Délmagyarország, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-23 / 95. szám
VLLAG PRÖLETARJAI AZ MDP CSONGKADMEGYEI BIZOTPSAGAJNAK EAPJA XI. évfolyam, 95. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1955. április 23. Mai számunkból: Ma: Lenin-ünnepség a szegedi Nemzeti Színházban (3. oldal) Elüzem lett a Konzervgyár és a Paprikafeldolgozó Vállalat (3. oldal) Vasárnap megkezdődik a DISZ felszabadulási kulturális seregszemléje (2. oldal) r Ünnepi műszak május 1 tiszteletére Néhány nap múlva itt lesz május elseje, a nemzetközi munkásosztály nagy napja. Ünneplik ezt szerte az egész világon a szaliadságban és elnyomatásban élő népek egyaránt. A magyar haza népe szabad életének második évtizedébe lépett és most tizenegyedszer köszönti szabadon május elsejét. Felidézzük a multat, amikor a kapitalizmus, Horthy rendőrlegényei itt Szegeden is kíméletlenül ellene szegültek a munkásosztály minden megmozdulásának, a május elseje megünneplésének is. S együttérző szívvel gondolunk a tőkés elnyomás alatt, sínylődő népiekre, akik a terror és a megfélemlítés ellenére is, de megünneplik május 1-et, — a munka ünnepét. A szegedi üzemek dolgozói április 4 után újabb felajánlásokat tettek és így — több, jobb munkával — készülődnek a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepiére. Szilárd az az elhatározás, hogy jó munkával, tettekkel megvalósítjuk az MDP Közpionti Vezetősége márciusi határozatában megjelölt ipari feladatokat. Tesszük ezt azért, hogy nőjjön a termelékenység, csökkenjen az önköltség és mindezzel megteremtsük az életszínvonal emelésének feltételeit. Mert csak ezen az úton haladhatunk előre! Sok példát lehetne felsorolni arra. hogy az üzemekben milyen újabb eredmények születtek május l-re készülve. Az Űjszegedi Kender-Lenszövőben vállalták, hogy áprilisban a szövődé vetéstervét 3 százalékkal túlteljesítik. Április 20-ig — a vállalást túlszárnyalva — a szövődé vetéstervének teljesítése 104 5 százalék volt. Megígérték, hogy az egy bruttó gépiórára eső vetéstervüket túlteljesítik; 4180 vetés helyett 4210-et érnek el. Április 20-ig 4265 volt az egy bruttó gépórára eső vetés. Eleget tettek az exportkötelezettségük esedékes részének is. Az újszegedi gyárban az egyéni felajánlások teljesítése természetesen részét képiezi az egészében vett eredményeknek. Lutheránus Józsefné, a párt tagja, sztahánovista szövőnő arra adta szavát, hogy 142 százalékról 144 százalékra növeli teljesítményét. Kifogástalan minőség mellett 159 százalékot ért el. A szegedi üzemekben április 25-től 30-ig ünnepi műszakot tartanak május 1 tiszteletére. Minden üzemben kezdődjék röpgyűlésekkel a* műszak. Emlékezzünk meg május 1, a nemzetközi munkásmozgalom, szabad életünk jelentőségéről. Arról, hogy hazánk felszabadulásának 10. évfordulója után országunkban ebben az évben ünnepieljük tizenegyedszer szabadon május elsejét. A Szegedi Kenderfonógyárban — a többi üzemekben — az idősebb munkások sokat tudnak beszélni a régi májusokról, a régebbi életről. S a tíz szabad esztendő nagy eredményei lelkesítőek, joggal lehetünk rá büszkék. Megbecsült a dolgozó ember, az ország gazdája. Az ünnepi műszak célkitűzése, hogy az üzemekben tovább menjünk előre a márciusi határozat megvalósításának útján és a legszebben, jobb munkával köszöntsük — a munka ünnepiét. A műszak hozzájárul ahhoz — járuljon is hozzá mindenütt —, hogy egészében és részleteiben is teljesítsük, túlteljesítsük a második negyedév tervének áprilisra eső részét. Hazánk felszabadulásának 10. évfordulójára folyó ünnepi műszak sok gazdag tapasztalatot hozott. Hasznosítsuk ezeket a május l-re való készülődésben. Eredményesen csak akkor lehet dolgozni, ha megteremtjük a jó munka műszaki feltételeit, ha figyelembevesszük a termelés javítására vonatkozó javaslatokat. A műszaki vezetők szép feladata megteremteni a jó munka feltételeit. Az üzemek vezetőinek gondoskodásával, segítségével javítsuk a verseny nyilvánosságát. A Szegedi Kenderfonógyárban például már napokkal előbb megkezdték a készülődést a holnapután kezdődő műszakra. Biztosítják a feltételeket a jó munkához és napionként értékelik az üzemrészek, az egész gyár eredményeit. Tájékoztatják a dolgozókat az áprilisi terv és a vállalósok teljesítésének állásáról. A kommunisták példamutatása legyen minden üzemben csakúgy, mint eddig, olyan erő, amelyik előreviszi az egész munkát. Magyarázzák meg, mi a jelentősége annak, ha gazdaságosabban, jobban dolgozunk és megvalósítjuk a Közpionti Vezetőség márciusi határozatát. A DISZ lelkes tagjaira is megbecsült, szép feladat vár. Az Űjszegedi Kender-Lenszövőben például Nagy II. Erzsébet DISZ-tag, a Zója nevét viselő ifjúsági export szövőbrigád vezetője, május l-re tett vállalását messze túlszárnyalta és 157 százalékot ért el. Példája lelkesítő a Zója-brigád valamennyi tag* jának. El is határozták, hogy a műszakban új eredményekért dolgoznak. A magunk hasznára, a haza javára váltsuk valóra a május 1 tiszteletére tett vállalásokat. A műszakban jó munkát, sok sikert kívánunk a szegedi üzemek dolgozóinak! II Magyar Népköztársaság jóvlszony! kíván fenntartani minden országgal, tekintet nélkül azoü társadalmi rendszerére Véget éri az országgyűlés ülésszaka Az országgyűlés pénteken délelőtt 10 órakor folytatta munkáját. Résztvetlek az ülésen a párt és a kormány vezetői: Apró Anlal, Ács Lajos, Dobi István, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István. Kovács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Báta István, Piros László, Maiolcsi János, Vég Béla, s a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képvise'.etek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor nyitolta meg, majd Boldoczki János külügyminiszter tartóit beszámolót a Magyar Népköztársaság külpolitikájáról. Boldoczki János elvtárs beszéde — A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának határozatai — mondotta beszéde elején Boldoczki elvtárs — a következőkben jelölik meg külpolitikai vonalvezetésünket: „A szocializmus építésének feltételeit ma is csak úgy tudjuk biztosítani, ha cselekvően kiveszsziik részünket a béke és a háború erői között világméretekben folyó nagy mérkőzésből, ha a békélábor soraiban, a felszabadító Szovjetunió oldalán, mint független ország, saját aktív külpolitikával járulunk hozzá a béke megszilárdításához, a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, a népek közötti együttműködés minél szélesebb körű megvalósításához". — Ezek a megállapítások képezik kormányunk külpolitikájának alapelvét. Elsősorban a Szovjetunió testvéri támogatásának köszönhetjük, hogy évszázados elmaradottságunkat felszámolhattuk, hogy hazánk agrárországból ipari országgá vált és rátérhettünk a szocializmus építésének útjára. A magyar n®P és a szovjet nép között a szoros baráti és szövetségi viszonynak és a minden térre kiterjedő együttműködésnek sziklaszilárd alapja az 1948-ban aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés. — A Szovjetunióval fennálló testvéri együttműködésünk mellett egyre jobban erősítjük a barátság és a testvériség szálait a hatszázmilliós Kínai Népköztársasággal, a szomszédos csehszlovák és román népi demokráciákkal, valamennyi népi demokratikus országgal. Kormányunk arra törekszik, hogy minden szomszédos országgal normális kapcsolatokat, baráti jóviszonyt alakítsunk ki. Erre annál is inkább megvan a lehetőség, mert mint ahogy Hegedűs András elvtárs, a Minisztertanács elnöke hangsúlyozta: A Magyar Népköztársaságnak egyetlen szomszéd országgal szemben sincs olyan igénye és követelése, ami akadályozhatná, zavarhatná a népeink közöiti jóviszony további elmélyülését. Annak érdekében, hogy valamennyi szomszédos országgal mind szorosabb és gyümölcsözőbb kapcsolat jöjjön létre, fontos feladatunknak tekintjük, hogy a szomszédos Jugoszláviával és Ausztriával tovább normalizáljuk és fejlesszük a jószomszédi viszonyunkat. Az utóbbi időben jelentősen megjavult viszonyunk déli szomszédunkkal, Jugoszláviával. Gazdasági, kulturális és sportkapesolataink helyreállottak. Megállapodást kötöttünk a halárincidensek megelőzésére és kivizsgálására, árucsereforgalmi, Tisza-hajózási, vasúli, tengerhajózási és más megállapodások jötiek létre a két ország között. Mindez azt mutatja, hogy országaink kapcsolatainak fejlődése eredményesen halad. Őszintén kívánjuk és a magunk részéről arra törekszünk, hogy a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság közötti egészséges jószomszédi viszony tovább fejlődjék. Ausztriával való jószomszédi viszonyunk megteremtése és elmélyítése érdekében ugyancsak számos kezdeményezés és ennek alapján több konkrét eredmény született. Gazdasági kapcsolataink megerősödtek, kulturális és sportkapcsolataink kiszélesedtek. nünket is fenyegető német militarizmus támogatójává és szövetségesévé vált. Kedvezőtlen kihatással van Franciaországgal fennálló kapcsolatainkra az a tény, hogy a Hitler-ellenes koalíciónak ez a másik tagja is ratifikálta a párizsi egyezményeket. A londoni és a párizsi rádió nap nap után rágalmazza hazánkat, népünk szorgalmas és verejtékes munkával elért eredményeit, ugyanakkor nem győzi dicsérni a német militarizmust, amely alig egy évtizede az angol és a francia népnek is oly szörnyű szenvedéseket okozott. Boldoczki elvtárs ezután részletesen ismertette a Közel- és Középkelet országaival fennálló diplomáciai ís gazdasági kapcsolatainkat és a kapitalista államokkal folytatott árucsereforgalmunkat. Népköztársaságunk kormánya kész résztvenni minden, a békeszerető népek érdekéit szolgáló közös akcióban Valamennyi országgal békés viszonyban akarunk élni A Magyar Népköztársaság külpolitikájára jellemző az a törekvés, hogy valamennyi országgal, tekintet nélkül társadalmi rendszerükre, békés viszonyban éljen, a népek egyenjogúságának, szuverenitásának, a belügyekbe való be nem avatkozásnak, valamint egymás érdekei kölcsönös tiszteletbentartásának alapján. Jelenleg 34 országgal állunk diplomáciai kapcsolatban. ezek kétharmada kapitalista ország. Népköztársaságunk jelenleg a világ majdnem valamennyi országával kereskedelmi kapcsolatban áll. A Magyar Népköztársaság kormányának az a törekvése, hogy kapcsolataink az Egyesült Államokkal is megfeleljenek az országok közötti normális viszonynak. Ez a törekvésünk mindezideig komoly akadályokba ütközött. Köztudomású, hogy az Egyesült Államok vezető körei számos alkalommal gátolni igyekeztek a népi hatalom megszilárdulását hazánkban, meghiúsítják az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való felvételünket és a gazdasági diszkrimináció politikáját folytatják ellenünk. A sajtóban, a rádióban és a legkülönbözőbb módokon rágalomhadjáratot folytatnak a magyar népi demokrácia ellen. Erősen befolyásolja Angliával való viszonyunkat az a körülmény, hogy ez az ország az Egyesült Államokkal együtt vezető szerepet játszik a támadó jellegű Nyugateurópai Unió megteremtésében, a német militarizmus feltámasztásában. Ezzel Anglia. az egykori Hitler-ellenes koalíció egyik tagja, a benEzulán rámutatott e miniszter arra; a magyar nép jogos követelése, hogy elfoglalja az öt megillető helyet az Egyesült Nemzetek Szervezetében és ott hallassa szavát a világ békéjének és biztonságának megőrzése érdekében. (Nagy taps.) A Magyar Népköztársaság kormánya cselekvően kivette részét a békelúbornak a világ valamennyi békeszerető népe érdekeit szolgáló közös akcióból. Kormányunk nyilatkozatban foglalt állást a Szovjetunió által a berlini értekezleten előterjesztett, az európai kollektív biztonság rendszerének megteremtését célzó javaslat melleit és támogatta az európai kollektív biztonság kérdésének összeurópai értekezleten való megtárgyalására vonatkozó szovjet kezdeményezést. A Magyar Népköztársaság kormánya — úgy határozott, hogy kész résztvenni egy ilyen egyezményben és a többi európai állammal együtt közösen lépéseket tenni ennek az egyezménynek mielőbbi létrehozása érdekében. Ez a magyar kormány álláspontja jelenleg is. A Szovjetunió békepolitikájának újabb megnyilatkozása volt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a világ népeihez és parlamentjeihez intézett legutóbbi felhívása. Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa és az országgyűlés elnöksége nyilatkozatban üdvözölte cz-t a felhívást. Helyesnek tartanánk, ha az országgyűlés elnöksége és külügyi bizottsága a közeljövőben meghívná hazánkba a Szovjetunió Legfelső Tanácsa, a Csehszlovák Köztársaság, a Román Népköztársaság, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság, az Osztrák Köztársaság és az Olasz Köztársaság parlamenti küldöttségeit. (Nagy taps ) A magyar nép — mondott ta beszéde további részében Boldoczki elvtárs — egységben követeli az atom-, hidrogén- és más tömegpusztító fegyverek feltétel nélküli eltiltását és támogatja a Szovjetuniónak a leszerelésre vonatkozó javaslatait. Ugyanakkor üdvözli az ENSZ által ez év au gusztusára Genfbe összehívott értekezletet — melyen a Magyar Népköztársaság is résztvesz — és amely arra hivatott, hogy előrevigye az atomenergia békés célokra való felhasználásának ügyét. 4 német milifarizmns — a békeszerető emberiség legnagyobb ellensége A külügyminiszter beszéde további részében foglalkozott a német militarizmus feltámasztására, Nyugat-Német: ország felfegyverzésére irá nyúló nyugati törekvésekkel, a párizsi szerződésekkel, amelyek a Szovjetunió és a népi demokratikus országok biztonságát fenyegetik. E veszély elhárítása végett jöttek össze a béketábor országai sok küldötte Moszkvában és határozták el, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása esetén együttes intézkedéseket tesznek fegyveres erőik és azok parancsnokságának megszervezése terén és más olyan intézkedéseket foganatosítanak, amelyek hozzájárulnak védelmi képességük fokozásához. A béketábor ereje napról napra növekszik és mármost is hatalmasabb a háború és az agresszió erőinél. A világ minden népe, a magyar nép ls, joggal hisz abban, hogy le lehet fogni a háborús gyújtogatok kezét. A magyar nép büszke arra, hogy abba a táborba tartozik. amely kezébe vette a népek biztonságáról és békéjéről való gondoskodás ügyét. Biztosíthatom az országgyűlést — mondotta befejezésül Boldoczki elvtárs — hogy a magyar külügyi szolgálat — pártunk és kormányunk útmutatásához híven — mindent elkövet, hogy nemzetközi síkon méltóan képviselje hazánk érdekeit. Minden erejét latbaveti a népek közötti barátság és együttműködés elmélyítése, a nemzetközi feszültség enyhítése, a tartós béke biztosítása érdekében. Ezután Andics Erzsébet, az MDP Központi Vezetősége tudományos és kulturális osztályának vezetője szólalt fel. Beszámolt a magyar nép őszinte békeszeretetéről, békevágyáról, amelynek bizonyítéka az életerős magyar békemozgalom is. Elmondotta ezután, hogy a vilég békére törekvő népeinek képviselői május 22-én Helsinkiben béke-világtalálkozóra gyűlnek össze. Minden eddiginél hatalmasabb világparlament lesz ez, amelynek munkájából a magyar nép küldöttei is ki fogják venni részüket. Andics Erzsébet nagy tetszéssel fogadott beszéde után Szabó István altábornagy emelkedett szólásra, majd Máté János veszprémi püspök volt a következő felszólaló. Ezután Barcs Sándor, az MTI vezérigazgatója mon(Folytatás a 2, oldalon.)