Délmagyarország, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-24 / 96. szám

DELMRGVRRORSZRG 2 Vasárnap, 1955. április 84. Mi történt q külpolitikában ? A kínai kormány hajlandó tárgyalni Amerikával a tajvani feszültség enyhítéséről — mondotta Csou En-laj Bandungban Bandungban, az ázsiai—afrikai érte° kozlelon résztvevő küldöttségek szombaton továbbfolytatták tanácskozásaikat. Egy bizottság, amelynek tagjai Burma, Ceylon, a Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Kina, Pakisztán és Thaiföld küldöttségének vezetői voltak, szombaton délután 1 órakor összeült, hogy megvitassa a távol-keleti feszültség enyhítésének kérdéseit, különös tekintettel a tajvani térségre. A megbeszélésen felszólalI Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke és külügyminisztere és többek között kijelonlette, hogy a kínai nép barátsággal viseltetik az amerikai nép iránt és nem nkar háborút vivni az Amerikui Egyesült Államok ellen. A kínai kormány — mondotta Csou En-laj — hajlandó tárgyalásokat kezdeni az Egyesült Államok kormányával, hogy megvitassa a távolkeleti feszültség enyhítésének kérdését ét különösen a tajvani térségben uralkouo feszültség enyhítésének kérdését. Csou En-laj nyilatkozata a nemzetkC/.i politika nagy eseménye és újabb bizonyítéka annak, hogy a Kinai Népköztársaság mindent elkövet annak érdekében, hogy a távol-keleti feszültséget békcs eszközökkel, tárgyalás tUján oldják meg. Az indiai vozető lajmk cikkeikben elismeréssel írnak Cson En-lajnak a banduugi értekezleten mondott beszédeiről. Különösen kiemelik a Kinai Népköztársaság miniszterelnökének április 19-én mondott beszédeit, nmelyckkol — mint a lapok írják — épilő módon hozzájárult az értekezlot sikeréhez. — „Amit Csou Enlaj miniszterelnök mondott — állapítja meg az Indián Express április 22-1 vezércikkében — bizonyítéka annak, hogy Kinál országának megerősítése foglalkoztatja. mintán nincsen katonai támaszpontja külföldön. Mindannyiunknak méltányolni kell azt a szellemet, amelyben Csou En-laj az értekezlet résztvevőit meghírt a. hogy látogassanak Kínába és tanulmányozzák az ottani helyzetet". A bandungi értekezlet előreláthatóan ma befejezi munkáját, ha csak a résztvevő küldöttségek vezetői másként nem határoznak. Qinay francia külügyminiszter — • mint már tegnapi számunkban közöltük, — Londonban tárgyalásokat folytatott MacMillan angol külügyminiszterrel ég találkozott Eden miniszterelnökkel is. A londoni lapok kommentárjaikban ezzel kapcsolatban arról számolnak be, hogy a két külügyminiszter tárgyalásainak előterében az osztrák államszerződés kérdése állt. Ennek során tanácskoztak a nyugati kormányoknak a szovjet kormány legutóbbi jegyzékére adandó válaszáról is. MacMillan és Pinay, jóllehet kívánatosnak minősítették, hogy az osztrák kérdéssel foglalkozó értekezlet „lehetőleg mielőbb" összeüljön, mégis arra a következtetésre jutottak, hogy egyelőre a négy nagyhatalom bécsi nagykövetei értekezletének összehívására kell szorítkozni. A francia külügyminiszter pénteken, miután visszatért Londonból, fogadta a sajtó képviselőit és a nyugati hatalmak diplomáciai programjára vonatkozóan közölt részletekot. Mint mondotta, április 27-én Londonban nyugat', szakértők gyűlnek össze, hogy előkészítsék a külügyminisztereknek a Szovjetunió külügyminiszterével való tárgyalását. Pinay hozzá'ette, hogy Németország képviselőjét meghívják ezekre a megbeszélésekre. Elmondotta továbbá, hogy a párizsi egyezmények ratifikációs okmányait Franciaország é9 több nyugati ország május 5-én letétbe helyezi. Az Egyesült Államok és Nyugat-Németország már korábban letétbehelyezte ezeket az okmányokat. A Nyugateurópai Unió e ratifikációs okmányainak letétbehelyezéso ugyanis a befejező része a párizsi egyezmények ratifikációs eljárásának és gyors lebonyolításával a nyugati hatalmak azt akarják elérni, hogy Nyugat-Németország már részlvchessen az Atlanti Tanács május 9-re kitűzött párizsi ülésszakán. Lenin a munkásosztály és a parasztság szövetségéről Egyezség a Kinai Népköztársaság és Indonézia között Peking (Űj Kína). A Kína! Népköztársaság és az Indonéz Köztársaság között tárgyalások folytak a kettős állampolgárság kérdéséről. A tárgyalásokról kiadott együttes közlemény rámutat, hogy a két fél az elmúlt év novemberében és decemberében tartott előzetes tárgyalások alapján a Dzsakartában és Bandungban 1955 március 29-től április 20-ig tartó tárgyalásokon megkötötte a „Kínai Népköztársaság és az Indonéz Köztársaság közötti, a kettős állampolgárság kérdésére vonatkozó szerződést". A szerződést a Kínai Népköztársaság nevében Csou En-laj külügyminiszter. az Indoné2 Köztársaság nevében pedig Szunarzsu külügyminiszter írta alá. „Tisztában vagyunk azzal — mondotta ezalkalommal Csou En-laj —, hogy néhány más országot ugyancsak érdekel ez a kérdés. Nagy jelentőségű, hogy ezt a problémát az ázsiai—afrikai értekezlet időtartama alatt oldottuk meg. Ezzel újabb példát szolgáltattunk arra, hogy az ázsiai és afrikai országok közötti bonyolult kérdéseket a baráti tárgyalások szellemében meg lehet oldani." Kolelavela ceyloni minisztereink manőverei a bandungi értekezlet aláaknázására Bandung. Az Üj Kína hírügynökség különtudósítója írja: Kotelavela ceyloni miniszterelnök pénteken délelőtt sajtóértekezleten fejtette ki álláspontját a tajvani helyzetről. A ceyloni miniszterelnök teljes tájékozatlanságot árult el, amikor azt állította, hogy Tajvan népe faji jellemvonásaiban és nyelvében annyira különbözik a Kínaiaktól, -mint az angolok a franciáktól*. Történelmi tényekkel szerette volna igazolni azt az állítását, hogy Tajvan -független- volt. A tények ilyen eltorz.ítása alapján Kotelavela amellett száll síkra, hogy Tajvant külön kell választani Kínától és -független állammá- kell tenni. Javasolta a sziget nemzetközi gyámság alá helyezését. Ismeretes, hogy egy hasonló jellegű javaslat, amely Kína területének csorbítását és a kínai belügyekbe való beavatkozást célozta, már csődbe jutott. A ceyloni miniszterelnök lelkiismeretlenül rágalmazta a Szovjetuniót, Kínát és a népi demokráciákat, noha ezeknek az országoknak egyike sem fenyegette soha Ceylon létét. A különböző országok kommunista mozgalmait úgy próbálta feltüntetni, mint amelyek összeegyeztethetetlenek a népek békés együttélésével. Bandungban széleskörű gyanakvással fogadták a ceyloni miniszterelnök sajtóértekezletét. Rövid külpolitikai hírek Szov'et javaslat a szovjet—japán tárgyalások színhelyére vonatkozóan Moszkva (TASZSZ) A. A Szoboljev április 18-án válasz jegyzéket nyújtott át Szavada nagykövetnek, az ENSZ-ben működő japán megfigyelőnek. E jegyzékben a szovjet kormány megismétli április 4-i nyilatkozatát, melyszerint helyes lenne a szovjet-japán tárgyalásokat Toklóban, vagy Moszkvában megtartani. A jegyzék a továbbiakban rámutat arra. hogy —a japán kormány kívánságainak megfelelően, hogy a tárgyalásokat Japán és a Szovjetunió határain túl tartsáik meg — a szovjet kormány hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy a szovjet-japán tárgyalások színhelye Genf, vagy London legyen. • A Reuter jelenti: Japán szombaton hivatalosan azt javasolta a Szovjetuniónak, hogy a két ország *béketárgyalásait* tartsa június hó elején Londonban — jelentették ki szombaton a japán kormányhoz közelálló megbízható körökben. London (TASZSZ) A Daily Express jelentése szerint az angol hatóságok nem engedélyezték Joliot-Curie professzornak és más híres tudósoknak, hogy beutazzanak Angliába és résztvegyenek a tudományos dolgozók világszövetségének konferenciáján. Lloyd-George belügyminiszter azzal indokolta a beutazási vizűm megtagadását, hogy a konferenciát felhasználhatják -a hidrogénbombával kapcsolatos kommunista propaganda céljára*. A lap értesülése szerint az angol hatóságok magatartása miatt a konferenciát nem Angliában, hanem egy más országban fogják megtartani. , Párizs (TASZSZ) Az AFP tudósítójának jelentése szerint a damaszkuszi Sportstadionban az egyiptomi és a sziriai labdarúgó-csapat mérkőzése alatt meggy ilkoliák Adnan Maliki ezredest, a sziriai hadsereg helyettes vezérkari főnökét. A merénylő öngyilkosságot követett el. A gyilkos a fasisztabarát szíriai -"Néppárt* tagja volt. A tudósító kiemeli, hogy a merénylet politikai jellegű. Az United Press damaszkuszi tudósítója szerint Maliki ezredesről köztudomású volt, hogy meggyőződésesen ellenezte Sziria részvételét külföldi egyezményekben és szövetségekben. Maliki annakidején tevékenyen részt vett Sisakli diktátori rendszerének felszámolásában. Párizs (MTI) Edgár Faure francia miniszterelnök értekezletet tartott a miniszterelnökségi palotában az atomkérdésről. Az értekezlet végén Faure miniszterelnök nyilatkozatot tett, amelyben leszögezte: *Azt akarjuk, hogy Franciaország atomnagyhatalom legyen*. Ezután óvatos, de félreérthetetlen célzásokat tett arra, hogy Franciaország adott esetben igénybe venne atombombát. A munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének megteremtése és megszilárdítása a Szovjetunióban, később pedig a népi demokratikus országokban, a leninizmus eszméjének, a Szovjetunió Kommunista Pártja, valamint az európai és ázsiai népi demokratikus országok kommunista és munkáspártjai hatalmas politikai és szervező tevékenységének eredménye. Marx és Engels nem egyszer mutattak rá annak szükségességére, hogy a proletáriátus a földbirtokos-kapitalista elnyomás megsemmisítése és a szocialista forradalom győzelme nevében maga mellé állítsa a dolgozó parasztok tömegét. Lenin egyik legnagyobb érdeme, hogy űj történelmi viszonyok közölt, az imperializmus korszakának viszonyai között továbbfejlesztette a marxista tanítást. Lenin a marxizmus történetében először határozta meg pontosan a munkásosztály és a parasztság forradalmi szövetségének gondolatát, mint a dolgozó tömegeknek legfőbb eszközét az önkényuralmi politikai elnyomás és a földbirtokos-kapitalista kizsákmányolás megszüntetéséért folyó harcban. Rámutatott arra: a proletáriátusnak végig kell harcolnia a demokratikus forradalmat; azaz végre kell hajtania a burzsoá-demokratikus forradalmat maga mellé állítva a parasztság tömegeit, hogy erőszakkal szétzúzza a cári • önkényuralom ellenállását, semlegesítse a burzsoázia ingadozását. A munkásosztálynak végre kell hajtania a szocialista forradalmat is, maga mellé állítva a lakosság félproletár elemeit, hogy erőszakkal szétzúzza a burzsoázia ellenállását és semlegesítse a parasztság és kispolgárság ingadozását. A burzsoá-demokratikus forradalomból a szocialista forradalomba való áttérésnek ez volt az új lenini elmélete. A Szovjetunió Kommunista Pártja a parasztkérdésben folytatott, három lenini stratégiai jelszó következetes megvalósításával, világtörténelmi győzelmet aratott. Az orosz munkásosztály pártja vezetésével, együtt a nincstelen parasztsággal a városi és falusi kapitalizmus ellen, a középparasztság semlegesítésével, végrehajtotta az Októberi Szocialista Forradalmat, amely új korszakot nyitott az emberiség történelmében: a kapitalizmus összeomlásának és a szocialista rendszer győzelmének korszakát. Szovjetország munkásosztálya harcban a kulákokkal, szilárdan támaszkodva a nincstelen parasztságra, a kommunista párt vezetésével győzelmet aratott a külföldi intervenciósok és fehérgárdisták elleni harcokban az 1918—1920. években és a szocialista társadalom felépítéséért vívott harcában. A bolsevikok pártja megvalósította Lenin bölcs útmutatását a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének megteremtéséről és az orosz proletáriátus marxista pártjában kikovácsolódott munkás-paraszt szövetség hatalmas, legyőzhetetlen társadalmi erővé vált. Lenin a világ első szocialista államának megalapítója és vezetője, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségében a proletáriátus diktatúrájának szilárd alapját látta. A proletárdiktatúrát úgy határozta meg, mint a munkások és dolgozó parasztok munkásosztály vezette szövetségének sajátos formáját. Lenin a szovjet munkásokat és parasztokat felfegyverezte azzal a tudományosan megalapozott programmal, amelynek segítségével a gazdaságilag elmaradott Oroszország haladó, erős szocialista hatalommá alakult. Ez a program tervbe vette az ország szocialista alapokon történő átszervezését, a kultúrforradalom megvalósítását. Lenin a nehézipart tekintette a szocialista átalakulás alapbázisának. Ezért felhívta a városi és falusi dolgozókat, hogy még a legkisebb megtakarítást is a nehézipar fejlesztésére, a villamosítás megvalósítására fordítsák. Rámutatott arra. hogy csak ezen az úton lehet megvalósítani a legfontosabb történelmi feladatot — *egyik lóról a másikra, mégpedig a nyomorúságos parasztgebéről, a muzsik lováról, a tönkre* tett parasztország viszonyai* nak megfelelő takarékosság lováról arra a lóra átnyergelni, amelyet a proletáriátus keres a maga számára: a gépi nagyipar, a villamosítás, a Volhov-Művek stb. lovára*, A hatalmas szocialista nehézipar megteremtésének lenini eszméi elszakíthatatlanul összekapcsolódnak híres szövetkezeti tervével, amely a paraszti tömegeket bevonja a szocializmus építésébe. Le* nin általában a szövetkezet* ben, de különösen a mező* gazdasági szövetkezetben a parasztság számára azt aléU érhető és érthető utat látta, amelyen a sokmilliós széttagolt egyéni gazdaságról áttérhetnek a hatalmas egyesü* léshez: — a kolhozokhoz. A Szovjetunió munkásai és parasztjai a kommunista párt vezetésével, teljesítve az új társadalom építésének lenini programját, elkeseredett harcban a belső és a külső ellenséggel, sikeresen megvalósították a szocialista iparosítás és a mezőgazdaság kollektivizálásának politikáját, s a világon elsőnek építették fel a szocialista társadalmat. A kommunista párt és a szovjet kormány az utóbbi években intézkedéseket foganatosított a nehézipar, a könnyű- és élelmiszeripar, a mezőgazdaság további fejlesztésére, a néptömegek jólétének emelésére Ez elősegíti a szocialista állam szilárd alapjának, a munkásosztály és a parasztság szövetségének további megszilárdulását. Azok a sikerekben gazdag hazai tapasztalatok. amelyeket a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének megteremtése és megszilárdítása terén a Szovjetunió Kommunista Pártja, valamint az európai és ázsiai népi demokratikus országok kommunista és munkáspártjai összegyűjtöttek, lelkesítik a kapitalista országok kommunista pártjait, amelyek a város és a falu dolgozó tömegeit a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért folyó önfeláldozó harcban egyesítik. Végetérlek a francia—tuniszi tárgyalások Párizs (MTI) A francia— tuniszi tárgyalások péntekre virradó éjszaka a miniszterelnökségi palotában lefolytatott utolsó tanácskozással véget értek. A két fél jegyzőkönyvet írt alá, de magát a francia—tuniszi megállapodást nem kötötték meg, A megállapodás egyes pontjait még nem öntötték végleges formába és a tárgyalásokat május 30 táján, a ramazán-ünnepek után újra kezdik. A pénteken reggel aláirt jegyzőkönyvek még megerősítésre várnak a tuniszi bej, valamint a francia kormány, illetve parlament részéről. A francia sajtó a megegyezésnek még nem hivatalos részleteit közli. E megegyezés értelmében Tunisz elvben -belső autonómiát* kap, amelyet azonban bizonyos megszorításokkal korlátoznak. Tunisz külképviselete, valamint a katonai ügyek intézése továbbra is Franciaország kezében marad. A nagyvárosokban a franciák 3/7 arányú képviseletet kapnak, míg a többi városokban, ahol a francia kolónia létszáma meghaladja a tíz százalékot, Franciaország képviselete 30 százalékos lesz. A rendőrség sokat vitatott kérdésében a status quo még két évig érvényben marad, ennek letelte után a tuniszi kormány veszi át a rend fenntartását, ile a rendőrség főtisztviselői tncg nyolc évig franciák lesznek. Az Humanitében Pierre Courtade ezt írja a francia— tuniszi jegyzőkönyv aláírásáról: Mit lehet gondolni erről az autonómiáról, amely még hosszú évekre megtagadja a tuniszi néptől azt a jogot, hogy saját rendőrsége legyen és a francia adminisztrációra bízza az ország védelmén és e területre való felügyeleten kívül még a határok, kikötők és repülőterek ellenőrzését is? Mit lehet gondolni azokról a *jogi megállapodásokról*, amelyek a status quo fenntartását még hosszú évekre előirányozzák? A lap ezután megállapítja: — A megállapodásokból kiderül: az a figyelmeztetés, amelyet a Tuniszi Kommunista Párt Politikai Bizottsága intézett a tuniszi tárgyaló leiekhez néhány nappal ezelőtt, teljesen igazolt. Tahar Ben Ammar miniszterelnök lényeges kérdésekben engedett a franciáknak. Rendelet a hizóbaóllításról A begyűjtési miniszter és a pénzügyminiszter rendeletben szabályozta a hízóbaállítási, valamint a sertésbeadási kötelezettségüket nem teljesítő egyénileg gazdálkodó termelőkkel szemben alkalmazott behajtási eljárást. E szerint a sertésbeadásra kötelezett főbeadókat a beadás határ, ideje előtt 4 hónappal felszólítják, hogy legalább G0 kg-os sertést állítsanak hízóba. Annak a főbeadónak, aki az írásbeli felszólítás után 1 hónappal sem tesz eleget hízóbaállitási kötelezettségének, a sertésbeadása azonnal esedékessé válik és vele szemben megindítják a behajtási eljárást. A rendelet szerint azoknál a hosszabb ideje hátralékos kulákoknaJ, űzerkedőknél, beadási kötelezettségüket rendszeresen nem teljesítő termelőknél, akiknek a behajtási eljárás idején nincs beadható sertésük, vagy más mezőgazdasági termékük, a beadási hátralék erejéig lefoglalják az ingóságokat. Ila foglalás után 5 napon belül sem rendezi a termelő sertésbeadását, a lefoglalt ingóságokat értékesitik. n A sertésbeadási hátralékukat hosszabb idő óta önhibájukbői nem teljesítő kulákoknál. üzérkedőknél el lehet rendelni a ház-, illetve földingatlanuk végrehajtás alá vonását is. Ma isméi bemuiaiják a Karnyónéi az egyetemisták Az Irodalomtörténeti Intézet Kisszínpada ma este fél 8 órai kezdettel ismét bemutatja Szegeden Csokonai „Karnyóné" című vígjátékát az újszeged i November 7. Kultúrházban. Ez lesz a darab tizedik előadása. Hétfőn pedig a Központi Egyetem aulájában szerepelnek a Karnyónéval a színjátszók a felszabadulási kulturális seregszemlén. Rövidesen — május (közepén — új vígjátékkal. Moliére „Scapin furfangjai" című művével lép színpadra a csoport.