Délmagyarország, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-19 / 116. szám
tSBB Csütörtök, 1955. május 19. DELMAGYARORSZftG Egy munkáscsalád életéből... Erőteljes kopogtatás haitik a szerszámkiadó raktár ablakán. Vitéz-bácsi kinyitja a reteszt s egy fiatal szakmunkás szavát figyeli. — Kérek egy 12-es kulcsot Pista bácsi. Az idős raktáros a mindenféle szerszámokkal megrakott állványhoz lép s a kért kulcsot márjs nyújtja a várakozó lakatosnak. Még át sem adita, újabb hang szólal meg a retesz mögül. — Vitéz bácsi, nekem 20-as fúró ktcll. A következő ember kalapácsot Visz, a másiknak fogó kell, vagy csavarhúzó. A különböző kívánságokat sorra, türelemmel elégíti ki. Sokszor még azt is megmutatja a szakmunkában gyakorlatlanoknak, hogyan használják 1 a szerzámokai. Nem akad olyan ember a Szegedi Fémipari és Finommechanikai Vállalatnál, aki ne becsülné Vitéz Istvánt, ezt a régi munkást. Gyakran visszaemlékszik. a múltra. 1936-ban már ott dolgozott az üzemben, amit akkor a Tóbiás-testvének uraltak. Erre az időre így emlékezik: — Filléreket kerestem, de ez is jó volt, hiszien a családról gondoskodni kellett. Szerencsém volt, mert ha akkor keveset is kerestem, de legalább dolgoztam. Sok hozzám hasonló munkás kilencselit akkoriban. Nem vették fel őket sehol; munka nélkül voltak. Milliókat ikeresett a Tóbiás cég a becsületes munkások verejtékein. Bútorvereteket készítettek, erre szabadalmuk volt. Beszélgetés közben újabb kívánsággal kopogtatnak a raktárablakon. A szerszámokat hozzák, viszik. Vitéz bácsi most csak rájuk figyel, s mikor ismét -szünet áll be« folytatja a múltra való viszszaeml ékezését, — Nem voltunk ötvenen sem az üzemben és nagyon ritkán beszéltünk a -főnök úrral*. Amikar meg találkoztunk vele, nem volt benne köszönet. Meséli, hogy a munkáért járó filléres bér egyrészét gyakran -véletlenül* tévesen számolták, kevesebbet fizették. Ez szokás volt a tőkéseknél. Igy még jobban nyomorgatták a munkásokat, <— Velem is megtörtént — mondja —, hogy heti keresetem majdnem felét levonták. Hogy miért? Mert a főnök gondolt egyet és ezer darab fejescsavar esztergálásáért a kialkudott 1 forint helyett 60 fillért adott. Emlékszem egy Király József nevezetű egyén dolgozott akkor velem. Neki három pengővel kevesebbet számoltak egyszer. Mikor bement reklamálni, rákiáltott az egyik Tóbiás és letorkolta a jogos követelőt azzal, hogy két héttel azelőtt 2 pengő 80 fillérrel több pénzt 'kapott, ami persze nem volt igaz. A múlt idő küzdelmeinek szomorú emléke megmaradt Vitéz István szívében. Nem felejti el a múltat soha. — Most nyugodt megelégedett az életem. Össze sem lehet hasonlítani a mostanit a múlttal. — Igy állapítja meg a Fémipari Vállalat megbecsült munkása. Szavából érződik, hogy hosszú út volt ez idáig, de a párt vezetésével nagy eredményeket ért el szabaddá lett hazájában a nép. — Ha a szabad tíz évre visszatekintek — szól megint — s családomra gondolok, bizony nagyon megváltozott az életem. Elgondolkozik azon, hogy régen, ha egy családból egy személy dolgozott, milyen nagy öröm volt. Továbbtanulásról szó sem lehetett.., És a dolgozók gyermekeinek nevelése most más képet mutat. — Négy gyermekem közül kettő tanul — mosolyog büszkén. — Bertus, a középső iányom a dolgozók gimnáziumának elvégzése után a főiskolára került, ahol az állam taníttatta, ösztöndíjat kapott. Most már kész tanár, gyermekeket nevel. Ilonka lányom szakérettségi tanulmányainak befejezése előtt áll. ö is jó tanuló. Aztán szól fiáról, aki Algyőn, a III. sz. földművesszövetkezeti bolt üzletvezetője. Az idősebb lánya nem tanult tovább, de az is becsületes, szorgalmas dolgozója a Nyomdaipari Vállalat dobozüzemének. Vitéz István családjának élete a 10 szabad év alatt megváltozott, tartalmat kapott. Dolgoznak is becsülettel a további előrehaladásért. Ma kezdődik Szegeden a tanácsi szervezet időszerű kérdéseivel foglalkozó tudományos ülésszak Május 19., 20. és 2I-én nagyjelentőségű tudományos ülésszak lesz Szegeden. Ezeken a napokon rendezik meg a Szef edi Tudományegyetem Allams Jogtudományi Kara a Magyar Tudományos Akadémia Allamjogi szekciójával együttesen a tanácsi szervezet időszerű kérdéseivel foglalkozó ankétját. A három napos ülésszakon a helyi tanácsokkal kapcsolatos legfontosabb elvi és gyakorlati kérdések kerülnek megvitatásra. Az előadók a tanácsok problémáival foglalkozó legkiválóbb szakemberek, a három Tudományegyetem jogász professzorai közül kerülnek ki. Igy csütörtökön délután Kovács István, pénteken délelőtt 9 órakor Antalfíy György, délután 3 órakor Mar;tonyi János szegedi egyetemi ' tanárok és szombaton délelőtt 9 órakor Szamel Lajos pécsi eg>«temi tanár tartanak előadást. Valamennyi előadást szabad vita követi. Az országos jellegű tudományos rendezvényt igen nagy érdeklődés előzi meg. A fővárosból és számos vidéki városból eddig is sokan jelezték már részvételüket. Igen kívánatos, hogy ezen a nagyjelentőségű eseményen Szeged dolgozói minél nagyobb számban vegyenek részt, hiszen — elsősorban a tanácsi szerveknél, illetve vállalatoknál dolgozók, valamint a tanácstagok — komoly segítséget kapnak mindennapi munkájukhoz. Ma délután 3 órakor Kezdődő ülésszakot Beér János, a budapesti jogi kar professzora, az államjogi szekció elnöke nyitja meg, majd utána Kovács István, a szegedi jogi kar dékánja az államjogi tanszék professzora tartja meg előadását „Államszervezetünk .fejlődésének elméleti alapjairól" címmel. Valamennyi előadás helye a Városi Tanács díszterme. Széchenyi tér 7. sz. I. 101.). Jeanne-Marie Darré 2:ongoramalinéja a Nemzfeti Színházban Jövő vasárnap, május 22-én délelőtt 11 órakor JeanneMarie Darré zongoraművésznő, a francia Becsületrend lovagja vendégszerepel a szegedi Nemzeti Színházban. A művésznő a Csehszlovák Köztársaságban tett hangversenykörútról érkezett hazánkba. Magyarországon öt hangversenyt ad, ezek közül hármat Budapesten, egyet Szegeden és egyet Debrecenben. Magyarországról tovább utazik egy jugoszláviai hangversenykörútra. Jegyek az Országos Filharmónia irodájában válthatók. Megjutalmazták a működési versenyben legjobb eredményt elérő kultúrotlhonokat A Megyei Tanács népművelési osztálya a napokban értékelte a megye kultúrotthonainak működési versenyét. A versenyben harmincnyolc kultúrotthon vett részt. Az értékelés a következő sorrendet állapította meg. Első a szegvári, második a dorozsmai, harmadik a pitvarosi, negyedik a mórahalmi kultúrotthon. Az első négy helyezett közel ötvenezer forint értékű felszerelési tárgyat kap jutalmul jó munkája elismeréseképp. A verseny értékelése során dicséretben részesült a balástyai, a kisteleki, a csanádpalotai, a nagyéri és a bordányi kultúrotthon. A felsoroltak a megyei népművelési osztálytól kultúrházuk csinosítására egyegy olajfestményt, rézkarcokat és Munkácsy-reprodukciókat. kaptak ajándékul mintegy tízezer forint értékben, Június végére összehívják a Hazafias Népfront Országos Tanácsát A Haaafiaa Népfront Orsságos Tanáéin Elnökségének ülése A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége szerdán, május 18-án délelőtt ülést* tartott. Az ülésen Szabó Pál elnök bejelentette, hogy Nagy Imre levélben lemondott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa tagságáról és alelnökségéről. Jánosi Ferenc lemondott főtitkári tisztségéről és Boldizsár Iván lemondott az Országos Tanács tagságáról és a Magyar Nemzet, a Hazafias Népfront hivatalos lapja főszerkesztői állásáról. Az elnökség a lemondásokat tudomásul vette és a Hazafias Népfront főtitkárává Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettest, az Országos Tanács tagját, a Magyar Nemzet főszerkeszE begyűjiési miníszler szabályozta az alkotmány ünnepének tiszteletére kezdeményezett begyűjtési versenyt Az éves begyűjtési verseny új szakaszában az alkotmány ünnepének tiszteletére már eddig számos községben, járásban és megyében születtek új felajánlások. A begyűjtési miniszter utasítást adott ki az éves versenynek az alkotmány ünnepe tiszteletére folyó szakasza részletes szabályozásáról. Az utasítás szerint a versenyértékelésnél számításba veszik az egész évi gabonabegyűjtési tervek teljesítését, valamint a május elseje— szeptember 10-e között beadott hízottsertés, vágómarha, tej, tojás és baromfi húsmázsára átszámított mennyiséget. — A verseny záróártékelésére szeptemberben, a szeptember 10-i állapotnak megfelelően kerül sor. Ebben a versenyszakaszban külön jutalmazzák a gabonabegyűjtés, az állat- és állati termékbegyűjtési verseny országos és megyei helyezettjeit. A gabonabegyűjtési versenyben győztes megye a Minisztertanács vánr dorzászlaját, elismerő oklevelét és pénzjutalmát nyeri el. A gabona-, valamint az állat- és állati termékbegyűjtési versenyben első 3 megye és begyűjtési hivatal a begyűjtési miniszter vándorzászlaját, elismerő oklevelét és pénzjutalmát kapja. Ugyanezt a jutalmat nyeri el a csoportonként mindkét versenyben első két járás, első város, valamint az első három község és termelőszövetkezet, A gabonabegyűjtési versenyben a jó helyezést elért városok 30.000—40.000, a községek 12.000—40.000 forint, a temelőszövetkezetek pedig 6000—20.000 forint pénzjutalomban részesülnek. Jelentős összegű pénzjutalom illeti meg ezenkívül a megyei, járási, városi és községi begyűjtési hivatalok és a községi tanácsok dolgozóit is. A jutalmakat szeptember 25-én adják át ünnepélyesen. Országos öntödei tanácskozás 'K kohó- ós gépipari miniszter május 21-ére országos tanácskozásra hívta össze az önődék műszaki vezetőit, legjobb dolgozóit. A konferencia részvevői megbeszélik a párt Kozyaonti Vezetősége márciusi határozatainak végrehajtása érdekében szükséges további teendőiket. A konferencián Zsofínyecz Mihály kohó- és gépipari miniszterhelyettes, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja tart beszámolót. tőjévé Parragi György Kossuth-díjas újságírót, az elnökség tagját, felelős szerkesztőjévé Komor Imrét választotta meg. Ezután az elnökség meghallgatta Szabó Pál elnöki beszámolóját a Hazafias Népfront-mozgalom legutóbbi hónapokban végzett tevékenységéről. Az elnökség a jelentést megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vett*. Elhatározta az elnökség, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsát június végére összehívja. Folytatódik a tudományos ülésszak a Szegedi Egyetemen A Szegedi Tudományegyetemen a felszabadulásunk tizedik évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülésszakok folytatódnak. Az Állam- és Jogtudományi Karon május 19-én, csütörtökön délután 3 órakor Kovács István egyetemi tanár, dékán -Államszervezetünk fejlődésének elméleti alapjairól* címmel tart előadást, melyet szabad vita követ. 20-án, pénteken délelőtt 9-kor Antalffy György egyetemi tanár *A párt vezető szerepe a tanácsi munkában- és ugyanaz nap délután 3 órakor Martonyi János egyetemi tanár, rektorhelyettes *A végrehajtó bizottságok munkamódszereinek főbb elvi kérdései- címmel tart előadást. Az utolsó ülésen, 21-én, szombaton délelőtt 9 órakor Szamel Lajos egyetemi tanszékvezető docens tart előadást *A tanácsok és szerveik működésével kapcsolatos eljárási problémák- címmel. Majd Beér János egyetemi tanár mond zárszót. A tudományos ülésszak minden előadását szabad vita követi. A VASÚTI kalauzzal szállt szembe az újszegedi állomáson György András bajai kőműves múlt év őszén. A kalauznak a rendőr sietett segítségére, de György András a rendőrnek sem engedelmeskedett. A bíróság 10 hónapi börtönre ítélte. Áramellátásunk egyik kitűnő szakemberéről, Ágai Rezsőről szól az alábbi írás, Ágai elvtárs művezető a Szegedi Erőműnél. Alig van a városnak olyan lakosa, aki valamilyen formában ne használná föl az 6 munkájának eredményét. Hogy miképpen? Mindjárt elmond« juk. Szeged áramellátását a városi erőmű biztosítja. Ez nem azt jelenti, hogy az egész áramot ez az erőmű termeli ki. Szeged városa — csakúgy, mint az ország valamennyi lakóhelye és ipartelepe — energiaellátás szempontjából be van kapcsolva az országos elektromos-hálózatba, szaknyelven országos rendszerbe, amelynek energiáját jelentős részben a nagy erőművek: a Mátravidék, Inota stb. adja. A Szegedi Erőmű csak "rádolgozik- erre a hálózatra; a Szegeden felhasznált áram nagyrészét az országos rendszerről vételezi. Mindez bonyolult gépegységek é transzformátorok segítségével valósul meg. Ezeknél a gépeknél dolgozik jelen írásunk hőse. Ágai elvtárs művezetői tevékenységének — mint saját szavaiból megtudjuk — két ága van. Egyfelől ő az elektromos karbantartási munkálatok vezetője. Másfelől rendszeres szolgálatot teljesít a kapcsolótáblánál. Minthogy e feladatokat illetően teljés sötétségben vagyunk, megkérjük Ágai elvtársat, adjon egy kissé bővebb felvilágosítást CByÜsqi&GÓii A A közszolgálat őrhelyein az elektrikus — Karbantartó részlegünk az erőmű különbözö gépeit és műszereit kezeli. Feltétlenül pontos és a leglelkiismeretesebb munkát követeli ez, hiszen egy beindított gépegységnek egy éven át kell üzemben maradnia. Ha munkánkat nem tökéletesen végezzük — mondjuk kiesik egy segédeszköz — a gépegység 50 százalékos vagy teljes leállása következhetik be. Ez pedig könnyen az áramszolgáltatás korlátozásához vezethet. Örömmel mondhatom azonban, hogy az elmúlt évben egyetlen üzemzavarunk sem volt. Ügy gondolom, ez a mi munkánkról is képet ad. Beszélgetésünk színhelyét most áthelyezzük a kapcsolótáblához. A gépegységek tágas, világos, tiszta termén áthaladva felsétálunk az erőmű -parancsnoki hídjára*. Itt, a kapcsolótábla bonyolult műszerei mellett éjjel-nappal két-két ember teljesíi szolgálatot: az ügyeletes elektrikus és egy beosztott segédelektrikus. A hosszan elnyúló fehér kapcsolótábla műszereiről minden pillanatban leolvashatják a gépek teljesítményét, a hálózati fogjasztásk zaaar. esetéajjertig automatikus jelzéseket kapnak, — Igen sok kisebb-nagyobb zavar van (például az időjárásból kifolyólag), amelyet kint észre sem vesz a fogyasztóközönség. De előadódik néha súlyosabb zavar is. Egyízben éppen itt álltam a kapcsolótáblánál, amikor hatalmas robbanás reszkettette meg a levegőt. Beszaladtunk a kapcsolótérbe, ahonnan vakító ívfény világított elő. Megállapítottuk, hogy a Textilművek vonalában lévő teljesítménykapcsoló robbant fel. A szerencsétlenség egy áramváltó meghibásodásából eredt. A teljesítménykapcsoló szigetelői és tartó vezetéke gyulladtak ki és égtek egybeolvadva vakító fénnyel. Természetesen azonnal feszültségmentesítettük a Textilművek vonalát, majd másik kapcsolói szerellünk: be, megjavítottuk a vezetéket és 5 órai megfeszített munka után ismét üzembehelyezr tük. Gondolhatja, milyen lázas munka folyt, hiszen rajtunk múlott, mennyi termeléskiesés lesz a Textilművek^ ben. Egy kicsit körülnéztünk a műszerek, e páratlan intelligens szerkezetek között, amelyek nemcsak az áramerősSém. fewilséeeí, kihasználását stb. mérik, de automatikus biztosítóval is rendelkeznek, úgy hogy túl nagy terhelés esetén maguktól kikapcsolódnak. Ilyennek képzeli el az ember a jövő termelőüzemét: fehércsempés falak és automatagépek között egy-két fehér- és kékköpenyes magasképzettségű technikus sétál föl- és alá, figyeli és ellenőrzi a műszereket, a géprendszer működését ... — Nehéz a szolgálat? — Figyelmet igényel. Á külső szemlélő számára látszólag nem sok, amit végzünk. De igen nagy áttekintést követel. öránkéni olvassuk le a mulatókat, hogy lássuk, egyenletes-e a terhelés, rendben van-e minden. De közben sem lankadhat a figyelem, mert ha valamelyik műszer a legcsekélyebb zavart is jelzi, azonnal intézkedni kell. Helyén kell állnia az elektrikusnak, ha vihar van és a légkör elektromos kisülései megterhelik a vezetéket. Készen kell állnia a gyors tehermentesítésre, ha vas amilyen okból az országos rendszerről leszakadunk és az itteni gépegységekre eső terhek váratlanul felnövekednek. Egyenletesen hozzá kell igazítania a «9 esU csúartechelésamely nagyobb követelményeket állított elé. Lehet, hogy egy régóta szunnyadó ambíció ébredt fel benne, Akárhogyan volt is, tény, u „ „. hogy ezekben az években hez Mindez hozzáértést igé-1 változott meg körülötte az nyel, mert a legcsekélyebb ország. Ami azelőtt mert a elhibázott lépés óriási károkat és zavarokat okozhat. Valóságos professzori szabatossággal magyaráz, önkéntelenül is felébred bennünk az érdeklődés az ember iránt, akiben ennyire egybeolvad a fizikai és a szellemi munka. — Mióta dolgozik a szakmában? — Huszonkét év óta. 1933-ban lépett be a hódmezővásárhelyi villanytelepre villamosipari tanulónak, két esztendőre rá, húsz éves korában lett segéd. A felszabadulásig, sőt a fordulat évéig nem történt vele semmi rendkívüli. Élte azt a munkáséletet, amelyet rajta kívül tíz- és százezrek éltek. Dolgozott és katonáskodott, szerencsét próbált Budapesten, majd visszatért szűkebb hazájába. 1942-ben megházasodott, a háborút közvetlen követő években két fia született. 1949-ig úgy tűnt, mintha élete a megállapodott családos ember már-már végleges vágányai? futna. És ekkor történt a fordulat. Hogy mi hozta, erre maga sem tud egész pontos választ adni. Talán az, hogy új munkahelyre került w » S*egerii Etőndböz elérhetetlennek látszott előtte, most lehetővé vált. És Ágai elvtárs 34 éves fejjel tanulni kezdett. Vasszorgalommal. A másféléves villamosműkezelő tanfolyamot gyűrte le elsőnek. Folytatta a 6 hónapos kazánfűtői és a 8 hónapos turbinagépészi tanfolyammal. Valamennyit munkája mellett végezte el; jóformán minden délutánja és estéje ráment. 1952—53-ban a vállalat kebelében művezetői tanfolyamot járt ki. Ezt követően 4 hónapos hétvégi tanfolyamon — amelyhez Pestre kellett följárnia — a kalorikus és villamos műszerek kezeiépében való szakismeretét bővítette. Kivétel nélkül mindegyikből kitűnően vizsgázott. És végül most fogott neki a másfél-kétévesnek ígérkező műszakvezetőgépészi tanfolyam elvégzéséhez, amely mintegy összefoglalja eddigi tanulmányait, s amelynek végén elmondhatja, hogy az Erőmű sokágú munkájának minden részletét érti és ismeri. Nem nyugszik, amíg ezt a legmagasabb technikai képzettséget el nem éri. Mit mondjunk róla még? Megnyugtató, hogy a villanyvezetékeinkben keringő áramot ilyen emberek kezelik, '-rt . Kende Péter.
