Délmagyarország, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-29 / 125. szám

Vasárnap, 1955. május ?9." delmügyhrorszig Levelek a színházi vifához X „Délmagyarország"-ban megjelent, a szegedi Nemzeti Színházzal kapcsolatos, vitaindító cikkhez szeretnék hozzászólni. Egyetértek a cikkel abban, komoly hiba az, ha az űj irók nem kapnak helyet a műsorban. Ügy látszik ez máshol is előfordult, mert nemrégiben olvastam, hogy az egyik írónk így tréfált: „Tisztelet Shakespeare lángeszének, csak kár, hogy olyan sok darabot írt. Mikor fog ez mind elfogyni?" Pedig a közönség nemcsak a klasszikusokra kíváncsi. Nem igaz az, hogy mai életünk sikeres ábrázolása nem érdekli az embereket. Néhány jó darab, például a „Havasi kürt", „Állami áruház", „Boci-boci tarka", „Holnapra kiderül", a „Pettyes" és még sok más mai tárgyú darab sikere cáfol rá erre. Nyugodtan állíthatjuk, hogy van olyan sikerük, mint például a „Csárdáskirálynő"-nek, ami ugyan rendkívül szellemes, mulatságos, főként látványos, kitűnő zenéjű darab. Az előadás, a szórakozás után arra gondol az ember, milyen jó, hogy ma mór hazánkban nincsenek ilyenek, akik az orfeumban Csárdáskirálynőkre szórják azt a pénzt, amit milliók verejtékéből szereztek. Arra kérjük a szegedi írókat és a színilázat, hogy ismertessenek meg bennünket minél több olyan emberrel, akiktől életszeretetet, helytállást, lendületet tanulhatunk. Minden kornak megvannak a maga problémái, ezek művészi ábrázolása és megoldása legyen az írók és a színház elsőrendű feladata. Ml is gyönyörködni szeretnénk a mai írók munkáiban, nemcsak az ükunokáink. Mit érünk vele, ha az utókor elismeri, hogy milyen kitűnő írók voltak, de most nem méltányolják őket eléggé. Az eljövendő színházi év műsorterve az említett hiányosságokon kívül igen örvendetes, különösen az opera-terv. Azonban nem helyeslem a Gül baba színrehozását. Ügy tudom, megfilmesítik a darabot; moziban mindenki megnézheti. Helyette inkább új darabot kérünk. Nagyon örülnénk, ha az illetékesek helyt adnának kívánságunknak és a szegedi Nemzeti Színházban is megszólalna az új magyar dráma és operett. Hődör Istvánné, újszegedi Haladás Termelőszövetkezet * Tegnap olvastam a szegedi Nemzeti Színház műsortervét a jövő évadra. E felett önök nyilvános vitát indítanak. Én is szeretnék egy pár szót szólni. Nagyon sajnálom, hogy e műsortervben nem találom a budapesti Jókai Színházban nagy sikert aratott „Tanítónő" bemutatóját. Vagy például egy másik kitűnő darabot, a „Nórá"-1. Az operett tervből pedig nagyon hiányolom a szintén nagy sikert aratott —1 nagyon kedves darabot — a „Pettyes"-1. A darab mai tárgyú, megfelelne a mai műsorpolitikának. Nagyon kérem a szerkesztőséget, tolmácsolja az illetékeseknek. hogy a felsorolt darabok közül legalább kettőt iktasson be a jövő évi műsortervbe, s akkor még szívesebben járok családommal együtt színházba a heti munka után — szórakozni, Joó László, Üjszeged, Bérkert sor 8. sz., Június 1-től pontosabb lesz a lapkézbesítés Szegeden l Amint már a Délmagyarország az elmúlt vasárnapi számában hírül adta, új lapkézbesítési rendszert vezet be a posta Szegeden, amelylyel megszüntetik az eddigi késői kézbesítést, amely elég gyakrak megmutatkozott városunkban. A posta hetek óta készül a szovjet tapasztalatok felhasználásóval a lapkézbesítés jobb megoldására. Üj lapkézbesítőket alkalmaztak és a régiekkel együtt öttagú brigádokba osztották be őket: a brigádvezető felel az egész brigád munkájáért, a jó lapkézbesítésért. Egy-egy kézbesítőre június 1-től kezdve az új területi beosztás szerint sokkal kevesebb — majdnem csak a fele — terület jut, mint eddig. Reggel 6-kormár elindulnak a kézbesítők és fél 8—8 óráig már minden előfizető megkapja a lappéldányait. Ugyanazok a lapkézbesítők viszik ki az eddigi szokás szerint 9 órakor a leveleket, postautalványokat és. egyéb küldeményeket. Majd a délutáni postát ls eljuttatják a legsűrűbben lakott ré-i szekre. Kezdetben természetesen, amíg valamennyi új dolgozót tökéletesen meg nem ismeri! a szabályokat, a kerületeket, az abban lakó dolgozókat, bizonyára előfordulnak kisebb zökkenők a kézbesítésben. Az észlelt hibákat jelentsék be a 41—41 távbeszélőn és azonnal intézkedik a posta. Természetesen szóban, vagy írásban is be lehet jelenteni az esetleges panaszokat, a nagyposta I. emelet 14-es számú szobájában. Meg kell még említeni, hogy maguk a lakók, az előfizetők nagyrészben hozzá tudnak járulni a posta kezdeményezte új kézbesítés meggyorsításához, ha minden házra vagy lakásra levélszekrényt szerelnek fel. I mai Nemzetközi Gyermeknap szegedi műsora A gyermekek reggel negyed 10-kor találkoznak a Dugonics téren, ahol rádión keresztül meghallgatják Vass Istvánné elvtársnő, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja, a képviselőház alelnöke, az MNDSZ országos elnökének üdvözlő, köszöntő szavait. A pajtáscsaládok kéknyakkendős tagjai, a vörösnya-kkendős úttörők díszes felvonulása következik ezután. Persze ott lesznek a kicsinyek is: több üzem az óvodásokat autóval hozza el a felvonulásra. A színpompás gyermeksereg a Lenin utcán át a Széchenyi térre vonul, majd a Horváth Mihály utcán keresztül a Sztálin sétányra a Pártbizottság elé. Onnan a Kazinczi utcán át a Takaréktár utcába torkolik a vidám gyerekhad: a szülök végigkísérhetik útjukon és a Takaréktár utcában át ls vehetik gyermekeiket a nevelőktől a csoportokból. Délután 3 órakor kezdődik a szegedi gyermekek Kedvenc szórakozása, a rollerverseny, amelyet a Széchenyi téren rendeznek meg. Fél 4-kor a Békebizottság kultúrtermében a János vitézt vetítik a gyermekeknek, majd a Bábszínházban (Dózsa György utca) szórakozhatnak a gyermekek. Fél 6-kor pedig a Móravárosi Üttörőházban is filmvetítés lesz; valamenynyi előadás díjmentes. A gyermekek boldogságáért Az Építők Ünnepe mai műsora SPORTMŰSOROK A Bástya (Petőfi) sportpályán Építők—Postás labdarugómérkőzések. Fél 9: ifjúsági bajnoki, fél 11: megyei bajnoki, délután 1: tartalék bajnoki mérkőzés. Az első két mérkőzés szünetében az Építőipari Technikum tornabemutatói. Belépődíj nincs. KIÁLLÍTÁS A gyermekjátszótéri kiállítási sátorban az építőipar fejlődését és terveit bemutató kiállítás délelőtt 9 órától este 7 óráig. Belépődíj nincs. MŰSOROS RUHABEMUTATÓ ' Délután 3 órától az újszegedi szabadtéri színpadon a Ruházati Bolt közel félszáz új női-, gyermek- és férfiruha modellje. A műsorban fellép: az Építők Énekkara Kertész Lajos vezénylésével, a Gyufagyár színjátszó és népi tánccsoportja, a Juhász Gyula Kultúrház balettiskolája, a Szegedi Falemezgyár népi tánccsoportja, az Építőipari Technikum népi együttese, az Orvostudományi Egyetem citerazenekara, a Szegedi Textilművek zenekara Grász Ferenc vezénylésével. Belépődíj nincs, MUZSIKÁLÓ VIDÁM EST Este 8 órai kezdettel az újszegedi szabadtéri színpadon. Fellépnek: Iván Margit, Sugár Mihály, Szabady István, Dómján Edit, Lakky József, Komlóssy Erzsi, Kovács Gyula, Káldor Jenő, Mezey Károly, Lehóczky Zsuzsa, a szegedi Nemzeti Színház művészei. Zongorán kíséri: Biró Attila. Rendező: Kakuszi Imre. Közreműködik a Juhász Gyula Kultúrház szimfónikus. zenekara Markó Leó vezénylésével. A műsorban viNE HAGYJUK! A kis Horváth Pista elültette a facsemetét, mint a többi gyerekek. Ugy kipirosodott az orca, hogy majd kl csattant, amint apró kezével és lábával nyomta az ásót a földbe egymás után. Senkit sem engedett, hogy segítsen néki. Ő maga állította a gödörbe a fát, nézte, hogy sorba van-e. majd betemette; lábával nyomkodta a földet a fa tövéhez. A kis fatáblácskára pedig ráírta nevét, hogy ő gondozza az újonnan elültetett fát és ráerősítette a vékony törzsre. í Szinte minden nap öntözte fáját, amikor az iskolából hazajött. S milyen öröm volt számira, amikor megjelentek rajta az első rügyek, majd az apró kis zöld levélkék. Szaladt haza. — Megfogta anyu! Gyere nézd meg! — rontott be Pista édesanyjához. Az egyik napon pedig egy nagyobb fiú eltörte a vékony sarjadó fát. A kis Horváth látta, éppen ment haza az iskolából. — Ne bántsad — kiáltott messziről vékony hangjával Pista és elkezdett szaladni a fiú felé. Vörös nyakkendőjének két szára lobogott, a gyermekharag, az elkeseredés tombolt benne. Mire odaért. már könny is volt a szemében. — Te! Hogy merted eltörni az én jómat?! Rajta volt a nevem ist — kiáltott a hosszúhajú vékony nadrágszárú fiúra. 'Az csak lóbálta a letört fát, vigyorgott nagy fölényesen, s a nekiugró Pistát úgy ellökte, hogy az leesett a földre. A nagy suhanc erösebb volt, a kis gyerek nem tudott ellene hadakozni. Csak összeszorított fogakkal, sírva nézett utána, amint az fütyürészve továbbhaladt, mit sem törődve a járókelők szidalmával. Mily keserűséget okozott ez a „vagánynak" nevezhető fiatal ember annak a gyermeknek, aki féltőn gondozta fáját. Minő embertelenség és bűnös cselekedeti Nagyon jól tudják Hattyastelepen is, hogy a gyerekek által gondozott fák közül ki tördelt le néhányat. A Kállai nagymama a Párizsi körút sarkán a Szappanos utca 51bben mennyire sajnálja, hogy a háza előtt is derékba törték az ő kedves fáját. Ilyen jelenségre sajnos elég sürün bukkanunk szerte a városban. Horváth Pista egymaga ez ellen nem tud semmit tenni, de közösen, Szeged dolgozói meg tudják akadályozni ezeket o mindent rongáló rosszindulatú suhacokat. Leplezzük le őket — büntessék meg őket. „wiJ M. T. dám jeleneteket, tréfákat adnak elő, valamint operaáriákat a Pillangókisasszonyból, a Trubadurból, Bánk bánból, Háry Jánosból, ezenkívül operettegyveleg, operettrészletek, duettek hangzanak el a Csárdáskirálynőből, Szép Juhásznéból, a Szabad szélből, Állami Áruházból. A balett táncosok a Traviata spanyol táncát és a Trubadur cigánytáncát mutatják be. Jegyek 4, 6 és 8 forintos árban még kaphatók délelőtt a színház pénztáránál, este pedig fél 7-től a szabadtéri színpad jegypénztáránál a helyszínen. LACIKONYHÁK, NAPKÖZI OTTHON Az újszegedi gyermekjátszótéren reggel 9-től a késő esti órákig vendéglátósátrak, lacikonyhák szolgálják ki a közönséget. Étel, ital korlátlan menyiségben lesz kapható. Bécsi szelet 6 forintos, bográcsgulyás 5.50, sertésmájpörkölt 5.40, marhapörkölt 5.10 forintos árban. A sátrakban minden dolgozót kiszolgálnak. Ugyancsak egész nap a játszótér melletti sátornál napköziotthonos, óvónői felügyelet teljesen díjmentesen a dolgozók gyermekeire. KÜLÖN AUTÓBUSZOK, VILLAMOSOK Az esti műsorok, a Muzsikáló vidám est végeztével a Liget (Tóth) vendéglő elől külön autóbuszjárat indul a Kálvária utcán át Dorozsmára, valamint a Vásárhelyi sugárúton végig és a Felszabadulás útján végig Alsóvárosra. Ugyancsak a vendéglő elől külön villamosjárat indul a rókusi állomáshoz is. (N. F.) Ma van a Nemzetközi Gyermeknap, felszabadult országunk egyik hagyományos ünnepe. Szülők és gyermekek boldogan készülnek erre a napra. Iskolákban és üzemekben — városszerte — megvendégelik a gyermekeket. A szülők ajándékokkal szereznek nekik örömet. Mindez az ünneplés utal valamilyen mögöttes — mindennapi életünkben lévő — jelenségekre. Mit is ünneplünk voltaképpen? Bizonyára valami újat, ami azelőtt hiányzott, mai életünkre viszont jellemző. Mi ez? A gyermek szeretete? A szülő küzdelme gyermeke boldogságáért? Igen. mindezt ünnepeljük. Mégis, mi itt az új? Hiszen a szeretet, a boldogság akarása olyan emberi jelenség, mely minden korban megnyilvánult. Hát talán valami mást keresünk mi? Nem. Mi a szeretetet és a boldogságot ünnepeljük. Azonban nem az a jellemző, hogy mindezt régen is érezték a szülők, hanem az, hogy ma hogyan érzik. Más viszonyok, lehetőségek újjászülik az érzelmeket is. És megváltoztatják — ami az érzelmeknél kézzelfoghatóbb — az emberi kapcsolatokat, így a gyermekekkel való törődést is. A gyermekek megváltozott életét ünnepeljük ma, az irántuk érzett szeretettel, a boldogságuk, jövőjük iránti felelősséggel. És ez az új. Igen jellemzők erre az érzésre egy ruhagyári édesanya: Fodor Pálné szavai: "Tartsunk műszakot » gyermekekért. Vállalom, hogy jóval túlszárnyalom eddigi teljesítményemet száz százalékos minőség mellett.* Egyáltalán nem fellengzős, érzelem-cirádás szavak ezek, sőt, nagyon is reálisak. Éppen ezért nagyon igazak is. Mondanom sem keil: megindult a műszak. íme: kell-e egyszerűségében kézzelfoghatóbb bizonyíték arra, hogy mit jelent a gyermekek szeretete és a boldogulásuk iránti felelősség érzete ma? Jól érzik ezt a ruhagyári édesanyák. A munka — melyet végzünk — gyermekeink javát szolgálja. Nekik építjük a jövőt, a szocializmust, hiszen ők töltik el abban a korban, boldogabban életüket. S aki magáénak érzi az ország gondját, felelősséget érez a jövőért — ez az igazság másik oldala — gyermekei boldogságáért vállal felelősséget. Éz jellemző mai életünkre. Ma tehát a gyermekna-1 pot ünnepelve munkánk eredményeit ünnepeljük meg. S ez az ünnep — mikor mindent igyekszünk megtenni a gyermekek öröméért, boldogságáért — például és figyelmeztetőül is szoIgáL Bárhová is köt a munkánk, dolgozzunk úgy, törődjünk úgy hazánk, társadalmunk minden ügyével, hogy tetteinktől gyermekeink — a gyermekek — jóléte, boldogsága, békés jövője függ, őérettük dolgozunk ha hazánkért, a szocialista Magyarország felépítésért küzdünk. Kik lehetnek a termelőszövetkezet MNDSZ szervezetének tagjai ? A zsombói Béke Termelőszövetkezet asszonyai a férfiakkal egysorban harcolnak az idei jó terméseredmények biztosításóért. Ahol lelkiismeretes, jó munkát kell végezni, az asszonyok vala>mennyien ott vannak. Az utóbbi időkben az asszonyok között kint a földeken, meg ahol éppen dolgoznak, egyre több szó esett arról: meg kellene alakítani a termelőszövetkezet MNDSZ alapszervezetét. A szervezet munkájára sokféle elképzelés alakult ki. Szép terveket készítgettek maguknak az aszszonyok. Elképzeléseikről, ötleteikről beszélgettek többen a falu egyéni gazdáinak feleségeivel is. Az egyéni aszszonyok közül sokan kértek — habár ők nem is dolgozr nak a szövetkezetben — engedjék meg, hogy mozgalmi munkát a szövetkezet MNDSZ szervezetében végezzenek. Ahhoz viszont, hogy a szövetkezet MNDSZ szervezetében a szövetkezeten kívülálló asszonyok is dolgozhassanak, az MNDSZ járási titkárságának engedélye kell. Az engedély ügyét nemrégen szóvá is tették a járási MNDSZ titkárság egyik kikül* dött munkatársának, aki azt kereken elutasította. Mondván, hogy ezzel a községi alapszervezetet gyöngítenék, az pedig nem lenne helyes dolog. Mi úgy látjuk, hogy az a nem helyes, ahogy ezt a kiküldött elvtársnő gondolta. Helyes és jó dolog az, ha a zsombói Béke Termelőszövetkezet asszonyainak közös rendezvényein minél több egyéni asszony is résztvesz. Ezzel csak mélyül és erősödik a szövetkezet és a kívülállók barátsága. Ennek a jó kapcsolatnak pedig a szövetkezet is és az egyéniek is ió hasznát látják majd. Bárdos Lajos Kossuth-díjas a szegedi Főiskolai Napon A műit évi emlékezetes Ko- .elején Bárdos Lajossal az élen [van, egy nagyon mély, lényeg' dály-látogatás után, idén a mpmniliilt 37 Pm>us T f 11*1 Q Q rru hotrioel/oln ííot ínín KnleíC m ít. a megindult az „Éneklő Ifjúság' Kodály-iskola egyik legkitű- országos mozgalma. A hivatalos nőbb tagja: Bárdos Lajos Kos- ízlés ellenére iskoláról iskolára suth-díjas zeneszerző, érdemes művész, a Zeneművészeti Főiskola tanára lesz közreműködő vendége a Pedagógiai Főiskola vasárnapi ünnepélyének. Bárdos nem először jön Szegedre. Többször járt már itt. Legutóbb 1948-ban dirigálta a Főiskola Énekkarát és Kamarakórusát, melynek több művet írt és ajánlott is. Bárdos Lajos munkásságának és pályájának csaknem egészét az énekkarok világában élte és éli ma is. Kompozícióinak túlnyomó többsége is kórusmű. Bárdos, miként a többi Kodály-tanítvány is, Kodály közelében szívta magába a népzenének és a világ minden jó zenéjének szeretetét. Az énekkari kultusz kivirágoztatása pedig szorosan összefügg a húszas, illetve a harmincas évek nagy népzenereform mozgalmával. Húsz éven át, 1925—1945-ig a népdal „hivatalból üldözendő és lenézendő" volt. Két évtized telt el szakadatlan hadakozásban az akkori hivatalos szervekkel, melyek megvető idegenkedéssel kezelték a népdalok ügyét. Énekkari kultúránk fellendülését Kodály csodálatos gyermekkórusai indították el. Abban is faluról falura terjedt a népzene ismerete és szeretete. 1S45 után pedig a fiatalok már az új magyar zene légkörében nevelkedtek. Bárdos Lajos végigdirigálta jóformán már az egész országot, szinte alig akad olyan táj, ahol nem vezényelt, vagy nem tartott volna előadást. Bárdos mint zeneszerző, népdalgyűjtő, zenetudós, tanár és dirigens egyaránt eredményesen munkálkodott a magyar haladó énekkari műveltség felvirágoztatásán. Neve nemcsak itthon, de külföldön is igen ismert. „Szeged felől" című nagyvonalú, pazarul ötletes népdalszvitjét, melyet szegedi gyűjtésű népdalvirágokból kötött színes csokorba ő maga mutatta be először Szegeden a Főiskolai Kamarakórus élén. „Körtánc" című népdalrondóját és capellát vegyeskarra az idei Főiskolai Napra komponálta, amit ugyancsak vasárnap mutat be Szegeden a Főiskolai Énekkarral. Kölcsey szavaira írt remek kánonját a Főiskola- és Gyakorlóiskola Énekkarai szólaltatják meg, Szegeden először, a szerző vezényletével. Bárdos Lajos a dirigens, ma a legnagyobb magyár kórusKodály volt a zászlővivp és, mester. Az a páratlan virtuóz útmutató, anykor- a 30-as evek!technika, melynek birtokában bemarkoló, őszinte, belső művészi lángolásnak következménye. Hatalmas művészi élmény nála, hogy a virtuóz külsőség nem öncélú, hanem a bámulatos tudás, ügyesség, technika tökéletes harmóniába van nagy, szuggesztív belső művészetével, melynek varázslatos alaphangja: az élet végtelen szerelme, az a heroikus törekvés, hogy az életet a harmatosan derűs, pajzánul játékos oldaláról ragadja meg. Bárdos évtizedek óta végzett népdalgyűjtései, zenetudományi értekezései, a szuggessztív és meggyőző, páratlanul érdekes előadásai, 28 éves zeneművészeti főiskolai oktató, nevelőmunkája a legnagyobbak között biztosít helyet számára. Ennek a sokágú munkának és eredménynek az Erkel-díj, majd a Magyar Népköztársaság érdemes művésze kitüntető cím s legújabban a Kossuth-díj az elismerése. Szeged énekes népének apraja, nagyja büszke örömmel és_ ragaszkodó szeretettel köszönti Bárdos Lajost, nagy tanítóját, s várja őt ma a Szabadság Filmszínházban rendezendő főiskolai ünnepi műsor keretében, hogv zeneszerzői és kórusdirigensi szereplésével újabb élménnyel gazdagodjon,