget keltettek és tiltakozást váltottak ki a szociáldemokrata munkásság soraiban. .Amíg a párizsi egyezmények — mondotta Ollenhauer — a bonni politika alfáját és ome gáját jelentik, addig a Szociáldemokrata Párt nem támogatja a kormány külpolitikáját". Ollenhauer azonban nem követelte a párizsi szerződések hatálytalanítását, csupán a szer­ződések végrehajtásának felfüggesztését négyhatalmi értekezlet befejezéséig. „A pári­zsi szerződések mielőbbi végrehajtására tö­rekvő adenaueri program — mondotta Ollen­hauer — szemmelláthatóan a nemzetközi fe­szültség csökkentése és a német kérdés békés megoldása ellen irányul". Nyugatnémet lapjelentések szerint Aden­auer június második felében a hidegháború folytatása érdekében az Egyesült Államokba utazik, hogy megbeszélést folytasson a wa­shingtoni kormány vezetőivel. A világsajtó hosszú cikkekben foglatko­** zik a rövidesen Belgrádban sorra­kerülő szovjet—jugoszláv tárgyalásokkal. A sajtókommentárok kiemelik a tárgyalások je­lentőségét és fontosságát. V. Majevszkij. a Pravda különtudósítója figyelemreméltó :ik­ket fr arról, hogy a jugoszláv fővárosban mi­lyen nagy előkészületek folynak a szovjet— jugoszláv tárgyalásokkal kapcsolatban. Majev­szkij cikkét híranyagunkban teljes terjedelmé­ben közöljük. ««**: Mfc k«».'Íl W.< ÚM.I A csehszlovák nemzetgyűlés ratifikália a varsói szerződést Prága (CTK) A csehszlo­vák nemzetgyűlés kedden délelőtt teljes ülést tartott, hogy megvitassa a Varsóban május 14-én aláírt barátsági, együttműködési é6 kölcsönös segélynyújtási szerződést. Viliam Siroky miniszterel­nök beszámolt a varsói szer­ződésről és méltatta annak jelentőségét a Csehszlovák Köztársaság biztonsága, Euró­pa és az egész világ békéjé­nek megszilárdítása szem­pontjából. A csehszlovák nemzetgyű­lés teljes ülése a vita lezárá­sa után egyhangúlag megsza­vazta a varsói szerződés ra­tifikáláséit. Az augusztusi genfi nemzetközi atomenergia-értekezlet előkészületei Párizs (MTI). Hétfőn az Unesco párizsi palotájában ülést tartottak a hét ország­nak a megbízottai, amelyek tanácsadó bizottságot alakí­tanak a Genfben augusztus 8-ától 20-ig a nukleáris ener­gia békés felhasználásáról tartandó nemzetközi értekez­let előkészítésére. A tanácsadó bizottság el­nöke Dag Hammuirskjöld, az ENSZ főtitkára, tagjai pedig a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy­Britannia, Franciaország, In­dia, Brazília és Kanada kül­döttei. Hammarskjöld mellett működik Whitman professzor (USA), a genfi értekezlet fő­titkára, valamint Vavilov professzor (Szovjetunió), az értekezlet helyettes főtitkára. Eddig 51 állam jelentette be, hogy részt vesz majd a genfi értekezleten. A tanácsadó bizottság, amely zárt ajtók mögött tart­ja majd megbeszéléseit jú­nius 3-ig, az év elején már előzetes ülésszakot tartott New Yorkban. Most a genfi értekezlet előkészítésén mun­kálkodik, szervezését és vi­táit készíti elő. Iz olasz lakosság tillakozik az ausztriai amerikai csapatok Olaszországba szállítása ellem Róma (TASZSZ). Egyes félhivatalos olasz közlemé­nyek bizonyíják, hogy az Egyesült Államok Olaszor­szágban akarja elhelyezni a jelenleg Ausztriában állomá­sozó amerikai csapatokat. Az United Press amerikai hírügynökBég szerint „az olasz katonai körök támogat­ják" azt a tervet, hogy a je­lenleg Ausztriában állomáso­zó amerikai csapatokat Olasz­országban helyezzék el A Stampa a többi polgári laptól eltérően azt hangsú­lyozza, hogy „Ausztria sem­legessége északi határaink védelmének egyik elemét je­lenti. Jelenleg nics semmi ok a nyugtalanságra —: Írja a lap. Ausztria semlegessége, valamint Oroszország és Ju­goszlávia közeledése olyan események, amelyek a nem­zetközi enyhülés általános fo­lyamatához tartoznak és így pozitív elemet jelenthetnek a nemzetközi helyzet fejlődésé­ben." Olaszország lakossága kö­rében tiltakozó hullámot vál­tott ki az a hír, amely sze­rint tervbevették az Auszt­riában állomásozó csapatok átszállítását Észak-Olaszor­szágba. Milanóban, Bolognában, Sienában és más városokban a helyi békebizottságok hatá­rozatban élesen állást foglal­tak e tervekkel szemben. Az ENSZ-alapofcmány aláírá­sának' 10. évfordulója alkalmá­ból San-Franciscóban június 20-tól 26-ig összeül az ENSZ­közgyülés ünnepi ülésszaka. Az rAFP newyorki távirata szerint eddig 26 külügyminiszter fo­gadta el az ENSZ főtitkárának meghívását és közölte, hogy San-Franciscoba atazik. Előre ifjúság Készülnek a fiatalok a DISZ II. kongresszusára A szegedi fiatalok lelkesen készülnek a DISZ II. kong­resszusának méltó köszönté­sére. A szerkesztőségünkbe érkezett levelek hű képet ad­nak a fiatalok munkájáról. A MAHART Hajójavító Vál­lalat DISZ titkára. Vörös Ti­bor így ír levelében. — Először DISZ-gyűlésen beszéltük meg, mit vállal­junk. Elhatároztuk, hogy a vasgyüjtésbe bekapcsolódva tiz mázsa vasat gyűjtünk és a DISZ-en kívülálló fiatal dolgozó társainkat meggyőz­zük a DISZ-tagság fontossá­gáról. Ezenkívül helytállunk a mindennapi munkában és munkaidőn túl társadalmi munkával készítjük el vizi­sportolóinlcnak a két darab kétszemélyes kajakot. Dobai Béla, a Ládagyár DISZ-titkára arról számolt be, hogy üzemükben a kong­resszus tiszteletére indult munkaversenyben újjáéledt a párosverseny. A fiatalok versenyre hívják ki egymást és idősebb dolgozótársaikat. Céljuk, hogy az anyagfelhasz­nálást javítsák és a megtaka­rított anyagból tervüket túl­teljesítsék. A Textilművekben a DISZ­alapszervezetek versenyeznek egymássaL A versenypontok között első helyet foglal el a hulladékcsökkentésért való harc szélesítése. Ezenkívül megfogadták, hogy a kongd resszusig minden alapszerved zetnél tiz új taggál növelik m taglétszámot. Az elmúlt he* tekben 110 új DISZ-tagot veU tek fel az üzemi DISZ alap* szervezeteknél. Nagy gondot fordítanak ezenkívül a DISZ-, tanfolyamok előkészítésére ós megszervezésére. Az ecsetgyári fiatalok iá csatlakoztak a DISZ-kong3 resszus tiszteletére induli munkaversenyhez. A sok egyéni felajánlás közül ki* emelkedik Sári Arankáé és Fodor Ilonáé, ök 10, illetve S százalékkal akarják túlszár* nyalni eddigi 106—115 száza-í léfcos átlagteljesítményüket. Rövid külpolitikai hírek Berlin (MTI). Hétfőn vissza­tért Nyugat-Németországba a bonni szövetségi gyűlés tízta­gú küldöttsége, amely Gersten­maier parlamenti elnök vezeté­sével néhánynapos látogatást tett Jugoszláviában. Gerstenmaier a wahnl repülő­téren újságírók előtt a követ­kezőket mondotta: — Tito jugoszláv államelnök kijelentette, hogy a szovjet ál­lamférfiak küszöbön álló belg­rádi látogatása során mindent megtesz majd a német kérdés helyes megoldásának előmoz­dítására, mert tisztában van az­zal, hogy a megoldatlan német kérdés veszélyezteti a világbé­két. Tito elnök azonban hozzá­fűzte, hogy véleménye szerint a német kérdés békés megoldá­sát mindenekelőtt maguknak a németeknek kellene szorgal­mazniok. Párizs (MTI). Párizsba ér­Icező hírek szerint Algírban to­vább folynak a „tisztogató had­műveletek" és a letartóztatások. különösen az Aures-hegységé­ben, Kabiliában, valamint Con­stantine tartomány északi ré­szén. , j A francia munkásosztály őszinte szolidaritását nyilvá­nítja az algíri nép iránt, Pá­rizsban szakszervezeti funkcio­náriusok felhívást bocsátottak kl, amelyben arra szólítják fel a francia munkásosztályt, hogy a legkülönbözőbb formákban, petíciókkal, határozatokká, de­legációkkal, gyűlésekkel, mun­kabeszüntetésekkel fejezze ki tiltakozását az algiri tartor étlen. Ü piüiCfc A Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlése A Magyar Tudományos Akadémia 1955. évi nagy­gyűlése kedden délelőtt együttes üléssel folytatódott az akadémia dísztermében. Ligeti Lajos Kossuth-dt­jas, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke nyitotta meg az ülést, majd Kodály Zoltán Kossuth-díjas akadé­mikus "Szentirmaytól Bartó­kig* címmel tartott előadást. Kodály Zoltán előadása köziben Török Erzsébet Kos­suth-díjas énekművésznő több dalt énekelt és hangle­mezről részleteket játszottak el Bartók egyes műveiből. Az előadáshoz hozzászólt Szabolcsi Bence Kossuth-dí­jas akadémikus. Bartha Dénes, a zenetudós mányok kandidátusának hon* zászólása után a délelőtt* együttes ülés Ligeti Lajog zárszavával ért véget. Az akadémia nagygyűlésé* nek kedd délutáni ülését No* vobátzky Károly Kossuth-dí* jas akadémikus elnökletével tartották meg. Az ülésen Ko* vács István Kossuth-díjas, ad akadémia levelező tagja, a Központi Fizikai Kutató In* tézet Igazgatója tartott elő* adást -A Központi Fizikai Kutató Intézet szerepe a fel* szabadulás utáni magyar ö* zikai kutatás kialakításában* címmel Nagyszámú dokkmunkás sztrájkol Angliában Hétfőn reggel nyolc órakor Londonban, Liverpoolban, Man­chesterben, Birkenheadban és Hullban, tehát Anglia ót legna­gyobb kikötőjében 17 ezer dokkmunkás sztrájkba lépett. A sztrájkolok, akik a kikötő- és rakodómunkások szakszerve­zetének tagjai, követelik: szer­vezetük képviseltethesse ma­gát a kikötői munkáltatók é$ munkavállalók együttes tanát csaiban. amelyek beleszólnak alkalmaziatásl és egyéb mun* kaügyi kérdésekbe. E tanácsolj ban mindeddig csak a szállító* és általános ipari szakszervéé zet munkásáruló vezetőséyd képviselteti magát. ! Ottó Grofewohl nyilatkozata a Noroje Vremja tudósítójának Berlin (MTI) Ottó Grote­wohl, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke nyilatkozatot adott a varsói szerződésről a Novoje Vrem­ja című, több nyelven meg­jelenő moszkvai külpolitikai folyóiratnak. Nyilatkozatá­ban a többi között a követ­kezőket fejtette ki: »Az NDK számára, amely­nek főfeladata hazánk egy­ségének békés és demokra­tikus helyreállítása, a var­sót szerződés további lépési jelent a hazánk békés egy esi*: téséhez vezető úton. A né­met egység híveinek válto­zatlanul az a kötelességük, hogy elősegítsék a németek egymásközti megegyezését. A, német népnek elvitathatat­lan joga van országának bé­kés egyesítésére, igazságos, békeszerződésre és valameny* nyi megszálló csapat kivo­nására*. »A sztyeppén utaztam Rég volt, nagyon régen — kék fátyolt borított rá már a to­varöppenő mult. Forró remegés töltötte meg a végeláthatatlan sztyeppét s szinte belemerült a galamb­szürke ködbe. Egy sas fékeiélett a dom­bon, fiatal, fekete sasfiók. Csöpp kis madár volt: for­gatta fejét és sárgás csőrét — nézelődött. Poros út kanyargott egé­szen a dombig. Megkerülte azt s ügy kacskaringózott to­vább. Akkor hirtelen széttárul­tak szárnyai —• én elámul­tam .,, Hatalmasak voltak ezek a széttáruló szárnyak. A sas puháin elvált a földtől, s alig libbentve szárnyait, úszott a sztyeppe felett. E kéklő mult jutott eszem­be, amikor olvastam Mihail Solohov -Csendes Don*-ját. Fiatal sasfiók, a csőre sárga, de szárnyait már nekilendí­tette-. Ezek a feledhetetlen sza­vak immár csaknem har­minc esztendeje hangzottak el — ezekkel fogadta Szera­fimovics, a szovjet irodalom egyik legidősebb képviselője, a -Vasáradat* szerzője, a "Csendes Don* első kötetét, ö fedezte fel az alacsonyter­metű, kopott gimnasztyorká­ba bújt 22 éves doni kozák­legényben a szovjet irodalom egyik legnagyobb tehetségét s idézett szavaival — világ­irodalmi jelentőségűvé vált A hatalmas szárnyú sasfiók Mihail Solohov 50 ávós eposzt, amely már több év­tizede joggal foglalkoztatja és ejti csodálatba az egész földkerekség újabb és újabb milliónyi olvasó emberét. So­lohov mér a "Csendes Don* első kötetében hatalmasra terjesztette széjjel szárnyait és ma már látjuk, hogy való­ban, kőszáli sashoz hason­lóan, olyan magasságokba emelkedett, amilyenre az iro­dalomnak csak legritkább lángelméi képesek. A -Csendes Don* — a vi­lágháború ós a szocialista forradalom hatalmas méretű, rendkívül széles panorámája, mely minden Izében hiteles képet ad ezeknek a világje­lentóségű eseményeknek a lezajlásáról. Ugyanakkor pe­dig az irodalom számára lég­ion tos abban — a hősök jelle­mének. lelkivilágának ábrá­zolásában olyan mélységet, olyan plasztikus hitelességet ér el, mint előtte csak az örök klasszikussá vélt Sha­kespeare és Balzac, L. Tol­sztoj és Gorkij. Éppen ez te­szi műveit lenyűgözővé, ezért érezzük át minden sorát, ezért kísérjük végig minden szereplőjét az igazi öröm, bá­nat vagy erkölcsi felháboro­dás érzéseivel. Ez teszi örök­becsűvé a most 50 éves író műveit, Ugyanakkor azonban mű­vei nem az "általánosan szép-, nemcsak az *orak em­beri- zseniálisan megrajzolt képei, hanem aktuálisak is a szó legszebb, legjelentő­sebb értelmében. A "Csendes Don-, mely egyik főszereplő­jének, az árulóvá lett Grigo­rij Melehovnak az erkölcsi pusztulásával végződik, egy­szersmind a 20-as és 30-as évek egyik legizzóbban idő­szerű műve is. A szocializ­mus megvalósításáért vívott harc egyik legfontosabb vo­nalán, a burzsoá individu­alizmus, a -kivételes*, "min­denekfeletti" egyéniség ha­mis kultuszát, legendáját osz­latja széjjel, meggyőzve a barátot és beismerésre, meg­hátrálásra késztetve az el­lenséget. Solohov ma.is abban a Ve­senszkaja-nevű kis doni köz­ségben lakik, ahol születette ahol élete nagy részét leélte. De a kozákfalu csendje nem valamiféle "magány* az ő számára. Solohov aktív ré­szese a szovjetország nagy erővel forrongó és állandóan feljebblendülő életének. Nem véletlen, hogy a 30-as évek elején, amikor újult erővel lángol fel a harc tüze. ezút­tal már az utot«ó kizsákmá­nyoló osztály, a kulákság fel­számolásáért, félreteszi á "Csendes Don«-t és alig egy* két év alatt megírja az «Űj barázdát szánt az eke- első könyvét. Ez az a mű, mely a leghívebben mutatja meg a parasztság sorsfordulójának legnehezebb szakaszát, a amely azóta valósággal kézi* könyvé lett a kínai és len­gyel, román és magyar pa­rasztoknak, falusi pártmun­kásoknak — az új, kollektív alapokon épülő élet tan­könyvévé vált. És azóta is a legfrissebben és legaktívabban reagál az élet nagy kérdéseire. Most írja a Nagy Honvédő Hábo­rúról szóló regényét —»Akik a hazáért harcoltak- Rövi­desen megjelenik az *Űj ba­rázda ...- második könyve, melyet olyan féltő gonddal, olyan végtelen igényességgel alkotott több mint húsz esz­tendőn keresztül. A béke vé­delmére ír cikkei nem nagy terjedelműek, de annál mé­lyebb gondolatokat és érzé­seket ébresztenek — minden szava egy nagy humanista szenvedélyes kiáltása. Ilyen a nagy emberek, nagy alkotók sorsa: születés­napjukon nemcsak a szű­kebb családi és baráti kör ünnepli őket, de a világ mil­liói is köszönetet mondanak nékik azért a sok szépért, mellyel ők gazdagították, ne­mesebbé tették az emberek szivét és lelkét. Fenyvesi István

Next

/
Oldalképek
Tartalom