Délmagyarország, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-12 / 110. szám

OELMflGYBRORSZAG 4 Csütörtök, 1955. május 18. Tanulnak az Ecsetgyár fiataljai Liebmann Béla felvétele Az Ecsetgyár fiataljai DISZ Petőfi-körön ismerkednek pártunk célkitűzéseivel, az előttünk álló feladatokkal. Jó munkájuk — és az, hogy ismét élüzem lett üzemünk — bizonyítja: megértették pártunk tanításait. A szeminárium részvevői közül sokan kitűntek szorgalmukkal. A legjobb eredményt elérők Makra János, Barcsa Margit és Faragó Józsefné ifjúmunkások. Felhívás a szegedi MSZF szervezetekhez A Magyar—Szovjet Társaság megalakulásának 10. évfordulója méltó megünnepléséért felhívással fordulunk Szeged város valamennyi MSZT szervezetéhez a mozgalmi munka megjavítása érdekében. Felkérjük a város MSZT alapszervezeteit, csatlakozzanak minél nagyobb számban válallásunkhoz, hogy ezzel is kifejezésre juttassuk a Szovjetunió iránti szeretetünket és mélységes hálánkat. Vállaljuk, hogy június 10-ig vállalatunk valamennyi dolgozóját beszervezzük MSZT szervezetünkbe. Az *Uj Világ«-ot, az MSZT képes újságját megismertetjük dolgozóinkkal. Az Uj Világ előfizetőinek számát úgy növeljük, hogy az elérje az összes dolgozók 25 százalékát. Május 10. és június 10. között műsoros előadást szervezünk *Teremtő barátság* címmel, amelyen megismertetjük dolgozóinkkal a hazánkban járt szovjet munkások, tudósok, művészek tevékenységét, segítségét, melyet a dolgozó népünk iránti szeretet hat át: A Szegedi Kiskereskedelmi Vállalat MSZT elnöksége Szegediek a „Rákosi Mátyás" tanulmányi verseny országos dönlftjábsn A "Rákosi Mátyás* középj iskolai tanulmányi verseny Hódmezővásárhelyen megtartott második fordulójának értékelése alapján a következő szegedi középiskolás tanulók kerültek be az országos döntőbe: Magyar nyelv és irodalomból: Vajtai István Radnóti gimnázium. Szentgyörgyi Katalin Vegyipari Technikum és Gazsó Endre a Közgazdasági Technikum. Történelemből: Schuller Vilmos és Molnár István Radnóti gimnázium, Balló Éva Tömörkény leánygimnázium: Oroszból: Madácsi László Radnóti gimnázium: Földrajzból: Balló Éva Tömörkény leánygimnázium és Tóth Tibor Radnóti gimnázium; Fizikából: Benedek László, Németh Károly és Kovács Mihály Gépipari Technikum. „Őrzők, vigyázzatok a strázsán" — Kedden este a Szegedi Nemzeti Színház tagjai Kübekházán a Petőfi Kulitúrotthonban vendégszerepeltek. Ben Jonson nagysikerű vígjátékát, a Volpone-t mutatták be. A LELKIISMERETES MUNKA DICSÉRETET ÉRDEMEL A napokban a szegedi SZTK rendelőintézetben jártam, gyermekeim szemét akartam megvizsgáltatni. Szabadságon voltam, s így volt időm várni és megfigyeltem azokat a betegeket, akik türelmetlenkedtek azért, mert sokat kell várni. Én magam nem türelmetlenkedtem; arra gondoltam, hogy ha majd rám kerül a sor, bemegyek és majd ott bent meglátom, hogy miért megy olyan lassan a betegek vizsgálása. Fel kell hívnom a türelmetlenkedőket arra, hogy ne zúgolódjanak. Két gyermekemmel 30—40 percig voltam ben a rendelőben, s láttam, hogy a doktornő alapos, lelkiismeretes munkát végez, hogy megállapítsa, milyen szemüvegre van szüksége a t£s sem az gyermeknek. Az ilyen lelkiismeretes munka dicséretet érdemel, Kovács Zoltán kiskundorozsmai lakos KENDERBŐL ZSINEG A Pedagógiai Főiskola I. számú gyakorló iskolájának Ill/a, osztályába járok. Legutóbb a kenderről tanultunk. Hogy jobban megismerjük, elhatároztuk, hogy elmegyünk a Szegedi Kenderfonógyárba. Első utunk agyár igazgatójához vezetett, 0 kedvesen fogadott bennünket. Megkértük, készítsenek nekünk egy mintatáblát, olyat, amelyen láthatjuk, hogy dolgozzák fel a kendert, hogyan lesz a kenderből fonál, zsineg. Kérésünket telje" sítették. Készítettek egy szép táblát, amelyet tolható üveg véd a portól. Amikor megérkezett, sokáig nézegettük s elhelyeztük az osztály falára. Ma már nincs egy pajosztályban, aki ^ ne ismerné a kender feldolgozását, Vincze István, a Ill/'a. osztály tanulója Xlorvát István békés, csendes ember •*-x volt. Nem volt rajta és benne semmi különös, amivel kiugrott volna a többi ember közül. Negyven fele járt, elől kissé kikopott a haja, viselt, de tiszta ruhát hordott és csontkeretes szemüveget. Szerény körülmények között élt feleségével és négy gyermekével. Egy gyárnak volt a könyvelője. Résztvett a gyűléseken, értekezleteken, de nem fejtett ki különösebb tevékenységet Próbálták a kultúrmunkába bevonni, ez némiképp sikerült, mert szerette a verseket és egyes alkalmakkor elmondott néhányat a kultúresoport üzemi előadásain. Most furcsa izgalommal egész nap erre a békegyűlésre gondolt, valami feszegette belülről Megkérték, szólana hozzá ő is, hiszen a béke ügyében nem lehet hallgatni senkinek. Először azt gondolta, aláírtam a békeívet ... de az iratok rendezgetése közben új meg új gondolatok vertek fészket az agyában. Elmélázott az életen, az életén. Az első világháború vége fele született, forradalmak, munkanélküliség ... nem sokat értett ezekből, sodródott az árral. A második világháború már belemart ordas fogaival az ő kis életébe is. Majd a gyermekeire gondolt — négy kis ártatlan virág, akik bizukodó, kandi szemekkel néznek a holnap elé ... Nekik talán jobb életük lesz, ha a béke fennmarad. A béke, az aranyszárnyú béke, mely fehér galamb alakjában ott röpköd a kék zászlókon. Aztán Picassóra gondolt, aki a galambot festette. A könyvtárban, ahová néha elment és művészeti könyveket nézegetett, látta a festő eddigi khűveit is: egyenesek, görbék, hullámvonalak, négyzetek, háromszögek, kétfejű emberfélék és aztán a békegalamb. Micsoda útat tett meg a művész a galamoig! A munka végetért, már ott ls volt a gyűlésen. Ismert arcok. Néhány tucat ember. Figyelve dőlt előre, hallgatta az előadót. Az beszélt a nyugati mesterkedésekről; a bandungi értekezletről, ahol Ázsia és Afrika népei minden gazdasági és ideológiai különbözőségük ellenére sok mindenben megegyezésre jutottak; az osztrák békeszerződés megkötésének lehetőségeiről fll — Mennyi minden történik a világon az én otthonom falain kívül. Az egyszerű emberek mindenütt küzdenek a holnapért, az életért, majd örömmel gondolt arra, nogv nálunk már a mában megvan a holnap ígérete. De nem lehet megpihenni: A békéért állandóan résen kell lenni, minden becsületes embernek. Minden eredményre újabb ellentámadások következnek. Mikor gondolataiban idáig jutott, szót kért. Az előadói tisztáinál ülők kissé meglepetve néztek rá: ez az ember eddig mindig hallgatott. Bizonyára valami fontosat akar mondani. Horvát pedig mondta. Lassan, akadozva kezdte, hiszen nem volt gyakorlott felszólaló. Magáról beszélt, az életéről, gyermekeiről, a munkájáról. Egyre melegebb lett a hangja és folyamatosabb a mondandója. Érdeklődve hallgatták. V/alami nagy, felemelő gondolattal szerette volna befejezni felszólalását, ha már így kivirágzott a szíve. S ekkor eszébe jutott egy verseskötet, melyet április 4-én kapott a jó kultúrmunkáért. Egy vers különösen megragadta a könyvből. S már mondta is Ady egykori, de mának is szóló verssorait: „... örzffk, vigyázzatok a atrá(zsán, Az Élet él és élni akar, Nem azért adott annyi szépet. Hogy átvídoljanak most 'rajta Véres és ostoba feneségek ..." A figyelő emberek szeme kigyúlt és a fle«p vak továbbrezegtek bennük. Mikor elindultak hazafelé, Horvát hallotta, amint mondogatják, ízlelgetik a szavakat: „.., S a eslllagszdrd éjszakák Ma sem engedik feledtetni Az ember Szépbe-szőtt hitét.. Néhányan az arratartók közül hozzája csatlakoztak. Csendben mentek. Majd így szólt egyikük: — Mondd! Hogy értette a költő, kik azok az őrzők? Valami — megvilágosodott benne. — Az őrzők mi vagyunk! A nép! Hallgattak. Friss tavaszi szelek nyögették a fákat és meghimbálták a sárga fényt permetező utcai lámpákat, Nagy Dezső A tanácsi szervezet időszerű kérdéseiről rendez előadássorozatot a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara a Magyar Tudományos Akadémia jogi főbizottságának állomjogi szekciójával együttesen, hazánk felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából a tanácsi szervezet időszerű kérdéseiről rendez előadássorozatot a Szegedi Városi Tanács dísztermében, Széchenyi tér 7. szám alatt. A:: előadássorozat négy vitából áll: május 19-én csütörtökön délután 3 órakor Kovács István egyetemi tanár dékán "Államszervezetünk fejlődésének elméleti alapjairól*, május 20-án pénteken délelőtt 9 órakor Antalffy György egyetemi tanár *A párt vezetőszerepe a tanácsi munkában* címmel, május 20-án pénteken délután 3 órakor Martonyi János egyetemi tanár, rektorhelyettes »A végrehajtó bizottságok munkamódszerének Koromsziget...— semmitmondó kis dombocska, mely az egyik fehértói halastó tenget ében mint kis vakodtúrás küzd az ostromló árral. A Koromsziget nem szirt és nem is hegy, csak amolyan dombocska, melyet a homokjárta buckákon egy valamire-való vihar is összehord. Alig hosszabb 70 lépésnél. szélessége sincs több, mint 25—30 lépés. Valamikor a *Vadfehértó* korszakában a juhászdinasztiák idején a Korom család uralta ezt a "magaslatot*. Ezen a méter magas földpúpon állott a zsuptetős rezidencia, melyet norn ok nélkül tettek a háromezer holdas sivatag legmagasabb pontjára. Tavaszszal és ősszel vadvizek zúdultak ide. Akkor ez a domb dacolt a vadvizek árjával és néha a nyári felhőszakadások hirtelen támadt tengernyi vizével. Most valódi szigetté lépett elő az egykori juhásztanya. Immár a XI. számú 400 holdas halastó veszi körül és öleldesi állandó vizével. így parancsolta ezt a halüzem fejlesztése. Évről évre magas hullámok ostromolják könnyen omladozó partjait és nagy darabokat rabol el, harapdál ki a víz a szigetből. Az árván maradt kunyhó zsupfedelét is szerte hordták a vad pusztai szelek, a sárfalakat viharok, esők és szelek mosták, omlasztották, döntögették. Ma már néhány korsó — és pipacserép. na meg egy-egy, a betyárvilágból előkerült emberi csontdarab hirdeti, hogy ezen a szigeten emberek élték sokSZEGEDI MADÁRHEGY szor rejtelmes életüket, távol a világtól. A sziget neve ma ismertebb, mint valaha. Azzá tették a madarak, Fehértó madarai. Első években a Fehértó őslakói szállták meg; gulipánok, gólyatöcsök és széki lilék. Ezek a mocsár járó madarak hamar leszorultak. Hiányzott fiaik neveléséhez a sekélyes part, meg azután lassanként a sirályok kezdettek kellemetlenkedni. A mély vizeket kedvelő dankasirályok mind nagyobb számmal lepték el a szigetet, s a főbérlők lassan kiszorultak. Sirályok szigete lett a Koromszigetből. Minden talpalatnyi helyet elfoglaltak a költőpárok. Fészek fészek mellett épült, a sziget látogatása emiatt a legnagyob óvatossággal volt csak lehetséges. Csak a mély vizek korlátlan szárnyas bajnokát, a halászcsért engedték be, a sirályok azokkal véd- és dacszövetségbe léplek. Mert a csér gyorsabb röptű, merészebb és eredményesebb támadó, mint a sirály. A sokszáz pár dankasirály így békés együttélésben költ ma ls vagy száz párnyi halászcsérrel a Koromszigeten. Rajtuk kívül egy-egy récepár lophatja be magát a füves sűrűségbe észrevétlenül, s fű alatti alagutakon jut el láthatatlan otthonába. A megszállók hűségesen és bajtársi szövetségben ügyeire. Veszedelmes szárnyas ragadozó ide be nem teheti a lábát. A közelbe kerülő héja vagy gém is megbánja, ha a sziget felé veszi útját. Adott vészjelekre — mint gongütésre — egyszerre a levegőbe emelkedik a temérdek madár és a szó szoros értelmében átláthatatlanul befedik az eget. Irtózatos zsivaj, harci zaj tölti be a levegőt. A héja menekülésre veszi a dolgot, miközben a nyugtalanítás tervszerűen megy. Felülről a csérek, oldalról a sirályok meg nem szűnő felváltott támadása éri a magányos madarat. A fiókák ezalatt a sűrűbe rejtőznek. A szürkegém rekedt krákogással menekül, hosszú nyakát, gerincét mélyen behorpasztja. ha csér vagy sirály vágja felülről. A veszedelmes ellenség meghátrálására jellem* ző az alábbi sólyom eset. A védett és már irtás következtében igen meggyérült vándorsólyom május , elején már csak elvétve látható az Alföldön. Egy elkésett vándorsólyom naponta elfogott zsákmányát, mely kezdetben házigalamb volt, ott ette meg zavartalanságában a Koromszigeten. Az első megtelepülő sirályok riadtan menekültek messziről előle. Később már a sirályok közül fogott el naponta egy-egy madarat. Ezt is a Koromszigeten csemegészte be. A sirályok szapo madár szétiépését később már nyugodtan nem végezhette el, az állandóan szaporodó, nyugtalanító és vagdosó sirályok miatt s ezért sirály-zsákmányával a távolabbi szántóföldekre szárnyalt. Napok alatt a sirályok nagy tömegben lepték el a szigetet, a közeledő sólyom láttára a levegőbe emelkedtek s az éktelen zsivajtól és kavargó tömeg elől a sólyom más irányt vett. Ember közeledtére is hasonló a kép. A sok fehér madártól messziről behavazott sziget egyszerre megelevenedik, kavargó madár-tömeggé lesz; a pokoli lármától, pörlekedő és szidalmazó, fenyegető madárhangtól egymás beszédét sem halljuk. A merészebbek, mint suhanó rakéták arcunkat súrolják, felülrőf néha koppanást , érzünk fejünk tetején. Ninps az a januári sűrű hózivatar, mely túltenne ezen a madár-hózaporon. A repülni nem tudó apró madársereg mint temérdek kis játékhajó már messzire szanaszét úszkál a nagy vízen. Mintha csak tudnák, hogy utunk célja sz, hogy jelzőgyűrűk kerüljenek az apró csér- és slrálylábakra. A sebes úszással menekülő fiatal madarak összeszedése nem könnyű feladat. Három év alatt azért mégis közel ezer apró madár lábára került a magyar jelző-gyűrű. Megismertük a fehértói madarak téli szállását. Egymás után jelentették a Földközi tenger dalmát, olasz, afrikai és nek az otthon sértetlenség^-. rodtaíc, A, közülük elfogott- francia. partraról?«'szegedi sirályok jelenlétét. De még más miatt is növelte madártani hírét a szegedi "madárhegy*. Itt fészkelt le először hazánkban Dél-Ázsia nagyobb tavainak a sirálya, a szerecsensirály. 1953-ban fiakat nevelt és 1954-ben is megtelepedett több párja. Ismertük hazánkból néhány előkerült kóborló példányát, azonban az a körülmény, hogy éppen a Koromszigetről indult el a magyar föld meghódítására és itt lett magyar-honos madár, elsősorban mégis csak a szegedi Fehértó s a Koromsziget tudományos értékének a javára írandó. Hogy meddig dacolhat a Sándort'alva felől gyakran előtörő északi szelek verdeste hullámokkal a "madárhegy*, nem tudjuk. Egy azonban biztos: védeni, óvni kell ezt a szegedi nevezetességet és háboríthatatlanságát továbbra is fenn kell tartani a madárvilág számára. Még azt is megérdemelné, hogy bevédjük partjait s így biztosítsuk fennmaradását. A szegedi halastó megértő vezetősége már kivette a többi szigetek sorsa alól s itt nem létesit vízzel felduzzasztott ivó-tavakat. A sirályok., csérek védett madarak. A sirály a mezőgazdaságnak felbecsülhetetlenül hasznos, dolgos munkása. így párosul a tudományos érték a nagy gyakorlati eredménnyel. A szegedi -madárhegy* pedig tovább fogja hirdeti a nagyvilág előtt a szegedi Fehértó tudományos madártani értékét. L2 ' Dl« DuetAQátci főbb elvi kérdései—ről és május 21-én, szombaton délelőtt 9 órakor Szamell Lajos egyetemi tanszékvezető docens »A tanácsok és szerveik működésével kapcsolatos eljárási problémák« címmel tart előadást. Az előadásokat szabad vita követi. A szombati — utolsó — vita után Beér János egyetemi tanár mond zárszót. Az előadássorozat szervező bizottsága külön gondoskodik a Budapestről és az ország más városaiból érkező vendégekről. Az előadássorozat befejeződése után pedig külön repülőjáratot biztosítanak Szegedről Budapestre a részvevőknek. = HMEK= — Az MSZT szegedi orvoscsoportja rendezésében május 13-án, pénteken délután 6-kor Román József egészségügyi miniszter tart előadást -Egészségügyünk fejlődése a felszabadulás óta* címmel, orvosok és egészségügyi dolgozók számára. Az előadás után a jelenlévők megbeszélik az előadás kapcsán felmerült problémákat — Műsoros béke-estet tartanak ma este 6 órai kezdettel a Belváros II. területén lévő békebizottságok a Zászló utca 2 szám alatt. Az esten megemlékeznek a fasizmus leverésének 10. éves évfordulójáról. A műsoron közreműködik a Textilmüvek zentkara, Kevey Zsóka énekesnő, a Seprőgyár kultúrcsoportja és még sokan mások, — A Szülök Akadémiáján — melyet a TTIT a Pedagógus Szakszervezettel karöltve rendez — ma, csütörtökön két előadás lesz. A Radnóti gimnáziumban este 6-kor Arató Ádám főiskolai docens -Szülök és nevelők együttes küzdelme a gyermek jó tanulásáért* címmel a középiskolás ifjak szüleinek, a Csongrádi-sugárúti általános iskolában ugyancsak este 6 órai kezdettel Muhy János egyetemi tanársegéd »Járjone óvodába a gyermek? (Élőkészítés az iskolai életre)* címmel az általános iskolás gyermekek szüleinek tart előadást, Belépődíj 2 forint^