Délmagyarország, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-29 / 125. szám

AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MAI SZAMUNKBÓL: Képek a béke őrzőiről (2, oldal) Levelek a színházi vitához (3.. oldal) Szegedi jegyzet (3. oldal) Gyorslista az Első Békekölcsön húzásáról (4. oldal) •V Mikszáth és Szeged (5. oldal) Építők ünnepén Ma tartják meg hazánk építőmunkásai, a faipari és építő anyagipari dolgozói immár hagyományossávált találkozójukat: az építők ünnepét. Csongrád megye és Szeged üzemeiben is lelkesen, folytak az előkészületek erre a napra, amelyen az építő munka eredményeit, épülő szép hazánk alkotásait, az építőmunkások nagyszerű teljesítményeit ünnepeljük vidám találkozók keretében. Van mit ünnepelnük, van minek örülnünk a mi megyénkben és Szeged városában is. Az építkezések egész sorára tekinthetünk vissza az elmúlt esztendőkben, akár Hódmezővásárhelyen, akár Szegeden, Csongrádon, Szentesen, vagy akár más számos kis faluban nézünk széjjel. Lakóházak, irodaépületek, orvosi rendelők, új utak, csatornák és egyéb létesítmények — köztük olyan világhírű alkotás, mint a Szegedi Textilművek — hirdeti az építőmunkások, a fa.- és építőanyagipari dolgozok szorgalmas keze-munkáját, és műszaki vezetőik alkotó készségét. A magyar szervezett építőmunkások hosszú harcos évtizedeinek emléke él a mai boldog ünneplésben. Szabad országban, a megváltozott új élet körülményei között ünnepelünk, vigadunk, szórakozunk ezen a napon. Örömmel valljuk Ady Endre sorait, amelyek országosan az építők ünnepének jelszavává váltak: >-Ez az ország a mi országunk..— Itt most már a mi kezünk épít". Hatalmasak azok az eredmények, azok a változások, amelyek iparunk területén a felszabadulás 10 esztendeje alatt bekövetkeztek. Ezek a változások nemcsak magának az iparnak a korszerűsítését jelentik, hanem a nagyarányú gépesítéssel dolgozóink könnyebb munkáját is biztosítják. E mellett számtalan a szociális beruházások egész sora, amely az építőipari dolgozók életviszonyainak megjavítását, jobb életkörülményeit szolgálja. Az építőmunkások sorsa mindig vándorélet volt. De hol vannak már azok* az idők, amikor a lakásuktól távoleső munkahelyeken., a tarisznyában hozott szegényes élelmen, kenyéren, hagymán s még jobb esetben, ha szalonnán is kellett -egész héten vagy heteken át meglenni a munkában, este pedig valami hevenyészett szálláshelyen vagy az istállóban meghúznia magát az építőmunkások ezreinek!? Ma minden távoleső munkahelyen építőipari dolgozóinknak biztosítva van a napi háromszori étkezés, meleg étel és az egészséges, tiszta munkásszállás. Ezenkívül a lakásuktól távol dolgozóknak különélési pótdíj is jár, valamint utazási kedvezmény, hogy könnyebben hazamehessenek családjukhoz. * Napról napra jobban korszerűsödik iparunk, az építő-, fa- és az építőanyagipar egyaránt. Csongrád megyében téglagyárainknál szinte teljesen megszűnt a kézibányászás. A földkitermelést a megerőltető fizikai munka helyett gépekkel végzik és ugyanígy gépekkel a tégla előállítását is. Faiparunk hasonlóképpen sokat fejlődött. Az építőiparban különösen szembetűnő a gépesítés aránya. Mindezekért — mint ahogy egész szar bad életünkért — különösen hálásak lehetünk a nagy Szovjetuniónak, amely e téren is rendelkezésünkre bocsátotta gazdag tapasztalatait, élenjáró technikájának számtalan vívmányát. A Szovjetunió azonban nemcsak a gépesítés terén nyújtott felbecsülhetetlen segítséget iparunknak, hanem a munkamódszerek átadásában, a munkák helyes megszervezése terén is. Az építőiparban nem egy kiváló eredményt köszönhetünk annak, hogy sikerült követnünk a szovjet útmutatásokat. Csongrád megye és Szeged építőmunkásai, faipari és építőanyagipari dolgozói nem felejtik el, hogy a Szovjetunió mellett hálával tartoznak pártunk állandóan megnyilatkozó segítségéért, iránymutatásáért. Pártunk márciusi határozata volt legutóbb is az a hatalmas segítség, amely a mi iparunkat is előbbre lendítette és kivezette a mutatkozó hibák, nehézségek kátyúiból. A márciusi határozat új lendületet adott a munkának, a tervteljesítésnek minden üzemünkben. Világosan mutatja ezt az a tény. hogy a felszabadulási munkavereenyben minden eddiginél szebb eredményeket értünk el. Nemcsak a termelési tervek teljesítésében, hanem az anyagtakarékosság terén és a minőség megjavításában is kiemelkedőek eredményeink. Ennyi élüzemünk még nem volt a mi területünkön, mint most és ezek mindegyike —- a Csongrádi és a Szegedi Bútorgyár, a Csongrád megyei Villanjrszerelő Vállalat, az Újszegedi Ládagyár és a Csongrád megyei Téglaipari Egyesülés — nemcsak megtartani, hanem fokozni akarja azokat az eredményeket, amelyeket az élüzem cím elnyerésével és a felszabadulási versenyben elért. A márciusi párthatározat szellemében az építő-, fa- és építőanyagipar dolgozói megfogadták, hogy fokozzák a munka termelékenységét, mégpedig a magasépítőiparban 3.6 százalékkal, az anyag- és faiparban 3 százalékkal. Csökkentik emellett az önköltséget is, a magasépítőiparban 5.4 százalékkal, a faiparban 3 százalékkal, az építőanyagiparban. 4.3, ezetnbelül a téglaiparban 5.8 százalékkal. Mindezek mellett felszámolják a munkafegyelem lazaságait, harcot indítanak az anyagpocsékolás ellen. Pártunk határozatának követésével még szebb, még jobb életet igyekeznek biztos'tani építőmunkásaink, faipari és építőanyagipari dolgozóink. S a béke jegyében, pártunk útmutatásainak szilárd. egységes követésével boldogan és vidáman ünneplünk valamennyien a mai napon: az éDÍtok ünnepén. Hankó Pál, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete területi bizottságának elnöke Munkában a szegedi építők Ahol a tégla készül A SZEGEDI II. SZAMŰ — Cserepes-sori — téglagyárban a bányász-brigád tagjai csillékbe rakják az agyagot. A présházban a vágóasztalra fut az agyagszalag és az automata vágó darabokra szeli. A téglagyáriak a mult hónapban géptörés és a nem megfelelő időjárás miatt elmaradtak esedékes tervük teljesítésével. Az adósságot azonban törlesztik. Sőt, csatlakozva a 20 budapesti ipari vállalat felhívásához, felajánlották, hogy évi tervüket 2 százalékkal túlteljesítik. Ez azt jelenti, hogy havonta mintegy százezer darab téglával gyártanak többet. A téglagyárban két műszakban folyik a munka. A műszakok vetélkednek egymással, hogy ki tud több nyerstéglát készíteni. Különösen eredményesen dolgozik a bányász brigád. Az égetők, kihordok, behordok, rakók pedig a második dekádban 119 százalékot teljesítettek. Az egyik kemencénél dolgozik Szűcs István kihordó-brigádja. A kemence belsejéből viszik ki a kiégetett téglát, hogy az elkerüljön az építkezésekhez. Szűcs István és brigádja is avatott mestere munkájának. Rendszeresen napról napra teljesítik a sztahanovista feltételeket. Szűcs István, a brigádvezető tetteivel mutatja a példát. Teljesítménye mindig 150 százalék körül élL t— Szeretí-e a munkáját? Szűcs István és Pál Lajos kihordok munkaközben a II. sz. Téglagyárban. — kérdezzük a kihordó brigád vezetőjét. — Szeretem — válaszol — és igyekszünk valamennyien, hogy minél több tégla kerüljön ki a kemencéből. — Mennyit szokott keresni havonta? — Keresetem havonként mindig 1800—2000 femnt között mozog. Ez pedig nem rossz kereset. Valóban így van. És a kihordók is nagyon megérdemlik azt, amit keresnek. A PRÉSHÁZBÓL a nyerstégla a szárítóba kerül. Az l-es műszak kocsitolói — Komáromi László brigádja — is jól dolgozik. A szárítóban lerakó, téglamáglyázó Gyuris Ferencné is. A múltban neki is nagyon fiatalon, már 14 éves koréban dolgoznia kellett. Fia most 13 éves és tanul, iskolába jár. Különben az asszony férje is ugyanabban a gyárban dolgozik: bányász. Gyuris Ferenc az elmúlt hónapban 1500 forintot keresett, felesége pedig 844 forintot. Ebből a pénzből jut erre is, arra is. Az ő életük is sokkal tartalmasabb, szebb, mint régen. S Gyuris Ferenc és a felesége becsületesen dolgozik, munkájukat elismerik és megbecsülik. A TÉGLAGYÁRI udvaron I kocsik állnak. Fürge kezek téglával rakják meg. Kell a tégla, fontos az építkezéshez. A cserepessoriak pedig tudják ezt és aszerint is végzik teendőiket. A példamutatók közül MÉSZÁROS FERENC Szegedi Kenderfonógyár építkezésénél dolgozik brigádjával. Az ácsbrigád vezetője — Mészáros Ferenc — mindig jópéldóva! jár elől és legutóbb 200 százalékot ért el. A farostlemezgyárban... Nemrégen, csupán néhány hónapja kezdte meg a munkát Szegeden az ország első farostelemezgyára. A falemezgyár üzemeként működik — és amint már közöltük is — a szegedi faipari üzemek hulladékát dolgozza fel értékes és nagyon szükséges farostlemezzé. Az új farostüzemben mozgalmas az élet. Igaz, nem mondható még el, hogy úgy megy minden ott, mint a karikacsapás. Adódnak ilyen, vagy olyan hibák hiszen menetközben kell kitapasztalni és eligazítani egyes dolgokat, aztán a gépek bejáratásához is bizonyos idő szükséges. Általában azonban elmondható, hogy a hazánkban első farostüzemben jó, eredményes a munka. Nagy öröm az, hogy készül a farost, s így segíti a hazai szükségletek kielégítését. Az új üzem két műszakban dolMáriaföldi Erzsébet és Temesvári Sándor az egyik gépegységnél. gozik. A délelőtti műszakban u zenhat an tevékenykednek a gépek körül. A műszakvezető pedig Máriaföldi Erzsébet, fiatal mérnöknő. Encsel Ernő is ! itt dolgozik attól a perctől kezdve, hogy az új farostüzemben termelni kezdtek a gépek. A nagy öntöszéknél egy fiatal munkás. Makra János dolgozik. Ahogy maga mondja, napszámos volt. most meg felelős a beosztása. Vannak itt egészen új munkások, akik itt tanulják meg a szakmát, a gépek kezelését. Az is célkitűzés, hogy ] ezek az új munkások [ önállóan tudják feladataikat végezni az új üzem minden posztján. Az új üzem kollektívája egyre jobban összeforr és helyesen, szép szóval figyelmeztetik egymást a hibákra. Temesvári Sándor, is becsülettel igyekszik az úgynevezett görgőjáratoknál őrködik, ö is becsülettel igyekszik helytállni, hiszen megszerette az új üzemet. A gépek az emberek akaratára és irányításával dolgoznak és ha olykor üggyel-bajjal is. de egyre több magyar, szegedi farostlemez készül. PÁCSA JÁNOS az élüzem Szegedi Bútorgyár egyik kiváló munkása. A körfűrésznél dolgozik és hosszú idő óta teljesíti a sztahanovista feltételeket. Jó munkája elismeréseként meg is kapta már a szakma kiváló dolgozója jelvényt. SÁNTA JÁNOS a Szegedi Ládagyárban végez eredményes és jó munkát. Egyike az élenjáróknak és meg is kapta a szakma kiváló dolgozója jeh'ényt. Üj és mégjobb eredményeket akar, Segíti munkatársait is. TERVEZÉS ÉS KIVITELEZÉS mm A Szegedi Tervezőirodában készítik el a házak és másirányú építkezések terveit. Fontos ez a munka, hiszen az építkezéseknél a kiinduló pontot jelenti. Képünkön: munka a Szegedi Tervezőirodában. "" \ fLiebmann Béla ielvéteteii , A Szeged Marx téri lakóházépítkezésnél szép eredménnyel végzi a munkát Terhes István kőműves brigádja. Képünkön a brigád tagjai: Terhes István, Solymos István, Herbert Mihály, Lehotai. Ferenc, Csala József és Juhász Imre.