Délmagyarország, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-19 / 116. szám

OflMUGTBRORSZAG Csütörtök, 1955. májns 19. Kölcsönösen segítik egymást az üzemek és a Szegedi Tudományegyetem Szerveskémiai Intézete Szegedi Tudományegye- . módját. Megállapították, hogy Szerveskémiai Intézeté- | e fontos gyógyszert a mező­gazdasági növények ipari fel­dolgozásakor keletkező mel­léktermékből, a furfurolból is elő lehet állítani, éspedig ötször olcsóbban, mint a régi eljárással, más alapanyagok­ból. Az atropin új előállítá­sának módszerét az inthet eljuttatta az Egyesült Gyófy­szer- és Tápszerműveknek. Weisz Imre és Mészáros La­jos, a Szerveskémiai Intézet tanársegédei elmentek az üzembe is és ott a helyszí­nen nyújtottak segítséget egy olyan újszerű elektroliti­kus, oxidációs berendezés felszerelésénél, amellyel nz Egyesült Gyógyszer- és Táp­szerművekben ma már a sxogedi intéseiben kidolgozott tervek szerint készítik az atropint. A Szegedi Tudományegye­tem Szerveskémiai Intézeté­nek kutatói más üzemeknek A tem nek vezetője, dr. Fodor Gá­bor kétszeres Kossuth-díjas egyetemi tanár, az Akadémia levelező tagja, tovább foly­tatja a tropán alkaloidok tér­beni szerkezetének meghatá­rozására vonatkozó nagyje­lentőségű kutatásait, amelye­kért 1954-ben másodízben tüntették ki Kossuth-díjjal. Az eddigi kísérletek nemcsak elméleti, hanem gyakorlati sikereket is eredményeztek. Miközben intézetében a kutatásaihoz szükséges tro­pin olcsó előállításán fára­doztak — Fodor Gábor irá­nyításával, Weisz Imre és Mészáros Lajos tanársegédek, valamint a budapesti Egye­sült Gyógyszer- és Tápszer­művek vegyészeinek tevé­keny közreműködésévei — sikerült megtalálniok n> atropin nevű gyógyszer új előállítási Az ünnepi könyvhét könyvei Az idei üpnepl könyvhetet június 5-e és 12-e között ren­dezik. Mintegy 130 kiadvány jelenik meg ekkorra, összesén több mint egymillió példány­ban. Élő irodalmunkat a többi között a következő mű­vek képviselik majd: Bárány Ta­más: Rákóczi zászlai. Boldizsár Iván: Reggeltől reggelig, Bö­löni György: Az igazi Ady, Darázs Endre: Tüzek tánca, Darvas József: Város az ingó­ványon, Déry Tibor; A ló meg az öregasszony és kél emlék ctmű kötetei. Fodor András: Hazafelé, Gábor Béla: Nehéz szatírát írni, Gellért Oszkár: Levelezésem kortársaimmal, Gereblyés László: Fölfelé, Gyárfás Miklós: Koratavasz, Hárs László: Hiresincsi szél­malom, Hatvany Lajos: Igy élt Petőfi, Hollós Korvin Lajos: Harminc esztendő című verses­kötete és A vörös torony kin­cse című regénye, Illés Béla: Honfoglalás, Jobbágy Károly: Feltámadás, Kiss Tamás: Haj­nal hasad, Kolozsvári Grand­pierre Emil: Tegnap és A tö­rökfejes kopja című regényei, Kovai Lőrinc: A nagy virra­dat. Kuczka Péter; Jónapot, Mesterházi Lajos: Tanúság, Palotai Boris: Ünnepi vacsora, Reményi Béla: Levél a fán. Ri­deg Sándor: Tiikrösszívü hu­szár, Sásdi Sándor: Nyolc hold föld, Sípos Gyula: Tiz éve, Somlyó György: Jegenyék a parton, Szabó Pál: Tavaszi szél, Vj föld, Munkák és na­pok és Hajdú Klári című kö­tetei, Szécsi Margit: Március, Takács Gyula: Az emberekhez. Tamási Aron: Ábel a renge­tegben. Tatay Sándor: A Si­meon-ház és Kinizsi Pál ctmű regényei, Tersánszky J. Jenő: A vándor. Thury Zsuzsa: Zalai nyár, Vas Zoltán: A fény felé, Vázsonyi Endre: Piroska, Ve­res Péter: Közös gondjainkról című kötete és a Három nem­zedék két első kötetének új ki­adása, Vészi Endre: Ketten hazajelé. Klasszikusaink és a közel múltban elhúnyt írók müvei közül a követke­zők jelennek meg: Ady fsz­szes versei. Bródy Sándor: Az egri diákok, Jókai: Es mégis mozog a föld és A lőcsei fehérasszony, . József Attila összes versei és József Jolán: József Attila életrajza, Katona: Bánk bán, Laczkó: Géza: Rákóczi. Mikszáth: Kis regények II., Molnár Ferenc: Pál-utcai fiúk, Móra: Hanni­bál' feltámasztása, Négy apá­nak egy leánya és Az arany­szőrű bárány című kötetei, Móricz: Forró mezők és Kerek Ferkó, Petöfj összes költemé­nyei és külön kötetben -42 Apostol. Tompa válogatott ver­sei és levelei. Tóth Árpád vá­logatott versel. Vörösmarty vá­logatóit versei és Virágom, vi­rágom címmel magyar szerel­mes versek antológiája. A szovjet irodalmat képviselik Erenburg: A kilence­dik hullám, Fegyin: Európa el­rablása, Furmanov: Csapajev. Groszmann: Egy szerelem tör­ténete. Kocsetov: A Zsurbin-. család. Marsak: Erdei vendég. Szejfulina: Törvénysértők, Sztyepnyak—Kravcsinszkij: Egy rajongó útja, Tvardov­szkij: Vaszilij Tyorkin című kötetei. Uj kiadásban jelenik meg a szovjet költészet nagy antológiája is. A világirodalom klasszikusai közül megjele­nik Shakespeare: Lear ki­rály-a Füst Milán új fordítá­sában, Andersen: A rút kis kacsa, Gribojedov: Az ész bajjal jár, Hardy: Egy tiszta nő. La Fontaine: Mesék, Re­nard: Az élősdi, Tolsztoj: An­na Karenina, Tu Fu: Versek, Verne: Grand kapitány gyer­mekei és Sáúdor Mátyás. A haladó irodalmat Ara­gon: A bázeli harangok, Lax­ness: Független emberek, Thomas Mann: A Budden­brook-ház és Novellák című kötetei és Pratolini: Szegény szerelmesek krónikája című kötetei képviselik. Jelentékeny értékekkel gyarapodik politikai könykiadásunk is. Dobi István A parasztság jövője a szövetkezet című kö­tete mellett megjelenik Dé­kán István: Partizánutakon című könyve, a felszabadu­lásról szóló kötet, a magyar munkásmozgalom hagyomá­nyait felelevenítő Hősi har­cok emlékei című gyűjte­mény, összeesküvés Német­ország ellen, A politikai gaz­daságtan tankönyve. Lord Russel: A horogkereszt rém­tettei, A történelmi materia­lizmus című gyűjtemény, A tudományos és ismeretterjesztő irodalom is gazdagodik. Já­vorka Sándor: Erdő-mező vi­rágai, Kalmár—Makara: Ehe­tő és mérgesgombáink, Kolos: Hazai gyógynövényeink, Li­pin—Belov: Az ékírás regé­nye, A magyar nyelv a re­formkorban című gyűjte­mény, Magyari: Rádiótechni­kusok zsebkönyve, Mohácsi: A házikert gyümölcsöse, a Nagy magyar találmányok cí­mű kötet, a Pénz a szocializ­musban című gyűjtemény. Tábori: Rádiótól a televízió­ig, Tischler: A gabonabeta­karitás gépesítése és Zerin­váry: Nap, föld, emberiség című kötetei jelennek meg. Az Akadémia Könyvkiadó A magyar tudomány tíz éve címmel ad ki jelentékeny munkát, a Közlekedési Kiadó Magyarország című utiköny­vét bocsátja közre. Megjele­nik a magyarországi munkás­dalok gyűjtegnénye is. A képzőművészet körébe tartozik Oelmacher Anna Pór Bertalanról szóló monográ­fiája és Edma Nevető Pan­theon című karikatúra-gyűj­teményé. A háziasszonyok és koszto­saik örömére megjelenik Az injfencmester nagy szakács­könyve, „ is nyújtottak segítséget. Töb­bek között az Újszegedi Ken­der-Lenszövő Vállalat részé­re a ponyvák jobb impregná­lási módszerét kutatják. A Szegedi Kenderfonógyárnak pedig olyan oldószer haszná­latát javasolták, amellyel a színes fonalak készítésekora dolgozókra csapódó festéket könnyű szerrel lemoshatják. Az üzemek sem maradtak adósak. Fodor Gábor további kísérleteihez nagy segítséget nyújt az a 200.000 forint ér­tékű csőreaktor, amelyet a fent említett budapesti és sxegedi gyárak munkásai nagyrészt huLladékanyagok­ból állítottak össze. Ezzel az intézetben felszerelt új be­rendezéssel már megkezdték azoknak az alapanyagoknak előállítását, amelyek nélkü­lözhetetlenek Fodor Gábor­nak a tropán alkaloidokkal foglalkozó további kísérletei­hez. Ugyancsak a csőreaktor segítségével kísérleteket kezd­tek a furfurolból olyan alap­anyagok készítésére, ame­lyekből a perionhoz hasonló olcsó, tartós műanyagot akar­nak nyerni. D. J. Megjelent az új nyári menetrend A MAV vezérigazgatósága közli, hogy vasárnaptól, má­jus 22-től lép életbe az új nyá­ri menetrend. Ugyancsak má­jus 22-én 2 órától lesz nyá­ri időszámítás. Az új menet­rendben a nemzetközi viszony­latokban több változás történt: A belföldi távolsági forga­lomban a főváros és a nagyobb vidéki városok között egy-egy reggeli és délutáni gyorsvonat, továbbá egy-egy reggeli és esti távolsági személyvonat közle­kedik. Az új részletes menetrende­ket tartalmazó hivatalos me­netrendkpnyv kétféle alakiján már megjelent. Á kisebb terje­delmű — csak a vasutak me­netrendjét tartalmazó — hiva­talos menetrendkönyv korláto­zott példányszámban kerül ki­adásra, a teljes menetrend­könyv, amely az autóbusz-, lé­gi- és hajójáratok menetrend­jét is tartalmazza, 70.000 pél­dányban áll a közönség ren­delkezésére. Az Éghajlattani Intézetben Az Éghajlattani Intézet műszerterrasszáról — az Ady téri egyetem tetején — mesz­sze lehet látni. Itt a terra­szon szorgalmas műszerek jegyzik az időjárási jelensé­gek adatait: a csapadékmeny. nyiséget, a levegő páratartal­mát, a szélsebességet és a szélirányt, a hőmérséklet változásait és a napfénytar­tamot. Az adatokat pedig rendszerezik. De ez a munka nem ad elegendő alapot ah­hoz, hogy válaszolhassunk arra a — látszólag egyszerű — kérdésre, hogy -milyen idő lesz?* Tulajdonképpen a kérdés felvetése sem helyes. Csak arra a kérdésre keres­hetünk feleletet: milyen idő várható. De hogyan kaipunk választ, ha ennyi műszer és munka, s ez a széles láthatár is ke­vés? Feltesszük a kérdést Wag­ner Richárd professzornak, az intézet vezetőjének, aki némi gondolkodás után a kö­vetkezőket mondja: — A meteorológiai állomá­sok nemzetközi hálózatának együttműködése teszi lehető­vé a várható időjárás meg­állapítását. Ahhoz például, •hogy Magyarországon időjá­ráselőrejelzést adhassunk 24 —36 órára (s ezt a rádióból és az újságokbód mindenki megtudja), szükséges egész Európa, sőt az Észak-Atlanti Öceán meteorológiai viszo­nyait ismerni. Erről a hatal­mas területről naponta több térkép ké­szül, s ezek alapján álla­pítják meg a várható időt. Ilyen munkát Magyarorszá­gon az Országos Meteoroló­giai Intézet végez, mert le­bonyolításához hatalmas ap­parátus-szükséges. A két hét­re szóló időjáráselőrejelzés — távprognózis — elkészíté­séhez pedig az egész északi félteke időjárásviszonyainak foíyamatcfe ismeretére van szükség. Ilyen távprognózist is készít a Budapesti Meteo­rológiai Intézet kísérletkép­pen. Világos tehát, hogy az időjárásviszonyok ismerete alapján a várható időjárás megállapításához milyen ha­talmas hálózatra van szük­ség. Éppen most ülésezik Genfben a Meteorológiai Vi­lágszervezet. Az egész vilá­gon telepitett megfigyelőállo­mások kutatásainak, módsze­reinek egységét tárgyalják. Tisztázódott tehát élőttünk, hogy milyen módon állapít­hatják meg a várható időjá­A Varázsfuvola felújítása a Zeneművészeti Szakiskolában A Szegedi Állami Zenemű­vészeti Szakiskola énektan­szaki értekezlet keretében Mozart „Varázsfuvola" című operájából nagysikerű hang­versenyt rendezett. A hang­versenyen a Népművelési Minisztérium képviselőin kí­vül a Zeneművészeti Főisko­la és, a vidéki városok szakis­koláinak tanárai is jelen vol­tak. ' A Varázsfuvola előadása módot nyújtott arra, hogy az énektanszak csaknem vala­mennyi növendéke bemutat­hassa tudását , képességeit. Lelkes, ügyszerető, kitűnő ta­nárok készítették elő a hang­versenyt, amelynek sikeré­ben egyaránt osztozott tanár és tanítvány. A Szegedi Ze­neművészeti Szakiskola már sok tehetséges, jól képzett if­jút indított útnak zeneakadé­miánk felé, s most is öröm­mel hallgattuk á szárnyat­bontogató növendékek mű­vészi produkcióit. De örömmel köszöntjük a hangszeres, s főként a hege­dűs növendékekből alakult ügyes zenekart is. Várnagy Lajos tanár lendületes veze­tésével, jól összecsiszolt elő­adásban, stílusosan szólaltat­ták meg az opera nyitányát. A fúvós részlegben szépen ki­bontakozó tehetségeket fe­deztünk fel. Ettől a zenekar­tól még sokat várhatunk, s úgy látjuk, hivatott lenne Szeged zenei életének hiá­nyait pótolni, A továbbiak­ban Papp Románné tanárnő zongorakíséretével helyette­sítette a zenekart. Az előadáson végig úgy éreztük, mintha egy látha­tatlan karmester vezette vől­az na fiatal énekeseinket opera előadásában. Az előadás „láthatatlan karmesterei" a szakiskola ta­nárai voltak. A kollektív munka gyümölcse beérett, ez látszott az opera oratórium­szerű, könnyed, biztos, jól előkészített előadásában. Né­ha úgy éreztük, mintha már nem is növendékek szerepel­tek volna. A hangverseny elő­készítői, betanítói Kutrucz Eva, Szathmáry Margit, T. Renyé Anna, Papp Románné, Szatmári Géza tanárok vol­tak. Kutrucz Éva tanárnő összekötőszövege tömören és színesen ismertette az opera eseményét, kifejező mozdula­taival pedig biztosan irányí­totta tisztán zengő kórusát. Nehéz lenne a főszereplők művészi teljesítményei között különbséget tenni, mert min­den szereplő énekesnek meg­voltak a sajátos értékei. Ros­ner Melánia (Pamina) igen értékes hanganyaga, mind érettebb előadása, Elek'.s Zsuzsanna (Pamina, Papage­na) fejlett muzikalitása, hangjának Urai lágysága, Ha­lász Sándorné (Ej királynője) koloratur képességei, Meszlé­nyi László (Taminő) finom tónusú lírai tenorja, Barta Gábor (Papageno) kifejező, törésmentes, egységes hang­színű, jól képzett hangja, Papp Sándor (Sarastro) tisz­ta, zengő basszusa, Kiss Ernő (öreg pap) érett, telt, széle­sen ömlő baritonja és Kovács László (Monostatos) énekes képességei komoly fejlődésről tettek bizonyságot. A többi­ek is jól illeszkedtek az együttes szép munkájába. Garamszegi József Az Éghajlattani Intézet műszer­terraszán. Középen az omb­rográf látható, mely a csapa­dék mennyiségének változá­sát méri és regisztrálja. rást a meteorológusok. Ezek­után most már az a kérdés foglalkoztat bennünket, hogy e nemzetiközi hálózattal mi­lyen kapcsolata van a Szege­di Éghajlattani Intézetnek. — A szegedi meteorológiai állomás egyik tagja e -nem; zelközi láncolatnak. Az állo­más összegyűjtött adatait rá­dión és telefonon továbbítja Pestre, ahol az ország min­den részéről gyűjtik az ész­leléseket, átveszik más or­szágokét is, ugyanakkor ered­ményeinkről tudósítják a külföldieket. Mi itt Szegeden tehát helyi észleletekkel járulunk hoz­zá az időjárás feltérképe­zésének munkájához. Emellett mikroklimatológiá­vai foglalkozunk. Természe­tesen a mikroklimatológiai viszonyok is függenek a nagy időjárási változásoktól. Ismerve most már a kuta­tási viszonyokat, kíváncsisá­gunk az idei eltelt hónapok furcsa időjárására irányul. Ezzel kapcsolatban Wagner professzor a következőket mondja: — E kérdésre válaszolva saját észleleteinkből kívánok kiinduLni. Az eltelt hónapo­kat a hőmérséklet, a csapa­dékmennyiség és a napfény­tartam szempontjából vizs­gálva. a következő megálla­pításokat tehetjük: az első négy hónap jellemzője á^hő­mérséklet szempontjából az, hogy január és február az átlagoshoz viszonyítva ki­mondottan enyhe, meleg volt, sőt februárban valóságos ta­vaszi napok is voltak, 15—16 fokos hőmérséklettel. Ezzel szemben március—április hű­vös, sőt hideg volt. Külön érdekessége e télnek, hogy a legnagyobb hideget március 5-én mértük: mínusz 16,9 .fo­kot. Márciusban mindössze ötnapos meleg volt csak. Egyébként e hónap ötven éves átlaghőmérséklete 6,5 fok. Idén ezzel szemben csak 3,9 fok volt az átlag. Ezek a szokatlan hőmérsékleti vi­szonyok áprilisban folytatód­tak, s így április középhő­mérséklete alig haladta meg a márciusi hőmérséklet ötven éves átlagát. Még április 26-án is mértünk mínusz 4,3 fokot, A csapadékot vizsgálva megállapíthatjuk, hogy minden hónapban több hul­lott Szegeden, mint általá­ban szokott. Csupán márciusban volt va­lami vei kevesebb csapadék. Tehát ez az aránylag nedves négy hónap a talajfelszín fel­melegedését késleltette. Az ideáramló légtömegek egyéb­ként is hidegek voltak, s a talaj nedvessége miatt — tudnivaló, hogy a levegő a talajfelszínről melegedik — helyi felmelegedés komoly mértékben nem következeit be. Ennek egyik okozója, hogy e hónapokban a nap­fény tartama lényegesen ke­vesebb volt, mint általában, mindössze 65 százaléka a normális szegedi napsugár­zásnak. Az első négy hónap szokatlansága tehát röviden így foglalható össze: az eny­he tél után hideg tavasz kö­vetkezett be, amelynek hű­vös voltát fokozta a kevés napsugárzás. Természetesen — a tények ismerete után — érdeklődé­sünk az okok felé fordul. Ml okozta ezt a különös időjá­rást? — Az okokat könnyen is­mertethetnénk* egyetlen ne­hézség csupán az. hogy mö­göttük más okok is keresen­dők. Az enyhébb időjárás — ami január és február hóna­I pókban jelentkezett — két­ségtelenül óceáni hatások­nak, az enyhe óceáni légtö­megek áthelyeződésének tu­lajdonítható. Ezzel szemben a hideg tavasz okozóját az északi légtömegek erőtelje­sebb beáramlásában kell ke­resni. De ezekután felvetődik a kérdés: ekkor, vagy akkor miért ilyen, vagy olyan lég­tömegek nyomulnak be? S ezt bonyolítja még, hogy ren­geteg különféle légtömeg van, s ezek variációja vég­telenül sok. A távolabbi okok magyarázatánál sokminden felmerül, többek között a napfolt hatások, sőt a magyar ku­tatók a holddal is kapcso­latba hozzák az éghajlati jelcnségekef. Meg kell azonban monda­nunk, hogy a kutatás ezen a téren még nem jutott meg­nyugtató eredményekre, más­szóval a meteorológiának ez a része nem féltérképezett világ. Most kutatjuk. Az okokról és eredmények­ről beszélve úgy tűnik, hogy az a hatalms meteorológiai apparátus, — melyekről be­szélgettünk — kevés munkát végez, legalább is ezt mutat­ja a látszat. De ha visszagon­dolunk arra, hogy az időjá­rás viszonyainak feltérképe­zésére világszerte mennyi munka és mennyi idö szük­séges, hogy az időjárásra vo­natkoztató következtetésekbe mennyi adatot kell belesűrí­teniük a meteorológusok­nak, ez a látszat mindjárt szétoszlik. S most kezdjük megérteni azokat az embere­ket, akik olyan tudományos óvatossággal beszélnek a »várható időről*. Németh Ferenc Á munkatelepek hidromechanízálása a Román Népköztársaságban A Román Népköztársaság több hidrotechnikai építke­zésénél hatalmas hidromoni­torok és olyan úszóberende­zések dolgoznak, amelyek a vízsugarak erejével helyettesi­tik az emberi munkát a föld kotrásánál és elszállításánál. Az elmúlt év folyamán a hidrotechnikai építkezések trösztje hidrogépesítéssel majdnem 1.250.000 köbméter­nyi eszkavációs munkát vég­zett el a Cernavoda-1 ce­mentgyár mészkőbányájánál, a Valenii de Munte-i kvarc­homokbányánál és más ha­sonló jellegű munkatelepek­nél. Ugyanilyen berendezé­sekkel végezték el a Cerna­voda-i és a Giurgiu-i dunai kikötők karbantartási mun­kálatait is. A közelmúltban elkészül­tek az ez évi hidromechani­zálási munkálatok tervel is. Hidromechanizálássar fognak különféle kikötői munkálato­kat elvégezni, csatornázást munkálatokat, halastó-építke­zéseket, továbbá ezzel a mód­szerrel fognak elvégezni kot­rási munkálatokat vízduz­zasztó medencéknél, amelyek vízierőművek mellett működ­nek stb. A hidrotechnikai építkezések trösztje 1955-ben hidromechanizálással fogja 1.4 millió köbméter föld esz­kavációs és szállítási mun­kálatait elvégezni. Vasárnap éjjel kél órától: nyári idöszámilás A Minisztertanács április 15-1 határozata értelmében május 22-én, vasárnap éjjel két óra­kor nyári időszámítás lép élet. órára kell előre igazítani. Á nyári időszámítás 1955 októ­ber 2-ig tart, ezen a napon be. Ennek megfelelően ' 22-én bárom órakor az órákat vissza két órakor az órákat három'kell igazítani két órára, ^ j

Next

/
Oldalképek
Tartalom