Délmagyarország, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-05 / 104. szám

VílAG PRÖLETARJAI BUMUGYMORSIAfi AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 104. szám Ara: 50 fillér I Csütörtök, 1955. május 5. KÉPEK A MÁDUS ELSEJEI FELVONULÁSRÓL A fegyelmezett munka^ haszna Van még hiba Szeged üzemeiben is a munkafegyelemnél, az üzemi rendnél. Szükséges és fontos figyelmünket erre is ráirányítani, hogy az eddigi javulás, biztató eredmények után ilyen vonatkozásban is tovább menjünk előre. Az üzemi rendnek, fegyelemnek — természetesen több más tényezővel együtt — fontos szerepe van a termelés, termelékenység növelésében, az önköltség csökkentésében, a minőség javításában. ' A fegyelmezett, jő munka egyaránt érdeke az országnak és személy szerint minden dolgozónak. A több, jobb, gazdaságosabb munka hasznát közvetve és közvetlenül érezzük mindennapi életünkben. Munkafegyelem és rend is kell az üzemekben ahhoz, hogy megteremtsük az életszínvonal növelésének feltételeit. Sajnos, akadnak még olyan munkások, akik fittyet hánynak a fegyelemre, igazolatlanul hiányoznak, nem törődnek a gondjaikra bízott szerszámokkal, gépekkel. Kárt okoznak ezzel saját maguknak és hazájuknak. Nem árt, ha emlékeztetünk a múltra, amikor a tőkés egészen jelentéktelen, kis szabálytalanságért elküldte a munkást, s pénzt is vont le az amúgy is szűkös bérből, A múltban sokezernyi ember munka nélkül volt. Ma mindenki dolgozhat, sőt Szegeden is — például r.z Építőipari Vállalatnál, Textilművekben — munkaerőhiány mutatkozik. Nem tűrhető azonban a munkafegyelem megbontása, a fegyelmezetlenség. Ez a véleménye a becsületesen dolgozó munkásoknak. Előfordul, hogy a fizetéskor a munkanap 480 percét nem kihasználó, fegyelmezetlen dolgozó mérgelődik, káromkodik, mondván: *Én is ugyanazt a munkát végzem, mint a társam, miért nem kapok annyi pénzt, mint ő«. Ezek az emberek megfeledkeznek arról, hogy bár ugyanazt a munkát végzik, de azért keresnek kevesebbet, mert amíg a másik dolgozik, ők addig elfecsérlik az időt, s így bizony teljesítményük nem emelkedik. Nem túlzás, ha azt mondjuk: a fegyelmezetlen, hanyag munkás magát is csúfosan becsapja. A fegyelmezetlen munka kárát a fizetésnél is lehet érezni. Bizony nem kicsi a jó és rossz munka közötti pénzbeli különbség sem. Evetovics Ilona a Szegedi Kéziszerszámárugyárban dolgozik. Igyekvő, és úgy, ahogyan kell, a nap 480 percét becsületes munkával tölti. Az elmúlt hónapban 1200 forintot keresett. Juhász Katalin is ugyanazt a munkát végzi a Kéziszerszámárugyárban, mint Evetovics Ilona. Nála bizony hiányosságok vannak a fegyelemnél. Igazolatlanul hiányzott is. Ha jobban törődne munkájával, akkor többre is képes lenne. Áprilisban — éppen a fegyelmezetlenkedés, az esetenkénti nemtörődömség miatt — 815 forintot keresett; közel 400 forinttal kevesebbet, mint Evetovics Ilona. A Vasöntödében Tari László is egyike a fegyelmezett, a munkaidőt kihasználó dolgozóknak. Márciusban például 1833 forintot keresett, s körülbelül mindig így keres általában. Koródi Ferenc hanyagul dolgozott, s ennek kárát közvetlenül maga is érezte. Rossz, selejtes munkájáért jóval kevesebb volt a fizetése, mint a becsületesen dolgozóknak. Márciusban 1200 forintot keresett, 633 forinttal kevesebbet, mint Tari László. Most már Koródi Ferenc — dicséretesen — javítja munkáját. Kétségtelen, hogy ügyességben, szakmai hozzáértésben vannak, lehetnek különbségek a munkások között. Nem tagadjuk, hogy ennek is van szerepe a teljesítmények elérésénél. Bizonyos azonban és igaz az is, hogy a jó eredményekhez elengedhetetlen a munkafegyelem megtartása, a munkaidő kihasználása. S az új munkások előtt is ott a lehetőség, hogy jól elsajátítsák a szakmát. A régi munkásoknak pedig módjukban áll tovább képezni magukat. A munkafegyelem további szilárdításáért állandóan és következetesen tennünk kell. A nevelő, felvilágosító munka segítségével álljon világosan a fegyelmezetlen, hanyag, nemtörődöm munkás előtt, hogy saját magát csapja be. Az i .zem vezetői, öntudatos dolgozói pedig ne tűrjék a lógást, a fegyelmezetlenséget, az anyag pocsékolását. Használja ki minden dolgozó a munkanap 480 percét, a saját maga és hazája javára! Elüzent lelt a Csongrád megyei Téglagyári Egyesülés A Csongrádmegyei Téglagyári Egyesülés dolgozói a felszabadulási versenyben az első negyedévben végzett jó munkájuk eredményeként elnyerték a kitüntető élüzem címet. Az egyesüléshez 11 téglagyár tartozik, s ezek Szegeden és a megyében működnek, A Téglagyári Egyesülés dolgozói továbbra is jó munkát akarnak végezni, hogy megtarthassák az élüzem címet. Célkitűzésük, hogy terven felül jelentős menynyiségű téglát adnak, a második negyedévben is, A proletár internacionalizmus jelszavával és zászlókkal vo. nulnak fel a MÁV dolgozói élen a kitüntetettekkel A sportolók vidám csoport ja az ünnepi menetben Játékbabákkal és jelképes g ólyával vonulnak fel a szülésznő képző intézet tanulói gm l'r~i f ni i •[ ,.L>r i • ** A Szegedi Textilművek dolg ozói Lenin, Sztálin, és Rákosi elvtárs képével s az élüzem jelvénnyel Egyetemi dolgozók az ünnepi felvonuláson A Szegedi Kenderlonógyár kei játékaikkal feldíszített napköziotthonának gyermeauión mennek Újszegedre (Liebmann Béla (elvételei! „Szeged pártszervezeteinek, tömegszervezeteinek, kommunistáinak köszönetünket fejezzük ki" A Városi Párt-végrehajtóbizottság közleménye A tizenegyedik színpompás szabad május elsején mintegy hetvenezer szegedi dolgozó lelkesen tüntetett a béke, a proletár nemzetköziség nagy ügye mellett. Az ünnepi felvonulás kifejezésre juttatta, hogy Szeged népe határozottan állást foglalt a Központi Vezetőség márciusi határozata mellett, a szocializmus építését akadályozó jobboldali nézetek ellen. I A május 1-i ünnepi felvonulás előkészítésében, a munka ünnepének sikeréért önzetlen, áldozatos és lelkes munkát végeztek a pártszervezetek, a tömegszervezetei}, a kommunisták. Nem kímélték erőiket azért, hogy szabadságunk második évtizedébe lépve az eddigieknél sokkal gazdagabban, tartalmasabban köszöntsük május elsejét Ezért városunk pártszervezeteinek, tömegszervezeteinek, kommunistáinak köszönetünket fejezzük ki s további jó munkát kívánva harcos üdvözletünket küldjük. SZEGEDI VÁROSI PARTVÉGREHAJTÓBIZOTTSAG Az ifjúság békeünnepének méltó Köszöntéséért — Ez az ifi-brigád? — Igen, ez — válaszolta egy feketehajú, fiatal aszszony: Kovács Gyuláné, a szalag vezetője. Ebben az esetben a hajszín azért érdekes, mert a fiatal lányok, a „Zója-brigád" tagjai keztó kivételével mind, szőkék. Nem véletlenül toppantunk azért be hozzájuk a Ruhagyár 6-os termébe. — Hallottuk az üzemben, milyen szép eredményt ért el ez a brigád a május 1 műszakban. A szalagvezető Kovácsné elmosolyodott és szerényen próbált válaszolni. — Hát igen, kitettek magukért a lányaim... Volt ebben a válaszban egy kis büszkeség, jogos öröm... A fiatalok mintegy négy hónappal ezelőtt kerültek az üzembe. Három hónapig átképzősök voltak, megtanulták a varrás különböző műveletét és április első felében géphez osztották be őket. Az az áj gyakorlat a Ruhagyárban, hogy több hónapon keresztül az üzembe újonnan bekerültek először megtanulnak dolgozni s aztán bíznak rájuk önálló feladatot, — jó módszernek bizonyult. Április 16-án az ifi-brigád tagjai 49 munkaruhát készítettek, 18án már 83-at, 19-én 118-at, 23-án pedig 162-őt. És április 25-én megkezdő dött a május 1 műszak. Külüs Sándorné elvtársnő, az üzem DISZ-bizottság titkára ott volt a fiatalok között a munka megkezdése előtt. — Elvtársnők — mondotta — a ti brigádotoknak még nincs neve. Ha most ebben az ünnepi műszakban kiváló eredményt értek el. továbbra is szorgalmasan végzitek a társadalmi munkát a DISZben, vegyétek fel a hős Zója nevét. Ügy igyekezzetek, hogy ezt a kitüntető címet kiérdemeljétek. A terem falára festett freskó a hős Komszomol lányt ábrázolja. Puskával a kezében őrt áll drága hazája védelmében... A fiatal lányok nevében Széli Gizella DISZ-bizalmi válaszolt: — Méltók leszünk reá... Aznap, a műszak első délelőttjén 218 munkaruhát készítettek. 26-án 227-et és a következő napokban is 200on felül volt a teljesítmé-. nyük. A gyár pártbizottsága — az eredmények láttán — közölte a hangos híradón, hogy a brigád viselheti a Zója nevet. Most azért jöttünk ide közéjük, hogy megnézzük, mit csinálnak az ünnep után, — a vasárnapi nagy ifjúsági béketalálkozó elölt. 'A gépeken még a májusi virágok díszlenek. Fürge fialal lánykezek ügyesen rakják a kész anyagot a tü alá. Széli Gizella, ez a vékony, szőke lány most összedugja a fejét Ráni Júliával, Kozma Annával, Szabó Erzsébettel. Machánszky Irénnel, aztán Szécsi Arankával, Benkő Júliával, s a többiekkel. — Ismét készülnek valamire a lányok — mondja Kovácsné. — Versenyre akarják hívni a gyár összes fiatalját az ifjúsági béketalálkozó alkalmából. Az ünnep után 206 munkaruhát készítettünk, pedig a vidékiek, akik vonattal utaznak haza, már reggel tízkor elmentek haza. Később pótolták ezt a kiesést. Széli Gizella a „megbeszélést" befejezve lép hozzánk. — Vállaljuk az ifjúsági béketalálkozó tiszteletére — mondja mosolyogva —. hogy békrőrséget állunk. Szombatig 230-ra emeljük fel a napi teljesítményünket... A dekorációs műhelyben már festik is a feliratokat: „A Zója-brigád őrséget áll". (markoviit) Készülnek a békefalálkozéra a Textilművek fiataljai Vasárnap, május 8-án ismét megtartják Szegeden a Csongrád megyei fiatalok béketalálkozóját. Erre n napra készülnek a Szegedi Textilművek ifjúmunkásai is. A DISZ városi bizottsága felhívását — mely az ifjúsági béketalálkozó méltó megünneplésére munkaversanyt: ifjúsági műszakot hirdetett — a Textilművek fiatal dolgozói is magukévá tették. A »B« műszak versenyre hívta ki a másik két műszakot és máris szép eredmények születtek. A három műszak átlagteljesítménye kedden 104.1 százalék volt, ezen belül a ~B« műszak dolgozóié — akik kezdeményezték ezt a versenyt — 105.2 százalék. Különösen kiválóan dolgozott az export bri,.ád vezetője: Berta Anna, aki 132,1 százalékot ért el. 0 t