Délmagyarország, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-29 / 125. szám

AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MAI SZAMUNKBÓL: Képek a béke őrzőiről (2, oldal) Levelek a színházi vitához (3.. oldal) Szegedi jegyzet (3. oldal) Gyorslista az Első Békekölcsön húzásáról (4. oldal) •V Mikszáth és Szeged (5. oldal) Építők ünnepén Ma tartják meg hazánk építőmunkásai, a faipari és építő anyagipari dolgozói immár hagyományossávált találkozójukat: az építők ünnepét. Csongrád megye és Szeged üzemeiben is lelkesen, folytak az előkészületek erre a napra, amelyen az építő munka eredményeit, épülő szép hazánk alkotásait, az építőmunkások nagy­szerű teljesítményeit ünnepeljük vidám találkozók ke­retében. Van mit ünnepelnük, van minek örülnünk a mi megyénkben és Szeged városában is. Az építkezések egész sorára tekinthetünk vissza az elmúlt esztendők­ben, akár Hódmezővásárhelyen, akár Szegeden, Csong­rádon, Szentesen, vagy akár más számos kis faluban nézünk széjjel. Lakóházak, irodaépületek, orvosi ren­delők, új utak, csatornák és egyéb létesítmények — köztük olyan világhírű alkotás, mint a Szegedi Textil­művek — hirdeti az építőmunkások, a fa.- és építő­anyagipari dolgozok szorgalmas keze-munkáját, és műszaki vezetőik alkotó készségét. A magyar szervezett építőmunkások hosszú har­cos évtizedeinek emléke él a mai boldog ünneplés­ben. Szabad országban, a megváltozott új élet körül­ményei között ünnepelünk, vigadunk, szórakozunk ezen a napon. Örömmel valljuk Ady Endre sorait, amelyek országosan az építők ünnepének jelszavává váltak: >-Ez az ország a mi országunk..— Itt most már a mi kezünk épít". Hatalmasak azok az eredmények, azok a változá­sok, amelyek iparunk területén a felszabadulás 10 esz­tendeje alatt bekövetkeztek. Ezek a változások nem­csak magának az iparnak a korszerűsítését jelentik, hanem a nagyarányú gépesítéssel dolgozóink könnyebb munkáját is biztosítják. E mellett számtalan a szociá­lis beruházások egész sora, amely az építőipari dolgo­zók életviszonyainak megjavítását, jobb életkörülmé­nyeit szolgálja. Az építőmunkások sorsa mindig ván­dorélet volt. De hol vannak már azok* az idők, amikor a lakásuktól távoleső munkahelyeken., a tarisznyában hozott szegényes élelmen, kenyéren, hagymán s még jobb esetben, ha szalonnán is kellett -egész héten vagy heteken át meglenni a munkában, este pedig valami hevenyészett szálláshelyen vagy az istállóban meghúz­nia magát az építőmunkások ezreinek!? Ma minden tá­voleső munkahelyen építőipari dolgozóinknak bizto­sítva van a napi háromszori étkezés, meleg étel és az egészséges, tiszta munkásszállás. Ezenkívül a lakásuk­tól távol dolgozóknak különélési pótdíj is jár, valamint utazási kedvezmény, hogy könnyebben hazamehesse­nek családjukhoz. * Napról napra jobban korszerűsödik iparunk, az építő-, fa- és az építőanyagipar egyaránt. Csongrád megyében téglagyárainknál szinte teljesen megszűnt a kézibányászás. A földkitermelést a megerőltető fizikai munka helyett gépekkel végzik és ugyanígy gépekkel a tégla előállítását is. Faiparunk hasonlóképpen sokat fejlődött. Az építőiparban különösen szembetűnő a gé­pesítés aránya. Mindezekért — mint ahogy egész szar bad életünkért — különösen hálásak lehetünk a nagy Szovjetuniónak, amely e téren is rendelkezésünkre bocsátotta gazdag tapasztalatait, élenjáró technikájá­nak számtalan vívmányát. A Szovjetunió azonban nemcsak a gépesítés terén nyújtott felbecsülhetetlen segítséget iparunknak, hanem a munkamódszerek át­adásában, a munkák helyes megszervezése terén is. Az építőiparban nem egy kiváló eredményt köszönhe­tünk annak, hogy sikerült követnünk a szovjet út­mutatásokat. Csongrád megye és Szeged építőmunkásai, faipari és építőanyagipari dolgozói nem felejtik el, hogy a Szovjetunió mellett hálával tartoznak pártunk állan­dóan megnyilatkozó segítségéért, iránymutatásáért. Pártunk márciusi határozata volt legutóbb is az a ha­talmas segítség, amely a mi iparunkat is előbbre len­dítette és kivezette a mutatkozó hibák, nehézségek kátyúiból. A márciusi határozat új lendületet adott a munkának, a tervteljesítésnek minden üzemünkben. Világosan mutatja ezt az a tény. hogy a felszabadu­lási munkavereenyben minden eddiginél szebb ered­ményeket értünk el. Nemcsak a termelési tervek tel­jesítésében, hanem az anyagtakarékosság terén és a minőség megjavításában is kiemelkedőek eredménye­ink. Ennyi élüzemünk még nem volt a mi területünkön, mint most és ezek mindegyike —- a Csongrádi és a Szegedi Bútorgyár, a Csongrád megyei Villanjrszerelő Vállalat, az Újszegedi Ládagyár és a Csongrád megyei Téglaipari Egyesülés — nemcsak megtartani, hanem fokozni akarja azokat az eredményeket, amelyeket az élüzem cím elnyerésével és a felszabadulási versenyben elért. A márciusi párthatározat szellemében az építő-, fa- és építőanyagipar dolgozói megfogadták, hogy fo­kozzák a munka termelékenységét, mégpedig a ma­gasépítőiparban 3.6 százalékkal, az anyag- és faipar­ban 3 százalékkal. Csökkentik emellett az önköltséget is, a magasépítőiparban 5.4 százalékkal, a faiparban 3 százalékkal, az építőanyagiparban. 4.3, ezetnbelül a téglaiparban 5.8 százalékkal. Mindezek mellett felszá­molják a munkafegyelem lazaságait, harcot indítanak az anyagpocsékolás ellen. Pártunk határozatának követésével még szebb, még jobb életet igyekeznek biztos'tani építőmunkása­ink, faipari és építőanyagipari dolgozóink. S a béke jegyében, pártunk útmutatásainak szilárd. egységes követésével boldogan és vidáman ünneplünk vala­mennyien a mai napon: az éDÍtok ünnepén. Hankó Pál, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete területi bizottságának elnöke Munkában a szegedi építők Ahol a tégla készül A SZEGEDI II. SZAMŰ — Cserepes-sori — téglagyárban a bányász-brigád tagjai csil­lékbe rakják az agyagot. A présházban a vágóasztalra fut az agyagszalag és az auto­mata vágó darabokra szeli. A téglagyáriak a mult hónap­ban géptörés és a nem meg­felelő időjárás miatt elma­radtak esedékes tervük telje­sítésével. Az adósságot azon­ban törlesztik. Sőt, csatla­kozva a 20 budapesti ipari vállalat felhívásához, felaján­lották, hogy évi tervüket 2 százalékkal túlteljesítik. Ez azt jelenti, hogy havonta mintegy százezer darab tég­lával gyártanak többet. A téglagyárban két mű­szakban folyik a munka. A műszakok vetélkednek egy­mással, hogy ki tud több nyerstéglát készíteni. Külö­nösen eredményesen dolgo­zik a bányász brigád. Az ége­tők, kihordok, behordok, ra­kók pedig a második dekád­ban 119 százalékot teljesítet­tek. Az egyik kemencénél dolgozik Szűcs István kihor­dó-brigádja. A kemence bel­sejéből viszik ki a kiégetett téglát, hogy az elkerüljön az építkezésekhez. Szűcs István és brigádja is avatott mestere munkájának. Rendszeresen napról napra teljesítik a szta­hanovista feltételeket. Szűcs István, a brigádvezető tettei­vel mutatja a példát. Telje­sítménye mindig 150 százalék körül élL t— Szeretí-e a munkáját? Szűcs István és Pál Lajos kihordok munkaközben a II. sz. Téglagyárban. — kérdezzük a kihordó bri­gád vezetőjét. — Szeretem — válaszol — és igyekszünk valamennyien, hogy minél több tégla kerül­jön ki a kemencéből. — Mennyit szokott keresni havonta? — Keresetem havonként mindig 1800—2000 femnt kö­zött mozog. Ez pedig nem rossz kereset. Valóban így van. És a ki­hordók is nagyon megérdem­lik azt, amit keresnek. A PRÉSHÁZBÓL a nyers­tégla a szárítóba kerül. Az l-es műszak kocsitolói — Ko­máromi László brigádja — is jól dolgozik. A szárítóban le­rakó, téglamáglyázó Gyuris Ferencné is. A múltban neki is nagyon fiatalon, már 14 éves koréban dolgoznia kel­lett. Fia most 13 éves és ta­nul, iskolába jár. Különben az asszony férje is ugyanab­ban a gyárban dolgozik: bá­nyász. Gyuris Ferenc az el­múlt hónapban 1500 forintot keresett, felesége pedig 844 forintot. Ebből a pénzből jut erre is, arra is. Az ő életük is sokkal tartalmasabb, szebb, mint régen. S Gyuris Ferenc és a felesége becsületesen dol­gozik, munkájukat elismerik és megbecsülik. A TÉGLAGYÁRI udvaron I kocsik állnak. Fürge kezek téglával rakják meg. Kell a tégla, fontos az építkezéshez. A cserepessoriak pedig tud­ják ezt és aszerint is végzik teendőiket. A példamutatók közül MÉSZÁROS FERENC Szegedi Kenderfonógyár építkezésénél dolgozik bri­gádjával. Az ácsbrigád veze­tője — Mészáros Ferenc — mindig jópéldóva! jár elől és legutóbb 200 százalékot ért el. A farostlemezgyárban... Nemrégen, csupán néhány hónapja kezdte meg a munkát Szege­den az ország első fa­rostelemezgyára. A fa­lemezgyár üzemeként működik — és amint már közöltük is — a szegedi faipari üze­mek hulladékát dol­gozza fel értékes és nagyon szükséges fa­rostlemezzé. Az új farostüzemben mozgalmas az élet. Igaz, nem mondható még el, hogy úgy megy minden ott, mint a karikacsapás. Adódnak ilyen, vagy olyan hibák hiszen menetközben kell kitapasztalni és eliga­zítani egyes dolgokat, aztán a gépek bejára­tásához is bizonyos idő szükséges. Általában azonban elmond­ható, hogy a hazánkban első fa­rostüzemben jó, eredményes a munka. Nagy öröm az, hogy ké­szül a farost, s így segíti a ha­zai szükségletek kielégítését. Az új üzem két műszakban dol­Máriaföldi Erzsébet és Te­mesvári Sándor az egyik gép­egységnél. gozik. A délelőtti műszakban u zenhat an tevékenykednek a gépek körül. A műszakvezető pedig Máriaföldi Erzsébet, fia­tal mérnöknő. Encsel Ernő is ! itt dolgozik attól a perctől kezdve, hogy az új farostüzem­ben termelni kezdtek a gépek. A nagy öntöszéknél egy fiatal munkás. Makra János dolgozik. Ahogy maga mondja, napszámos volt. most meg felelős a beosztá­sa. Vannak itt egészen új munkások, akik itt tanulják meg a szak­mát, a gépek kezelését. Az is célkitűzés, hogy ] ezek az új munkások [ önállóan tudják felada­taikat végezni az új üzem minden posztján. Az új üzem kollektívá­ja egyre jobban össze­forr és helyesen, szép szóval figyelmeztetik egymást a hibákra. Temesvári Sándor, is becsülettel igyekszik az úgynevezett görgő­járatoknál őrködik, ö is becsülettel igyekszik helytállni, hiszen meg­szerette az új üzemet. A gépek az emberek akaratára és irá­nyításával dolgoznak és ha oly­kor üggyel-bajjal is. de egyre több magyar, szegedi farostle­mez készül. PÁCSA JÁNOS az élüzem Szegedi Bútorgyár egyik kiváló munkása. A kör­fűrésznél dolgozik és hosszú idő óta teljesíti a sztahano­vista feltételeket. Jó munkája elismeréseként meg is kapta már a szakma kiváló dolgo­zója jelvényt. SÁNTA JÁNOS a Szegedi Ládagyárban végez eredményes és jó munkát. Egyike az élenjáróknak és meg is kapta a szakma kiváló dolgozója jeh'ényt. Üj és mégjobb eredményeket akar, Segíti munkatársait is. TERVEZÉS ÉS KIVITELEZÉS mm A Szegedi Tervezőirodában készítik el a házak és másirányú építkezések terveit. Fontos ez a munka, hi­szen az építkezéseknél a kiinduló pontot jelenti. Képün­kön: munka a Szegedi Tervezőirodában. "" \ fLiebmann Béla ielvéteteii , A Szeged Marx téri lakóházépítkezésnél szép ered­ménnyel végzi a munkát Terhes István kőműves brigádja. Képünkön a brigád tagjai: Terhes István, Solymos Ist­ván, Herbert Mihály, Lehotai. Ferenc, Csala József és Ju­hász Imre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom