Délmagyarország, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-23 / 95. szám

Szombat, 1955. április 23. 3 OELMBGYHRORSZBG Ma: Lenin-ünnepség a szegedi Nemzeti Színházban Az MDP Szeged Városi Bizottsága, a Városi Tanács cs a Magyar—Szovjet Tár­saság városi elnöksége Lenin születésének 85. évfordulója alkalmából emlékünnepélyt rendez a Szegedi Állami Nemzeti Színházban ma este 7 érakor. Ünnepi beszédet mond Komócsin Zoltán elv­társ, az MDP Központi Veze­tősége agit.-prop. osztályá­nak vezetője, a Revíziós Bi­zottság tagja. Majd műsor következik: Musszorgszkij: Egy éj a kopár hegyen, elő­adja a szegedi Nemzeti Szín­ház zenekara; Majakovszkij: A párt, szavalja Miklós Klá­ra, a szegedi Nemzeti Szín­ház Művésze; Csajkovszkij: A fülemüle, B. Sztarrnoljub­szkij: Ó sötétté vált az éjjel, Dal Leninről (ukrán népdal) és Szabó Ferenc: Áradj zen­gő dalunk ..., előadja az Egyetemi Énekkar, vezényel Kertész Lajos, zongorán kí­sér Kertész Lajosné; Csaj­kovszkij: Hegedűverseny II. tétel, előadja Várnagy La­jos; Glinka: Ivan Szuszanyin című operájából ária, énekli Sinkó György; Kodály: A csitári hegyek alatt, előad­ja Papp Júlia és Jánossi Rudolf; Weiner: F-mol sze­renád, előadja a szegedi Nemzeti Színház zenekara. A Szegedi Állami Nemzeti Színház zenekarát Rubájyi Vilmos vezényli. Éiüzem lett a Konzervgyár és a Paprikafeldolgozó Vállalat A felszabadulási verseny­ben, műszakban szép sikere­ket ért el a Szegedi Kon­zervgyár és a Paprikafeldol­gozó Vállalat is. A Konzerv­gyár — mint. ismeretes — elnyerte a Csongrádmegyei Fárt-végrehajtóbizottsag fel­szabadulási emlékzászlaját, mert az ünnepi versenyben és az első negyedévi terv teljesítésében kiváló ered­ményt ért el. Most örömmel jelentjük, hogy a Konzervgyár és a Paprikafeldolgozó Vállalat éiüzem lett — jól teljesítet­ték első negyedévben az él­üzem cím elnyerésének fel­tételeit. A jóbarátstíg eredményei "A 403 holdas pusztamérge­st Rákóczi TSZ MNDSZ-szer­vezete az elmúlt hónap ele­jén alakult meg. Az alakuló gyűlés után, hogy sokáig em­lékezzenek erre a napra, vi­dám vacsorás bál követke­zett. A termelőszövetkezet nötagjai úgy határoztak, hogy erre a családias mu­latságra nemcsak férjeiket, a tsz tagjait hívják meg, ha­nem a község egyéni gazdá­it is. Ezért kidoboltatták minden utcában: „A Rákóczi Termelőszövetkezet MNDSZ­szervezete március 4-én-szom­baton este vacsorás táncmu­latságot rendez, melyre sze­retellel meghívják Puszta­mérges dolgozó lakosságát". Az ünnepség valóban jól sikerült. Kora hajnalig vagy 150 tsz-tag és egyéni paraszt •gyüd ropta a táncot a termelőszövetkezet kultúr- j termében. — Még lakodalomban sem éreztem volna magamat job­ban, mint itt tindlatok — mondta Dobdk István dol­gozó paraszt a tsz tagjainak, mikor reggeltájban hazafelé indult. De ugyanez volt a véleménye Kormos Mihály­nak, ördögh Imrének, meg a többi egyéni paraszt ven­dégnek is. A pusztamérgest Rákóczi TSZ tagsága április 4-ét is vidáman ülte meg. A tsz ve­zetősége, hogy a tcrmleőszö­vetkezet és az egyéni parasz­tok közötti barátságot még tovább szélesítse, erre az ün­nepségre is meghívta a kí­vülállókat, — Volt, aki másnap délig maradt nálunk, annyira ott­hon érezte magát, — mondja Szekeres Mihály elvtárs, a tsz párllitkára. Csikós Pál is jól kidis­kurálta magát a" tagokkal. Merlhát kis szalmatetős, va­kolatlan tanyája közvetlen szomszédságában van a tsz központjának, a már régóta figyeli: hogyan gyarapszik évről termő gyümölcsös nincs másik messze környékben sem• A tsz-nek az elmúlt évben 12 vagon jonathán és húsvéti rozmaring almája termett a 20 holdon. A jó termés kö­vetkeztében jutott bőven al­ma a tagoknak is. Berta István például munkaegysé­geire 35 mázsa almát kapott, aki az alma árából nemré­gen új házat vett. Ugyan­csak a múlt évi zárszámadás óla veit házat a tsz tagjai közül Fazekas Józsefné, Ká­dár Kálmán, Körmendi Ist­ván, Gyóni Sándor és ifj. Fodor Szilveszter is. Mivel a termelőszövetke­zet nem titkolja el eredmé­nyeit, s mindig szívesen látja a látogatókat, az érdeklődő­ket, — egyre többen kérik felvéfelükot a Rákóczi TSZ tagjai sorába. A legújabb belépők: Dóczi István. Fodor Kálmán és Mu­latt Ilonka. Az elmi'ilf napokban Gyu­ris János 3 holdas dolgozó paraszt is megszólította a határban Pintér Lajos elv­társat, a tsz új elnökét, aki néhány hónappal ezelőtt még a Szegedi Járási Párt­bizottságon dolgozott, de akit a Rákóczi tagsága visszahí­vott a szövetkezetbe: — Pintér elvtárs, ha visz­szafogadnának, csak belép­nék újra a közösbe... Tud­ja, 1953 júliusáig én is tag voltam, de akkor kiléptem. De ezalatt a másfél év alatt végleg bebizonyosodott elöl­tem: mégis csak jobban él az ember, ha egyesíti erejét és közösen dolgozik... Pintér Lajos, az elnök ke­zet szorított Gyuris János­sal: — Jól van, Gyuris elvtárs. Töltse ki nyugodtan a be­lépési nyilatkozatot, majd megvitatja a tagság, hogy visszavegyiik-e. Szükség van nálunk a dolgos kezekre, mert állandóan fejlődünk, erősödünk. Megvan tehát a haszna, hogy a pusztamérgesi Rákó­czi TSZ tagsága nem zárkó­zik magába, hanem jóbarát­ságot tart fenn a község egyéni termelőivel. Az ered­ményes gazdálkodással ég a barátság ápolásával válik igazán vonzóvá a társas nagyüzem az egyéni terme­lők előtt. Vass György Göröngyök a gazdaságosabb munka utiában Az AKIG-gal nem nyerünk, hanem vesztünk! AKIG. Vajon mi ez a sokat sejtető és talán kicsit „titokzatos" elnevezés? Any­nyit tesz — kis utána járással kiderül —, hogy Autóközlekedési Igazgatóság. Ott ta­lálható Szeged egyik szép utcájában; a Sztálin körút 79 szám alatt. De ne csak kívülről szemlélődjünk, nézzük meg, mi van odabenn? Álljon itt néhány adat: az AKlG-nak kilenc hivatali helyisége van, megfelelően berendezve. A létszóm 36; ennyien vannak az AKIG-nál. Külön gépkocsival is rendelkeznek. Vagy féltucat osztály — műszaki és anyaggazdál­kodási, beruházási, menet irányítási, stb. — íróasztalai sorakoznak a helyiségekben. Fenntartásuk havonta nagy összegekbe kerül. Az AKIG-nál is volt „költözik a hiva­tal". Tavaly Békéscsabán székeltek, de on­nan az 1954-es esztendő végefelé átjöttek Szegedre. Itt nem kevés költséggel átalakí­tásokat végeztek a Sztálin körút 79 számú házban (Békéscsabán is jópár ezer forint volt az AKIG központjának megteremtése). Az AKIG-hoz négy vállalat „tartozik": a szegedi, u kecskeméti, a bajai és a békés­csabai autóközlekedési vállalat. Velük tart­ják a kapcsolatot és az AKIG közöl dolgo­kat a Szegedi 42-es Autóközlekedési Válla­lattal, az pedig viszont az AKIG-gal. De nézzük meg, hogy a lényeget te­kintve mi a szerepe az AKIG-nak és mit csinál? Kevés a rendelkezési, intézkedési joga és túlzás nélkül mondható, hogy na­gyobbára közvetítő szerepet tölt be. A Köz­lekedés- és Postaügyi Minisztérium Autó­közlekedési Főigazgatósága különböző uta­sításait, intézkedéseit az AKIG-nak juttat­ja, az pedig tovább adja az autóközlekedési vállalatoknak. Minden fejtörés nélkül köny­nyű kitalálni: az lenne a helyes, ha az egyes intézkedést, utasítást, közvetítő nél­kül juttatnák el az illetékesekhez. Ez egy­szerűbb, olcsóbb Is lenne! A bürokrácia és a bonyultság üdvére az autóközlekedési vállalatok is küldenek jelentéseket az AKIG-nak. Ott ezeket a je­lentéseket iktatják, kísérő levelet csinálnak hozzá, és elküldik az Autóközlekedési Igaz­gatóságnak. így nő és vet hullámokat a papírtenger, s a bonyolultság és bürokrácia mély kútjába nem kevés forint kerül — a nép kárára. Még egy felháborító adat. Az Autóköz­lekedési Vállalat főnökségei telefon-össze­köttetésben állnak vállalatuk központjával. A főnökségek messzi kilométerekre vidéken vannak. Ha napjában jelentkeznek a vál­lalatuk központjának, akkor a vállalat egy másik telefonon felhívja az igazgatóságot, s közli az adatokat. Addig a főnökségről beszélő tartja a kagylót, perceken át. Mi­után megtörtént a főként formaság a vál­lalat központja és az AKIG között, a főnök­ségről beszélő választ kap jelentésére. Az autóközlekedési vállalatoknak, ha akarják, ha nem, anyagilag is gyámolítaniok kell az AKIG-ot. A Szegedi 42-es Autóközlekedési Vállalat minden negyedévben mintegy 109 ezer forinttal járul hozzá az AKIG fenn­tartási költségéhez. Persze a szegedi AKIG fenntartásához negyedévenként igen szá­mottevő összeggel járul hozzá a bajai, bé­késcsabai és kecskeméti autóközlekedési vállalat is, AKIG-gal, vagy anélkül? Száz szónak is egy a vége: az AKIG-gal, így ahogyan van, nem nyerünk, hanem vesztünk. Tenni kell hát, hogy gazdaságosabb, egyszerűbb legyen a munka. Hogy mi a leghelyesebb teendő, — az illetékesek dolga (sürgős dolga!) megtalálni. Morvay Sándor Szcuz C^átwf páhiáfa Barnahajú diák áll igaz­gatója előtt. Szász Gábor­nak hívják, a Vegyipari Technikum érettségi előtt ál­ló jeles tanulója. — Döntöttem igazgató elv­társ — mondja —. Tiszt le­szek a Néphadseregben. Nem egyedüli Szász Gá­bor tette. Napról napra mind több azoknak a fiata­loknak a száma, akik az érettségi előtt a sok lehető­ség közül a haza védelmé­nek megtisztelő hivatását, a tiszti pályát választották. Sok fiatal vágya teljesedett Készülődés a munkások nagy ünnepére A ..Délmagyarország" szer­kesztőségéhez levél érkezett az Újszegedi Kender-Lenszö­vő Vállalattól. A levélben a következőket írt&k: Rákóczi Termelőszövetkezet. Most is arra volt kíváncsi, milyen tervei vannak a tagságnak erre az évre, mert ha az idén is jól gaz­dálkodnak, akkor... (noha ezt még nem mondta senki­nek) lehetséges, hogy hama­rosan ő is bejelenti: ha bele­egyeznek, hál közéjük áll, .4 pusztamérgesi Rákóczi TSZ tagsága és a község egyénileg gazdálkodó dolgo­zó parasztsága között a jó­barátság természetcsen nem­csak abban nyilvánul meg, hogy bizonyos alkalmakkor közös vacsorán vesznek részt A termelőszövetkezet pél­dául rendszeresen kölcsön­adja velőgépéi a község dol­gozó parasztjainak. Fodor Ferenc és Sebők János is a tsz gépével vetette cl az el­múlt hetekben a tavaszi ka­lászosokat. A község egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztjai ezenkívül állandóan figye­lemmel kisérik a tsz 20 hol­das gyümölcskcrlészelét és nagyon sok esetben kérnek a gyümölcsös irányitóitól: Sze­keres Mihály tói és Kajlár Páltól termelési szaktaná­csol. Mert meg kell hagyni, ilyen jól gondozott, bőven üzemünk dolgozót lelkesen, eredményesebb munká­val készülnek, hogy méltón köszöntsék a nemzetközi pro­letdridtus nagy ünnepét. A Magyar Dolgozók Pártja Szeged Városi Bizottsága, Szeged Város Tanácsa, a Ha­zafias Népfront Városi Bizottsága felhívása nyomán elhatároztuk, hogy május 1 alkalmából versenyre hív­juk Szeged üzemeit, intézményeit: az eddigieknél még szebben díszítsük fel május l-re üzemeinket és dolgo­zóink munkájának 10 esztendős eredményeit, a párt iránti szeretetünket, egységünket, munkára való tettre­készségünket fejezze ki a felvonulási dekoráció. Kül­sőségekben is szép díszítésekkel köszöntsük a munka ün­(népét és szeretnénk, ha a dekorációs versenyben leg­erösödik, jobb eredményt elérő vállalatokat és intézményeket ér­évre a ' fékelné és jutalmazná a Városi Párt-végrehajtóbizottság. Elolvastuk a fölhívást és elhatároztuk. hogy kime­gyünk az üzembe megnézni, hogyan készülnek olt május l-re, a munkások nagy ün­nepére. Először a dekorációs mű­helyt kerestük fel, amely az egyik udvari épületben vau. A műhelyben éppen festet­ték a feliratokat, amelyek­ről az olvasható, hogy áp­rilis 25-től 30-ig május 1. műszakot lartanak valameny­nyi üzemrészbon. Ezeket a színes plakátokat mindenütt elhelyezik a gyárban. Az egyik asztalon a falhoz tá­masztva többméter mnga9 és széles, fából készült trnnsz­CSÓTI JÓZSEF üzemi Párt-végrehaj tóbizott­eág titkára KÓNYA SÁNDORNÉ üzemi DISZ-bizottság titkára GARDIAN JÓZSEFNÉ üb. elnök PONGRÁC ISTVÁN , igazgató felvonuláson. Külön képeket készítenek még, amelyek az üzemrészek munkáját jelké­pezik, azonkívül a május 1-i munkaversenyben a legjobb eredményt elérő dolgozók nevét, felajánlását és toljosi­ményét is ráfestik egy-egy táblára: azokkal vonulnak át a munkások a hídon. — A hidat is mi díszítjük Munkásmozgalmi indulókat tanulnak. A felvonuláson majd énekelnek, |ó hangulatot teremtenek. Népizenekarunk és tánccso­portunk majd elől halad, il­letve táncol a menet élén. Rövid időre betérünk Péter elvtársnőhöz, a gyár személyzeti vezetőjéhez. Ö 1933-ban került az üzembe, mint a kis fiatal Zsigmond Irén. A régi szegedi május elsejékre igy emlékszik visz­eza: — Mindig harcoltunk azért, hogy megünnepeljük május elsejét- Jól emlékszem egy­szer az igazgató az ünnep előtt kiíratta egy táblára, hogy: „Holnap rendes mun­kanap". Nővérem, Aranka, aki ugyancsak itt dolgozott a gyárban, leszakította és fel­irta: „Munkaszünet". Má­jus l-re zöldágak, virágok kerültek a gépekre, pedig soha nem díszítettünk azelőtt a gyárban. A Munkás Torna Egyesületben tornáztam ak­kor. Nem egyszer mutattunk be szép szabadgyakorlatokat a ligetben, szórakoztattuk a munkásokat a majálison. Akkor igy volt — foly­tatta. — Ma meg egészen másképp. Ünneplőbe öltözik Lakatos elvtárs. — Egyéb­ként mi szoktuk ezt mindig megtenni. Do most azt akar­juk, hogy különösen szép legyen. Feldíszítjük Újsze­geden a Vörös Lobogó pá­lyán lévő sátrunkat, sőt se­gítünk a Deszki Gépállomás­nak is a dekoráció e'.készí­pnrensen „Mujus 1." felírás, t6aében> akiket meg Í3 hiv„ az egész gyár, a munkások, s fel^ az ünnepre — mondta ( kint> a iigeiben az egész város a béketábor országainak zászlói, alul virágos tarka rét. Ez kerül majd az üzem homlokzatára és egy ugyanilyen díszítésű, de valamivel kisobb táblát visznek az üzem dolgozói a tunk, hogy velünk együtt vonuljanak majd fel a má­jusi majálisra. Sziráki Klára elvtársnő, nz üzemi pártbizottság agit. prop. titkára igy szólott a készülődésről: — Az énekkar is próbál. szórakozik, ünnepel. Előesté­jén, 30-án esto a gyár idős, régi dolgozóit vaosorával vendégeli meg az üzem veze­tősége- Ott lesz Juliász End­re, a nagy szegedi költő test­vére, aki már 32 éve dolgo­zik a gyárban. Csizmadia Irén szövőnő 34, Hegyközi István csőszerelő 36, II. Be­lovai Lajos festő 44 munkás­évre tekint most vissza. Az újszegedi gyár dolgozói késziilnok a 11. szabad má­jus l-re. M. T, be, amikor lehetővé vált szá­mukra, hogy egy egész élet­re elkötelezzék magukat a szocialista haza önzetlen szolgálatára. Nézem Szász Gábort. Va­jon, mi vonzotta őt és a hoz­zá hasonlókat erre a meg­tisztelő hivatásra? Elsősorban a haza iránti szeretet és becsület, a nép és a párt ügye melletti határo­zott kiállás. Szép hivatás a katonai pálya. Hiúdig átudeti az izgalomban, változatos­ságban bővelkedő életei, sze­reti azt, amit nem minden ember érhet el, azt, amiért harcolni ós keményen dol­gozni kell. A tiszti pálya pedig ilyen. A kiképzés változatossága és érdekessége, a „harci lettek" sokasága — millió élményt hord magával- A nyári tábo­rozások szépsége, az éjjeli gyakorlatok érdekessége, az új harcosok nevelése olyan munka és feladat, amely szépsége és nagyszerűsége mellett érdekes és vonzó. De szép ez a pálya azért is. mert a Néphadsereg ha­talmas nevelőiskola, a tiszt pedig a fiatalok százainak és etzteuteli a neuetó^e. A Néphadsereg formál a fiatalokból kemény, életerős férfit; a tiszt pedig megta­nítja népünk fiataljait a fegyverforgatás mesterségé­re. Tisztjeink szerető szava, gondoskodása, bátor példa­mutatása nyomán nevelked­nek cs érnek meg ifjaink győznitudó, kemény harco­sokká. Igaz ugyan — talán ettől sokan egy pillanatra idegen­kednek —, hogy ez a hivatás áldozatvállalásra és fegyel­mezettségre is kötelez. A tisztnek mindenben példát kell mutatnia. Bátornak, er­kölcsileg szilárdnak és önfel­áldozónak kell lennie. De van-o olyan komoly életpá­lya amelyiken nincs áldozat­vállalás? Nincsen! Eshogy a tiszti pályán követelmények vannak, abból azt a követ­keztetést lehet levouni, hogy a tiszti pályára az ifjúság legjobbjai kell, hogy kerülje­nek, mert ezt követeli a reá­juk váró feladatok komoly­sága. Ma már más a hadsereg tagjának lenni, mint- régen volt- A Néphadsereg és a nép ügye közös, annak fcű fiai a tagjai, bennük pedig a fiatalság legszebb erkölcsi tulajdonságai élnek. Ezért kíséri őket mindenütt a nép. meg&ecdüíéde. Ahogy itf nézem, elgondol­kozom egy pillanatra Szász Gábor sorsán. Látom magam előtt évek multán. Feszül rajta az egyenruha és csil­log aranyos tiszti vállpánt­ja. Látom napbarnított arcút és kemény tekintetét. A megérett férfit, amint ott ált a század előtt, amint pa­rancsokat oszt, vagy mene­tel a szélben, hóban és eső­ben. Látom rajta a szív ke­mény akarását és a jövő élet optimizmusát. Nem féltem öt I Az ö tu­dása és képzettsége legyőzi a kezdeti nehézségeket. Később pedig a világért sem mondana le róla ... Szép és megtisztelő hivatás Nép­hadseregünk tagjának lenni. Szúsz Gábor és a többi fia­tal jól választottak. (b. j.) Atomenergia kiállítás nyílik ma Szegeden A TTIT a Budapesten nagy Irondez az Ismeretterjesztő sikerrel megrendozett Atom- Társulat klubjában­energia Kiállítás teljes anya- 1 Y,n81™ 10 6rá101 gát lehozta Szegedre é9 Rt a Horváth Mihály utcai építőipari Technikum föld­szinti nagytermében (bejárat a Deák Ferenc utca felől) mutatja bo a közönségnek. Ma délután 4 órakor tesz az ünnepélyes megnyitó a szak­omberek és a tömegszerveze­tek vezetői részvételével. Koch Sándor Kossuth-díjas egyetemi tanár megnyitó szavai után Budó Ágoston Kossuth-díjas akadémikus, az egyetem fizikai tanszékének vezetőjo tart rövid ismerte­tést a bemutatott anyagok­ról. A megnyitó után a Vá­rosi Békobizoliság fogadást pedig a kiállítás a nagyközönség előtt. Fischer dnnie szerepel Szegeden Fischer Annié kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész ad zongoraestet Szegeden a Nemzci Színházban hétfőn este 8 órai kezdettel. Műso­ron: Beethoven Apassionata szonáta és Eroica-variációk, Bartók és Chopin művek. Fisehcr Annié most tért vissza a Szovjetunióból, sze­gedi koncertje után pedig a Román NépMmnasagua* veiKKgszei epei. I á

Next

/
Oldalképek
Tartalom