Délmagyarország, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-20 / 117. szám

Pénteí:, 1955. május 29. 0 ELMH GYARORSZllO Pártélet A Vágóhídon jól működnek az olvasókorok Kedden reggel a szokottnál korábban érkeznek az üzembe a Vágóhíd dolgozói. így van'ez évek óta hétről hétre, össze­gyűlnek egy-egy üzemrészben, felolvasnak a Szabad Nép-böl, vagy a Délmagyarország-ból; — megbeszélik az elmúlt hét poli­tikai eseményeit. Legutóbb a varsói értekezlet anyagát tárgyalták meg. Egy emberként fejezték ki helyeslé­süket; — egyet értenek a ha­tározat pontjaival. A külpoliti­kai eseményeken kívül felol­vasnak egy-egy élelmiszeripar­ról, fcultúreseményről szóló cik­ket, sőt a külföldön szereplő magyar sportolókról szóló hír­adásokat is. Ezzel változatossá, érdekessé teszik a .megbeszé­lést. A dolgozók szívesen veszni részt ezeken a reggeli sajtóol­vasásokon, mert igen sokat ta„­nulnak és sok meg nem értett kérdésre választ kapnak. Az olvasóköröket mind politikailag fejlett elvtársak vezetik olya­nok, mint Kiss Gyula, Gyuris János, Börcsök Ottó stb. Nem vonják ki magukat a pártmun­A zsír-üzemrész dolgozóinak Szalai Mihályné elv­társnő felolvassa a legújabb politikai eseményekről szóló cikket pártunk központi lapjából, a Szabad NépbőL ka végzéséből a műszaki" veze-Msan példánl egy részeges em­tők sem. IA1 zsírüzemrész olva-J fri« »v;t -minit facrval­sókörének vezetője például Csanádi István, az üzemrész művezetője. A rendszeres sajtóolvasáson kívül előfordul, hogy ebédidő alatt a hangoshíradóban is fel­olvasnak cikkeket. Nemrég megjelent a Délmagyarország­Csütőrtőkön délután megkezdte tanácskozásait a helyi tanácsok időszerű kérdéseivel foglalkozó tudományos ülésszak Csütörtökön délután a Vá­róéi Tanács dísztermében megkezdődött az a háromna­pos ankét, amely a tanácsi szervezet legaktuálisabb el­méleti és gyakorlati problé­máit tárgyalja meg. Az ülés­szakra az ország minden ré­széről nagy számban érkez­tek elméleti és gyakorlati szakemberek, egyetemi taná­rok, tudományos intézetek munkatársai, vezető főtiszt­viselők, tanácselnökök és a tanácsi igazgatásban részt­vevő dolgozók. Az érdeklő­dők teljesen megtöltötték a Városi Tanács dísztermét El­sőnek Beér János budapesti professzor, az Akadémia Ai­lamjogi Szekciójának elnöke emelkedett szólásra. A meg­nyitó szavak után Dénes Leó, Szeged Város Tanácsa vég­rehajtő bizottságának elnöke üdvözölte Szeged város ne­vében a megjelent vendége­ket és hangsúlyozta, hogy a tanácsok gyakorlati munká­jának megjavítására bizo­nyára komoly hatással lesz ez az ankét. Ezután Kovács István egyetemi tanár, a Sze­gedi Tudományegyetem Jog­tudományi Karának dékánja államszervezetünk fejlődésé­nek elméleti alapjairól tar­tott előadást. A nagysikerű előadást számos hozzászólás követte. Felszólalt Bihari Ottó egyetemi adjunktus, Vigh Józsefné, a Tervhivatal osztályvezetője, Dénes Leó, Szeged Város Tanácsának vb. elnöke, Csizmadia Andor egyetemi docens, Árus Tibor, a Békés megyei Tanács vb. titkára, Horváth Zsikó Lász­ló egyetemi adjunktus és Nagy László minisztériumi osztályvezető, A tudományos ülésszak pénteken folytatja munkáját. Délelőtt fél 9. órai kezdettel Antalffy György egyetemi ta­nár »A párt vezetőszerepe a tanácsi munkában* címmel, délután 3 órakor pedig Mar­tonyi János egyetemi tanár »A végrehajtó bizottságok munkamódszerének főbb elvi kérdései* címmel tart elő­adást. Az előadások helye a Városi Tanács díszterme. bérről írás, akit emiatt fegyel mileg elbocsátottak. Ezt a cikket is felolvasták, mert saj­nos, mint mondják, azt a Vá­góhídról is meg lehetett volna írni. A Szabad Ne'p olvasókö­rök élnek, eredményesen mii­ködnek a-Vágóhídon, bár már itt is felvetődött, hogy nincs rá szükség. Móricz György vállalatvezetőt és Löbl Endréné sajtófelelőst Illet! a dicséret e /hangok leszereléséért. A párt­szervezetnek is több segítséget kellene adnia a politikai mun­kához, hogy az iroda dolgozói részére is végre megtartsák e fontos politikai tájékoztatót. Uj asztalosműhely a vasútnál A MAV XVII. pályamesteri szakaszán ünnepélyesen adták át rendeltetésének a tágas, vi­lágos asztalosműheiyt. Ez az : e'pület is az emberről való gon­j doskodást fejezi ki. Azelőtt, í még szűk, poros asztalosmü­lielyben végezték munkájukat a i szakasz asztalosai. Az új mű­' hely 51.332 forintba került. Ugy • építették meg, hogy minden kis­| darab téglát felhasználtak hoz­! zá. Meg is lett ennek az ered­ménye, mert 18.668 forintot ta­| karítottak meg a népgazdaság­I nak Bite Pál, Prágai József, Masa István kőművesek, Nagy Mihály, Ladányi János aszta­losok, Nyári János, Kiss Ist­ván és még sokan kiemelKedő jó munkát végeztek a műhely felépítésében. A szakasz valamennyi dol­gozója helytáll a második ne­gyedévi terv teljesítéséért. Má­jus hónapban első tíz napi ter­vüket 102 százalékra teljesí­tették. Most a második negyed­évben igyekeznek még jobban dolgozni, készülnek a vasutas nap megünneplésére. Sziládi Sándor • levelező — A Csongrádmegyei Scp­gyár dolgozói közül ebben az esztendőben már 16 élenjáró munkás ment üdülni az or­szág legszebb üdülőhelyeire. A vasgyűjtés sikeréért a szegedi üzemekben, lakó­kerületekben is jócskán van még tennivaló. A vas­és fémgyűjtéssel kapcsola­tos terv eddig elég lassan haladt a megvalósulás felé. • A vasgyűjtöhónap tervét csak úgy tudjuk jól telje­síteni, túlteljesíteni, ha a szegedi üzemek párt- és szakszervezetei, gazdasági vezetői kellő gondot fordí­tanak rá. A begyűjtött fém mennyisége kielégítő s az erre vonatkozó tervet ed­dig 93.5 százalékra teljesí­tettük Szegeden. A vasbe­gyűjtésben azonban komoly az elmaradás, s a tervnek mindössze 27.8 százalékban tettünk eleget. Minden üzemben, válla­latnál, lakókerületben je­lentős mennyiségű vas- és fémhulladék hever, csak -fel kell fedezni" és ren­deltetési helyére juttatni. Szükséges, hogy minden üzemben elvégezzék a gyár­ta/karítást. Kerüljön minél több vas- és fémhulladék rendeltetési helyére, hiszen ez az egész népgazdaság, valamennyi dolgozó — mindannyiunk — érdekét szolgálja. Ne hagyjunk ve­szendőbe menni, rozsdásod" ni vasat, fémet! A DISZ tagjai, az iskolák tanulói sokat tehetnek a vasgyűj­tés sikeréért és ezt eddigi jó tevékenységük is bizo­nyítja. A Szegedi Kenderfonó­gyárban is nagy gondot fordítanak arra, hogy a fe­lesleges vas és fém ne rozsdásodjék, ne heverjen gazdátlanul Ezt jelzi az is, hogy városunk üzemei kö­zül a Kenderfonógyárból adtak át eddig legtöbb va­sat és fémet az átvevő* helynek. A Vágóhíd, a Ru­hagyár, az Űjszegedi Ken­der-Lenszövő, a Gőzfűrész, a Cipőgyár, a Malomipari Egyesülés és az Erdőigaz­gatóság vezetői is fordítsa­nak több gondot, figyelmet a vasgyűjtésre. A lakóházakból is kerül­jön minél több vashulla­dék rendeltetési helyére. A beadott vas- és fémhulla­dék a későbbi időkben új gépekben, és szerszámok­ban is mutatkozik. Folyjék tovább minél gazdagabb eredménnyel a vasgyűjtési verseny a haza és a nép javára! Beszámoló a Juhász Gyula Kultúrotthanban Tegnap délután 5 órakor a Juhász Gyula Kultűrotthon­ban Vas János elvtárs, a Közalkalmazottak Szakszer­vezetének országos elnöke Növelni kell a tsz-ek állatállományát Főállatlanyésxlők és főállalorvosok értekezlete A Földművelésügyi Minisz­térium csütörtökön értekez­letre hívta össze a megyei mezőgazdasági igazgatóságok állattenyésztési osztályveze­tőit, a Fővárosi Tanács, vala­mint a megyei jogú városi tanácsok mezőgazdasági osz­tályának főállattenyésztőit és főállatorvosait. Az értekezle­ten Rimler Károly, a Föld­művelésügyi Minisztérium ál­lattenyésztési főigazgatóságá­nak vezetője ismertette az állattenyésztők és az állat­orvosok előtt álló feladato­kat. A Központi Vezetőség már­ciusi határozata — mondotta többi között — a termelőszö­vetkezetek fejlesztése terén jelentős feladatokat tűzött ki az állattenyésztők és állat­orvosok elé is, amelyeket csak Érettségi — a laboratóriumban Ptmlkor Mohácsi Tivadar, a Vegy­ipari Technikum IV/A. osztályának jeles tanulója — akinek csak maga­viseletből van né­gyese — megkapta reggel a gyakorlati érettségi vizsgaté­telét, amely szó szerint így hang­zott: „Vasmeghatá­rozás kromatome­triálisan", — meg­jegyezte: — Na, én ezzel készen leszek egy óráig... Gáti György elv­társ, a Hungária Vegyiművek kétsze­res sztahánovisia főmérnöke, aki el­jött az üzeme által patronált techni­kumba, mint agya­korlati vizsga elnö­ke, elmosolyodott a könnyelmű kijelen­tésen. A vizsga reg­gel nyolctól délután négyig tart, ennyi idő áll a tanulók rendelkezésére, hogy megmutassák Itt az újonnan átalakított gyönyörűen felsze­relt laboratórium­ban: nemcsak elmé­letben, hanem gya­korlatban is ered­ményt tudnak fel­mutatni a négy évi tanulmány nyo­mán. Es Mohácsi nem könnyű tételt kapott: eleven, gya­korlati feladatot kel­lett megoldania. A vizsga elnöke nem szólt neki semmit az elhamarkodolt kijelentésre, csak szeretettel nézett a magas fiúra. Es megkezdődött a IV/A. osztály gyakorlati érettsé­gije. A fiúk nagy „drukkban" voltak. A hosszú laborató­riumi asztalok mel­lett a tételeket ta­nulmányozták és gondolkodtak a megoldáson. Mert nagy a tét: ha ez a vizsga nem sikerül, az egész érettsé­git újból le kell ten­ni. Pedig már ma­gyarból, matema­tikából, elméleti kémiából, kémia­technológiából túl voltak az írásbelin és a jövő hónap ele­jén kerül sor a szó­beli vizsgákra. A feszültség csak akkor oldódott fel, amikor már a kém csövek, az égő Bun­sen-lámpdk, a vegy­szerek sora között átható illatú füst­felhőbe burkolt, la­boratóriumban be­melegedtek a fel­adatok végrehajtá­sába. A tégelyek­ben. a különböző üvegcsékben, lom­bikokban a kísérle­tek soráh ezernyi színű gáz illant a magasba, s a vizs­gázók haja rakon­cátlanul hullott a szemükbe. Az osztály könyv a vizsgabizottság előtt feküdt az egyik asztalon. Frank Mi­hály neve alatt né­gyes és ötös szám­jegyek sorakoznak: jórendű tanuló a ktszombori tsz-tag fia. Az alacsony­termetű, barna fia­talember most az olajpogácsa fehér­je és a sziksó szó­datartalmának meg­állapításán dolgo­zott. Kovács Lajos, aki ugyancsak az osztály jeles tanu­lója húsz gramm anilinsárgát készí­tett. Csendé Ferenc, — a közepesből lett jeles tanuló — ugyanazt a vizsga­tételt kapta, mint Frank Mihály. Mé­száros Ferenc és Pasitka Bálint az osztály kitűnő ta­nulót nem voltak jelen ezen a vizs­gán: Budapesten éppen felvételi vizs­gát tettek. hogy jö­vőre ösztöndíjasok legyenek a Szov­jetunióban. Többen akarnak továbbta­nulni egyetemen, de nagyobbrészt kü­lönböző üzemekbe kerülnek az érett­ségi után. mint szakemberek. És na­gyon büszkék arra. hogy a Lenin utcai virágüzlet kiraka­tában ott van az érettségi tablójuk. Mohácsi Tivadar bizony nem lett ké­szen egy órakor, örült, hogy négy órára a többiekkel együtt sikeresen el tudta végezni fel­adatát. S végtelen jól esett az érettsé­gizőknek a vizsga elnökének értékelő szavai: — Jó munkát vé­geztek. Az lesz a legfontosabb az élet­ben, hogy az érett­ségi után, akik az üzemekbe kerülnek, a gyakorlati munká­ban álljanak helyt. Ugy lesznek majd csak igazi jó ve­gyésztechnikusok. ( markovits) akkor tudnak sikeresen meg­oldani, ha minden erőt moz­gósítva, a legszorosabban együttműködnek. Az állatte­nyésztési feladatok helyes végrehajtása a betegségek megelőzésének igen fontos előfeltétele. Ezért az állatorvosnak érvénye­sítenie kell szavát a tenyész­anyag kiválasztásától az állatok elhelyezésén, takar­mányozásán, felnevelésén keresztül az állatok hasz­nálatáig s az állattenyész­tővel közösen dolgozva kell megakadályoznia minden olyan tevékenységet, amely az állatok egészségét, vagy termelőképességét veszé­lyezteti. A termelőszövetkezetek fej­lesztésének és megerősítésé­nek alapvető feltétele állatte­nyésztésünk megjavítása és jövedelmezővé tétele. El kell érni, hogy ebben az évben a termelőszövetkezetek közös állattenyésztésének hozamai meghaladják a környék egyé­nileg dolgozó parasztjainak termelési szintjét. Ennek eléréséhez a legdön­tőbb feladat az egész állattar­tás alapját jelentő takar­mánybázis biztosítása. A ta­karmányalap biztosításánál a fő figyelmet a termelőszövet­kezetek közös és háztáji ál­latállományának takarmány­ellátására kell fordítani. En­nek érdekében biztosítani kell minden takarmányozásra alkalmas szántóföldi növény szálastakarmány, rétek, utak. árokpartok, töltések, erdei tisztások, továbbá a legelők egy részének — veszteség­mentes lekaszálását s ehhez a gépállomósi és termelőszö­vetkezeti fűkaszáló gépek maximális igénybevételét. Széles körben alkalmazni kell a takarmányszállitós és tar­tósítás fejlett módszereit. Ér­vényt kell szerezni az alap­szabály ama rendelkezésének, hogy addig nem lehet takar­mányt szétosztani, amíg a közös állomány takarmá­nya nincs biztosítva. Gondosan kell megszervezni a betakarított takarmányok tárolását. El kell érni, hogy az őszikeverék után és a még be nem vetett földekre minél több takarmánynövényt ves­senek, elsősorban silókukori­cát. A hérefélék vetésterüle­tének legalább 15 százalékán gondoskodni kell a megfo­gásról. A termelőszövetkezetek kö­zös állatállományának növe­lése és hozamának fokozása érdekében fontos feladat a szaporulati terv teljesítése. Az állomány minőségének javítására minden termelő­szövetkezetben biztosítani kell. hogv a megyében talál­ható legjobb és elegendő szá­mú apaállat álljon rendelke­zésre. Konkrét segítséget kell adni ahhoz, hogy megjavul­jon a növendékállatok neve­lése. Az értekezleten felszólalt Magyari András, a földműve­lésügyi miniszter első helyet­tese is. Mint legfontosabb feladatot a termelőszövetke­zeteik szarvasmarha-állomá­nyának számbeli fejlesztését, az állattenyésztési hozamok növelését, a tsz-ek terveinek teljesítését, a legelőgazdálko­dás megjavításáról hozott minisztertanácsi határozat maradéktalan végrehajtását és az apaállatgazdálkodás megjavítását jelölte meg. Hangsúlyozta, hogy a felada­tok végrehajtásában támasz­kodni kell a gépállomási ag­ronómusokra. Az értekezlet további fo­lyamán a fóállattenyésztők és a főállatorvosok sorra be­számoltak megyéjük állatte­nyésztési helyzetéről. tartott beszámolót a szakszer­vezet szegedi tagsága és az érdeklődők előtt a Közalkal­mazottak és Rokonszakmák Dolgozóinak Nemzetközi Szö­vetsége bécsi alakulóülésé­ről, mely április közepén zaj­lott le. Béres János elvtárs, a szakszervezet területi bizott­ságának elnöke köszöntötte az előadót, aki azután rész­letes alapossággal elemezte Bécsben, az alakulóülésen szerzett tapasztalatait. Kü­lön érdekes összehasonlítás­ra adott alapot, hogy az ala­kulóülésen 24 ország héi* millió szervezett dolgozójá­nak 51 szakszervezete képvi­seltette magát 164 delegátus­sal. Tanulságos adatokat hal­lottunk a különböző országok! nyugdíjállapotára vonatko­zóan. Az előadás mintegy száz főnyi részvevője végig nagy érdeklődést tanúsított a beszámoló iránt. — A Villamosvasút kultúr-i helyiségében május 23-án; hétfőn a vállalat sztahánovis­tái, újítói és élenjáró dolgozói megbeszélést tartanak. A munkában szerzett tapaszta­latokat ismertetik, hogy a második negyedévben még nagyszerűbb eredményeket érjenek el. Az épülő Nowa Hutában Nicole Hirsch fran­cia újságírónő a Fran­cé Soirban a Követke­zőképpen írja le a len­gyelországi utazása so­rán szerzett tapaszta­latait: Ott, ahol öt évvel ezelőtt messzi kilométereken keresz­tül mezők terültek el, ma új város emelkedik: Nowa Huta, amelynek 60 000 lakosa van. Nowa Hutát a Szovjetunió­ból érkezett gépek segítségé­vel építették fel. Az új város a Lenin-Vasműtől három ki­lométernyire fekszik. Magas téglaházait hosszú egyenes utak választják el egymástól. Azon a tavaszi vasárnapon — írja Nicole Hirsdh —, amikor ottjártam, mindenki az ut­cán volt. A gyermekek apjuk kezét fogva sétálták. Az itt­lakó ipari munkások öt évvel ezelőtt még parasztok voltak. A tegnapi gazdaságok helyét azonban nagy vöröstéglás épületek foglalták el. Nowa Hutának két év múlva 100 ezer lakosa lesz. Azok a férfiak és asszo­nyok, akik nemrégen még a földet művelték, felépítették ezt a várost, amelyben lak­nak és ahol a gyárban dol­goznak. Munkahelyükre ugyanolyan vörös és krémszí­nű villamosokon mennek, amilyeneket Varsóban lá­tunk. Ezek a villamosok itt tulajdonképpen még egy ha­talmas építkezési helyet szel­nek keresztül, épülőfélben van még az egész város. Itt van például a teherpályaud­var, amelynek öt év múlva 70 sínpárja lesz. Nowa Huta helyének kiválasztásánál te­kintetbe vették azt is, hogy víziuton is könnyen megköze­líthető. A teherforgalom egy része a Visztulán bonyolód­hatik le. Épülőfélben vannak már az ipari tanulók iskolái és a műszaki egyetem. A város tervezői teljes sza­badságot élveznek. Széles perspektivájú várost tervez­tek, amelyben a házaknak nagy ablakai, napos lakásai vannak. A lakások 1—2—3 szobásak. Ez a szocialista vá­ros virágzónak Ígérkezik. A város minden negyedé­ben van egész sor állami élelmiszer-, ruha-, cipőbolt, mozgóképszínház, egyes ne­gyedekben színházak is van­nak. Elültették már annak az új parknak első fáit is. amely a Várost a gyártól elválasztja majd. Ebben a parkban lesz a sportstadion, egy mestersé­ges tó. szórakozóhelyek, gyer­mekjátszóterek, stb. És per­sze Nowa Hutának lesz külön kórháza, iskolái, bölcsődél rendelőintézetei. A munká­soknak benn a gyárban is vannak klubhelyiségeik. Lengyelországi tartózkodá­som alatt — írja Nicole Hirsch — a Nowa Hután tett rövid látogatás mutatta meg legjobban az ország átalaku­lását szocialista állammá és a marxista elmélet alkalma­zását a mindennapi életre. ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom