Délmagyarország, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-05 / 104. szám

Csütörtök, 1955. május 5. 0ELMHGY9R0RSZAG A szovjet sajtó napja A szovjet sajtó történeté­ben nevezetes dátum május ötödike. 1912-ben ezen a na­pon jelent meg a «Pravda» első száma. A Szovjetunió­ban ennek a napnak az em­lékére minden évben meg­tartják a népi sajtó ünnepét. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom után évről évre fejlődött és valóban tö­megméretűvé vált a szovjet sajtó. Idézünk néhány számada­tot. A Szovjetunióban jelen­leg több mint 7800 újságot, 1400 folyóiratot adnak ki, amelyeknek példányszáma eléri a 60 milliót. Hogy képet nyerhessünk a szovjet sajtó fejlődésének méreteiről, ösz­szehasonlító adatokat köz­lünk a forradalom előtti időkből. 1913-ban Oroszor­szágban 859 lap jelent meg 2.7 millió példányszámmal. Ma, csupán a *Pravda„ lé­nyegesen nagyobb példány­számban jelenik meg. csupán a Moszkvában meg­jelenő központi lapokhoz több mint 1 millió levél ér­kezett. Az országban pedig 7800 újság jelenik meg. Sok­millió levelet és tudósítást írnak a dolgozók. A -Prav­da* szerkesztőségéhez napon­ta több mint 1000 levél ér­kezik. Miről írnak a levelezők? Bátran mondható, hogy az állam sokoldalú életének nincs egyetlen olyan területe sem, amelyet ne érintenének. Beszélnek a gyárak és az üzemek, a kolhozok és a gép­állomások munkájáról, a tu­dományos, kulturális és mű­vészeti intézmények tevé­kenységéről, bemutatják az újítók, élenjárók eredmé­nyeit, s egyidejűleg szemé­lyi válogatás nélkül, élesen megbírálnak minden elmara­dottat, feltárják a munkában lévő hibákat, megvitatják a külpolitikai és a nemzetközi helyzet minden kérdését, Űjiípusú SdjlÓ A szovjet sajtó tömegmé­retű elterjedése a dolgozók kulturális fejlődésének csu­pán egyik megnyilvánulása. A szovjet sajtó egészen újtí­pusú sajtó, jellege és céljai tekintetében valóban népi, a szocialista demokrácia kife­jezője. A szovjet sajtó az új élet építésének nagy ügyét szolgálja, olvasóit a huma­nizmus fenkölt szellemében Népi sajió A régi Oroszországban száz meg ezer falut is bejárha­tott valaki anélkül, hogy egyetlen újsággal vagy könyvvel találkozott volna. N. Á. Nyekraszov a mult század nagy orosz költője költeményeiben arról az idő­ről álmodozott, amikor a pa­raszt Belinszkij és Gogol könyvét olvassa. Ma bármi­lyen Moszkva-környéki és szibériai, kievi és távolészaki faluban, Dagesztán hegyi fal­vaiban és a Kazah SZSZK ... sztyeppeí lakótelepein min- A földmUvelesügyi miniszter módosította denütt találunk könyvet neveli. Ebben a magas esz­meiségben, a néppel való szoros és elszakíthatatlan kapcsolatban rejlik a szovjet sajtó ereje, valamint abban, hogy beszélni tud a dolgozók millióival, válaszol kérdése­ikre. Ez a forrása annak, hogy hatnj tud az emberek­re, előre viszi őket, ezért erti meg egymást a szovjet olvasó és újságíró, A szovjet sajtó a dolgozó­kat az internacionalizmus és a népek közötti testvéri kap­csolatok megerősítésének szellemében neveli, terjeszti a Szovjetunió békeszerető külpolitikáját. A szovjet saj­tó hasábjairól szól a felhívás a béke megszilárdítására, a nemzetközi biztonság meg­erősítésére, a népek közötti barátságra és együttműkö­désre. A szovjet sajtó napról napra tájékoztatja olvasóit a különböző országokban mű­ködő békemozgalomról, a külföldi dolgozók életéről. A szovjet sajtó bátran leleplezi a népek leigázására irányuló imperialista terveket, az új világháborút előkészítő atomlovagok terveit. Ezzel segíti a béke ügyét. És a szovjet sajtó felé ezért for­dul elismeréssel és együttér­zéssel a különböző országok­ban élő sokmillió ember, A. Grebnyev. az „Izvesztyija* szerkesz­tőbizottságának tagja Jól sikerült a DISZ kulturális seregszemléjének városi döntője és újságot. Ha valaki megérke­zik egy faluba, látja, hogy a postás az újságok és folyó­iratok legfrissebb számait vi­szi szét a parasztházakba, íme egy példa a sok közül. A Tambov-területi Szampur­szkij kerületben 117 kolhoz­paraszt-család, amely Gera­szimova falusi postás körze­téhez tartozik, 200 különböző újságra és folyóiratra fizetett elő, A Szovjetunióban az egész sajtórendszer úgy épült fel, hogy az újság, a könyv, a folyóirat eljusson a legszéle­sebb néprétegekig, hogy a dolgozók minden rétegét szolgálja. A Moszkvában megjelenő központi újságo­kon kívül sokezer lap jelenik meg a köztársaságokban, a határvidékeken, a városok­ban és a kerületi központok­ban. Emellett számos szak­mai jellegű időszaki kiad­vány lát napvilágot. A Szovjetunóban megvaló­sult az igazi sajtószabad­ság, amelyet a Szovjetunió Alkotmányának 125. cikke­lye biztosít. A dolgozók tár­sadalmi szervezetei, amelyek újságokat és folyóiratokat adnak ki, a kiadáshoz szük­séges minden anyagi eszköz­zel rendelkeznek. Százíizenkilenc nyelven A lapok 80, a könyvek 119 különböző nyelven jelennek meg a Szovjetunióban. A szovjet kormány nem­zetiségi politikája, a sajtósza­badság következetes megva­lósítása az ország minden nemzetének és nemzetiségé­nek, függetlenül a lakosság számától, biztosította, hogy saját lapjai és folyóiratai le­gyenek könyveket adhas­son ki. Az Októberi Forradalom előtt a Szovjetunióban lakó 40 nemzetnek nem volt saját írása. A forradalom után ki­dolgozták ezeknek a népek­nek az írását. Először lezg, kabard, tuva és nyenyec nyelven jelentek meg köny­vek és újságok. Munkás-levelezők A szovjet sajtónak, mint valóban demokratikus sajtó­nak egyik jellemző sajátos­sága a munkás-levelezők ál­landó részvétele a lapokban. A Szovjetunióban immár ha­gyománnyá vált, hogy a mun­kások, a parasztok és az ér­telmiségiek tudósításokat, cikkeket, jegyzeteket írjanak a lapok számára, elmondják gondolataikat, javaslataikat, munkatapasztalataikat. Minden egyes lap száz meg ezer levelet kap a dolgozók­tól. szoros kapcsolatot tart az öntözővíz felhasználásának rendjét Az országosan rendelke­zésre álló vízmennyiség gazdaságos felhasználása és az első árasztások összehan­golása érdekében a földmű­velésügyi miniszter az álla­mi gazdaságok minisz teré­vel, az országos vízügyi fő­igazgatóval és a SZÖVOSZ igazgatósága elnökével egyet­értésben elrendelte, hogy Békés, Csongrád, Hajdú­Bihar, Heves és Szolnok me­gyében megyei öntözési bi­zottságot kell alakítani. A bizottság elnöke a megyei tanács mezőgazdasági igaz­gatóságának vezetője. Az öntözési bizottság fel­adata az öntözőrendszerek vízszétosztási tervének felül­vizsgálata, összehangolása, jóváhagyása. Feladata to­vább gondoskodni az agro­technikai és műszaki fel­adatok időben történő elvég­zéséről. Az öntözési bizott­ság a szükséghez 'képest — a bizottságban képviselt szervek útján — biztosítja a zavartalan üzemeltetést. Az öntözés zavartalan lebonyo­lítása érdekében a főbb ön­tözőrendszerek területén al­bizottságokat állítanak fel. Az öntözési albizottság mű­ködése területén megvitatja az érdekelt termelőkkel a vízszétosztási tervet és a termelők érdekeinek figye­lembevételével készíti el és terjeszti fel javaslatát a megyei bizottságnak. Az al­bizottság munkájában részt vesznek az érdekelt terme­lőszövetkezeteknek, az álla­mi gazdaságoknak és az egyéni gazdálkodók öntözési szakcsoportjainak képviselői is. Május elsején az ünneplő dolgozók százai keresték fel az újszegedi szabadtéri szín­padot, ahol a DISZ felszaba­dulási kulturális seregszemlé­jének városi döntőjére került sor. Tánccsoportok, zeneka­rok és szólóénekesek magas­színvonalú műsorában gyö­nyörködhetett a közönség. Az érdeklődés olyan nagy volt, hogy a szabadtéri színpad tágas nézőtere is szűknek bi­zonyult A szabadtéri előadásokon szokásos közönségvándorlás most nem volt jellemző, mert minden néző ragaszkodott nehezen megszerzett ülő­vagy állóhelyéhez. Sem a tormás virsli, sem a csillogó sör nem csábított el senkit a nézőtérről! A verseny-, sőt még a jutalmak kiosztása után is sokan ottmaradtak, mert a verseny után a Nem­zeti Színház művészei vállal­ták magukra a város dolgo­zóinak szórakoztatását. Már az első műsorszámok után bebizonyosodott, hogy a verseny színvonalas lesz. A Szegedi Konzervgyár fiatal­jainak négy számból álló mű­sorát a szép előadásmód mel­lett az is értékessé tette, hogy egyik számuk, a sándor­ő falvi legénytánc, a csoport i Az énekaroknak a mult va­tagjainak önálló gyűjtése. De I sárnapi verseny alapján osz­mindegyik tánccsoport fel tudott mutatni az átlag mel­lett valami külön érdemet is. Igen tetszetősek voltak a Jutafonó lányainak fegyel­mezett, egyöntetű táncszá­mai. Sikert aratott szép ru­hájuk is, a tánc hangulatá­nak megfelelő testtartásuk. A jutaárugyáriak nemcsak el­járták, hanem élték is a tán­cot! Megkapó volt a Konzerv­gyáriak Ukrán-tánca is, mert az ukrán tánc nehéz motívu­mait — különösen a fiúk — igyekeztek hűen visszaadni. Kedves élmény volt a Szalá­migyár versenyen kívül be­mutatott száma: a Tere-fere polka. A zenekarok, szólóénekesek és a szavalók egyaránt a kö­zönség lelkes tapsát váltot­ták ki. A jutalmazás a kö­zönség szíve szerint is tör­tént. Jutalmat kapott a tánc­csoportok közül a Konzerv­gyár, a Jutafonó, a Szalámi­gyár, az Újszegedi Kender és a Szegedi Kender csoportja. A zenekarok közül az Orvos­egyetem népi zenekara és ci­tera zenekara, a Konzervgyár népizenekara és a Ruhagyár szalon-zenekara. tották ki a jutalmakat. Ju­talmazásban részesült a Sze­gedi Kenderfonó, az Újszege­di Kenderfonó, a Tanítónő­képző és az Orvosegyetem énekkara. A szólóénekesek közül Kálmán Jánosné és Pávó Ferenc, a Szalámigyár, illetve a Szegedi Kender dol­gozói kaptak jutalmat kima­gasló teljesítményükért Szép volt ez a májusi dél­után! A jutalmazottaknak örömet hozott munkájuk megbecsülése és megjutalma­zása, a közönségnek pedig a színes és tartalmas szórako­zás. De a közönségnél és a szereplőknél is sokkal többet nyert a magyar kultúra, melynek ápolására és fejlesz­tésére egész sereg fiatal fo­gott össze. Ez a nagyszerű munka to­vább folyik és újabb ered­ményeinek tanúi lehetünk majd a május nyolcadiki me­gyei döntőn, ahol még színvo­nalasabb lesz a küzdelem es még szebb, még lelkesítőbb lesz az a példa, amit az ifjú­ság mutat a kultúra ápolásá­ban. (—n —n) Anyák Napja előtt a Juhász Gyula általános iskolában Az év legszebb hónapjá­ban, minden május 8-án ün­nepeljük az „Anyák Napját". Ezen a napon különös szere­tettel emlékezünk meg az édesanyákról. Mind több szó esik áldozatos munká­jukról. nehéz, de gyönyörű feladatukról. Az Iskolákban már készül­nek az úttörők május 8-ra. Azon gondolkodnak, hogyan kérdezi a fiúktól. — Az édesanyáról, — vá­laszolnak egyszerre. — Helyes, — mondja Szé­csi tanár. Nem minden ok néikül tanuljuk ezt a dalt ma. Remélem tudjátok, hogy néhány nap múlva „Anyák Napja". Május 8-án ünne­peljük majd az édesanyá­kat. Ti nem emlékeztek arra az időre, amikor hosszú éj­köszöntsék szerető édesany-, szakákon át virrasztott mel­jukat ezen a napon. A Juhász Gyula általános fiúiskolának VT/a. osztályá­ban énekóra van. Minden fiú a tanárra figyel. Szécsi József, az iskola éneklanára új dalt tanít. — Nyissátok ki a könyve­teket az 57-es számú ének­nél. Előbb szómizálva, majd később szöveggel énekeljük. Bárányi Pista olvasd el a szövegét, — mondja a tanár. „Édesanyám ablakában ki­nyílott a rozsa magába, enyhe szellő hajtogatja, de nincs aki leszakajtsa". — Kiről szól ez a dalt — lettetek édesanyátok. Meny­nyit fáradt, milyen sokat dolgozott érietek. Ezen a napon biztos valamennyien ajándékkal kedveskedtek majd édesanyátoknak. Mi­lyen örömet, tartogattok szá­' mára, mivel ajándékozzátok megt — Én ötöst akarok haza­vinni édesanyámnak, annak biztosan örülni fog, — mond­ja sugárzó arccal Szélfalusi Jancsi­— Én meg majd virágot adok neki — mondja moso­lyogva Szabó Béla. w Ufazityed úi Uázai Uözatt ÜGY SZOKTAK MONDANI az újszc­gediek: ..Jöjjenek át, de ne csak a ligetben nézzenek szét, hanem attól kijjebb is, mert oil épül, szépül igazán Újszeged". Vclóban a Déryné utcában, egész sor ház épült. Bulik István háza a 12 szám alatt 1953-ban bankkölcsönből az elsők között készült el . Körülötte is csupa új ház. A kertekben elgereblyézett földtáblák mellett asszonyok hajladoznak. Az egyik ház előtt virágokat ültet egy fiatalasszony. Beszélgc­tésoe elegyedünk vele: mikor építették a húzat, mikor költöztek be, jó-e itt lakni? — Tavaly építettük, az ősszel költöz­tünk be — válaszolja Királyházi Sándorné, a Szegedi Kenderfonógyár fonónője. Szép kis tornáca van a háznak, s a szobába belépve kedves kép tárul elénk: ragyogó tisztaság, szép bútorok, függöny, szőnyeg. — Sajnos még padló nincs — nem is venni észre, mert teljesen be .van borítva szőnyegekkel), de várjuk a jó időt — mond­ja Királyháziné — aztán parkettázunk, aj­tókat festünk, ablakokat. Már összegyűj­töttük rá a pénzt, szeretnénk az idén min­dent rendbehozni. Dolgozunk mind a ket­ten, elég rendesen keresünk. A férjem az Újszeged; Kender-Lenszövőben szövőmüve­zetó. Azt a 180 forintot havonta, amit a bankkölcsönbe visszafizetünk, azt igazán alig érezzük meg. KIK ÉPÍTETTEK MÉG itt házat a Déryné utcában? Itt van Királyháziék mel­lett Szélpál László háza. ö is művezető az újszegedi gyárban, meg Frányó Antal, aki ugyancsak ott művezető. Dobó István még 49-ben, az utca megnyitása után építette házát. Üj háztulajdonos Gera István, a Nivó szövetkezet dolgozója. Kiss Zsigmond Györgyik már több mint egy éve költöztek be: a ferj a Ládagyárban dolgozik, az asz­szonynak kilenc gyermeke van, kitüntetett családanya De sorolhatnánk tovább. Mer­nyó Miklós, a Tefu dolgozója. Faragó Ká­feun levelezőivel, 1954-ben ' oly, Pintér László asztalos. Átvágunk a Bérkert utcába. Persze köz­ben itt is, ott is elszórva új piroscserepes házak láthatók. A Bérkert utcában az egyik legnagyobb pucolatlan házon azonban meg­akad a szem: szép, karcsú tetőzete van. A kapuban egy idősebb ember áll: Julián Já­nos, a Haladás TSZ traktorosa. Persze itt is szét kell nézni. Még nittcs minden szoba készen, de majd most a nyá­ron megcsináljálc. Sürget az idő: Julián bácsi lánya férjhez akar menni, kell nekik is a lakás. Még beljebb haladunk, s egy újabb építkezésbe botlunk itt a Bérkert utcában: Ábrahám András vasutasnak építenek há­zat. Éppen döngölik az alapot, s ahogy mondják, már minden anyag megvan a házhoz. Távolról a Tiszavirág utcából Bite János lakatos háza látszik. A Radnóti Mik­lós utcában is építkeznek. Két férfi rakja a falat, egy asszony hordja a téglát régi elhasznált vasutas sapkában, sáros cipőben alacsony férfi pedig segítkezik: Fenyvesi József ö, vasutas vonatkísérő. — Mi családi alapon készítjük a há­zunkat — mondja Fenyvesi. — Feleségem­nek volt 2 hold földje, azt eladtuk, gyűj­töttünk még pénzt, aztán most igyekeznénk nagyon, hogy mihamarább tető alá hozzuk az épületet. Én most szabadságon vagyok, addig fel akarjuk húzni a falat. Sógorom­mal kútat ástunk, hogy legyen víz az épít­kezéshez. Szóval dolgozunk erősen, hogy legyen házunk. NAPOKIG LEHETNE JÁRKÁLNI Újszeged új házai között, s hallgatni a lel­kes építőket, vagy az új házukba beköltö­zött családok örömeit, gondjait. Sokan el­mondták, örülnek a párt és a kormány gon­doskodásának, hogy házhelyet, kölcsönt kapnak, építhetnek. A felszabadulás után nyolc új utca lé­tesült, 1951 óta pedig 70 új ház épült Újsze­geden. Es erre az évre már eddig 48 ház­építésre adtak ki engedélyt, M. T, Beszélgetnek az édesany­jukról. A kisfiúk arca fel­derül. Milyen jó is, hogy most éppen az édesanyáról tanul­nak éneket. Otthon majd csengő hangjukon eléneklik neki, biztosan örömet sze­reznek vele. Ugye milyen boldog érzés kimondani azt a szót, hogy édesanyám? Milyen jó azok­nak a gyermekeknek, akik­nek van édesanyjuk, aki fél­tő gonddal vigyáz rá, ki­mossa ruháját, s ha beteg ápolja. Persze ez't a legjob­ban csak az tudja megérte­ni, akinek már nincsen édesanyja. Éppen azért sze­ressétek őt, no bántsátok meg soha, hogy mindig vi­dám legyen. Becsüljétek szüleiteket, úgy ahogyan az illik is­Szente Szabolcs két kezé­vel támasztja arcát, komoly tekintettel néz maga elé. Gondolata most biztosan otlhon jár, az édesanyjá­nál... K. M. Események sorokban Nemrég elkészült hazánk-1 című új filmjét, amely az ban az első univerzál trak tor mintapéldánya két válto­zatban, Jelenleg a Járműfej­lesztési Intézőinél folynak a házi kísérletek. A traktoro­kat a közeljövőben átveszi a Gépkísérleti Intézet, amely elkezdi velük a mezőgazda­sági kísérleteket- Ha a gé­pek valamelyike beválik, a nagyüzemi kísérletekhez szükséges példányokat is el­készítik. Az elmúlt években szov­jet minta alapján megszüle­tett hazánkban a DT—413-as magyar lánctalpas Irakior. Az előző kísérleteknél kü­lönböző motorhibák vol­tak, de a Gépkísórleli Inté­zőt kutatói kijavították eze­ket, s az idén már száz gé­pet bocsátanak ki a nagy­üzemi kísérletekhez. Hazánkban a dohány gépi fermentálását Nyíregyházán végzik. Mivel ez a vállalat az ország keleti részében van, sok nehézséget okoz a Du­nántúlon és a Duna—Tisza közében termelt dohány oda­szállítása. A gyakran 8 napig tarló szállítás alatt sokat romlott a dohány mi­nőségo. Az ipar ezért Szol­nokon új gépi fermentáló gyárat épít, amely előrelát­hatólag az év végére készül el. Üzembehelyezésével javul a cigaretták, szivarok mi­nősége és emelkedik az ipar termelése. A Magyar Híradó- és Do­kumentum Filmgyár az Egészségügyi Minisztérium szakmai támogatásával el­készítette a „Veszélyes lejtő" alkohol túlzott fogyasztásá­nak ártalmairól győzi meg a nézőket. A filmet Avar Pál orvos és Préda Tibor filmrendező írták, szerep­lői Benkő Gyula, Gonda György, Kőműves Sándor. Bultykai Emmi, Bánki Zsuzsa, Sallai Kornélia, Bu­silides Zoltán és mások. Az olaszországi magyar kulturális hét keretében a római magyar akadémián konferenciát rendezlek, ame­lyen dr. Umberto Barbaro tartott előadást a magyar realista filmművészetről és dokumentum filmgyártásról. Az előadás ulán magyar tu­dományos és dokumentumfil­meket vetítettek. — „Belvizgazdálkodás, ter­vezési szempontok„ címmel a Magyar Hidrológiai Társa­ság szegedi csoportja rende­zésében Salamon Pál főmér­nök egyetemi docens lar? előadást május 10-éft este 6-kor a Vízügyi Igazgatóság előadótermében. A Postás Kultúrotthon ve­zetősége közli, hogy a kul­túrotthonban működő mozi műsorkezdési időpontja megváltozik. A röplaptól és minden egyéb hirdetéstől el­térően május 8-tól, vasár­naptól délután 6 és este 8 órakor kezdődneik a mozielő­adások az eddigi 4 és 6 órai kezdés helyeit. A csütörtöki fél 6-os kezdés változatlan marad. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom