Délmagyarország, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-12 / 110. szám

OELMflGYBRORSZAG 4 Csütörtök, 1955. május 18. Tanulnak az Ecsetgyár fiataljai Liebmann Béla felvétele Az Ecsetgyár fiataljai DISZ Petőfi-körön ismer­kednek pártunk célkitűzéseivel, az előttünk álló fela­datokkal. Jó munkájuk — és az, hogy ismét élüzem lett üzemünk — bizonyítja: megértették pártunk tanításait. A szeminárium részvevői közül sokan kitűntek szorgal­mukkal. A legjobb eredményt elérők Makra János, Bar­csa Margit és Faragó Józsefné ifjúmunkások. Felhívás a szegedi MSZF szervezetekhez A Magyar—Szovjet Társa­ság megalakulásának 10. év­fordulója méltó megünnep­léséért felhívással fordulunk Szeged város valamennyi MSZT szervezetéhez a moz­galmi munka megjavítása érdekében. Felkérjük a város MSZT alapszervezeteit, csatlakoz­zanak minél nagyobb szám­ban válallásunkhoz, hogy ezzel is kifejezésre juttassuk a Szovjetunió iránti szerete­tünket és mélységes hálán­kat. Vállaljuk, hogy június 10-ig vállalatunk valamennyi dol­gozóját beszervezzük MSZT szervezetünkbe. Az *Uj Vi­lág«-ot, az MSZT képes új­ságját megismertetjük dol­gozóinkkal. Az Uj Világ elő­fizetőinek számát úgy nö­veljük, hogy az elérje az összes dolgozók 25 százalé­kát. Május 10. és június 10. között műsoros előadást szer­vezünk *Teremtő barátság* címmel, amelyen megismer­tetjük dolgozóinkkal a ha­zánkban járt szovjet mun­kások, tudósok, művészek tevékenységét, segítségét, melyet a dolgozó népünk iránti szeretet hat át: A Szegedi Kiskereske­delmi Vállalat MSZT elnöksége Szegediek a „Rákosi Mátyás" tanulmányi verseny országos dönlftjábsn A "Rákosi Mátyás* közép­j iskolai tanulmányi verseny Hódmezővásárhelyen meg­tartott második fordulójának értékelése alapján a követ­kező szegedi középiskolás ta­nulók kerültek be az orszá­gos döntőbe: Magyar nyelv és irodalom­ból: Vajtai István Radnóti gimnázium. Szentgyörgyi Katalin Vegyipari Techni­kum és Gazsó Endre a Köz­gazdasági Technikum. Történelemből: Schuller Vilmos és Molnár István Radnóti gimnázium, Balló Éva Tömörkény leánygim­názium: Oroszból: Madácsi László Radnóti gimnázium: Földrajzból: Balló Éva Tö­mörkény leánygimnázium és Tóth Tibor Radnóti gimná­zium; Fizikából: Benedek László, Németh Károly és Kovács Mihály Gépipari Technikum. „Őrzők, vigyázzatok a strázsán" — Kedden este a Szegedi Nemzeti Színház tagjai Kü­bekházán a Petőfi Kulitúrott­honban vendégszerepeltek. Ben Jonson nagysikerű víg­játékát, a Volpone-t mutat­ták be. A LELKIISMERETES MUNKA DICSÉRETET ÉRDEMEL A napokban a szegedi SZTK rendelőintézetben jár­tam, gyermekeim szemét akartam megvizsgáltatni. Szabadságon voltam, s így volt időm várni és megfi­gyeltem azokat a betegeket, akik türelmetlenkedtek azért, mert sokat kell várni. Én magam nem türelmetlenked­tem; arra gondoltam, hogy ha majd rám kerül a sor, bemegyek és majd ott bent meglátom, hogy miért megy olyan lassan a betegek vizs­gálása. Fel kell hívnom a türel­metlenkedőket arra, hogy ne zúgolódjanak. Két gyerme­kemmel 30—40 percig vol­tam ben a rendelőben, s lát­tam, hogy a doktornő alapos, lelkiismeretes munkát végez, hogy megállapítsa, milyen szemüvegre van szüksége a t£s sem az gyermeknek. Az ilyen lelki­ismeretes munka dicséretet érdemel, Kovács Zoltán kiskundorozsmai lakos KENDERBŐL ZSINEG A Pedagógiai Főiskola I. számú gyakorló iskolájának Ill/a, osztályába járok. Leg­utóbb a kenderről tanultunk. Hogy jobban megismerjük, elhatároztuk, hogy elme­gyünk a Szegedi Kenderfo­nógyárba. Első utunk agyár igazgatójához vezetett, 0 kedvesen fogadott bennün­ket. Megkértük, készítsenek nekünk egy mintatáblát, olyat, amelyen láthatjuk, hogy dolgozzák fel a ken­dert, hogyan lesz a kenderből fonál, zsineg. Kérésünket telje" sítették. Készítettek egy szép táblát, amelyet tolható üveg véd a portól. Amikor meg­érkezett, sokáig nézegettük s elhelyeztük az osztály falá­ra. Ma már nincs egy paj­osztályban, aki ^ ne ismerné a kender feldol­gozását, Vincze István, a Ill/'a. osztály tanulója Xlorvát István békés, csendes ember •*-x volt. Nem volt rajta és benne semmi különös, amivel kiugrott volna a többi ember közül. Negyven fele járt, elől kissé kikopott a haja, viselt, de tiszta ruhát hordott és csontkeretes szemüveget. Sze­rény körülmények között élt feleségével és négy gyermekével. Egy gyárnak volt a könyvelője. Résztvett a gyűléseken, érte­kezleteken, de nem fejtett ki különösebb tevékenységet Próbálták a kultúrmunkába bevonni, ez némiképp sikerült, mert sze­rette a verseket és egyes alkalmakkor el­mondott néhányat a kultúresoport üzemi előadásain. Most furcsa izgalommal egész nap erre a békegyűlésre gondolt, valami feszegette belülről Megkérték, szólana hozzá ő is, hiszen a béke ügyében nem lehet hall­gatni senkinek. Először azt gondolta, aláírtam a béke­ívet ... de az iratok rendezgetése közben új meg új gondolatok vertek fészket az agyában. Elmélázott az életen, az életén. Az első világháború vége fele született, forradalmak, munkanélküliség ... nem so­kat értett ezekből, sodródott az árral. A második világháború már belemart ordas fogaival az ő kis életébe is. Majd a gyer­mekeire gondolt — négy kis ártatlan vi­rág, akik bizukodó, kandi szemekkel néz­nek a holnap elé ... Nekik talán jobb éle­tük lesz, ha a béke fennmarad. A béke, az aranyszárnyú béke, mely fehér galamb alakjában ott röpköd a kék zászlókon. Aztán Picassóra gondolt, aki a galambot festette. A könyvtárban, ahová néha el­ment és művészeti könyveket nézegetett, látta a festő eddigi khűveit is: egyenesek, görbék, hullámvonalak, négyzetek, három­szögek, kétfejű emberfélék és aztán a bé­kegalamb. Micsoda útat tett meg a mű­vész a galamoig! A munka végetért, már ott ls volt a gyűlésen. Ismert arcok. Néhány tu­cat ember. Figyelve dőlt előre, hallgatta az előadót. Az beszélt a nyugati mester­kedésekről; a bandungi értekezletről, ahol Ázsia és Afrika népei minden gazdasági és ideológiai különbözőségük ellenére sok mindenben megegyezésre jutottak; az oszt­rák békeszerződés megkötésének lehetősé­geiről fll — Mennyi minden történik a világon az én otthonom falain kívül. Az egyszerű emberek mindenütt küzdenek a holnapért, az életért, majd örömmel gondolt arra, nogv nálunk már a mában megvan a holnap ígérete. De nem lehet megpihenni: A békéért állandóan résen kell lenni, min­den becsületes embernek. Minden ered­ményre újabb ellentámadások következnek. Mikor gondolataiban idáig jutott, szót kért. Az előadói tisztáinál ülők kissé megle­petve néztek rá: ez az ember eddig mindig hallgatott. Bizonyára valami fontosat akar mondani. Horvát pedig mondta. Lassan, akadozva kezdte, hiszen nem volt gyakorlott felszó­laló. Magáról beszélt, az életéről, gyerme­keiről, a munkájáról. Egyre melegebb lett a hangja és folyamatosabb a mondandója. Érdeklődve hallgatták. V/alami nagy, felemelő gondolattal sze­rette volna befejezni felszólalását, ha már így kivirágzott a szíve. S ekkor eszébe jutott egy verseskötet, melyet április 4-én kapott a jó kultúrmunkáért. Egy vers kü­lönösen megragadta a könyvből. S már mondta is Ady egykori, de mának is szóló verssorait: „... örzffk, vigyázzatok a atrá­(zsán, Az Élet él és élni akar, Nem azért adott annyi szépet. Hogy átvídoljanak most 'rajta Véres és ostoba feneségek ..." A figyelő emberek szeme kigyúlt és a fle«p vak továbbrezegtek bennük. Mikor elindultak hazafelé, Horvát hal­lotta, amint mondogatják, ízlelgetik a sza­vakat: „.., S a eslllagszdrd éjszakák Ma sem engedik feledtetni Az ember Szépbe-szőtt hitét.. Néhányan az arratartók közül hozzája csat­lakoztak. Csendben mentek. Majd így szólt egyikük: — Mondd! Hogy értette a költő, kik azok az őrzők? Valami — megvilágosodott benne. — Az őrzők mi vagyunk! A nép! Hallgattak. Friss tavaszi szelek nyöget­ték a fákat és meghimbálták a sárga fényt permetező utcai lámpákat, Nagy Dezső A tanácsi szervezet időszerű kérdéseiről rendez előadás­sorozatot a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara A Szegedi Tudományegye­tem Állam- és Jogtudományi Kara a Magyar Tudományos Akadémia jogi főbizottságá­nak állomjogi szekciójával együttesen, hazánk felszaba­dulásának 10. évfordulója alkalmából a tanácsi szer­vezet időszerű kérdéseiről rendez előadássorozatot a Szegedi Városi Tanács dísz­termében, Széchenyi tér 7. szám alatt. A:: előadássorozat négy vitából áll: május 19-én csütörtökön délután 3 órakor Kovács István egyetemi ta­nár dékán "Államszerveze­tünk fejlődésének elméleti alapjairól*, május 20-án pén­teken délelőtt 9 órakor An­talffy György egyetemi ta­nár *A párt vezetőszerepe a tanácsi munkában* címmel, május 20-án pénteken dél­után 3 órakor Martonyi Já­nos egyetemi tanár, rektor­helyettes »A végrehajtó bi­zottságok munkamódszerének Koromsziget...— sem­mitmondó kis dombocska, mely az egyik fehértói halas­tó tenget ében mint kis va­kodtúrás küzd az ostromló árral. A Koromsziget nem szirt és nem is hegy, csak amolyan dombocska, melyet a homokjárta buckákon egy valamire-való vihar is össze­hord. Alig hosszabb 70 lé­pésnél. szélessége sincs több, mint 25—30 lépés. Valamikor a *Vadfehértó* korszakában a juhászdinasztiák idején a Korom család uralta ezt a "magaslatot*. Ezen a méter magas földpúpon állott a zsuptetős rezidencia, melyet norn ok nélkül tettek a há­romezer holdas sivatag leg­magasabb pontjára. Tavasz­szal és ősszel vadvizek zú­dultak ide. Akkor ez a domb dacolt a vadvizek árjával és néha a nyári felhőszakadá­sok hirtelen támadt tenger­nyi vizével. Most valódi szigetté lépett elő az egykori juhásztanya. Immár a XI. számú 400 hol­das halastó veszi körül és öleldesi állandó vizével. így parancsolta ezt a halüzem fejlesztése. Évről évre ma­gas hullámok ostromolják könnyen omladozó partjait és nagy darabokat rabol el, ha­rapdál ki a víz a szigetből. Az árván maradt kunyhó zsupfedelét is szerte hordták a vad pusztai szelek, a sárfa­lakat viharok, esők és szelek mosták, omlasztották, döntö­gették. Ma már néhány kor­só — és pipacserép. na meg egy-egy, a betyárvilág­ból előkerült emberi csont­darab hirdeti, hogy ezen a szigeten emberek élték sok­SZEGEDI MADÁRHEGY szor rejtelmes életüket, tá­vol a világtól. A sziget neve ma is­mertebb, mint valaha. Azzá tették a madarak, Fehértó madarai. Első években a Fe­hértó őslakói szállták meg; gulipánok, gólyatöcsök és széki lilék. Ezek a mocsár járó madarak hamar leszorultak. Hiányzott fiaik neveléséhez a sekélyes part, meg azután lassanként a sirályok kezdet­tek kellemetlenkedni. A mély vizeket kedvelő dankasirá­lyok mind nagyobb számmal lepték el a szigetet, s a fő­bérlők lassan kiszorultak. Si­rályok szigete lett a Korom­szigetből. Minden talpalatnyi helyet elfoglaltak a költőpá­rok. Fészek fészek mellett épült, a sziget látogatása emiatt a legnagyob óvatos­sággal volt csak lehetséges. Csak a mély vizek korlátlan szárnyas bajnokát, a halász­csért engedték be, a sirályok azokkal véd- és dacszövet­ségbe léplek. Mert a csér gyorsabb röptű, merészebb és eredményesebb támadó, mint a sirály. A sokszáz pár dan­kasirály így békés együtt­élésben költ ma ls vagy száz párnyi halászcsérrel a Koromszigeten. Rajtuk kívül egy-egy récepár lophatja be magát a füves sűrűségbe ész­revétlenül, s fű alatti alag­utakon jut el láthatatlan ott­honába. A megszállók hűségesen és bajtársi szövetségben ügyei­re. Veszedelmes szárnyas ra­gadozó ide be nem teheti a lábát. A közelbe kerülő héja vagy gém is megbánja, ha a sziget felé veszi útját. Adott vészjelekre — mint gong­ütésre — egyszerre a leve­gőbe emelkedik a temérdek madár és a szó szoros értel­mében átláthatatlanul befe­dik az eget. Irtózatos zsivaj, harci zaj tölti be a levegőt. A héja menekülésre veszi a dolgot, miközben a nyugta­lanítás tervszerűen megy. Felülről a csérek, oldalról a sirályok meg nem szűnő fel­váltott támadása éri a magá­nyos madarat. A fiókák ezalatt a sűrűbe rejtőznek. A szürkegém rekedt kráko­gással menekül, hosszú nya­kát, gerincét mélyen behor­pasztja. ha csér vagy sirály vágja felülről. A veszedelmes ellen­ség meghátrálására jellem* ző az alábbi sólyom eset. A védett és már irtás követ­keztében igen meggyérült vándorsólyom május , elején már csak elvétve látható az Alföldön. Egy elkésett vándorsólyom naponta elfogott zsákmányát, mely kezdetben házigalamb volt, ott ette meg zavar­talanságában a Koromszige­ten. Az első megtelepülő si­rályok riadtan menekültek messziről előle. Később már a sirályok közül fogott el na­ponta egy-egy madarat. Ezt is a Koromszigeten cseme­gészte be. A sirályok szapo madár szétiépését később már nyugodtan nem végez­hette el, az állandóan szapo­rodó, nyugtalanító és vagdo­só sirályok miatt s ezért si­rály-zsákmányával a távo­labbi szántóföldekre szár­nyalt. Napok alatt a sirályok nagy tömegben lepték el a szigetet, a közeledő sólyom láttára a levegőbe emelked­tek s az éktelen zsivajtól és kavargó tömeg elől a sólyom más irányt vett. Ember köze­ledtére is hasonló a kép. A sok fehér madártól messziről behavazott sziget egyszerre megelevenedik, kavargó ma­dár-tömeggé lesz; a pokoli lármától, pörlekedő és szidal­mazó, fenyegető madárhang­tól egymás beszédét sem halljuk. A merészebbek, mint suhanó rakéták arcunkat sú­rolják, felülrőf néha koppa­nást , érzünk fejünk tetején. Ninps az a januári sűrű hó­zivatar, mely túltenne ezen a madár-hózaporon. A re­pülni nem tudó apró madár­sereg mint temérdek kis já­tékhajó már messzire szana­szét úszkál a nagy vízen. Mintha csak tudnák, hogy utunk célja sz, hogy jelző­gyűrűk kerüljenek az apró csér- és slrálylábakra. A se­bes úszással menekülő fiatal madarak összeszedése nem könnyű feladat. Három év alatt azért mégis közel ezer apró madár lábára került a magyar jelző-gyűrű. Megis­mertük a fehértói madarak téli szállását. Egymás után jelentették a Földközi tenger dalmát, olasz, afrikai és nek az otthon sértetlenség^-. rodtaíc, A, közülük elfogott- francia. partraról?«'szegedi sirályok jelenlétét. De még más miatt is nö­velte madártani hírét a sze­gedi "madárhegy*. Itt fész­kelt le először hazánkban Dél-Ázsia nagyobb tavainak a sirálya, a szerecsensirály. 1953-ban fiakat nevelt és 1954-ben is megtelepedett több párja. Ismertük ha­zánkból néhány előkerült kó­borló példányát, azonban az a körülmény, hogy éppen a Koromszigetről indult el a magyar föld meghódítására és itt lett magyar-honos ma­dár, elsősorban mégis csak a szegedi Fehértó s a Korom­sziget tudományos értékének a javára írandó. Hogy meddig dacol­hat a Sándort'alva felől gyakran előtörő északi szelek verdes­te hullámokkal a "madár­hegy*, nem tudjuk. Egy azonban biztos: védeni, óvni kell ezt a szegedi nevezetes­séget és háboríthatatlanságát továbbra is fenn kell tartani a madárvilág számára. Még azt is megérdemelné, hogy bevédjük partjait s így biz­tosítsuk fennmaradását. A szegedi halastó megértő ve­zetősége már kivette a többi szigetek sorsa alól s itt nem létesit vízzel felduzzasztott ivó-tavakat. A sirályok., csérek védett madarak. A sirály a mező­gazdaságnak felbecsülhetetle­nül hasznos, dolgos munká­sa. így párosul a tudomá­nyos érték a nagy gyakor­lati eredménnyel. A szegedi -madárhegy* pedig tovább fogja hirdeti a nagyvilág előtt a szegedi Fe­hértó tudományos madártani értékét. L2 ' Dl« DuetAQátci főbb elvi kérdései—ről és május 21-én, szombaton dél­előtt 9 órakor Szamell Lajos egyetemi tanszékvezető do­cens »A tanácsok és szerveik működésével kapcsolatos el­járási problémák« címmel tart előadást. Az előadásokat szabad vita követi. A szom­bati — utolsó — vita után Beér János egyetemi tanár mond zárszót. Az előadássorozat szervező bizottsága külön gondoskodik a Budapestről és az ország más városaiból érkező ven­dégekről. Az előadássorozat befejeződése után pedig kü­lön repülőjáratot biztosítanak Szegedről Budapestre a rész­vevőknek. = HMEK= — Az MSZT szegedi orvos­csoportja rendezésében má­jus 13-án, pénteken délután 6-kor Román József egész­ségügyi miniszter tart elő­adást -Egészségügyünk fej­lődése a felszabadulás óta* címmel, orvosok és egészség­ügyi dolgozók számára. Az előadás után a jelenlévők megbeszélik az előadás kap­csán felmerült problémákat — Műsoros béke-estet tar­tanak ma este 6 órai kezdet­tel a Belváros II. területén lévő békebizottságok a Zászló utca 2 szám alatt. Az esten megemlékeznek a fasizmus leverésének 10. éves évfor­dulójáról. A műsoron közre­működik a Textilmüvek ze­ntkara, Kevey Zsóka énekes­nő, a Seprőgyár kultúrcso­portja és még sokan mások, — A Szülök Akadémiáján — melyet a TTIT a Pedagó­gus Szakszervezettel karöltve rendez — ma, csütörtökön két előadás lesz. A Radnóti gimnáziumban este 6-kor Arató Ádám főiskolai docens -Szülök és nevelők együttes küzdelme a gyermek jó ta­nulásáért* címmel a közép­iskolás ifjak szüleinek, a Csongrádi-sugárúti általános iskolában ugyancsak este 6 órai kezdettel Muhy János egyetemi tanársegéd »Járjon­e óvodába a gyermek? (Élő­készítés az iskolai életre)* címmel az általános iskolás gyermekek szüleinek tart előadást, Belépődíj 2 forint^

Next

/
Oldalképek
Tartalom