Délmagyarország, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-27 / 123. szám

WlAG'WÖCETARJA! BUM ABYABO RSZAE * AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁN AK LAPJA XI. évfolyam, 123. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1955. május 27. MAI SZAMUNKBÓL: A Szovjetunió Legfelső Tanácsa ratifikálta a varsói szerződést (2. oldal) Az ifjúsági seregszemle megyei versenyének legjobb csoportjai (3. oldal) Ismeretlen Bartók-levél került elő a Városi Levéltárból (4. oldal) A szegedi könnyűipari üzemek nagy feladatai Szeged — ismert dolog ez — könnyűipari város. Textil-, cipő- faipari, élelmiszeripari üzemei országos vonatkozásban is jelentősek. A világpiacon is megtalálhatók a Szegeden készült iparcikkek, hirdetve a munkásosztály, a műszaki értelmiség teremtő és alkotó erejét, ,t , ! i > i '> Az anyagi szükségletek fokozottabb kielégítéséért, a lakosság egyre növekvő szükségletéinek biztosításáért fontos szerep vár városunk könnyűipari üzemeire. A szabad tíz esztendő alatt a magyar nép a párt útmutatásával hatalmas eredményeket ért el. Megnövekedtek a dolgozók igényei: egyre több cipőre, textilholmira és más iparcikkre van szükség. Az MDP Központi Vezetőségének márciusi határozata elítélte, ideológiailag szétzúzta a káros, jobboldali, antimarxista nézeteket, amelyek mindenekelőtt a szocialista iparosítás helyes politikájának elferdítésében jelentkeztek. Az antimarxista, opportunista nézetek tagadják a szocialista iparosítást, ezen belül a nehézipar elsődlegességét és állandó fejlesztésének szükségességét, lebecsülik a termelékenység szüntelen növekedésének s az önköltség csökkentésének jelentőségét. Amikor állandóan fejlesztjük a nehézipart és biztosítjuk elsődlegességét, ezzel elősegítjük a közszükségleti cikkek egyre gazdaságosabb, jobb és több termelését is. Nem kell különösebben magyarázni, hogy a nehézipar adja a gépeket a könnyűipari üzemeknek is, hogy szövet, hálószobabútor, fehérnemű, cipő és sok más áru készüljön. A márciusi határozat félreérthetetlenül sugározza azt is, hogy a párt fő célja volt, az ma és az lesz a jövőben is, hogy emelkedjék a nép jóléte. Ez pártunk politikájának fő célkitűzése! A márciusi határozat megállapítja azt is, hogy -"biztosítani kell a közszükségleti cikkek termelésének jelentékeny növekedését*, i, , i u Érthető és világos, hogy az életszínvonal növelését a könnyűipari üzemek dolgozóinak is elő kell segíteni. Milyen módon? Ügy, hogy kihasználják a termelékenység növelésének és az önköltség csökkentésének lehetőségeit. A feladat nem könnyű, de megvalósítható. Ezt bizonyítják azok a felajánlások is, amelyeket a szegedi üzemek tettek az éves terv határidő előtti teljesítéséért, — csatlakozva a húsz budapesti ipari vállalat felhívásához. Városunk minisztériumi üzemei közül 16 azt a szocialista kötelezettségvállalást tette együttesen, hogy december 23-ig befejezi az 1955-ös tervet. Az elmúlt évhez viszonyítva az idén 8 millió 937 ezer forinttal olcsóbbá teszik a termékek előállítását. A munka termelékenységét pedig a 16 üzem együttesen és a tervezetten felül 2.7 százalékkal növeli. Az év végéig tervein felül közel 24 millió forint értékű iparcikket adnak. Ez is mutatója annak, hogy Szeged munkásosztálya, a műszaki értelmiség nem kíméli erejét azért, hogy jó és nagyszerű munkával, tettekkel adjon feleletet a márciusi határozatra. Városunk üzemeiben biztató, de még csak kezdeti eredmények vannak a több, a gazdaságosabb munka megteremtésében. Tovább, előre kell mennünk — előre is megyünk, hiszen nem kevesebbről, mint saját életünkről, további felemelkedésünkről van szó. Az is szükséges a munka termelékenysége emeléséhez, a termékek önköltsége csökkentéséhez, hogy haladóbb, korszerűbb gyártási eljárást alkalmazzunk, kihasználjuk a technika minden lehetőségét. Az 1955-ös év tervének jó teljesítésére tett szocialista kötelezettségvállalásokban helyesen szerepel ez a kérdés is. A Ruhagyárban például az idén 6.1 százalékkal növelik a termelékenységet a gyártástechnika korszerűsítésével. Júniusban egy munkatermet újtípusű. korszerű futószalaggal szerelnek fel, aztán több munkafolyamatot gépesítenek. A mi hasznunkat, a mi javunkat szolgálja, ha takarékoskodunk a nyersanyaggal. Erre is figyelmet fordítanak a vállalásokban. A Textilművekiben — hogy csak egy példát említsünk — az idén 42.5 tonna pamutot takarítanak meg. Szükséges és elengedhetetlen, hogy az üzemekben ne szűnjék meg a munka a márciusi határozat útmutatásával létrejött szocialista kötelezettségvállalások teljesítéséért. Ha az üzemekben teljesítik — teljesíteniük is kell — mindazt, amit ígértek, akkor elmondhatjuk, derekasan, becsülettel tettek az életszínvonal további növeléséért. Szilárdítsuk az üzemi rendet és fegyelmet, ne engedjünk teret a normalazításnak, bércsalásnak. Ügyeljünk arra, hogy a feladatok megvalósítását mindenütt jól segítse az újító-mozgalom. Minden újítás jobbá, gazdaságosabbá teszi a munkát és egy-egy munkafolyamatot tesz korszerűbbé, következtetésképp növeli a termelékenységet, csökkenti az önköltséget. Az üzemek vezetői segítsenek abban. hogV minél jobban kibontakozzék a dolgozók teremtő kezdeményezése. hogy nyiltan felfedjék a munkát gátló egyes fogyatékosságokat. Lássa meg kivétel nélkül minden dolgozó, hogy a becsületes munka a hazának válik hasznára és jutalma közvetlenül is érződik a fizetésnél. Üjabb sikerekért, életünk még könnyebbé, gondtalanabbá tételéért teljesítsük napról napra, dekádról dekádra, hónapról hónapra a terv minden előírását. Dolgozzunk mindennap a szocialista vállalás pontjainak végrehajtásáért. Megérkezett Belgrádba a szovjet kormányküldöttség Május 26-án a Szovjetunió kormányküldöttsége elutazott Moszkvából Jugoszláviába. A kormányküldöttség vezetője N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja és az SZKP Központi Bizottságának első titkára. A küldöttség tagjai: N. A. Bulganyin, a' Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, A. 1. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, D. T. Sepilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa nemzetiségi tanácsa külügyi bizottságának elnöke, az SZKP Központi Bizottságának tagja és a Pravda főszerkesztője, A. 54'. Gromiko, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese és P. N. Kumikin, a Szovjetunió külkereskedelmi miniszterének helyettese, valamint a kíséretükben lévő személyek. A kormányküldöttség búcsúztatására a repülőtéren megjelentek: K. J. Vorosilov, L. M. Kaganovics, G. M. Malenkov, V. M. Molotov, M. G. Pervuhin, P. N. Poszpjelov, M. A. Szuszlov, az SZKP Központi Bizottságának tagjai, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesei, miniszterek, a Szovjetunió külügyminisztériumának felelős munkatársai, a moszkvai városi tanács és a moszkvai városi pártbizottság vezetői. A küldöttség búcsúztatására megjelentek továbbá B. Oszolnik, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság moszkvai ideiglenes ügyvivője és a nagykövetség munkatársai. A Szovjetunió kormányküldöttsége május 26-án középeurópai idő szerint 17 órakor (magyar idő szerint 18 órakor) megérkezett Belgrádba. A szovjet kormányküldöttség fogadására a zimonyi repülőtéren megjelentek: Broz-Tito, Jugoszlávia elnöke, a jugoszláv kormány tagjai és a jugoszláv nemzetgyűlési képviselők, V. A. Valkov, a Szovjetunió jugoszláviai nagykövete és a szovjet nagykövetség egész személyzete. N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió küldöttségének vezetője a repülőtéren rádiónyilatkozatot tett. A szovjet kormányküldöttség jugoszláv és szovjet zászlókkal díszített utcákon keresztül haladt a dedinyei palota felé, ahol szállása van. A repülőtértől a dedinyei palotáig vezető útvonalat megtöltő belgrádi lakosok lelkesen üdvözölték a szovjet MÚdöttséget. K. J. Vorosilov távirata Tito elnökhöz: K. J. Vorosilov a követke- i Jugoszlávia elnökénekí ) ző táviratot küldte Titonak, l Kérem, fogadja szívélyes üdvözleteimet születésnapja alkalmából. Jó egészséget és eredménydús tevékenységet kívánok Önnek Jugoszlávia népeinek javára, a béke javára. i Tito távirata K. J. Vorosilovhoz Tito jugoszláv elnök a kö-[ unió Legfelső Tanácsa Kivetkező táviratot küldte K. nöksége elnökének: J, Vorosilovnak, a Szovjet-]. Szívből jövő köszönetet mondok önnek a születésnapom alkalmából küldött üdvözletért és felhasználom ezt az alkklmat arra, hogy önnek jóegészségel és a Szovjetunió népeinek felvirágzást kívánjak. Jegyzékváltás a négyhatalmi kormányfői értekezlet ügyében Moszkva (TASZSZ). V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere május 26-án fogadta W, Haytert, NagyBritannia nagykövetét, W. Walmsleyt, az Egyesült Államok ideiglenes ügyvivőjét, valamint J. Le Royt, Franciaország ideiglenes ügyvivőjét és átnyújtotta nekik a szovjet kormány jegyzékét a négyhatalmi kormányfői értekezlet kérdésével kapcsolatban. Ez a jegyzék válasz az Egyesült Államok, NagyBritannia és Franciaország kormányának 1955. május 10-i jegyzékére, A szovjet kormány 1955. május 26-i jegyzéke „Á Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének külügyminisztériuma nagyrabecsüléséről biztosítja Franciaország nagykövetségét és a nagykövetség május 10-i keltezésű, Franciaország, az Egyesült Államok, Anglia és a Szovjetunió kormányfői tanácskozásának összehívására vonatkozó jegyzékével kapcsolatban közli a következőket: A szovjet kormány, mint ismeretes, kedvezően bírálja el az említett hatalmak kormányfői értekezletének összehí- | vását, tekintetbevéve, hogy egy ilyen értekezletnek elő kell mozdítani a nemzetközi feszültség enyhítő sét és a kölcsönös bizalom megerősödését az államok között. A szovjet kormány azon a véleményen van, hogy a vezető államférfiak találkozása hozzájárulhat a megoldatlan nemzetközi problémák rendezéséhez, elengedhetetlenül szükséges feltételek megteremtéséhez. ha valamennyi érdekelt fél valóban törekszik erre. Helyénvaló ezzel kapcsolatban emlékeztetni arra, hogy az érdekelt államoknak ilyen problémák rendezésének előmozdítására tanúsított készsége tette lehetővé a koreai vérontás beszüntetését, valamint az indokínai hadműveletek beszüntetését, az indokínai népeknek a független nemzeti fejlődéshez való törvényes jogai elismerésével. llymódon sikerült felszámolni két veszélyes háborús tűzfészket a távol-keleien és Délkelet-Ázsiában. Az utóbbi időben sikerült megoldani az egyik legjobban megérett európai kérdést, az osztrák államszerződés kérdését. mégpedig Ausztria állandó semlegességének elismerésével, ami komoly-hozzájárulás-volt a béke megszilárdításához és a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. A szovjet kormány a béke biztosítására irányuló következetes politikája keretében, az államok közötti kölcsönös bizalom megerősítésére és a „hidegháború" megszüntetésére törekedve május 10-én külön kifejtette álláspontját a fegyverzet csökkentésének, az atomfegyver eltiltásának és az új háborús veszély kiküszöbölésének kérdésében. Ha ezekben a kérdésekben megfelelő megegyezés jönne létre, mindenekelőtt a nagyhatalmak között, ez lehetővé tenné, hogy végetvessenek a fegyverkezési hajszának, egyebek között az atom- és hidrogénfegyver területén, a népek mentesülhetnének a katonai kiadások egyre növekvő terheitől és megvalósulnának a népek békés, nyugodt életének feltételei. A szovjet kormány ennek megfelelően kijelenti, hogy egyetért a francia kormánynak, valamint az Egyesült Államok és NagyBritannia kormányának azzal a javaslatával, hogy a legközelebbi jövőben találkozzanak a négy hatalom kormányfői a külügyminiszterek részvételével. A szovjet kormány azonban kénytelen felhívni a figyelmet az Egyesült Államok vezetőinek néhány nyilatkozatára, amelyeket azután tettek. hogy a szovjet kormány megkapta Franciaország kormányának említett jegyzékét. E nyilatkozatok arra vallanak, hogy az Egyesült Államok kormánya, amikor a négyhatalmi kormányfői tanácskozás összehívása mellett foglal állást, az „erő pozíciójából" közeledik e tanácskozáshoz, ami azt a törekvést fejezi ki, hogy Szovjetunióval való tanácskozások során nem egyszer be bizonyosodott az ilyesféle kí sérletek meddő volta. Az Egyesült Államok emiitett államférfiai olyan kijelen te'sekig mentek, hogy be kell avatkozni más államok belügyeibe, egyszersmind különféle támadásokat és kirohanásokat intéztek a szabadságukat és függetlenségüket védelmező népi demokratikus országokéi len. Pedig hát egészen nyilvánvaló, hogy a más államok belügyeibe való ilyen beavatkozási kísérletek nem férnek össze az Egyesült Nemzetek Szervezetének elveivel, hogy el kell utasítani az ilyen kísérleteket, mint amelyek bi zopj-os körök támadó törekvé seit fejezik ki, s amelyek a fegyverkezési hajsza további fokozását, a „hidegháború" folytatását, a nemzetközi feszültség fokozottabb kiélezését célozzák. Az ilyesféle kijelentéseket nem lehet másként értékelni, mint a négyhatalmi tanácskozás gondolatának lejáratására irányuló törekvésként. Az Egyesült 'Államok kormánya tehát egyfelől javasolja a négy hatalom kormányfői találkozásának megszervezését a megoldatlan nemzetközi problémák megvizsgálására, másfelől már most olyan tervekkel áll elő, amelyek nyilván kudarcra kárhoztatják a négyhatalmi értekezletet. Ez csak azzal magyarázható, hogy az Egyesült Államok kormánya, nyilatkozatai ellenére, a valóságban szemmellátható&n nem törekszik a megérlelődött nemzetközi problémák rendezésére. Ilyen körülmények" között á négyhatalmi értekezlet nemcsak, hogy nem járhatna olyan pozitív eredményekkel, amelyekre természetesen számítanak a népek, hanem ellenkezőleg, az említett értekezlet már most előkészített meghiúsítása a hatalmak közötti nézeteltérések fokozottabb elmélyülésére és a nemzetközi helyzet rosszabbodására vezetne. A szovjet kormány feltételezi, hogy a francia kormány szintén aligha ért egyet azzal, hogy az Egyesült Államok vemegengedhetetlen nyomást akar zető személyiségeinek említett gyakorolni a tanicskozásra. Te-1 nyilatkozatai elősegítik a kellő szí ezt annak ellenére, hogy. alheljüfti megteremtését olyan négyhatalmi értekezlet megtartásához, amely céljául kell. hogy kitűzze a megoldatlan nemzetközi problémák rendezését. A szovjet kormány, amint ezt nem egy ízben és korábban már kijelentette, a négyhatalmi kormányfői értekezlet feladatának tekinti a nemzetközi feszültség enyhítését, az államok közötti bizalom megszilárdítását. Ez a cél csak abban az esetben érhető eL ha mindegyik érdekelt állam erre törekszik. A kormányfői értekezlet csak ebben az esetben járhat pozitív eredményekkel. Ami pedig azokat a kérdéseket illeti, amelyeket az értekezleten meg kell vitatni, a kifejtettek figyelembevételével a kormányfők maguk állapíthatnák meg a kérdéseknek ezt a körét és azok rendezésének módját és adhatnának kellő utasításokat a külügyminisztereknek. A szovjet kormány a kormányfői értekezlet számára legalkalmasabb helynek Bécs városát tartja. Ezzel eleget tennének J. Raab osztrák szövetségi kancellár meghívásának is. A szovjet kormány abból indul ki, hogy a kormányfői értekezlet idejének kérdése pótlólagos megegyezésre szorul. A szovjet kormány megfelelő jegyzékeit megküldik az. Egyesült Államok és NagyBritannia kormányának is. Moszkva, 1955. május 25-. Megjegyzés: az alábbiakat, amelyeket a Franciaország kormányához intézett jegyzék, úgyszintén a Nagy-Britannia kormányához intézett jegyzék tartalmaz, nem tartalmazza az Egyesült Alla,mok kormányához intézett jegyzék: *A szovjet kormány feltételezi, hogy a francia kormány szintén aligha ért egyet azzal, hogy az Egyesült Államok vezető személyiségeinek említett nyilatkozatai elősegítik a kellő helyzet megteremtését olyan négyhatalmi értekezlet megtartásához. amely céljául kell, hogy kitűzze a megoldatlan nemzetközi problémák rendezését*. J. Le Roy és W. Walmslev ki jelentették, hogy haladéktalanul átadjak kormányuknak a..Szovjetiormányjegyzékét,