Délmagyarország, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-12 / 110. szám

VILÁG VRÖLETARJÁI BHMA6YAB 0 RSfAfi AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 110. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1955. május 12. MAI SZAMUNKBÓL: A szovjet kormány javaslata a fegyverzet csökkentése, az atomfegyver eltiltása és az új háború veszélyének elhárítása kérdésében (2. oldal) Szegedi madárhegy (4. oldal) Erősödjék tovább tsz-eink és az egyéni gazdák nagy barátsága Ha széttekintünk a szegedi határban, láthatjuk — még a leggonoszabb ellenség sem tagadhatja —, a Dózsa, a Felszabadulás, az Alkotmány és a többi szövetkezetek sokszáz holdas búzatáblái sokkal, de sokkal szebbek, nagyobb termést ígérnek, mint az egyénieké. A legjobb egyéni gazdák közül is jelenleg sokan keresik fel a kerületi tanácsokat, hogy engedélyt kérjenek rosszul telelt, csócsárolók által elpusztított vetéseik kiszántására. Ezek a károk azért következhettek' be, mert az egyéni klsparcellás termelési viszonyok között még a legelemibb agrotechnikai eljárásokat sem lehet betartani. Nem lehet szabályos vetésforgókat alkalmazni. Azokon a területeken, ahol a mult években már többször termeltek kalászost, most szinte elkerülhetetlenné vált a kukac-kár. A csócsároló férgek lárvái már a mult évben vagy még előbb megfertőzték ezeket a kis parcellákat s a fertőzés tovább terjedhetett; mert a most súlyosan károsodott egyéni gazdák ismét kalászost vetettek a földbe. Szövetkezeteink viszont egyre nagyobb mértékben alkalmazzák a fejlett mezőgazdasági termelési módszereket s ennek köszönhető, hogy vetéseik most minden egyéni gazdáénál szebbek. Rovar-, egér-, vagy gyomkártevők miatt most a tavaszon egyetlen barázda-feneket sem kellett kiszántaniok, tavaszi kapásnövénnyel hasznosítaniok. Elegendő igaerejük, növényvédő szereik vannak ahhoz, hogy esetleges fertőzés esetén terméseiket megvédjék. Minden hozzáértő gazdaember láthatja — akár milyen legyen is aratásig az időjárás — tsz-eink gabonatermés átlagai legalább 2—3 mázsával nagyobbak lesznek az egyéniekénél. Ha a termésátlag összehasonlításánál az egyéniek kiszántott gabonaföldjeit is figyelembe vennénk, akkor nem 2—3, hanem négy, sőt Öt mázsával is nagyobb lenne a szövetkezetek javára a különbség. Ugyanez a helyzet más növényféleségeknél is. Bizonyítékul elég felhozni az Üj Élet TSZ tavalyi kukoricatermés eredményeit. Itt minden munkaegységre többek között 12 kilogramm kukorica is jutott. Pedig bőven tartottak vissza a közös állatállomány részére is. Az a szövetkezeti tag, aki elérte a 300 munkaegységet, egyedül kukoricából 36 mázsát kapott. Ilyen munkaeredményekkel nagyon kevés egyéni gazda dicsekedhet városunkban. Ezek a példák önmagukért beszélnek, s a legszebb szavú agitációnál is jobban hatnak. Érthető tehát, miért növekedett meg városunk és a környék egyéni parasztságának szimpátiája a tsz-ek iránt. Az elmúlt téli és tavaszi hónapokban csak Szegeden mintegy 150 paraszt vagy volt parasztcsalád lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Városunk egyéni gazdái, különösen a 4—6 holdas kisparasztok, szeretik szövetkezeteinket azért is, mert a nagy vetési kampánymunkák idején a saját zsebükön érzik, hogy a tszrek mennyire megvédik őket a kulákok gépuzsorájától. 12—15 forint helyett 5—6 forintért adták szövetkezeteink kölcsön vetőgépeiket a hozzájuk forduló egyéni gazdáknak. Sokak előtt világossá vált, hogy a többtermelésért nem a kulákok, hanem a termelőszövetkezetek nyújtják az igazi, baráti segítséget. Termelőszövetkezeteink igazgatóságainak, pártszervezeteinknek és minden egyszerű szövetkezeti embernek ezután méginkább azon kell lenni, hogy tovább szélesedjék, terebélyesedjék közöttük és az egyéni parasztság között lévő jóbaráti kapcsolat. Erejükhöz mérten még nyújtsanak nagyobb segítséget a hozzájuk forduló egyénieknek. A paraszti becsület nem engedi meg, hogy egyetlen egyéni gazda is elfeledje, hogy vele a szövetkezet már több esetben jót tett, s ha bajba jutott, segített rajta. Ennek a nagy barátságnak azonban nemcsak a segítségnyújtásban szabad megnyilvánulnia. Az Alkotmány TSZ május elsejei házi mulatságán legalább anynyi egyéni gazda és hozzátartozója vett részt, mint amennyi tagja van a szövetkezetnek. Tsz-tagok, egyéniek boldogan mulattak együtt, hiszen örömük, boldogságuk és a munkában előforduló nehézségeik is közös. Szinte mindenben egymásra vannak utalva. Az egyénieknek segítségre, a termelőszövetkezeteknek pedig sok-sok új belépőre, még több szorgalmas munkáskézre van szükségük. Hogy még jobban megmutathassák a nagyüzemi termelés fölényét a kisparcellás gazdálkodással, a mezőgazdasági termelés kapitalizmust, kizsákmányolást tápláló módszerével szemben. A baráti kapcsolatok további erősítéséhez fontos az is, hogy a tsz-ek belső életükben a szövetkezeti demokrácia betartásában is fedhetetlenek legyenek. Az alapszabályzat mindenkire, kezdve az elnöktől, egyformán kötelező. Senkinek sem lehet a megengedettnél nagyobb háztáji gazdasága. Annak a tsz-tagnak, akinek több állata, földje van, mint amennyit a szabályos háztáji gazdaság elbir, az okvetlen elmaradozik a közös munkából, hátráltatja a termelést. Amit behoz a réven, többszörösen veszíti el a vámon. Nemcsak neki, de tagtársainak is kevesebb lesz a közösből származó jövedelme. Az ilyen példákat hamar észreveszik a kívülállók s éppen ezek miatt már eddig is nagyon sok egyéni gazda döntött úgy, hogy még vár a szövetkezetbe valé belépéssel. Szövetkezeteink és az egyéniek barátságának további erősödése függ most attól is, hogy miként végzik a tsz-ek a rájuk váró nyári nagy növényápolási munkákat. Sikerül-e veszteség nélkül csűrbe tenni a termést? Ha ismét követendő példát lótnak majd egyéni gazdáink, kétségtelen, hogy a jövő évben májusig 150 család helyett sokkal több dolgozó paraszt hagy fel a mezőgazdasági termelés régi módszerével, s a jobb megélhetés útjára lép. Megnyílt az európai államoknak az európai béke és biztonság biztosításával foglalkozó varsói értekezlete Varsó (TASZSZ) Május 11-én középeurópai idő szerint 10 órakor Varsóban, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának helyiségében megnyílt az európai államoknak az európai béke és biztonság biztosításával foglalkozó értekezlete, amelyet az európai országok 1954. november 29—december másodíki moszkvai értekezletén elfogadott határozatából eredő kérdések megvitatására hívtak össze. Az értekezlet munkájában az 1954. december másodiki moszkvai nyilatkozatot aláíró államok — a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Magyar-Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság és az Albán Népköztársaság —* kormányküldöttsége vesz részt. Az említett államok küldöttségének tagjai: a kormányfő, a külügyminiszter, a honvédelmi miniszter és más államférfiak. Az értekezlet munkájában megfigyelőként résztvesz a Kínai Népköztársaság képviselője is, Az értekezlet megnyitásánál jelen voltak a lengyel és a külföldi sajtó tudósítói. Az értekezlet az első ülésen elnöklő Cyrankiewicznek, a Lengyel Népköztársaság küldöttsége vezetőjének megnyitó szavaival nyílt meg. Az értekezletre — mondotta — felelősségteljes feladat hárul. Meg kell ugyanis beszélnünk a konkrét eszközöket, amelyek országaink biztonságát és ezzel együtt Európa békéjét biztosítják. Kemény léptekkel haladva biztonságunk és függetlenségünk védelme útján, nem hanyagolunk el egyetlen lehetőséget sem, hogy enyhülést érjünk el a nemzetközi helyzetben és feltartóztassuk azt az őrült fegyverkezési versenyt, amelyet az imperialista és militarista körök indítottak el. Éppen ezért van olyan nagy jelentősége a varsói értekezletnek. Magára fogja vonni mindazon nemzetek figyelmét, amelyek az európai béke védelmében és megszilárdításában érdekelve vannak. Komoly lépés lesz ez előre a kollektív biztonság elvei megvalósításának útján. Hatalmas gátat emel a militaristák, a revansvágyók, a hitlerista Wehrmacht újjáélesztőinek agresszív mesterkedéseivel szemben. N. A. Bulganyin nyilatkozata ügyét fenyegetik. Az azóta bekövetkezett események megerősítették ennek az elemzésnek helyes voltát. N. A. Bulganyin a következőkben részletesen foglalkozott a párizsi egyezmények ratifikálása után bekövetkezett helyzettel, továbbá a szovjet kor mány javaslatával a fegyverzet csökkentése, az atomfegyver eltiltása és az új háború veszélyének elhárítása kérdé sében, hangsúlyozta az európai biztonság kérdésének jelentőségét, majd a kővetkezőket mondotta: A szovjet kormány úgy véli, hogy Európa békeszerető népeinek ilyen körülmények között gondoskodniok kell biztonságuk biztosításáról. Ezt azon az alapon kell megtsnniök, amelyet a 8 állam moszkvai értekezlete és ezen államok ezt követő tanácskozásai megjelöltek. A Szovjetunió kormánya kifejezi azt a kívánságát, hogy a jövőben lehetőség nyíljék az európai biztonság olyan biztosítására. amelyben résztvesz valamennyi európai állam továbbá az Egyesült Államok is. A moszkvai tanácskozás élősegítette a demokratikus tábor erőinek további tömörülését és rokonszenvező visszhangosat A szovjet kormány védel- ^eltettÉ a b(;ke minden barátja N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke az európai államoknak az európai béke és biztonság biztosítása érdekében összehívott varsói értekezletén többek között a következőket mondotta: Amikor a szovjet kormány az európai államok és az Amerikai Egyesült Államok figyelmébe ajánlotta az összeurópai biztonsági rendszer szervezetének tervezetét, akkor sajnos ezt a javaslatot a nyugati hatalmak nem támogatták és a javaslat megvalósítatlan maradt. A nyugati hatalmak előnyben részesítették a német militarizmus helyreállításának politikáját annak minden következményével együtt, azt a politikát, amely a Nyugateurópai Unió formájában háborús csoportosulás létesítését irányozza elő a remilitarizált Nyugat-Németország részvételével. Ez a politika pedig utat nyit az új agresszió felé, fokozza az új háború veszélyét és veszélyezteti a békeszerető államok nemzeti biztonságát. A szovjet külpolitikának változatlan elve a különböző társadalmi rendszerek egymás mellett élésének lenini elve. mezi ezt az elvet, hogy megszabadítsa az emberiséget a háború szörnyűségeitől és szenvedéseitől, bizto sífcsa a népek számára a békét és a nyugalmat. A Szovjetunió aktívan harcol a béke megszilárdításáért és a nemzetközi feszültség enyhítéséért, üdvözli más országok kormányainak ilyenirá nyű lépéseit. A szovjet kormány ezért tulajdonít rendkívül nagy jelentőséget a jelen tanácskozásnak, amelynek meg kell tárgyalnia az európai béke és biztonság biztosításával kapcsolatos kérdéseket. A mult év végén az európai országok moszkvai értekezletén az itt képviselt államok kormányai megállapodtak abban, hogy abban az esetben, ha a párizsi egyezményeket ratifikálják, újból meg kell vizsgálni a helyzetet. Ez a szükségesség most beállott. A párizsi egyezmények ratiflkálasa ténnyé lett. Ez komoly változást okozott az egész nemzetközi helyzetben és új feladatokat tűzött a békeszerető államok elé. A moszkvai értekezlet résztvevőinek felszólalásai, valamint az általuk elfogadott nyilatkozat mindenre kiterjedően elemezte a párizsi egyezményeket és megmutatta azokat a veszélyeket, amelyek az európai béke ban. Az értekezleten résztvevő országok népei egységesen helyeselték ezt a munkát. Az értekezlet újból alátámasztotta országaink szoros és szívbőljövő barátságát és együttmű ködési körük kiszélesítésére vezetett. Együttműködésük most a közös védelem megszer vezésével kapcsolatos kérdések területére is kiterjed. A moszkvai értekezlet egységesen elfogadott nyilatkozatában a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság. Magyarország, Románia, Bulgária és Albánia kijelentette, hogy a kialakult helyzet napirendre tűzi az értekezleten képviselt államok erőfeszítései egyesítésének feladatát biztonságuk biztosítósa céljából. Ezek az államok akkor kijelentették, hogy haladéktalanul intézkedéseket kell tenni, hogy a nyugati hatalmak katona: tömbjének agresszív erőivel szembeállítsák a békeszerető államoknak biztonságuk biztosítása érdekében egyesített erejét. A moszkvai értekezlet résztvevőinek az értekezlet óta folyt tanácskozásai a nézetek teljes egységét tárták fel a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötélamint az ilyen szerződés elveire nézve. Ismeretes, hogy országaink között új, a történelemben példa nélkül álló kapcsolatok alakultak ki. Ezek a kapcsolatok a célok és érdekek közösségén, az egyenjogúság, az állami szuverénitós tiszteletbentartása és a belügyekbe való be nem avatkozás elvein alapszanak. Államaink őszintén törekszenek egymás segítésére és a közös felemelkedés elérésére. Az országaink közötti kapcsolatokban megtestesülnek a szocialista internacionalizmus nemes elvei, a szabad és egyenjogú népek testvéri barátságának nagy eszméi. Majdnem valamennyi államunkat kétoldalú barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés fűzi egymáshoz. E szerződéseknek fontos szerepük volt és van az európai béke és biztonság biztosításában. Az új helyzetben azonban ez már nem elegendő. .Valamennyien megegyeztünk abban, hogy az államaink biztonságát fenyegető veszély, amely a nyugati hatalmak agresszív intézkedései következtében megnövekedett, megköveteli az erőfeszítések egyesítését és új intézkedések megtételét békeszerető országaink védelmi képességeinek szilárdítására. E célokat kell szolgálnia barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződéseknek, amelyek megkötése céljából itt összegyűltünk. A szerződésben meg kell szabni a közös védelmi kötelezettségeket, a szerződés valamely résztvevője ellen irányuló fegyveres támadás esetére. Ha ilyen támadás történik, a szerződésben résztvevő minden államnak az egyé ni. illetve kollektív önvédelem jogának megvalósításaként, az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának 51. cikkelye értelmében haladéktalanul segítséget kell nyújtania a megtámadott államnak, illetve államoknak, egyénileg és a szerződés más résztvevőivel megállapodva minden szükségesnek mutatkozó eszközzel, beleértve fegyveres erő alkalmazását is. Ebben az esetben a szerződés résztvevő államainak haladéktalanul tanácskozniok kell egymással azokat a közös intézkedéseket illetően, amelyeket a nemzetközi béke és biztonság helyreállítása és megtartása érdekében meg kell tenni. A moszkvai értekezleten el sének szükségességét illetően fogadott nyilatkozatnak mega moszkvai értekezleten, felelően a szerződésnek elő résztvett 8 állam között, va-, kell írnia azon fegyveres erők egyesített parancsnokságának létrehozását, amelyeket a szerződés résztvevőinek megállapodása alapján e parancsnokság hatáskörébe utalnak. Tervbe van véve az is, hogy e szerződés résztvevői megteszik a védelmi képességük szilárdításához szükséges, egyéb megegyezéssel megállapított intézkedéseket is, hogy szavatolják határaik és területük érintetlenségét és biztosítsák a védelmet az esetleges agresszió ellen. A szerződés-tervezet szerint a szerződés résztvevői tanácskozni fognak egymással minden olyan fontos nemzetközi kérdésben, amely közös érdekeiket érinti. Magától értetődik, hogy a szerződésben résztvevő • országok együttműködése nemcsak a közös védelem kérdéseire, hanem a gazdasági és kulturális kapcsolatok továbbfejlesztésének és szilárdításának kérdéseire is kiterjed. Az imperialista államok-létesítette tömbök az uralom és alárendeltség elvén alapszanak. Ilyen azoknak a tömböknek a természete, amelyek szervezőik — az imperialista nagyhatalmak — érdekeit szolgálják. Ezeknek a hatalmaknak kormánykörei bevonják a kicsiny országokat az általuk létesített agresszív háborús csoportosulásokba, hogy tmbertartalékot nyerjenek, biztosítsák új felvonulási terürületek és katonai támaszpontok létesítését. Emellett szövetségeseik politikai és gazdasági alárendelésére is felhasználják az agresszív tömböket. Mindenki tudja, hogy az Északatlanti Szövetség megteremtése óta a benne résztvevő országok gazdasági és politikai függetlenségén jelentékeny csorba esett. Az Amerikai Egyesült Államok, amely ebben az agresszív tömbben a fő szerep, egyre inkább leigázza a tömb más résztvevőit. Az elénk terjesztett szerződés-tervezet merőben más elveken alapul. Államainktól, népeinktől és társadalmi rendszerünktől idegen az az elv, hogy egyik állam uralkodjék a másik, egyik nép a másik felett. Szerződés-tervezetünk nz állami szuverénitós tiszteletbentartásának és a belügyekbe való be nem ava'kozásnak elveiből 'adui ki. amelyek az itt képvise't összes államok külpolitikájának alapjai. Ismeretes, hoev azok az agresszív szerződések, amelyeket az imperialista álla(Foly tatás a 2. oldalon.)