Délmagyarország, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-13 / 111. szám

VIlAG PROLETÁRJA AZ MDP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 111. szám Ara: 50 fiUér Péntek, 1955. május 13. MAI SZAMUNKBÓL: Rusznyák István nyilatkozata a Szovjet­unió atomkutatási segítségéről (3. oldal) A termelés pártellenőrzése (3. oldal) Tudományos ülésszak a Bölcsészet­tudományi Karon (4. oldal) ^ Lelkesítő békeprogram E pillanatban a közfigyelem Varsó felé irányul, ahol a béketábor európai országainak .vezetői — köztük a magyar kormány képviselői — új biztonsági egyez­mény megkötéséről tárgyalnak. A megnyitás napjának eseménye Bulganyin elvtárs nyilatkozata volt. Feszült figyelemmel hallgatott be­szédében a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a nemzetközi és az európai biztonság nagyszabású, átfogó tervét vázolta fel. Ügy véljük, múlhatatlanul köteles­ségünk a békeprogram főbb pontjainak összegezése. Beszéde bevezető részében a szovjet kormányelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a háborús célzatú pá­rizsi egyezmények ratifikálása ténnyé lett, ami komoly változást hozott a nemzetközi helyzetben és a béke­szerető államok elé új' feladatokat állít. Az átkos em­lékű német militarizmus ismét megjelent a nemzet­közi porondon és ezt a veszélyt világszerte az agresz­szív erők tevékenységének fokozódása súlyosbítja. Most minden intézkedést meg kell tenni a német militariz­mus újjászületésének és a párizsi egyezmények életbe­lépésének megakadályozására. A Szovjetunió — han­goztatta Bulganyin elvtárs — továbbra is sikraszáll Németország egységének helyreállításáért és egy min­denki számára elfogadható német békeszerződés meg­kötéséért. Ausztria példája mutatja, hogy egy ilyen megegyezésre van reális lehetőség. A Szovjetunió fenn­tartja azt az álláspontját is, hogy a feszültség enyhítése érdekében ki kellene vonni a négy megszálló hatalom csapatait Németország területéről, Bulganyin elvtárs kitért a nagyhatalmak legfelső szinten való tanácskozásának kérdésére is, amiről mos­tanában sok szó esik. A szovjet kormány — mondotta — kedvezően foglal állást egy ilyen tanácskozás esz­méjét illetően, s figyelmesen fogja tanulmányozni azt a jegyzéket, amelyet erre vonatkozóan éppen a varsói értekezlet előestéjén a három nyugati hatalom kor­mányától kapott. A Szovjetunió a különböző társadalmi rendszerek békés egymásmellettélésének lenini elvéhez híven helyesnek és gyümölcsözőnek tartja a vitás nem­zetközi kérdések tárgyalások űtján történő rendezését. A szovjet kormány feje a továbbiakban ismertette azokat az új javaslatokat, amelyeket a Szovjetunió a nemzetközi feszültség csökkentésére kidolgozott, s ame­lyeket a legközelebbi jövőben az ENSZ közgyűlése elé szándékozik terjeszteni. E javaslatok — miután köve­telik a háborús propaganda minden formájának meg­akadályozását — a leszerelési probléma megoldásának részletes tervét adják. E terv az államok fegyveres erőinek két részletben való csökkentését irányozza* elő, olyan mértékig, hogy a nagyhatalmak közül az Egye­sült Államok, Kína és a Szovjetunió haderőinek lét­száma ne haladja meg az 1—1.5 millió főt, Angliáé és Franciaországé pedig a 650 ezret. Kezdeti lépésként az államok fegyverkezési kiadásaikat az 1954. évi szín­vonalra korlátoznák. A szovjet kormány javasolja to­vábbá leszerelési világértekezlet összehívását 1956 első felére, majd pedig — a hagyományos fegyverzet csök­kentésével párhuzamosan — az atom- és más tömeg­pusztító fegyverek teljes tilalmát és kivonását az ál­lamok fegyverzetéből. A Szovjetunió leszerelési tervét újszerű ellenőrzési elgondolás egészíti ki; Az európai biztonság kérdésére áttérve Bulganyin elvtárs leszögezte, hogy a szovjet kormány az európai béke megszilárdítására továbbra is a valamennyi or­szág részvételén alapuló kollektív biztonsági rendszert tartja a legjobb módnak és fenntartja erre vonatkozó korábbi javaslatait. A párizsi egyezmények által elő­idézett új helyzet azonban szükségessé teszi, hogy a béketábor országai eddigi együttműködésükön túlme­nőleg is egyesítsék védelmi erőfeszítéseiket. A Varsó­ban megkötésre kerülő szerződések elő fogják irányozni a kölcsönös segélynyújtást fegyveres támadás esetére, továbbá a fegyveres erők egyesített parancsnokságá­nak létrehozását, valamint a szerződésben részvevő országok tanácskozását a közös érdekeiket érintő fontos nemzetközi kérdésekben. Az atlanti szövetségben rész­vevő országok szembetűnő amerikai függőségével szemben a béketábor országainak szövetkezését a fe­lek teljes egyenlősége és egymás szuverénitásának köl­csönös tiszteletbentartása jellemzi. S élénk ellentétben az atlanti tömb cinkos módra zárt jellegével a nyolc békeszerető állam együttműködési szerződése nem lesz zárt: nyitva fog állani bármely társadalmi és állam­rendszerű ország szómára. Ugyancsak a szerződés vé­delmi jellegét bizonyítja, hogy az összeurópai kollektív biztonsági rendszer megteremtése esetén a nyolc ál­lam külön egyezménye automatikusan elveszti érvényét. íme a szovjet kormány és a békeszerető európai országok békeprogramja. E nagyszabású terv, úgy vél­jük, magáért beszél. Nincs a világpolitikának olyan fontos kérdése, amelyre a szovjet kormányelnök irány­mutató beszéde választ ne adott volna. S hozzátehet­jük, hogy e válaszok minden tekintetben a Szovjet­unió, a béketábor kezébe ragadják a kezdeményezést. A párizsi egyezmények háborús mozgolódására a szov­jet kormány új békeoffenzivával válaszol. A varsói értekezlet még csak az elején tart, de máris látszik, hogy az ott kialakítandó javaslatok és egyezmények messzemenő hatással lesznek a nemzet­közi események alakulására. Minket e szívünkből el­hangzó békeprogram bizalommal, harci akarattal tölt meg és új békevédő, alkotó tettekre serkent. . n magyar nép maradéktalan! helyesli a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötését A varsói értekezlet felszólalásaiból A varsói értekezlet május 11-i, délelőtti ülését J. Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke nyitotta meg, majd N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke mondott be­szédet. Bulganyin elvtárs be­szédét lapunk csütörtöki szá­mában közöltük. Bulganyin elvtárs után V. Siroky, a csehszlovák kor­mányküldöttség vezetője emelkedett szólásra. A csehszlovák küldöttség — mondotta többek között Viliam Siroky — mindenben egyetért a nemzetközi hely­zetnek azzal a részletes elem­zésével, amelyet Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke fejtett ki és helyesli a szovjet kormány­nak a fegyverzet csökkenté­sére, az atomfegyver eltiltá­sára és az új háború veszé­lyének elhárítására vonatko­zó javaslatait. A csehszlovák küldöttség vezetője ezután megállapí­totta, hogy a jelenlegi értekezleten szóbanforgó barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerző­dés mindenben megfelel a csehszlovák ncp érdemi­nek és igényeinek. Siroky befejezésül ezt mon­dotta: a csehszlovák kor­mány, az egész csehszlovák nép nevében kijelenti, hogy mindenben helyesli a nyolc állam barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segély­nyújtási szerződését, elfo­gadja a szerződés minden cikkelyét és a belőlük szár­mazó kötelezettségeket, s mindig állhatatosan meg fogja tartani ezt a szerző­dést. Viliam Siroky elvtársután J. Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke mondott be­szédet. Cyrankiewicz többek kö­zött vázolta a párizsi egyez­ményekből következő ve­szélyt, majd kijelentette: A lengyel kormány vilá­gosan és szabatosan így veti fel a nép előtt: A párizsi egyezmények ratifikálása kö­vetkeztében a német milita­rizmus újjászületésének ve­szélye teljesen reálissá vá­lik. A német militarizmus komoly veszélyt jelent a len­gyel népre. A német revans­politikusok földjeink meghó­dításáról és gyarmatosításá­ról álmodoznak, Hitler útját óhajtják a Moselletől Klaj­pedáig, a Szudétáktól az Uraiig... Mit követelnek tőlünk nemzeti érdekeink ilyen ve­szély láttán? Várhatunk-e karbatett kézzel, amíg a re­vizionista Németország hely­reállított hadigépezete elin­dul ellenünk, országaink el­len? Ilyen helyzetben — foly­tatta — egyetlen becsületes kormány sem maradhat tét­len. A nép biztonságáról, jövő­jéről, vívmányairól és bé­kés munkájáról, az eurónál békéről való gondoskodás azt diktálja a lengyel kor­mánynak, hogy hatékony biztonsági módszereket kell felkutatnia, hogy soha töb­bé ne Ismétlődjenek meg a megszállás sötét évei, hogy soha többé ne legyen Anschwitz. Majdanek és a többi haláltábor, Biztosítani akarom az itt képviselt kormányküldöttsé­geket arról — mondotta Cyrankiewicz elvtárs beszéde befejező részében—, hogy a lengyel nép teljes mértékben átérzi az új szerződés törté­nelmi jelentőségét és erőfe­szítéseit nem kímélve fog küzdeni előírásaiért, kormá­nyával együtt szeme-világá­nál jobban fogja óvni a sza­bad népek együttműködésé­nek itt kifejtett elveit. Cyrankiewicz elvtárs be­széde után Ottó Grotewohl elvtárs szólalt fel. Ottó Grotewohl nyilatkoza­tában rámutatott: Nyugat­Németországban az amerikai és német militaristáknak tö­mérdek mesterkedés segítsé­gével sikerült a párizsi egyez­mények elfogadására kény­szeríteni a bonni szövetségi gyűlést, A német militaristák ezzel ötven évre külföldi beto­lakodóknak adták el Né­metország egy részét, át­alakították az amerikai imperializmus védnökség! területévé. A németországi és európai politikai fejlődés a moszkvai értekezlet (1954. november 29.—december 2.) óta, teljes mértékben igazolta a helyzet értékelésének és az értekez­let határozatainak helyessé­gét. ; A párizsi egyezmények ha­tálybalépése után előállt helyzetet jellemezve Grote­wohl kimutatta, mennyire hazug a bonni kormánynak az az állítása, hogy a szövet­ségi köztársaság a párizsi egyezmények hatálybalépése után szuverén lesz és saját maga dönthet bel- és kül­ügyeiben. Ottó Grotewohl a továb­biakban olyan tényeket so­rakoztatott fel, amelyek meg­mutatják, hogy a nyugatné­metországi néptömegek fel­ismerték a helyzet veszélyes­ségét és kezdenek szakítani passzivitásukkal. Ausztria példája — foly­tatta — reális utat mutat a német kérdés megoldá­sához. A szovjet—osztrák tárgyalások pozitív ered­ményeit az tette lehetővé, hogy az osztrák kormány a független nemzeti paff" tika útjára lépett. A német kérdés megoldá­sa most mindenekelőtt attól függ, tudnak-e Nyugat-Né­metország hazafias erői va­lóban független nemzeti po­litikát, Németország békés, demokratikus újraegyesítésé­re irányuló politikát, a bé­kés tárgyalások és a meg­egyezés politikáját folytatni. A szerződés célja — amely­lyel mi tökéletesen egyetér­tünk — a béke és az euró­pai népek biztonságának biz­tosítása és nem utolsósorban lehetővé tenni Németor­szág békés és demokratikus újraegyesítését az európai béke fenntartása érdekében. Németország békés és de­mokratikus újraegyesítése a német nép elidegeníthe­tetlen nemzeti joga. A Né­met Demokratikus Köztár­saság minden erejével vé­deni és érvényesíteni fogja ezt a jogát. Ezután Hegedűs András elvtárs, a Magyar Népköz­társaság Minisztertanácsá­nak elnöke, a magyar kor­mányküldöttség vezetője emelkedett szólásra. Hegedűs András elvtárs beszéde Tisztelt értekezlet! Elvtár-1 sak! A Magyar Népköztársaság' kormányküldöttsége azt a) megtisztelő megbízatást kap­ta a magyar kormánytól, hogy résztvegyen a varsói ér­tekezleten és a maga részé­ről teljes erejével elősegítse az értekezlet sikerét, hozzá­járuljon azoknak az európai helyzet alakulása következ­tében szükségessé vált intéz­kedéseknek a kidolgozásá­hoz, amelyek minden euró­pai nép, köztük a magyar nép békéjét és biztonságát is szolgálják. A magyar nép nagy meg­elégedéssel fogadta az euró­pai béke és biztonság kérdé­sét tárgyaló moszkvai érte­kezlet nyilatkozatát és azt szívvel-lélekkel magáévá tette. Népünk tudatában van annak, hogy a nyilatkozatban foglaltak megfelelnek mind a ma­gyar, mind valamennyi európai nép érdekeinek. Ezért a hazájukat forrón szerető magyar dolgozók gyűlések ezrein tettek hi­tet kormányunk ezirányú politikája mellett. A moszkvai értekezleten résztvevő nyolc ország hatá­rozott figyelmeztetése és a francia, olasz, német és más népiek túlnyomó többségének tiltakozása ellenére a párizsi egyezményeket aláíró kor­mányok — az Egyesült Álla­mok és Anglia vezető körei nyomásának és fenyegetései­nek engedve — kierőszakol­ták az egyezmények ratifiká­lását. A Magyar Népköztársaság országgyűlése április 19. és 22. között lezajlott legutóbbi ülésszakán megvitatta a kor­mány külpolitikáját és a moszkvai értekezleten elfo­gadott határozatok alai>ulvé­telével. a jelenlegi nemzet­közi helyzetnek megfelelően, szem előtt tartva a magyar nép életbevágó érdekeit, olyan értelmű határozatot hozott, hogy szükségesnek tartja a ba­ráti államokkal egyetértés-. ben a barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés meg­kötését és az egyesített ka­tonai parancsnokság felál­lítását a békeszerető orszá­gok népei békéjének meg­védése, biztonságának meg­óvása érdekében. A Magyar Népköztársaság kormánydelegációja, amikor résztvesz a barátsági, együtt­működési és kölcsönös se­gélynyújtási és az egyesített katonai parancsnokság felál­lítására vonatkozó szerződés kidolgozásában, és aláírja azt, a Magyar Népköztársa-' ság országgyűlése egyhangú határozatának tesz eleget. A Magyar Népköztársaság kormánydelegációja teljes mértékben egyetért Bulga­nyin elvtársnak, a Szovjet­unió- Minisztertanácsa elnö­kének a jelenlegi nemzetközi helyzetről adott értékelésé­vel, magáévá teszi és öröm­mel üdvözli azokat a javas­latokat, amelyeket a szovjet kormány a nemzetközi fe­szültség enyhítésére, népeink biztonságának és békéjének védelmére tett. A magyar nép készséggel támogatja a Szovjetunió békepolitikáját A moszkvai értekezlet óta a béketábor országai, köztük a Magyar Népköztársaság, számos kezdeményező lépést tettek és fokozták erőfeszíté­seiket a nemzetközi feszült­ség enyhítése, a világ béké­jének biztosítása érdekében. A magyar dolgozó nép min­den rétegében nagy vissz­hangot keltettek Bulganyin elvtársnak, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének a Szovjetunió Legfelső Taná­csának legutóbbi ülésén el­hangzott szavai: „Mi olyan tárgyalásokat kívánunk és olyan egyezményekre töreK­szünk más országokkal, ame­lyek a nemzetközi helyzet fe­szültségének enyhülésére ve­zetnek." A magyar nép, a világ minden békeszerető népével együtt, nagy örömmel fogad­ta és támogatja a Szovjetunió kormányának a vitás nemzet­közi kérdések békés tárgya­lások útján való megoldásá­ra, a német kérdés békés rendezésére, a fegyverzet csökkentésére, az atom- és hidrogénfegyver eltiltására vonatkozó többízben megtett javaslatait. A Magyar Népköztársaság kormánydelegációja a Szovjetunió kormányának a fegyverkezés csökentcse, az atomfegyver betiltása és az új háború veszélyének elhárítása tárgyában a mai napon nyilvánosságra ho­zott javaslataiban a Szov­jetunió következetes béke­politikájának újabb törté­nelmi jelentőségű megnyil­vánulását látja. E rendkívüli jelentőségű javaslatokkal kapcsolatban magyar részről szükségesnek tartjuk rámutatni arra, hogy a béketábor országai — kö­zöttük Magyarország is — már évek óta törvénnyel ült­ják és szigorúan büntetik a háborús propaganda minden­nemű megnyilvánulását. Ami az atomanyag és az atomenergia békés célokra való felhasználása tekinteté­ben ellenszolgáltatásnélküli segélynyújtást illeti, e téren a Szovjetunió ragyogó példát szolgáltatott, amikor lehető­séget biztosított számos ál­lamnak. közöttük a Magyar Népköztársaságnak is, sz atomenergia tudományos ku­tatására. A kölcsönösség alapján ki­építendő gazdasági kapcsola­tok kérdésére vonatkozóan le kell szögezni, hogy országa­ink erre irányuló törekvései a kapitalista államok egyré­szénél merev és elutasító diszkriminációs politikába ütköznek. (Folytatás a 2, oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom