Délmagyarország, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-20 / 92. szám

1955. április 20. DÉLMBGYDRORSZBG 1 Szovjet jegyzék a nyugati hatalmakhoz az osztrák kérdéssel kapcsolatban tartandó négyhatalmi külügyminiszteri értekezlet ügyében Moszkva (TASZSZ) V. M. Molotov szovjet külügyminiszter április 19-én fogadta Charles Bohlent, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét és tájékoztatta a Moszkvában április 12-től 15-ig lezajlott szoYjet—osztrák tárgyalások eredményéről. Ezenkívül Molotov külügyminiszter átnyújtotta Bohlen nagykövetnek a szovjet kormány jegyzékét az Egyesült Államok kormányához. A jegyzék a következőket tartalmazza: «A szovjet kormány szükségesnek tartja felhívni az Egyesült Államok kormányának figyelmét az alábbiakra: Április 12-től 15-ig Moszkvában tárgyalások folytak a szovjet kormány és az Osztrák Köztársaság kormányküldöttsége között, amelyet J. Raab osztrák szövetségi kancellár vezetett. Az eszmecsere eredményeképp kiderült, hogy jelenleg megvan a lehetőség az osztrák kérdés végleges rendezésére és az osztrák államszerződés megkötésére. Ez lehetővé teszi a demokratikus osztrák állam függetlenségének teljes helyreállítását, ami lényegesen elősegíti az európai béke megszilárdításának ügyét. A szovjet kormány kifejezi azt a reményét, hogy az Egyesült Államok kormánya a maga részéről elősegíti a négy hatalom kormányai és az osztrák kormány között az osztrák államszerződés megkötésére vonatkozóan szükséges megegyezést. A szovjet kormány célszerűnek tartja, hogy már a legközelebbi időben hívják össze az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország. Anglia és a Szovjetunió külügyminisztereinek értekezletét Ausztria képviselőinek részvételével annak érdekében, hogy megvitassák a független és demokratikus Ausztria helyreállításáról szóló államszerződés megkötésének kérdését és aláírják ezt a szerződést. Az említett értekezlet színhelyéül a szovjet kormány Bécs városát javasolja. A szovjet kormány hálás tenne az Egyesült Államok iediflg tart a hideg? Az utóbbi években mármár megszoktuk a hidegebb tavaszokat, de az idei április minden eddigin túltett. Az Országos Meteorológiai Intézet megállapítása szerint ez a helyzet nem tart sokáig. Észalkon, Skandinávia felett megindult az enyhülés s ez lezárta a hideg levegő további útját. A következő napokban már lassú, fokozott javulás várható. kormányának, ha gyors választ adna e javaslattal kapcsolatban. Moszkva. 1955. április 19.« V. M. Molotov szovjet külügyminiszter ugyanezen a napon fogadta S. K. Parrottot, Nagybritannia moszkvai ügyvivőjét és Le Roy-t, Franciaország moszkvai ügyvivőjét és tájékoztatta őket a Moszkvában lezajlott szovjet—osztrák tárgyalások eredményéről, valamint átnyújtotta S. K. Parrottnak és Le Roy-nak a szovjet kormánynak az angol, illetve a francia kormányhoz intézett jegyzékét, amelynek szövege azonos a Bohlen amerikai nagykövetnek átnyújtott jegyzék szövegével. llj eredményekért — május 1 méltó köszöntéséért Csökken a selejt a Vasöntödében Több mint egy hete nagy gonddal megfogalmazott levelet küldtek a Szegedi Vasöntöde díszesei a Városi DISZ-bizottsághoz. A levélben azt közölték, hogyan készülnek május elsejére. — Nagyon sok: selejttel dolgozott az öntöde az első negyedévben — mondja Tápai István DISZ-titkár. — Azért azt is elhatároztuk, hogy változtatunk ezen. Fiatalok vagyunk, bírjuk erővel. Pontról pontra, jól megfontolt ígéretek szerepelnek a felajánlásban. Az egyik legfontosabb, hogy a selejtet a fiataloknál együttvéve 25 százalékkal csökkentik, a legkevesebbre szorítják. Nézzük meg. hogy egy hét alatt mit tettek a selejt, az önköltség csökkentéséért a Vasöntődében? A fő selejtgyártókkal — nem akarják úgy mondani, hogy a „selejtkirályokkal" — nagyon sokat foglalkoztak a DISZ vezetőségi tagok. Most selejtkiéllítást is rendeznek. Ide kerül Combos Károly ifjúmunkás hanyag munkájának következménye is. Ez a fiatal április első tíz napjában szabadságon volt és csak egy napot dolgozott. De ezen az egy napon 51.2 százalékos selejtje lett, s máskor is hanyagol Jóakaratúan figyelmeztetik naponta Combos Károlyt munkatársai. Segíteni akarnak neki. Tudják, hogy erre nagy szükség van. A fiatal fiú az egyik nap megfogadja a tanácsot, a másik napot azonban már a régi szokott „módszerével": figyelmetlentéggel keadi. Pedig ha minden nap jobban figyelne a munkájára, az 50 százalékos selejt lassan elfogyna, Szélpál Józsefnek, akit eddig a másik „selejtkirálynak" neveztek az öntődében, használt a többszöri figyelmeztetés. Csókási Sándor művezető, a fiatalok barátja, nem hiába pazarolta idejét rá. Igaz, még mindig van a munkájának 23.6 százalékos selejtje, de ez mégsem ötven százalék, mint Combos Károlyé. — Verseny van. vállaltunk és ez rám is vonatkozik — mondja Szélpál József. — Jobban vigyázok én is a munkámra. A DISZ üzemi vezetősége tagjai közül Pintér László formázó nagyszerű példát mutat a minőségi munkában. — Bordás motorpajzsokat formázók gyorsöntéshez. Eddig még nem volt egy sem selejt, s örülök ennek. Mások is elismerik, hogy Pintér László gyakorlott szakmunkás és ügyesen bánik a szerszámmal. A díszesek közül Tari László is kevés selejttel dolgozik. Ctupán 1.9 soŐMiiíék. Ez pedig öntődében nagy szó. Utána Nagy Sándor következik 4,1 százalékkal. Ez azonban április végéig még kevesebb lesz. S hogy így legyen, bevezetik a díszesek kérésére azt a módszert, hogy reggelenként az öntőesarnokban felolvassák, ki mennyi selejtes öntvényt készített. Ez eddig csak a falitáblára volt kiírva. Április első tíz napjában közel 3 százalékkal csökkent a selejt az öntődében. A mindennapos tájékoztatás a selejtszázalék állásáról nagyban hozzájárul majd ahhoz, hogy a diszesek május elsejéig vállalt ígéretüket teljesíthessék, VÍZKERESZT Shakespeare bemutató a szegedi Nemzeti Színházban Csehszlovák kutató tanulmányútja Szegeden A napokban egy hónap: tanulmányútra Szegedre érkezett Jiri Horácek, a Csehszlovák Tudományos Akadémia Szerveskémiai Kutató Intézetének tagja. Jiri Horácek Szegeden a Tudomány, egyetem Szerveskémiai Intézetében a szénvegyületek mikroanalizisére vonatkozó módszereket .tanulmányozza. — Az írószövetség vitát rendez három fiatal szegedi költő: Farkas László, Simái Mihály és Nagyfalusi Tibor, a Tiszatáj februári számában megjelent verseiről; A vitaindító előadást Szabolcsi Gábor tartja. A vita szerdán este 7 órakor lesz a TTITben. 1RÖI alkotóerejének teljében, sikereinek csúcsán, ifjúságától búcsúzva, a tizenhatodik és tizenhetedik század fordulóján írta Shakespeare utolsó igazi vígjátékát, a Vízkeresztet. A darab történetének édeskevés köze van a valósághoz, nem is azért, mert nem létező földrajzi helyeken történik a cselekmény, hanem azért, mert a tévedések halmaza, a lehetetlen helyzetek, véletlen találkozások sorozata viszi előre a játékot. Igazi farsangi mulatság a Vízkereszt, könnyed nemtörődömséggel szerkeszt a költő, helyszín, helyzet, összeütközés mind csak arra való, hogy kicsúfolja, ugrassa azt, akire haragszik és megsimogassa azt, akit szeret. A Vízkeresztben az alakok jellemzésében mutatkozik meg Shakespeare nagyszerű realizmusának diadala. A tótágast álló helyzetekben. a fantázia szabad, merész és játékos csapongásával kitermelt valószínűtlen történetben is élő. eleven alakokat mozgat Shakespeare, olyan embereket, akik ott élnek Erzsébet udvarában. Vagy a vidéki angol kastélyokban vagy London utcáin. Ezért tanít ma is ez a játékos, furfangos, mulatságos történet, mert a jellemek megalkotásában, Böffen Tóbiás, Keszeg András vagy Malvolió alakjában tükröt tart a természetnek. S ha a Vízkereszt lényege a játék, a jókedv — nyilvánvalóan az előadásnak is játékosságra kell törekednie. Kazán István rendező szaikos főiskolai hallgató vizsgarendezésének nagy erényei mellett ez a fő hibája, hogy nem tisztázta eléggé az előadás stílusát, hangulatát, ritmusát. Ügy vettük észre, Kazán István rendezése színpadi realizmusra hajlik, a valószínűtlen helyzeteket a valóság illúzióját keltő színpadi beállításokkal akarja megoldani. Ez a vígjáték önfeledt lendületét, a fantázia szabad, shakespearai csapongását gátolja — s még sem éri el a valóság határát. Helyesebb lett volna a játékosság következetes kiemelésére törekedni. A Vízkeresztben a valóság nem a szituációkban, hanem a jellemekben érvényesül. S A VALÓSZERŰTLEN helyzetek realisztikus színpadi megoldásából még nem lesz realizmus, — de a szerző fantáziáját követve, játékos „beállításokkal", s a jellemek helyes bemutatására gondot fordítva — a valóság lényege úgy is érvényesül. Sándor Sándor egyébként pompás díszletein is ugyanez a tévedés érzik, mint a rendezésen, — egy kicsit vaskosak, tömörek ehhez a játékhoz, akár a Rómeó és Júlia vagy az Othelló egyik-másik színpadi képének is elmenne. Rendezés és díszlet nem tisztázta kellően, hogy játékról, vagy valóságról, azaz a valóA NAGY PELDAMUTATAS H KrtSil kertjét egészen betépte « srúsmara. Alkonyodik. Az egyik ösvényen lassan lépked Lenin, ezidőldjt mindig sétálni szokott. Az út mentén, a hóban, gondtalan gyereknépség játszadozik. Vladimír Iljics mosolyog és arrafelé veszi útját. Egy perccel később már vidám zenebona hangzik fel — a kisfiúk megtámadják a nagy bácsit. Kerek kis szőrmesapkája a tarkójára csúszott, a porzó hógolyók egészen belepik. Három kislányt ráültetett egy szánkóra, futva megindul velük és az egész gyerekhad csengő kacagással utána ered... Frissen, ragyogóan tér vissza sétájáról. A bejáratnál felmutatja az őrnek igazolványát (minden alkalommal ezt cselekedte, nem akart semmiféle előnyt élvezni a többi ott dolgozó alkalmazottal szemben) és könnyedén megy fel irodájába, a negyedik emeletre. Az őrök, magukat feszesen kihúzva néznek Lenin után. Lenyűgözi őket a rendkívüli energia, amely ebből az emberből árad, akinek neve harsogva visszhangzik az egész világon, széliéi ben-hosszában. Az örök jól tudják, hogy nap mint nap már• reggel munkája mellett ül és dolgozószobájának ablakai csak akkor sötétednek el, amikor a Kreml toronyórájának harangjátéka elüti az éjfél utáni kettőt... ... 1920 tavasza. A Kreml óriási területén, ahol sok ház és hivatali helyiség van, sürgős munkát kell elvégezni: lebontani az öreg, korhadt épületekel, néhányat kitatarozni és előkészíteni félre tűzifát. Nos, aminf az már akkoriban szokás volt, vidám zeneszóra felsorakoztak a Kreml összes munkaképes alkalmazottai, elöl a katonaiskola növendékei és mentek a szubbotnyikra.*' Dolgoztak rendesen, azt meg kell hagyni, de azért minden félórában abbahagyták néhány percre a munkát, hogy egy-egy cigarettát elszívjanak. Egyszer csak megjelent Vladimír Iljics, vele Kalinin és Dzerzsinszkij és hozzáláttak gerendákat cipelni. Es milyen lelkesedéssel! Erre aztán mindenki abbahagyta a dohányzást. Megnyomták az emberek a gombot csak úgy porzottak a gerendák. Még a zenészek se állták meg, hogy téllenül nézzék, hogy dolgoznak a többiek, le*• (kommunista szombat) rakták hangszereiket a földre és ők is nekiláttak téglát hordani. Dolgozott Lenin vagy három órát és még tovább is dolgozott volna, egészen késő estig, de futva jött a Népbiztosi Tanács titkára és elhívta valami femtos ügyben •.. — Lenin maga cipelte a gerendákat — kiáltott fel lelkesen egy fiatal legény. — Én bizony nem engedtem volna meg neki, hogy hozzányúljon. — Ej, fiam — szólt közbe meghatottan az öreg Sumov — gerenda, gerenda. Olyan idők voltak azok. Szovjetoroszország akkor még csak épült. Es ez a személyes példaadás nagy szerepet játszott. Az asztal körül egy percig mély, áhítatos csend uralkodott. — Bizony nagy dolgok történtek — folytatta Golubov. — Az emberek harcoltak, éheztek, meghaltak tífuszban, meghaltak a számtalan sok fronton egy nagy eszme nevében. S mindaz, amit Lenin ígért a népnek, most a szemünk láttára valósul meg. Nézzétek csak meg iskoláinkat, kolhozainkat. iparunkat, hadseregünket, életünket ... ság illúzióját keltő cselekményről, vagy valóságos jellemeket mozgató, mesejátékról van-e szó? Kazán István ezek ellenére ötletes, jószemű rendezőnek mutatkozott be. Tehetségét bizonyítja, hogy a Shakespeare i alakok színpadi megformálására helyesen törekedett. igyekezett a szerepek jellemében lévő vígjátéki lehetőségeket kiaknázni, jó és mértéktartó az arány, ahogy a cselekmény két szálát (Viola körét s a Böffen Tóbiás körét) exponálja. Újszerű s érdekes Olivia kertésze: Fábián rendezői felfogása is. A Vízkereszt bonyodalmának irányítóját, Violát, Ambrus Edit játssza; melegszivűsége, legénykedő s mégis oly gyöngéd humora méltán váltotta ki a közönség nagy tapsait. Alakítása részleteiben is kidolgozott, szerepének lírai és vígjátéki motívumait egyaránt jól domborítja ki. Külön figyelmet érdemelnek a színpadról való kimenetelei. Szinte ő az egyetlen, aki a kimenetelek poénjait kihasználja, ha kell groteszk, ha kell kedves, nőies mozdulattal kíséri mondanivalójának vagy helyzetének humorát. A hatás nem is marad el: csaknem minden kimenetele tapsot kap. Olivia grófnőt, Viola vetélytársát Thurzó Margit alakítja. a Caesario — Sebastian iránt érzett szerelmét jól intonálja — az úrnői szerepben már valamivel halványabb. IGEN JÓ Papp Teri teliszájú, hús-vér komornája, keresetlen, friss humor árad a játékából, s különösen akkor van elemében, amikor Malvolio ugratását kiterveli. A szerelmes férfiak közül (mert nemcsak Orsino és Sebastian, hanem a maga módján Tóbiás úr és Keszeg András is szerelmes) Orsinóé a vezérszólam. Kormos Lajosnak nemcsak szép magyar beszédét élvezzük, de átgondolt játékát is. Mezei Lajos Sebastianja meggyőzően hozta elénk a szerep romantikus líráját, kamaszos boldogságát és szenvedélyét. Sebastian alakja halványabb a vígjáték más szerepeinél, epizodikus jelentősége van, Mezei mégis rangot szerez szerepének szép szövegmondásával, lendületes játékával. Az előadás legjobban kidolgozott köre (a rendező minden bizonnyal ezzel a csoportttal foglalkozott a legtöbbet) Böffen Tóbiás és társasága, — bár ők sem használják ki a szerepük adta összes lehetőséget. Inke László érdes-öblös, nagyokat ivó, jókat nevető Böffen Tóbiása emelkedik ki közülük, az alak minden falstaffi ízét kiaknázza: fittyet hány a „puritán" erkölcsre, tele van életkedvvel, falánk, nagyhangú és ellenállhatatlanul kedvesen szemtelen. Kaló Flórián nemes Keszeg Andrása csak figurájában jó — minden adottsága megvolna a Shakespeare elképzelte rosszgyomrú, sopánkodó, félszeg Keszeg Andráshoz, de a gügye lovag helyett valami viháncoló renaissance-kori világfit majpiol. Miklósy György Fábiánja nagyot merít az életöröm borából, s jól kontrázik Böffen Tóbiás vaskos humorának. A Malvolio-motívum egyik legfontosabb s legértékesebb része a Vízkeresztnek, mert Shakespeare a jellemábrázolásban itt hatol a legmélyebbre, a képmutatás és álszenteskedés tartuffei színvonalú rajza az udvarmester alakja. S Kátay Endre Malvoliója minden közönségsiker ellenére sem éri el ezt a színvonalat. Vannak kitűnő pillanatai, de szerepének egész, egységes megformálásával adós maradt. Malvolió sokkal többszínű, rafináltabb, s ugyanakkor zondonabb puritán, mint amilyennek Kátay megmutatja ANTONIÖT és a Tengerészkapitányt Karikás Sándor és Apor László játssza felváltva. Karikás erőteljesebb, magabiztosabb mindkét szerepben. Rácz Imre. Lakatos János, Herczeg Vilmos, Tiszai József és Szilágyi Judit nevét kell még megemlítenünk s külön kiemeljük Bene Jánosné és Horváth Ferenc pompázó, hangulatos jelmezeit. A szünetekben a dohányzóban hallani felsziszszenő hangokat a darab időnkénti vaskos humora miatt. Akiket elfog a puritán láz, vigyázzanak, Malvolió nehogy tükröt tartson ő elébük is. Osváth Béla Ünnepségek Szegeden Lenin születésének 85. évfordulóján Az MDP Szeged Városi Bizottsága, a Városi Tanács és a Magyar—Szovjet Társaság városi elnöksége Lenin születésének 85. évfordulója alkalmából emlékünnepélyt rendez a Szegedi Állami Nemzeti Színházban április 23-án, szombaton este 7 órakor. Ünnepi beszédet mond Mód Aladár, a Társadalom- és Terményettudomány Ismeretterjesztő Társulat országos főtitkára. Majd műsor következik: Muszorgszkij: Egy éj a kopár hegyen, előadja a szegedi Nemzeti Színház zenekara; Majakovszkij: A párt, szavalja Miklós Klára, a szegedi Nemzeti Színház művésze; Csajkovszkij: A fülemüle, B. Sztarrnoljubszkij: Ó sötétté vált az éjjel, Dal Leninről (ukrán népdal) és Szabó Ferenc: Áradj zengő dalunk ..., előadja az Egyetemi Énekkar, vezényel Kertész Lajos, zongorán kisér Kertész Lajosné; Csajkovszkij: Hegedűverseny II. tétel, előadja Várnagy Lajos; GlLnka: Ivan Szuszanyin című operájából ária, énekli Sinkó György; Kodály: A csitári hegyek alatt, előadja Papp Júlia ós Jánossi Rudolf; Weiner: F-mol szerenád, előadja a szegcdi Nemzeti Színház zenekara. A Szegedi Állami Nemzeti Színház zenekarát Rubányi Vilmos vezényli. A Szegedi Tudományegyetem és a Pedagógiai Főiskola emlékünnepélye Lenin születésének 85. évfordulója alkalmából 21-én, csütörtökön lesz. Az emlékünnepélyen Mérei Gyula egyetemi t®forradalmi munkásságát. A TTIT Horváth Mihály utcai klubhelyiségében Csillag Miklós, a szegedi Nemzeti Színház igazgatója tart előadást „Lenin és a művészet" címmel, pénteken este 8 órakor. Ugyancsak pénteken este 7 órai kezdettel a DISZ Városi Bizottsága központi ünnepélyt rendez a Juhász Gyula kultúrotlhonban, ahol Kuszin Miklós, a DISZ Csongrád megyei bizottságának titkára mond beszédet. Ezután kultúrműsor következik. A részletes müsórt később ismertetjük. (V. Ohromenko íráeából.)flár ismerteti Lénia éleiét óe Csatlakozás a fémqyüjtő versenyhez Mi, a szegedi Gutenberg utcai általános iskola Zrínyi Ilona úttörő csapatának tagjai magunkénak tekintjük a Gheorghiu-Dej Hajógyár vas és színesfém gyűjtési felhívását: versenyre hívjuk Szeged városának minden úttörő csapatát. Vállaljuk, hogy körzetünkhöz tartozó házakban, lakásokban, pincékben, padlásokon minden vasat, színesfémet és népgazdaságunk számára más hasznos nyersanyagot összegyűjtünk. Vállaljuk, hogy a gyűjtés sorén minden úttörőnk legalább 10 kilogramm vasat gyűjt öszsze. Vágó Ágnes az úttörő csapat tanácselnöke Kovács Emma ' úttörő csapatvezető