Délmagyarország, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-03 / 79. szám
OÉlMflGYQRORSZRG Vasárnap, 1955. április S. Ni történt o külpolitikában Egészen természetes, hogy a nemzetközi események közül továbbra is n négyhatalmi tárgyalásokkal kapcsolatos nyilatkozatokat és sajtókommentárokat kíséri világszerte a legnagyobb érdeklődés, mivel nemcsak a béketábor országainak, de a nyugati államok közvéleménye is e tárgyalások mielőbbi megkezdésétől és eredményes befejezésétől várja a nemzetközi feszültség lényeges csökkenését. Legújabban Edgár Faure francia miniszterelnök tett ezzel kapcsolatban figyelemreméltó nyilatkozatot, melyet kommentárunkat követően részletesen ismertetünk. Ugyancsak érdeklődésre tarthat számot az United Press hírügynökség tudósítójának londoni jelentése is, melyszerint -Anglia, mint jól tájékozott körökben közlik, ( hurchill ellenkezése ellenére nyugati szövetségesei eló erjesztette a legmagasabb színvonalú négyhatalmi tárgyaek négyszakaszoa tervét-. E terv értelT- a hírügynökség jelentése erre kitér — a nyugati külügyminiszterek különtalálkozójának előkészíi 1 . tes ^^cskozásra ülnének össze az amerikai, ..ngol és francia szakértők, azután megtartanák a különtalálkozót, majd ezen értekezlet résztvevői tárgyalnának a Szovjetunió külügyminiszterével, végül sor kerülne n -legmagasabb színvonalú- tanácskozásra. E -négy lépés—bői álló Eden-terwel szöges ellentétben áll Churchill elképzelése. Az angol miniszterelnök ugyanis a -legmagasabb színvonalú- tárgyalások, vagyis Bulganyin, Churchill, Faure és Eisenhower -kötetlen napirend nélküli- megbe•szélésének híve. Eden előbb ismertetett terve minden bizonnyal számíthat Eisenhower támogatására is, mivel az amerikai elnök nem értett egyet Churchill-al és kijelentette, hogy -az Ilyen politika veszedelmes lehet-. Mint az Associated Press jelenti, az Egyesült Államok ssenátusa pénteken délután 76 szavazattal kettő ellenében ratifikálta a párizsi egyezményeket. Ezzel az egy szavazással fogadta el a szenátus a párizsi szerződéseken belül azt a két egyezményt, amelyhez az Egyesült Államok jóváhagyása is szükséges. Az egyik szuverén itást ad a Nyugatnémet Szövetségi Köztársaságnak, a másik hozzájárul Nyugat-Németország felfegyverzéséhez és a2 Atlanti Szövetségbe való felvételéhez. A párizsi egyezmények ratifikálása után a szenátus megvitatta a Klmoj és a Macu-szigetekkel kapcsolatos katonai kérdéseket. A vitában két álláspont alakult kl. Az egyik csoport véleménye szerint Elsenhowernek ki kell jelentenie, hogy az Egyesült Államok fegyveres beavatkozással Is kész biztosítani e szigetek jelenlegi csangkajseki fennhatóságát. A másik álláspont szerint az említett szigeteket ki kell üríteni. Ezt az utóbbi álláspontot osztják az Egyesült Államok szövetségesei Is. McCarthy szenátorral szemben — aki a fegyveres beavatkozás híveinek érdekében szállt síkra — Morse szenátor a két sziget kiürítésének szükségességét hangoztatta és követelte, hogy Eisenhower elnök folytaseon a nemzetközi jognak megfelelő külpolitikát. Eranciaországban általános felháborodást keltett, hogy 1 a nemzetgyűlés Jobboldali többsége —• mint arról lapunk tegnapi számában már tájékoztattuk olvasóinkat — megszavazta a szükségállapot kimondására Irányuló törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi a Faure-kormánynak, hogy egyes esetekben az alkotmány előírásának figyelmen kívül hagyásával rendeletileg intézkedjék. A kérdéses szflkségóllapottörvény-javaslat 16. §-a kimondja, hogy a szükségállapot Algír területére is hat hónapra érvényes. Mint az MTI jelenti, a francia nemzetgyűlés után a Köztársasági Tanács is elfogadta a szükségállapot kimondását lehetővé tevő törvényjavaslatot. Ed«tar Faure nyilatkozata a Pravda párizst tudósítói számára Moszkva (TASZSZ). Edgár Faure francia miniszterelnök nyilatkozatot ndolt J- Ziw Itovnak és 0. Hautaoyinnah, a Pravda párizsi tudósítóinak. N. N, Bnlganylnnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének márclns 27-én közzételt nyila'kozatával kapcsolatban Faure kijelentette, hogy ez a nyilatkozat igen fontos volt. Ügy vélem — mondotta —, hogy a nemzetközi feszültség enyhülése elsősorban az összes érdekelt hatalmak együttes erőfeszítéseitől függ, figyelembe véve e hatalmak mindegyikének jogos biztonsági igényelt. Kívánom, hogy a tárgyalások ebben a szellemben bontakozzanak ki. E feltétel megtartása mellott a tárgyalások eredményesek lehetnek. E tárgyalásokat megkönyuyitenó a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közötti viszony enyhülése. Ezzel kapcsolatban örömmel tölt el, hogy Bulganyin marsall kedvezően kommentálta Eisenhower elnök nemrég tett nyilatkozatát. Az ntóbbl Idők eseményei — mondotta eznlán Faure a francia—szovjet viszony lo\ ább[ fejlődésére vonatkozóan — nam változtattak a*on a meggyőződésemen. hogy semmi sem akadályozza a francia—szovjet viszony kedvező fejlődését. Franciaországnak valóban nincs más vágya, minthogy F.urópában és az egész világon megszilárduljon a béke és a b'ztonság. Az a véleményem, hogy a parlament által minap megszavazott egyozmények szel1 műkben és tartalmukban i vyarAnt toljes mértékben osszwSFjytetbeMík aaaJtkai a kötelezettségekkel, amelyeket Franciaország a Szovjetunióval ée Nagy-Britan. niával szemben vállalt. Másrészt kívánatosnak tartom a Szovjetunió é9 Franciaország gazdasági és kulturális kapcsolatainak fejlesztését. Az utóbbi időbon őzen a két területen már jelentős baladást értünk el. Az az elhatározásom, hogy elősegítem a gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlődését, mert ez megfelel mindkét fél érdekelnek és még jobban elősegíti a kölcsönös megértést országaink között, amelyek — bármennyire különböznek Is egymástól — nem feledkezhetnek meg mindarról, ami n közelmúltban Összekapcsolta őket. A Pravda Edgár Faurs nyilatkozatához fűzött kommentárjában többek között megállapítja: Faure helyesen állapítja meg, hogy a nemzetközi feszültség enyhülése főleg az összes érdekelt hatalmak együttes erőfeszítésétől függ, flgyelembevéve a hatalmak mindogyikének jogos biztonsági igényeit. Ismeretes azonban. hogy a Faure-kormány különös buzgalommal törojkedett arna. hogy a francia Köztársasági Tanács hagyja jóvá a párizsi egyezményeket. pedig ezek nem állnak összhangban a Németországgal szomszédos államok, köztük Franciaország „jogos biztonsági igényeivel*, sül, ollonkezőleg, aláássák az államok biztonságát. E. Faure egyrészt joggal jegyzi meg, hogy Franciaország és a Szovjetunió -nem feledkezhet meg arról, ami a közelmúltban, vagyis_ a hitleri Németarsség közős harc idején összekapcsolta őket- és állást foglal a francia—szovjet viszony kedvező fejlődése-, mellett. Másrészt azonban a francia miniszterelnök lehetségesnek és megengedhetőnek tartja azt az állítást, hogy a párizsi egyezmények, amelyek feltámasztják a hitleri Wehrmachtot, -összeegyeztethetők- Franciaországnak a Szovjetunióval szemben vállalt kötelezettségeivel, vagyis más szavakkal, az 1944. évi francia—szovjet szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződéssel. Közismert, hogy a párizsi egyezmények értelmében Franciaország a német militarizmus szövetségesévé válik, pedig a Szovjetuniót és, Franciaországot a közelmúltban a német militarizmus elleni harc kapcsolta össze. A Szovjetunió nem mehet abba bele, hogy a francia—szovjet szerződés olyan spanyolfalként szolgáljon, amely segít bizonyos francia köröket abban, hogy elleplezzék a közvélemény előtt az Igazságot Franciaország nemzetközi helyzetének megváltoztatásáról és álcázzák Nyugat-Németországot remilitarizáló politikájukat. A gazdasági és kulturális kapcsolatok jelentőségét természetesen senki sem tagadhatja. E kapcsolatokra szükség van. Ártana azonban a béke ügyének, ha az errevonatkozó fejtegetésekkel el akarnánk vonni a közvélemény figyelmét a mindenkit foglalkoztató fő kérdésről. A Szovjetunió mindig nagy jelentőséget tulajdonított a francia—szovjet viszony fejlődésének és erősödésének, ami mindkét fél érdeke. Teljesen világos azonban, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása és végrehajtása új helyzetet teremtene Európában, ami feltétlenül kihatna a francia—szovjet viszonyra. Bécsből jelentik Bécs (MTI) A Presse heti melléklete közli Bischoff moszkvai osztrák nagykövet és Gruber washingtoni osztrák nagykövet nyilatkozatát A lap szerint Bischoff meggyőződése, hogy Ausztriával már rég megkötötték volna az államszerződést, "ha a közvéleményt jobban tájékoztatták /olna-. Az oroszok — mondja Bischoff — törvényes jogokat védelmezve tárgyaltak. A Nyugat túl merev, túl bizalmatlan és túlságosan csak a saját érdekére gondol. fis végül »az amerikaiaknak a gengszterfilmekről másolt taktikája nem hat rz oroszokra.Ezután Gruber nyilatkozata következik. A lap őt "szilárd antineutralistánakmutatja be, aki »a legjobb viszonyban van Dulles-szal— A lap ezt írja: — -Mindenki feltételezi, hogy hogy Dulles a nagykövet előtt nemcsak az új szovjet tárgyalási taktikával szembeni amerikai meggondolásokat vázolta, hanem azokat a határozatokat is, amelyeket washingtoni felfogás szerint az orosz kívánságokkal szemben osztrák engedékenység nem léphet át.Egy bél alatt 2127 laggal erősödtek a termelöszttvetkezeiek Március 19-től 26-ig 1.501 család 2.127 taggal, 4.601 hold földdel lépett be a termelőszövetkezetekbe. Legtöbb belépés a Szolnok megyei termelőszövetkezetekben volt. Szolnok megyében 354 család 475 taggal erősítette a termelőszövetkezeteket. Január 1-től március 26ig 10 mezőgazdasági termelőszövetkezetet és 6 termelőszövetkezeti csoport kapta a működési engedélyt. Forró szeretettel fogadta Budapest népe a szovjet kormányküldöttséget és vezetőjét: ^ Vorosilov marsallt A hazánk felszabadulása 10. évfordulójának ünnepségéin résztvevő szovjet kormányküldöttség szombaton délelőtt Budapestre érkezett. A küldöttség vezetője Ktlment Jefremovlcs Vorosilov marsall, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja. A küldöttség tagjai: Alekszej Szemjonovics Zsdanov vezérezredes, a szovjet hadsereg központi hadseregcsoportjának parancsnoka, Zoja Vaszlljevna Mironova, a moszkvai városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, Pablo Gregorjevics Ticsina költő és Jurij Vlagyimirovics Andropov, a Szovjetunió budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, aki hazánkban csatlakozott a küldöttséghez. A Szovjetunió kormányküldöttségét a határon Hegedűs András, a Minisztertanács első elnökhelyettese, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, Vég Béla, az MDP Központi Vezetőségének titkára, Rónai Sándor, nz országgyűlés elnöke, Sík Endre, a külügyminiszter első helyettese. Szabó István altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes fogadta. A szovjet kormányküldöttség fogadására a Keleti Pályaudvaron megjelent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségéneit első titkára. Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Apró Antal, Hidas István, Ács Lajos, Szalai Béla, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Bata István és Mekis József, az MDP Politikai Bizottságának póttagjai, Matolcsi János, az MDP Központi Vezetőségének titkára, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának, a Minisztertanácsnak számos tagja. A szovjet kormányküldöttséget Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke köszöntötte. Az üdvözlésre Kiiment Jefremovics Vorosilov marsall, a szovjet kormányküldöttség vezetője válaszolt és a szovjet nép forró üdvözletét tolmácsolta az új életet, a szocializmust építő magyar népnek. — Népünk. Lenin—Sztálin nagy pártja — mondotta Vorosilov elvtárs —, mindig együtt öriil Önökkel eredményeik láttáit. K. J. Vorosilov további sikereket kívánt a szociali»mus építésében a magyar népnek, a Magyar Dolgozók Pártjának, jó egészséget és boldogságot kívánt a magyar embereknek. Eltette a béke és a demokrácia táborát, a szovjet és a magyar nép barátságát és testvéri egységét, a dicsőséges Magyar Népköztársaságot. Tíz M Bs*tIveiéit Tomháe% Imre ev elvtárssal Hazánk felszabadulásának tizedik évfordulóját ünnepeljük. Ebből az alkalomból lapunk munkatársa felkereste Tombácz Imre elvtársat, a munkásmozgalom régi harcosát, s beszélgetett vele az elmúlt tíz évről. Tombácz elvtárs először 1944-ről beszélt, amikor a szakszervezeti bizottság élén dolgozott és a munka eredményeként rövid idő alatt húszezerre nőtt a szervezett munkások száma Szegeden. 1945 elején, április 7-én választották meg Szegeden nagyaktiva-ülésen, a Kálvin téri székházban a Kommunista Part vezetőségét. Ekkor választották meg Tombécz elvtársat a pártbizottság titkárának. Nehéz harcokkal teli évek következtek — emlékezik vissza Tombácz elvtárs. — A felszabadulásunk óta eltelt tíz évben évszázadok feladatát oldottuk meg. Sokat, nagyon sokat tettünk. A kommunisták ott voltak a földosztó bizottságokban, harcoltak az úri birtokosok ellen, akik minden eszközzel vissza akarták kaparintani vagyonukat. Az első időszakban megalakítottuk az első kerületi pártszervezeteket, majd pár hónapra rá az üzemekben is megalakultak a Kommunista Párt szervezetei. A dolgozók ellátásának biztosítására létrehoztuk a munkásszövetkezetet, élelmet gyűjtöttünk a felszabadított Pest és a bányavárosok lakóinak. Kemény harcot kellett vívnunk a tőkések ellen, mert például a Lemezgyárat is — ahol most többszáz ember dolgozik — fel akarták számolni. A kommunisták mindenütt ott voltak, ahol tenni kellett, mindenre volt idejük, erejük. Újságot szerkesztettünk. A párt lapja volt, a rövid ideig fennálló Népakarat. A Munka a szakszervezet lapja volt. Gondunk volt a kultúra fejlesztésére is. A zeneiskolában kamaraszínházat nyitottunk. A dolgozók Iskolája is Szegeden kezdte meg először működését az országban. Megalapítottuk az első kollégiumot. Most — ítz év után — szinte elgondolni is nehéz, honnan indultunk el. Szalmazsákokon aludtak a gyerekek, egyszél pokróc volt a takarójuk. Ösztöndíjnak híre sem volt. Neveltük a párt számára a fiatal kádereket. Én is büszke vagyok arra, hogy az akkori fiatalokat ma a legfontosabb helyeken láthatjuk. Oj, nehéz szakasza vj>lt építő munkánknak a tanácsok megalakulása óta eltelt több mint négy év. Azóta dolgozom a tanácsapparátusban, mint elnökhelyettes. Kót évig voltam a begyűjtési osztály vezetője. Tudom, mennyit, menynyit vesződtünk a jegyrendszer idején a jegyelosztással De a jegyrendszer is elmúlt. Rombadőlt hidunk is felépült, villamos jár Dorozsmára. Újszegedre és most megindult az autóbuszjárat is. Az élet azonban nem áll meg. Mindig jönnek újabb és újabb feladatok, megoldásra váró problémák, de így van ez rendjén, mert ezek azt jelentik, előrehaladunk. Határozat a kegyelmi jog alkalmazásáról A Népköztársaság Elnöki Tanácsa, figyelembevéve népi demokratikus államunk szilárdságát, gazdasági, politikai és kulturális eredményeinket, hazánk felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából határozatot hozott egyéni kegyelmi jogának szélesebb körben való alkalmazásáról. A kegyelem olyan személyek büntetésének elengedésére. illetőleg az ellenük folyamatban lévő büntető eljárások megszüntetésére terjed kl. akik nem viseltek a felszabadulás előtti reakciós rendszerben vezető tisztséget, s akiknél a kegyelem gyakorlása feltehetően elősegíti, hogy társadalmunk hasznos, dolgozó tagjaivá válnak. A kegyelem a fent meghatározott személyi körben kiterjed az állam-elleni bűncselekményekre — tekintet nélkül a büntetés mértékére — akkor, ha a cselekményt nem ellenséges szándékkal, vagy nyilvánvalóan ellenséges hírverés megtévesztő hatására követték el. A kegyelem, bizonyos korlátozó feltételek mellett, kiterjed egyéb köztörvényi és katonai bűncselekményekre is, ha a kiszabott 1 börtönbüntetés mértéke az egy évet nem haladja meg, illetve a l>iin(etcs ezt a tartamot előreláthatóan nem haladná meg. A Népköztársaság Elnöki I rán kívül tartózkodó magyar Tanácsa törvényerejű rendé-1 állampolgárokkal szembeni letet hozott az ország hatá- J kegyelem gyakorlásáról Is. Dobi István kitüntetése A kitüntetést, -A Magyar Népköztársaság Érdemrend-jét szombaton délben Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese adta át. Az ünnepségen jelen volt Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Apró Antal és Hidas István, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Szalai Béla könnyűipari miniszter, az MDP Politikai Bizottságának tagjai, Bata István honvédelmi miniszter, a Politikai Bizottság póttagja, Vég Béla és Matolcsi János, az MDP Központi Vezetőségének titkárai, Rónai Sándor, r.z országgyűlés elnöke, a Minisztertanács számos tagja, valamint a politikai élet több vezető személyisége. Csongrád megyei gépállomások a felszabadulási munkaverseny élén Az elmúlt napokban a gépállomásokon tovább fokozódott a felszabadulási munkaverseny lendülete. A felszabadulási műszakban a kiváló traktorosok két-háromszáz százalékos műszaknormás teljesítéseket is elértek. A március 31-1 értékelés alapján a gépállomások, brigádok és traktorosok sorrendje a következő: Gépállomások: 1. Pusztamérges, 2. Kistelek, 3. Mórahalom, Brigádok: 1. Makra Antal brigádja (Pusztamérges), 2. Bálint János brigádja JHuszataméngtgj, 3. Ifjú Gárda brigád (Kistelek). Traktorosok: 1. Sebők Ferenc (Pusztamérges), 2. Kazt István (Pusztamérges). 3. Zádori Gyula (Pusztamérges). Susár Mihály kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából Sugár Mihályt, a szegedi Nemzeti Színház tagját a Munka Érdemrenddel tüntette ki, T-