Délmagyarország, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-24 / 120. szám

Kedd, 1955. május 24. OElMRGYHRORSZBG A valóság, mintázéi között ÁZ EMBER csak áU és néz. Pillantása ide-oda ugrik és vizsgálódva kutatja mindazo­kat a gyártmányokat, ame­lyeket a Szegedi Tudományos Eszközöket Termelő KSZ tag­jai készítenek. A valóságot, az életet mintázzák. A való­ságról készítenek élethű mo­delleket. Látunk pirosan mosolygó, fénylő almát, sokfajta gyü­mölcsöt. Olyanok, mintha most szedték volna őket a fá­ról. Amott tehénfajták kicsi­nyített mása, odébb a gyü­mölcs- és zöldségbetegségek modelljei. A koloradó boga­rat és lárváját tizenötszörös nagyítású, burgonyalevélre elhelyezett plasztikus modell mutatja be. Készítenek anatómiai vo­natkozású modelleket a KSZ­ben. Ezek is olyanok, mintha igaziák lennének. Itt van pél­dául az emberi agy modellje, amelyet koponyafoglalatba helyeztek. A modell három részre szedhető. Nevezetesen: az agy két féltekéjére és a kisagyra. A vizsgálódó tekin­tet ráakad a Kárpátmedence domború térképére is. Valamennyi modell tudo­mányos megalapozottsággal születik meg. A talajmetszet például a Szegedi Talajku­tató Intézet irányítása mel­lett készült. A mesterek min­den modellnél komoly, gon­dos tanulmányokat folytat­nak, hogy valójában adják a valóság mását Az egész munka szép és szakértelmet kíván. A szövetkezet tagjai pedig nagyobbára képzőmű­vészek, iparművészek. SZÜKSÉGESEK, kellenek a modellek. Az iskolákba, kultúrházakba és tudomá­nyos intézetekbe. A tíz sza­bad év alatt a kultúra front­ján is előretört a nép és szün­telen gazdagítja, gyarapítja ismereteit. Nem túlzás, ha azt mondjuk: a Tudományos Eszközöket Készítő KSZ munkája is hozzájárul ahhoz, hogy még mélyebben halló, tisztábban látó emberek ne­velődjenek. Vegyük például azt a modellt, amelyik a szarvasmarha betegségeit áb­rázolja. Ilyen modellt készí­tenek Tatabánya Újvárosra, s több más falusi kultúrház­nak is. Az ember elképzeli a falusi kultúrházban össze­gyűlt dolgozó parasztokat amint a modell fehasználásá­val megtanulják, megismerik, a szarvasmarhák egyes be­tegségeinek külső tüneteit. Vagy amikor az emberi szív­vel, aggyal ismerkednek, szertefoszlik egyes emberek kétkedése. Előttük áll: a vi­lágon csodák nincsenek, leg­feljebb olyan dolgok, amelye­ket még nem ismerünk, de a tudománnyal előbb-utóbb fel­fedezünk. A szövetkezet elnöke: Rutt­kay György maga is képző­művész. Nyugalmazott egye­temi tanár. Eleven, lelkes szavai azt mutatják, hogy szereti mesterségét, mélyen el benne a felelősség, a szö­vetkezet fontos munkája iránt. — Mennyien dolgoznak a (szövetkezetben? —i kérdez­zük. — Jelenleg tizenöten mun­kálkodnak szövetkezetünk­ben és közülük hatan képző­művészek. — ÜGY DOLGOZNAK-E, olyan módon, mint amikor létrehozták a szövetkezetet? — Nem. Született egv új eljárás a modellek készítésé­nél ... Kutatjuk ez új eljá­rást, hogy az avatatlan is megismerkedjék vele. Régeb­ben minden modellt gipszből készítettek. Ezek a modellek súlyosak voltak, könnyen tör­tek és igen érzékenyek vol­tak a nedvességre. Jobb mó­dot kellett hát keresni. Kor­mos István és Ruttkay György­né szobrászművészek kutattak a jobb megoldás után. Min­den új üggyel-bajjal születik, keményen kell dolgozni érte. Így volt ez az ő esetükben is. Aztán az egyik napon csak megszületett a megol­dás. Sajátos eljárással új anyagot hoztak létre; törhe­tetlen papírmasszát. Ebből készül most már a modellek zöme. Kipróbálták a paph­massza teherbírását is. Hinta­lovat állítottak össze belőle, amelynek a hátán egy felnőtt ember „lovagolt". Semmi hiba nem történt! A szövetkezet elnöke rövi­den így foglalja össze az új modellkészítési eljárás hasz­nát: — Az új módszer minőség­ben 80 százalékkal jobbá te­szi a modellek minőségét. A modellek könnyűek, nem árt nekik a nedvesség, nem tör­nek el. Nagyon számottevő mennyiségű gipszet is megta­karítunk a jobb megoldással. AZ ASZTALOK mellett dolgoznak az emberek. Mala­tinszki György iparművész hatalmas fűszerpaprika mo­delleket fonnál az Újszegedi Mezőgazdasági Kísérleti Inté­zetnek. Az időskorú Kmetty Gyula bácsi ölében tart egy tehénmodellt és csinosítja. Kedvtelve végzi ő is a mun­kát és kipirul az arca, amint a mesterségről szól. S öröm az, hogy szó van arról: a szegedi képzőművé­szek, iparművészek szövetke­zetének munkája külföldre is elkerül. (morvay) Eredményesen gyűjtik a vasat az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalatnál Ha ebben a nagy újsoegedi gyárban bárkitől érdeklő­dünk a mostani vasgyűjtés eredményeiről, mindjárt azt válaszolják: „Niesinger Gyu­la elvtárs intézi", Niesinger elvtárs az anyag és áruforgalmi osztály veze­tője s valóban jól intézi a vasgyűjtést az üzemben. Fel­kereste a különböző munka­termeket, részlegvezetőket, osztályvezetőket, elbeszélge­tett olyanokkal is, akik meg­előzőleg már kitettek magu­kért egész népünk, az iparo­sítás számára oly fontos vas­gyűjtésben. Ahogy ő mondta: „Kiépítettem magam körül az aktivahálózatot." Az eredmény nem is ma­radt el. Hisz már az elmúlt hét elején több mint 4500 kilogramm vashul­ladékot adtak át a MÉH-nek. Jánoki Mihály a rakodó csoport ve­zetője brigádjával 20 mázsa vasat gyűjtött. A szövőben Bálint Jánosné, Erdélyi Já­nosné és Lakó Antalné 500 kilogrammot. A könyvelési brigád is ugyanennyit. Selej­teztek évtizedes gépeket, amelyekből kiszedték a hasz­nálható alkatrészeket A se­lejtezett gépek súlya 13 és fél tonna: már eddig túlteljesí­tették a gyár dolgozói hulla­dékvasgyűjtési tervüket. Hogyan történik az üzem­ben a hulladékvas gyűjtése? Egyszerű és ötletes módon. Általában a brigádok a ma­guk munkaterületén a gépek között. Külön helyesik el se öntöttvasat, mert azokat minden héten a MÉH kocsija egyesen a sze­gedi Vasöntődébe viszi, ahol a vasat mindjárt be is ol­vasztják. Az üzemi pártbizottság tit­kára és a vállalatvezető ma­ga is ellenőrizte a gyárban folyó vasgyűjtést. Ez a tény azt mutatja, hogy az üzem vezetői valóban nagy gondot fordítanak erre az egész or­szágot érintő fontos feladat­ra. Elég hiba az, hogy a DISZ-szervezet eddig más el­foglaltságra hivatkozva nem kapcsolódott be aktívan a gyár idősebb dolgozóinak lel­kes gyűjtésébe. Csak most szervezik a brigádokat, hol­ott a vasgyűjtés elsősorban a díszesek nagy harci feladata. Pártélet Két levél a Szegedi Kenderfonógyár Vll-es pártalapszervezetének munkájáról Egy levél margójára.. • A Csongrádmegyei Mozi­üzemi Vállalat májas 6-án a következő felhívást továbbí­totta a kisteleki Béke Film­színháznak. "•Ellenőrzésünk során meg­állapítottuk, hogy az üzem­vezető elvtársnő a mozi han­gosbemondóján keresztül olyan közléseket mondat be, amelyeknek tárgya, illetve tartalma befolyásolja a mozi látogatottságát. Felkérjük, hogy a jövöben ilyen bemondásoktól tartóz­kodjon, mert ebből eredő lá­togatottság kiesést, amely be­vételi kiesést is jelent, az üzemvezető elvtársnővel meg­fogjuk téríttetni. Elvtársi üdvözlettel Gergye igazgató.* A fentiekhez csupán az a megjegyzésünk, hogy vajon a Csongrádmegyei Moziüzem Vállalatnak nem érdeke-e a központi feladatok teljesíté­sét elősegítő népszerűsítés, vagy kipellengérezés, melyet az összes propagáló eszközzel végre kell hajtanunk még akkor is, ha az esetleg •— mely nem valószínű — a mo­zi látogatottságát veszélyez­tetné. De ha mégis csökken a látogatottság, az sem baj, legalább az illetékes notorius hátralékosok előbb eleget tesznek az állammal szembe­ni kötelezettségüknek és csak úgy ülnek be nyugodt lelki­ismerettel a szórakozó he­lyekre. Járási tanács dolgozói Megkezdődött a Magyar Tudományos akadémia 1955. évi nagygyűlése Hétfőn délelőtt az Akadémia dísztermében tartott együttes Ernő, a Magyar Dolgozók Párt­ja Politikai Bizottságának tag­üjéssel megkezdődött a" Ma- ja, a Minisztertanács első el gyar Tudományos Akadémia nökhelyettese, Rónai Sándor, 1955. évi nagygyűlése. Az ülésen megjelent Gerö Xőffltáhtő Rendet és tisztaságot Szerdán, május 18-án kenyeret vásároltam az új­szegedi 96-os számú árudából. Ebédnél jelvágtam a ke­nyeret. Az első szeletnél ketté szeltem egy svábbogarat. Ez olyan undorító látvány volt,, hogy nem tudtunk to­vább ebédelni. Azonnal megnéztem a kenyérenlévő cédu­lát s ebből megtudtam, hogy a kenyér a Temesvári kör­út 14 szám alatti kenyérüzemből való. Szomszédaim is pa­naszkodnak. Elmondták, hogy igen gyakran a vetésreváró kenyéren nappal is sétálnak a svábbogarak. Mi újszegedi dolgozók is szeretjük a tisztaságot és elvárjuk, hogy a Te­mesvári körút 14 szám alatti kenyérüzem dolgozói is tisz­tán tartsák üzemüket. R S. az országgyűlés elnöke. Nagy Dániel, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnökhelyette­se. Ott volt az MDP Központi Vezetősége és a Miniszterta­nács több tagja, a magyar tu­dományos élet nagyszámú ki­váló képviselője. Résztvettek az ülésen az Akadémia nagygyűlésére ha­zánkba érkezett külföldi tudós­küldöttségek tagjai. Jelen volt az ülésen több budapesti diplo­máciai képviselet vezetője és tagja. Az ülést Rusznyák István Kossuth-díjas, a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnöke nyi­totta meg. Üdvözölte a megje­lenteket, a külföldi küldötte­ket, majd bejelentette, hogy az Albán Tudományos Intézet le­vélben kívánt jó munkát a nagygyűlésnek. Pártunk Központi Vezetősége márciusi határozatának megva­lósításáért pártszervezetünk egész tagsága egy emberként harcol. Tudjuk, hogy pártunk akkor lesz szilárd és egysé­ges, ha összefogunk, közösen dolgozunk. Nálunk, a Vll-es alapszer­vezetnél a múltban a párttit­kár szinte egyedül végezte a vezetőség munkáját. Változás csak a legutóbbi vezetőségvá­lasztás óta tapasztalható. Azóta megosztjuk a munkát. Nem­csak a vezetőségi tagok, ha­nem az egész párttagság kö­zött. A munkába bevonjuk az aktívákat, akik becsülettel el is végzik a rájuk bízott felada­tokat. Sok jó példát lehetne fel­sorolni. Ungi Anna az üzem­ben mint szakszervezeti aktíva dolgozik és ezenkívül, párt­megbízatásként, területi nép­nevelő. Rókus II. pártszervezet területén végez népnevelőmun­kát és ezért már többször di­cséretet kapott. Terhes Rozália ifjúmunkás, az alapszervezet DISZ-titkára, mint a Petőfi­iskola vezetője, elismerésre méltó munkát végzett. A pártonkívüli dolgozók kö­zött állandó nevelőmunkát vég­zünk. Az eddig elért eredmé nyekkel azonban nem vagyunk megelégedve. A munkaerőván­dorlás igen nagy üzemrészünk­ben is. A jövőben többet kell foglalkoznunk ezzel a problé­mával. A fegyelem javítását biztosítani akarjuk a párttag­gyűlésen hozott határozatunk­kal, a tízperces-mozgalom új­jáélesztésével ls. A siker érde­kében kommunista brigádokat hoztunk létre, melyek igen jó munkát végeznek. Gémes Sán­dorné, Ábrahám Jánosné és Szénási Ferenc dicséretet ér­demel jó munkájáért. A párt előtt álló feladatok megoldására a párttagokon kí­vül bevonjuk a tömegszerveze­teinket is. Minden két hétben tartunk az alapszervezetben aktívaülést, melyre a pártcso­portvezetőkön, népnevelökön kí­vül meghívjuk a tömegszerve­zetek vezetőit és a műszaki ve­zetőket is. Itt közösen, min­denkinek a javaslatát, vélemé­nyét meghallgatva beszéljük meg a következő'két hét teen­dőit. A! tömegszervezetektő! azonban nemcsak segitséget várunk, nemcsak feladatokkal bízzuk meg őket, hanem a pártszervezet segíti is munká­jukat. Most például a D1SZ­fiataloknak a tagszervezésben segítünk, a szakszervezetnek pedig a szakszervezeti taggyű­lés előkészítésében. A kollektív munkával, a köl­csönös segítségnyújtással sike­rült megteremtem azt a lég­kört alapszervezetünkben, hogy a párttagok nagy többsége és a pártonkívüli dolgozók leg­jobbjai is szívesen vállalkoznak egy-egy feladat végrehajtására. Ordögh Andrásné, a Vll-es pártalapszervezet .titkára * A ml alapszervezetünk kol­lektív munkával dolgozik. Ez megmutatkozik abban is, hogy a titkár elvtársnő a taggyűlé­sek beszámolójának összeállí­tása előtt mindig megbeszéli velünk, propagandistákkal is a problémákat. A taggyűlések közötti időben is gyakran be­szélgetünk a napi eseményekről. Megmutatkozik a jó együttmű­ködés a pártvezetőség és a mű­szaki vezetők között is. A mű­szaki vezetők például minden esetben felhasználják a tag­gyűléseket arra, hogy a párt­tagokat mozgósítsák a terme­lésben mutatkozó hiányosságok felszámolására. A kollektív munkát tük­rözik a taggyűléseink, ahol megmutatkozik, hogy a párt­tagok érzik felelősségüket a pártszervezet munkájáért és igen helyesen bírálják a ve­zetőség tevékenységét. El­mondják azt is, hogyan old­hatnák meg jobban a prob­lémákat. A párttagok egy­más munkáját is figyelem­mel kísérik és élesen bírál­ják egy-egy elvtárs helytelen magatartását vagy a pártha­tározatok végrehajtásába mu­tatkozó mulasztásokat. Az elhangzott bírálatok jó ha­tást szoktak kiváltani, segí­tik a hibák megszüntetését, munkánk jobbátételét. Ba­latoni Jánosnét, az alapezer­vezetünk gazdasági felelősét pár hónappal ezelőtt az egyik taggyűlésen bírálták azért, mert késve számolt el pártbélyeg árával. A bírála­tot a pártbizalmiak is magu­kévá tették, mert érezték, az ő nemtörődömségük nagyban hozzájárult a mulasztáshoz. Azóta jelentős változás van. Májusban már az üzemben az elsők között voltunk a tagdíj befizetésében. Ugyan­csak használt a bírálat Vitt* manm Ferenc műhelytitkár­nak. A párttagok bírálták azért, mert a munkaver­senyt egyedül szervezte, he­lyesebben: az előre elkészí* tett versenylapokat aláíratta a dolgozókkal. Az április 4 és május 1-i versenyt már a szakszervezeti bizalmiak be* vonásával, a dolgozók véle­ményét meghallgatva szer* vezték meg a versenyfelaján* lásokat, s a termelésben el­ért eredmények megnyugtat* ták, hogy ez a helyes mód* szer. Taggyűléseink, a bírálatok azt bizonyítják, hogy párt­tagságunkat érdeklik párt* életünk problémái és fi gye* lemmel kísérik a vezetőség, a pártaktívák munkáját, a párt határozatok, végrehajtá­sát. Ivánku Jánosné, a VII. alapszervezet propagandistája Csongrád megyei traktoristák az országos ifjúsági verseny legjobbjai között A növányápolás megkez­dődésével hétről hétre válto­zások történnek az ifjú trak­toristák országos versenyé­nek sorrendjében. A legutób­bi 10 nap eredményei alap­ján azonban az ország 15 legjobb ifjú traktoristája kö­zül négy változatlanul Csong­rád megyei. Az országos ver­senyben harmadik Zádori Gyula (Pusztamérges), mert 136 műszaknorma az egy gépre jutó teljesítménye. Hatodik: Sebők Ferenc, he­tedik: Kazi István, akik szin­tén a Pusztamérgesi Gépál­lomás traktoristái. Tizen­harmadik: Farkas Imre (Kis­telek). A traktoros brigádok or­szágos versenyében változat* lanul Bálint János (Puszta* mérges) brigádja vezet, mert 134 műszaknorma az egy gépre jutó teljesítmény, második: Makra Antal bri* gádja (Pusztamérges), ötödik pedig Kreizler János (Kiste­lek) brigádja. Az ország legjobb gépállo­mása változatlanul a puszta* mérges!, ahol az egy gépre jutó teljesítmény 132 mű* szaknorma. A gépállomás eddig 148 százalékra teljesí* tette tavaszi idénytervét. Az ország gépállomásai közötti versenyben a Kisteleki Gép­állomás jelenleg negyedik. Elkészült az első magyar gyártmányú tengerjáró-személyszállító hajó a Gheorghiu-Dej Hajógyárban A Gheorghiu-Dej Hajógyár­ban elkészült az első magyar gyártmányú tengerjáró-sze­mélyszállító hajó. A hajó kor­szerű berendezése, a minden kényelemmel felszerelt háló­fülkék, étkezőtermek, tánchelyi­ség gyönyörű kivitele a gyár mérnökeinek és hajóépítőinek gondos, szívvel-lélekkel vég­zett munkájáról tanúskodik. Az új hajó a Lengyel Nép­köztársaság részére készült. „A pusztamérgesi Rákóczi TSZ szép eredményeire felfigyelt az egész környék" Pintér Lajos elvtársat, ami­kor a párt felhívására vissza­tért faiujába, Pusztamérgesre, a Rákóczi Termelőszövetkezet elnökévé választották. Azóta nagy fejlődésnek indult a szö­vetkezet. Nagy változás követ­kezett be a tagok munkaviszo­nyában is. Kialakulóban van az igazi szövetkezeti tagokhoz méltó munkafegyelem. A tsz 63 tagja már a kora tavasszal nagy lelkesedéssel fo­gott a munkához. Nazarov Já­nos elvtárs irányításával beve­zették a szakaszos trágyakeve­rést. A szövetkezet 410 hold földjét istállótrágyával és mű­trágyával terítették meg. A Rákóczi TSZ tagjai a gép­állomás segítségével időben befejezték a tavaszi vetési mun­kákat. Falusi Mária és Frank Júlianna a növénytermelési csoportok fiatal vezetői a mun­ka szervezésébe és irányításába minden tudásukat beleadták. Harminc holdon vetettek négy­zetes kukoricát. A kukoricave­tés szépen kikelt, egyszer már meg is kapálták. A szőlő- és gyümölcstermelő munkacsapatot Szekeres Mi­hály irányítja. Eddig már a szőlőket és a gyümölcsöst is (Levél) kétszer megkapálták, s a gyü­mölcsfák harmadik permetezé­sével is végeztek már. A gyü­mölcs- és szőlőtermelők közül Körmendi István, Kádár Kál­mán és idős Gyónj Gábor tsz­tagok tűntek ki jó munkájuk­kal. A szőlő- és gyümölcster­melő munkacsapat tagjainál hiba, hogy nem minden eset­ben fogadják meg Szécsi Lajos agronómus és Hegedűs GáBbr mezőgazdasági előadó hasznos tanácsait, pedig azok az új módszerek, melyekről Szécsi Lajos és Hegedűs Gábor elv­társak beszélnek, jelentős mér­tékben növelnék a közösség szőlő- és gyümölcstermelésből való hasznát. Mióta Pintér elvtárs irányítja a szövetkezet életét, az állat­tenyésztésben is nagy fejlődés mutatkozik. A régebben sovány jószágok az állatgondozók jó munkája nyomán feljavultak, s most kitűnő kondícióban van­nak. A munkából az asszonyok is jobban kiveszik részüket. Az elmúlt pár hónap alatt a szö­vetkezet baromfiállománya meg­kétszereződött. Amióta megkezdődtek a ta­vaszi munkák, nemcsak a bri­gádok és a munkacsapatok, ha­nem az egyes tagok is verseny­ben dolgoznak. Fodor Kálmán, Fazekas Józsefné, idős Gárgyán Imréné, idős Fodor Ferenc, Császár Kálmán, Mulai Ilonka, Dóczi István és még sokan má­sok, akik ezelőtt me'g sohasem dolgoztak versenyben, most a verseny élenjárói leitek. A Rákóczi Termelőszövetke­zet új eredményeire felfigyelt az egész környék, ördögh Imre, Csikós Pál, Gyuris János, Födi István, Csala István és még sok egyéni gazda már most is igen nagy érdeklődést mutat a tsz eredményei iránt. Pintér elvtárs, az elnök és Téglás elv­társ, a tanács végrehajtó bizott­ságának elnöke a tanácstagok segítségével eddig már több lá­togatási napot rendeztek a szö­vetkezetben, s ezekre számos egyéni gazdát meghívtak. Le­hetővé tették részükre, hogy megismerhessék, tanulmányoz­hassák a szövetkezet belső életét, s szem'ől szembe lát­hassák, müven hatalmas lehe­tőségek rejlenek, s vannak kl­bontrkozóban a termelőszövet­kezetben. Tokody Béla, * járási tanács dplgQz^a

Next

/
Oldalképek
Tartalom