Délmagyarország, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-08 / 107. szám

•Márna®, 1955. május 8. 3 DÉLHOGYDRORSZAG ^Folytatás a 2. oldalról.} Iparban, sem az építőiparban nem csakfcent az előírt mértékben, sőt a tervidőszak utolsó évében emelkedett Az iparosítás érdekében végrehajtott beruházásoknál nem mindig és nem kellőkép-pen érvényesültek a gazdaságosság szempontjai. A beruházások egy része a tervezettnél többe került, nem készült el az előírt határidőre. A nagy és új beruházások mellett az ipar több területén nem fordítottak kellő gondot a meglévő 'gépek és felszerelés felújítására, rendszeres karbantartására. A ötéves tervidőszakban — elsősorban a régebbi üzemekben — nem fejlődött kellőképpen az ipar műszaki színvonala. A gépesítés, az automatizálás és a legkorszerűbb gyártási eljárások alkalmazásának mértéke nem volt kielégítő. m, Mezőgazdaság A mezőgazdaság termelőerőinek fejlesztésére jelentős összegeket fordítottak: 5 év alatt 9,2 milliárd forint, az összes beruházások 13,8 százaléka jutott mezőgazdasági beruházásokra. A tervidőszak alatt 13 200 traktort, 2200 aratócséplőgépet (kombájnt), 2900 cséplőgépet, 12 000 traktorekét, 4900 traktorosvetőgépet, 3600 kévekötő-aratógépet és több tízezer más kisebb mezőgazdasági gépet kapott a mezőgazdaság. 5 év alatt több mint 150 000 kat. holdat tettek öntözhetővé, mintegy 360 000 holdat erdősítettek és fásítottak. A mezőgazdasági termelés növekedése — a jelentős beruházás ellenére — nem elégítette ki a népgazdaságnak a mezőgazdasággal szemben támasztott növekvő igényeit. A termelőerők fejlesztése megteremtette a mezőgazdaság szocialista átalakításának anyagi alapját. 1954-ben az ország szántóterületének egyharmada tartozott a szocialista szektorhoz. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek a tervidőszak alatt jelentősen fejlődtek. A mezőgazdaság fejlesztésére fordított erőfeszítések azonban még nem tükröződnek megfelelően a mezőgazdasági termelés növekedésében. Az új szocialista nagyüzemek egy része kezdeti nehézségekkel küzdött, a túlsúlyban lévő kisáruterrrnelő gazdaságok nem alkalmazhatják megfelelően a gépesítés és fejlett agrotechnika eredményeit, s a mezőgazdasági termelés még túlságosan nagy mértékben függött az időjárástóL A mezőgazdaság növényi és állati termékekből együttesen 1954ben 12 százalékkal nagyobb mennyiséget termelt, mint 1949-ben; megközelítőleg annyit, minit a jó időjárás következtében rekordtermésű 1938. évben. A mezőgazdaság árutermelése 1954-ben 16 százalékkal volt nagyobb, mint 1949-ben. Az ötéves tervidőszakban fe> 1931—40. évek átlagához képest —i megváltozott a növénytermelés szerkezete: megnövekedett a munkaigényes, nagyobbrészt ipari kultúrák aránya: csökkent a külterjesebb növénytermelési ágazatok — elsősorban a gabonaneműek vetésterülete. Az ötéves terv időszakában a kenyérgabona átlagtermése mintegy 7 százalékkal volt magasabb az 1931—40-es évek átlagánál, az átlagtermés növekedése azonban nem pótolta a vetésterület csökkenését (1938ban a vetésterület 40.9 százalékán termeltek kenyérgabonát, az elmúlt 5 év átlagában ez az arány 35 százalék körül mozgott.) Az egy főre jutó kenyérgabona fogyasztás 1954-ben magasabb volt, mint 1938-ban. A legfontosabb takarmánynövények közül a kukorica és az árpa termésmennyisége 5 év átlagában némileg meghaladta az 1931 •—40-es évek átlagát. A zabtermelés csökkent. Az állatállomány takarmányellátása az ötéves terv éveiben nem volt kielégítő. A burgonya termésátlaga 5 év átlagában kat. holdanként 4,4 mázsával (11,1 százalékkal) volt magasabb, mint az 1931—40-es évek átlaga. Cukorrépából az öt év átlagában több mint kétszer annyit termeltek, mint az 1931—40-es évek átlagában. A textilipari növések vetésterülete a tervidőszakban 30 százalékkal emelkedett. Az olajos növények vetésterülete csökkent. Zöldséget 1954-ben több mint 150 százalékkal nagyobb területen termeltek, mint 1949-ben. A rizs vetésterülete és termésmennyisége 1954-ben 1949-hez vizsonyítva mintegy háromszorosára emelkedett. Az ötéves terv időszakában 40 000 kat. hold üzemi gyümölcsöst és 9300 kat. hold (ebből 1954-ben 2900 kat. hold) szőlőt telepítettek. Az új telepítés azonban nem pótolta a kiöregedett és kipusztult szőlőtőkéket, Az ötéves terv időszakában az öntözött terület jelentősen megnövekedett: 1954-ben több mint háromszor annyi területet öntöztek, mint 1949-ben, ezen belül az öntözéses kertészet mintegy 9,5 szeresére növekedett. Az öntözött terület további nagymérvű növelését teszi lehetővé az ötéves tervidőszakban épített Tiszalöki Duzzasztómű és a Keleti Főcsatorna, A növénytermelés fejlesztését szolgálta a műtrágyafelhasználás növelése és a fokozódó gépesítés. 1954-ben a műtrágyafelhasználás mintegy 160 százalékkal volt nagyobb, mint 1949ben. A szocialista nagyüzemek egy kat. holdra jutó műtrágyafelhasználása az ötéves terv végén kilencszerannyi volt, mint az egyéni gazdaságoké. Növekedett 5 év alatt az istállótrágyázott terület is. 1954. év végén 312 gépállomás működött. Az egy gépállomásra jutó erőgépek száma 1950 óta 68.4 százalékkal nőtt. A gépállomások által végzett összes gépi munka mennyisége az ötéves tervidőszak alatt több mint megkétszereződött és az egy traktorra jutó munkateljesítmény 16.3 százalékkal emelkedett. A növényápolást, a kapásnövények és a szálastakarmányok betakarítását csak kis mértékben végezték gépekkel. Az állami gazdaságokban 1954-ben már az őszi mélyszántás 98.7 százalékát, a tarlóhántás 98.9 százalékát, az aratás 68.3 százalékát a sorközi kapálás 21.1 százalékát, a kaszálás 28 százalékát végezték géppel, A háborús károk következtében csökkent állatállomány már 1950 elején elérte a háború előtti színvonalat, de a tervidőszakban nem növekedett kielégítő mértékben. Az 1950. és 1955. év tavaszán végrehajtott állatszámlálás adatai szerint a sertésállomány 5 év alatt, 5.5 millióról 5.8 millió darabra nőtt. A szarvasmarhaállomány 5 év alatt 4.2 százalékkal csökkent. A szarvasmarhaállományon belül csőikként a tehenek aránya. A tej hozam nem volt kielégítő. A lóállomány az ötéves terv időszakában csak kevéssé változott, a juhállomány a tervidőszak alatt 78 százalékkal — évről évre egyenletesen nőtt, • Az ötéves terv éveiben lényegesen előrehaladt a mezőgazdaság szocialista átalakítása. 1954 végén 494 állami gazdaság és 4.381 termelőszövetkezet működött. Az állami gazdaságok szántóterülete 5 év alatt több mint háromszorosára nőtt. Bár az állami gazdaságok termelési eredményei a legtöbb területen meghaladták az országos átlagot, még nem használták ki eléggé a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeit. Az állami gazdaságok szerepe a lakosság és az ipar ellátásában állandóan növekszik. Az állami gazdaságok árutermelése 5 év alatt négy és félszeresére emelkedett. 1954-ben már a begyűjtött mennyiség jelentős hányadát: a kenyérgabona 19 százalékát, a rizs 49, a tej 22.5 százalékát és a gyapjú 27,7 százalékát adták az állami gazdaságok. Az állami gazdaságok állatállománya 5 év alatt ötszörösére nőtt. 1954-ben a begyűjtött vágómarha 23.3 százalékát, a vágósertés 53.6 százalékát adták az állami gazdaságok és az állami hizlaldák. Az állami gazdaságokban az egy tehénre eső vejhozam 2.744 literre emelkedett. Az állami gazdaságok állattenyésztésének gyorsabb fejlesztését az utóbbi években fékezte a takarmánytermelés alacsony színvonala. Az elmúlt 5 esztendő alatt mély gyökeret vert a termelőszövetkezeti mozgalom. Az 1953. és 1954. évi átmeneti visszaesés ellenére az elmúlt év végén csaknem 9-szer annyi család hatszor annyi földterületen gazdálkodott közösen, mint a tervidőszak elején. A termelőszövetkezetek jelentékeny része megszilárdult. Lényegesen javult a munkafegyelem, javult az elvégzett munkák minősége is. Ezek eredményeként 1934ben a termelőszövetkezetek csáknem 40 százaléka már az országos átlagnál magasabb terméseredményeket ért el. Az 1954. évi kedvezőtlen időjárás ellenére töb mint 400 termelőszövetkezetben a búza termésátlaga katasztrális holdanként meghaladta a 9 métermázsát. A közös állatállomány 5 év alatt több mint nyolcszorosára emelkedett. 1954-ben a megelőző évekhez képest jobban gondozták az állatokat. A tejhozam nem volt kielégítő. Az elmúlt 5 év alatt jelentősen gyarapodott a termelőszövetkezetek közös vagyona. Az egy kat. hold szántóterületre jutó közös vagyon mintegy 80 százalékkal, a szövetkezeti alap 137 százalékkal növekedett. A termelőszövetkezetek 5 év alatt igen jelentős beruházásokat hajtottak végre, amelyekhez az állam közel egy milliárd forint segítséget nyújtott. Emelkedett a tagoknak mind a közös gazdálkodásból, mind a háztáji gazdaságokból származó jövedelme. Az erdőgazdaságok 5 év alatt közel háromszor akkora területen telepítettek erdőt, mint amekkorán kitermelés folyt. Az ország erdőterülete 5 év alatt 12 százalékkal emelkedett, de mindez mégsem pótolta megfelelően a Horthy-korszak éveiben kiirtott erdőket. Az ötéves tervidőszak alatt mintegy 20.000 kat. hold mezővédő erdősávot létesítettek. Megkezdődött az erdőgazdasági munkák gépesítése. tea, kávé, a cukorka — és csokoládéáruk és a cigaretta fogyasztása is. A városi lakosság sertéshúsellátása azonban nem volt kielégítő. A közétkeztetés forgalma igen gyors ütemben nőtt: 1954-ben mintegy kétszerese volt az 1949. évinek. 1954 ben már kb. 800.000-en vettek részt üzemi étkeztetésben. Jelentős mértékben nőtt ? forgalom a ruházati cikkekből, elsősorban cipőkből, gyermekruházati cikkekből kötöttárukból, selyemszövetből stb. és a különböző tartós fogyasztási cikkekből is. Az ötéves tervidőszak alatt a lakosság 586.000 rádiót, 578.000 kerékpárt, 42 000 motorkerékpárt, 476.000 tűz helyet és sok más egyéb tartós fogyasztási cikket vásárolt. Az utóbbi két évben megnövekedett a mezőgazdasági munkaeszközök és az építőanyagok kiskereskedelmi forgalma is. ív, m"?r Közlekedés — hírközlés A" közlekedés teljesítményei az ötéves terv időszar kában jelentős mértékben növekedtek: 1954-ben vasúton 30.3 millió tonnával, tehergépkocsin 40 millió tonnával, hajón 1 millió tonnával több árut szállítottak, mint 1949-ben. A vasutak árutonnakilométer teljesítménye 79.3 százalékkal, a tehergépkocsiké 235.5 százalékkal, a hajóké 104.5 százalékkal nőtt a tervidőszak alatt, A vasutak utasforgalma 1949-től 1954-re 83.6 százalékkal, a repülésé 212.1 százalékkal nőtt. A távolsági autóbuszok 1954-ben hétszer annyi utast szállítottak, mint 1949-ben. A tervidőszak alatt a közlekedés fejlesztésére: utak, hidak építésére, a járműpark növelésére és a postahálózat bővítésére 8.7 milliárd forintot fordítottak. Ebből az öszszegből az ötéves tervidőszakban újjáépítették a legfontosabb dunai és tiszai hidakat, köztük a Boráros téri Petőfi hidat, a bajai és a dunaföldváril hidakat, a polgárdi Tisza-hidat, felépítették a Sztálin-hidat és a Csehszlovák Köztársasággal együttműködve a komáromi Dunahidat, Az ötéves tervidőszak végén befejezés előtt állt az újjáépített • újpesti (északi) összekötő vasúti híd. Üj vasútállomások épültek, illetőleg jelentősen bővültek például Sztálinvárosban, Kazincbarcikán, Székesfehérvárott, Komlón, Miskolcon, Budapest-Ferencvárosban, Záhonyban stb. Az úthálózat 5 év alatt 1100 kilométerrel bővült: elkészült többek között a Szekszárd—Pécs, a Balatorikeresztúr—Nagykanizsa és Miskolc—Sátoraljaújhely közötti műút. Számos új közlekedési eszközt helyeztek üzembe, A posta 5 év alatt a távbeszélőközpontok befogadóképességét 78.2 százalékkal — ezen belül a főközpontokát 43 százalékkal, az alközpontokét 173 százalékkal — növelte. A helyközi légvezetékes hálózat hossza 47 százalékkal, a helyi hálózaté Budapesten 40 százalékkal, vidéken 44 százalékkal növekedett, A rádióadók teljesítőképesa tervidőszak alatt >— elsősorban a diosdi és a balatonszabadi adók üzembehelyezése révén 119 százalékkal (394 kw-tal) nőtt. 1954ben megindultak a kísérleti televíziós adások, V, A lakosság anyagi helyzetének alakulása, szociális és kulturális eredmények A lakosság anyagi helyzete Az ötéves tervidőszakban javult a lakosság anyagi ellátottsága. Jelentősen nőtt a foglalkoztatottak száma: 1949-ben 100 keresőre 128, 1954-ben 119 eltartott jutott. Növekedett a munkások és alkalmazottak átlagos keresete. Az árutermelés és ezen belül a piaci felhozatal növekedése jelentősen növelte a parasztság jövedelmét is. Az ötéves tervidőszakban az egyéni jövedelmeken túlmenően igen jelentős volt azoknak a közvetett juttatásoknak az értéke, amelyekben a dolgozók az állami költségvetésből és vállalati eszközökből a munkabéren és fizetésen felül részesültek, A társadalombiztosítási juttatások, ingyenes orvosi segítség, a különböző segélyek és jutalmak, újítási díjak, munkaruha és védőétel-juttatások, az étkeztetési hozzájárulás, ingyenes, vagy kedvezményes beutalások szanatóriumokba és üdülőkbe, az ösztöndíjak és egyéb kedvezmények állandóan növekvő mértéke jelentősen fokozta a lakosság anyagi jólétét. A lakosság megnövekedett vásárlóerejét fejezi ki az áruforgalom növekedése: a kiskereskedelem — változatlan árakon számítva — 1954ben 31 százalékkal több árut adott el, mint 1949-ben. 1954-ben a megnövekedett forgalomnak mintegy 98 százalékát a szocialista (állami és szövetkezeti) kiskereskedelem bonyolította le, 1949ben a szocialista kiskereskedelem részesedése csak 32 százalék volt. Az egész áruforgalmon belül az átlagosnál nagyobb mértékben nőtt az iparcikkek és kisebb mértékben az élelmiszerek forgalma. A legfontosabb élelmiszerekből általában növekedet1; az egész lakosság egy főre számított fogyasztása, beleértve a saját termelésből származó fogyasztást is. 1954ben kenyérgabonából 8 százalékkal, cukorból 30 százalékkal, húsból közel 20 százalékkal, zsírból 20 százalékkal volt több az egy főre eső fogyasztás, mint 1949-ben. Az ötéves tervidőszak alatt lényegesen nőtt a konzerv, Lakásépítkezés, kommunális ellátás 5 év alatt több mint százezer lakás épült. Sok új lakás létesült az új szocialista városokban: Sztálinvárosban, Kazincbarcikán, Várpalotán, Komlón és más ipari központokban. Az ötéves tervidőszákban jelentősek voltak a lakosság — elsősorban a falusi lakosság — magánépítkezései. A lakosság építkezéseit az állam hoszszúlejáratú hitellel és az építőanyagellátás nagymértékű növelésével támogatta. A lakásépítkezések üteme azonban elmaradt a lakosság >— különösen a rohamosan növekvő számú városi lakosság —. szükségletei mögött, öt év alatt 630 községet, 300 gépállomást, 400 állami gazdaságot és ugyanennyi termelőszövetkezetet kapcsoltak be a villamoshálózatba. 9 városban, 27 községben és bányatelepen építettek vízművet, vagy kezdték meg új vízmű építését. 5 év alatt 400.000 lakást kapcsoltak be a közműves ivóvízellátásba Fejlesztették — különösen Budapest munkáslakta kerületeiben *— a víz- és csatornahálózatot. Nagymértékben megnőtt a városok utasforgalma: a helyi közlekedési vállalatok 1954-ben összesen 1.157 millió utast szállítottak, a villamosok 44 százalékkal, a városi autóbuszok 174 százalékkal többet mint 1949-ben. Budapesten „5 év alatt 213 km hosszúságú 29 autóbusz vonalat, 3 új villamosvonalat és 28 km. hosszúságú új trolibusz vonalat létesítettek. Jelentősen javultak a falusi közlekedési viszonyok: 5 év alatt 400 km. hosszúságú állami bekötő út épült, közel 900 községet kapcsoltak be a távolsági autóbuszhálózatba, Egészségügy Az ötéves terv éveiben jelentősen javult a lakosság egészségügyi ellátottsága. 1954 végén már a lakosság mintegy 60 százaléka, 5,8 millió fő — 2 millióval több, mint a tervidőszak kezdetén — részesült társadalombiztosításban. A társadalombiztosításban egyre inkább részesült a parasztság is. A társadalombiztosítási juttatások összege erősen növekedett: 1954-ben az egy biztosítottra jutó gyógyszerköltség közel kétszerese volt az 1949. évinek. Emelkedett az orvosok és az egészségügyi személyzet száma: 10.000 lakosra az 1949. évben 10, 1954. év végén 13 orvos jutott. Az orvosok több mint felének van szakorvosi képesítése Az egészségügyi intézmények hálózatának fejlesztését szolgálták az 5 év alatt létesített, illetve bővített kórházak, klinikák, szanatóriumok és szülőotthonok: köztük Budapesten a Tétényi úti új Általános Kórház, a Mozgásterápiái Intézet, az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet, az Országos Onkológiai Intézet, a Tomcsányi úti Koraszülött Kórház, a Korányi TBC Gyógyintézet, a Pesterzsébeti TBC Gyermekosztály; vidéken a Pincehelyi Járási Kórház, a Zalaegerszegi szülészeti-nőgyógyászati Pavillon, 19 új korszerű rendelőintézet létesült, többek között Budapesten (Pestlőrincen és Kispesten), Miskolcon, Tatabányán, Ajkán. A beruházások, bővítések és átszervezések eredményeként a kórházi ágyak száma az ötéves tervidőszak folyamán 30 százalékkal emelkedett. Az átlagosnál nagyobb mértékben nőtt a cseesemöés gyermekgyógyászati (84 százalék), valamint a szülészet-nőgyógyászati (33 százalék) ágyak számaJelentősen fejlődött a szakorvosi és üzemorvosi ellátás: az egy igényjogosultra jutó szakorvosi rendelőórák száma 1954-ben több mint másfélszerese, az üzemorvosi rendelőórák száma 2 és félszerese volt az 1949. évinek. 5 év alatt közel 12 millió tüdőszűrővizsgálatot végeztek: 1954-ben háromszoranynyit, mint 1949-ben. A TBC halálozás aránya közel harmadára esett: 1949-ben 10.000 lakosra 9,6, 1954-ben 3,4 TBC halálozás jutott. Az ötéves terv időszakában, de különösen az utolsó két évben jelentősen javult az anya- és csecsemővédelcm 1949-ben a terhes anyáknak mintegy 40 százalékát, 1954ben már csaknem valamenynyi terhes anyát részesítették intézményes gondozásban. Az intézetben történt szülések aránya az 1949. évi 30 százalékról 1954-ben 63 százalékra emelkedett. Budapesten már csaknem minden szülés intézetben, vagy orvosi segítséggel történik. Csecsemő tanácsadáson az ötéves tervidőszak végén az újszülötteknek több mint 80 százalékát mutatták be. Az állam 1953-ban 73, 1954-ben millió forint értékben juttatott az anyáknak ingyenes C8eesemőkelengyét. 'Aí egészségügyi viszonyok javulása, a terhes nőkről történő fokozott gondoskodás következtében a csecsemőhalandóság 5 év alatt egyharmaddal csökkent. 100 élveszülöttre 1949-ben 9, 1954-ben 6 egy éven alóli elhalt jutott. Az összes állandó bölcsődei férőhelyek száma 1954. év végén 21.000, az 1949. évinek több mint négyszerese volt. Ezen kivül még — elsősorban a falvakban közel hétezer idénybőlcsődei férőhely is volt. Az ötéves tervidőszak folyamán közel 900.000 dolgozó részesült szervezett üdültetésben, 1954-ben 71 százalékkal több, mint 1949-ben. Az ötéves tervidőszak alatt indult meg a gyógyüdültetés ég az éjjeli szanatóriumok működése is. A jelentős mértékben fejlesztett egészségügyi hálózat nem mindenben elégítette ki azokat a szükségleteket-amelyek elsősorban a társadalombiztosítás igen széles körré való kiterjesztése nyomán felléptek. A kórházi osztályok egy része, valamint egyes szakrendelések még zsúfollak. Nem kielégítő a vidék orvosellátottsága: vidéken 10.000 lakosra negyedannyi orvos jut, mint Budapesten. Kulturális eredmények Jelentősen fejlődött az oktatási rendszer, bővült az oktatási intézmények hálózata: a különböző oktatási intézményekben és tanfolyamokon az 5 éves terv végén több mint 1,700.000-ren tanultak. Az ország minden részében új területi és üzemi napköziotthonokat és óvodákat adtak át rendeltetésüknek. Az óvodai intézmények száma 1954-ben ezerrel volt több, mint 1949-ben. öt év alatt többszáz új általános iskola és számos középiskola létesült. Nagyobb mértékben fejlődött a felsőoktatási intézmények hálózata: Miskolcon a Rákosi Mátyás nehézipari műszaki egyetem, Veszprémben vegyipari egyetem épült. Budapesten jelentősen bővült a Műszaki Egyetem és újjáépült a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, Gödöllőn Agrártudományi Egyetem létesült. iFolytatds a i, oldalon.J