Délmagyarország, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-29 / 125. szám

Vasárnap, 1955. május 59. OELMflGYBRORSZÍG A DISZ — tömegszervezet! Lenin és Sztálin elvtár­sak műveikben azt tanították, hogy a pártnak egész sor szervezetre van szüksége, amelyek segítségével, mint hajtószíjakkal mozgósítja a tömegeket. Ezek a tömeg­szervezetek. Közéjük tarto­zik a szakszervezet, a szövet­kezetek sora, a tanács, az if­júsági szervezet, a nők szer­vezete, kultúr- és sportszer­vek. Ezeket a szervezeteket a proletariátus pártja egy cél felé vezeti, irányítja. E „hajtószíjak" között em­líti Sztálin elvtárs az ifjúsági szövetséget is és erről a kö­vetkezőket mondja. „Ez a munkás és paraszt ifjúság tömegszervezete, nem párt jellegű, de a párthoz tartozó szervezet. Feladata, hogy se­gítse a pártot az ifjú nemze­dék szocialista szellemű ne­velésében, fiatal tartalékokat ad a proletariátus valameny­nyi többi tömegszervezetének, a vezetés minden területén." E megállapításból világo­san következik, hogy az ifjú­sági szövetség olyan eszköz a párt kezében, amin keresztül érvényesíti befolyásét a fia­talok tömegeire. Az ifjúsági szövetség a párt politikájá­nak szellemében mozgósítja és neveli az ifjúság külön­böző rétegeit. A kommunista jellegű if­júsági szövetség nagy szere­pét mutatja a Szovjetunióban a Komszomol példája, amely a párt vezetésével mindig a szocialista építés első sorai­ban haladt és ma is az első sorokban küzd a kommuniz­mus építésében, a párt előtt álló feladatok megoldásában, Hazánkban a marxizmus •—leninizmus tanításainak szellemében közel öt éve ala­kult meg a magyar ifjúság egységes szervezete, a DISZ A Dolgozó Ifjúság Szövetsége abban különbözik minden más tömegszervezettől, hogy a párt közvetlen vetésével dolgozik, míg a többi szerve­zetben az ott lévő kommu­nisták tevékenységén keresz­tül, tehát közvetve érvé­nyesül a párt befolyása. Az ifjúsági szövetség pártveze­tése azt jelenti, hogy a DISZ vezető szervei — a Központi Vezetőségtől egészen az alap­szervezetekig — a párt illeté­kes bizottságai és szervezetei alá tartoznak. A pártbizottsá­gok és szervezetek vezetői mindenkor felelősek az ifjú­sági szövetség munkájáért. A DISZ vezetői rendszerint tag­jai a párt illetékes végrehaj­tóbizottságainak, alapszerve* zetekben a pártvezetőségnek, ahol rendszeresen beszámol­nak az ifjúsági szövetség munkájáról, a pártmegbíza­tások teljesítésének állásáról, ugyanakkor megismerkednek a párt előtt álló feladatokkal is. A pártvezetés p szervezeti formája mellett a legjelentő­sebb az ifjúsági szövetség eszmei, politikai vezetése. A DISZ szervezetei akkor jár­nak helyes úton, s akkor munkálkodnak legjobban a párt s a nép előtt álló felada­tok megoldásán, ha munká­jukban, tevékenységükben a párt politikájának maradék­talan megvalósításán dolgoz­nak. Egyetlen fiatalnak sem le­het ennél szebb és megtisztel­tetőbb feladata. Ennek kap­csán kell fellépni az olyan nézetekkel szemben, amelyek az elmúlt időszakban különö­sen falusi szervezeteink egy­részénél jelentkeztek, ahol csak kultúrmunkát. vagy csak sportmunkát végeztek s háttérbe szorították az ifjú­ság marxista—leninista szel­lemű nevelését. Az ilyen el­fordulás arra irányul, hogy a DISZ-szervezet erejét és a párt befolyását gyengítse, nz ifjúsági szövetséget szétzül­lessze. Ezért a DISZ vezetők­nek és tagoknak a leghatá­rozottabban el kell utasítani­ok az olyan tanácsokat, ame­lyek az ifjúsági szövetség és az ifjúság ellen irányulnak, maradéktalanul érvényesíteni kell a párt befolyását a DISZ­síervezetekben. A közelmúltban maguk a íobtűiílDli sUnylók es köve-, tőik is azt akarták, hogy az ifjúsági szöveteséget meg­fosszák legnagyobb kincsétől, a párt vezetésétől. Ez a DISZ ellen indított támadás egy­úttal a párt ellen is irányult. Mi határozottan visszauta­sítunk minden ilyen törek­vést és még egységesebben, még jobban dolgozunk azon,, hogy méltó segítői legyünk a pártnak a márciusi határol t eredményes végrehajtásábatri. Ifjúsági szövetségünk veze­tőinek legfontosabb feladat a, hogy a párt iránti szeretettre, odaadásra nevelje szöveteé­günk valamennyi tagját és a DISZ-en kívüli fiatalokat is. A Dolgozó Ifjúság Szö­vetsége a munkás és parasztifjúság tömegszetrve­zete. A DISZ-en belül a ve­zető szerep a munkásifjúvágé, amelynek szilárd támasza a dolgozó parasztifjúság. A DISZ-nek tagja lehet min­den becsületes 14—26 év kö­zötti fiatal, aki elfogadja és magáévá teszi a s zövetseg szervezeti szabályzatát, skész annak szellemében elni, dol­gozni. Nem lehetnek tagok a volt kizsákmányolók, küld-, kok, gyárosok gyermekei. Megyénkben e tanítások szellemében az elmúlt öt év alatt lényegesen rraegetíösö­dött a DISZ. Megnőtt befo­lyása a munkás, paraszt és a tanulóifjúság körében. A DISZ Csongrád megyében több tízezer tagot számlál, if­júsági szövetségünk erősö­dése különösen szembetűnő most a DISZ II. kongresszusa előkészítésének időszakában. A Hódmezővásárhelyi Mér­leggyárban az utóbbi hetek­ben például 45 munkás fiatol kérte felvételét az ifjúsági szövetség soraiba. A Szegedi Textilművekben 110 fiatal kérte a felvéteUít a Dolgozó Ifjúság Szövetségébe. A me­gyében az elmúlt három hó­nap alatt több mint 4000 új taggal növekede tt a DISZ tá­bora. A szocialista szektorok­ban, mint például a hódme­zővásárhelyi Szántó Kovács TSZ-ben, a felgyői Petőfi TSZ-ben több új DISZ-szer­vezet is alakult. A DISZ élete mind színesebbé, tartal­masabbá válik'. Az ifjúság vezetői egyre silaposabban ta­nulmányozzák és mind job­ban figyelembe veszik a fia­talok igényéti, érdeklődési körét s ennefk megfelelően alakítják ki a szervezetek te­vékenységét. Munkájukban pedig egyre inkább kérik a párt segítségét, tanácsát. A DISZ tömegbefolyásának növekedését azonban gátolja az az egyes helyeken meglévő helytelen elmélet, amely szerint csak. a legjobb fiata­lok lehetneik a DISZ tagjai. Akadályt okoz az olyan né­zet is, hogy „elegen vagyunk már a DISZ-ben, nincs szük­ség Újabb tagokra." Különö­sen tapasztalható volt ez a helytelen elmélet az elmúlt időszakban Szegeden a Sze­gedi Kenderfonógyárban, ahol ennek eredményeként lassan emelkedett a DISZ taglétszá­ma. Ez a téves nézet igen ká­ros és veszélyes az ifjúsági szövetség munkájára, ellene keményen fel kell venni a harcot. Nemcsak a DlSZ-tagok­kal, hanem a szervezeten kí­vüli fiatalokkal is állandóan foglalkoznia kell a szövetség­nek, az ő nevelésük is az if­júsági szövetség gondja. A ma még fegyelmezetlen, rossz magatartást tanúsító fiatalok nevelése nagyon fon­tos feladat. Ha nem törődünk velük, akkor a kocsmákba, rossz társaságba tévednek, sőt ellenséges befolyás alá kerülhetnek. Ezért az ifjú­ság nevelése, szocialista vi­lágnézetének kialakítása szempontjából rendkívül fon­tos, hogy a DISZ vezetői és tagjai rendszeresen foglalkoz­zanak a szervezeten kívüli fiatalokkal. Hívják meg őket az ifjúsági szövetség külön­böző rendezvényeire, taggyű­lésekre, ifjúsági napokra. .Vonják be ezeket a fiatalokat, a ikultúr- és sportmozgalom­ba. A tapasztalat azt mutatja, hogy ahol szívesen fogadják őket, foglalkoznak velük, ha­mar megismerik és megsze­retik az ifjúsági szövetséget s támogatják annak munká­ját. A DISZ önálló, öntevékeny szervezet. A párt mindig sík­ra száll az ifjúsági szövetség önállósága mellett, fejleszti és támogatja önállóságát, kez­deményező készségét, mert ezen keresztül nevelhet a DISZ soraiba bátor, művelt, a pártot és a népet forrón szerető hazafiakat. A párt tá­mogatja a DISZ kezdeménye­zéseit, például az ifjúsági szövetség által kezdeménye­zett ifjú traktoristák verse­nyét vagy az iparban az if jú­sági export-brigádok verse­nyét. Ezek a helyes kezdemé­nyezések nagy tettekre lelke­sítik az ifjúságot és nagyban hozzájárulnak az üzemekben, gazdaságokban a termelési fieladatok megoldásához. A párt e melleit önálló feladatokkal is megbízza a Dolgozó Ifjúság Szövetségét. A megyei DISZ-bizottság, a Megyei Párt-végrehajtóbi­zottságtól legutóbb olyan pártmegbízatást kapott, hogy nyújtson segítséget a terme­lékenység emeléséért, az ön­költség csökkentéséért, vala­mint a minőség javításáért folyó harchoz. Ezt a megbí­zatást igyekszünk becsülettel teljesíteni. Erről beszélnek az ipari üzemekben lévő minő-1 ségi és takarékossági brigá­dok, a munkaversenyben el­ért kimagasló eredmények. Pártszervezeteink helyesen teszik, ha minél több önálló munkával bízzák meg a di­szistákat. Most a kongresz­szusi és az V. varsói VIT elő­készületeinek időszakában, amikor az ifjúsági szövetség befolyása állandóan növek­szik, fontos feladat, hogy ez­zel párosuljon a DISZ mun­kájának tartalmi, politikai meg javulása. Az újonnan be­lépő fiatalokat késedelem nélkül vonjuk be az érdeklő­dési körüknek megfelelő munkába, hogy tevékenyen részt tudjanak vállalni a DISZ-szervezet megerősítésé­ben. A munkás, paraszt, értel­miségi és tanulófiatalok első­sorban a termelésben és a tanulásban végzett eredmé­nyes munkával készülhetnek legméltóbban a DISZ II. kongresszusára. Ezért DISZ­szervezeteinknek most a fon­tos gazdasági feladatokra kell irányítani a fiatalok figyel­mét és ennek szellemében kell, hogy neveljék továbbra is őket. Ifjúsági szövetségünk vezetői törekedjenek arra, hogy a fiatalok vegyenek részt a kongresszus tisztele­tére indított különböző kul­turális, sport- és tömegmoz­galmakban. Dolgozzanak úgy DISZ-szervezeteink e felada­tok megoldásán, hogy méltók legyenek a párt bizalmára, minden tudásukkal, ifjú lel­kesedésükkel vigyék győze­lemre a párt politikáját. DÖCZI LASZLÖ DISZ MB agit. prop. titkára = HIUEK= — A Szegedi Bélyeggyűjtő Kör összejöveteleit ezentúl vasárnap 10—13, valamint szerdán 17—20 óra között tartja a Természet- és Tár­sadalomtudományi Klub Hor­váth Mihály utca 3. szám alatti helyiségében, a II. eme­leten. — Az Agrártudományi Egyesület ma, vasárnap dél­előtt Kiskundorozsmán ha­tárjárást rendez a homoki növénytermelés időszerű kér­désének megbeszélésére. — Mesedélclőtt lesz a Ju­hász Gyula Kultúrotthonban ma, vasárnap 10 órai kezdet­tel Benedek Elek meséiből. — "Alcsászár* címmel ké­szül az első jugoszláv törté­nelmi film. A film Kis Sztye­pánról szól, akit a nép tett meg Montenegró urává. 1707 —1774-ig uralkodott, mikor törökbérenc borbélya meg­ölte. A film írója, rendezője, szereplői montenegróiak s a felvételek is a montenegrói Cetinjében készülnek. — Békeértekezlet lesz má­jus 31-én, kedden délután 5 órakor a Városi Békebizott­Június 4-ig még megtekinthető az Atomenergia Kiállítás Az Ismeretterjesztő Társu- készülékek mutatják be, ho* lat a Horváth Mihály utca és I gyan hasznosítható az atom­a Deák Ferenc utca sarkán energia különféle kutatások­lévő Építőipari Technikumban rendezett Atomenergia Kiál­lítást meghosszabbította, így június 4-ig mindennap del­előtt 10-től este 8 óráig te­kinthető meg. A kiállítás be­tekintést nyújt az atomok világába. Modellek, működő nál s az elektromos áram fej­lesztésére. Különösen fonto­sak mindezek az ismeretek most, mikor a Szovjetunió se­gítségével rövidesen hazánk­ban is felépül az első atom­máglya Filmelőadás — vasért Az I. ker. Hazafias Népfront­bizottság kezdeményezésére a Városi Tanács Népművelési és Oktatási osztálya, a MÉH és a szegedi mozik képvise­lője helyeselte azt a javas­latot, hogy tartsanak Szege­den a gyermekeknek film­előadást, amelynek a belépő­díja hulladékvas, hogy ezzel is elősegítsék a vasgyüjtés sikerét. A szegedi úttörők minden bizonnyal örömmel fogadják az I. kerületi Hazafias Nép­front kezdeményezését. A jö­vő vasárnap júniusi 5-én dél­előtt a Fáklya Filmszínház­ban bemutatják a nagy si­kert aratott *Én és a nagy­ság termében Széchenyi térjapám* című színes magyar filmet. Es hogyan lehet ide eljutni? Nagyon egyszerűen. Bármelyik MÉH telepen, aki 11. szám alatt a lakóterületi békebizottsági titkárok ré­szére. Tekintettel a feladatok fontosságára, minden béke­titkárt vár a Városi Békebi­zottság. — A szegedi Nemzeti Szín­ház művészeinek -Szív kül­di...« műsorát, amely hatal­mas sikert aratott, a felsővá­rosi Móra Ferenc Kultúrott­. honban, június 5-én, vasár­nap este 8 órakor megismét­lik az újszegedi November 7 Kultúrotthonban. AZ ORSZÁGOS Mezőgazda­sági Könyvtár tízezres pél­dányszámba mezőgazdasági könyvismertetőt ad ki falusi könyvtárak számára: „Mit ol­vassunk a burgonyatermesztés­ről, a másodvetésről, a növény­betegségek elleni védekezés­ről" címen. . bead 10 kiló hulladékvasat az kap egy utalványt a vas ellenértékeként, amelyet a hét folyamán bevált a Faklya Mozi pénztáránál és a ka­pott jegyével mehet vasár­nap a moziba. Ha több va­sat ad be, akkor minden 10 kilóért megkapja a mozije­gyet. Természetesen a vasbeadás beszámít a gyűjtési verseny­be: 10 kiló 2 pont. Már hol­nap, hétfőn lehet jelentkezni a MÉH telepeken a 10 kiló vasakkal, hogy gyűljön minél több össze: nagy szüksége van reá drága hazánknak. S az úttörők még édesapjukat vagy édesanyjukat is elvihe­tik a moziba, — ezúttal a gyerekek így is kedvesked­hetnek a szülőknek: MEGJELENT A Sztg^di T>ükor Megjelent a Szegedi Tükör legújabb száma „Vannak még kísértetek" című új olasz darab szegedi eredeti bemutató­jára. A füzet hosszabb cikket közöl a darabról Márffy János karikatúráival illusztrálva. Ugyancsak hosszabb interjút talá­lunk a füzetben Huszka Jenővel a Szép Juhászné bemutatója alkalmából. Érdekes száma a lapnak, az a cikksorozat, mely „Lapok a 220 esztendős szegedi színház történetéből" cím­mel e számban kezdődik Osváth Béla tollából. Közli a lap a szokásos színház és moziműsoron kívül a színház 1955—56. évi műsortervét is. Képes riportban számol be a Tükör a Csongrád megyei ifjúság béketalálkozójáról. Két érdekes írást találunk — melynek előzménye volt az előbbi számban a jel­meztervezőkről szóló írás — a színház súgójáról és Mánik László maszkmesterről. Emellett a lengyel cirkuszról találunk egy tudósítást, a kertmoziról, egy közönségszervezőről és a Ruhagyár kultúrcsoportjáról egy-egy kisriportot. A Tükör ha­gyományaihoz híven most is igen bőséges és érdekes híranya­got közöl. | = KEMÉNDY NÁNDORNÉ A magyar nőnevelés egyik úttörője A helyt hagyományok közls­ismertté válását kívánjuk elő­segíteni az alábbi cikkel, mely Keméndy Nándornérói, a ma­gyar nőnevelés szegedi úttörő­jéről szól s melyet most, a jú­nius 5-1 Pedagógus Nap előtt közlünk. JY| ég egyre gyűlnek az adatok az egykorú napi­lapokból és a levéltár régi iratai közül, de máris kibon­takozott előttünk a magyar nőnevelés egyik érdemes út­törőjének, a szegedi tanító­nőképző alapítójának és egy igazi nevelőnek elfelejtett alakja. Ducker Irma 1838. április lános szükségnek volt a kö- elpusztította. Ezt a csapást vetkezménye, hogy az úgyne- nem tudta teljesen kiheverni vezett magán leánynevelő in- s az árvíz után a tanítónő­tézetek mindinkább tért fog- képzés megszűnt, helyette az laltak. Ezen „iskolák", mint iskolát nyolc osztályossá bő­a Szegedi Híradó 1862. szép- vitette. Ténykedése azonban tember 3-i cikke panaszolja, e súlyos időkben nemcsak gombamódra szaporodtak el intézete helyreállítására irá­egy-egy varró- vagy főzőtan- nyúlt. Az árvíz elvonulása folyamra alapozva engedély, tanterv, sőt pedagógiai képe­sítés nélkül vezetve. De a művelődési igény miatt e „zugiskolák" mégis látoga­tottak voltak. Ilyen körülmé­után a belvárosi óvoda újjá­építéséért s napközi otthon­nal történő kibővítéséért, a rókusi óvoda felépítéséért is odaadóan munkálkodott. Ta­nítványainak nemcsak neve­nyek között a jó pedagógiai lesevei, de elhelyezesevel es felkészültségű, épülettel ren- e«yéb Problémáival is maga delkező Keméndyné termé- foglalt-ozott. Korszerű tan­10-én, a nagy pesti árvíz ide- szetesen az önálló tanintézet terve, mellett a melegszívű, Megnyílt a Sportszer Kiállítás Tegnap délben a Városi Tanács kereskedelmi osztá­lya, a Szegedi VTSB, a Hor­gászszövetség, a Sportnagy­kereskedelmi Vállalat és a Szegedi Kiskereskedelmi Vál­lalat sportszerkiállítását ün­nepélyesen megnyitották. A kiállítás árusítással egybekö­tött. Június 6-ig mindenki megtekintheti e nagyszerű kiállítást az MSZT székházá­ban, Horváth Mihály utca 3. — Mesefilmvetítés lesz ma, vasárnap délelőtt 10 órakor a Postás Kultúrotthonban. Be­mutatásra kerül «Az alma­fácska*, "Amit a harkály mesél* és a "Lorent apó* cí­mű mesefilm. Belépődíj 1 fo­rint, , puritán, hivatásának fárad­hatatlan lelkesedéssel és odaadással élő pedagógus el­sősorban személyes példamu­tatásával, egyéniségével ne­velte tanítványait jó haza­fiakká és gyakorlati felké­jén született a Központi Vá- megnyitását határozta el. rosházának, az akkori Ká- 1862. szeptember 1-én jelent roly-kaszárnyának, a vész meg első felhívása négy osz­alkalmával rögtönzött egyik tályos leányiskolájába való kórházi osztályán. Gyermek- jelentkezésre. Bár először korát számos testvérével csak négy osztályt nyitott, a együtt mindvégig Pesten töl- tanítást szélesebb alapokra S^m^S1 A T.T tötte. Az Angolkisasszonyok fektette, mint a városi nyíl- f u^égu emberekké. A kez­1856. november 5-én megnyi- vános iskolákban volt. Egyes fS l'eu'kLmbe! tantárgyak tanítását Szeged inKaDb a nepe lett' KlsemDe legkitűnőbb nevelőinek kezé­be adta. Intézete rövid idő alatt a legjobb hírre tett szert. tott tanítónőképzőjében ta­nult. 1858-ban kitűnő ered­ménnyel az elsők között sze­rezte meg a tanítónői okleve­let. Még ugyanebben az év­ben fivére (kit közben Szeged helyettes polgármesterénele választottak) a szegedi Ma­locsay Izabella-féle magánis­kolához szerződtette segédta­nítói minőségben. 1862-ben férjhez megy Ke­méndy Nándor rendőrbiztos­hoz. ki a Szegedi Híradó egyik megalapítója és mun­katársa, több pesti lap (Hölgyfutár. Divatcsarnok) tudósítója. Annakidején a szabadságharcban is tevé­kenyen részt vett. rek, pedagógusok gyermekei vonultak be a falai közé. em tudni, hogy 1901­Keméndyné nem sokkal később tanítónőképzőintézeti tanárnői vizsgát tett s ez a ben, munkásságának sikeres kibontakozása és testi ereje teljében miért vonul hirtelen *nyugalomba« az­után, hogy tanítóképzője első évfolyamát újból megnyitot­vizsga egyetlen volt a maga ta. Elég magyarázatul szol­nemében, mert előtte az or- gólhat két tény: közvetlenül szág egyetlen tanítónője sem iskolájával szemben ez évben szerezte meg a tanítónőkép­ző-intézeti tanári képesítést. 'tóvárosi eméndvné nem elege- zárda létesülő tanítóképzőjé­dett meg az elért ered- ben folytatják. Ekkor sem ményekkel, a nőnevelés ügyét tanítónőképző felállí­tásával hathatósabban kíván­F) rucker Irma pedagógiai ta szolgálni. 1875-ben enge ismerteiben gyarapodva délyt kért és kapott a mi­s tanítási módszerében meg- nisztériumtól, hogy Szeged edződve, 1861. május 1-én ki- első leányközépiskoláját, a lépett a Malocsay-féle intézet- három évfolyamú tanítónő­ből és magániskola nyitását képzőt felállíthassa. Az enge­határozta el. dély megszereztéig, 1879-ig, A 60-as évek elején Szege- a' nagy szegedi árvízkatasz­den még a belvárosban is tréfáig negyven képesített mindössze két tanteremből tanítónő került ki a képzőből állott az iskola helyisége, és ezer leány hat osztályos melyben a tanítás csak négy iskolájából. A nagy árvízka­tanfolyamra terjedt. Az álta- tasztrófa intézetét teljesen pihen meg. A nyomor miatt a városba özönlő tanyai lá­nyokat kiragadta a -cseléd­szörző- üzleti vállalkozók kezéből, ápolónőket képezett belőlük. Munkásságát csu­pán a halála előtti másfél­éves betegség állította meg; 1912. március 18-án bekövet­kezett halálakor kezdeti va­gyonából csak morzsák ma­radtak, de emléke fennma­radt mindazokban, akik is­merték. •Szabó Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom