Délmagyarország, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-22 / 119. szám

oelmqgyfsrorsziio Vasárnap. 1953. május 28­=H/fírks — JEANNE-MARIE DAR­liE zongoraművésznő, a fran­cia Becsületrend lovagja .vendégszerepel ma, vasárnap délelőtt 11 órakor a szegedi Nemzeti Színházban. Zon gorama tinójának műsorán Vivaldi. Chopin, Rahmani­nov, Debussy, Ravel és SÍlint­Sacns művek szerepelnek. — MESEDÉLELÖTT lesz ma, vasárnap 10 órakor a Ju­hász Gyula Kultúrotthonbart a Szovjetunió népeinek me­séiből. x — ATOMENERGIA ES TÁRSADALOM" címmel dr. Pauncz Rezső egyetemi docens tart előadást 24-én, kedden este fél 8-kor az Ismeretterjesztő Társulat rendezésében a Ju­hász Gyula Kultúrotthonban. — AZ IRINYI JÁNOS VEGYIPARI TECHNIKUM első osztályába a felvételi vizsgák szegediek részére má* jus 26-án, csütörtökön, vidé­kieknek 27-én, pénteken reg­gel 8 órától lesznek a tech­nikumban, Szeged, Marx tér 7. szám alatt. — A KOSSUTH ZSUZSAN­NA ÁPOLÖNOKÉPZŐ isko­lában szeptember elsején új évfolyam indul. Az iskola kétéves, bentlakásos. Jelent­kezhetnek azok a 17—32 év közötti nők, akik hivatást ereznek a* betegápolól pályá­hoz. Szükséges előképzettség az általános iskola nyolc osz­tálya. Magasabb iskolai vég­zettségűek a felvételnél ked­vezményben részesülnek. Fe.­vételre jelentkezők születési, vagyoni, iskolai és orvosi bi­zonyítványt. életrajzot és fényképet küldjenek az isko­la címére, Szeged, Tolbuchin sugárút 1. számra. Részlete­sebb tájékoztatást az iskola ad. — SZÜLÖK ES NEVELÖK EGYÜTTES KÜZDELME a gyermek jó tanulásáért* cím­mel Kedves Andrásné tanár­nő tart előadást 25-én, szer­dán este 7 órakor általános iskolás gyermekek szüleinek a Tanítónőképző Intézetben a Szülök Akadémiáján. Belé­pődíj 2 forint. — AZ EÖTVÖS LORÁND FIZIKAI TAREULAT rende­zésében Makai Lajos egye­temi tanársegéd tart előadást «Az 50-periódustól a magas­frekvenciáig* címmel, bemu­tatásokkal, 25-én, szerdán es­te 6-kor a Kísérleti Fizikai Intézet Beloiannisz tér 9. sz alatti előadótermében. — A VASUTAS SZAK­SZERVEZET NYUGDÍJAS CSOPORTJA közli, hogy az alsóvárosi, belvárosi és mo­ravárcsi bizalmiak részére 25-én, szerdán délelőtt 9-kor, a többi bizalmiaknak 26-án, csütörtökön délelőtt 9-kor Kossuth Lajos sugárút 9. sz alatt bizalmiülést tartanak. Xérik, hogy minden bizalmi jelenjen meg okvetlenül. — MÁJUSI TARKA DÉL­UTÁNT rendez a felsővárosi Móra Ferenc Kultúrottlionban a Dózsa György fiúiskola és a Dugonics lányiskola úttöröszer­vezete ma. vasárnap délután 5 órai kezdettel. — A RÁKBETEGSÉGRŐL tart előadást dr Szabó Re­isőné 24-én, kedden este fél 7-kor a felsővárosi Postás Kultúrotthonban. Az előadas után »A rákbetegség gyógyít­ható* című filmet vetítik. — .AZ ATOMENERGIA kiállítást a fokozódó érdek­lődésre való tekintettel jú­nius 4-ig mindennap dél­előtt 10 órától este 8-ig nyit­va tartják. Csoportos latoga­tás bejelentése 32—10 tele­fonszámon. Belépődíj 1 fo­rint. — A MAGYAR—feZOVJFT TÁRSASAG szegedi szerve­zete megalakulásának 10. év­fordulója alkalmával jubileu­mi fényképpályázatot hirdet. Pályázni lehet a magyar­szovjet barátságot dokumen­táló, felszabadulásunkkal kapcsolatos ünnepségek, szov­jet élenjáró dolgozók, tudó­sok, művészek és vendégek szegedi tartózkodásáról szóló felvételekkel és a szovjet ipar segítségét Szeged ipari fejlődésében kifejező ké­pekkel. Azonkívül ez év jú­nius 12. és 13-án megrende­zésre kerülő jubileumi ün­nepségekről készült bármi­iyen témát felölelő felvet ­tekkel. A pályázat feltételed a rövidesen megjelenő plaká­tok pontosan ismertetik. r.zt a cikket vitaindító írásként közöljük. Ebben az eszlerdőben több olyan szervezeti válto­zás és intézkedés történt a szegedi Nemzeti Színházban, amely nem kevés hatással volt a színház műsorpolitiká­jára. Mindenekelőtt a Ka­maraszínház létesítését kell kiemelnünk, amely csak az elmúlt év végén valósult meg ugyan, s ebből követ­kezően még nem alakulhatott ki sajátos jellege, de azért nyilvánvalóan lehetőségeket adott a színháznak arra, hogy műsorpolitikai elgondoláso­kat valósítson meg. A másik változást az évad elején vég­rehajtott egyszerűsítési in­tézkedések jelentették. Ezek­nek az intézkedéseknek lé­nyegében az volt a céljuk, hogy csökkentsék a színház munkájának felduzzadt költ­ségeit. Természetesen ezek az intézkedések • azt akarták segíteni, hogy a színház job­ban figyelembe véve a lehe­tőségeket, színvonalasabb elő­adásokat tarthasson. Persíe, nem ezek a ténye­zők határozták meg elsődle­gesen a színház műsorpoliti­káját. A színház műsorpoliti­káját végső fokon azok a gondolatok és elképze­lések határozták meg, amelyeket a színház vezetői a színház szerepéről, felada­tairól népi demokráciánk fej­lődésének ebben a szakaszá­ban, a Központi Vezetőség 1953 júniusi határozatai után magukénak vallottak és meg­valósítani igyekeztek. Mind­annyian tudjuk, hogy a nagy­jelentőségű júniusi határoza tok megvalósítása a színház munkájában elsősorban azt jelentette és jelenti, hogy a dolgozó tömegek igényeit jobban figyelembe véve ne­veljünk a szocializmus épí­tésére, a művészet bonyo­lult hatásainak és útjainak felhasználásával. A Közpon­ti Vezetőség júniusi határo­zatainak megvalósítására irá­nyuló törekyés mar az,,.el­múlt. 1953—54-es színházi évadban is jelentkezett. Ab­ban az esztendőben a szegedi Nemzeti Színház műsorpoli-, tikája helyesen hozta össz­hangba azt a két szorosan egybekapcsolódó és egymás­sal semmiképpen nem ellen­tétes feladatot, hogy a dol­gozók igényeit jobban figye­lembe véve neveljék is őket. A megelőző esztendőkkel szemben' erőteljesebben ka­pott hangot abban az évad­ban a szórakoztatóbb, vidá­mabb műfaj; ez ellen sem­miképpen nem lehetett és nem lehet kifogásunk. A Központi Vezetőség júniusi határozatának meg­valósítása során azonban — mint a márciusi határozat feltárta — jelentkeztek jobb­oldali eltorzulások. Ezek ter­mészetesen a színházak mun­kájában is megmutatkoztak, kü'önféle erővel és különféle módon, persze az egyes szín-, házak helyzetének, adottsá­gainak megfelelően. Hiba lenne tehát azt gondolni, hogy a szegedi Nemzeti Szín­ház műsorpolitikájában nem mutatható ki bizonyos eltör* zulás. Nem arról van szó természetesen, hogy a szín­ház a műsorpolitikában ha­tározottan és következetesen a jobboldali elhajlás politi­káját folytatta volna, de hi­ba lenne nem látni ennek az eltorzulásnak egyes jelensé­geit. A műsorpolitika helyes ké­réneli megrajzolásához fel­tétlenül szükséges azt hang­súlyozni, hogy helyes a szín­háznak az n törekvése, hogy fontosnak tartja a vidám, szórakoztató műfajok és da­rabek műsoron tartását. Az azonban már feltétlenül hiba, ha ezek a vidám, könnyebb fajsúlyú darabok nagyobb hangsúlyt, mennyiségben na­gyobb teret kapnak, mint az szükséges lenne. Vizsgáljuk­meg ebből a szempontból az idei bemutatókat. A szegedi Nemzeti Színház ebben az esztendőben a következő be­mutatókat tartotta: Megjegyzések a szegedi Nemzeti Színház műsorpolitikájáról I könnyeb 8—4. Bi tömegek Csárdáskirálynő A Trubadur A kőszívű ember fiai Parasztbecsület—Székely fonó Vízkereszt Szép Juhászné A KAMARASZÍNHÁZBAN: Volpone Bolond vasárnap Don Pasquale Ha megvizsgáljuk például a bemutatott prózai darabok arányát, kiderül, hegy a vidámabb, könnyebb műfajokkal, vígjátékokkal szemben a súlyosabb, komo­lyabb mondanivalót tartal­mazó próza háttérbe került, A Kispolgárokkal és a Kő­szívű ember fiaival szemben négy vígjáték szerepelt az idei műsorban. Függetlenül attól, hogy örömmel kell üdvözölni azt a tényt, hogy a prózai darabok kiválogatá­sában a színház klasszikus szerzőkhöz nyúl (Shakespea­re, Ben Jonson), nem feltét­lenül üdvözlendő, hogy mindkét esetben vígjátékot választott, még akkor sem, ha ézek a vígjátékok önma­gukban kétségtelenül a leg­magasabb színvonalat jelen­tik. Tekintve, hogy a műsor­ban elég nagy számban sze­repel a vidámabb, szórakoz­tatóbb, könnyebb műfaj, ter­mészetesebb lett volna, ha a színház Shakespearetől nem vígjátékot mutat be. Ugyan­akkor ezzel kapcsolatban fel-: tétlenül ki kell emelnünk, hogy a színház legtöbbször szerencsés kézzel nyúlt a vígjátékok kiválogatásához. Mindenképpen dicsérendő ér­deme a színháznak például Kipphard Shakespeare ke­restetik .című sikeres bohó­zatának bemutatása is. Általában azonban az egész idei műsorban a könnyebb műfaj az uralkodó. Az arány a komolyabb, nagyobb ne­velőhatású mondanivalót tar­könnyebb darabok között: Bizonyos mértékig a tömegek igényének félreérté­se ez. Tévedés azt hinni, hogy az emberek a színházban el­sősorban nevetni akarnak. A tömegeknek nemcsak olyan igények . van a színházzal szerében, hogy biztosítsa a könnyebb szórakozást, ha­nem mély emberi, társadal­mi mondanivalójú művek előadását is joggal és helye­sem várják el. Nem arról van szó természetesen, hogy ál­landóan tragédiákat játssza­nak a színház művészei, ha­nem arról, hogy a -nehezebb: és a -könnyebb* műfaj kö­zötti helyes arányt találja meg a színház. Véleményünk szerint ebben az esztendő­ben ez nem sikerült; a mű­sorban aránytalanul nagyobb teret kapott a vidámabb, a könnyebb műfaj. A közönség igényeinek bizonyosfokú félreértése ve­zette a színházat a szovjet darabokkal kapcsolatos hely­telen, állásfoglaláshoz is. Az első ezzel kapcsolatos hiba, hogy a színház kevés szovjet darabot mutatott be. Az di­csérendő, hogy a színház vál­lalkozott Gorkij Kispolgárok című drámájának előadásá­ra. A vállalkozás nagysága és a feladat nagysikerű végre- j hajtása érdeme a színház ve. zetőségének és a színház lel­kes munkát végző művészei­nek. Azonban Gorkij e mű­ve — bár elvitathatatlan ré­sze a szovjet kultúrának —­nem a szovjet emberek éle­téről szól. A szovjet emberek életét csak egy darabban lát­tuk az idén a színházban —, az is vígjáték (Katajev: Bo­lond vasárnap). A szovjet da­rabok elhanyagolása hibája egész színházi életünknek. A szegedi Nemzeti Színháznak is fontos feladata annak biz­tosítása, hogy jövőre ez a helyzet megváltozzék. Több szovjet darab bemutatására talmazó művek és a vidámabb, van szükség, s elsősorban nemcsak vígjátékok bemu­tatására. Nagyon sok olyan szovjet darab van, amelyet :nég be lehet és be is kell mutatni. Más jellegű hiba, de a műsorpolitikáról beszélve feltétlenül fontos dologként kell megemlíteni a helyi da­rabok hiányát. Évek óta visz­szatérő probléma ez, s a sze­gedi Nemzeti Színház mun­kája színvonalának egyik le­felé húzó tényezője. Több vi­déki színház mutatott már be helyi szerzőtől darabot (a miskolci, a pécsi, a debrece­ni). A szegedi Nemzeti Szín­háznak, ha lépést akar tarta­ni a többi vidéki színházzal, feltétlenül be kell mutatnia helyi darabot is. A helyi da­rab természetesen nem szü­letik meg önmagától. A szín­háznak fontos szerepe van ebben, segítenie kell az írót, az írókat, már a munka születésének idején is, báto­rítania kell az esetleg bizony­talan kísérletezéseiket, taná­csokat, útmutatást kell ad­nia. Ezt teszik a többi szín­házak is. A "-Pettyes* or­szágraszóló sikerét például annak köszönhette, hogy az író és a színház hosszú hó­napokig tartó, verejtékes munkával dolgozott a dara­bon. Nemcsak az a feladat, hogy várjuk a kész darabot, amelyet azután esetleg elő­adunk, hanem az is, hogy bá­báskodjunk a mű megszüle­tésében. Ezt a feladatot, melynek megvalósítását a szegedi Nemzeti Színház évek óta elmulasztotta, fontos és komoly tennivaló most mái­végre megvalósítani, hiszen Szegeden is vannak olyan kezdeményezések, amelyek­ből az látszik, hogy nem megvalósíthatatlan ez a fel­adat sem. A szegedi írók is írtak már drámákat, .ame­lyeket eddig még nem mu­tattak be, s főképpen akar­nak írni. Segítse őket a színház! ökrös László A szegedi Nemzeti Színház műsorterve a jövő évadra A NAGY SZÍNHÁZBAN: János vitéz Kispolgárok Shakespeare kerestetik Az elmúlt színházi évad megkezdése előtt javasolták a szegedi Nemzeti Színháznak, hogy műsortervét a szé­les nyilvánosság elé vitára bocsássa, azért, hogy azzal kapcsolatban a dolgozók javaslatokat tegyenek. A szín­ház igazgatósága ezt az indítványt akkor elutasította. Most közöljük a színház műsortervét, azzal, hogy Sze­ged dolgozói szóljanak hozzá, tegyenek javaslatokat — természetesen figyelembe véve a színház helyzetét, adott­ságait, lehetőségeit — azért, hogy ezeket a javaslatokat és indítványokat a műsortervezet érvényesítésekor figye­lembe vegyék. Dolgozóink a szerkesztőségünkhöz elkül­dött hozzászólásaikban necsak a műsortervvel kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat mondják el, hanem szólja­nak hozzá az 1954 -55-ös év műsorpolitikájához is. Mond­ják el, milyen különbséget látnak az idén bemutatott dar rabok, illetve az idei műsorpolitika és a jövő évadra szóló műsorterv között. A lapunk más helyén közölt vi­taindító'cikk ehhez is segítséget kíván nyújtani. Mondják el a hozzászólók, miben ríem értenek egyet ezzel a cikkel, miben helyeslik mondanivalóit. írják meg lapunknak egyéb észrevételeiket is. A beérkező hozzászólásokat fo­lyamatosan közöljük. A szegedi Nemzeti Színház a következő évadban az alábbi darabok bemutalásét tervezi: A PRÓZAI MŰSOR: Gorkij: Éjjeli menedék­hely. Schiller: Don Carlos. Ileltai Jenő: Néma levente. Arbuzov: Második szere­lem. Háy Gyula: Tiszazug. AZ OPERA MŰSORTERV: Erkel: Hunyadi László. Offenbach: Hoffman meséi. Verdi: Aida. Az OPERETT MŰSORTERV: Iluszka Jenő: Gül baba. Dunajevszkij: A legdrá­gább. Szánt hó—Horváth: Csendes otthon. A KAMARASZÍNHÁZ MŰSORTERVE: Karinthy Frigyes: Nagy ékszerész. Mona Brand: Hamilton család. Szolodnij: Orgonás liget. Mozart: Szöktetés rályból. sze­Milyen az élet a légióban? Gíinter Halle könyvéről — En avant! Marche! — Ez a tenorhangú, recsegő pa­rancs az első emlékem a ..Lé­gion Étrangere"-ről, fogal­mam sincsen, hol — tán va­lami légiósregényben — ol­vastam. Ez jutott eszembe mindjárt Günter Halle „Ide­genlégió" című — mondhat­nám: regényéről, amely nem­rég jelent meg az „Érdekes könyvek" sorozatban. Újra felharsantak a trópusi me­legtől és az alkoholtól recse­gő vezényszavak: „Repos! Gardez vous!" Gondolom, vannak, akik kiváncsiak arra, hogy milyen az élet a légióban. Hát csak annyit: az ő fantáziájukat is felülmúlja. A könyv tartal­mát nem mesélem el, érdeke­sebb az eredetit olvasva. S hogy mennyire érdekes? Hát van szó benne arról, hogy ki, miként kerül a légióba, mi­lyen a kiképzés, milyen a ki­menő — a bordeauxi bor. az ! afrikai éjszaka és a nyilvá­nos ház Sidi-Bel-Abbésban. Szökés a légióból, ilyen is történik, s gondolom elég ér­dekes. Ezután persze mind­járt a „Locaux Disciplinai­res" — a légió hírhedt fegy­háza következik. Utána pe­dig következik a „Tombeau du Légionnaire" — a légioná­rius sírja, az élve-eltemetés bizonyos fajtájának a légió­ban igen kedvelt büntetési módja, majd pedig az „örö­mök csúcsa" (vagyis amitől leginkább viszolyognak a lé­gionáriusok) a hajózás Indo­kinába. Ennek pedig termé­szetes folytatása a harc (vagy inkább mészárlás), amelyből három kivezető út van: ha­lál, fogság vagy szökés. A negyedik — az, hogy valaxi visszatérjen Afrikába, igen ritka, esetenként néha össze­függ a sebesüléssel, ami vi­szont annál gyakoribb. Mi az, ami külön érdekes­sége a könyvnek? Bizonyos tény, hogv a légió állomá­nyának túlnyomó többsége az utóbbi időkben német. Vagy fasiszta volt, elfutott a bíráskodás elöl, vagy munka­nélkül tengődött s beugrott a rózsás Ígéreteknek, vagy — s ez a legszomorúbb — a nyugatnémetországi hivata­los toborzóirodák, a francia­országi fogolytáborok, a csendőrség, vagy a rendőr­ség „segítették a kalandos élethez". És mi a legkedvesebb a könyvben? Más szóval mi a legmeghatóbb? Az idegenlé­gió ejtőernyős vadászainak dala. Nyers fordításban így hangzik: „A honvágy pokoli kínja Emészt itt bennünket sorba S kezünk az édesanya szót írja remegve a porba." Ott született Afrika forró porában, ahol a népek elkal­lódott, eltévedett, vagy el­züllött fiai „élvezik a gyöngy­életet" a légióban. 1955. MÁJUS 22. VASÁRNAP » IDÖIARASJELENTÉS V irható időjárás vasárnap estig: Felhős, ar évszakhoz képest iiüvfts idő. Tőbb he! ven eső, mérsékelt, időnkint élénkebb szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap: 16—19 tok között. MOZI Szabadság-mozi: Díszelőadás. — Uj magyar film (május 25-ig). Vörös Csillag: A győzelem kato­nája. l. rész. - Lengyel film május 22 lg): hétfőtől: A győze­lem katonája. II. rész. (m.tjua Fáklya: Jelzőtűz. — Német film (május 25-ig). Az előadások kezdete vasárnap fél 4. háromnegyed 6 és 8, hétköz­nap háromnegyed 6 és 8, Jó idő esetén a Fáklya-mozi 8 órai elő­adása a Kert-moziban. Későnjövők csak a híradó üíánl szünetben mehetnek be a films/iil­nazak nézőterére. Postás Kultúrotthon: fé! 6 és fél 8 Hűtlen asszonyok (16 éven felü­lieknek). HETI SZÍNHÁZI MŰSOR Délután 3: Szép Juhászné. — Bérletszünet. Este fél,8: Don Pasquale. — Eérletszünet. 23-án 7: Szép Juhászné. — Er­kel bérlet. 24-én, 7: Vízkereszt. — Bérlet­szünet. 25-én. 7: Szép Juhászné. — Ka­tona József bérlet. 26-án, 7: Vízkereszt. — Bérlet­szünet. 27-én, 7: Szép Juhászné. — Bla­háné bérlet. 28-án, 7: Bolond vasárnap. — Bérletszünet. HANGVERSENY Ma délelőtt II órakor a Nem­zcti Színházban Jcannc-Marle Dar­ré zongoraművésznő matinéja. VARSÓI CIRKUSZ (Valéria tér) Az előadás kezdete este 8 óra­kor, vasárnap 4 és 8 órakor. Te­lefon 25-88. KIÁLLÍTÁS Az Építőipari Technikumban dél­előtt 10-től este 8-ig nyitva az atomenergiai kiállítás. Bejárat a Deák Ferenc utca felől. Belépődíj I forint. MUZEUM Fehértó élővilága (Kultúrpalota. Rcosewelt tér). Múzeumi Képtár (Horváth Mihály utcai üvegcsar­nok) hétfő kivételével mindennap délelőtt 10 órától délután 6 óráig. KÖNYVTARAK Somogy) Könyvtár: Kölcsönzés 13 órától 18 óráig. Az olvasóter­mi szolgálat az építkezés miatt egyelőre szünetel. Ifjúsági köl­csönzője (Takaréktár u. 8. sz.): kölcsönzési idd kizárólag 14 éven alullak részére 12—4 óráig. Járási: Sztálin krt. 54. Kölcsön­zés szerda kivételével minden hét­köznap d. u. 3—6 óráig, szomba­ton d. e. iO-l óráig, délután 2-6 óráig. Egyetemi: Olvasóterem tO-töl ?) óráig, vasárnap 9-től 13 óráig. Szakkönyvek kölcsönzése 12 órától 20 óráig, hétfőn 14-től 20-lg; va­sárnap 9-től 13 óráig. Gorkij Könyvtár könyvkölcsönzé­sl ideje: Hétfő. kedd. szerda, pén­tek délelőtt 8—12-ig. délután 13­15.30-lg: csütörtök, szombat: dél­előtt 10—14-ig. délután 15—I9-l«: vasárnap déle'őtt 9—I2-ig. VÁROSI TANAC.STAGOK FOGADOORAI Május 28-án: Hegediis László. Gutenberg u. isko'a. délután 6 óla. Árendás György, Csongrádi sgt. iskola, délután 7 óra. Május 24-én: Nyerges Ferenc, Arpárl téri Gyakorló Iskola, d. u. 6 óra. Május 25-én: Juhász István. Fel­sővárosi Kultúrotthon, délután 7 óra. ARAMSZGNET A Délmagyarország! Áramszol­gáltató V. közli, hogy május 23-án 7-16 óráig Fodortelepen és Potő­Me'epen áramszünet lesz. JUHASZ GYULA SZABAD­EGYETEM HETI MŰSORA 1955. május 23. Este fél 7 órakor a Tudomány­egyetem Kísér'.eti-Fizikai Intéz?' előadótermében (Beloiannisz tér) Horváth János egveteml docens. » fizikai tudományok kandidátusa „Atommag-reakciók — atomener­gia" címmel tart előadást. 1955. május 24. Este fél 7 órakor a Tudomány­egyetem központi épületének nagy­termében (Dugonics (ér 13. Aula) krámli András egyetemi tanár, a kémiai tudományok kandidátusa „Antibiotikumok" címmel tart elő­adást. 1955. május 25. Este fél 7 órakor a Tudomám ­egyelem Ady téri épület előadóter­mében (Radnóti terem. II. eni. balra) Giday Kálmán, az építőipa­ri techikum igazgatója „Magyar­ország az első világháborúban. Munkásmozgalom az első világhá­ború idején" címmel tart előadást, 1955. május 27. Este fél 7 órakor a Tudomány­egyetem Ady téri épület előadóter­mében (Radnóti terein. II. em. balra) Sipka Sándor tanár „Vajda János" Címmel (art előadást. Az előadásokra az érdeklődők iészére 2 forintos belépődíjjal tud­nak belvet biztosítani.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom