Délmagyarország, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-13 / 111. szám

VIlAG PROLETÁRJA AZ MDP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 111. szám Ara: 50 fiUér Péntek, 1955. május 13. MAI SZAMUNKBÓL: Rusznyák István nyilatkozata a Szovjetunió atomkutatási segítségéről (3. oldal) A termelés pártellenőrzése (3. oldal) Tudományos ülésszak a Bölcsészettudományi Karon (4. oldal) ^ Lelkesítő békeprogram E pillanatban a közfigyelem Varsó felé irányul, ahol a béketábor európai országainak .vezetői — köztük a magyar kormány képviselői — új biztonsági egyezmény megkötéséről tárgyalnak. A megnyitás napjának eseménye Bulganyin elvtárs nyilatkozata volt. Feszült figyelemmel hallgatott beszédében a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a nemzetközi és az európai biztonság nagyszabású, átfogó tervét vázolta fel. Ügy véljük, múlhatatlanul kötelességünk a békeprogram főbb pontjainak összegezése. Beszéde bevezető részében a szovjet kormányelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a háborús célzatú párizsi egyezmények ratifikálása ténnyé lett, ami komoly változást hozott a nemzetközi helyzetben és a békeszerető államok elé új' feladatokat állít. Az átkos emlékű német militarizmus ismét megjelent a nemzetközi porondon és ezt a veszélyt világszerte az agreszszív erők tevékenységének fokozódása súlyosbítja. Most minden intézkedést meg kell tenni a német militarizmus újjászületésének és a párizsi egyezmények életbelépésének megakadályozására. A Szovjetunió — hangoztatta Bulganyin elvtárs — továbbra is sikraszáll Németország egységének helyreállításáért és egy mindenki számára elfogadható német békeszerződés megkötéséért. Ausztria példája mutatja, hogy egy ilyen megegyezésre van reális lehetőség. A Szovjetunió fenntartja azt az álláspontját is, hogy a feszültség enyhítése érdekében ki kellene vonni a négy megszálló hatalom csapatait Németország területéről, Bulganyin elvtárs kitért a nagyhatalmak legfelső szinten való tanácskozásának kérdésére is, amiről mostanában sok szó esik. A szovjet kormány — mondotta — kedvezően foglal állást egy ilyen tanácskozás eszméjét illetően, s figyelmesen fogja tanulmányozni azt a jegyzéket, amelyet erre vonatkozóan éppen a varsói értekezlet előestéjén a három nyugati hatalom kormányától kapott. A Szovjetunió a különböző társadalmi rendszerek békés egymásmellettélésének lenini elvéhez híven helyesnek és gyümölcsözőnek tartja a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások űtján történő rendezését. A szovjet kormány feje a továbbiakban ismertette azokat az új javaslatokat, amelyeket a Szovjetunió a nemzetközi feszültség csökkentésére kidolgozott, s amelyeket a legközelebbi jövőben az ENSZ közgyűlése elé szándékozik terjeszteni. E javaslatok — miután követelik a háborús propaganda minden formájának megakadályozását — a leszerelési probléma megoldásának részletes tervét adják. E terv az államok fegyveres erőinek két részletben való csökkentését irányozza* elő, olyan mértékig, hogy a nagyhatalmak közül az Egyesült Államok, Kína és a Szovjetunió haderőinek létszáma ne haladja meg az 1—1.5 millió főt, Angliáé és Franciaországé pedig a 650 ezret. Kezdeti lépésként az államok fegyverkezési kiadásaikat az 1954. évi színvonalra korlátoznák. A szovjet kormány javasolja továbbá leszerelési világértekezlet összehívását 1956 első felére, majd pedig — a hagyományos fegyverzet csökkentésével párhuzamosan — az atom- és más tömegpusztító fegyverek teljes tilalmát és kivonását az államok fegyverzetéből. A Szovjetunió leszerelési tervét újszerű ellenőrzési elgondolás egészíti ki; Az európai biztonság kérdésére áttérve Bulganyin elvtárs leszögezte, hogy a szovjet kormány az európai béke megszilárdítására továbbra is a valamennyi ország részvételén alapuló kollektív biztonsági rendszert tartja a legjobb módnak és fenntartja erre vonatkozó korábbi javaslatait. A párizsi egyezmények által előidézett új helyzet azonban szükségessé teszi, hogy a béketábor országai eddigi együttműködésükön túlmenőleg is egyesítsék védelmi erőfeszítéseiket. A Varsóban megkötésre kerülő szerződések elő fogják irányozni a kölcsönös segélynyújtást fegyveres támadás esetére, továbbá a fegyveres erők egyesített parancsnokságának létrehozását, valamint a szerződésben részvevő országok tanácskozását a közös érdekeiket érintő fontos nemzetközi kérdésekben. Az atlanti szövetségben részvevő országok szembetűnő amerikai függőségével szemben a béketábor országainak szövetkezését a felek teljes egyenlősége és egymás szuverénitásának kölcsönös tiszteletbentartása jellemzi. S élénk ellentétben az atlanti tömb cinkos módra zárt jellegével a nyolc békeszerető állam együttműködési szerződése nem lesz zárt: nyitva fog állani bármely társadalmi és államrendszerű ország szómára. Ugyancsak a szerződés védelmi jellegét bizonyítja, hogy az összeurópai kollektív biztonsági rendszer megteremtése esetén a nyolc állam külön egyezménye automatikusan elveszti érvényét. íme a szovjet kormány és a békeszerető európai országok békeprogramja. E nagyszabású terv, úgy véljük, magáért beszél. Nincs a világpolitikának olyan fontos kérdése, amelyre a szovjet kormányelnök iránymutató beszéde választ ne adott volna. S hozzátehetjük, hogy e válaszok minden tekintetben a Szovjetunió, a béketábor kezébe ragadják a kezdeményezést. A párizsi egyezmények háborús mozgolódására a szovjet kormány új békeoffenzivával válaszol. A varsói értekezlet még csak az elején tart, de máris látszik, hogy az ott kialakítandó javaslatok és egyezmények messzemenő hatással lesznek a nemzetközi események alakulására. Minket e szívünkből elhangzó békeprogram bizalommal, harci akarattal tölt meg és új békevédő, alkotó tettekre serkent. . n magyar nép maradéktalan! helyesli a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötését A varsói értekezlet felszólalásaiból A varsói értekezlet május 11-i, délelőtti ülését J. Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke nyitotta meg, majd N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke mondott beszédet. Bulganyin elvtárs beszédét lapunk csütörtöki számában közöltük. Bulganyin elvtárs után V. Siroky, a csehszlovák kormányküldöttség vezetője emelkedett szólásra. A csehszlovák küldöttség — mondotta többek között Viliam Siroky — mindenben egyetért a nemzetközi helyzetnek azzal a részletes elemzésével, amelyet Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke fejtett ki és helyesli a szovjet kormánynak a fegyverzet csökkentésére, az atomfegyver eltiltására és az új háború veszélyének elhárítására vonatkozó javaslatait. A csehszlovák küldöttség vezetője ezután megállapította, hogy a jelenlegi értekezleten szóbanforgó barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés mindenben megfelel a csehszlovák ncp érdeminek és igényeinek. Siroky befejezésül ezt mondotta: a csehszlovák kormány, az egész csehszlovák nép nevében kijelenti, hogy mindenben helyesli a nyolc állam barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződését, elfogadja a szerződés minden cikkelyét és a belőlük származó kötelezettségeket, s mindig állhatatosan meg fogja tartani ezt a szerződést. Viliam Siroky elvtársután J. Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke mondott beszédet. Cyrankiewicz többek között vázolta a párizsi egyezményekből következő veszélyt, majd kijelentette: A lengyel kormány világosan és szabatosan így veti fel a nép előtt: A párizsi egyezmények ratifikálása következtében a német militarizmus újjászületésének veszélye teljesen reálissá válik. A német militarizmus komoly veszélyt jelent a lengyel népre. A német revanspolitikusok földjeink meghódításáról és gyarmatosításáról álmodoznak, Hitler útját óhajtják a Moselletől Klajpedáig, a Szudétáktól az Uraiig... Mit követelnek tőlünk nemzeti érdekeink ilyen veszély láttán? Várhatunk-e karbatett kézzel, amíg a revizionista Németország helyreállított hadigépezete elindul ellenünk, országaink ellen? Ilyen helyzetben — folytatta — egyetlen becsületes kormány sem maradhat tétlen. A nép biztonságáról, jövőjéről, vívmányairól és békés munkájáról, az eurónál békéről való gondoskodás azt diktálja a lengyel kormánynak, hogy hatékony biztonsági módszereket kell felkutatnia, hogy soha többé ne Ismétlődjenek meg a megszállás sötét évei, hogy soha többé ne legyen Anschwitz. Majdanek és a többi haláltábor, Biztosítani akarom az itt képviselt kormányküldöttségeket arról — mondotta Cyrankiewicz elvtárs beszéde befejező részében—, hogy a lengyel nép teljes mértékben átérzi az új szerződés történelmi jelentőségét és erőfeszítéseit nem kímélve fog küzdeni előírásaiért, kormányával együtt szeme-világánál jobban fogja óvni a szabad népek együttműködésének itt kifejtett elveit. Cyrankiewicz elvtárs beszéde után Ottó Grotewohl elvtárs szólalt fel. Ottó Grotewohl nyilatkozatában rámutatott: NyugatNémetországban az amerikai és német militaristáknak tömérdek mesterkedés segítségével sikerült a párizsi egyezmények elfogadására kényszeríteni a bonni szövetségi gyűlést, A német militaristák ezzel ötven évre külföldi betolakodóknak adták el Németország egy részét, átalakították az amerikai imperializmus védnökség! területévé. A németországi és európai politikai fejlődés a moszkvai értekezlet (1954. november 29.—december 2.) óta, teljes mértékben igazolta a helyzet értékelésének és az értekezlet határozatainak helyességét. ; A párizsi egyezmények hatálybalépése után előállt helyzetet jellemezve Grotewohl kimutatta, mennyire hazug a bonni kormánynak az az állítása, hogy a szövetségi köztársaság a párizsi egyezmények hatálybalépése után szuverén lesz és saját maga dönthet bel- és külügyeiben. Ottó Grotewohl a továbbiakban olyan tényeket sorakoztatott fel, amelyek megmutatják, hogy a nyugatnémetországi néptömegek felismerték a helyzet veszélyességét és kezdenek szakítani passzivitásukkal. Ausztria példája — folytatta — reális utat mutat a német kérdés megoldásához. A szovjet—osztrák tárgyalások pozitív eredményeit az tette lehetővé, hogy az osztrák kormány a független nemzeti paff" tika útjára lépett. A német kérdés megoldása most mindenekelőtt attól függ, tudnak-e Nyugat-Németország hazafias erői valóban független nemzeti politikát, Németország békés, demokratikus újraegyesítésére irányuló politikát, a békés tárgyalások és a megegyezés politikáját folytatni. A szerződés célja — amelylyel mi tökéletesen egyetértünk — a béke és az európai népek biztonságának biztosítása és nem utolsósorban lehetővé tenni Németország békés és demokratikus újraegyesítését az európai béke fenntartása érdekében. Németország békés és demokratikus újraegyesítése a német nép elidegeníthetetlen nemzeti joga. A Német Demokratikus Köztársaság minden erejével védeni és érvényesíteni fogja ezt a jogát. Ezután Hegedűs András elvtárs, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, a magyar kormányküldöttség vezetője emelkedett szólásra. Hegedűs András elvtárs beszéde Tisztelt értekezlet! Elvtár-1 sak! A Magyar Népköztársaság' kormányküldöttsége azt a) megtisztelő megbízatást kapta a magyar kormánytól, hogy résztvegyen a varsói értekezleten és a maga részéről teljes erejével elősegítse az értekezlet sikerét, hozzájáruljon azoknak az európai helyzet alakulása következtében szükségessé vált intézkedéseknek a kidolgozásához, amelyek minden európai nép, köztük a magyar nép békéjét és biztonságát is szolgálják. A magyar nép nagy megelégedéssel fogadta az európai béke és biztonság kérdését tárgyaló moszkvai értekezlet nyilatkozatát és azt szívvel-lélekkel magáévá tette. Népünk tudatában van annak, hogy a nyilatkozatban foglaltak megfelelnek mind a magyar, mind valamennyi európai nép érdekeinek. Ezért a hazájukat forrón szerető magyar dolgozók gyűlések ezrein tettek hitet kormányunk ezirányú politikája mellett. A moszkvai értekezleten résztvevő nyolc ország határozott figyelmeztetése és a francia, olasz, német és más népiek túlnyomó többségének tiltakozása ellenére a párizsi egyezményeket aláíró kormányok — az Egyesült Államok és Anglia vezető körei nyomásának és fenyegetéseinek engedve — kierőszakolták az egyezmények ratifikálását. A Magyar Népköztársaság országgyűlése április 19. és 22. között lezajlott legutóbbi ülésszakán megvitatta a kormány külpolitikáját és a moszkvai értekezleten elfogadott határozatok alai>ulvételével. a jelenlegi nemzetközi helyzetnek megfelelően, szem előtt tartva a magyar nép életbevágó érdekeit, olyan értelmű határozatot hozott, hogy szükségesnek tartja a baráti államokkal egyetértés-. ben a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötését és az egyesített katonai parancsnokság felállítását a békeszerető országok népei békéjének megvédése, biztonságának megóvása érdekében. A Magyar Népköztársaság kormánydelegációja, amikor résztvesz a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási és az egyesített katonai parancsnokság felállítására vonatkozó szerződés kidolgozásában, és aláírja azt, a Magyar Népköztársa-' ság országgyűlése egyhangú határozatának tesz eleget. A Magyar Népköztársaság kormánydelegációja teljes mértékben egyetért Bulganyin elvtársnak, a Szovjetunió- Minisztertanácsa elnökének a jelenlegi nemzetközi helyzetről adott értékelésével, magáévá teszi és örömmel üdvözli azokat a javaslatokat, amelyeket a szovjet kormány a nemzetközi feszültség enyhítésére, népeink biztonságának és békéjének védelmére tett. A magyar nép készséggel támogatja a Szovjetunió békepolitikáját A moszkvai értekezlet óta a béketábor országai, köztük a Magyar Népköztársaság, számos kezdeményező lépést tettek és fokozták erőfeszítéseiket a nemzetközi feszültség enyhítése, a világ békéjének biztosítása érdekében. A magyar dolgozó nép minden rétegében nagy visszhangot keltettek Bulganyin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének a Szovjetunió Legfelső Tanácsának legutóbbi ülésén elhangzott szavai: „Mi olyan tárgyalásokat kívánunk és olyan egyezményekre töreKszünk más országokkal, amelyek a nemzetközi helyzet feszültségének enyhülésére vezetnek." A magyar nép, a világ minden békeszerető népével együtt, nagy örömmel fogadta és támogatja a Szovjetunió kormányának a vitás nemzetközi kérdések békés tárgyalások útján való megoldására, a német kérdés békés rendezésére, a fegyverzet csökkentésére, az atom- és hidrogénfegyver eltiltására vonatkozó többízben megtett javaslatait. A Magyar Népköztársaság kormánydelegációja a Szovjetunió kormányának a fegyverkezés csökentcse, az atomfegyver betiltása és az új háború veszélyének elhárítása tárgyában a mai napon nyilvánosságra hozott javaslataiban a Szovjetunió következetes békepolitikájának újabb történelmi jelentőségű megnyilvánulását látja. E rendkívüli jelentőségű javaslatokkal kapcsolatban magyar részről szükségesnek tartjuk rámutatni arra, hogy a béketábor országai — közöttük Magyarország is — már évek óta törvénnyel ültják és szigorúan büntetik a háborús propaganda mindennemű megnyilvánulását. Ami az atomanyag és az atomenergia békés célokra való felhasználása tekintetében ellenszolgáltatásnélküli segélynyújtást illeti, e téren a Szovjetunió ragyogó példát szolgáltatott, amikor lehetőséget biztosított számos államnak. közöttük a Magyar Népköztársaságnak is, sz atomenergia tudományos kutatására. A kölcsönösség alapján kiépítendő gazdasági kapcsolatok kérdésére vonatkozóan le kell szögezni, hogy országaink erre irányuló törekvései a kapitalista államok egyrészénél merev és elutasító diszkriminációs politikába ütköznek. (Folytatás a 2, oldalon.)